A "sorolás" nem soros bekötést jelent, hanem az egymás mellé elhelyezett kollektorok közvetlen hollanderes összekötését jelenti. De nem soros, hanem párhuzamos kapcsolásban. A szoros összeépítéssel helyet takarítasz meg, több kollektor fér el ugyanakkora tetőfelületen. A "sorolásra felkészítés" azt jeleni, hogy a kollektor mindkét oldalán azonos helyen találhatóak kimenetek, ahol egymáshoz lehet csavarozni őket, hosszú sorban, akár egy egész tetőt lefedve és akkor is csak két csövet kell szigetelve odavezetned és bekötnöd.
Tényleg nem látszik! Az alsó összekötéstől nem látszik elvezetés. Akkor egy újabb kérdés: Miért nem "soroltad" őket? Hiszen fel vannak rá készítve és úgy nem kellene annyi csövezés, T, stb. Nem szükséges megkerülni a bekötéssel, az alsó - felső közösítés annyival kisebb ellenállású a felmenő csöveknél, hogy elég egyenletesen elosztja a vízáramot. Legalábbis 2 db-nál. 5-6 sorolásánál már célszerű az átellenes bekötés.
Nem sorba kötve vannak, csak esetleg a képről nem látszik. Egy-egy T idomba vannak összekötve a kollektorok, és a T idom osztója / gyűjtője (ága) megy át a tetőn lefelé.
belekotty: Szerintem az elnyelőt az üveg alá akarja tenni, tehát szögben másodszorra a visszatükrözött napsugarat már nem akarja átküldeni rajta. Viszont én se tenném üveg alá. Megfelelő sebességű folyadékkal le kell hűteni az elnyelőt, akkor nem sugároz vissza. Hétvégi molyolás eredménye, hogy az elnyelőfelület - ami a fókuszban van - szintén szeretne parabola keresztmetszetű lenni. A két fókusz pedig szeretne közös lenni. :-)
Egy kis időre eltűntem az éterből, de azért figyelemmel kísértem a topikot.
Végre-valahára tudtam némi időt szakítani a saját kollektoraim felhelyezésére is.
Egyenlőre a D-NY tájolású kollektorok kerültek fel, később követi őket a D-K-i.
A szabályzóval voltak némi problémáim. Egyenlőre az abszolút 0-s béta változattal működik, semmi fordulatszám szabályozás, csak sima relék, mert a PIC ötletszerűen kifagyott. Alapváltozatban kifogástalanul műkszik, a végleges változatban némi leválasztásra és zavarszűrésre lesz még szükség.
A 25-40-es Grundfos keringtető szivattyú II fokozatban is feltölti a rendszert, és ebben a fokozatban du. 2-5-ig nem is kapcsol ki a szivattyú (ez az ideális tájolás), nem ereszt vissza a Drain-back rendszer. Szinte stabilan tartja a 60 C lejövő hőfokot. A hőmennyiség mérő csak az 1.0 mod szabályzóban van, amint elkészül a zavarszűrése, konkrét értékeket tudok mondani.
A csövek szigetelését egyenlőre ne kritizáljátok, ez volt éppen kéznél, utólag atom szigetelést fog kapni.
A rendszerben az alapnyomást 0,3 bárra állítottam be. A kollektorok felhelyezése után, mire bekötöttem a hidraulika csöveket, 153 C lett az üresjárati hőfok. A vizet nekiengedve a kollektorokra, 0,6 bárra nőtt meg a nyomás pár másodpercre, majd visszaállt az eredeti nyomás.
Miért akarod lefedni a parabolavályút? Miért ez a komplikálás az üvegszálas poliészterrel, sziloplaszttal, stb. Egy profil vázba belehajtasz furnér vagy OSB táblát (furnérral szebben lehet dolgozni, majd alu lemezzel béleled (fényvisszaverés 9x %). Nem rossz a rozsdamentes sem, abból vékonyabb is elég (1-es helyett 0,2-0.4-es), biztos nem olcsóbb, nem jobb a fényvisszaverése sem. A fedőüveg lerontja a hatásfokot. Kétszer kell átlépni rajta a fénynek, visszatéréskor szögben.
Összeütöttem egy parabolaív-számoló és rajzoló táblát. Nekem hasznos volt - abban hogy melyik ív kell nekem - hátha másnak jól jön ... Fókusztávolság függvényében számolja és rajzolgatja az íveket. Használjátok egészséggel !
Egy vákumcsó általában 150-180 cm hosszú. Az átmérője (többféle is van, a szokásos:) 58 mm, ha jól emlékszem. ferembá pár darabot tud neked adni próbának (legalábbis nekem tud, akkor talán neked is. Bocs ferembá a kéretlen reklámért).
Ami miatt aggódnék az az intenzív hőmérsékletváltozás. Egy ilyen koncentrált hő pillanatok alatt többszáz fokra hevítheti a belső csövet, míg a külső cső szinte hideg marad. Nem vagyok biztos benne, hogy ekkora hőmérséklet különbséget elvisel. (Az üresen járó vákumcső nem éri el a 200 fokot, de hogy ebben az esetben meddig melegszik, azt elképzelni sem tudom). A másik dolog meg az, hogy amikor beindul a hőelvonás, a hirtelen hűlés is eltörheti. Nem tudom, mennyivel zordabbak a körülmények egy ekkora tükör esetén mint az egyedülálló csöveknél.
A gond az, hogy a vákumcsőnek csak egyik végén van szabad nyílás. Ha nem hőcsővel (heat-pipe) viszed ki a hőt belőle (márpedig házilag az nem kivitelezhető) akkor csak csőhurokkal tudod megoldani. Az viszont nem fog neked leürülni, ezért a drain-back rendszert el is felejtheted. Nem egyszerű, viszont bonyolult.
Én a kollektoromra az üveget sziloplaszttal ragasztottam fel. Te is arra gondolsz, csak egy speciális változatát emlegeted. A sziloplaszt nagyon ragad az üvegre, és általában minden anyagra, csak a nem tudom milyen műanyagokra nem (amiből a doboza is van). Jó anyag, nyugodtan használd. Nekem semmi egyéb rögzítésem nincs, és az 1.4 m2 üvegtáblát körberagasztva megtartotta fejtetőre fordítva is.
Mivel akarod bevonni a vályút, hogy tükröződjön? Gondoltál-e már arra, hogy rozsdamentes lemezből készítsd el?
Na, lépek haza, hétvégén végre tesztelhetem a rendszert. Eddig csak reggel felkelő napnál és este lenyugvó nap fényében láttam csak.
Nálam a vályú hossza 1 m, és a metek egyenletből adódóan, x=15 cm esetén - mindkét oldalt figyelembevéve, y=54 (ezt most durván felfelé kerekítve adtam). Ezért mondom, hogy egy cella 0,5 m2.
Az ötleted igen jónak látszik, egy vákumcsövet a középpontba, és itt jön a...
- még nem láttam vákumcsövet, gondolom, ez üvegből van, mint ahogyan kivettem az eddigi hozzászólásokból. Ha ez tényleg igaz, akkor nincs gond, a fény-, vagy hősugár gond nélkül mehet a fókuszba - rézcsőnél az már gond.
- az említett 1 méter hossz, sok, kevés, vagy épp jó?
Na az egyenletből jön, hogy a fókusz 12 cm, és mennyi a vákumcső átmérője? Ha 6 cm-nél kisebb (akkor a tető üveg rámegy), ha több, akkor x értékét növelni kell.
A vályútestet üvegszövetes műgyantával akarom kivitelezni, ezért kell az öntőforma. Sokat gondolkodtam, hogy a fedőüveg regzítését hogyan csináljam, milyen legyen a vályú széle. Tegnap az ács fiam megadta a választ, nem mondom, nem mérnöki megoldás, de józan paraszti észel szinte a legjobb.
A vályú szélénél átmegyünk "vízszintesbe", úgy 2 cm-nyire, erre lesz egy 2 cm-nyi keretünk. És most jön a józan paraszti logika: - sajnos a tubusban levő anyag neve nem jut eszembe, de ha jól emléxem FWS, olyan sárgás-zöld színe van, - ilyen ecetszagú, opálos színű anyaggal ragasztják az akváriumokat is. Körbe bekenjük, rá az üveg, és kész. Én meg mit össze nem tököltem, hogy hogyan kellene a fedőüveget rögzíteni. Ugyanezt használják a bádogosok is az ereszcsatorna illesztésénél, mert ez az anyag a levegő nedvességére köt.
Az elnyelő közeg víz lenne, mert az eddigi hozzászólásokat olvasva a fagyállóst elvetettem. A koncentrált hőközlés miatt, viszont a megfelelő hőelvonást meg kell oldani, és égy esetleges áramszünet esetén is gondoskodni kell a túlhevülés elkerülésére.
Na most jut eszembe: mint említettem, nem tudok semmit sem a vákumcsövekről. A túlhevülést bírják? Ha Drain-back rendszerben alkalmazzuk, akkor szárazon is birják, az esetleges gyors melegedést - mire odaér a hűtővíz? Ha ezeket a komoly kiképzéseket nem bírja, akkor az egész előző beszélgetést felejtsük el, és maradok a rézcső mellett. ( a beszélgetésből a vákumcsöves törölve, viszont az üvegrögzítésről kinek mi a véleménye?)
Nekem szimpatikusabb a kerámialapos villanytűzhely. Csak azért nem érdemes bekötni a gázt. (A gáz bekötési díjból 20 évig elfőzöcskézek ingyen). Ráadásul a napelem arra is rá tud segíteni (akkumlátoros pufferrel).
Nem akarok nagyképű kijelentéseket tenni, de nekem a jövőre épülő házamban hőszivattyús hűtés-fűtés lesz. Remélem, meg tudom csinálni. Nem akarok a kapun belül gázórát, gázkazánt, kéményt és annak seprőjét látni. Továbbá split klímákkal sem akarom elcsúfítani a házam, és nem akarok kánikulában légúti betegségekkel küzdeni. Ha meg tudom ezt lépni, akkor inkább tényleg a hőszivattyú mozgatására kellene koncentrálni. Erre viszont jobban megfelelne egy napelemes rendszer, ami a hálózatra dolgozna rá. Akkora napelem elég sokbak erülne, ami egy 2-2.5 kW energiaigényű motort elbírna, de 1 kW teljesítményt össze lehetne hozni. Így besegítene a klimatizálásba, még olcsóbban tudná hűteni a házat. Szóval inkább a villamos rásegítés érdekel mostanában.
Tudom, nagy tervek ezek, és hogy sokan álltak már neki úgy építkezni, hogy az ő házában aztán minden a legobb lesz. Aztán koppantak, amikor kiderültek a költségek, és azonnal elfelejtették a nagy terveket. De én elszánt vagyok, és ha már a tervezéskor eldöntöttem, hogy ez lesz, akkor már azt kell végigcsinálni. Hülyeség lenne, ha beköttetném a gázt, vennék egy kondenzációs kazánt, kéményt építenék, klímákat vennék és majd utólag építenék hószivattyút. Úgy tényleg nem éri meg. Majd meglátjuk.
"Engem az abszorciós hűtés is érdekel....Mekkora hűtőteljesítményt lehet kihozni? ... Fele megvan?" Harmadánál is kevesebb. De ha ez az energia ingyen van!!!
Figyelemre méltó eredmények. Mondjuk a kiindulási ötlet (proci hűtés) marhaság, de amekkora hőt tudott koncentrálni, az nem semmi. A fekete alulemez megolvadt...
Jó ötlet a kormozás is, az tényleg nem tud elégni. Tudja valaki a kormozott felület hőelnyelési és visszasugárzási értékeit? Gyanítom olyan lehet, mnt a matt fekete festék. Jól nyeli de könnyen le is sugározza....
Nagyon elgondolkodtató, bár szerintem felesleges egy pontba koncentrálni, mert akkor két tengely körül kell forgatni a tányérat. Akkor már inkább a vonal menti parabola vályú, ott talán elég a napszakok változását lekövetni.
Freddy, Te mekkora vályút építesz? És mi lessz a hőelnyelő közeg? Szerintem egy vákumcsövet kellene beletenni. De akkor meg már fel is találtuk a parabolatükrös vákumcsöves kollektort :-(
Engem az abszorciós hűtés is érdekel. Tudtok erről linket házi kivitelezésről? Mekkora hűtőteljesítményt lehet kihozni? Gondolom, kevesebbet, mint hőteljesítményt. Fele megvan?
A neten barangolva találtam:
ezt
(Ha jól tudom ebben a topicban ez a cím még nem került elő.... ha igen akkor bocs!)
A témában a: "Fényhűtés" 1. rész - "Fényhűtés" 8. rész-ig....
Véleményem szerint ennek akkor lenne realitása, ha elfogynának v. rendkívüli mértékben megdrágulnának a szénhidrogének. Egyelőre nem versenyképes alternatíva. :)
(A turbinához szép gőznyomás kellene, nyugodtan elfelejthető. Viszont lehet venni magas hőmérsékletű Stirling-motorokat, generátorral, parabolatükrökhöz. De értelmes mennyiségű energiatermelésre csak sivatagi, full-napos környezetben alkalmasak...)
Egyébként roppantul örülök hogy ennyire kezdenek elharapózni a parabolavályút alkalmazó napcsapdák. Valahogy úgy érzem hogy ezekkel érdemes foglalkozni. Jó hogy nem vagyok egyedül ezzel :-)
Pont az általad említett okok miatt nem szeretném 100 fok fölé engedni a hőmérsékletet - jól eméxel 2258,41 kJ/Kg - . Az aksik számát, lehet, hogy egy kicsit túlszámítottad. Egy háztartásban 2 féle villamosenergiát használsz: világítási, és "ipari".
Ha a világítást külön körről intézed, akkor nem kell 230, mert a mai spotlámpák már igen jól világítanak aksiról is. Az invertert - vagy szünetmentes tápot - csak azokra kell méretezni, amelyek feltétlenül a 230-at kívánják, így már lényegesen kevesebb lesz az aksik száma.
De mint említettem, a gőztermelés egy másodlagos, azaz következő probléma. Először legyen elég melegvizünk.
Erbének: nekem szerencsém van, mert az idősebb fiam ács, én is sokszor segítek neki, és ha nálam a kollektorok miatt tetőmunkát kell végezni, erősítéseket berakni, kiváltásokat intézni, segíteni fog. Nekem is van fogalmam, hogyan kell csinálni, de neki viszont van megfelelő szerszáma, tapasztalata.
Ha a működtetni kívánt készülékek áramellátását a beépített tápegység (220V/12V) után látod el árammal, vagy eleve olyan készülékeket használsz, ami 12 voltról is megy (TV, Rádió, CD, laptop, világítás, stb) akkor a konverter elhagyható! Mosógép, hűtőgép persze más tészta. Ja, és az aksik élettartama nem nagyon van 10 év fölött :-(
Nálunk sajna 6000 forint körül van a villanyszámla..
