Idén lesznek tapasztalataim egy Kelet-Nyugat tájolású vályúval (ha a Nagy Zöld Fejű Manitou is úgy akarja). Ez a heti utánállítós elv, eléggé délutáni pályára kihegyezve. Tehát még lejtése is lesz. Majd beírom a tapasztalatokat ide is, bár nem hiszem hogy sokra mentek vele, vagy sok hasznos infó lesz benne, olyan egyszerű az egész hogy még mérést se teszek bele :-) Illetve kontrollként a korábbi évek vezérelt áramfogyasztása lehet egy jó kis bázis.
18-asból 18méter ad 1nm felületet,15-ösből 20méter 0.94nm.Azon is gondolkozom,hogy lemezes hőcserérőn keresztül fűtöm a bojlert,de nem a nemrég ferembá által rajzoltak szerint,hanem beépitenék egy plussz kivezető csövet mely által a keringetés független lenne a melegvizelvételtől és nem kellene a felső melegebb réteget is keringetni,ha alulról a feléig engedem bele a csövet a tartályba.
http://www.naplopo.hu/pdf/tervseg.pdf Nemtudom ezt olvastad e,én egyébként 1nm hőcserélő felületet tervezek 4nm kollektorhoz,200lit-es bojlerba,csak még kellene egy használt bojler olcsón.
Uraim! Nemigen találtam arra utalást, hogy valaki úgy próbálkozott volna növeni a napkollektora vagy napcellája teljesítményét, hogy tükrök és forgatóberendezés segítségével többször annyi napsugárzás érje a felületet. Vannak ezzel kapolatban tapasztalatok? Üdv: Stufi
Találtam egy egyszerű vezérlést,szerintetek milyen?http://www.conrad.hu/product.asp?catalog%5Fname=Conrad&category%5Fname=002123%5FGuid528F963F2089FC09E10000000A010233&product%5Fid=194360
A kolektorokhoz van 12*1-es X méter maradék rézcsövem,ez lenne az alapanyag.Túl vastag hárfahúrnak????Az összeállitás úgy nézne ki( 4 kollektor),hogy 2-db kollektor lenne sorbakötve,majd a 2-2 sorbakötött páros lenne közösitve egy főágra. Az abszorber méret 2m-szer 50cm,mennyi hárfahúrt javasolsz ha a ritkitás miatt erős lejtésű csőkigyót alakitok ki egyenes húrok helyett,és milyen csőátmérőket?
Ezért kérdeztem mert nyomástartó rendszert megcsinálni így macerásabb, mint egy flexicsövet beiktatni szerintem.
Egyébként a párom kiderítette, hogy neki kell a napocska nyáron, én csak ne árnyékoljak holmi kollektorokkal, úgyhogy marad a függőleges fix elrendezés.
Szerintetek nagy baj lenne, ha ecsettel mázolnám vékonyan az abszorber csöveket szórás helyett? Tavaly kísérletképpen csináltam egy csőkígyót rézből 3 (vagy 5? már nem emlékszem) méteres hosszból. Meghajlítva persze nem nagy az egész és elment rá egy nagy flakon szpré. A festék 80-90%-a szerintem a papíron landolt, amit mögé tettem, hogy ne a falat rondítsam.
ferembá, ha tudnál adni pár vákumcsövet, azzal nagyon boldoggá tennél. Természetesen nem ingyen kívánom, mi a darabára a mekkora csőnek? Írj e-mail-t az itteni címemre, megbeszéljük.
Egy olcsó és jó szivattyút mondjatok nekem, ami a kisérleti rendszert tudja nem túl nagy intenzitással keringetni? Arra gondoltam, hogy körülnézek az olcsóbb kerti szökőkút szivattyúk között, hátha akad nekem tetsző. Vagy veszek egy rendes wilo-t, amit majd késöbb fel tudok használni a végleges rendszerben. Egyéb ötlet? Az első kollektorom végül 1 m2 netto abszorber felületű lesz, ezzel akarom a gyerekek kb 400 Literes pancsolóját langyosítani, meg persze méréseket végezni közben. Tegnap lefestettem a tartóvasakat, ma leszabják a keretnek való anyagot, délután beugrok a rézlemezért, holnap megveszem a csöveket és idomokat. Hétvégén sokat akarok vele haladni.
Ennyire nem kell kavarni, a k értékkel önmagában számolni elég jó közelítés. Vannak még a külső és a belső falak mentén a légáramlás miatti tényezők, amit szintén figyelembe kell venni, ez a szerkezet k értékét kicsit rontja, de ferembá számolása teljesen jó kiindulási alapnak (bár a 420 m2 egy kicsit soknak tűnik, a fal k meg kevésnek).
Még annyit ehhez, hogy a falon vagy üvegen átáramlott hő a kültérben nem tűnik el, tehát a radiáció/konvekció hatására a fal külső (hideg) oldalán nem egyenletes a hideg, a példánál maradva -10C... Ha jól gondolom.
Nem tudom, mit számolsz rosszul, a gyakorlat szerencsére kedvezőbb :)
Egyébként ismereteimben homály fedi a k (W/m2K) érték pontos megfogalmazását. Az addig rendben van, ahogy te is írtad, hogy X watt szükséges m2-enként 1 Kelvin különbségnél. És itt szerintem az időtényező a kérdéses. Az SI-ben ugye a secundum az alap egység és nem az óra, és a Watt is másodperccel van definiálva (1W = 1J/1s = 1kgm2/s3) Persze ha másodpercenként számoljuk, akkor még durvább energiafogyasztás jön ki. Tényleg utána kéne járni, hogy a hőátbocsátási tényezővel (k) hogy kell számolni.
Azért a 6-os COP-ot csak termálvizes patak mellett lehet elérni. Én 4-et feltételeznék, aztán örülnék, ha 4.5 lenne végül. Nagyon jó lenne mennél több tulajjal beszélni, hogy mik a tapasztalatok. Pl érdekelne, hogy 2 db 100 méteres szondát ki lehet-e váltani 20 méteresekkel (azt ugyanis házilag el tudom készíteni). Nem lenne mindegy, mert a szondák megfúrása egy milla körüli összeg. De lenne még ezer másik kérdésem is.
Attól függ, hány kollektort kötsz rendszerbe. Az összes vékonycső keresztmetszetnek, vagyis ezek összegének cca. egyezni kellene a gyűjtőcső keresztmetszetével. Dekázni nem kell, de nagyságrendi eltérés azért ne legyen. Ha ritkítani akarod a vékonycső hálózatot, akkor jó lenne vastagabb abszorber-rézlemez, hogy ne nőjön a kollektor átlaghőmérséklete. Üdv: ferembá
Kedves Jbercike! Mégsem megyek aludni, inkább számolok egyet. Én is egy 120m2-es családi házban lakom,van rajta kb. 28m2 nyílászáró. Ha mindegyik 1,3 K/W/m2 minőségű lenne, akkor az 28* 1,3= 36,4W hőveszteség fokonként.Ha a külső hőm. -10, a belső +20, akkor delta T =30. 36,4 *30 = 1092W veszteség. Napi 24 óra alatt ez 26,2 kWh. 45 000 Ft-ért kb. 2250 kWh villamos energiát (éjszakait) lehet vásárolni. 2250 : 26,2 = 86. Vagyis 86 napig elegendő ez az energia a nyílászárók hőveszteségének a pótlására. Igaz nincs mindig -10 C fok, de a fűtési szezon sem 86 napos. Viszont van még az épületnek 420 m2 külső felülete, ha csak 0,2 k/W/m2 a veszteség (asszem ez már "passzív"minőség ), akkor egy hidegebb napon ez még 60,48kWh. És több hidegebb nap van telente. Mit számolok rosszul?
Gpeti ! Kína a világ egyetlen országa, ahol kétszer annyi vákuumcsöves kollektor üzemel, mint sík. Ott az alapanyag, és az ezeréves üveggyártási technológia. Közel annyi napkollektoruk van ,mint egész Európának. Ennek tükrében Amerika a jó beszerzési forrás? Viszont csak komplett konténerrel szabad rendelni. Én próbáltam kisebb tételekben, nem vált be, kissé "megmorzsásodott"mire ideért. Ha szeretnél néhány darabot kísérletezésre csak szólj, szívesen adok(1 000-et most nem). A kollektoroknak egyébként oly mindegy, hogy falra, tetőre, talajra telepíted, csak Dél felé nézzenek, és lehetőleg ne kerüljön semmikor árnyékba. CSOBOGÁS: van egy "echte" francia Drain-back tartályom, úgy csobog, hogy be lehet mellette...... A továbbfejlesztett piano-verzió rajzát a napokban felteszem, más is érdeklődött ez ügyben. Üdv: ferembá
Ezt azért megnézném magamnak ezt az ismerősöd! Nagyon lenyulta valaki. Én megnézetem egy oóiylen rendszert 120 m2 ház éjszakai árammal semmi puffer csak a padlófütés évi 45000 Ft villanyszámla!!!!!!!!!!
Kössz.Ez egy "igazi"megoldás, de elhiheted én nem pont ilyet tervezek, illusztráció van az elképzelésemről,http://www.xsany.hu/napkoll.html de nemtudom hogy fog kinézni a falon,mint döntött ablak.De azért kössz.
Sziasztok.Kedves ferembá.Végigolvastam a topicot,és igencsak megváltozott az elképzelésem,hogy milyen kollektort csináljak.Méretezésben vannak gondjaim,mert elhelyezés szempontjából két megoldás van:a délre néző házfal A"felső ablakai alá,vagy a nyugati tetősikra.Látott már valaki házfalra szerelve kollektort?Ha a déli házfalat választom,vizszintesen kialakitott 2-m hosszú 50-cm széles kollektorokban gondolkozom(4 nm felülettel) 50-60-fokban döntve nem áll el túlzottan a faltól,de viszont a vizszintes létra 10cm-es közökkel 8m hosszban(4 kollektor)igensok keményforrasztást jelent.A nyugati tetősikra 6nm felületet számolok ami meg anyagárban több.Kell e a vizszintes kialakitásnál 10cm-es létrakiosztás?Már arra is gondoltam,teszek bele mégis hajltásokat,igy nagyobb a csőkigyó hossz és kevesebb bekötést kell forrasztani.A tervezett csőátmérő 18-as a gyűjtő és,a létra fokoknak 12-es lenne.Kell e 22.es gyűjtőnek a kolletoron?A rendszer kialakitása Drain-back megoldású lenne(ezt nemigen irják máshol,itt okosodtam ki)amivel kapcsolatban az a kérdés,hogyan follyon be a tartályba a viz úgy hogy ne csobogjon?Egy rajzot megérne a kérdés.Tárolónak ha tud valaki 200lit-es bojlert vevő lennék rá.Üdv mindenkinek.
Csak óvatosan azzal a hőszivattyúval! Van egy ismerősöm aki 15(!) millát költött erre a dologra és mégsincs neki az amit akart, viszont van (volt) neki 100 eFt-os havi villanyszámlája. Aztán váltott gázra.
Egyébként a T-Markt-ososknak sem jött be a sajátjuk sem. Mindenkit megpróbálnak ledumálni róla. Kedvedet nem szeretném szegni csak arra szeretnélek kérni hogy légy szkeptikus amikor kérdezel a tényekről. Nagy hangsúlyt kell fektetni a "mennyire tudok meleget csinálni" a "mennyi a villanyszámla" és a "mennyi a bekerülés" mondatokba. Általában úgy adják el a dolgot, hogy a "pince szintjén télen nyáron 14 fok van". A dolog talán jó is idáig. A pofonok ezután jönnek. :)
Azért nagyon jó lenne, hogy ha valaki ilyen helyeken jár, és a tulaj beleegyezik, készíthetne néhány fotót, esetleg csak úgy messziről. Feltehetné valahová a netre. Egy csomó ember azon is csodálkozik hogy ilyen egyáltalán létezik, pláne Magyarországon. Szóval dobna a lelkesedésen rendesen.
Találtam egy kínai gyártót, aki ilyen csöveket gyárt, többféle méretben is. Csak az üvegcső, a többit te barkácsolhatod hozzá. Sajnos a minimális rendelési darabszám ezer darab. Az árát azért még megkérdem, csak úgy kiváncsiságból.
Nem lenne rossz házilag ilyent készíteni, de esélytelennek tartom, hogy ezer (900) csóre lenne jelentkező.
A másik, amin még erősen gondolkodom, az a napelem. kollektor helyett. Ez sem olcsó :-) A napelem (és a szélturbina) pedig a hőszívattyúnak segítene be hűteni vagy fűteni. 1 kW villamos teljesítménnyel már lehet valamit kezdeni.
Ez azért már utópisztikus: télen a hideg szeles napokon a szélenergia hajtja a hőszívattyút, ami a földből kinyert hővel fűti a házat. Nyáron meg süt a nap, a napelemek forgatják a hőszivattyút, ami nyomja le a földbe a házból kivont hőt. Jövőre építkezek, de esküszöm, megcsinálom. Teljesen rá vagyok kattanva az ingyenélésre.
U.i.: Aki most azt mondja, hülye vagyok és ezek sosem hozzák be az árukat, annak azért elmondom, hogy egy jó kéményt egy milláért ajánlottak valakinek a múltkoriban. Én eleve be sem köttetem a gázt, nem lesz gázkazán, ezzel még egy millát spóroltam. A harmadik milla a split klímák meg nem vásárlásával spórolódik. Már csak 3-at kell hozzátenni, és jó vagyok.
