Valószínűleg jobban igazad van, mint gondolnád.Sokan szeretnének napenergia hasznosítással rásegíteni a fűtésre, a magas számlák miatt. Energetikai szempontok szerint először hőszigetelni kell, másodszor tovább faragni a hőveszteségeket, és csak harmadsorban a Nap-fűtésre beruházni, ami az alacsonyra csökkent fűtésszámlát akár felére is csökkentheti. Komoly számítások nélkül is belátható, a hőszigetelés az év minden napján hasznot hoz, nyáron akár a klímát is megspórolhatja, valamint megnöveli az épület termodinamikai időállandóját( biztos nem ez a helyes szakkifejezés, sacperkb , ha erre jár, remélem kijavít). Üdv: ferembá
Kedves Gpeti ! A solar méretező szoftver szerint a március hónapban kinyerhető napenergia szinte pontosan a fele a júliusinak. Saját méréseink szerint igaza van a programnak. Vagyis, ha most fedezi a rendszer a teljes HMV igényt, akkor kétszeresen túl van méretezve a kollektorfelület. Ez nem baj, ha a nyári túltermelés problémái jól vannak kezelve. Egy ilyen "gazdagon" méretezett szolár éves szinten 80% körüli hagyományos energia kiváltást biztosít. Az osztó/gyűjtő valószínűleg az általad is javasolt vízszintes pozícióban üzemel jobban, hiszen ilyenkor a melegedésből eredő feláramlás is segíti az egyenletes tömegáram eloszlást a vékony csövekben. Szivattyú nélküli gravitációs üzemben kizárólag így működhetne. Jobb ennél maradni kényszeráramlásos keringetésnél is. A létrás keresztágas hárfás ügyet pár hete jól átbeszéltük, egyebek közt minden profi cég így csinálja, mert jobb a hatásfok. Szép Ünnepet kívánok mindenkinek: ferembá
Sziasztok.Bekapcsolódnék a kollektorkészitők csapatába .Én a nimfea ( http://www.nimfea.hu/programjaink/zold/kalakas.htm) alapján készülök elkésziteni a kollektorjaimat a falra lesznek szerelve,de mérete más lessz,2m-szer 0.5m-es. A tárolóval vannak gondjaim,mert két hőcserélőst szeretnék (vegyeskazán lenne a másik körön)de igen drágák.Van valakinek olcsó tippje?A másik ami kellene a szolárfesték mert úgy lenne az igazi,van valakinek?
Nálunk a hőmérséklet szintén 19,5 fokig esik vissza reggelre, akkor a rendszer felfűti 22 fokig egy fél óra alatt, utána a fűtés leáll, és a tájolás, és a sötétbarna parketta, illetve a sötét falak miatt további 23,5 fokig emelkedik délután 4-ig. Este 6-tól ha kell megint megy a fűtés 10-ig. Ez szerintem jól mutatja, hogy egy jó tájolású, és jó passzív elemekkel ellátott társasházi lakásban egy kisebb napkollektoros rendszernek is van létjogosultsága.
Nem fog. Az érkező víz, és a réz össztömegének a fajhője miatt a víz le fogja fullasztani a gőzképződést. A víz fajhője jóval magasabb, mint a rézé. A kollektorok feltöltésénél az érkező víztömeg eleve nagyobb, mint a rézcsövek össz. tömege. Üdv: ferembá
Köszönöm kérdésed, jól. Komolyra fordítva a szót , 03.14-óta a korábban említett irodában csak "Nap" fűtés üzemel, teljesen ellátja a helyiség hőigényét, ( így hőtároló tartály nélkül, tudod nem volt a szetben bojler ) napi 20-23 kWh hőenergiát mérünk, ez éppen fedezi a hőigényt. Reggel 19,5 C, délután 21,5 C fok az iroda hőfoka. 2004 okt.11 óta a halmozott hőmennyiség 1300 kWh ( 0,0013 GWh :-) ). Tudom, ha sváb kollektorok lennének felszerelve, akkor téglát is égethetnénk az íróasztalon, dehát én így jártam, itt csak 4 db AP 20-as napkollektorra futotta. A polikarbonáttal kapcsolatban azt hallottam, hogy néhány év alatt elhomályosul, volt hazai gyártó, aki már leállt erről az anyagról. Üdv. ferembá
Szolárszônyeg futés medencéhez A kapilláriscsô rendszerben a vizet a napsütés felmelegíti. A medence különálló (nem függesztett) szurôberendezéséhez kapcsolható. Egy szolárszônyeg maximum 25 köbméter víz futésére használható. Hosszú élettartam és egyszeru szerelés jellemzi.
A Praktiker legfrissebb számában van egy "álló indirekt villanyboler 80 PT" ISEA márkájú, 35990 Ft. Akinek kell hőcserélő, esetleg jó lehet. Kép is van róla: a bojler palástja ki van vágva, hogy látszódjon a belseje. Ahogy elnézem, 3-4 menetszámú lehet a leadó közeg spirális csöve - ami szerintem kevés. Ipari hőcserélők sokkal nagyobb felületűek, bár azok nem töltenek be tároló szerepet.
A szöveg elég egyoldalúan (a bojler szemszögéből) jellemzi:
Az új ISEA indirekt bojlerrel 70% áramot áramot takaríthat meg, mert:
- a központi fűtés hálózatára kötve a rendszer maga melegíti fel a vizet (1), vagy
- a fűtési szezonon kívül hagyományos bojlerként működik, vagy
- szükéség esetén a központi fűtés energiája (1) és az elektromos fűtőegység egyszerre használható, a víz így gyorsabban, de még mindig takarékosabban melegszik fel.
(1) csak azt elfelejtik megemlíteni, hogy igy a fűtés vize hidegebb lesz, így annak a melegítése kerül többe. Bár gázzal tényleg olcsóbb. Ha meg a fűtés visszatérő vize alacsonyabb, mint a bojlerben beállított kivánt hőfok, akkor meg a villanybojlerrel füti a fűtés vizét. Ami meg drágább, mint gázzal.
Dehogy veszem kötözködésnek a kérdéseket, ha annak venném nem lennék itt a topikon.
A polikarbonát nem az én ötletem, vannak és működnek nagyobb rendszerek is ilyen fedéssel. A polikarbonát fedés egy komplett építőipari rendszer. Vannak hozzá tartó, lefogató, szorító, soroló stb. elemek. Mondjuk a "gyári" kiegészítők nagyon drágák, szinte ,meghaladják a lap árát, de kis ötletességgel teljesen korrekt módon lehet szerelni hasonló, csak éppen bárhol beszerezhető alu profilokkal és EPDM gumival. Ez lehetővé teszi a hőtágulás kompenzálását.
Két dologra kell figyelni, csak az egyik fele UV védet, ha fordítva teszed a nap felé, 1-2 év alat elporlad. Ha vékony 6-8 mm -est veszel, az 1000x2000 közepén is egy vékony csíkban alá kell támasztani. (átkötő, ami lehetőleg a legkisebb felületen takarja a napot)
Rendeléseteket vettem, ha megjött a cucc, írok, és megbeszéljük az átvételt is.
Mondjuk télire az ilyen vázszerkezetes "kollektorok" nem igazán lennének hatásosak, hacsak nem vákuumcsövekből lennének összeállítva ;-)
Egyébként úgy gondoltam, hogy a korlátra kívülre síkkollektorokat szerelek, enyhe dőléssel.
A poén viszont benne van, mert alatta is van egy terasz, tehár, ha nyáron a kollektorok alját kibillentem, hogy 45 fokban álljon, akkor máris kapok egy "napellenző-kollektort", meg ideális hatásfokot. Egy flexibilis csatlakozás kérdése csupán!
Sőt !!! Pergola-kollektor vagy lugas-kollektor (télen úgysincs levél a szőlőn meg a többi futó-árnyékoló növényzeten), gépkocsibeállótető-kollektor, előtető-kollektor. Megbolondítva egy kis drain-back módszerrel sok helyre lehetne pakolni.
Volt kollega a hegyoldalra vezető jó hosszú lépcsője mellett lévő korlátban zavarta körbe a vizet, mielőtt a bojlerbe vezette volna. Egyszerű volt és hatásos.
Lehetőség van rengeteg, csak ne gondolkozzon már mindenki mindig téglalap alakú lapos dobozokban...
Régebben olvastam a topicot, de ez valahogy kiesett, úgyhogy köszi a figyelmeztetést!
Ha hozol, kb 8-12 nm-hez kellene a bevonat.
Még nem tudom pontosan, mert a nyaralóra akarom felszerelni a kollektorokat, és még kell a pontos méret.
Egyébként nyáron a meleg vizet, télen a fagypont fölött tartást fogja szolgálni a rendszer.
Most a fatüzelés mellett elektromos hőtároló kályhák vannak beépítve, ami ha egész télen mennek, hogy ne kelljen vízteleníteni, összejön az évi 250 ropis villanyszámla.
A víztelenítés meg nem tesz jót a csöveknek, úgyhogy ezért keresek erre megoldást.
Amúgy érdekes lesz a berendezés, mert a kollektorok egy háromszöget fognak formázni (a homlokzat tető alatti részén), elég meredekre állítva, a téli beesési szöghöz optimálva.
Ha beválik, akkor ki akarom egészíteni a terasz korlátja elé még egy sor kollektorral.
Na még egy, aztán eldugulok. Hogy célszerú elhelyezni? Az osztó és gyűjtő vizszintesen vagy függőlegesen álljon? Én a magam részéről a vizszintes elhelyezést gondoltam, amibe alul balról bemegy a hideg, felül jobbra meg ki a meleg.
Ja, és drain-back lesz természetesen. Magam is vezérlőelektronika fejlesztésébe fogok kezdeni, ahhoz mondjuk értek. Van egy jól alakítható, egyéb célra fejlesztett rendszerem, RS232 kommunikációval, analóg és digitális ki és bemenetekkel, naplózási funkcióval.
De egy kérdésem azért lenne: amikor a kollektor leürül, mert már nincs hőigény (felmelegedett a tároló), majd valaki napközben elkezdi kifogyasztani a vizet, akkor beindul a kollektor feltöltése. Mi fog történni, ha a böven 100 fok fölé emelkedett kollektorba bezúdul a víz? Nem fog ideiglenesen felforrni?
Mint korábban említettem, ez egy kisérleti példány lenne, amit jobb híján a gyerekek medencéinek a fűtésére használnék fel. Azért akarok vele idén kisérletezni, mert jövőre építkezni akarok, és nagy terveim vannak az alternatív energiafelhasználást illetően. Ezt az évet a tervezésre és a kisérletezésre számon.
A kollektort a garázsom tetejére fogom tenni, ami egy igen jó tájolású, 35 fokos hajlásszögű melléképület. Létrával könnyen elérhető. A ház tetejére soha nem fog átkerülni, mert az két emelet magas, oda nem merek felmászni. Majd az új házra.
Beszámoló feltétlenül, fényképpel dokumentálva fog készülni.
Ja, 0.5-ös félkemény vörösrézlemez 5600 Ft/nm, 1x2 m-es táblákban. Ha kell a fele, azt is odaadják.
Ha nem veszed kötözködésnek, megkérdezném: A polikarbonát lemez a Te ötleted? Még nem láttam sehol sem ezzel fedett kollektort, de lehet, hogy csak keveset láttam. (Közelről egyet sem még) Tehát még biztosat nem tudhatunk a jóságárol.
A másik kérdés, hogy rá akarod ragasztani a keretre a lemezt? Hogy fogja kezelni a hőtágulást? Az én tervem az fa keret (OSB lap), amibe három oldalról nútba csusztatom be az üveg (vagy poliÖ lapot. Alulról egy kicsit túllógatom, hogy a víz simán lefolyjon, a három oldalát pedig körbe bádogozom. Én nem merem beragasztani, mert félek attól, hogy nedvesség jut bele, és bepárásodik. Amúgy is kisérleti darab, időnként szétszedném bekukkantásra (csövek állapota, forrasztások hőtűrése, szigetelőanyag nedvesedése, párásodás, UV állóság...)
A festék engem érdekel, de nem kell túl nagy mennyiség, csak olyan 1, max 2 nm-re elegendő. Meg látom győri vagy, hogy vehetném át?
Ha visszaolvastátok az előzményeket, akkor bocsi a zaklatásért, de ha nem, akkor nézzetek szét a 268 - 294 -hozzászólásig.
A többi érdeklődőnek jelzem, hogy ha minden igaz a nyuszi megkésve bár, de hozza a szelektív bevonatot. Ha valakit még érdekel, 10-20nm-re való még akad.
Az én rendszerem is erre a festékre vár, kollektor összerakva, csak festeni kell.
Ha télire is kinnt akarod hagyni (használni) és nem akarsz sok macerát, akkor javaslom a drain-back megoldást. Ehhez a létrás elrendezés a jó.
A csőkígyót meg elég vékony csőből kell készíteni, hogy ne rogyjon be az anyag, ha hajlítod. A kis átmérőhöz viszont nagyon meg kell növelni az áramlási sebességet, hogy jó hatásfokot érhess el. Nehéz ehhez szivattyút találni...
Én először a kertben-teraszon helyezném el a cuccot, hogy lehessen rajta macerálni.
(próbaüzemben hőmérséklet mérés, stb.)
Aztán, ha mindent beállítottál, mehet a tetőre.
Az elején csatlakoztatáshoz javaslom a sima gumislagot, esetleg szigetelőburkolatot rá, hogy kipróbáld a rendszert, még mielőtt valamit komolyabban elméreteznél.
Ami az előbbi linkeken is megjelent: a polikarb.ot fóliás részével fölfelé kell beépíteni, mert ott van az UV védő réteg. Bármennyire is kíváncsi vagy az anyagra, javaslom, hogy csak a leg végén, amikor össze van rakva az egész cucc vedd le róla a fóliát, mert így nem kevés építés közbeni karcolódástól kíméled meg. (ahol ragasztod a lemezt a tokhoz, ott mondjuk előre le kell vágni róla)
Nagyon kíváncsi leszek az eredményeidre, légyszi ne felejts el beszámolni róla.
Egyébként nekem is van egy saját tervem, amit ha minden jól megy tavasszal megépítek. Azzal össze lehet majd vetni, és akkor jönnek be az adatok a topicba :-)
Még azon gondolkodtam, hogy miért is kell nekem ez a létrás-keresztágas-osztós-gyűjtős cucc? Miért nem jó egy lágy rézcsőből hajlított csökígyó, amire ugyan úgy ráforrasztom a rézlemez abszorbert? Így hirtelen nem találom a fizikai magyarázatát annak, hogy jobb vagy rosszabb lenne.
Hétvégén még a nagy sonkazabálás előtt legyártom a tetőtartó konzolokat és a dobozt. Jó lenne már most felrakni, hogy lássam mit tud ilyen időben.
Akinek van otthon ilyen rendszere, attól kérdezem: már tudja fedezni a teljes melegvíz igényt ebben a szép napos nem túl meleg időben?
Nem tudom, hogy a barkácsáruházakban kaphatóaknak milyen a fényáteresztése, de valószínűleg azoknak is hasonló.
NE KEVERJÜK ÖSSZE A FÉNYÁTERESZTÉST A FÉNYSZÓRÁSSAL!
Azért nem látsz jól át a lemezeken, mert szórják a fényt, nem egyenesen a szemedbe engedik.
Az abszorber viszont közvetlenül a lemez mögött van, ahol még kicsi a fényszórás, tehát a fény szinte egésze eléri az abszorbert.
Igaz, hogy így, ha a nap merőlegesen süt a felületre, akkor sem kapja az abszorber teljesen merőlegesen az összes fényt. De a sík kollektorok egyok előnye, hogy jól hasznosítja a szórt fényt is.
Nagyobb felületek alá javasolnék egy-két alátámasztási pontot - egyébként házilagos célra jobb, mint a szimpla réteg üveg.
Ha thermo üveget használsz, az más. Csak elviszi a pénzedet...
A hungarocell mondjuk nekem sem a leg bizalomgerjesztőbb anyag. Azért javasoltam, mert tisztán, egyszerűen szerelhető.
Aki nem szereti, használjon kőzetgyapotot. Azzal meg könnyebb hőhíd mentes konstrukciót kialakítani. (nem kell odafigyelni a pontos illesztésre, mert úgyis inkább nagyobbat tömsz a dobozba)
