Azt tapasztalom, hogy a medvehagyma magról elég szaporán kel. Ezt abbol gondolom, hogy most azon a kis helyen, ahova ültettem elég összefüggöen takarja a fölületet, pedig én csomókban ültettem el.
Nekem bizony más tapasztalataim vannak. Azokban az években, mikor jól érezte magát, bizony nem ült seggen egy percig se; több négyzetkilométert befutogatott és sivatagosított el maga alatt, igaz, több kilós termésekkel is megörvendeztetett. Tavaly aztán nem futott sehova, kicsi maradt, nem is termett egy szemet se.
Ne aggódj, nem fogja bekúszni! A cukkini alapból seggenülő növény. Létezik kúszó fajtája is (Black Forest), de ezt legcélszerűb felfelé futtatni valami kerítésre vagy állványra.
Én eddig úgy tudtam, hogy a cukkinit az különbözteti meg a többi tökfélétől, hogy nem nevel indákat, nem kúszik, hanem egyhelyben marad. Eddig mindig a piacon vettem palánbtát, és a fajtanevét sosem tudtam, de soha nem futottak. Idén vettem magot, hogy magam palántázok, (balgamód a tavalyiakból nem raktam el magot, merthogy úgyis palántát fogok venni az idén is, de aztán itt jól megfertőződtem).
Egyszóval az idén vásárolt mag neve, (ebből küldtem neked is) : black Beauty
Remélem, ez sem okoz olyan meglepetést, hogy bekússza nekem az egész kertet.
"Más: az idén, mint említettem, nem sütöttem földet. Akkor most kell tartanom palántadöléstöl? Illene valami megelözö intézkedést tennem? Eddig még nincs gond, de ki tudja...?"
Öntözd meg a palántáidat 0,15%-s Previcur oldattal. Ez a biztos védekezés a palántadőlés ellen.
El ne kiabáljam, úgy tűnik, megállt az atkafertőzés. Kezdik kinőni a palánták a korábbi sérüléseket. Az már biztos, hogy az első támadás ellen elég volt a lemosás a csap alatt. Azért még nagyon figyelem őket, de reménykedem, hogy kihúzzák kiültetésig. Továbbra is pár naponként párásítok, jó lenne, ha majd a padlizsán és az uborka is megmaradna.
Ami palántát még ültetek, azt én is kiteszem, 2 tálcánál többet már nem sétáltatok. Igaz, nekem ott az a pici fűtés, de 5 foknál többet az se tart. A paprikákat még a szobában tartom, azt a két tálcát még beviszem, a többi szerintem ki fogja bírni.
Hát...mi bizony kitettük a palántákat az üvegházba, mert már nem lehetett férni tölük a házban, és amelyik kikelt, rögtön meg is nyúlt. Ott bizony ma reggel 5 fokot mértek...
Más: az idén, mint említettem, nem sütöttem földet. Akkor most kell tartanom palántadöléstöl? Illene valami megelözö intézkedést tennem? Eddig még nincs gond, de ki tudja...?
Még más: úgy néz ki, hogy a héten elmegyek medvehagymáért. Van valakinek kedve betársulni? (Délbudai indulással)
Igen, ez alapvetöen járhatónak is tünhetne, de szerintem az igazi probléma valami mélyen fekvö konstrukciós gázban rejlik; úgy tünik nekem, evvel a technikával, (bár nekem annak idején nagyon virtuóznak és szolidnak tünt a sivító forgókésessel szemben) NEM LEHET komposztot darálni. A rés sose lesz akkora, hogy a vékony gyümölcsfagallyakat megegye, a vastagabb karókba meg ilymódon beletörik a foga. Szerintem még örülhetek, hogy mint leggyengébb láncszem, csak az a fül adta meg magát; nagyobb bajt is okozhatott volna.
A hőmérséklettől függ. Ha napközben rendszeresen meghaladja legalább a 15 fokot, akkor lehet vele próbálkozni. De csak ha nagyon sok fényt kapnak a palánták, közvetlenül az ablak mellett.
Diófával akkor nem foglalkozom, majd elégetjük. Azt azért lehet, ugye? :-)))) (én már semmiben nem vagyok biztos)
Il, a linkeket köszönöm, már csak idő kellene mindenhez. A gép elé is csak most jutottam, mikor már minden tisztességes ember alszik. Én is megyek, jó éjszakát!
Ma elég jó idő volt, lehetett kint dolgozni. Elvetettem a fóliába a Húsvéti Rózsa retket, meg egy Május Királya magszalagot. A magszalagon elég sűrűnek tűntek a magok, azt hittem, ritkábban és szépen egyesével lesznek ráragasztva. Én ennél szebben szoktam berakosgatni a magokat a barázdába. Azért ha már megvettem, elvetettem, de alighanem ritkítani kell majd, hacsak nem nagyon ócskák a magok. A kipusztult saláták helyére szórtam szét kapormagot. Maradt azért az áttelelő salátából is, de szokás szerint kb. a fele tönkrement. A maradék elég szépen megindult. Vetettem 2 sor Jánosnapi retket is, azokat kintre, letakartam fátyolfóliával. A répa, pasztinák, hagymák, borsó maradt későbbre, de még lesz idejük megnőni. Legsürgősebb a retek meg a saláta volt, a galambbegy saláta kevés. Most eszegetünk egy porcsinféle növényt is (Claytonia perfoliata), annak még apróbb a levele.
Köszi, akkor én is elkezdem edzeni őket. Most éjszakára a 3-ból két ládát kint hagytam, a harmadikat még tartaláknak beraktam az üvegházba, bár valószínűleg fölösleges volt. Talán még egy hetet várhatok, a tieid kicsit idősebbek. Majd igyekszem kiültetés után fátyolfóliával letakarni, legalább egy részét. Ez a fajta ugyanúgy bírja a fagyot, mint a Május királya? Mert hogy a Kobakot fólia alá árulják, az enyémnek a zacskóján legalábbis az volt.
épp irni akartam, hogy lehet, hogy elkapkodtam, de a fele (kb. 120 palánta) már tegnap kint éjszakázott, ugyanis kiültettem őket. Ültettem még kb. 30 jégsaláta palántát is. Remélem nem jön valami nagy hideg, mert akkor feleslegesen dolgoztam. Belocsoltam őket, jó magasra ültettem, ahogy olvastam, hogy "alájuk fújjon a szél" tavaly mélyen ültettem és nagyon lassan indultak meg. Most a legtöbb elhajlott ugye ahogy nincs mélyen beültetve, de reggelre észhez tértek és szépen ácsingóztak.
A rendes fejlődéshez a 10 fok kicsit kevés, legfeljebb éjszakára. Nappalra kellene legalább 17, de 20 fölött már nagyonmegugranak. Ilyen egyszerű:)))
A diókérget ne tedd a komposztba, legfeljebb olyan eldugott helyekre, ahol a talajt akarod gyommentesen tartani, és cserjék, bokrok vannak alatta. Az esőtől csírázásgátló anyag oldódik ki. Néhány olvasnivaló mág neked, és akit érdekel:
Szomorú eset történt ma: meghoztam a Nagy Sárga Csavart és mindjárt be is üzemeltük. Valamit sikerült szükíteni a távolságon, de ahogy beletettem az elsö karót nagy reccsenés hallatszott; és a Nagy Sárga Csavar élettelenül ferdén kilógott a gépböl. Persze azt hittem eltört, de nem, csak az öt rögzítö aluminium fül adta meg magát. Így utólag megvizsgálva nevetségesnek is tünik a gondolat, hogy ennek kellett volna ellenállni az azon a helyen föllépö óriási eröknek. Az elöjövö szánalmas rágcsálék minösége viszont alig javult. Szomorú vagyok. Se tököm, se rucolám, se hasznavehetö komposztaprítóm.
Becipeltem a teraszról egy állványt, amit még a férjem eszkábált, betettem az ablak alá. Hát mit ne mondjak, láttam már szebbet is, és sajnos ideális méretű a legapróbb (2éves) lányom kertészkedési kedvének kiélésére. ( Az ablakpárkányon lévőket is már meggyepálta) Amik túlélték az esetet, azokat ma áttűzdeltem. Szépek.
Ne hülyéskedj, hát, hogy a frászba nem érkezett még meg. Febr.29-én adtam fel, több, mint egy hét telt el azóta. Hétfőn bemegyek a postára. Őrizgettem egy darabig a blokkot, amit a nő adott, mindgyárt meg is keresem.
Akkor nem pátyolgatom őket annyira... A kertészetben azzal engedtek utamra minden egyes boróka-akció után, hogy savanyítsak, ha kavicsos, meszes alattuk a talaj. Báááár... Egy idő után úgyis mélyebbre mennek a fák gyökerei, lent meg már jobb minőségű minden, és akkor nem kell több tőzeg. Pont most bástyáztam kővel körbe azokat a picikéket, akik kidőltek a nagy szélben. Megyek is vissza hozzájuk:)
Igazából erre akartam írni. A bogyósokat, ha megvannak már, jó lenne minél hamarabb elültetni, mert nagyon korán megindulnak. Ültetéskor elég egy félszer félméteres gödör, nyugodtan mehet bele trágya, összeforgatva a gödör földjével.
Ribizli, piszke 1, vagy 1,5 méter tőtávra, attól függően, mennyi a hely. A szeder az futó, annak több hely kell.
Nem hallotam erről a módszerről. A borókának savanyú talaj kell? Én csak elültettem őket, aztán nőnek szépen. Úgy hallottam, hogy a boróka pont igénytelen, és bírja az itteni viszonyokat, mert őshonos faj. De dísznövények terén én nem vagyok otthon:)))
Szerintetek az igaz-e, hogy a föld ecetes lével történő savanyítása a tápanyag rovására megy? A borókáimat érdekli nagyon a dolog, akik noha kaptak a talajukba tőzeget is, de idővel szükségük lesz további savanyításra. Csakúgy, mint az azeleáknak, akik tőzeget nem, csak ecetes vizet kaptak. Eddig tetszik nekik...
:)))))))))))))))) Ez ismerős. A Régi idők kerti fortélyain én is átrágtam magam, meg még vagy 10(TÍÍÍÍZ) vaskos ám érthető könyvön gyorstalpalóztam mostanában. És tökéletes káosz lett a vége- majd belejövünk...
Köszönöm, akkor át is tűzdelem őket délután, a blogot is köszönöm. Tudnod, kell, hogy mindig azt mondogattam, nem halok meg amíg nem tanulok meg agyagozni és angolul. Fazekaskorongot már nyűvöm egy éve, most az angolt is pár hónapja, van segítségem is:) most meg már motiváció is! Bár egy nagyon kedves ismerősöm azt mondta, hogy öreg kutya ne tanuljon új kunsztokat:)
Ribizli-, szeder- és piszkebokrokat szeretnék ültetni majd áprilisban, ezeket milyen nagy gödörbe kell tenni,milyen közellehetnek egymáshoz és kell trágyázni? Van két-hároméves istállótrágya a közelben.
Szia! A tűzdelést akkor legjobb, amikor 2-4 levélke van a növényen. Tehát nyugodtan áttűzdelheted a palántákat egyesével, kb 2 dl pohárba. Ezek után felülről ne locsold, csak a tálcájába alulról. A MAnó, az törpe, bokorparadicsom. (de korai, finom) A másikat nem ismerem, de biztos a zacskón volt ismertetője. Jó, hogy nem vitted be melegre, mert akkor megugranának a növények. Jó kertezést!
Ajánlok egy kertész blogot, ahol érdemes a régebbi havi írásokat átnézni, mert sok érdekes van benne, hogyan lehet kertezni, nagyon kis területen.
Sziasztok! Új vagyok itt, meg a kertészkedésben (egyébként már nem annyira:) Tavaly költöztünk városkából falura, ez egy zsákfalu a Mátrában, ahol a busz is csak naponta kétszer de a madár szerencsére többször jár. Tavaly volt egy kiskertecském 2x2m, életemben először, ahova főleg fűszernövényeket ültettem ki cserépből, meg néhány tő paprika-, paradicsom-, zellerpalántával próbálkoztam sikerrel. Idén megjött az étvágy, már nagyobb területet ástunk fel a gyepből, sőt már magvetésre is vetemedtem:) Mondanom sem kell, itt csüngök és olvaslak benneteket, elolvastam az egész fórumot kezdetektől és szép kis mappát csináltam minden, általam termesztésre vágyott növénynek. Tényleg nagyon önzetlenül és jóindulattal válaszoltok minden laikus kérdésre, gondoltam beköszönök, ne csak kívülálló legyek.
Lenne is kérdésem: kaptam tulipánpaprika magokat meg a tavalyi csípős kis csilipaprikához hasonló termésből elvetett magokból szépen kikeltek a palánták, át is tűzdeltem őket. Valahol azt olvastam, hogy áttűzdelés után nem kell magas hőmérséklet és sok öntözés, most már egy hete 10 fok körüli hőérsékletben vannak, fűtetlen világoshelyen, nyirkos földben, szép zöldek, gondolom akkor jó helyük van? (ahol fűtünk ott meg folyamatosan 20-25 fok van)
Mivel egyéb elfoglaltságaim miatt most az elmúlt hetekben nem volt időm magbeszerző körútra, itt meg nem kapható semmi, így amikor beszabadultam egy magboltba, azt vettem ami volt. Manó paradicsommagot meg Roma VF-et. Mindkettőt 3-án vetettem, a Manó most kezdett kibújni, 1 cm-esek, a Roma viszont már három napja és most 3-4 cm és nem tetszik, hogy olyan gyorsan nő. Tűzdeljem át most? mert egyébként elég erősnek látszanak bár a fejük kicsit lekonyul, de nem dőlnek.
A palántázási időszakban, míg ki nem lehet tenni az üvegházba őket, az ablak elé egy 50 cm széles, 1,8m hosszú polc van téve. Azon vannak a palánták. Nem igazán esztétikus ilyenkor, de bennünket nem zavar. Most pedug tudom a munkahelyemen is tárolni őket, ott is egy polcon vannak.
sziasztok Itt Salzburg alatt ahol jelenleg vagyok a fő termelt burgonya a ditte és a sigma (megnézem pontosan hogy írják de azt hiszem jól írtam) a nagykereskedésből ahol a főnök jó ismerősöm, tudnák venni vetőt kb 1 euróért/kg (a desire még olcsóbb) 15.-ke után, majd beszámolok milyen fajták vannak még.
A mandarin dugványok át ojtását szemzését te v. a férjed is megtudja csinálni nem őrdöngőség , csak javaslom előtte sok próbálkozás más fákon és a végén a mandarik jöhetnek. És nem a pénz miatt hanem ha sikerül akkor a saját kezed gyümölcse (átvitt és valós értelemben)
Dugványozáshoz eddig nem de az idén mindenféleképpen veszek gyökereztető hormont mind a 3 fajtából (lágyszárú, félfás fás) már 4-500 ft/ 50g és sokáig eltart, ha hazamegyek 1 hónap múlva sok csemege szőlőt fogok dugványozni
Crimson Seedless, Thompson Seedless. Nincs valakinek véletlenül????
Az én nagy dugványozási tapasztalataim eddig levendula, és rozmaring szaporításáig terjedtek. Azok sikerültek, de eszembe se jutott, hogy egy kirándulás alkalmával a szép terméseken és leveleken kívűl mást is gyűjthetnék. Valószínű megveszem ezt a könyvet. Korábban ajánlottad a "régi idők kerti fortélyai" című könyvet, azt már kiolvastam. Az útobbi időben annyi mindent olvastam, itt + a könyvek, hogy most ott tartok, hogy nem tudok semmit!!
Bízom benne, hogy azért hamarosan leüllepszik, és derengeni fog valami.
Ha találunk olyan növényt, amiről hajtást szedünk, akkor nejlon zacsiban tároljuk, nedvesen, akár pzs-be csomagolva. Pl nyáron a Hargitáról 5 db kis fenyő a használt pólóimba csomagolva hoztam, 10 napot kibirtak, ma is megvan mind. Ha olyan helyen vagy, a szedés után levágott palackban, vízben el lehet tartani hosszabb ideig a zölddugványnak valókat is.
Azért jó ez a könyv, mert az oltáson kívül a többi vegetatív szaporítás is le van részletesen írva. No meg rengeteg növény legjobb szaporítási módját ismerteti.
Nálunk a termő 3 körtefán kívűl volt még 6 db kiszáradt kötrefa, egy nagy orgonabokor, egy kőrisfa és semmi más. A telek felét derékig érő gaz borította, amin a múlt télen a barátunk rackái vígan kiteleltek. Szépen lelegelték, megtrágyázták, a földet. Néhol van egy kis tarack is, de főleg ez a lóparaj, vagy mi a pontos neve ( hatalmas levelű valami.)
Gyorsan növő növényekkel szeretném én is legalább a telek első felét beültetni, hogy ne legyen olyan sivár. Én nem is értem miért ilyen kopasz ez a kert?
Vetemény szerintem egy darabig itt nem lesz, de fűszernövényeket már ültettem.
Én is inkább dugványozni fogok, mert tényleg nincs az a pénz, amit el ne lehetne költeni növényekre. Még sosem próbáltam kirándulás alkalmával dugványnak valót gyűjteni, kibírja addig, míg az ember haza nem ér vele?
Matykóka! Mekkorák a salátáid? Még nem ültetted ki? Az enyémek eléggé megindultak, de szerintem nálunk még kicsit korai kiültetni. De sokáig nem lehet halogatni, majd teszek rájuk fátyolfóliát.
Ééértem már. De a május elseji ültetés ellen még küzd a kezdőlelkesedésem. Én még csak 2 éve szívom magamba a kertezést, és hatalmas varázsa van a "minél korábban szüreteljük, amit csak lehet" -nek. :) Másfelől most, hogy mondod, nálunk a még a távolibb szomszédok sem krumpliznak, egyben remélem, az ő krumplibogaraik rövidlátóak ahhoz, hogy észre vegyék a mi földünket.:)
Május elsején ültetünk. Ilyenkor már megvesszük a vetőgumót, a hűvös, világos spájzban tároljuk. Ültetés idejére jó kis tömzsi csírák szoktak lenni rajta. Mi tároljuk az apósoméknak szánt Pannónia vetőgumót (nem keszthelyi, de ez is kiváló magyar korai fajta), ez már késő ősszel kezd csírázni, azóta babusgatom világos helyen, hogy ne nyúljon meg. Ők valószínűleg április elején elültetik. Apósom elég sokat permetez, nem veszik vigyelembe ültetésnél a krumplibogarakat. Mire mienk kibújik, a szomszédban már a krumplibogarak zöme lepetézett, az elő hullámból nekünk viszonylag kevés jut, le tudom szedni. Nyáron meg több marad a lombból, kevesebb kárt okoznak. Persze igyekszem akkor is leszedni, csak egy idő után nem nagyon tudok közé bemenni, többet letörök, mint amennyit a bogarak megennének.
Nálunk is kész röhej a felkészülés, amikor kirándulni megyünk. Zacskók, kukazacskó, dobozka, ültetőlapát. De arra vigyázunk, hogy védett helyen, és védett növényt ne szedjünk fel ne tépjünk róla hajtást. Ha valamelyik hegyi túránkon lemaradtunk, a kicsik már csak legyintenek. Hagyd, csak botanikáznak:) Nem tudom ismeritek a szaporításról a szerintem legjobb künyv, a Jeszenszky Árpád féle Oltás, szemzés, dugványozás című.
Lombhullatókból mandulafákat, egy évek óta metszetlen almafát, gránátalmát, cserszenyét, őszi-és sárgabarackot, szilvát, almafákat, rózsákat és a kert felét uraló, áthatolhatatlan bodzaerdőt örököltünk. Orgona, aranyeső, pár tő szőlő is van- az örökzöldek igazából közéjük hivatottak egy kis színt vinni. Tűztövist, babérmeggyet, spireát telepítettem tavaly-egy-egy tövet- és nyári orgonát. A baj inkább az, hogy mi egy isszonyúan szemetes, rendezetlen telket és házat kell, hogy rendbe hozzunk, rengeteg munkával, műanyagflakonos komposzttal, stb... Bontunk- takarítunk, és a 600 nölön minden de minden kevésnek tűnik. A rebarbarával idén próbálkozom először... Én szeretem őt, meglátjuk, Ő is szerete engem. :)
Magról is egész jól lehet akár fákat is nevelni, mindig van nálam régi filmesdoboz vagy valami hasonló, hogy bárhol tudjak magot szedni az utamba eső növényekről. Kb. 2 év hátrány a készen vásárolt fákkal szemben, de olyan jó látni, ahogy felnőnek. A félcserjék sokszor már a vetés évében virágoznak.
Így szoktuk mi is. Amit lemetszek dugdosom. A buxusoknak parkokból téptünk 10 centis hajtásokat. Most tavasszal ültettük át őket. 80 centisek. Mlt héten láttam, 8500 Ft darabja az ekkorának. Ez 6 darab volt:)) Próbálkoztam már cserjéknek magról szaporításával is, de a dugványozás jobban bejött.
A kései ültetés mit jelent Nálatok, Nora? Mikor kezded csíráztatni és ültetni őket? Én eddig csak a Desiree-t és az Impalát próbáltam, valamint a parázskrumpli művésznevő mezei, zsákos étkezési változatot az Intersparból.:) Ez utóbbiból tényleg apró, aranyos kis termés lett, pont olyan, amilyet fóliába csomagolva a kandalló hamujában sütve eszegetsz héjastul.:)
Gyorsan takar a lonc is, többé-kevésbé örökzöld. Azért vigyázz, ne rakjátok túlságosan tele a kertet fenyőfélékkel, egyhangú lehet. Megvan a varázsa a lombhullató növényeknek, jó látni rajtuk az évszakok változását, a zöld lombon és a virágokon kívül díszíthetnek kéreggel, terméssel, őszi lombszínnel. Szerintem az igazi őserdőhöz inkább sok lombos fa, nagyméretű évelő kell. Egy fenyő sose hat olyan bujának, mint egy illatozó növény vagy akár egy rebarbara.
Issszonyúan drága, ha meg kell venni... Most hajtásdugványokkal próbálkozom, pont addigra lesz belőlük sövény körös-körül, mire teljesen ősz lesz. (a hajam) :) Néhány cserjéből beszereztünk egyet-egyet a kertészetben. A lila akácom hajtáscsúcsát az autóból kipattanva, villámgyorsan szereztem az út mentéről, mikor nem látta senki. :) A kinti borostyánokat nem vagyok képes levélgyökereztetéssel szaporítani, pedig olyan szépek... Marad abból is a homokba dugdosás. A kertészetben mindig azt veszem, ami 50-70%-kal olcsóbb, mert kicsi, vagy sárga, vagy száraz, stb... Ha az élet még benne van, meggyógyítom-eddig még mindig sikerült, kopp-kopp-kopp.. Emberem 35 éve, Vietnamból hozott haza egy 5 centis mandarinfát. Nem oltott, ezért nem termő, de imádjuk, és sírok, amikor meg kell metszeni. De a dugványokat beolttatom-egydül nem tudom- és akkor lesz sok pici termő mandarinunk. :) Még jópár hónap, de megéri. :)
Nekünk tavaly Keszthelyen azt mondta egy burgonya nemesítő, hogy a beteg növényeket jobban megtámadja. De ez nem jelenti azt, hogy az egészségeset nem. Csak valamivel kevésbé. Eddig késői ültetéssel és leszedegetéssel mindig sikerült elfogadható szinten tartani. Én az azonnali eltaposás híve vagyok, nem kínozom őket üvegben. Rossz érzés, de ezt érzem a legkíméletesebbnek.
A Ditte és a Sigma fajtákat nem ismerem. A 2002-es burgonya fajtajegyzékben sem szerepel, az újabb sajnos nekem nincs meg, de lehet, hogy nálunk nem minősített fajták. Mi Agriát szoktunk ültetni, ez nagyon jól tárolható, bötermő, jó ízű, sárga héjú és sárga húsú, nagyon nagy gumójú fajta. Ezen és az ismeretlen fajtájú lila krumplikon kívül Keszthelyen nemesített fajtákat ültetünk. Ezek a mi éghajlatunkra valók, vírusrezisztensek (emiatt többször újra ültethetők), a White Lady és a Vénusz Gold fajta állítólag a burgonyavésznek is jól ellenáll. Tavaly kipróbáltuk, de a szárazság miatt sehol nem volt burgonyavész. Minden esetre bőtermőnek bizonyultak, és nekünk ízlettek. Mindkettő liszetes fajta, de vannak nem szétfővő keszthelyi fajták is. Kedvencünk a Hópehely. Salátának ez puha, de nagyon jó ízű.
Ezzel a takarással én is így vagyok. Hiába kaom itt régóta, mindíg változik a környezet, és a körülmények. Két éve változott a szomszédság, és most döbbentünk rá, hogy semerre nincs takarás. A gőzerővel megy a kert körbeültetése, de kerítést nem akarok. A sövényben beletettem mindent, amit a határban összeszedtem, mert az anyagiak végesek. Így van benne mogyoró, májusfa, galagonya, kökény, fagyal, mahónia, gyertyán, hóbogyó, orgona, hárs, meggy, szilva.De biztosan hagytam ki valamit. Azért mindig szerettem volna akkora kertet, mint a tietek. Az enyém pont a fele, ennek is egyharmada veteményes. Amúgy sem tul ideális, mert a háznál fenn keskeny. De egyenlőre ez van. Leylandi sem olcsó dolog. Ciprusokat én magról vetettem néhány százat. A pénzt idővel pótolom:) De unatkozni nem fogtok. (gondolom nem is akartok)
Egen... A feladatok közül az tűnik a legátláthatatlanabbnak, hogy mikorra lesz ebből az a jóféle, dzsumbulyos őserdő... Telis-tele örökzöldekkel. Tegnap "leléptem", mennyi leylandi kellene az utcafrontos kerítéshez, eredmény 40, és akkor a kerület 3/4-e még takaratlan. Vettem terülő borókákat, aránylag nagyobbakat, és néhány leylandit, hogy legalább egy lugasnyi elbújós területünk legyen a kopasz kerítés mögött. Egy vagyon, és úgy 15 év, mire olyan lesz, amilyennek szeretnénk szépen-lassan. Sokat várunk a földlabdás fenyőktől is- karácsony után idén már a harmadikat fogjuk kiültetni. A tavaly előtti lassan eléri a 150 centit. A vadszőlő helyett a benti borostyánokat szoktatom ki, örökzöldek, talajtakarónak eddig is beváltak- kevesebbet kell füvet nyírni. Nekünk 600 nöl van- és tulképp nem is fű, hanem gaz, mindenütt, de jó ez is egyelőre. Szerettem én a Dunát meg a hidakat, a Margitszigeti nagy futásokat is- de ez a farm-élet a legjobb idegnyugtató, még ha csak félkomfortos is (nem szó szerint).
Amúgy itt egész nap esett az eső, de vetettem dughagymának való magot sűrűn, és ültettem magtermelés céljából lila, fehér és vereshagymát. Az övegházban kikelt a retek, saláta, fólia alatt a borsó.
Szerintem sem igaz. Tudomásul kell venni, hogy ez (és a rokonai) a gazdanövénye, tehát neki erre van szüksége a szaporodásához. Abban lehet reménykedni, ha a környéken nincs, akkor később fedezik fel. Esetleg időjárás befolyásolhatja. De előbb utóbb megtalálják. Ez nem függ attól, hogy a növény eléggé erős, fejlett-e. A burgonyabogár ellen nálunk jelenleg csak a Novodor FC márkanevű Bacillus thuringiensis var. tenebrionis -t tartalmazó biopreparátum van forgalomban és engedélyezve. Kutatók világszerte keresik, hogy a vegyszereket felváltsák a kártevők parazitáival, de hasznosítható eredmény még nincs.
Ezt a "mit csináljak ekkora kertel?" én is átéltem tavaly, de még idén se nagyon jutottunk vele sokra. Vettünk a Tiszánál egy régi parasztházat, ami egy 800nöl- es telken van, és nem tudom milyen okból kifolyólag 4 körtefán kívűl nincs benne semmi.
Az is a ház tornáca elött egy sorba lett ültetve.
Pesten megszoktam, hogy szűkösek a lehetőségek és, hogy gazdálkodni kell a területtel. A Tiszán meg ott a fene nagy lehetőség, éppen ez benne a nehéz.
Összel ültettünk egy jópár gyüm.fát. A feladat mindenesetre adott.
Krumplibogárról azt olvastam, ha elég erős a növény, akkor nem támadja meg.
De mi köze a növény egészségének a bogarakhoz? Ez nem betegség.
Nektek mi a véleményetek erről?
Nálunk délután teljesen ideális idő volt a kertészkedéshez. Eldugtam a maradék hagymákat, meg magot is szórtam. Tele vannak az ágyások szarkalábbal, jó az valamire, azon kívül, hogy nagyon szépek lesznek, ha kinyílnak?
Nagyon szépen köszönöm! Már el is mentettem a gépre a tanácsaidat. Igazad van, a fólia teljesen illogikus helyen van, majd jövőre átvarázsoljuk. Majd egyszer,egy esősebb napon, ha netán szomorkás a topichangulat, elmesélem, miként eszkábálta össze fóliát Emberem. Nagyon vicces manőver volt. A tavalyi sátorfólia vitorlává változott, az idei-nagyobb- építménynél meg a váz felépítése közben fájdult meg a hasam a nevetéstől... Mondjuk, ahhoz képest, hogy két éve, Pestről frissen vidékre menekülve ostoba arccal bámultuk az akkor számunkra megfejthetetlen működésű körfűrészt- eléggé jól haladunk. :) Il, amikor a képeidet nézegettük, Emberemre teljesen jellemzően csodálta a vonatjaidat. Abszolute fanatikus. :)
Akkor az csak idő kérdése, hogy felfedezzenek minket a krumplibogarak..?
Ditte és sigma (azt hiszem így kell írni )Burgonyákkal sárga héjú és húsú vegyes hasznosítású van valakinek gyakorlati tapasztalata??? Csak az ízét ismerem az kiválló:-)
Ez a fő indok. Ugyanis, ha megtalálják, akkor lepetéznek, a kikelt bogarak, pedig a talajban telelnek át. Onnantül kezdve biztos az ellátás. A krumplibogár ellen a legbiztosabb módszer, a bogarak leszedése. Én üres ásványvizes palackokba szedtem. Aztán rá a kupak:)
Igazán nem nagyon van, ami riasztja. Ami riasztja valamennyest, az a tagates, közé ültetve, és a (komolyan) Parlagfűből készített ázalékkal permetezni. Jó hatású mellette a bokorbab. Ha akar valaki ellene vegyszert alkalmazni, annak a Bancolt javaslom, amely nem idegméreg.
A Krumpli/2 részen laza, finom, csaknem fekete, de árnyékos a mellette húzódó ronda szürke fal miatt. Rózsaszínnel jelölt korai káposztafélék helyét értem. (?). Eper marad, alá évelők, fűszerek, Rendben.
a tavalyi cukkni, pattiszon zeller, papr, paradicsom helyére. A tavalyi krumpli/1 és a mellette lévő üresség helyére répák, hagymák, cékla, saláta, estleg korai zöldborsó, kevés komposzttal. NEM szabad komposztozni! De jó lesz. A tavalyi krumpli/2 helyére bab, borsó, kukorica, uborka, spenót. Ez jó. Mögé az üres helyre cukkini, tök. De a borsó közvetlenül nem szereti a babot .Komposztot ide kell tenni.Ha van több belőle fészekbe az uborkának, tökféléknek is lehet tenni.
A tavalyi káposzták meg a fólia melletti üresség helyére paprika, paradicsom. Lehet ide is, ők is szeretik a komposztot. Elég a tövekhez tenni. Az a néhány tökféle meg a maradék helyre valahová? Valahogy így osszam fel vagy megint nem értettem teljesen? :)
Annyi még a megjegyzésem, hogy esetleg, ha lehet, vagy jövőre, a fóliát az üvegház mögé tenném, azzal párhuzamosan, így négy, kb. egyforma ágyás lenne. Az A, a tavalyi borsós, B, az évelő és üveg-fóliházas, C, krumpli1, és D a krumpli2. Ha egyszer beválik egy szisztéma, akkor csak az A, C, D-t kell cserélgetni. Így jobban kezelhetőbb lenne az egész. Így lenne ebben az évben. A: Korai karalábé és káposztafélék. Lekerülése után kései zöldbab, őszi, téli retek. kései cékla. Zeller, Ha más nem zöldtrágya. Ez komposztot kaphat. Nem tudom mekkora a terület, és mennyi káposztaféle kell, de ide lehet tenni a paprikát, paradicsomot is. B: Itt is el lehet dugni 1-2 cukkinit. C: gyökérzöldségek, hagymafélék.cékla.Korai érésű zöldborsó (Rajnai törpe, Gloria)saláták (fejes, tépő) D. Zöldborsó, csemegekukorica, uborka, Csemegekukorica, krumpli, bab. Én így gondolom, szerinted jó? Üdv.
Szerintem nem a fokhagyma hanem az árnyékos szürke rondafal mentette meg , ugyan is a krumplibogarak az árnyékos nyirkos helyre nem raknak petét, a krumplinak pedig ez kiváló, sajna nekem nincs ilyen falam
Nekem tavaly egy sem volt. Fokhagymát dugdostam védőnek mellé, talán emiatt nem lettek bogarak. Vagy mert az volt az első krumpliültetvényünk és még nem fedezték fel .. :)
Sziasztok nagyon örülnék ha erről a jó, és rossz szomszéd témáról lenne valakinek több információja pl. a krumplibogár ellen van valami jó szomszéd növény?
Csináltam egy rajzot a tavalyi állaptokról, ahol üresen maradt a föld, ott most is nagyon kötött. A Krumpli/2 részen laza, finom, csaknem fekete, de árnyékos a mellette húzódó ronda szürke fal miatt. Biztosan ma alulmúlom a halványszőke önmagamat, de még mindig zavaros egy kicsit az ügy... Rózsaszínnel jelölt korai káposztafélék helyét értem. (?). Eper marad, alá évelők, fűszerek, a tavalyi cukkni, pattiszon zeller, papr, paradicsom helyére. A tavalyi krumpli/1 és a mellette lévő üresség helyére répák, hagymák, kevés komposzttal. A tavalyi krumpli/2 helyére bab, borsó, kukorica, uborka, spenót. A tavalyi káposzták meg a fólia melletti üresség helyére paprika, paradicsom. Az a néhány tökféle meg a maradék helyre valahová? Valahogy így osszam fel vagy megint nem értettem teljesen? :)
Egy megjegyzés: A répához nem javasolja a kaprot, ugyanakkor más irodalom, és a tapasztalatom szerint a répa sorjába elszórtan vetett kapor segíti a kelést, és segít elűzni a répalegyet.
gyümölcsfák alatt: - körömvirág (levéltetű, fonálféreg riasztó) - metélő- és fokhagyma (rovarokat távol tartja új telepítésnél) - kerti zsálya, sarkantyúka, fodorment (levéltetű riasztó) - fehér üröm (gyümölcsmoly riasztó)
Almafa alatt - metélőhagyma (varasodást gátló) Szőlő között - izsóp (termékenység fokozó) Szamóca között - fokhagyma (gombabetegségek és a ribiszkerozsda ellen) Ribiszke sorok között - fehérüröm, metélőhagyma (ribiszkerozsda ellen)
Hoppá, nem is olyan egyszerű. Felejtsük el a tavalyit. A krumpli laza talajt hagy maga után. Ide jöhet a répa, zöldségféle hagymával. Az eper és fűszerek maradhatnak. A védőnövény fokhagyma az maradhat, de betakarításra még mehetne a gyökérzöldségesbe. A borsónak nem kell trágyázás. Utánna mehet kései uborka, cékla, ősziretek. Borsó nem szereti a hagyma társaságát. Hirtelen nem tudom hol van, de le van írva jó, és rossz szomszédok. Ha nem találod, előásom valahonnan.
Az első negyedet dúsítod. Kabakost írtál, ide szántad a tökféléket, uborkát? Nem káposztafélékre gondoltál? Mert arra jó. Ezek mehetnek ki korán- Kel, fejes, vöröskáposzta, karalábé. Zellerrel. Viszont valamennyi komposztot kíván a paprika, és paradicsom is. Ezeket mással ne keverd. A paradicsom közé mehet zeller védeni. A káposzták nem szeretik a hagymát. A krumpli sem. Viszont elviselik a félárnyékot, tehát inkább tenném a nitrogénesebb részre ezeket. A komposztosba meg a paprika, paradicsom. A kukorica, krumpli és a bab szeretik egymást, ezek mehetnek egy helyre. A kései kiültetés elé, vagy ágyásszélekbe mehet retek, saláta vegyesn, ezek egymást védik a földibolhától. Én igazán nem tartom a vetésforgót kőbe vésett törvénynek. A lényeg tápanyag nélkül Gyökerek hagyma, retek, salátafélék, fokhagyma. A másik komposztos részbe paprika, paradicsom, káposztafélék. A krumpli, kukorica bab egybe, de lehet az uborkát is úgy, hogy két sor kukorica, uborka, kapor, kukorica. Tartja a párás levegőt az uborkának. A letermett növények után lehet másodnövényeket vetni, palántázni. Ha olyan tábla van, amibe nincs másodtermés, akkor mustár, facélia, körömvirággal bevethető. Ez zöldtrágyának is jó. Kicsit több időm lesz, visszatérhetünk, ha van kérdésed még, most hirtelen ennyit tudtam összszedni.
Sziasztok! Hosszú leszek némiképp, de nem értem.... Tavaly -életemben először- eléggé logikátlanul vetettem -ültettem mindenfélét, a tudatlanok teljes lelki nyugalmával. A nagy összevisszaság ellenére nem történt különösebb baj, a káposzták kivételével mindenki remekül sikerült. Az idén kicsit tudatosabb lettem, készültem, olvastam, szívtam magamba mindent... És jól megkeveredtem. A kérdésem az, hogy a tavalyi összeviossza ültetés-vetés után szeretném megteremteni egy épkézláb vetésforgó vagy felosztás lehetőségét. De a talajom nem mindenhol ugyanolyan. Tyúkhúr, bogáncs, disznóparéj, pásztortáska, cickafarkfű és a fűcsomókra emlékeztető szívós valami jellemzi általában. Nagyjából értem már, hogy mi a vetésforgó lényege, hogy mely növények talajzsarolók, igényesek vagy közepesen igényesek. Az is dereng, mit mi után szabad és nem szabad vetni. De rendet tenni, tervezni mégsem tudok eléggé világosan- pedig Il, átrágtam az összes ilyen elméletedet és tanácsodat. A tavalyi összevisszaság kb így festett, a kb 400 nm területen. Első negyed: borsó, répa-hagyma vegyesen, némi paprikapalánta itt-ott, retek, saláták, köztük kapor. Ez a rész nagyon szép lett, illetve a répák nem- elágazó, vékony gyökerük lett, vagy, mert sűrűn vetettem, vagy mert keményebb volt kicsit a talaj...? Második negyed fele az eperé- őket itt "örököltem meg", másik fele paprikák és paradicsimok, néhány tő cukkini, pattiszon, zeller. Ők is fejlődtek. Harmadik negyed apró részében pár sor krumpli, hagymával. Krumpli szép lett, a hagymák dughagyma méretőek maradtak. Továbbá káposzták- ők kötött talajba kerültek+ megették a földibolhák mindet. Ennek a résznek a fennmaradó része üresen maradt Negyedik negyed: krumpli hagymákkal, előtte retek. Hagymák itt sem sikerültek.
A tervem a következő: Első negyedet dúsítom komposzttal, némi komposztált marhatrágyával és majdan ide jönnek a kabakosok zellerrel- de míg ennek eljön az ideje, mi legyen az elővetemény? Második negyed felében még meghagyom az epret fokhagymával, a másik felébe mennének az évelők és a gyógynövények. Harmadik negyedet jobbára elfoglalja a fóliassátor, de még marad kb 4 ágyásnyi hely, amelynek laza a talaja az előző évi krumliknakköszönhetően- ide idén MIT? Negyedik negyed borsó, bab, hagyma, spenót, majd szabadföldi paradicsomok, paprikák, padlizsán. De ez a talajrész dúskál a nitrogénben és kicsit árnyékos is, ez nem baj?
Az uborkáknak és a tökféléknek, a kukoricának, céklának - ők nem voltak tavaly- fogalmam nincs, hol kell "szakszerűen" helyet találni- terület van bőven- talán éppen ez a baj... :) No meg a tavalyi, nyakatekert összevisszaság.
Megyek megnézem őket,mert a múlthéten se voltam a kertbe, mert itt elég cudar idő volt. De ahogy il. irta akár hogy erőlkődik a tél a tavasz csak közelebb van. Nagyon várom már a jó idöt,hogy az adrenalin szintem megemelkedjen, nem szeretem a telet!
Úgy tudom, nem szabad mélyre ültetni. Én tavasszal szoktam, és majdnem kilóg a vége. Ha mélyen vannak, még lehet, hogy várni kell, reméljük, kijön. Szét kell szedni, azt biztos jól csináltad.
Nekem az ősszel dugdosott fokhagymának egy része bújt ki, ha jól emlékszem, novemberben dugdostam. Kotorj óvatsan közéjül, rohad-e, vagy hajt. A bentfelejtett vöröshagymák már kint vannak. Mikor ültetted?
Sziasztok! Elég régen nem írtam, de olvasom mindíg a topikot. Szeretném megkérdezni, hogy az összel dugdosott hagymának ki kellett e már bújni.Ez elég érdekes hagyma volt, ilyen csomóstol volt,mint a foghagyma.Lehet, hogy nem telelt át!
Én is kaptam medvehagymát, de úgy elültettem, hogy azóta sem találom. Az biztos, hogy meg van jelölve valamivel, de az egész pici itthoni kertem tele van jelölők erdejével. Remélem, azért megmaradt.
Kora tavasszal, előtte beraktam a hűtőszekrénybe. Fokhagyma terápia még nem volt, csak gőz, ami kevesebb lett, mint gondoltam. A vadi új rezsókon nem forrt föl lobóra a víz. De azért a végén elég vizesek lettek a fóliák. A hatást nem lehet még lemérni, nem fürtökben lógtak azért az atkák (nyáron igen, egész narancssárga csimbókokat alkottak). Figyelem a növényeket, lesz-e új fertőzés, és állandóra betettem egy rezsót egy fazékkal, hogy tudjak időnként párásítani. Igyekszem kedvezőtlen körülményeket termteni az atkáknak, a permetezést csak végső esetre hagyom. Most még le is tudok mindent mosni a csap alatt.
Bp.-nek ezen a keleti felén szép idő van. Hónak se híre, se hanva! (szerencsére)
A csomagküldő szolgálattól én nem merek rendelni. Túl sok tapasztalatom nincs velük, az igaz, csak a hírük. Több rossz, mint jó. Nektek mi a tapasztalatotok? ( van valami ilyen című topic, de még nem néztem bele soha), meg drágának tartom az árát.
CBNora, te mikor vetetted el azokat a magokat, tavasszal?
Felkutatok egy új lelőhelyet! Egyre izgalmasabb a dolog.Mint a kincskeresés.
Bár, ha a gyógyhatását nézem, tényleg kincs.
Nora, hogy vannak az atkáid? Mi lett a "fokhagyma terápia" vége?
Bocsi, hogy beleszólok, de az egyik növényeket kíszállitó csomagküldőnél ( nem tudom lehet e nevet írni) lehet medvehagymát rendelni 720,-os áron. 10,5cm-es cserépben szállítják.
Én is kaptam Taorminátol medvehagyma töveket és most hajtanak ki. Költözéskor kaptam egy tövet, amit balkonládába tettem , ami az udvaron van és szépen hajt az is, és mellette ahová elszórta a magjait, nagy meglepetésemre ott is hajt a medvehagyma. Remélem idén én tudom tovább szaporítani, érdemes próbálkozni.
Szilasligetnél úgy tudom van, az nincs "annyira" messze. Te hol tudod a három lelőhelyet? A Tisza irányába lenne jó, mert arra járunk rendszeresen. Ha nagyon nem tudok szerezni, akkor maradjunk a postánál, jó?
Elküldjem akkor a magokat? Akárhol nem tudsz kiásni, elég ritka: én Magyarországon csak három nagy lelöhelyet ismerek, bár biztos van több is. De ha akarod, elküldöm mégis a postával.
Szia; ki kell menni érte az erdöbe, jövö hétre tervezek ilyet. Zsebiét pl. Rajkáról hoztam. Nem tudom, hol lax, mert postán küldeni elég macerás, de úgy emléxem, tavalyról még maradt néhány magom. Ha postán küldöm, valószínüleg elhervad a lombja és hamar visszahúzódik úgyhogy csak jövöre veszed igazán hasznát.
"Ősszel elég reménytelenül nézett ki"??? Akkor neked világbajnok medvehagymád van, mert az általában nyár elejére visszahúzódik és összel már egyáltalán nem szokott kinézni, inkább benn sunnyog a földben. Ha jó helye van, hamar elszaporodik, nyugodtan edd meg a levelét! Egyáltalán nem csoda, hogy a sok macera után, aminek tavaly kitettük, már nem sokáig bírta. inkább azon csodálkozom, hogy még összel is kint volt.
Nagyon örülök, hogy megtaláltalak, mert nagy örömöm van amit szeretnék megosztani Veled. Tavaly kaptam tőled medvehagymát, amit elültettem de nem volt neki jó a hely és csak sinylődött mert túl sok napot kapott.
Ősszel elég reménytelenül nézett ki, tavasszal mikor a csomagból kibontottam szebb és több volt.
Átültettem egy megfelelőbb helyre, de nem nagyon bíztam benne.
Ma reggel kint bóklásztam néztem mi bújt ki és végtelen örömömre bújik a medvehagyma.
Ugye most már ha jó neki a hely lehet, hogy szaporodni is fog?
A zöldjét ha megnő levághatom, vagy még ebben az évben hagyjam békén?
Ja még annyit, hogy én jó helyre ültettem mert a szomszédban volt egy óriási fenyő és annak az árnyékában volt, de azt tavasz végén kivágták és így került szegény hagymám a napra.
A paradicsomot és a paprikát éppen ezért nem szabad ugyanabba az edénybe ültetni, nem egy az igényük. Én virágládákba szoktam szórni egyenletesen, nem sorba, mert úgy közel kerül a gyökerük, és szétszedéskor leszakad. Ha muszáj, akkor később tejfeles poharakba pikírolom. Ha egyféléből csak pár darab kell, akkor nagyobb cserepet használok. Mindig öntözgetem gombaölővel. Ha olyan módon dőltek ki a palánták, hogy a földszinten a száruk cérna formájúvá vált, följebb meg ép, akkor ez a palántadőlés nevű dolog, ez ellen kell a gombaölő. (Mg-i boltban párszáz ft-ért adnak egy zacskóval.) Az üvegházadat felejtsd el, legfeljebb trópusi növények gyökereztetéséhez való.
Én is el akartam ma kezdeni a palántagyártást, bár még kicsit korai a vetés szobába, csak aztán nekiálltam metszeni, megyek is folytatni.
Úgy legyen ! Egyébként köszönöm válaszod. Tegnap egyébként a legnagyobb ablakunk elé telepítettem az egész bandát. Ennél több fényt nem tudok adni nekik. Remélem így már megmaradnak.
Szerintem kevés fényt kaphattak, és esetleg túl sok párát. Az üvegház fedele is elvesz a fényből, kelés után jobb levenni. Nem kell a paradicsomot agyonkényezetetni, nekem fűtetlen szobában voltak déli ablakban, újabban üvegházban tartom. Kelés után már nem kell permetezgetni. Még a déli hűvös déli ablakban is eléggé megnyúltak, sok fény kell nekik.
A paprika melegigényesebb, és lassabban kel valamivel. Kicsit kevésbé is fényigényes, avval több szerencséd lehet.
Egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek. Megejtettem egy hete életem első vetését. Többféle paradicsom és paprika került elvetésre egy 96 rekeszes mini üvegházba (kertészetekben árulják, átlátszó műanyag fedele van) A magok 1-2 centi mélyen lettek ültetve (egy kis rekeszbe 4-5-6 szem). A paradicsom már 3 nap múlva ki is kelt és megindult mint a meszes. (a paprika még mindig alszik). Egy hét alatt kb 10 centisre nőttek a kis gazfickók és össze vissza hajladoztak, több elsárgult, kidőlt. A nagyját tegnap átültettem nagyobb cserepekbe, műanyag pohárba stb. Most kb 1-2 centi lóg ki belőlük a földből. Talán így életben marad néhány. Mit csinálhattam rosszul ? A föld (sima virágföld) nagyon laza volt, nem lett letömködve, az egyik szobánkban tartottam őket, ahol kb 18-20 fok van most, fényt kaptak, kis kézi permetezővel lettek nedvesítve felülről. Mit csináljak másképp legközelebb ? Jól bevásároltam most és szeretnék mindenféle palántát nevelgetni otthon, de mivel keztő vagyok, ezért félek, hogy csak ki fogom nyírni szegényeket.
Nincs meg, Il, de ha meglenne is- a zacsikon felnőtt növények vannak, nem ilyen palántagyerkőcök. Káposztaféléket vetettem aznap, karfiolt, karalábét, kelt, stb... Talán mégis a kínai kel lesz, a többin ui nagyjából megmaradt a felirat/tábla, egyedül ezeken nem van, viszont ezeken kívül nincs több ilyen palántám. Ebbőúl gyanítom, hogy kínaikel. :) Köszönöm.
Tényleg gyönyörű a veteményesed! Már alig várom a nyarat, amikor az ember locsolás közben úgy beletud bambulni a "munkája gyümölcsébe".( a szó szoros értelmébe). Idén én is lefogom fényképeszni a miénket. Eddig sose jutott eszembe, mert akit érdekelt az úgyis látta, de most majd Nektek meg tudom mutatni.
Ez jó :-))))), mindenki mást hitt! Jól elbeszéltünk egymás mellett. Ki, mit talált? Én megtaláltam a hozzászólásokat, amit Sárgarózs71 ajánl, de én is azt hittem, hogy Te valami másra találtál. ( kerti napló)
Megjött a Nagy Sárga Csavar, úgyhogy még imbuszkulcs se kell hozzá. Kár, hogy most már csak a jövö héten tudom kipróbálni. Kiváncsi vagyok, tényleg csak ez volt-e a gáz vele.
A 4374-ben nem azt írtad, hogy sikerült? A topicok szerinti hozzászólásokban addig kell lapozgatni, míg meg nem találja az ember.Hosszadalmas, nehézkes müvelet, mert nem tudhatod, hanyadikként jön ki a topic, abban hány hozzászólása van, söt ha peched van, közben is hozzászól, megváltozik a sorrend és kezdheted elölröl az egészet.
Ez tényleg széééép! :) Gratula! Ilyenkor van döbbenés, hogy én szinte MINDIG ritkábban ültetem be az ágyásaimat, mint illene- aztán meg nagyot nézek, amikor tempósan gazosodik...
Sziasztok! Szépen fejlődnek a palántáim, eddig jó..:) De a két műanyagpoharamról lekopott a felirat- akkor még nem voltak táblácskáim. Így hát az ezekben lakó növénykékről jelenleg annyit tudok, hogy "találd ki mi lesz belőlünk" -öt játszanak velem. Esetleg kínaikel?? Segítenétek beazonosítani őket? Köszönöm!
Én meg abból tanultam rengeteget amit a hozzászólásaidban írtál. Életem első kicsi de saját veteményeskertje főleg ettől a fórumtól lett vegyszer nélkül is szerintem tökéletes!
A hozzászólásokat úgy lehet megnézni, hogy rákattintva az adatlapra, és a hozzászólások linkre, ott megjeleníti milyen topikokba mennyit írt az illető, annak a tetején jobb oldalon van három választási lehetőség ahol van olyan, hogy hozzászólások topikonként. Elsőnek az jön ki ahol legutoljára hozzászólt. 30 db-ot lehet laponként lekérni, de szépen sorjában minden hozzászólást megjelenít. Il-nél 86 * 30 db hozzászólás van. Ezek között kell lapozni és valahol elkezdődik az a topik is amit kerestek. Az attól függ, hol van az eleje, vagy a vége felé, hogy mikor szólt hozzá utoljára.
Nekem is ez a problémám:-((( Il hozzászólásait szerettem volna kigyűjteni ebből a topicból, ki is írt egy csomó találatot, de csak egy oldalnyit ad be, többet nem:-(( Én is kérném a megoldást!
Tudnátok abban segíteni, hogy hogyan lehet, az egy névhez tartozó hozzászólásokat lehívni? Addig eljutottam, hogy az adatlapnál, ha megnézem a hozzászólásokat, akkor egy odalnyi bejön az adott topicon belül, de egy oldalnál több nem.( Értitek amit kérdezni szeretnék, mert így visszaolvasva kicsit zagyvának tűník.)
Ha csendesedik a szél, akkor jobb ha megcsinálod, legalább a fákat. ha néhány órát nem jön rá eső, akkor te nyertél. Akkor csak a szőlő marad a metszés után. Milyen az idő?
A 4147, az csak egy vetéstakaró váz. De ilyenből volt a nagy is. Nagy? 4*2,5 volt a régi, mert mára már átalakult, a fala üveg, a teteje cső és fólia. A képtáramban a 2006-os évnél meg tudjátok nézni az építés fázisait. Járhatő fóliánál fontos a vázelemek hosszirányban való összekötése. Azért írta, hogy legalább fönnt, de az a jó, ha mág két oldalt, a talajtól 1m magasságban is, A vázon belülről legyen az összekötő..
Én még nem láttam, de ma még két áruházba megyek, ha nem kapok ott sem akkor írok neked, és előre is köszönöm a kedvességedet a magküldéssel kapcsolatban.
És a tanácsokat is köszönöm. (Nagyon jól éznek ki a palántáid!! :)))
Akkor érthető. Annak vékony a fala. Én azért javaslom a vízvezeték csövet, mert az vastagfalú, és sokáig birja. lehetőleg 1, vagy 5/4ed collos. Az enyémek sok évig egy virágkertészetben voltak, ott szolgáltak évekig. Én onnan houtam lassan 10 éve. A fólia is onnan való használt, de még nálam bírja. A vázat megfelelően kell merevíteni. (Megjegyezném, tavaly én is vettem 16-os bermann csövet, kis gyalogfóliának, vetést takarni. az első héten eltört, tehát én is tudom, hogy az nem jó:))) Utána vettem vízvezeték csövet annak is. A vetés takaróhoz elég vékonyabb 1/2, 3/4 collos.
A fólia oldalsó rögzítésével minden rendben volt, az még most is tart. A vázzal volt a baj. Most néztem vissza a hozzászólásaidat, és a 4147-ben látom, hogy te vízvezetékcsőből készítetted a tiédet, a férjem meg bergmanncsőből csinálta, ami hát törik, mint a ropi. Az egyirányból fújó erős szél, úgy megnyomta, hogy összeroppant.
Az lehet, de nagyon aggódom a lemosó permetezés elmaradása miatt. Most még meg tudnám csinálni, de ha elmarad, akkor legközelebb egy hét múlva leszek itt, és akkor már rég késö. De most meg olyan bizonytalan az idö.
A fólia felhúzása után fontos, hogy kellőképpen meg legyen feszítve. Ha lehetséges, érdemesebb dél körül, melegben felhúzni, amikor kicsit ki van nyulva, ekkor hidegben jobban feszül. Ha a szél tudja lebegtetni, akkor hamarabb leszakad. A vázak felállítása után, a hossziránnyal párhuzamosan ki kell dobni egy ásónyom földet, kifele. A fólia felhúzása után az egyik oldalon a széle az így kiásott árokba, föld rá, megtaposni. A másik oldalon is meghúzva, rátenni a föld egy részét, és rázással, taposással megfeszíteni. Így a föld rögzíti. A két végén lehet így földdel, vagy más módon rögzíteni. A vázat hossz irányban is össze kell kötni legalább fenn, a vázon alul. (ne is menjen el a kedvetek, még jó, hogy a férjed így fogja fel:))
Hát nálunk a kertben lecsapott a világvége ma délután. A tegnap megtépázott fóliasátramat ( még életben lehetett volna tartani,) ma teljesen hazavágta. Hát ebben a formában nem volt valami hosszú életű ( a ti hatásotokra nem is olyan régen készítette a férjem), de azt mondta, hogy ez arra volt jó, hogy most még jobbat csináljon:-). Még szerencs, hogy ilyen optimista!!!!!. Hát ennyit a hétvégi kertészkedésről. Délután egy kicsit lehetett kint bóklászni, akkor a komposztot "raktam tisztába". Na de majd a jövőhéten....!!!!!!
Örülök, hogy tetszett. Majd később lehet a területen változtatni. Felénk a hétvége munkálkodás terén kiesett. Nem volt jó idő. A szél és az eső nem engedett dolgozni. De nem is volt olyan sürgős munkám. De a tavasz egyreközelebb, bárhogy erőlködjön a tél.
Igazán köszönöm a profi rajzot!:-) És persze a tanácsokat is! Ezt a tervet már titeket ( főleg téged) visszaolvasva készítettem, és én is úgy gondoltam, hogy az 1-4. és 5-8. ágyások képeznék a vetésforgót. Egy kis naptárat is készítettem, hogy mit mikor, mivel és mi után ültetnék:-))) Meg arra gondoltam, hogy az eper ágyását is 2-3 év múlva bevenném a játékba, mert bár friss telepítés, de mindenhol azt olvasom, hogy ennyi idő után érdemes áttelepíteni. Na meg az sem biztos, hogy a tökfélékkel nagy sikert aratok. Tavaly volt főzőtök, az termett rendesen, de nem biztos, hogy a többi, igényesebb fajta is jól fogja érezni magát. Úgy sakkozok a területtel, mintha nem lehetne sokkal nagyobb:-)) De hát sajnos a ráfordított idő szabja meg a méreteket, pedig oldalirányban még lehetne ötször ekkora is:-( És ha van is éppen időm ( hétvége) az idő nem mindig gondolja úgy, hogy nekem a kertben kell szorgoskodnom:-((( ld. mostani hétvége.
Ti tudtatok valamit csinálni odakinn? Nálunk csak a mai délelőtt volt alkalmas egy kis kapálásra. Az az igazság, hogy olyan laza a talajom, hogy a tavalyi ágyásokat nem is kellett felásnom, csak kapálni, de a gazokkal még bírkózok rendesen.
Boróka, szétültettem tegnap a növényeket, egy életmü volt, annyi lett! Ajánlom neked is az egyenként, vagy kettönként poharakba vetést, jobban lehet szabályozni, és megkíméli az embert egy munkamüvelettöl. Nem tudom, ennek van-e érteleme, de a koktélparadicsomolat és a padlizsánt kettesével ültetttem el, mert nem volt se annyi cserepem, se annyi földem. Még így is egy újabb nayg tálca telt megvelük. Gondolom, legalábbis a padlizsánt nem lehet sokáig így hagyni. (Fényképezni sajnos épp nem tudok:-( Ma a nagy esöben kiszórtam a mütrágyát, remélem bemossa az esö (vagy be kellene dolgozni a földbe?) A maradék borsóból vetettem még egy helyre, ahova nem szoktam, de még így is a fele megmaradt. késöbb hozott valaki néhány canna risomát, és legnagyobb örömömre magával vitte a borsót. Az üvegházban porszáraz volt a föld, biztos jót nevettek a szomszédok, ahogy a zuhogó esöben behordtam vagy tíz kanna vizet. soxor megfigyeltem már, hogy az öntözés, vagy akár az esö is csak a föld fölszínét nedvesíti meg, alatta száraz marad. Aztán vetettem még bele két-két sor salátát és retket, az átteleltek mellé, akik már egész nagyok és sajnos egyre fokhíjasabbak. Remélem hamar leterem, mert az üvegházban nagyon kevés a hely, lehet, hogy nem is lett volna szabad megkockáztatni most még valamit belevetni. Gyüjtöttem 7 nagy vödör esövizet, ennyi még sose volt . A hagymát viszont nem sikerült eldugni az esöben: túl nagy volt a sár, és nagyon ragadt az ültetöfára. Sajnos a komposztforgatás és a szölömetszés elmaradt; nagyobb baj, hogy a lemosópermetezés is, mert evvel meg akartam várni a szölömetszést.
Az elrendezés jó. A táblákat legaláb két fő részre kellene osztani. I-IV, V-VIII. Valamint IX-X. Az elsőbe tenném a kevésbé tápigényeseket, a másodikba a több tápanyagot igénylőket. A harmadikat lehetne forgón kívül, igény szerint felhasználni. A III, IV- be a paradicsom, közé védőnövénynek néhány tő zeller. Előtte az ágyás szélébe metélő salátát, retket lehet vetni. A II-be a paprika, fejes saláta, A saláta után cékla, kései karalábé.. I. Kukorica mellette bab. V. VI-ba répa, gyökér, közé zöldhagyma, póré. VII-VIII borsó, utána kései uborka állványon, Kései kelkáposzta, téli retek. A IX-X-be mehet a karósbab oldalra, a táblák felőli oldalon fokhagyma, közé a cukkini, tök, esetleg a dinnye. A szegélyekbe mehet tagates, körömvirág. Meg persze, amit kifelejtettem, de szinte bármit el lehet helyezni.Az i-IV-et, és az V-VIII-at lehetne cserélgetni.
Szia Il ( és minden segítőkész topictárs:-) )Lenne egy nagy kérésem! Vetnél egy pár pillantást a kerttervemre?Ez az alaprajz, kb. 10,5 x 4,5 méter plusz egy kis kiugró. Jobbra az epres és az évelő+fűszernövények. Mivel a kert körbe lesz kerítve, szélre csak keskenyebb ágyásokat terveztem. Szóval szerinted ez a felosztás megfelelő így? És ami a kegfontosabb, mit hová érdemes ültetni? A 9-11 ágyásokba tökféléket terveztem, főzőtököt, sütőtököt, és vagy két tő dinnyét is ki szeretnék próbálni, hogy milyen lesz. A többi ágyásba mennének: paradicsomok ( Lugas, Korall és Zömök összesen egy nagy és egy keskeny ágyás, mert nagyon szeretjük) , paprika ( fehérözön és elefántormány, összesen egy sor ), uborka ( 1 sor), korai és kései kelkáposzta ( 1-1 sor), korai és kései karalábé ( 1-1 sor), borsó ( minél nagyobb mennyiségben :-))), de lehetőleg két szakaszban 1-1 nagy ágyás ), póréhagyma ( 1 sor), bokorbab (1 sor) , karósbab kukoricával, gyökér és sárgarépa (2-2 sor), retek mindenféle ( korai, nyári, őszi), tépő- fejes- és jégsaláta, dughagymáról újhagyma és fokhagyma. Amit nem akarok: krumpli és vöröshagyma, mert ekkora területen úgysem tudok eleget termelni, és így csak a helyet foglalom mástól. Tudnál ötletet adni, hogy ezen a területen mi lenne az optimális elosztás? Tavalyi ültetés ( még nagyon kezdetleges szinten) az alábbi volt: 1. krumpli ( most nem akarok) 2. borsó 3-4. gyökér és répa 5. bab 6. karalábé és paprika 7. paradicsom 8. borsó 9-11. csak idén ültetem be. Előveteményként voltak saláta, retek, sorközökben pedig dughagyma újhagymának és fokhagyma. Most szeretném jobban kihasználni a területet, mert időm is van, no meg lelkesít, hogy az első saját nevelésű palántáim nagyon szépen fejlődnek:-))
Előre is köszi a segítséget!!! Persze másoktól is szívesen fogadom az ötleteket!
Én nem permetezem a cseresznyefáinkat még lemosó permetezéssel sem.
(Előfordult már, de nem minden évben. Az egyik fa olyan óriási, hogy eleve reménytelen.)
A cseresznyekukacok ellen sárga lapokat kötözök a fára, amikor a cseresznyék még teljesen zöldek és apró borsó méretűek. (A Hermesben szoktam venni, 10 lap kb 1800 Ft). Két kezemen meg tudom számolni, hány cseresznyekukacot látok évente a mázsányi cseresznyében.
A módszer lényege, hogy a cseresznyelegyek ráragadnak a ragacsos lapra, és nem petéznek a gyümölcsre.
Egyszer, olyan öt éve nagyon tetves volt a fa, akkor slaggal mostam le az ágait (körbe lehet engem röhögni) ettől nem ettől, de azóta nem volt annyi tetű, hogy gondot okozott volna. (Meggyőződésem, hogy beállt a természetes egyensúly a tetvek és a tetűevők között).
Ezen kívül a fa levelei elkezdtek sárgulni, ahol a vetemény locsolásakor az automata locsoló vizezte a leveleket, azóta úgy állítom be, hogy a fa leveleit ne érje a víz.
Teljesen vegyszermentesen nehéz ügy. Előb esetleg nézd át, mik azok, amik ellen védekezni kell. Aztán azokhoz, ha létezik, valamilyen környezetbarát szert.
Attól is függ, hogy mekkora a fa, hogyan lehet megoldani a permetezést. Ha az a igazi régi fa, akkor azt mondom, sehogy. Annyi marad rajta, amennyi kell. Általában a cseresznyére elmondható, hogy rapszódikusan terem. Bár ez fajtától függ. Nekünk a meggyesben régebben volt 6 cseresznyefa. Ott a permetezést megkapta, az előírt vegyszerekkel, és mégis egyik évben alig győztük leszedni, más évben a 6 fáról a családnak sem volt elég.
Fokhagymát nincs ami túlélje. Ha kicsit betegnek érezzük magunkat, 1,2 gerezd fokhagymát lenyelünk. Ha egyben, mint gyógyszert nyelünk le, akkor is hat, de nem lesz az ember büdi. Bár inkább legyek büdi, mint a gyógyszer. Az atkák is meg fogják adni magukat.
Hm. Ártani biztos nem árt, nem tudom, Medvém mit szólna a tömény hagymaszaghoz. Meglátom, talán dobok egy-két hagymát, fokhagymát a fazékba. A láthatóan fertőzött növényeket és az összes padlizsánt lemostam csap alatt. Az szokott segíteni, persze az újrafertőződést nem akadályozza meg. Sajnos a padlizsán megnesként vonza az atkákat, ezek szerint már szikleveles korban is.
Hát igen, a ´80-as évekig az volt az elképzelés (Nyugaton is), hogy legyőzni a természetet. :) Akkor aztán feltalálták a természetvédelmet, és azóta egy újabb fegyver van a nagyiparosok kezében, amivel kézben tarthatják a pógárokat.
Üdv! Bemásolom ide, mert tényleg többeket érdekelhet. Szerintem az a lényeg, hogy próbakeverést kell készíteni. Amennyit találtam, mindegyik helyen máshogy írják.
Az én tapasztalatom szerint, és még néhány oldal tanácsa szerint, a Bordói lé, és a Tiospl mészkénlé keverhető. Lehet, hogy motoros permetezőhöz már nem megfelelő, de kiskertben eddig nekem évek óta nem okozott gondot.
Az emberi élni akarás napról napra változtatja szemléletünket. Ebben élen járnak a kisgyermekeik egészségéért aggódó fiatal szülők, és az egyre nagyobb számú ismeretterjesztő írások. Mindössze háromnégy évre vezethető vissza azoknak a biológiai permetszereknek a gyártása és engedélyezése, amit már apáink is használtak, vagy az újabb kutatások hoztak létre. A termelők kérésére ezekről a szerekről szólók részletesebben.
MÉSZKÉNLÉ
Alapos vizsgálat után, véglegesen, Tiosolmészkénlé néven engedélyezték, illetve hozták forgalomba. Alkalmazható: lemosó (téli) permetszerként legalább 10, legfeljebb 15 %-os hígításban, míg a nyári időszakban 1-3 %-os töménységben. A mészkénlé általában csak kevés permetszerrel keverhető, ezért próbakeverést kell végezni. Felhasználható: gyümölcsösben lisztharmat, levélfodrosodás (tafrina), levéllyukacsosodás, szilva vörös levélfoltosság, atkák, pajzstetvek, rozsdásodás és szürkerothadás (Botrytis) elleni védekezésre; szőlőben lisztharmat és atka ellen. A növényeknek egyébként is szükségük van kénre a fehérje- és klorofill képződésben. Növeli a szer értékét, hogy alkalmazásával az IFOAM (Európai Nemzetközi Szervezet) állásfoglalása szerint "biotermék" termelhető és forgalmazható.
BORDÓI LÉ FW
Szintén régről ismert szer került ismét forgalomba. Alkalmazható a csonthéjasok őszi, lombhullás utáni, vagy tavaszi, rügyfakadás előtti 2 %-os lemosó permetezésére és nyári hígítású, 1-1,5 %-os állománypermetezésre. Felhasználható: szőlőben peronoszpóra és szőlőorbánc, gyümölcsösben gomba és baktérium kórokozók, zöldségféléknél gombabetegségek, burgonyában burgonyavész és alternáriás betegségek ellen. A Bordói lé a biotermesztésben is használható. A Kiváló Áruk Fóruma megtisztelő kitüntetést érdemelte ki.
BORDÓI LÉ + KÉN FW
Az előző két szer kombinációjából született. Alkalmazható 2 %-os lemosó permetezésre és 1-1,5 %-os állománykezelésre. Felhasználható szőlőben peronoszpóra és lisztharmat, almásban varasodás és lisztharmat, burgonyában fitoftóra, uborkában peronoszpóra, lisztharmat és baktérium, egyéb zöldségfélékben (paprika és paradicsom is) lisztharmat, baktérium és más gombabetegségek ellen. A Kiváló Áruk Fórumától kapott embléma is tanúskodik a szer kiemelkedő tulajdonságairól. Biotermesztésben is használható - kiváló kombinált gombaölő szer.
Sokan úgy vélik, hogy a tél végi lemosó permetezés elmaradásával jóvátehetetlen kár keletkezhet. Szerencsére az utóbbi években olyan régi-új szerek kerültek forgalomba, amelyek jól és biztonságosan, ugyanakkor hatékonyan használhatók később, a már erőteljes fejlődésnek indult és a mélynyugalmon túljutott fákon, bokrokon. Jó is volna, ha e szerek jobban elterjednének a gyakorlatban. Zömük később, a vegetáció időszakában is felhasználható, így ha többet vásároltunk belőle, a megmaradt készletet még az év folyamán kipermetezhetjük. Biológiailag sokszor hatékonyabban tudjuk akár a lisztharmatot, akár a moníliát megállítani, illetve korai fertőzésüket megakadályozni, ha a rügyfejlődés már előbbre van. Ilyenkor a növények perzselési érzékenységét kell figyelembe venni: a téli hígítás helyett nyári töménységű permetezéssel érhetünk el jó eredményt. A lisztharmat, monília, levéllyukacsosodás és a levélfodrosodás megelőzésére igen eredményesen alkalmazhatóak az olcsó készítmények, például Tiosul Sulfur, Nevikén, Bordói lé FW, Bordói lé + Kén FW, Bordói por, Rézoxiklorid FW. Pajzstetű-, levéltetűtojások, körtebolha ellen az 1-1,5 %-os Agrol hatásos, ami még kiegészíthető az előbbi szerek valamelyikével, hogy a gombabetegségek ellen is védekezzünk. Itt azonban vigyázni kell, mert a kénnel még jól keverhető, a rézzel viszont azonnal fel kell használni a permetlevet.
A táblázatban nem szereplő kombinációk vagy régebben beszerzett növényvédő szerek keverhetőségének megállapítására házilag is lehet végezni egy egyszerűsített keverési próbát. A tervezett kombináció minden összetevőjéből külön-külön készítsünk törzsoldatot, háromszoros mennyiségű víz felhasználásával. A por alakú szereket csomómentes péppé keverjük, a pépeket kb. negyed óráig duzzadni hagyjuk, majd hígítás után összeöntjük. Utána adjuk az elegyhez az emulziós (EC) szerek törzsoldatát, végül a levéltrágyát. A permetlében bekövetkező változások egy 2-3 dl. térfogatú átlátszó üvegedényben jól megfigyelhetők.
A keverési sorrend (por + folyadék + levéltárgya) betartását nemcsak az ellenőrzés, hanem a gyakorlati felhasználás során is javasoljuk.
Mivel nem saját gyűjtésből vannak a magok, s a zacskóban sem volt túl sok (10 -12 szem) ezért nem tudtam ám olyan sokat küldeni neked. Nem kérek cserébe semmit.
Baj van. Átteleltek az üvegházban az atkák, és rátelepedtek a palántákra. Az egész üvegházat nem tudom lepermetezni, ott lakik a macska. Arra gondoltam, hogy ha napos idő lesz, kipakolom a növényeket, berakok egy v. két villanyrezsót egy-egy nagy fazék vízzel és begőzösítem. Tavaly rengeteg atka volt, a padlizsánok megkopaszodtak, az uborkák tönkrementek. Mikor nyáron kint 40 fok meleg volt, utána elfogytak az atkák és magukhoz tértek a padlizsánok. Az uborkáknak már mindegy volt. Talán a gőzzel be tudom hasonló hőfokra fűteni,és tudtommal az atkák utálják a vizet. Talán mosásnak is jobb, mint ha szivaccsal próbálnám a buborékfóliát lepucolni. Az teljesen reménytelennek tűnik. Próbált már valaki valami hasonlót? Én most mást nem tudtam kitalálni. Csak hétfőn süsson a nap. És nem tudtok valami szobanövényekhez való, készre kevert kis adag permetezőszert atkák ellen? A palántákra 1/2 deci is sok, nem tudok porból olyan keveset keverni. Most szedegetem ahol látom, egy-két napig talán elég, de hosszú távon nem fog menni. A paradicsomok közül néhányon találtam, a Phisalisokon kicsit többet, a legrondábbak szokás szerint a padlizsánok. Azt imádják az atkák. Itt a legcsúnyább paradicsom és egy tomatilló. A sziklevelekről leszedtem az atkákat, később a képen láttam, hogy a paradicsomnak a szárán még maradtak. Este újra átnézem az egész bandát.
Hát legyen 18 év, én nem vitatkozom Ehhez én "fiatal vagyok". Ráadásul városban élek, ( sajnos) oda is születtem, szüleim nagyon fiatalon maradtak árvák, ezért sajnos nagyszülői tapasztalatom nincs. A gyerekeimen látom, milyen egy semmivel össze nem hasonlítható kapcsolat ez. A régi paraszti élet fiatal korom óta vonz, minden ami azzal járt. Néphagyományok, népzene, néptánc, füvekkel való gyógyítás, kézműves tevékenységek. Ezért is menekülünk ebből az undórító városból (bár kertvárosi részen lakunk) ahogy ídőnk engedi, egy Tiszaparti kis faluba. Az biztos, hogy ott fogunk megöregedni, de még ezer szál köt ide.
Lehet, hogy ezekkel az évszámokkal kicsit túllöttem, de én csak arra gondoltam, hogy micsoda nagy dolog volt, hogy Kis Jolán, a targoncacezető, esztergályos, stb. túlteljesítette a heti normát.
A világ nagyobb jellegű felfordulása inkább az elmúlt 18 év hozadéka, a fogyasztói társadalomé. Azóta vált szégyenné a fizikai munka. Meg úgy általában minden, aminek a legapróbb haszna van. Csak azok a hobbik trendik, amik viszik a pénzt. A ´70-es, ´80-as években falun még jól jövedelmezett a mezőgazdaság, a falusi nép meggazdagodott. Mármint az a része, aki hajlandó volt dolgozni. Ehhez viszont a tsz-ek segítségére (szervezés) volt szükség. A ´90-es évektől szoktatták le a népet a kertészkedésről. Most az EU erőszakolja azt a nézőpontot (tevékenyen, pl. a nép számára hozzáférhető jó permetszerek kivonásával), hogy csak a nagytermelők (családi garázdálkodók) termeljenek.
A városiaknál sem áll meg az 50-60 év, elég a ´30-as évek falukutatóira, néprajzosaira, szociológusaira gondolni - akikre nem lett volna szükség, ha a városnak van fogalma a faluról.
Gyerekkoromban nagyszüleimmel egy háztartásban éltem, már óvodás koromban is ott lábatlankodtam velük a kertben, nem hiszem, hogy bármit is eltitkoltak előlem. :)
A természettől való elszakadást legjobban a természetvédők példázzák: legnagyobb részük városi ember, akinek a leghalványabb fogalma sincs a természet működéséről, és meg akarják mondani a természetben élő embereknek, hogy mit hogy csináljanak. Idealista elméleteiket magasan a gyakorlat fölé helyezik.
Ezt komolyan kérdezed? Az imbuszkulcsot?:-))))) Meg hogy ne használat közben tekergessem? Erröl az jut eszemben, hogy az Egyesült Államokban állítólag egy precedenst teremtö per óta kötelezö ráírni a mikrohullámú sütök használati utasítására, hogy tilos benne macskát szárítani:-)
Igen, jól látod, a sárga a tekergetö csavar lenne, ami az én példányomról sajnos hiányzik. Azt ígérték elküldik, én meg azt, hogy bemutatom a számlát. Én nem fogom tudni beváltani; ök remélhetöleg igen... és azt is csak remélni tudom, hogy tényleg ez volt csak a gáz. Közben megtudtam egy-két dolgot az elözö tulajdonosról...
Amiket az írtál teljesen igaz, de azt ne felejtsd el, hogy nagyapáink, nagyanyáink olyan tudást birtokoltak, amiknek alapja többszáz éves tapasztalat és megfigyelés volt. Bele születtek ebbe, teljesen természetes volt, hogy a nagymama ismerte azokat a fűveket, amivel a család egészsége fölött őrködhetet, a család férfi tagjai is végezték a "saját dolgát". Nem keveredtek a szerepek hosszú-hosszú időn keresztül.
50,60 év alatt teljesen felfordulóban van a világ, télen nyaralni, nyáron síelni vágyik a jónép. Télen szőlőt enne, nyáron .......stb.
Hol van már a természettel való harmóniában való élet.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyapáink, dédapáink még olyan szerencsések voltak, hogy beleszülethettek ebbe a tudásba.
Ma szerencsés az , aki rátalál egy olyan emberre, akitől egyáltalán kérdezhet.
>>Itt<< ugyan nem lemosásról van szó, de az oldal alja felé ezt írja: A bordói lé nem keverhető semmivel, az olajos készítményekkel végezzünk próba keverést.
Biztos úgyvan akkor. Én egy edénybe teszek vizet, abba mészkénlevet, ebben oldom fel a bordói port. Jól felrázom, harisnyán át szűröm a gépbe, de semmit sem tapasztaltam eddig. Amit nem teszek a tartályba, akeverő edényben sem észleltem kicsapódást. Hosszabb idő után a por kiválik, és leül az aljára, de ez természetes. Akkor én lehet, hogy nem jót mondtam eddig?
Most keresgéltem a neten, és a bordói lére azt írták, hogy semmivel nem keverhető. Amúgy ez a réz-kén dolog talán valami régi, hagyományos elemi anyagra volt érvényes, nem a modern keverékekre. A Cuproxat egyébként is tribázikus rézszulfát, tehát tartalmaz ként, ezexerint keverhető is kénnel.
"A CuproxatŽ FW és a CosavetŽ DF egymással kombinálhatók, keverhetők. Mindkét készítmény (illetve kombinációjuk) keverhető könnyű nyári olajokkal, így még jobb terülést, esőállóságot érhetünk el."
Nagyapá, mindig csak ezeket használta. Én csak a bordói port keverem a Tiossollal. Lehet, hogy más nem mind jó. De a fenti link is ajánl a két szerből keverhetőt.
Valami keverék egyszer kicsapódott a férjemnek, erre mindketten emlékszünk. Neki a réz-Nonit párosítás rémlik, én viszont már permeteztem káposztákat Cuproxáttal, az meg nem ment volna nedvesítőszer nélkül.
Nekem ez a gyökér, levél, termés nap tűnik a legnagyobb képtelenségnek. Azt még talán elhinném, hogy vannak a vetéshez kedvezőtlen időszakok, de bármilyét is akarom később megenni a növénynek, az a lényeg, hogy az egész növény jól fejlődjön. Ha nem szép a levele, nem lesz szép a gyökere és a termése sem és viszont. Meg hogy mikor ápoljuk az adott típusú növényt. Hát ez sem függ attól, mit akarok majd megenni róla. Amikor gyomosodik, szárad, eszi valami stb. Akármi legyen is az.
Akkor nem tudom. :) Én még soha nem próbáltam keverni, de már többen óvtak tőle, hogy ne is próbáljam. Egy szőlész családból származó aldebrei kollégám, aki aranyérmes borokat termel, el sem akarta nekem hinni, hogy a Vegesol eReS nevű lemosóban tényleg van réz is és kén is, mert hát azokat nem lehet keverni...
A Gamma volt az, már biztos vagyok benne. Tavasszal írtál róla, és 1-2 nap múlva megláttam valahol, amikor még emlékeztem a nevére. Holnap lesz időm valószínűleg, az időjárásra való tekintettel, és majd utánanézek a boltban valamelyiknek a kettő közül.
Na, legalább láttam spenótot. :) Kaptam magot, a héten elszórtam, de nem tudtam, milyen, amikor kel. Bár, úgyis sorban fog kelni, a gyommal ellentétben...
A kén meg a réz alapból kicsapja egymást az oldatból. Azt nem tudom, hogy gyárilag hogy keverik mégis, vagy különleges vegyület kell hozzá, vagy különleges eljárás.
Nekem is volt ilyen tojásfám tizenvalahány éve a kertben. Valóban úgy nézett ki, mint egy tyúktojás. Megpróbáltuk megenni rántva, de rossz ízű volt és szálas.
Most olvasom vissza ezeket a holdnaptáras dolgokat. Amennyiben feltételezzük, hogy egy adott növény vetéséhez egy bizonyos holdállás kell, akkor ennek automatikusan azzal kellene járnia, hogy vannak olyan holdállások, amik egészen alkalmatlanok a vetésre. Akkor ez az embereknek hogy-hogy nem tűnik fel? Amikor valami problémám volt valami növénnyel, annak mindig racionális oka volt: két hónapos esőmentes kánikula, vagy százmillió cserebogárpajor (amik már évek óta a földben voltak, ha két nappal később veteményezek, attól ugyanúgy ott lettek volna).
Nagyapám sem hallott soha ilyen hókuszpókuszról, pedig az ő terményeinek híre volt a faluban, mindenki hozzá járt vetőmagot kérni, persze, azokból a magokból máshol nem termett semmi... :) Az ő titka csak annyi volt, hogy nem akkor ment a kertbe, amikor éppen más dolga nem volt, hanem amikor a növény úgy kívánta. Ha tavasszal rá lehet lépni a földre, akkor veteményezni kell, nem lehet azt mondani, hogy majd a jövő héten, mert lehet, hogy 2 hétig nem lehet veteményezni, és akkor már késő. Vagy ha füves a bab, nem lehet halogatni a kapálást, mert utána nem találja meg a töveket, vége. Szóval, a földet kell figyelni erősen, nem a holdat.
Írtam egy kérdést a gombás topicba, s így, mivel olyan van, így itt némiképp off, bár megpróbáltam a legközelebbi témakorbe linkelni :) Az a topic megállt, ez meg pörög, szal hátha valaki tud segíteni ;) Előre is köszi bármit :)
hát ez az! Csóri hangyák, kellett nekik ide jönniük. Mézes vízbe belefulladni se lehet valami kellemes. Bízzunk benne, hogy nem túl sokat fognak fel a dologból és, hogy a köv.életemben nem leszek hangya.
Ami nekünk hangyák ellen legjobban bejött az a boltban kapható (Raid?, de többféle márka is létezik) hangyacsali, kis kerek lyukas műanyag dobozban van, amit leraksz a boly mellé, és elhordják belőle a hangyák a méreganyagot a királynőnek is, és az egész boly kipusztul. Ez viszont egy hét, mire hat, nem azonnal. Ha megyek boltba, megnézem a nevét. Talán hangyairtóként kell keresni. Létezik fáraó meg kerti hangyára való is.
Ha megtalálod a bolyt, nagyon hatásos napi 2x lobogva forró vizet ráönteni a legnagyobb fazekadból. Hátránya a veszély, hogy leforrázhatod magad, előnye, a vegyszermentesség.
Közben lehet gondolkodni, humánusabb-e méreggel hangyát irtani, mint forró vízzel :(
hát ránézésre sok.Legalábbis ahhoz képest sokan vannak, hogy milyen kicsi a fóliasátram. Hogy hol van a boly, azt nem tudom, de egy levendulás főzettel belocsolom őket + a mézes-vizes csapda. Próba, cseresznye....
elözönlötték a fóliámat a hangyák! Rémes!!!! Ismerek egy gyorsan elkészíthető mézes-vízes csapdát,de ha Nektek van valami tuti tippetek hangyák ellen,megköszönném!
No látod, ilyet írtak a gépesben is. Keresd benne azt az ellendarabot. Az imbuszkulcsot ismered? egy hatszögletű rúd, a csavar amit teker, pedig olyan, amibe ez belemegy. (bocs ha tudtad) Nagyon vigyázz, nem működésközben állítsd, ha nem vagy gyakorlott szerelő. mert VESZÉLYES! Bele eshet a szerelő kulcs, a kezed megcyúszásáról ne is beszéljünk. Ha megtalálod, egy picit tekersz, kipróbálod, aztán ha nem jó, mindig csak egy kicsit. Hátha jó lenne! A cég oldalán azokon a gépeken az a sárga valami az a bekapcsoló, vagy az állítócsavar, mert az is lehet.
Megtaláltam, a leírását, mert ZKI-s magokat használok, ha csak lehet. Jól emlékeztél, hogy félhosszú fajta.
Hanácká
Lisztharmattal szemben ellenálló, könnyen termeszthető, félhosszú tipusú fajta. tenyészideje 180-20 nap. A gyökér krémfehér színű, közepes méretű, kúp alakú, a hossza 14-17 cm.
A régi, nagy kertemben én is így termeltem. ott is egy sor 10-05m volt, a távolságnál alap, hogy a Robi elférjen. A védőtárcs szinte a soron ment. Aztán kézikapával csak végigrohantam a többin.
Köszi! Majdnem biztos, hogy a Gamma volt az IL-féle. (Mármint, ő írt róla tavaly.)
A mostani fajtával sincs különösebb bajom, van egy félhosszú, legalább 15-20 éve lett véve, azóta annak a leszármazottait termelem főleg, meg pár éve rövid és hosszú fajtákat. Mivel száraz alföldi területen termelem, fák sincsenek fölötte, főleg ez a félhosszú áll ellen a betegségeknek, de a hosszú is. Viszont volt már, hogy jelzésszinten lisztharmatot vettem észre. Azért gondoltam, hogy kipróbálok valami tutibiztosat.
A petrezselyemgyökérrel ilyesmi miatt lehet probléma: tápanyaghiány, sűrű vetés, árnyékoló fák. Meg ha a talaj tömör, akkor elágazik ezer felé a gyökere. Egy szálnak kb. 200 cm2 hely kell.
Én a bőséges vetés híve vagyok, zöldségnél és sárgarépánál is. Jó széles sor, legalább 10 cm, viszonylag ritkán, és akkor csak el kell húzni kapával a széleit, vagy a sűrűjét, és nem sok egyelnivaló marad. Amúgy kb. fél méteres sortávval dolgozom, mert így elmegy közte a kisebb rota. Nyárra összeérnek a sorok. Tegnap el is raktam 8 sor répát és 15 sor zöldséget. (A zöldség nem a szokásos 20 méteres sorokkal, csak 15 méteresekkel, mert így jött ki.) Ha lehet hinni a meteorológiának, most legalább jövő hét végéig nem lehet kertészkedni. Aki most nem veteményezett, és nyáron nem tud rendszeresen öntözni, az behozhatatlan hátrányt szenvedett.
Írtam, hogy szedte -vette azonnal cseréljék ki a gepemet, vagy adják vissza a pénzemet (de mennyit is?-gözöm sincs, mennyiért vehették annak idején)! Nem tudom mi lesz, ha az elöbbit választják, hogy fog ez a mázsás gép visszajutni Németországba. De leginkább attól tartok, szóba se állnak velem. Nem tudom, ez szériahiba-e, vagy csak ez az egy darab ilyen peches, vagy én vagyok béna? Nem kellene csak úgy ágakat dugdosni egy komposztszeletelögépbe?
a kertemben járkálva most láttam csak, hogy rengeteg lehullott koktélparadicsom aszalványom van, benne magokkal. Nekem minden éven igy kel ki ez a fajta, szabadföldben, aztán, ha rossz helyen van átpalántázom, és eddig mindig igen bőtermő volt.
Szóval akinek szüksége van rá annak szivesen küldök bármennyit, szinte korlátlan mennyiségben van most. Ez nem törpe fajta, hanem kb. térdig érőre is megnő, vékonyka, nem robosztus, de rengeteg van rajta, nem cseresznye méretű, annál nagyobb, mi csak koktélparadicsomnak hivjuk, szinte kiirthatatlan, a tavaly előtti fitoftóra is minden paradicsomomat levitte, ez egy kicsit sérült, aztán termett tovább. Én 5-6 palántát is ültetek egy bokorba, igy hatalmas bokraim vannak.
Az emailem: monika.ujvari@invitel.hu.
Szóval szivesen postázok magokat, ha kell valakinek.
Nincs olyan ismerős, aki meg tudná nézni? Ezeknél általában a tengelyvégeken lehetne állítani a rögzítést, azt is az állótengelynél. Ez a burkolat alatt lehet. A két henger közti távolságot kell csökkenteni. Valami szerviz sincs a környéken?
Én ennyit nem szoktam egyszerre elvetni. Fokozatosan teszem be a magokat csírázni, ahogy egy edényből kifogynak a magok, teszem a következőt. Nem győznék egyszerre annyit ültetni, de földből tűzdelgetni is túl sok munkának tűnik egyszerre. Én azért is nem földbe vetek, hanem nedves papírba, mert így minden kis helyen elfér, a melegigényeseket mind be tudom tenni a fűtött dobozba, a hideghatást igénylő évelő magokat meg a hűtőbe, a többi kis helyen elfér a konyhaasztalon, és nincs tele a lakás ládákkal. Az a hátránya, hogy minden nap meg kell mindet nézni, és a megfelelő fejlettségűeket rögtön el kell ültetni. Viszont mindezt egy kis tálcán meg tudom csinálni a konyhaasztalon úgy, hogy az egész kosz a tálcán marad. Mindig vannak bekészítve földdel töltött pohárkák. Pl. ma reggel is gyorsan elültettem 3 paprikát munkába indulás előtt. És minden növény rögtön külön edénybe kerül, palántadőlés szinte soha nem fordul elő. Ahogy a magoncokat elültetem, rögtön tudom, miből hány palántám van. És annyit teszek be csírázni, amennyi előre láthatóan megfelelő körülmények között elhelyezhető lesz. Ami nem fér, az vár a sorára.
Én a fagytól kevésbé tartok, fütöventillátoros megoldásra meg pénzem nincs, de úgy tudom, hogy a magok csak melegben csíráznak ki. Nekem vagy hat tálcám van meg egy csomó láda meg pohár, és nagyon ki kellene tenni. Azért is csináltattam tavaly egyenpolcrendszert egyentálcákkal.
Nem találtam ilyet a leírasban, és elvileg se nagyon tudom elképzlni, hogy lehet. nem volt nagyon drága, de nagy szükségem lenne rá, és különben is így hasznavehetetlenül se eladni, se kidobni nem lehet. A kukaba került az egész öszibarack nyesedék, pedig mennyire kellene!
Nincs leírás hozzá? Állítási lehetőség? Lehet, hogy nem látható, az is lehet, hogy fix (tehát nincs kivezetve, hanem szerelő kulccsal kell állítani) De a gépesbe biztos lessz aki ismeri ezeket. Drága volt?
Fel, nem lesznek nagyon nehezek a tökök, normál kerítésdrót is elbírja.
Nekem az említett okok miatt olyan kevés a borsóm, hogy a helyére csak cékla fér. Az nekem való zöldség, elég sokáig lehet hízlalni, szépen eláll a pincében és sokáig lehet eszegetni.
Én most betettem a fűtőventillátorunkat az üvegházba, hogy ne fagyjanak meg a versenyhagymák. Talán nem tesz tönre anyagilag, elég jó a hőszabályzója. Este pl. 8 fok volt, nem kapcsolt be. Kint reggel -4 volt, bent olyan +5-6 fokon tartotta hőmérsékletet. Ha elmúlt a beígért lehűlés és kipakolsz, vészfűtésnek be lehet egy ilyet tenni, akkor biztos nem fagy meg semmi.
Most én még csak a salátát és a hagymát hagyom egész nap kint, a paradicsom, padlizsán és Physalis palántákat éjszkára még beviszem. Amíg két tálcán elférnek a fagyérzékenyek, hurcolom. Szerencsére paradicsompalántám már nem lesz több, már csak virágok jönnek hozzá. A paprikákat még szívesen viszem ki, felfedeztem néhány tetűt az üvegházban, sőt egy zöld kabócát is láttam már, aki elugrott előlem, nem tudtam levadászni.. Ezekre a paprika fiatalon nagyon érzékeny. Tegnap leszedegettem a teveket, amiket találtam, de még oda kell figyelni.
Borsó után én is céklát vetek, eltennivaló uborkát, meg kései, savanyítani való almapaprikát, amelyiknek a magját kinti palántanevelőbe vetem. Szokott a borsó után mék kései kelkáposzta, karfiol is kerülni, de ezek inkáb juliusban a fokhagyma után. A borsót én is szeretem nyersen. Most készítek egy új kerítés szakaszt, és arra felfuttathatom a tököt, amit küldtél magot?
Szépek, ha jobb háziasszony lennék, vagy főzne még valaki a családban, én is kipróbálnám, bár nálunk lehet, hogy a hideg fekvés miatt nem sikerülne. Ma is -4 fok volt reggel.
Én már nem vetek korai borsót, párszor próbáltam, és szégyen-gyalázat megkeményedett. Mikor kéne szedni, még sok az egyéb munka, mindig rengeteg a virágpalánta is, egyszerűen nyomasztó számomra a borsószedési kényszer. A velőborsó kicsit tovább bírja, jobban is ízlik, és még azután is megnő a cékla. A kerítés mellé az idén is vetek héjastul ehető Delikett borsót, tavaly az is egész sokáig jó volt, nem túl sokat, de elég hosszan termett, és közé tudom ültetni májusban a tököket.
Őszi vetésnek marad a saláta és a madársaláta. Bár most a ládában nevelt saláták nagyon gyorsan fejlődnek, lehet, hogy nem lesz nagy különbség a végén. Madársalátát viszont még többet fogok vetni, most nagyon jól esnek azok a friss levélkék, csak kevés.
Hatot vetettem három poharban, mindegyikböl kikelt egy. Tavaly az üvegházba ültettem, de nem ment semmire, csak kb 20 cm-re nött, valami virus kínozhatta, mert eldeformálódtak a levelei, csak késö öszre jött rendbe:-(
A szabadföldi tulipánpaprika hosszú tenyészidejű. Itt írtátok tavaly, valószínű nekem ezért érett be csak kevés. Így én is most vetettem el nemrég, már bujkálnak.
és még a rengeteg virágmagot nem is mondtam: salvia, daturák, kétféle sarkantyúka, begonia, verbena stb. de alig várom, hogy kikerüljenek az üvegház polcaira, mert itt nincs jó helyük; vagy hideg van, vagy sötét. Van valakinek komposztaprítóval tapasztalata? Megnézné, amit a kerti gépekhez írtam, hogy hogy jártam pórul?
A 4261-ben azonnal írtam:)) "Ha ugyanaz a nevű mag megy következő évben, sehogy. Ha máshoz kell, azt a felét dugom a földbe, mert a másik vége még üres:))"
De ha kell, akkor festékhígítós ronggyal le lehet törölni.
Jó sok munka volt akkor:) Csak nem vetetted el az összes magot? Majd ha beválik, ez az ökörszív paradicsomból néhány szem engem is érdekelne. Most lehülést mondanak, de ha elmulik, akkor már nappalra biztos ki lehet egy jó hét mulva vinni a kikelt növényeket. Sikerült az átültetés? nem lesz azoknak semmi bajuk. karalábé, karfiol hamar ki fog kelni. én hétfőn vetettem mára kikeltek. Azok is mehetnek ki, ha elmulik a hideghullám. Azokat nem kell áttűzdelni, én a zellert sem szoktam. Ne ijjedj meg, a zeller soká fog kikelni, lehet egy hónap is. Egy kis permetezővel nedvesítsd a vetést, túlöntözni nem kell. A többi átültetett növénynek is csak alulról adj vizet a tálcába, és ne tul sokat. (kb 0,5 cm legyen a tálcába egy öntözés., és várd meg míg kiszárad a tálca a következő csak ezután.
Én már évek óta nem veszek van bőven saját magom. Küldj egy címet mailban, és küldök neked boritékban.
Az én palántáim itt tartanak most.A tulipánpaparika húsa édeskés de az erek benne igen csípősek. Olyan mintaha viasszal lenne bevonva, mi karácsonyig esszük, ami megfonnyad felszeletelem, megszárítom, utána darálón durvára darálom, és ételek erősítésére használom.
Nem tudom. Nagyobb gazdaboltok? Áruházak esetleg. Biztos van valahol. Esetleg más néven Fran. ném. Arroche. Én nem igazán szeretem ezeket a nagy levelekt, a mángoldot, spenótot stb.. Ezek nekem túl "fűízűek":))
közönséges hordós lét készítek, de mivel már jártam meg cukkinivel, hogy megpuhult, úgy készítem, hogy forrásba lévő vízbe dobom 3 percre kiszedem hagyom magától lehülni, és azután teszem a lébe.
Amióta így készítem soha nincs vele semmi baj.
Csináltam a 2007. nov 10-én ültetett borsóról és spenótról képeket, ha egy kicsit melegszik az idő elvetem majd a velőborsót.
Nekem azért jó az őszi vetés, mert kicsi a kert ez hamar lekerül és a helyére jöhet a paradicsom.
Tegnap nehéz nap volt: elvetettem (majdnem) az összes ezévi virágot-zöldséget. Zellert, 3 féle karalábét, karfiolt, padlizsánt vetettem, áttüzdeltem a megnyúlt paradicsomokat, és kaptam Borókától egy egész halom koktélparadicsomot, ökörszív palántát és padlizsant. ,ár látom, hogy megint kétszer akkora kert kellene, mint amekkora van. Mikor lehet kivinni a veteményket a fütetlen üvegházba, mert most bizony tele vele pince-padlás, de ott nem maradhatnak, mert ahol meleg van, ott sötét is.
Úgy tervezem, hogy beugrom ma a postára, feladom a magokat. Kedves vagy, de nem kérek cserébe semmit. (pillanatnyilag nincs is szükségem semmilyen magra. Tartogassuk ínységesebb időre.
Nem csak ugyanarra jó. Mindegyiknek van olyan hatása, ami a másiknak nem. Pl lisztharmat gombára csak a kén jó. Peronoszpórára a réz. A kén kártevőket is gyérít. A réz nem.
Az eladó arra gondolt, hogy tök felesleges összekeverni a kettőt, mert mind a két szer ugyanarra jó. Gondolom én. (valahogy így fogalmazott) De, ha te kevered, akkor inkább rád hallgatok, és az általad megadott arányban fogom bekeverni.
délelött megvettem a mészkénlevet és a bordói levet. Az eladó olyan keresztkérdéseket tett fel, hogy a boreói léből kéneset vagy simát kérek. Én simát kértem, mert, hogy úgy is összekeverem.( mivel úgy értelmeztem, hogy te is kevered a két szert a lemosópermetezésnél.) Az eladó azt mondta, hogy nehogy keverjem! Vagy ez, vagy az. Mindenesetre sima bordói levet vettem, hátha mégis keverni kell és akkor ne legyen két kénes. Vagy nem jól csináltam?
Bármelyik műanyagbolt, vagy supermarket árulja, ahol műanyag evőeszköz van. Ez kávékavaró lap. rengeteg van benne. Nekem már 3 éve van egy zacsi. savfilccel írok rá. Több ször is felhasználható.
Honnan szerzel ilyen apró táblácskákat, amit a palántok mellé tüzöl? Többször is fölhasználhatók? Nekem mindig gondom van a poharak tartalmának megjelölésével.
A levegő hőmérsékletétől. fajtától függően 6 naptól két hétig kelhet. Ezután már nem annyira biztos, de még egy ideig van esély. Feltéve, ha nem lett úlömntözve a föld, és elrothad a mag. Valószínű Nóráék ezért csíráztatják elő a magokat, mert akkor már csak az kerül a földbe, amelyik kicsírázott. De erről őt kérdezd.
Nekem minden évben van sárga cukkinim, sárga patiszonom, lehetőleg picinek szedem le és úgy savanyítom, télen nagyon jól néz ki a tálon a zöld uborkával és a piros tulipánpaprikával.
Most csak üvegben tudom megmutatni.
A kifejtő borsónak már földben lenne a helye, a velő még ráér.
A tavaly ősszel vetett kifejtőborsóm, és spenótom már szépen kel holnap lefotózom.
A borsó akkor kezdett kibújni mikor itt -14 fok volt, nem bújt tovább de ahogy a fagy elmúlt folytatta.
Tavaly és minden évben így csinálom, ezért én áprilisban már szedem a zsenge borsót.
A bent nevelt apró növényeim: paradicsomok, tulipánpaprika, szárzeller, petúnia már két napja napközben az ablakpárkányon a szabadban, edződnek a hüvösebb levegőhöz és a naphoz.
Szedtem egy kis madársalátát. Nem valamim kiadós, ennél többet nem merek egyszerre lecsipkedni a növényekről, kell máskorra is, és ki kell még tartsanak egy darabig. Ősszel kelt növények. Pár szendvicset azért kicsit fel lehet dobni vele.
A biodinamikus kertészkedéssel kapcsolatban úgy határoztam, hogy egy "aranyközéputat" fogok találni. Ha a hold hatással van a vízekre, az emberi szervezetre, biztos, hogy hat a növényekre is. Ha tehetem akkor az aznapi növénnyel foglalkozom, ha meg nem a naptár szerint mennek a dolgok, akkor sem fog a föld kifordulni tengelyéből. A hókuszpókuszokat kihagyom (nem is ismerem).
Hány nap elteltével kezdjek el aggódni a paradicsom magjaim miatt, ha nem akarnak palántává serdülni?
Látszik. Régen, mikor még nem volt kertem, az erkélyen volt fehérem, az ún. tojásfa, dísznövénynek árulták elég drágán. Egy utcán talált, kidobott termés magjából neveltem. Az is sárgára érett, csak mikor a rendes még lila, az fehér volt. Enni nem lett volna érdemes, tényleg tojásnyi kis termései voltak, de jól mutatott.
Egyszer láttam élőben egy biodinamikus gazdaságot, a zöldségeik gyönyörűek voltak. De nem biztos, hogy a tehénszarvban érlelt különleges preparátumokon és hasonlókon múlt a dolog. Az biztos, hogy normális életvitel mellett, ha valaki nem főfoglalkozáskozásként csinálja, egyszerűen megvalósíthatatlan a holdnaptár szerinti gazdálkodás. Nem lehet egyszerre figyelembe venni az időjárást, a hold állását, meg az esetleges más elfoglaltságokat (nem földművelő rokonai és barátai is lehetnek az embernek még a munkáján és esetleges más kedvtelésein kívül). Úgyhogy én nem is próbáltam elmélyedni benne, akár van valóságalapja, akár nincs.
Valószínűleg a hókuszpókusz nélkül is működik a dolgo, amit egyszerűen biogazdálkodásnak hívnak. Kell hozzá a mérgek és műtrágyák elhagyása, a komposztos trágyázás, az erjesztett és főzött növényi levek permetezése stb. Miért kellene hozzá a hókuszpókusz? Az már a szektázásos elhajlás :-)
Annyi a valóság alapja, hogy a régiek megfigyelték, hogy bizonyos növények nem mindegy milyen holdálláskor kerülnek vetésre, ültetésre. Már annak idején nagytiszteletű Lippay János, A posoni kert című munka szerzője a 17. században írott művében megjegyzi minden növénynél, mikor érdemes eltenni, de ő is csak fogy, és "újsá" kitételt tett. No ez aztán mára kifejlődött szépen. Besorolták a növényeket levél, virág, gyökér kategóriákba, Aztán lebontották a csillagjegyek szerint, aztán még több alvalami. Szóval szerintem az egész úgy ahogy van (nem akarom megsérteni a hívőket) hókuszpókusz. Nekem vasárnap még a kert felé sem lett volna szabad menni:))
a findhorni new age-es közösségben is gyakorolják ezt a módszert. mondjuk, szerintem fölösleges azt nézni, hogy van-e benne hókuszpókusz: ha működik, akkor alkalmazni kell. :)
Kiegészítésként. A BB. egy cukkini. ezek szerint padlizyán is. A padlizsán lila bizony néha sárga, úgymint a paradicsompiros is:)) Komolyabban, a padlizsánnak is van fehér, sárga és lila színváltozata.
varázslatos-misztikus rítusokat alkalmaznak a növények termesztésében, hasonlóan ahhoz, ahogy a születéskori csillagképekből az emberek jövőjét jósolják meg. Ezen kívül mindenféle "spéci" anyagokkal tunningolják a termőföldet, amiket csak meghatározott időpontban és módon, "titkos receptek" alapján kell összeállítani.
Olyan szektás jellege van, mert ezekben a dolgokban még hinni is kell, hogy működjön...
Hát, akkor inkább nem bonyolítom vele az életem. Egy pár szóban el tudnád mondani mi velel a baj? Mármint az irányzattal. Csak mert nem igazán ismerem, sőt egyáltalán nem tudok róla semmit.
Köszönöm, hogy megmutattad újra. Hihetetlen. Most már csak azt nem tudom, hogy a Black Beauty padlizsán, vagy cukkini. Nekem van egy zacskó garafarmos magom ami Black Beauty cukkini. Legalábbis ők azt írták rá.
Kezembe került egy vetési naptár a hold aktuális állása szerint. Van valamelyikőtöknek ezirányú tapasztalata? Érdemes ezzel ennyit vacakolni. Kicsit macerásnak tűnik. Ha éppen időm lenne vetni, akkor a "hold nem engedi".
Az a baj, hogy a termés kezdettől fogva ibolyaszínű volt, úgyhogy ez nem mond semmit. De a legvégén gyönyörű aranysárgák lettek, az biztos, hihetetlenül finom tapintással, dísznek nagyon szépek lettek. (Ez is jellemző háziasszonyi buzgalmamra. Valahogy megmaradtak teljes érésig.)
Hát nem tudom. Az biztos, hogy mikor teljesen megérik, szép aranysárga lesz. Egyébként eléggé ötletszerűen szedegettem, mikor már nem nagyon nőtt tovább, és volt annyi egyszerre, hogy lehetett vele valamit kezdeni, akkor leszedtem. Egy sem volt keserű, nem tudom ez a Black Beuty fajta jellemzője-e, vagy a körülményektől függ. Ősszel egészen kicsiket is leszedtem, nekem azok is ízlettek. Ha majd Zsebi előkerül, talán ő többet tud erről, neki is volt, és ő jobban tud főzni.
Igazából a színén én sem vettem észre semmi változást, mármint ami az érettségére utalna, de a könyv ezt írja, idézem: betakarítás: augusztustól, amikor a gyümölcs IBOLYASZÍNŰRE sötétedik. Hát...... nem túl sok
Én sajna ebben az évben fogok a padlizsánnal ismerkedni, még nem próbáltam. Máa kibujt az első növényke 8. napra. Majd jön Nóra, neki már volt, és biztos tudja mikor jó. Azt olvastam, ha tulérik elveszti a héja a fényét. De akkor már késő:)
Azt elfelejtettem, hogy egyik zacskóra sem volt ráírva, hogy milyen növekedésű, illetve mennyit terem, azért kérdeztem meg, de úgy látom akkor nagyon nem nyúltam mellé.
A futó cukkíniről, ha sikerül vennem majd beszámolok még hogy milyen lett.
Én is pont most vettem egy Black Beauty-t, és egy sárgát is (Cucurbita L. vargiromontilna)
Már nagyon be vagyok sózva, vetnék már mindent, de még várok, hátha rossz idő jön. :((
Mert nekem nincs fóliám meg üvegházam mint egyeseknek :)))) (de majd lesz!!)úgyhogy várok még. Csak bent a zellert vetettem el. De ha jövő héten nem lesz sokkal hidegebb valószínű a borsó, esetleg a sárgarépa is földbe kerül.
Én a Black Beauty fajtát szoktam vetni, ez nem fut. Ez kapható mindenhol, (ZKI termék)Az idén kipróbálom a fehér, és a sárga héjú fajtákat is. Olyat keress, amelyik bokor fajta.
Franchi Sementi (www.franchisementi.it) a cég neve, közvetlenül náluk úgy tudom, nem lehet rendelni. Én a Culinaris élelmiszerüzletben vettem tavaly a magot. (www.culinaris.hu) Az átlag vetőmagokhoz képest elég húzós ára van (kb. 4-600 Ft/csomag), de elég sok van benne és jó a csírázóképességük, nekem még idén is kikeltek a 3 éve vett bazsalikom és rucola magok.
Il, erdeiboroka, köszönöm a segítséget permet ügyben. Eddig a szomszéd bácsi suttyomban mindig átpermetezett az Ő "jó kis" vegyszereivel, még mielött én észbe kaphattam volna. Féltette a saját kertjét a mi kertünkben felszaporodható kártevők támadásától. Ezt leszámítva /mármint, hogy állandóan permetlében úszott a környék miatta/ nagyon szerettem a bácsikát. Na idén már nincs több vegyszeres
permetezés, ezért már be is szerzem az általatok ajánlottakat.
Taormina1. piacon vett padlizsán palántám tavaly nekem is "igen jól termett". Két tövön összesen kettő darab nyanvatka sikeredett. Itt mindenki olyan lelkesen palántáz, hogy idén én is megpróbálom saját palántáról.
Mostmár el is lehetne ültetnem?
Azt olvastam róla, hogy amikor a növény bokrosodni kezd, csak 4-5 hajtást hagyjunk meg. Tud erről valaki valamit?
Sárgarózsa71. Nálunk a kertben termett cukkinik se a földön nem terültek el, se felfelé nem kívánkoztak. Bokor jellegűek. Inkább csak a hatalmas levelei miatt igényel nagyobb területet. Én az idén kaptam sárga termést hozó Gold Rush fajtát.
Kiváncsi leszek, hogy mi lesz belőle. Amúgy tényleg könnyen termeszthető.
Most aztán addig fogom keresni míg nem találok egy ilyen fajtát. Hajt a vadászösztön. :))))
Ez tetszik!! Felfelé van sok helyem vízszintesen kevesebb. :)) Rákerestem a neten, de semmi...:(( Esetleg lelőhely? Hol vetted, vagy a gyártó, forgalmazó neve??
A "hagyományos magyar" cukkini általában csak terül a földön, de létezik olyan fajtája, ami felfuttatható. Ezek általában speciális olasz fajták, nekem tavaly Tromba d'Albena volt és mire észbekaptam, már a körtefa törzsén és a szőlőről is lógtak a girbegurba kis cukkinik :))
A saját nevelésű padlizsán palántáimon nekem is pici termések lettek tavaly, de a piacon vett (kétszerakkora) növényeken mindig van termés, évek óta. Az idén emiatt korábban vetettem a padlizsán magokat is, már január közepén. Hátha.
Nem tudja valaki a trükköt, hogy lehet egy padlizsánról megállapítani, hogy mikor szedjem le? Mert teljesen ugyanúgy néz ki, amikor még kicsi, meg amikor pont jó, meg amikor már túlérett.
Minden amit felhasználtam tavaly is védekezésképpen azt tőletek tanultam! :))) És bevált!!
Illetve most jöttem rá, hogy egyszer egy hétre láttam a karalábén lisztecskéket( talán azok voltak kicsi fehér a fonákon és repül) de csalán+ zsurló+fokhagyma lével nyakon öntés betett nekik, soha nem láttam többet őket : )))
Szia Cukkini: Attól függ, mennyi termésre van szükséged. Én szakaszosan vetem, 3 hét eltéréssel. Így mindíg van fiatalabb tő. Egyszere 3 tövet szoktam palántának előkészíteni. Nagyobb cserépbe, pohárba egy -egy magot. A kiültetés után, védem levágott nyakú és fenekű ásványvizes palackkal, a hűvösebb, és a fekete tücskök rágása ellen. Utánna már csak nő, semmi gond nincs vele. Ha az apróbb terméseket akarjátok használni, lehet több tövet is ültetni. egymástól 80 cm sor és tőtávra. Nem futtatható. Ha nincs szükséged a nagy termésekre, akkor is le kell szedni, mert addig nem hoz új termést, míg van rajta. A nagyokat ugyanúgy lehet elkészíteni, mint a főző tököt, fagyasztható is lereszelve.
Répa: A sárgarépa azonos helyen való termesztése elsősorban a fonálférgek elszaporodása miatt nem ajánlott. Ha nincs rá más lehetőséged, még most meg lehet próbálni. A sorok végére, és közé néhol ültessél Tagatest, ami fonálféreg riasztó anyagot választ ki a gyökerein. A letermés után az ágyást vesd be körömvirággal, amit majd bele lehet kapálni. Virágjaából készült tea belsőleg tosztító hatású. külsőleg sebek gyógyulását, viszerek visszahúzódását segíti. Az ágyást kb 80 cm magaságban fóliával, fátyolfóliával érdemes körbe keríteni, ennél magasabban a répalégy nem repül. A répát nem javaslom vetés előtt trágyázni, mert nem tápanyag igényes növény. Rontja a tárolhatóságot a tulzott tápanyag. Ugyanígy a hagymánál is. A két növényt lehet váltott sorokkal is termelni, mert egymást védik a legyektől. VAgy az ágyás sarkaiba metélőhagymát ültetni. Azt a területet, ahova répát az idén nem vetsz, azt érdemes komposzttal teríteni. Oda mehet karalábé, karfiol. De biztosan van ötleted.
Kártevőt nem láttam, az egész kertben egy darabot sem( hál istennek) meg nektek!, mert a fórumot olvasva sok minden bio védekezést vetettem be. A sárgarépák között minden 4. sor hagyma volt vetve, körben hagyma, fokhagyma és büdöske az ágyás szélén, és a répával együtt pedig egy kis kaprot is vetettem.
Szerintem nem az a gond, hogy túl sokat kivesz a répa a talajból, hanem hogy a kártevők fölszaporodhatnak, ha többször ugyanoda kerül. Egyébként nem kell frissen trágyázott helyre ültetni. Ha nincs más lehetőség, ki fog derülni, milyen lesz. Ha szép egészséges volt tavaly, talán most se lesz baja. Cukkinim még nem volt, azt nem tudom.
Érdekes, nekünk gond nélkül kötött termést is. Tavaly volt először, az üvegházban tartottam. Csak sajnos az atkák nagyon szeretik. Most lehet, hogy szabadba is ültetek, hátha azok kevésbé lesznek atkásak. Az uborkát tavaly kint kevésbé lepték el.
Soha nem ültettem cukkínit még, most kipróbálnám, és nem tudom mennyit palántázzak, mennyit terem egy tő? Állandó locsolást kapna, jó földben. Ez is olyan mint a patisszon, az tavaly 6-7 db-ot termett egy tövön. Illetve lehet karó mellé vezetni, vagy szétterül a földön?
Másik kérdés, hogy a sárgarépát kénytelen leszek ugyanoda ültetni, mint tavaly. Akkor készült egy magasított ágyás jó puha fekete földel és az egészet bevetettem répával. (rengeteg lett, isteni répatortákat eszünk még most is belőle) most megosztottam 3 felé és majd éves forgóban cserélem a területet, de most még ugyanoda kerülne az első ahol a tavalyi volt. Szerintetek nagy gáz? vagy valamilyen anyaggal (komposztal, trágyával) javítsam fel? mit vesz el a földből a sárgarépa ami miatt nem lehet ugyanoda ültetni?
Nekünk sajnos nincs cserépkályhánk, marad a 15 wattal fűtött doboz teteje. A 19-20 fokot ott talán eléri a hőmérséklet. Belül közel 30, a paprika azt szereti, a konyhában hetekre elnyúlt a csírázása. A paradicsom vidáman kel 17 fokban is, azt csak akkor rakom a dobozra, ha nem kell másnak a hely.
Nekem évekig nem sikerülta padlizsán, aztán valahol olvastam, hogy 19 fok alatt nem kel ki, akkor felraktam a cserépkályha tetejére kelni, azóta mindig kikel. Ha már kibújt, átrakom az ablakpárkányra.
Vérszemet kaptam, és azóta mindent ott kelesztek, de nagyon fürgének kell lenni, mert ha valami kikel, és nem szedem le azonnal, teljesen megnyúlik a sötét hely miatt :(
Én nagyon igyekszem vegyszermentesen tartani a kertet, és bordóilé + kénnel szoktam lemosópermetezni (többet nem is igen permetezek), mert a flakonon rajta van a Biokultúra egyesület emlémája (tehát biokertben engedélyezett szer.)
Folytatás: ja és akkor ollóval levágom a felmagzott spenótot, hogy a gyökere benn maradjon a földben, mert valaki mondta, hogy az úgy tuti, és a levágott spenóttal meg mulcsozom a bab alját.
Én azt csinálom, hogy kitalálom, hogy lesz a cukkini, és mellé vetem a hamar letermő zöldségeket (saláta, retek, borsó), és akkor közé lehet palántázni a tökféléket, és mire megnőnek, addigra leterem mellette a többi, és annak a helyére nőhet, így nincs sosem üres terület.
Egy másik hasonló: a spenótot ősszel tél alá mindig oda vetem, ahova a következő évben a babot tervezem. Tavasszal a termő spenót sorközébe vetem a babot (hagymaduggatóval, lehet vigyorogni) és mire kikel a bab, le is termett a spenót.
Nekem éveken át mindig levitte a lisztharmat(?) a petrezselymet, amíg rá nem találtam a ROYAL SLUIS (magrovet) Gamma nevű petrezselymére. Azóta van.
Találtam azóta még egy lisztharmat rezisztens fajtát, a ZKI Hanacká nevű petrezselyme. Az is megmarad.
Nekem a petrezselyem gyökér sosem sikerül, már lemondtam róla, és nagyon szélesen vetem a magot egy 7-8 centis sávba, hogy sok levél legyen.
Ajánlom mindenkinek a sárgarépa magszalagokat (OBI, Tesco).
Tavaly végre termett használható méretű sárgarépám belőle. (Sosincs időm kiegyelni). Viszont nagyon rosszul kelt, így idén azt tervezem, hogy a szalagokat 5 centinként rakom majd egymás mellé. 3 szalag után egy sor dughagyma. Úgysem kapálom, hanem kézzel gyomlálom a répát. Kíváncsi vagyok, mi lesz belőle :)
Nem fontos. Arra voltam, hogy nekem kellene-e már bujnia, de ezek szerint nem. Amit küldtél paradicsomot, ugyanekkor vetettem, már 4 cm-esek. CSak azért kérdeztem ,mert én nem szokta csíráztatni. Na megyek én is az asszonyért. Sziasztok.
Vegyszermentes kertbe nyugodt szívvel tudom ajánlani továbbra is az említett két szert a mészkénlevet, és a Bordói levet, vagy Bordói port. Gyakorlatilag egyik sem méreg, a Biokontroll H-nál is engedélyezett kezelés. Biotermesztésben is alkalmazható A későbbiek során lisztharmatra a kén, peronoszpóra és egyéb betegségekre a bordói lé. Az általam alkalmazott arány 12 literes peretezőm van, ebbe lemosáskor 1 dl mészkénlé és ugyanennyi bordóilé. Később ennek a fele, kb 10 litehez.
Szerintem nyugodtan vesd el a borsót. Ha nem érik be akkorra, mire ki kell ültetni a palántákat, akkor legfeljebb zöldtrágyaként hasznosítottad. Takartad a talajt, a zöldjét levágás után vagy sortakarónak használod, vagy komposztnak. A gyökereket meg hagyd benne a földben, mert azok kötik meg a nitrogént. A fűben próbáld meg újra a cukkinit, tököt. Április első felében vesd el a magokat tövenként palántának az üvegházba edénybe, és úgy ültesd ki. Sikerülnie kell. A borsót meg így nem kell kidobnod, volt haszna, ha meg beérik főleg. Ekkora földben nem is kell vetésforgó, hisz szerintem egymást váltják benne a növények. Biztos nem teszel mindíg mindent ugyanarra a helyre. Tehát ezen ne problémázz. Ha üres helyed van, míg nem jön sorra valami, oda meg vessél mustárt, bármelyik ABC-ben a fűszereknél van, kb 70 ft egy zacskó, Ez is talajtakaró, zöldtrágya. Ha kikel, kb 20 cm magasan egyszerűen belekapálod a földbe. Az ágyás szélébe, hogy kéznél legyenkétoldalt vethetsz salátaféléket, retket.
Eddig csak olvasója voltam ennek a topicnak, mert általában minden kérdésemre találtam választ. Ez a lemosópermetezés engem is érdekelne. Az igazi az lenne, ha valami olyat tudnátok ajánlani, ami egy vegyszermentes kertben is elfogadható. Előre is köszönöm
Megpróbáltam lerajzolni, de az üvegház már nem fért ki. Lesz min mulatnotok ma este:-))) Tessék!A föltöltött kép túl nagy...stb. nem érdemes piszmogni vele, olyan, mint egy hároméves rajza.
Akkor még várok. A hagymáról tényleg rémlik, mintha olvastam volna, hogy a hidegtől magszárba megy, és 30 fokon kéne kezelni, hogy ne menjen. Padlizsán: február 2-án raktam vizes papírba kb. 18 fokos konyhába ,11-én beüzemeltem a fűtött dobozt a paprikáknak és tetejére raktam. 18-án ültettem el földbe az első magoncot, akkor már szabadon álltak a sziklevelei. Úgy emlékszem, tavaly lassabban ment, ha tudsz várni, meg tudom azt is nézni, de most ki kell menjek, mert Medvém már biztosan éhes vár.
Kb 2x10m az egész, de gondolkodok rajta, hogy a kert közepén levö semmire se jó füves területböl még föl kéne ásni egy darabot. Tavaly próbálkoztam vele, hogy a tökféléket a fübe ásott fészkekbe vetettem, de nem lett belölük semmi 1 tök se termett. Az az ergonomoiai problémám van, hogy nálam nem igazán müködik a vetésforgó. Az elsö generációs növények olyan soká fönt vannak, hogy nem marad elég idö a másodiknak ha meg hagyom "kibontakozni" öket, nyár közepén lekerülnek, de akkor már nem igazán lehet vetni semmit utána, öszig parlagon marad a föld. Ha tudnám, hogy a rajnai hamar lemegy, bevetném vele a maradék ágyást, de így félek, hogy nem lesz kész, mire megnönek a palánták, így inkább szabadon hagyok nekik egy kis helyet addig. A hagymavetésröl több sikertelen próbálkozás után az idén lemondtam. A dughagymákat meg fokhagymákat is akkorának szoktam kihúzni, amekkorát bedugtam:-(
Én is szoktam barázdát hagyni, és akkor tudom, hol a sor, és tényleg kevésbé szárad ki. Meg a tenyeremmel tömörítem, még vetés előtt főleg, hogy ne tűnjenek el a magok mélyen a rögök között. De mindent olyan széles ágyásokba vetek, aminek két oldalról elérem a közepét, köztük hagyok egy keskeny kis utat. Akkor nem taposok össze semmit, rendben is lehet tartani. A borsónak keress gyorsan helyet, vagy add oda a szomszédnak. Inkább ne edd meg, csávázott is lehet.
Ahogy szoktad írni, felétek lényegesebben hidegebb van. A velőborsó ráér márciusban, de a répa sem sürgős még. Ha nem használsz gyökérpetrezselymet, akkor a levél is elég cserépben. de ha többkell, azt egy szegélyhelyre, vagy ahol nincs útban el lehet vetni. Bár ha úgyis kike, akkor meg lesz. Ha hideg az idő, akkor meg hideg hatásra a hagyma felmagzik hamarabb. A borsót énis fóliával takartam, de ha elsz egy kis eső, akkor a zöldségféléket is letakarom legalább fátyollal. Én azért vetettem el a hét végén, mert hétköznap nem érek rá, ha elhalasztom , akkor meg lehet annyi eső is, hogy csak március végén tudom művelni a földet. Hétköznap legfeljebb 1 órám van csak. Padlizsán?
Akkor szerintetek vessem el én is most a sárgarépát, pasztinákot meg dugdossam be a hagymát? Nem árt annyi hideg, amennyi nálunk van? Vagy inkább még várjak? A velőborsóval mindenképpen várok, azt sárba is tudom vetni, petrezselymet meg cserépbe szoktam sima levélpetrezselymet és az út szélére eldugdosom. Meg magától is szokott kelni.
Olyan kicsi a veteményes helye, hogy nem tartok szünetet a sorok közt, így minden sornál letaposom a következö helyét, amit aztán lehet újra fölkapálni
Ezt nem igazán értem, mármint a szünetet. Valahogy az elrendezéssel lehetne alakítani. mekkora mérete? nincs rajzod róla?
Amúgy én is négykézláb mászom fel az egészet. Vicces látvány lehet:)))
Én bizony négykézlábra ereszkedve vetek. Olyan kicsi a veteményes helye, hogy nem tartok szünetet a sorok közt, így minden sornál letaposom a következö helyét, amit aztán lehet újra fölkapálni:-( Kapával húzok ugyan barázdát, de apró magvakat csak egy nagyon kevés földdel takarok be, így betemetés után is megmarad a barazda és gyüjti a vizet, hogy ne follyon szét. Én mindig tömörítek, a tenyerem élével, mert félek, hogy különben nem kel ki.
Nem emlékszem a etrezselyemre. Ha van én is csak saját magot szoktam vetni. Estleg, ha levélnek kell, a sima metélő petrezselymet. Vetés után, én egy hengerrel régen is végigmentem a területen, még a dugdosott hagymán is. de mákon, aprómagon főleg. Aztmondták az öregek, hogy a tömörítés egy fél locsolás, és jobb kelés. Sorolóval húzok csíkot, de kapával áthúzom, abba szórom a magot, Sokat én sem variálok, hajolni meg nem akarok. A henger ebben is segít, mert csak behűzom a vetést. A föld olyan jó volt most, hogy csak el kellett gereblyézni, semmi kapálás. Azért is igyekeztem vetni, mert félek, hogy a koratavaszi esők leverik, és csak áprilisban lehet újra vetni. A teteje jó poros, de alatta eléggé nedves.
Tavaly ajánlottál valami petrezselymet, amit nem bántanak a gombabetegségek. Mi volt ez? Elfelejtettem. Úgy jártam vele, hogy összesen a zacskó magból 5 szál kelt ki, kerülgettem is vagy 2 hónapig, aztán szép sorban, egyenként kirotáltam... A mellette lévő sorban a saját mag természetesen úgy kelt, hogy ritkítani kellett.
Én nem szoktam tömöríteni a földet, legfeljebb ha nagyon hantos, szárazon darabos, akkor végigmegyek a soron. Ha szárazság van, és nem várható eső, akkor meg belocsolom. De nálam a veteményezés is csak annyi, hogy a kapa hegyével húzok egy barázdát, kutyafuttában szórok bele valamennyi magot, bakanccsal behúzom visszafelé menet, és ennyi. 200 méter kettőnknek soha nem tart fél órát.
Azt hiszem, életemben először én is palántázni fogok hagymát. Tavaly szétszóródott a fehér hagyma magja, kihajtott, és szépen áttelelt. Most már 10 centis, és 2 m2-en olyan sűrű, hogy kupadöntőt lehetne rajta játszani. Sajnálom kirotázni.
Ami meglepett, az az, hogy a fekete retek nem fagyott el, pedig biztos voltak ott -15-ök, huzamosabb ideig. A zeller többsége is áttelelt.
Muszály (vagy mégis inkább muszáj) is volt kicsomagolnom a csapot, és föltenni a csövet, mert olyan száraz a föld, hogy megmakkannának a magok benne. A belseje eddig még nedves volt, de most, hogy így megdolgoztam, elgereblyéztem, az is kiszáradt.
Igen, már most aggasztó a szárazság, és nálam még mindig semmi intézkedés nem született a kiküszöbölésere. Se kutam, se ciszternám, de mág csak egy nyavalyás kerti vízórám sincs.
Ma én is elkezdtem a kertet. Ebben a jó időben nagyon szépen kialakult a föld, pedig az árnyékos helyeken még csak most olvad ki. De a napos kertben már szárazabb, mint máskor március közepén. Szépen porhanyósra lehetett rotázni a szántást. Az egyéb munkák miatt csak 9 sor fokhagymát és 2 sor lilahagymát tudtunk elduggatni. 1 sor = 19 méter. Csütörtökön folytatni kellene a veteményezést, ha nem esik. A szombati eső jól jönne a magokra.
A lollo-t mi is megszerttük tavaly. Vasárnap vetettem el az ezévi adagot, a fejes salátával. Én is negyedkiló rajnait szórtam el. A karalábé, káposzta, kelkáposzta, karfiol magokból a koraiakat tegnap vetettem el ládába. Minegyikból 10 szemet. A többi jó lesz másodvetésnek, bár ezek inkább korai termesztésre való fajták. A maradék magokat elteszem jövőre. még jók lesznek. A zellert már el kellene vetni, mert soká kel, hosszú tenyészidejű. Én január közepén szoktam, de még sokat nem késtél. Ládába vetem, nem tűzdelem. A nagyját kiültetem, a maradékot odaadom valakinek, vagy egyszerűen kidobom. Répából Karotellát, Rekordot, és fertődi vöröset vetettem. Minden fajtát dughagymával választok el. (Védik egymást a hagyma és répalégytől) Káposztaféléknél csak annyi palántát nevelj, amennyi korainak kell. A késeieket ráérsz szabadban előnevelni, elég neki e gy fél nm terület. Úgy veted oda, mintha ládába vetnéd. Nem szoktam a káposztaféléket tűzdelni, megy a helyére. Levélpetrezselymet is vetettem, van mindkétféle, de mi jobban szeretjük a hagyományos levelűt, mint a fodrosat. Vessél retket, szakaszosan, hetoói eltolással. Elég egy egy méteres sor egyszerre. Korai piros, Vajfej, majd a fehér Jégcsap. Mekkora az a reménytelenül kicsi kert? A borsót vesd el, majd a helyére lehet kiültetni a kései kelkáposztát, vöröskáposztát, lehet uborkát palántázni, cukkinit ültetni, téliretket, céklát vetni, ha leérik a borsó.
Azért nem volt semmi érzés a múltkoriban, febr. közepén mínusz három fokban azt mondja reggel a fiam, hogy ö olyan "Subwayes" szendvicset szeretne vinni az iskolába. No és mi legyen benne? Hát sonka, sajt és -SALÁTA! Nosza kiügettem az üvegházba, fölszedtem néhány szál "Lollo biondát", akik remekül átteleltek, pedig néhányszor üvegesre voltak fagyva, és elkészült a Subway-szendvics; a tél közepén friss salátával.
Ma elvetettem a retket, (húsvéti rózsa, saját tavalyi fogás), salátát "Lollo rosso" és jégsaláta, fodros petrezselymet, répát (Zsebi féle csoda, és Nanti), és a borsót. Megint kiderült, milyen reménytelenül kevés helyem van: tavaly, amikor vetettem, arra jött egy öreg bácsi és azt mondta be kellett volna áztatni elötte a borsót. Nosza, az idén beáztattam: negyed kiló Rajnai törpét gondolkodás nélkül beöntöttem egy tál vízbe. De sajnos a fele se fogyott el. Mit lehet ezzel tenni? Vissza lehet szárítani és jövöre fölhasználni? Meg lehet enni? Kell esetleg valakinek?
Mi az, amit már palántázni kell, nehogy megint mindennel elkéssek: paprika, paradicsom már kész, tervezek piros káposztat, karfiolt, pár szál zellert karalábét és padlizsánt. mit felejtettem ki?
Már el kellett vetnei a Padlizsánt? (Én minden évben probálom, mert nagyon szeretem, de sose ment semmire; tavaly az üvegházban volt, mindenféle nyavalyát kapott.) Physalist magról vetitek? És hány év múlva terem? Én tavaly kaptam egy nagy tövet, kiültettem, óriási lett, de csak néhány szem termést hozott. Összel visszavágtam, fölszedtem és óriási cserépbe ültetve telet az éppenhogycsak fagymentes, de világos teraszon; szemlátomást jól.
Tényleg néztem, a sváb is azt írja, hogy meleg kell neki. Az is palántázza, majd üvegházban nevelgeti. április közepén, végén teszi ki. Nyomatják komposzttal, ami azért furcsa, mert a hagymafélék különösen alergiásak a tápanyagos földre, felfujja őket, a tárolás rovására megy. Ez tényleg versenyhagyma:))
Majd otthon megnézem, fel van írva minden. Talán pár nappal több kellett az idén, mint a földicseresznyének. Van 8 v. 9 padlizsán palántám, azt hiszem, több magoncot már nem ültetek el. Tegnapelőtt ültettem az utólsót. Földicseresznye is 9 van.
Először Ausztriában láttunk ilyen hagymát, egy bolt elé volt kirakva. Lenyűgöző volt. Kaptunk belőle postán egy kevés magot, egy részét pont le is pecsételték a borítékban, összetört. Lett belőle összesen 3 db. hagyma, az átlagnál valamivel nagyobb. Azt persze nem ettük meg, eltettem magnak. Aztán a magjával próbálkoztam, elő is nevelgettem, de nem lettek túl nagyok, viszont finom vastaghúsú, szaftos, eléggé édes hagymák voltak. Aztán az anyanövények kipusztultak, kifogytam a magból. Most próbálkozom ezzel a fajtával, nem szívesen adom fel, olyan gyönyörűek voltak annak idején azok a hagymák. Sok helyen írnak mindenféle versenyekről, az idézett két fajta szokott szerepelni, mint rekorder, így a cslaádban ráragadt a versenyhagyma név.
A magoncok most az üvegházban vannak ládában, éjszaka fagymentesen tartva, 3-4 fok szokott lenni.
Én tényleg azt hittem elirtad (kétszer is:) Versenyhagyma, vereshagyma. De tényleg nagy. A bolond ánglius azt mondja, hogy edénybe kell előnevelni. ehhez nem tudok véleményt mondani. Ezzel a tenyészidőt hosszabbítja meg, bent előneveli, majd kiülteti. Ennek meleg kell. Amúgyis március előtt nem jó elvetni a hagymát. Ekkora hagymáhozj ó nagy darab szalonna kell:)
Nyáron nem szoktam használni, túl meleg. Be nem fülledne, annyit szellőzik, de melegebb van alatta, mint kint. Legalábbis úgy május felé ezt tapasztaltam, és leszedtem. Akkor már szükség esetén marad a szúnyodháló.
Üvegházra még nem próbáltam teríteni, ott lehet, hogy jó lenne árnyékolni.
Ahol először olvastam a fátyolfóliáról, ott azt javasolták, hogy a vetés előtt egy-két héttel legyen leterítve, mert akkor a vetésig 5-7 fokot emelkedik a talaj hőmérséklete, ami nem árt a magoknak.
Amit viszont nem írnak sehol, hogyan viselkedik nyáron a fólia? Befülled alatta a levegő, túlmelegszik és fokozottan gombásodik, vagy inkább árnyékol, és kevésbé melegszik?
Tele van a disznóólunk fátyolfólia hegyekkel, ezen a hülye hideg helyen, ahol lakunk, szinte nélkülözhetetlen. Nagyon jó, több réteggel már -6 fokot is sikerült kivédeni, egy réteg is számít pár fokot. Ősszel az edényes növényeket is ezzel takarom hideg éjszakák előtt, ha még korán van behordani. A versenyhagymákat is az alá szeretném tenni, a kukacosodást is kivédi. Tavasszal retket csak az alatt tudunk termeszteni, különben gusztustalanul kukacos. Napos időben is maradhat, szellőzik, de hideg éjszakákon jégkéreg lesz rajta és zár.
Próbáltad már a fátyolfóliás takarást? Állítólag az jelentősen javítja a talaj hőháztartását, én az idén próbálom ki, de itt Pesten most nincsenek fagyok sőt...
Az angol biokertész filmen, Monty Don mutatta a hagyma palántázását. Ott valószínű időjárási okok miatt palántáról szaporítják. Vetés, majd tűzdelés. Szerintem nálunk simán lehet helybe vetni.
Én a pórét simán elvetem ládába, nem túl sűrűn. Amikor kb 10 cm hosszúak akkor ültetem ki. A földben kapával húzok egy mélyebb barázdát, annak az aljára. Ahogy nó, úgy töltöm fek földdel. Javasolják az ültetés előtt a szárat kicsit visszavágni, én nem kínlódom vele. A póré fehár szárához vagy mélyen kell ültetni, vagy fwel kell tölteni. Néhány darab maradhat télire is, áttelel, ezeket ilyenkor lehet szedni, később magot termel.
Itt a kép alján, balról látszik néhány, febr-17-én.
Hát tanácsot adni nem tudok, már többször próbálkoztam elég kevés sikerrel. Lett belőle hagyma, de semmi különös. Eddig úgy neveltem, mint a paradicsomot, előcsíráztatva aztán egyenként pohárban, nem jól fejlődtek. Most ládába vetettem, és onnan fogom szétültetni szabadföldbe fátyolfólia alá. Közbe egyszer pikírozni kéne pohárba, ezt valószínűleg kihagyom, mert nincs annyi időm, helyem és poharam. A maradék magot meg elvetem, gondolom kb. ugyanakkor, aztán majd meglátjuk, melyik lesz szebb. Ez a hagyma:
Nóra a hagymát palántázni fogod? Azt hogy kell, tavaly a férjem a pórét helyre vetette és utána már nem palántáztuk, nem is lett szép. Te hogy csinálod?
Sziasztok!! Még sajna nem volt időm visszolvasni és újra bekapcsolódnia topicba, de a gyorskereső azt írta ki, idén még nem volt szó róla.. Azt szeretném megkérdezni, lehet-e már csinálni szerintetek a lemosó permetezést? ÉS a gyümölcsfákon kívül kell még valamire (rózsa pl..)? A válaszokat előre is köszönöm! :D
Vasárnap már a szomszédasszony is vetett, szerintem borsót, mert elég nagy területre. Ő már pár hete elvetette a petrezselymet, múlt héten hagymát duggatott. Én még nem mertem elkezdeni, nekünk velőborsónk lesz, ma is -3 fok volt reggel, tegnap -3,7, nem hiszem, hogy sok időt nyerek, csak idegesítem magam, ha jön egy erősebb fagy. Tavaly is eléggé megfagyott a szomszédban a borsó, a répát se akarom kínozni a hideg talajban.
A kobak salátapalántákat tegnap kiraktam a szabadba, ma reggel a fagyba nem tettem ki, maradtak az üvegházban. Majd holnap. Egy ládában van hagyma is vetve, már kezdenek a magoncok kiegyenesedni. Kíváncsi vagyok, mi lesz belőle, elvileg 80 dekásra meg kéne nőnijük. Párszor már próbálkoztam ilyen versenyhagymával, eddig sose lett extra méretű, ez más fajta, majd meglátjuk. A maradék magot majd márciusban elvetem helybe. Állítólag édes fajta.
Vasárnap kertezés volt. Mivel ennyire jó az idő. és az előrejelzések is biztatóak, elvetettem a korai borsót (Rajnai törpe), Sárgarépát, petrezselymet, salátát, retket, dugdostam a tavaszi fokhagymát, és vöröshagymát. Képes beszámoló a borsóvetésről:
nem is azért, csak hát mégis ... Én is adnék valamit helyette, azon gondolkodtam, hogyan tudnék saláta palántát postázni, mert Kobak saláta palántából van rengeteg, sőt van már szép (bár egy kicsit megnyúlt, de már megerősödött) jégsaláta palántám is. Szerintem kibírna egy postát dobozban, mi a véleményed?
Jaj, de örülök, köszönöm szépen. Itt vagyok ugyan a héten, de valószínütlen, hogy eljutok Nagytéténybe, nagyon sok a munka. Ha megtennéd, hogy föladod, szívesen küldenék válaszborítékot.
Ó nagyon köszönöm, hálás lennék pár magért tényleg 4-5 darab elegendő lenne. (ha szántál annyit). A cimem: Terebesiné Ujvári Mónika, 2111 Szada, Ady Endre u. 20. Vagy küldhetek én is válaszborítékkal neked borítékot, hogy neked tényleg ne kerüljön semmibe.
Hét végén vettünk Agria vetőkrumplit, Keszthelyre meg elküldtem a rendelést. Ideje utánanézni a vetőgumónak, tavaly nem termett sok, hamar el fog fogyni! Keszthelyről postán elküldik. 100db. minigumó 1800 Ft.
bár emlékszem, hogy melyik fatányérba ültettem ezt a fajtát, mert még fel is tünt, (mint mondtam), hogy egészen eltér a többitől. Mostmár csak meg kellene néznem, hogy maradt-e aszalódott példány valahol a földön.
Csak azt nem tudom, hogy hogyan került ez az én kertembe, amikor én ilyet nem vettem.
Most komolyan, honnan lehet ilyen magot szerezni? Lehet, hogy nekem kelni fog, mert tavaly annyi volt, hogy majdnem minden bokorról esett le túlérett, vagy félig rossz, aminek a magja simán túlélhette. De ugye a termése nélkül nem fogom tudni megállapitani, hogy tényleg az.
Bárhogy keresek rá mindig az jön ki, hogy ezt már csak a génbankokban lehet megtalálni.
Angol, amerikai oldalakon van, Bull's Heart néven, az pontosan ez lehet?
Köszönöm szépen, szívesen elfogadom. Esetleg maradt 1-2 ökörszív magod is?
Most látom, hogy régen egyszer nekem is volt ilyenem, de akkor még nem nagyon foglalkoztam a paradicsom fajtáival, és persze magot sem fogtam. De tényleg nagyon finom.
Szadán lakom, de nagyon ritkán járok Pesten. A képeket én is megtaláltam még tegnap este és nekem volt ilyenem tavaly, de én akarattal nem ültettem. Ültettem Koralt, Lugast, Marmande-ot, és volt két bokor ilyenem is, még csodálkoztam is, hogy ez miféle, de nagyon tetszett. Magot persze nem fogtam, mert azt hittem, hogy egy elfajzott F1-es volt a ludas.
Kösz, jól látszik. Nagyon gusztusosak, anyám régen a piacon vett ilyen paradicsomokat. Mostanában nem láttam. Ami nekünk van ilyen méretű, az pirosabb, gömbölyűbb, és hajlamos gerezdesedni.
A Skála piacon (Fehérvári úti, Budapesten) minden évben szoktam látni ökörszív paradicsom palántát. Én Apukámtól szoktam kapni ilyen palántát, de tavaly már fogtam magot, és idén remélem sikerül a saját nevelés.
Nem tudom, merre laksz, biztos más piacokon is kapni, ha keresed.
Szívesen adok a palántákból, kettőt már nevelek magamnak, a többi csak tartalék.
Bevallom, tavaly egy dupla tővel próbálkoztam, ami elég kicsi maradt, azt hiszem, ez ilyen balkonra való tipus, talán egy méteres, ha lett és egy pár marék cseresznye méretű paradicsom termett rajta. Szóval ez inkább kuriózum, mint megélhetés :)
Én mindig igyekszem sokfajta paradicsomot nevelni a kertben, és mindig szokott sárga is lenni. Ha sok sárga paradicsomot szeretnél, akkor nagy fajta sárgát is szerezzél.
Még nagyon ajánlom az Ökörszív fajtát, nem tudom, ismered-e? Az piros, illetve inkább bordó, és óriásira megnő, és egészen különlegesen finom.
Egyébként évek óta a Lugas F1, ami a legjobban terem nálunk, de hiába határozom el minden éveben, hogy csak az lesz, mindig mindenféle más fajtát is szerzek, aztán csodálkozom, hogy nem terem elég paradicsom :)
Hát, két zacsi jó lenne, hogy jövöre is legyen, ha meggondolná magát a Garafarm:-( Szerintem ez lehet az, legalábbis a nevéböl ítélve: tényleg pont olyan íze van.
Persze, jó lenne, nagyon megköszönném, de maggal is beérném, hogy ne kelljen máris megválnod az alig fölcseperedett palántáktól. Sokat terem? Kb mekkora lesz?
(Az elözö hozzászólás alapján még az is lehet, hogy hamarosan dolgom akad az albertfalvai OBI-ban, bár az tölünk jó messze van:-(
Én sajnos mindig csak késöbb jövök rá, hogy mire lett volna szükségem:-( A szaktopicokat képes vagyok többé-kevésbé folyamatosan követni, de ez pl. már túl pörgös, sok mindenben kihagy az emlékezetem. Ismételjük csak át például, hogy mit kell már ilyen korán elvetni? Én csak a paradicsomot (Zsebi teljes arzenálját) meg a paprikát vetettem el eddig. Az idén nem sütöttem földet, söt nem csináltam semmit, nem is nagyon van itthon gombaölö. Milyen is kell ehhez? Dithane? Virágföldböl, sóderból, perlitböl és kókuszrostból kevertem a földet. A sódert jobban szeretem, mint a finom szemü ragadós homokot, tisztább is, csak ki kell szedni belöle a köveket. A megnyúlt paradicsomok élnek, szépen fejlödnek, gondolom ezt már menthetetlenül tüzdelni kell.
Zitkaaaa, vegyél nekem Rucolát! Nagyon szeretem, és sehol se kapok. Ma szokásommal ellentétben (ilyet tényleg sose teszek) elzarándokoltam Auchanba, Baumaxba, Tescoba (ez utóbbiban a Garafarm teljes készlete kapható, faltól-falig, ameddig a szem ellát), de nem kaptam sehol, OBI meg nincs a környéken. Szereztem viszont régi vágyamat egy fehér futórózsát, valamint piros koktélparadicsomot, úgyhogy most már csak a sárga hiányzik. Létezik ebböl olyan, ami nem nö akkorára, hogy kihajol az üveház ablakán?
Rendben! Így értem. De mivel különbözőek vagyunk, így én meg nem nagyon szeretek a topicok között ugrálni. Nagyon nagy százalékban ide írok, ezt tudom követni. Ritka az, amikor máshol is vagyok. (Kivéve az említett csevegőset, de az más jellegű, és a lányok voltak oly kedvesek, hogy megtűrtek maguk között:))) Ha kell valami adat, én le szoktam a gépre menteni a saját, és néhány társunk hozzászólásait időnként, és ott vissza lehet keresni. Vagy a baloldalon lévő kereső is hatékonyan működik. Aban igazad van, hogy a különleges, egyedi növények és témák megérdemelnek egy saját topicit. Csak én a paradicsomot nem tatottam annak, és a kérdések is gyakorlatilag ugyanazok itt, és ott. Két helyre, meg nincs kedvem ugyanazt beírni. De itt találkozunk, és továbbra is vagyok. Üdv: IL.
(az adott témában specializálódott topictársak talán ott szaporodnak föl a legmagasabb koncentrációban. Ez tetszett:)))
Köszönöm a megjegyzésedet, egy köszönettel egyébként is régóta adósod vagyok: azért, hogy olyan fáradhatatlan türelemmel válaszolod meg ostobábbnál- ostobább kérdéseinket, még akkor is, ha évröl-évre ismétlödöen ugyanazt tesszük is föl.
Nos, a "mit milyen topicba tegyünk?" elég összetett filozófiai kérdés, általános érvényü választ magam sem találtam rá. Az egyetlen növénnyel foglalkozó szaktopicoknak talán az az elönyük, hogy késöbb is vissza lehet keresni valamit,(amit jómagam pl. gyakran megejtek), de próbáld meg ezt egy olyan topikban, mint a "minden téma jöhet.". Az utóbbinak én személy szerint pl. semmi értelmét nem látom, bár akik oktalan és kötetlen csevegésre vágynak, ám tegyék. Ez a topic pl. nagyon jó, pont elég konkrétan behatárolt, de azon belül mégis elég tág teret engedö témájú. Talán azt mondhatnám, hogy ha nagyon specifikus kérdések egy bizonyos növényröl nagyon elszaporodnak, mégpedig a legkülönbözöbb helyeken, akkor érdemes a szaktopicba irányítani öket, azért, mert az adott témában specializálódott topictársak talán ott szaporodnak föl a legmagasabb koncentrációban. Remélem valamennyire sikerült válaszolnom...
Más: nincs valakinek egy pár elfekvö piros és sárga koktélparadicsommagja? Olyan alacsony, bokros, bötermö fajtára gondolok. Sajnos most vettem észre, hogy éppen ebböl teljesen kimerítettem Zsebi tavaly küldött készleteit.
Kedves Taormina! Egy másik topicban írott megállapításodra vonatkozóan itt kérdezném meg, hogyan értetted. Ugyanis azt írtad hogy "Az utóbbi idökben fölszaporodtak a különféle paradicsommal kapcsolatos eszmefuttatások a legkülönbözöbb topicocon". Szerinted egy kertészeti topicnak nem témája a paradicsom, vagy minden egyes növénynek legyen saját helye? De akkor az idézett topicból is ki kellene tiltani pl. a parikát. Ugyanakkor az ezévi paradicsom eszmefuttatás egyik előidézője többekközött Te is voltál, a kérdéseddel, amit itt tettél fel. Erre próbálunk néhanyan válaszolni. Ezért nem értettem a megjegyzésed a paradicsomos topicban. Természetesen további kérdéseidre is válaszolok, ha tudok, csak nem értettem a megjegyzésedet. Üdv: IL.
Gondolom, erősen függ az időjárástól. Ha volt ideje jól felmelegedni a talajnak, a fólia alatt is biztos melegebb marad. Mondjuk én megvárom a fagyosszenteket, de extra hideg helyen lakunk. Ha valamilyen palántám túlságosan megnő és hamarabb ki kell ültetni, fagyveszély esetén több réteg fátyolfólia takarást használok éjszakára. Ősszel a késő délután fölrakott 3 réteg fátyolfólia hajnali -6 foknál még megvédte a muskátlikat.
Minden este nézzük azMTV 1-en az időjárásjelentést, abból meglehetősen pontosan ki tudjuk számolni, hány fok várható hajnalra.
Ebben nincs tapasztalatom. A koraiak üvegházban vannak, a szabadföldit meg csak fagyveszély esetén védem. A fóliabúra biztosan segít valamennyit, de mivel kicsi nem sok meleget tud tárolni. A talaj felmelegedését azonban jobban segíti, így az onnan éjszaka leadásra kerülő hő kiegyenlítheti az éjszakai lehülést. Kísérletezni kell. Szerintem egy héttel korábban meg lehet próbálni.
Ez is hatásos védekezés, én is alkalmaztam ezt. Beválik korai paradicsomnál, tök és uborka palántnál, korai paprikánál. Túl sokat ez sem véd, csak a közvetlen fagyhatást csökkenti, a hőmérséklet belül is lehül.
Tavaly korán kiültettem még április végén és megúsztuk a fagyokat. Nekem valószínű kicsi palántáim lesznek, épp a nevelés módja miatt (elbliccelem a tűzdelést), de a paradicsomnál ez nem volt gond, mert nagyon gyorsan nő. Szóval ha piciket ültetek ki és éjszakára mindig befedem ásványvizes palackkal akkor szerintetek egy fagy esetén az megvédi a növénykét? Ugy gondoltam, hogy levágom a tetejét és rájuk nyomom éjszakára.
Párszor próbáltam a Manót, de nekünk nem nagyon ízlett. Elég savanyú volt. Két éve egy Subarctic Maxi nevű fajtát ültettünk, ez jobb ízű volt, és szintén korai, bár kevesebbet termett. De a kezdeti időszakra megfelelt, aztán már úgyis jöttek a nagyok. Most kísérletezek 2 másik koraival, az egyik állítólag a burgonyavészre sem kényes. Mag azért van eltéve S.M-ból.
Korainak én a Manó nevűt szoktam ültetni, ez kis növésű, bokorparadicsom, hamar terem. A következőnek a Marmandot szoktam én is. Ezenkívül a Korall, Ace55, Lugas F1, és a San Marzanók. Ebben az évben újdonság az Apis. Meg persze a picikék, a Cherolla, a szendvics, a balkon, de ezek csak csemegék. Meg amit kaptam tavaly Nórától, és egy nénitől, ezek próbák.
A paradicsom kiültetésére két időpontot szoktak alkalmazni. Az első (feltéve, hogy rendelkezésre áll megfelelő fejlettségű palánt) április 20 környékén. Ekkor,lehet először ültetni, természetesen, ha az időjárás engedi, a palánták rendesen begyökeresednek, megerősödve átvészelik a május eleji lehülést. Kis területen lehet takarni. A 0 fok körüli hideget is kibírják, újrahajtanak, így kb 2 héttel hamarabb fordulnak termőre. A másik kiültetés a májusi fagyok utáni, ez teljes biztonságú. A május eleji kiültetés semmiképpen nem javasolt, mert az esetleges fagyokig a növények nem erősödnek meg annyira, hogy kibírják. Alkalmazható még a két időpont együttes használata, amikor a korábbi palántokat kiteszik, ebből hamarabb lesz termés, míg a nagyobbik részét a fagyok után, ez biztosítja a nyári, és befőző termést.
Biztos, hogy a fagyok után. Az angol időjárás hűvösebb, de nem is olyan szélsőségesen hideg. Ami az angoloknál télálló, az nálunk sokszor simán kifagy.
Köszi, engem az fogott meg, hogy a zacskóján is az van, hogy júliusban már terem. Tavaly alig bírtuk kivárni, hogy megérjenek a Marmande-ok, ugyhogy idén megpróbálkozom ezzel is. Az angol időjárás, kissé hűvösebb mint a miénk, ugyhogy lehet, hogy jobban fogja birni a korábbi kiültetést? Vagy ezt is csak akkor ültessem ki mint a többi hazai fajtát? A májusi fagyok után?
Ismerősöktől kaptunk az Őrségből 2 fajtát, egyet Püspökladányből és Grazban vettünk a piacon. A gödöllői gazdaboltban szerintem nincs, még sose láttam. Venni nem vehetsz tőlem, de ha eljössz érte, pár szemet kaphatsz. A Hatvani személyhez gyalog egész közel vagyunk. Sokat nem tudok adni, mert tényleg kevés van. Viszont ha nekem egyszer elfogy valamelyik, talán tudok visszakérni. Sajnos imádják a hagymalegyek.
Tényleg nagyon örülök, hogy van 4-féle salottahagymád is. Viszont nem tudom, hogy hol tudnék ilyet beszerezni. Valahol írtad, hogy neked sincs sok, tehát abban nem is reménykedem, hogy tőled vehetek, de akkor hol? Szívesen elmennék a híres-neves Gödöllői gazdaboltba is, hiszen Pécel nincs messze onnan. Kérlek segíts ebben! Kaptam sárga paradicsom magot, végre! Nem is gondoltam volna , hogy pont a Baumaxban találok rá álmaim sárga paradicsomára, rögtön 3 féle is van nekik. Lehet, hogy nem túl nagy dolog, de nekem fontos, hiszen én csak hobbiból kertészkedem.
Éppen akartam kérdezni, hogy sikerült -e hozzájutni. Ezekszerint igen. Azért vehetsz kerekrépát is, ez főleg másodtermelésre kiváló, amikor szabadul fel helyed, julius végén, aug elején. Október, novemberig beérik.
Értem, megvárom míg Nórának beérik egy 50 kilós zsáknyi magja és akkor majd kérincsélek belőle. :-))
Képzeld Nóra mertem írni bocskor ügyben és ha a posta is úgy akarja kapni fogok, nagyon kedves volt KTa, nem volt baj hogy az együttes íméljén kerestem meg.
A fagyok előtti jó időben vetettem egy rövidke sor levélpetrezselymet, mert nem gondoltam volna hogy ilyen rém hideg lesz, és mivel mindig elmaradok az ilyen korai vetésekkel még örültem is, hogy most milyen szemfüles voltam....
Akkor valószínű újravetem majd, ha netán bekampecoltak volna a magocskák vagy alukálni akarnak még sokáig.
NEM az. Ha visszakeresel, Nórával már tisztáztuk, hogy eltérő növények. A tarlórépa is káposztaféle, de nam azonos a káposztarépával. Én a tarlórépát szoktam vetni. Tényleg lehet enni retkként, A savanyítása pedig ugyanúgy történik, mint a káposztáé, az ételekbe, a savanyítottat teszik, míg rétesbe nyersen.
akkor olyan ízt lehet vele elérni mint a káposztáé?
Káposztás rétes k.répából, és káposztás bableves k.répával. :-))
Láttam vetőmagboltban kerékrépa, takarmányrépa néven, ez a latin neve alapján ugyanaz. Nagyon guszta volt a csomagoláson, olyan nagy világos retek formájú volt. Beleharapnivaló.
Nem ismerem ezt a fajtát, azonban rákerestem. Ez egy régi angol fajata, amely középnagyságú, elsősorban üvegházi termesztésre alkalmazták, de lehet szabadföldben. Tenyészideje 80 napos,közepes tenyészidejű. Szabadföldi kiültetéshez márciusban kel elvetni palántának a magokat, fél cm mélyen, keléséhez 18 fok kell. Nem determinált, ami azt jelenti, hogy folytonnövő, tehát kaccsozni kell, és az oldalhajtásokból legfeljebb 3-at meghagyni. Ennyit tudtam összeszedni.
Egy kicsit tolódik a jó idő jóslás, már vasárnap-hétfőre igér akár 18 fokot is. Szerintem mindenképpen ajánlatos vetni borsót és zöldséget, mert amikor február végén hasonlóan el tudtam vetni a borsót, akkor május végére már termés lett. Most is várható utána egy felhősebb, esősebb időszak, és lehet, hogy húsvétig nem is lesz alkalmas idő a vetésre.
:-))) Köszi Il a szemléltető tanácsokat! Azt hiszem, hétvégén meg is próbálkozom vele, mert a paradicsomok elég szépen fejlődnek. A karalábét nem tűzdelem, mert nem olyan nagyon sűrű, a paprika meg még csak most keleget. Nagyon jól jönne már egy fólia nekem is:-)))
Köszi :-), akkor nem sürgetem. A kertészkedési ambícióimat megpróbálom beltéri palántanevelésben kiélni. :-))))) Úgyis mindig későn kapok észbe, hogy "jajj, már megint március van, és a paradicsommagok még mindig a zacskóban vannak".
Lereszelve ugyanúgy lehet savanyítani, mint a káposztát. Szintén zalai étel, a baboskáposzta, és a káposztás bableves. (ami nem ugyanaz, az előbbi húsos főétel, míg a második az leves)
Szia! Elvileg akkor lehetne vetni petrezselymet, amikor a talajhőmérséklet elér az 5 fokot. Ilyenkor is elhúzódik a kelés, akár 5 hétre. Ezért kell sorjelző magvakat keverni a petrezselyem magvai közé. (répához is) Ha vársz vele, míg melegebb a talaj semmit nem veszítesz, mert hamarabb kel, Ha hideg a talaj, főleg ha nedves, akkor a mag lefekszik , "elkotlósodik", esetleg el is rothad. Nincs értelme erőltetni a korai vetést. Ha majd vettek, a gyökérzöldségek magjainak fontos a vetés talajának tömörítése. Ez lehet fával, hengerrel, gereblye fokával. A sorokba ritkásan vetett kapor segíti a répa kelését. Ha nem várható lehülés, néhány sor korai borsót meg lehet próbálni. Ha mégis hideg lesz, ezt a keveset lehet takarni.
Lehet úgy is, mint a retket, de meg is lehet főzni. Ahonnan kaptuk, ott rétest töltenek vele. Remélem, idén tudok róla magot szedni, akkor megkóstolhatjátok. Most még nincs fölöslegben, nem kaptunk túl sokat. Ha idáig kibírták, akkor már magérlelésig a helyén hagyhatok pár tövet
Mostmár nagyon izgatja a fantáziámat ez a káposztarépa.
Úgy kell enni mint a retket?
Még mik a lehetőségek vele?
De jó nektek, hogy már veteményeztetek, ém márciusban kezdhetem leghamarabb, mert vagy csak meleg, nem kellően világos szoba van, vagy tök fűtetlen erkély.
Szerintetek a hétvégén már lehet néhány sor borsót ültetni szabadföldbe? Meg esetleg petrezselyemmagot vetni? 16 fokot mondtak az előbb szombat-vasárnapra... Esetleg a spenótot???
Ma meg tudtam nézni, okozott-e károkat a 17,5 fok. Úgy tűnik, komolyat nem. A kelbimbókon a meghagyott bimbók jó állapotban vannak. A fátyolfóliával bebugyolált káposztarépáknak nem lett semmi baja. Biztos, hogy idén is vetek, jó, hogy kint lehet hagyni. Csak finomabb egy frissen kihúzott gyökér, mint egy pincében tárolt.
Matykoka! Ma átköltöztettem a Kobakokat az üvegházba. Napközben a szabadban voltak, árnyékos helyen. A szél eléggé lefektette őket, de bízom benne, hogy meg fognak erősödni.
Köszönöm mindketőtöknek, megpróbálom a fokhagymát, aztán, ha nem javul, akkor átültettem, esetleg tényleg leszedem a tetejét, bár abban nem nagyon bízom, mert tudtommal a gomba átsző mindent, ha nem is látszik
Lejtős a telkünk és ki van alakítva egy vízszintes rész, de nincs támfal. Ott nagyon finom morzsalékos, fekete föld pergett le. Abból szedtem, és abba ültettem.
A zsázsámmal is gond van, halnak el az egy hetes növénykék, pedig úgy ültettem, ahogy Bálint gazdától olvastam. Talán az lehet a gond, hogy másodszor is ugyan abba a földbe ültettem :(
Kapirgáld meg egy kicsit. Nem hiszem, hogy a rebarbarának baja lesz, roppant szívós növény. Esetleg tarthatod kicsit kevésbé nedvesen, mire kibújik, elég mélyen van már a gyökere. Ne álljon alatta sokáig víz, akkor locsold, ha talajfelszín már nem nagyon nedves, pesze kiszáradni azért ne hagyd.
Milyen volt a termesztő közeged? Honnan vettél földet? A talaj felszínének penészesedése ritkán fordul elő. Oka a talaj fertőzöttsége. Esetleg a benne található komposzt nem bomlott el teljesen, és ez okozza a gombapenész fertőzést. Ezek általában nem veszélyesek a növényre, csak rondák. Ezért ajánlatos vetés előtt fertőtleníteni a talajt. Erre különböző módszerek vannak, Gőzölés, melegítés, akár a Taormina által leírt "sütés". Mekkorák a növénykék, javaslom a magoncok átültetését másik talajba. addig, míg nem lehet őket megfogni, az öntözés visszafogását, esetleg egy fokhagymaleves, vagy rézhatóanyagú szerrel való beöntözést.
Ültettem rebarbarát cserépbe az ablakba. Most bújnak kifelé, de a talaj felszíne penészes. Mit csináljak vele. A földet a kertből hoztam be és alulról öntözöm. Állandóan nedves.
Közben jutott eszembe: A káposztaféléket én nem szoktam tűzdelni. A palántanevelő ládába ritkán,(1-2 tőtávra) vetem, és onnan van kiültetve. Így, ha nem túl sűrű, a karalábét sem kell áttűzdelni. Földet legtöbbször sima virágföldet veszek, Ha van, (és nem felejtem el) szedek bele vakondtúrás földet, Kis rész perlitet, kovaföldet, homokkal lazítom, (ezek az összetevők összesen 1/3 arányúak a virágföldhöz viszonyítva) ebbe vetek. A tűzdeléshez virágföld homokkal és perlittel lazítva.
Ha sűrűk a növényeid, azokat érdemes áttűzdelni. A kis magoncokat a levelüknél kell megfogni, ne sérüljön a szára. A föld lehet ugyanaz. Előkészíted az üres edényeket, egy edénybe a földet. Én ülve szoktam, de ez nem szabály.:) Egy rossz evő villával, késsel pálcikával, amivel kényelmes, alászursz függőlegesen a magoncnak, közben fogod a levelét. Az sem baj, ha több jön ki. Fogod a poharat, cserepet, félig bemeríted a földbe, hogy az edény oldalát takarja, belelógatod a növénykét, és a másik kezeddel földet teszel bele. Nyomkodni nem kell, csak megrázogatni a poharat. Azután tálcára rakod, kis kannával beöntözöd. Később már csak a tálcába kell a vizet tenni, a növénykéket legfeljebb kézi permetezővel frissíteni. Paprikát lehet kettesével, paradicsomot, káposztaféléket egyesével. Virágikatlehet többet, fűszernövényt somóban. Paprika, főleg paradicsom mehet mélyebben. Karalábé, saláta, zeller semmiképpen ne legyen mélyebben, úgy jó, ha billeg.
Képzeld, eddig egész szépek a paradicsom palántácskák, nem nyurgulnak, és szép vastag a száruk is. Mivel jóval több kelt ki, mint amire számítottam, én is át szeretném őket tűzdelni. Csak az a nagy kérdés, hogy hogyan? Mivel érdemes őket megfogni, hogy ne sérüljenek? Az új földnek is olyan legyen az összetétele, mint a réginek? A karalábékat is át kell tűzdelni? Mert amit tavaly tavasszal vettem a piacon, azok elég sűrűn összenőve voltak, úgy szedegettem szét őket.
Még valami: a növények elvetése előtt nagyon fontos a megfelelő fajta kiválasztása. Aszerint válsszuk meg a megvásárolandó fajtát, hogy mikorra akarunk termést, (korai, közép, és kései, esetleg másodvetés). Tenyészidő szerint hosszú, közép és rövid. Mekkora hely áll rendelkezésünkre. Pl paprikánál, paradicsomnál a növény habitusa. Ezek mind erőssen befolyásolják a munka eredményét, mert a növények más gondozási, nevelési módszert kívánnak.
Lehagytam a szöveget: Tetszetős tömegesen is. Vonza a rengeteg lepkét, méhet, ragadozó és békés poloskákat. Nekem a régi kertemben egy 10*5 m-es ágyás volt bevetve.
Én mindenképpen áttűzdelném őket minél hamarabb, legalább 2 dl-es pohárba, egyesével. A kis sejtek szerintem paradicsomnak nem igazán alkalmasak, főleg kettesével. Nem igazán tud megfelelő gyökérzetet kinevelni. (Más növény számára sem ideális, de a tömegtermesztésben gazdaságos. Házikertben azonban mindent meg lehet adni a növények fejlődéséhez, és ezek egyik legfontosabbika a hely a gyökér fejlődéséhez) Az átültetés során a szár jelentős része is földbe kerülhet. Ezen járulékos gyökerek fejlődnek. Tehetsz kis karót is, ahogy Nóra javsolta. JKét hónapig semmi esetre sem elég a sejt, a növény részére kicsi a térállás, fel fog teljesen nyurgulni, gyenge, áttetszősejtű lesz a szára, lombot alig nevel. A termesztő sejtet tűzdelésig lehet csak használni. Ha tömegtermelésre használják, akkor pedig jóval később vetnek, és a palánták megerősödése után, már ültetik is ki szabadba, de ez májusban van, ehhez március második felében vetnek.
Azért csak vess másikat, attól még ezeket se kell kidobni. Mondjuk szúrjál melléjük fogpiszkálót, vagy vékony gallyat. Ha ilyen nyeszlettek, mindenképpen célszerű egyszer mélyebbre dugni, legalább eresztenek plusz gyökereket. Mekkora az a kis sejt? Nekem a palánták egyesével vannak egy decis pohárban, kiültetésig egyszer még át lesznek ültetve félliteresbe.
Sajnálnám kidobni öket. De a tüzdelésig hogyan álljon meg? Különben sem akartam tüzdelni, kis sejtes vetötálcába vetettem kettesével, és gondoltam onnan megy mindjárt szabadföldbe, de most mégse hiszem, hogy ebben a kis lukban eléldegél még két hónapig.
Még nem késő újat vetni, ha maradt magod. Én akkor mindenképpen vetnék. (Egyébként a nagyra növő fajtákat tegnep este tettem be csírázni.) Ha nem, tedd világos helyre, és tűzdelésnél dugd mélyebbre, hogy megálljon.
Sziasztok, azt hiszem szamárságot csináltam. Kb két hete elvetettem a paradicsomot, de lent hagytam a pincében édesanyám gondjaira bízva, mert gondoltam, amíg ki nem kel, ott a legjobb neki; sötét, meleg, párás klíma. Most láttam, hogy már ki is keltek és nemelyik 7-8 cm es cérnavékony száracskán dülöngél, vagy már ki is dölt (nem palántadölés, remélem, de nagyon megnyúlt.)
A mustár jó helyen 1 m magasra is nő. talajtakarásra, zöldtrágyának szinte bármikor lehet vetni. Tavaszi fagok utántól októberig. Hamar kikel. Zöldtrágyának virágzásig bármikor levágható, a gyökere a talajba maradhat, a zöldrész meg belekapálható. Olyan helyeken, ahol nincs útban, meg lehet hagyni magnyerés céljából. Zöldségek között ne hagyd meg, mert túlnövi, és elnyomja őket. Legfeljebb ágyássarkokban. Egyedül káposztafélék előtt, és után ne vessed, mert rokonok.
Pont ma akadt a kezembe egy zacskó mustármag, ami még a savanyúság befőzésből maradt. Épp arra gondoltam, hogy ez esetleg kikelne-e? De akkor egy próbát megér, mert mezőgazdasági boltban még nem találtam vetőmagot. A kérdésem az lenne még, hogy a mustár mekkorára nő? Hogyan érdemes használni, mint talajtakarót? Úgy emlékszem, azt írtad korábban, hogy ősszel veted be vele az ágyásokat, és utána beforgatod. De esetleg el lehet vetni a zöldségekkel is, és maradhat közöttük? Vagy ez hülyeség és semmi értelme?
Ezzel a mag nézegetéssel mi is így vagyunk. Csk ebben a "város"-nak nevezett valamiben még mezőgazdasági üzlet sincs, tehát ez nekünk már túrávl kell összekötni. A kintre ültetendő paprikával még nem késtél. Az egy zacskó mag biztos elég lesz. Sok van benne. De ha a szülők profik, akkor biztosan lesz palántád.
Én a Kapiaba még tavaly szerettem bele, -lehet, hogy ciki- de a zacskója miatt, röhej, de januárban már alig várom, hogy mehessek a magocska boltomba és nézegethessem a vetőmagok zacskóit. Szóval tavaly már kicsit későn kapcsoltam, késő lett volna vetni a magot, palántában pedig sehol sem kaptam. Ezt nem is tudtam, hogy ilyen nagy lesz a bokor, és főleg a termés, köszönöm, majd erre figyelek, remélem sikerül a csiráztatás. De a biztonság kedvéért két zacskóval vettem, anyukámék ugyanis profi módon tudnak palántát nevelni a melegágyukban, ugyhogy vettem nekik is, hogy semmiképpen ne maradjak palánta nélkül.
Én eddig mindig bent nevelgettem a Kobak salátáimat, de idén rájöttem, hogy van nekem az emeleten egy olyan párkányom, hogy belül elég széles a ládáimnak, kivűl pedig egy kovácsoltvas tartja a ládákat (anno még muskátlikat terveztünk ide, de elég nagy a kert, ugyhogy a muskátlik általában kimaradnak). Szóval éjszaka a benti párkányon, nappal a kinti párkányon vannak, és épp most locsoltam meg őket és mindegyik 4 leveles állapotban leledzik, pedig január közepén vetettem őket. Nekem sem vészes a megnyúlás, ezek sokkal edzettebbek mint az eddigi években. Remélem március közepén lesz olyan idő, hogy kiültethetem őket.
Növögetnek a Kobak saláták. Nyúlnak, de szerintem nem vészes. Talán jövő héten enyhül az idő, és ki tudom költöztetni az üvegházba. Kíváncsi vagyok, mi lesz nálunk a beígért hidegből. Jó sok kelbimbót leszedtem, ami maradt, már egy szűk ebédre való. A java biztonságban van, hét végén megfőzöm.
Azt mondták, nagyon nagy lesz a növény, és nagyon erős a paprika. A nevét nem tudom, akitől kaptam, kapta valakitől, ha jól emléklszem, Dél-Afrikából származik. Most egy kis adag magot kaptam, ha jó lesz, teszek el belőle. Bár én nem nagyon fogom tudni megítélni, nem szeretem az erőset, majd a férjem és talán még mások megkóstolják helyettem.
Ha jól sikerül, a Kapia biztos tetszeni fog . Nagyra fog nőni a bokra, legalább fél m tőtávolságra van szüksége. Ugyanakkor karózni kell, mert hamar törik a szára, és a paprikák némelyike akár15 cm hosszú is lehet, majdnem fél kg. Én bogyóképződés után rézzel megpermeteztem, meg amikor csalánlével permeteztem ez is kapott.
CBNóra, Il, köszönöm a paprika palánta neveléssel kapcsolatos tanácsaitokat. A hétvégén én is elkezdem csíráztatni őket. Én a Kurtovszka Kápia paprikát szeretném az idén kipróbálni, tavaly nagyon jól sikerült a Góliát is ahhoz képest, hogy elég későn fordultak termőre, éppen azért mert nem sikerült időre palántát nevelnem.
Most voltam kint ebben a metsző szélben és hoztam be kerti földet, abba szeretnék még karalábét vetni, illetve Gödöllőn kaptam egy bio salátamagot - Roxy- ez egy nyári saláta, nagy, erős fejet hoz, még ezt is elvetem.
Ma már betettem csírázni az összes paprika magot. Idén lesz Brill, Albaregia, Elefántormány és egy Alexander nevű paradicsompaprika. Évekig volt egy csomó fajta, de a Brill, A.r. és az ormány vált be, ezeken sok volt és szép. Más fajtákkal nem foglalom a helyet. Az Alexander kísérlet a Greygo helyett. Van még lila lombú díszpaprika, meg valami kétméteres nagyon erős, abból csak 2-3 tő lesz, a lila meg virágágyásba kerül és nem esszük. Most nemsokára kimegyek, és szedek egy kiadós ebédre való kelbimbó adagot. Holnap már nem biztos, hogy kiolvad.
Tavaly február 10-én kezdtem csíráztatni a padlizsánt, március 10-én kerültek cserépbe. Idén hamarabb csíráztak, jövő héten úgy néz ki, lehet ültetni. A Delikett borsót tavaly április 4-én vetettem. Valószínűleg lehet korábban is, nálad biztos.
Még várj egy kicsit, mert a mustár megfagy, főleg ilyen kiskorban. Azután olyan helyen, ahol nincs útban, hagyj meg néhány tövet, és ezután lesz elég magod. Én régebben mindíg a fűszerpolcról vettem, 20-30 Ft-ért tasakját, és mindíg kikelt.
Találtam fehér mustármagot közben egy bio üzletben. Hétfőn (11-én) ültettem el. Ez a kép ma készült. Ma reggel még csak egy kis szálat lehetett látni, amire hazaértem este, ez lett...Ha beválik vetek a kertbe előveteménynek.
Sziasztok! A poharakba vetett karalábé, paradicsomok és uborka kikeltek:-) A paprika még várat magára. Bár lehet, ennek nem kellene annyira örülnöm, mert mint felhomályosítottatok, kicsit elkapkodtam a dolgot:-) Mindegy, meglátjuk, mi lesz belőle. A palánták egyenlőre nem nyurgulnak, hála az utóbbi napok napos időjárásának. Sötétedés után egy erős lámpát is felkapcsolok felettük, hátha ez is ér valamit. Gombaölővel is belocsoltam őket, mert bár bolti virágföldet, érlelt marhatrágyát és tőzeget használatam, soha nem lehet tudni. A fóliasátor nekem is a terveim között szerepel, főleg azért, mert errefelé elég hűvös a klíma, de idén még biztosan nem lesz belőle semmi, annyi más tennivaló is van még.
Szerintem ide. Az ha jól emlékszem halódik. Itt meg többen vagyunk akik foglalkoznak ezzel, és vannak érdeklődők is. (Ittt semmi sem off, ami veteményes:))
Lassan (ha az időjárás engedi) indul nálunk a fóliasátor project. Gondoltam megörökítem az építés folyamatát és közzé teszem. Szerintetek ebbe a topicba tegyem, vagy a Fólia alatti zöldségtermesztésbe? (Vagy mindkét helyre?)
Most így első körben azt a tippet kaptam, hogy nézd meg, milyen formátumba konvertálta a Youtube, és te eleve olyanban tedd fel, akkor egy lépcsőt kihagysz. Vagy ha a mérettel volt gondja az oldalnak, akkor kisebb darabokra szedd.
Akkor tényleg nem érdemes. Az őszibarack sokkal finomabb. A mi fánk tönkrement, és inkább almát ültettünk helyette. Ezen a hideg helyen az biztosabban terem, és nem kell annyit permetezni. Az új almafánk is későn érő, ha termőre fordul, akkor is lesz nyáron egy elég hosszú gyünölcsszünet.
Tomatillo-t nem is akartam, csak földicseresznyét. Ennyi kísérletezgetés elég egy évre. :) Ami régebben volt, az ehetetlennek bizonyult, csak most kaptam pár szemet, amit elviselhetőnek találtam, ezért az egyikből kiszedtem a magokat.
Nálunk elég sokféle gyümölcs van, pl. körte kb. 8 fajta, őszibarack legalább 10, stb. Nyáron gyakran van olyan, hogy egy nap alatt 6-8 FÉLE gyümölcsöt kóstolok. :)
Akkor végül nem is ültetsz tomatillót? Mondjuk nem nélkülözhetelen. Én arra számítok, hoyg eggyel több csipegetnivaló lesz a kertben, mikor kint dolgozgatok. Nyáron kevés gyümölcsünk van, ha leérik a körténk, jól jön a földicseresznye is a paradicsom mellé eszegetni, az őszi málnáig nincs más. A férjem a földicseresznyét se nagyon eszi, az eperparéjból is csak én szoktam csipegetni (én se túl sokat), biztos a tomatillo is rám vár. Én viszont szívesen föláldozom magam.
Ha sok volt, akkor lehet, hogy tényleg elég különböző a genetikai állományuk. Köszönöm, de engem nem nagyon győzött meg, amit olvastam róla. Mivel nagyon sok földem van a szabadidőmhöz képest, csak a legfontosabb növényeket ültetem, elég ezeket kapálni, a többi részt meg az 1 méter széles rotával tartom rendben. :) Júniustól már leginkább csak betakarításra van időm.
Ettől függetlenül, pár szem lila kruplit szívesen küldök, ha adsz címet. Jó, hogy említed, szedés óta rá sem néztem. Apám elrakta valahová, többet nem tudok róla...
Próbáld ki. Valamelyik kertedben csak elfér egy kis csoport.
Ahonnan én kaptam, sok növény volt, gyakorlatilag gyomként nőtt az egész jó nagy kertben, paradicsomok, tökök, egyebek között. Úgyhogy még nem félek, hogy egyformának számítanak.
Küldhetek az enyémekből pár szem magot, (esetleg 3 szem lila krumpliért) ha biztosra akarsz menni. Majd otthon megkeresem a képét, hogy tényleg ugyanarról beszélünk-e. Az enyém zöld.
Arra gondoltam, hogy mivel már évek óta csak pár darab van meghagyva, ezért a porzópartner is nagyon közeli rokon, így kialakult egy beltenyészet. A porzótól is a saját génjei köszönnek vissza.
