"Mer' a kollektoros vízmelegítés az olyan. Van egy felfele és egy lefele irány (pont mint a netnél). Ha a HMV-n felül fűtésre is akarsz rásegítést, az már egy másik kör lesz, akkor az még két cső. Attól hogy 1 db "védőcsőbe" húzod, még az 4 db lesz. :)
Nem halott ötlet! Minden további nélkül kivitelezhető. Két szál - ha 14 m2 a felület - 18-es rézcsövet kell lefektetned és kellően jó minőségű anyagokkal szigetelned. A 2 eres 0.75-ös vezetékről se feledkezz meg.
Mi lesz a tetőfedő anyag? Ha a tetőszerkezetbe építed a kollektort, könnyebb, mint a Bramac. Nem lesz a nappalinak felső hőszigetelése? A napkollektor erre is jó. Ráadásul nem áll meg rajta úgy a hó, mint a cserépen (vagy úgyis le kell piszkálni, különben nincs értelme). Építész mit szól hozzá?
Elfelejtettem irni, hogy a delkeleti tetosik, egy egeszen kulonos szerkezet. Ez a tetosresz a nappalibol latszo egy 9m hosszu dupla szarufakbol allot szerkezet. Tehat a szarufak a talp es gerincszelemenen tamaszkodnak es nincsenek plusz szelemenek. Magyaran nem nagyon terhelheto, ill. nem nagyon akarom terhelni. Bocs, ezt elfelejtettem jelezni. A masik oldali tetosiknal, ahol a gyerekszobak vannak, ott mar van 2 segedszelemen.
A modellezés szerint az egyik tetősík délkeleti tájolású, majdnem egész nap süti a nap. Mit akarsz ennél jobbat? Igaz, viszonylag kicsi a dőlése, de a kert végéből szigetelten bevezetni a házba a meleget többe kerülne, mintha 2-4 m2-vel több kollektort raksz fel a tetőre. A délkeleti oldalon álló épület a szomszéd? Mert annak a teteje jobb lenne.
En is deli oldalra tennem a kollektort, de nem nagyon megy ilyen tetosikok mellett. A foldben, kelloen szigetelt vezetekben vezetnem be a hazba a melegvizet.
Udv,
Gabor
ui:. Mellekeltem egy ujjabb kepet a kert felol. Modellezni a sketchup progit hasznalom. www.sketchup.com Valos idoben tud arnyekolast szamolni.
Nekem É-ÉK, D-Dny a tájolás, de nekem gyakorlatilag 11 órától délután 4-ig a déli oldalt süti a nap. Én oda tenném.
Ha a kert végébe teszed, akkor nem igazán tudom elképzelni, hogy veszteség nélkül jut el a melegvíz a házig. Ráadásul ha a tetőre teszed (mondjuk a délire) akkor nyáron véded a tetőt a felmelegedéstől, télen viszont hőt takarítasz meg.
Ottleteket kerek, hova es mekkora kollektort helyezzek?
Sajnos a haz 2 tetosikja nem a legjobb hely a kollektorokak. En a kert vegebe tervezem. Velemeny? A kepeken a dec 14.-i benapozasrol vannak kepek. Ennel csak kedvezobb lehet a napjaras. A feltuntetett kollektor felulete 14m2.
Internet Explorerben könnyebb linkelni, de inkább Firefoxot használok, ezért ez az, inkább csak utalás, mint link. A használatát meg Gpeti már leírta. A pontos link: http://www2.freeweb.hu/napenergia/gyak/gyakbal.htm Itt még nem tanultam meg, hogyan lehet közvetlenül használható linket betenni.
A link tényleg rossz, de egy kis logikával megtalálhatnád. Mondjuk beütöd a site nevét, és jobb lent a gyakorlat (G Y A K O R L A T van írva) linkre kattintasz.
De ha nagyon nem megy, akkor rakunk be rákattintós linket :-)
Miért kellene 4 db? Egy nagyobb átmérőjű műanyag csövet előre beágyazva, abban később bármit lehet húzogatni, még hőszigetelés is köréfér. Gpeti! napenergia.freeweb.hu/Gyakorlat
A jó hírnek örülünk, a rossznak már nem annyira. Még nem számoltam véglegesen össze, de az én 1 m2 próbakollektorom simán 30ezernél is többől jön ki. Ha egyből 2 m2-est csinálnék, az persze nem lenne 2x ennyi, de meglepően nem olcsó a házi kollektor :-( És akkor még nincs is szivattyúm :-(
Én Győr felé mostanában nem fogok járni, de ha valaki esetleg elhozná Budapestre (annak is az északi felére) az enyémet, azt nagyon megköszönném.
Mire kell? HMV? Szerintem elég lenne egy pár csövet kivinni, meg mellé egy pár eres kábelt a hőmérsékletérzékelőknek. Ha az egészet földbe teszed, akkor nagyon ki kell találni a szigetelését. Ott ugyanis állandó nedvességnek van kitéve, amit a hagyományos csőhéjak nem bírnak. Esetleg el kellene gondolkodni 110-es PVC csövet kivinni, majd utólag abba behúzni a szükséges csöveket. Úgy a szigetelés is egyszerűbb. Csak akkor nem szabad 90 fokos kanyart használni. Ha egy 45 fokos az egyik, mégegy a másik végén van, akkor abba el lehet húzni majd a tekercses rézcsövet. De közben nem lehet kanyar, törés, mert akkor már nem.
Az átmérőjére vonatkozóan gépészmérnökkel kellene beszélgetned (16-20mm), de azt biztosan tudom hogy ha a fűtésre és a HMV-re is akarsz rásegítést akkor összesen 4 db-ra lesz szükséged a pallástól' a kazánhelyiségig. :)
A csaladi hazunk szerkezetkesz allapotban van, most vagyunk a gepeszeti munkak elott. Jelenleg meg nincs tervben napkollektoros rendszer kiepitese, de szeretnem meghagyni a lehetoseget, hogy a kesobbiekben megoldhato legyen. A hazon kivul, a kertben szeretnek felallitani napkollektort, mivel a haz 2 tetosikja EK es DNy iranyba nez, igy azok nem a legkedvezob fekvesuek.
Milyen es hany darab csovel kell a gepeszeti helysegbe beallni. Nemsokara bekerul a szerelobeton es elotte mindenkepp meg akarom oldani ezt a problemat.
Festék ügyben a helyzet: várom az értesítést, hogy mehetek érte. (számla már rég rendezve, már csak a vám ügyintézés+ ÁFA rendezés húzódik. Nem tudom, hogy ezt meddig lehet húzni, de már nekem is nagyon kellene a festék.
Amúgy a lemez nekem is baromi hullámos, de feketére lefestve, beüvegezve a tetőn senkit nem fog zaavrni, ha jól műxik.
Ezeken a csíkokon már én is filóztam. A csíkok között nem kellene fémes kapcsolat, elég, ha csak elérik egymást, vagy fel is feküdhetnek egymáson 1-2mm-t. És az is elképzelhető, hogy költséghatékonyabban lehetne csíkokkal dolgozni. De ez nem biztos. De lehet. Vagy nem?
Én már gondoltam erre, biztos jó a módszer. Csak a gyakorlatban kivitelzhetelen. A másik gond az, hogy a forrasztózsír a melegben viszonylag hamar elárolog, és utána már nem hatásos, nem folyik meg a cin. Ezért csak úgy lehetne megcsinálni, hogy folyamatosan melegen tartod, és tíz centinként folyasztószer - forrasztás technikával végigforrasztod. A gond csak az, hogy akkor is fog tekeredni, meg hidegen sem fekszik fel tökéletesen. Én a forrasztási területet mindig alátámasztottam, hogy ott nyomódjon neki a csőnek a lemez. Az egészet melegítve ez nem oldható meg, mert nem mozdíthatod meg, amíg meg nem szilárdul a forraszanyag. A másik lehetőség, hogy nem melegíted olvadáspontig, csak előmelegíted mondjuk 200 fokra, és a forrasztási helyet hevíted lokálisan az olvadáspont fölé. Így kisebbek a hőmérsékleti eltérések, kisebb a hőtágulás, de nem szűnik meg teljesen. Ráadásul baromi veszélyes egy forró rézlemez fölé hajolva dolgozni.
Én inkább azt a megoldást választanám, hogy csíkokat használnék. Ezekbe a csíkokba valami présgépen egy csőlenyomatot préselnék. Ezeket a lemezeket hővezető szilikonzsírral mechanikailag rögzíteném a hárfa húrjaihoz. Itt nincs szükség forrasztásra, mert elég nagy a hőátadó felület. De van jobb ötletem is: Ezt így már meg is lehetne forrasztani, mivel nem folyik ki belőle a forraszanyag. A húrokat egyesével elkészíteni, és utána rögzíteni az osztó-gyűjtőhöz.
Elméleti játék: mi van, ha az egész rézlemezt a ráfektetett csőkígyóval alulról melegítem (egy óriási rezsóval), így talán nem hullámosodik, és nem kell a láng sem a forrasztáshoz?
Egy kis tapasztalat kollektorlemez forrasztással kapcsolatban: (csak hogy ne haljon ki a topik)
Ha már hullámos lett, akkor ronda is, már minden mindegy alapon nekimentem gumikalapáccsal. Ott, ahol annyira eltávolodott a lemez a csőtől, hogy képtelenség megforrasztani, ott egyszerűen hozzákalapáltam. Meg kll ütni a lemezt a cső mentén, de mellette is egy kicsit be lehet horpasztani, hogy amikor tágul forrasztás közben, tudjon mi görbülni (programozott deformációs zóna) Ezzel a technikával sikerült végigforrasztanom a cső mentén kb 95% hosszan. Szóval alig maradt rés, és nincs vastag cinhíd a lemez és a cső között, ezáltal remélem megfelelő lesz a hőátadás.
Nekem is nagyon kellene a festék, már csak az van hátra. Meg utána az üvegfedés, körbebádogozás és a tetőről levezető csövezés. De addig semmit nem tudok csinálni, amíg nincs lefestve a cucc.
