Igen, lehetett volna az M4-esre is egyszerűbb (akkor viszont nem nívódíjas) 120 méter hosszú állomásokat építeni, ami lehetővé tette volna a több kijáratot, mint pl. Prágában. Így Fővám tér - Kálvin tér és Móricz Zsigmond körtér és Újbuda-központ is összevonható lett volna. Kevesebb és olcsóbb építésű állomással annyit csökkenteni lehetett volna a költségeken, hogy ugyanakkora összegért hosszabb vonalat is lehetett volna építeni. Illetve valóban van néhány olyan állomás már a tervezettben is, mely helyeknek nincs olyan nagy utasforgalmuk, tehát busz is kiszolgálhatja. Meg lehetett volna csak Budaörs - Kálvin tér, vagy Keleti - Újpalota vonalat építeni, hogy a külvárosból a belváros felé vigye az embereket a metró. Most jól látszik, hogy a Kálvin - Keleti közötti szakasznak nincs olyan nagy jelentőssége, az csak inkább akkor lenne, amikor két oldalról teríti az utasokat.
Villamos... kisvasúti mozdony, a "Guruló fészer" a Höllentalbahnon. 760 mm nyomtáv , 550 V egyenáram, 25 km/h max.sebesség.
Payernbach-Reichenau (Semmeringbahn)-Hirschwang papírgyár, 5, 1 km, később fél kilométerrel meghosszabbítva a Raxseilbahnig, az első osztrák személyszállító kötélpályáig.
Eredetileg a Karavankák-alagút építésénél dolgoztak, a Redlich & Berger cég tulajdonában, ezek váltották fel a gőzmozdonyokat, néhány metánrobbanás után, 1903-ban. Az alagút 1906-ra készült el, néhány mozdony 1918-ban került Payernbachba, az itteni vonal megnyitásakor, kissé átalakítva, amiről a nevüket kapták. Eredeti formájukban a fekete-fehér képen láthatók.
Békéscsaba-Lőkösháza, Budapest-Kiskőrös között is pl. Nem volt elég sín kellett máshová, és a kisantant határblokádja miatt visszaesett a forgalom így innen vitték.
Nem is volt sok értelme építeni oda ill. nem úgy. Az M4 iskolapéldája a játékmetrónak, megáll minden fánál, kb. egy nagyon drága második kisföldalatti.
Újbuda-kp-Móricz között alig 200 méter van 3 perc gyalog, 1:30 villamossal és 1:15-01:20 körül metróval. Fővám-Kálvin dettó, felesleges pénzpocsékolás volt két állomást építeni. Kiváltható lett volna egy közös állomással Móricz-Újbuda kp és Fővám-Kálvin között mindkét irányba kijárattal, a nagyon lustákra tekintettel még mozgójárdával is kiegészítve. Na meg ott a pápa téri állomás, aminek aztán végképp semmi értelme, magasan a legkihasználatlanabb is, ott aztán tényleg nincs a környéken semmi, csak a 28-as villamos, meg egy gettó széle, ott nem sokan szállnak metróra, inkább a "csoportos kedvezménnyel" ingyenesen igénybe vett 28-as villamossal utaztak meg a 99-es busszal.
A továbbépítés terveiben is vannak olyan baromságok, hogy pl. álljon meg a Dózsánál meg Róna utcánál is. minek? Ott a 7-es busz, az megállhat 100 méterenként (lásd. Amerikai úti megálló, annak aztán végképp semmi értelme, az előtte lévő 4 emeletes lakóházban lakók kedvéért), ha továbbépül akkor Keleti-Zugló vasútállomás -Bosnyák megállás bőven elég minden másra ott a Mastercard helyett a buszok
Bécsben is ki akarták nyírni a villamosokat a metró javára. Többek között alaposan egyszerűsödött a hálózat, mert a Gürtelről nem lehetett sokfelé kanyarodni a megépített villamosalagút (U-Strab) miatt. A Ringen meg nagyrészt csak a körjáratok közlekedtek.
A korrekcióra évtizedeket kellett várni. Ugyanis az U2 még rosszabb lett, mint az U-Strab, mert egy rövid metróvonal lett a hosszúvillamosokból. Igaz, eredetileg U2/U4-et is akartak, de ez nemigazán működött, így nagyon hamar leálltak vele.
A javítás két lépcsője valósult meg eddig. 1. Ringvillamos helyett sok fonódó járat. 2. U2-hosszabbítás. A harmadik lépés majd az U5 lesz, amit hamarosan építeni fognak.
És a metro nem "minden fánál" kell megálljon, hanem ahol tömeges utasigény van. Ha az háromszáz méterenként van, akkor ott (egyetemek a pesti és budai Duna-parton: volt, aki nem is akart metro-állomást a Fővám térre, mert ott csak egyetem van és vásárcsarnok).
1. Amikor Kamaraerdőtől Budaörs vasútállomásig felszedték a sineket, a negy kerülő és az ezzel járó időkülönbség miatt alig volt utas a villamoson, az általad említett bevásárló központok jó húsz évvel később épültek.
Jogos felvetés, hogy egy villamosvonal legalább húsz évvel előre kell számoljon az igényekkel, de ekkora piac-liberalizációt szerintem nem lehetett látni még a nyolcvanas években. (Ezeket az árucikkeket akkoriban még a Bécsi út túlsó végén vásárolták a magyarok.)
2. Miért van a Klinikáknál metro-állomás? Mert ott vannak a Klinikák. (Nemcsak betegek, meg látogatók, hanem egyetemisták is.) Nomeg lakóházak.
Nagy marhaság volt elbontani Kamaraerdőtől a síneket, mondván ott a városhatár és nem megyünk azon túl. Ahol most bevásárlóközpontok vannak odaáig elértek a sínek átvezetve a vasút alatt, a bevásárlóközpontok meg generáltak volna bőven forgalmat.
A villamos gyilkolás nagyüzemben ekkoriban pont annyira megalapozatlan és elhibázott volt mint a közlekedéspolitikai koncepció, amivel a vasutat nyírták ész nélkül. Nyilván volt olyan vasútvonal, amit indokolt volt bezárni akkor is, de nagyon sok volt, amit meg nem és azóta is érződik a hiánya, kisvasutaknál dettó.
Szintén elhibázott gondolkodásmód volt, hogy minek villamos ha épül metró a föld alá. Rákóczi és az Üllői úton látszik az eredmény. A klinikák megálló pl. meg sem kellett volna épüljön ha marad a villamos, csak a villamost pótlandó épült, pedig a metrónak az lenne a feladata, hogy minél gyorsabb legyen és nem kellene minden fánál megállnia.
Ha anno megvalósulnak olyan ötletek ,amiket akkor papírra vetettek mint pl. Széll Kálmán térnél leágazás az M2-ből Budagyöngyéig, vagy akkor megépül a 4-es metró, akkor most a Szilágyi Erzsébet fasor ugyanúgy soksávos élhetetlen városi autópálya lenne mint a Thököly meg a Rákóczi út és a 61-es villamos se létezne. De a Fehérvári úton is el lenne vágva Újbuda kp-nál a villamosvonal és fel lenne szedve a 47-es is meg talán a 49-es is csak a Móriczig járna. Akkoriban az is a módi volt ,hogy minden csak a metróig jár mindenki utazzon azzal. Vagy ha megépül a szárnyvonal Kőbánya-alsóig ki tudja lenne-e arrafelé villamos.
A Demszky érában meg még tetézték azzal a bajt, hogy HÉV-eknél és villamosnál is módszeresen fejlesztettek vissza eszetlen rombolás okaként. Visszafogó lehetőségeket és vágánykapcsolatokat szedtek ész nélkül ( Lásd. Nagykörúton a Jászainál meg a mostani Corvin negyednél ,ahová visszaépültek), a ráckevei HÉV-en komplett bizt. bereket szereltek le állomáson, most meg mikor valamit villantani kéne a menetrenddel, mint anno a sebesvonatok nem lehet ,mert nincs hol keresztezni. Megszüntették a nyereséges teherszállítást is, mert csak.
Így van, rengeteg kárt csináltak, ezért írtam, hogy törökbálinti HÉV-et is hogyan lehetett volna hatékonyabbá tenni. De azt már maguk az üzemeltetők is látták az építés után néhány évtizeddel, hogy Kamarerdőn keresztül vezetni nem lesz egy sikeres dolog. Az egyik vágányt már a második világháború idején elég könnyedén fel is áldozták.
De ha én nem tudom, tudják a barátaim és ez oda-vissza működik!
Ma ért egy üzemi baleset, ami kissé nehézzé teszi a gépelést (metszett ujjseb, varrva), de ha túl leszek rajta, összeírom normálisabban ezeket a személygépkocsikat.
Természetesen már egy sínautóban is Kecskemét... Kecskemét... Kecskemét... :-)
"Ami a gyökereket illeti: a budapesti villamoshálózatot a hatvanas évektől kezdve szisztematikusan csonkolgatják. Természetesen korábban is voltak vonalmegszüntetések, de azok jobbára a fejlesztés részei voltak: a felhagyott szakasz forgalmát átvette egy új, jobb nyomvonalon haladó villamos, esetleg autóbusz.
A hatvanas években azonban már a politika által erőltetett metróépítés, és a hazai autóbusz-gyártás gyors fejlődése vezetett oda, hogy az illetékesek mindenféle statisztikák mögé bújva elkezdték megtizedelni a budapesti villamosvonalakat. Félreértés ne essék: egy Budapest méretű városban szükség van földalatti gyorsvasútra, és a buszokat sem lehet nélkülözni - de csak mértékkel szabad lecserélni velük a villamost, hiszen más tulajdonságokkal, más előnyökkel és hátrányokkal bírnak! A korszellem azonban nem volt tekintettel erre.
Ekkoriban szűnt meg a villamos Nyíregyházán, Pécsett és Szombathelyen is, felsőbb utasításra - a méteres nyomtávú, illetve egyvágányú közúti vasutakat ugyanis korszerűtlennek és fejlődésre képtelennek bélyegezték. Persze a világ más részein is hasonlóan gondolkodtak: olyan nagyvárosokban, mint London, a közlekedési vállalatok vezetői büszkén nézték végig, ahogy a szükségtelenné nyilvánított, javarészt fa szerkezetű villamoskocsikat elbontás közben felgyújtották, miközben egyre több és több busz kormozta össze a városuk feletti levegőt."
"Ezúton ajánlom minden törökbálinti – kitüntetetten pedig a 72-es autóbuszon éppen a harmadik forgalmi dugóba került és emiatt nem túl nyugodt idegzetű – olvasó szíves figyelmébe a művelődési házban november elejéig megtekinthető Időszeletek című kiállítást, amely az egykori Fő-utczát mutatja meg sokszínűen és korabeli képeslapokon többek között az egykori HÉV-állomást is…
A törökbálinti HÉV félévszázadnyi szolgálat után, 1962. december 31-én közlekedett utolsó alkalommal. 1963- ban – részben az autópálya építése miatt –, véglegesen megszüntették ezt a szakaszt. Szerepét csak kis részben pótolja a ma is működő, Kamaraerdő és a budapesti Batthyány tér között közlekedő 41-es villamos, hiszen Törökbálint és Budaörs – Kamaraerdő kivételével – szinte teljesen kimarad ebből a közlekedési vonalból.”
"A HÉV annak idején a Stefánia utcán át közelítette meg Budaörs központját, majd a Baross utcán át hagyta el, a villamost ehhez képest bekanyarították az autópálya mellé, a Károly király úti autópálya-felüljárónál kialakított átszállóhelyre.
A végállomás tulajdonképpen a pampa (pontosabban egy vizenyős, lápos terület) közepén volt: az utasok a 88-as és 88A jelzésű busszal (és persze gyalog) juthattak át Budaörs lakott részére. Most bevásárlóközpontok, raktárak és parkolók fekszenek a vágányok egykori helyén, úgyhogy könnyen lehet, hogy manapság több utasa lenne a járatnak. Ha létezne - csakhogy 1977-ben visszavágták a Kamaraerdei Ifjúsági Parkhoz. A pálya maradványait még a nyolcvanas években is lehetett látni..."
"A közlekedés megszervezése és a szolgáltatás biztosítása az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb közösségi feladat. Budaörsön valamikor járt HÉV és villamos is, az elsőre már csak a dédszüleink meséiből emlékszünk, az utóbbin még a mai nagymamák is ültek gyerekkorukban. Majd valamiért megszüntették őket, hogy lassan tizenöt éve íródjanak arról megvalósíthatósági tanulmányok, milyen jó lenne a „kötöttpályás” megoldás a meglévő buszok mellett."
Kivéve, ha csak nem az M1 építésekor felmerült volna, hogy a Bartók Béla útra helyezik át a HÉV-et, és nagy nehézségek árán megoldják a vasút és az autópálya alatt-feletti átvezetést, akkor menetidőben már talán versenyképes lett volna busszal. Csak akkor meg Budaörs és Törökbálint annyira jelentéktelen falucskák voltak, hogy ilyen eszükbe se jutott. Mondjuk nem sokkal később meg lakótelepeket építettek oda, azt azért előre kellett volna látniuk... De hát miért, minden lakótelephez építettek villamost, metrót, HÉV-et? Valahol a lakótelep építésekor bontotották el a villamosvonalakat. Már a 60-as években a közút lett a fontosabb, ahogy az a Soroksári út átépítésénél is kitűnik.
Arról nem tudok, hogy bármikor felmerült volna, hogy visszaépítenék a törökbálinti HÉV-et, azt tudom, hogy az első busz megjelenésekor az vetődött fel, hogy el kellene bontani.
Jut eszembe, ha már a biatorbágyi viadukt felmerült, mint újra lehetséges vasút, időnként a törökbálinti HÉV is felmerül, azután meg vissza. Szintén pénzügyi okokból. Meg hát az egy magyar hagyomány, hogy mindent azzal kezdenek vizsgálni, hogy miért nem lehet.
Most nem a jövőről, nem a tömegközlekedés fejlesztéséről fogok írni (pedig lenne miről), hanem a múltról: hogy Budaörsre 1977 júniusáig sárga villamos járt. Valahol ott volt a végállomása, ahol ma a kör alakú felüljáróról a TESCO parkolójába kanyarodik az ember :
[...] Bővebben!Tovább »
Akadt még jobb ötlet. Ez egy betelefonálós hallgatóé volt a Lánchíd Rádióban, a betelefonálós hallgatóknak szoktak lenni jó ötleteik, ilyenkor tudja meg az ember. Hogy hát miért szidják azt a szegény kisvasutat, hát olyan jó dolog az, csak meg kellene egy kicsit hosszabbítani. Ott van Bajnán az a szép kastély, addig például miért nem lehet?
Gróf szlavnicai és bajnai Sándor Móric volt az Ördöglovas, nagy híre volt a maga idejében, de hát felmerül az a kérdés, hogy hát ez mennyivel dobná meg a forgalmat a TFV-n (Transzfelcsúti Vasút).