Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
> Jelenleg a ferrotitán ára 5 dollár per kilogram alatt van. A dúralumíniumé meg 2 dollár.
A ferro-titán az nem fém, hanem egy segédanyag acélgyártáshoz, kb. kovaföld helyettesítő. Abból a büdös életben nem lesz fém titán, mert a titánnak igen hülye kémiája van, úgy kell kiimádkozni a vegyületeibeől. Fém titán 6AL-4V ötvözet kb. 50 USD / kg, de ahhoz még nincs légügyi certifikát papír.
A fém titánnal amúgy nem az a baj, hogy mibe kerül (bár a CCCP összeomlásáig az egekben volt az ára), hanem főleg hogy a megmunkálásra kényes anyag. Hegeszteni csak oxigénmentes környezetben lehet, így ha fegyver-rendszert akarsz belőle, akkor minden régióba kell vákuum-kamrás javító műhelyt telepíteni, meg minősített specialista, aki tudja is használni. Az nem opció, hogy egy gépet minden kavics felverődés után vissza kelljen vinni a gyártóhoz, mondjuk az Urál egyik oldaláról a másikra.
A Boeing a 787-es polgári gépük esetén elég nagy mennyiségben alkalmaz titánt, de ráfázott, mert emiatt olyan drága lett, hogy minden egyes példányt 20m USD veszteséggel adnak el és utólag próbálják vissza alu-sítani a gyártósort, amennyire lehet. Lásd itt:
Boeing looks at phasing out pricey titanium in a bid to stem 787 losses
A titán amúgy még a bicikliknél sem tudott elterjedni, a sokkal kényesebb és drágább karbonszálat használják ott, ahol az alu nem elég jó (vagy nem elég flancos).
Jelenleg a ferrotitán ára 5 dollár per kilogram alatt van. A dúralumíniumé meg 2 dollár.
A Tu-160 üres tömege 110 Tonna, azaz ha az egész gép teljes tömeg titánból állna akkor is csak 330 ezer dollárral kerülne többe az előállítása. Egy Boeing 777 ára cca 80 millió dollár csak hogy érezd a nagyságrendeket.
A titán alkalmazása még egy tized százalék felével sem dobja meg a költségeket.
> Az M2 verzió kb 2020-től új elektronikát kap amit már a PAK DA-ba szánnak.
Nekem erről a régi vicc jut eszembe, hogy az orosz mikroelektronika azért nem tud betörni a világpiacra, mert nem fér ki a gyárkapun. Szóval ha a szó szerint focipálya méretű Tu160-ba szerelik be, akkor a max. Tu-22 méretű pakda-panda aligha fogja tudni elvinni.
BMP-3 páncéltest, szemből: 10mm acél+70mm légrés+12mm acél+60mm ABT-102 alu. összesen 82mm páncélzat. Majdnem duplája a T-34 homlokpáncéljának. Durván 55-60mm acélnak felel meg.
Amúgy a torony sosem volt 110mm, max 90 a T-34/85-nél. A korábbi változatoknál először max. 50, majd ha jól tudom '42-től 75.
Erről a pléh vékony BMP testről mikor szoksz le? A BMP-3 páncélzata vastagabb mint egy T-34-es harckocsié! Ugyanakkor a GM-35x/59xx alváz (Tunguszka, Tor, Buk, stb) valóban pléh vékony, lényegében csak golyóálló...
Van itt pár jó kép a kazanyi üzemről, ahol az új tu-160-as gépek szerkezeti elemei miatt újra beröffentették a vákuumos elektronsugaras titán hegesztő kamrát amelyet a 90-es években gyakorlatilag leromboltak.
Érdekes, hogy annó a 70-es években a technolóiát az ukránoknál dolgozták ki.
A Hydra-70 nem irányított. Van egy irányított rakétákkal üzemelő leszármazottja az APKWS ami talán 2013 óta van használatban. Amit pedig az 1999-ben bemutatott, de tudtommal végül nem rendszeresített Угроза-ra válaszul fejlesztettek ki.
Szóval igen, tényleg az oroszok találták fel, még a múlt században.
Összeszedtek a dokufilmhez egy csomó USA-ba dobbantott öreg náci mérnököt, akik vidám adomákat meséltek arról, milyen nagy élet volt Peenemündében AH idejében. Elég gusztustalan volt.
Direkt megnéztem újra, egyetlen náci mérnök sincsen benne, aki a kamerának nyilatkozik.
Nem volt nyitva az ajtó és marhság a kijelentés. Ha a nyitott ajtónál fogta volna meg a radar akkor annak becsukódása után sem vesz jelet. Ez nem olyan, hogy ha már tudod hol van, akkor nem számít az RCS. Folyamatosan követni kell. Egyszerűen kellően közel volt a gép és utánlőve az RCS elég nagy lett és még éppen időben odaért a rakéta. Ennyi.
Nem értem miért kell ilyen marhaságokat kitatálni...
Amit a NatGeo tévé ki is használt arra, hogy megméressék egy Go-229 (germán B-2) utánzat RCS-ét. Összeszedtek a dokufilmhez egy csomó USA-ba dobbantott öreg náci mérnököt, akik vidám adomákat meséltek arról, milyen nagy élet volt Peenemündében AH idejében. Elég gusztustalan volt.
Amekkora visszalökése van az 57mm-esnek (2.vh-ban azzal lőtték át a Tigrist)... A pléh vékony BMP test hogy fogja bírni a magas csőemelkedéssel végzett gépágyúzást, behorpad a toronykoszorú körül? Miért nem Tunguzka alvázra teszik, az nyilván előre meg van erősítve?
Az oroszok is valami ilyesmin dolgoznak. No persze nem a reménytelenül elavult Sz-60-at próbálják fejleszteni, inkább egy 57-es ágyút tettek a BMP-3-ra. Amúgy szerintem nem a repeszhatás a lényeg, hanem a robbanás lökéshulláma, könnyedén széttépi a drónokat.
És az Sz-60 hogyan kapna célkoordinátát? A kis quadcoptereket optikailag nem tudja követni, radarnak is vannak problémái. A linkelt HT összefoglalóban erre jobblehetséges válaszok vannak. (Szerintem.)
