Miért kellene 4 db? Egy nagyobb átmérőjű műanyag csövet előre beágyazva, abban később bármit lehet húzogatni, még hőszigetelés is köréfér. Gpeti! napenergia.freeweb.hu/Gyakorlat
A jó hírnek örülünk, a rossznak már nem annyira. Még nem számoltam véglegesen össze, de az én 1 m2 próbakollektorom simán 30ezernél is többől jön ki. Ha egyből 2 m2-est csinálnék, az persze nem lenne 2x ennyi, de meglepően nem olcsó a házi kollektor :-( És akkor még nincs is szivattyúm :-(
Én Győr felé mostanában nem fogok járni, de ha valaki esetleg elhozná Budapestre (annak is az északi felére) az enyémet, azt nagyon megköszönném.
Mire kell? HMV? Szerintem elég lenne egy pár csövet kivinni, meg mellé egy pár eres kábelt a hőmérsékletérzékelőknek. Ha az egészet földbe teszed, akkor nagyon ki kell találni a szigetelését. Ott ugyanis állandó nedvességnek van kitéve, amit a hagyományos csőhéjak nem bírnak. Esetleg el kellene gondolkodni 110-es PVC csövet kivinni, majd utólag abba behúzni a szükséges csöveket. Úgy a szigetelés is egyszerűbb. Csak akkor nem szabad 90 fokos kanyart használni. Ha egy 45 fokos az egyik, mégegy a másik végén van, akkor abba el lehet húzni majd a tekercses rézcsövet. De közben nem lehet kanyar, törés, mert akkor már nem.
Az átmérőjére vonatkozóan gépészmérnökkel kellene beszélgetned (16-20mm), de azt biztosan tudom hogy ha a fűtésre és a HMV-re is akarsz rásegítést akkor összesen 4 db-ra lesz szükséged a pallástól' a kazánhelyiségig. :)
A csaladi hazunk szerkezetkesz allapotban van, most vagyunk a gepeszeti munkak elott. Jelenleg meg nincs tervben napkollektoros rendszer kiepitese, de szeretnem meghagyni a lehetoseget, hogy a kesobbiekben megoldhato legyen. A hazon kivul, a kertben szeretnek felallitani napkollektort, mivel a haz 2 tetosikja EK es DNy iranyba nez, igy azok nem a legkedvezob fekvesuek.
Milyen es hany darab csovel kell a gepeszeti helysegbe beallni. Nemsokara bekerul a szerelobeton es elotte mindenkepp meg akarom oldani ezt a problemat.
Festék ügyben a helyzet: várom az értesítést, hogy mehetek érte. (számla már rég rendezve, már csak a vám ügyintézés+ ÁFA rendezés húzódik. Nem tudom, hogy ezt meddig lehet húzni, de már nekem is nagyon kellene a festék.
Amúgy a lemez nekem is baromi hullámos, de feketére lefestve, beüvegezve a tetőn senkit nem fog zaavrni, ha jól műxik.
Ezeken a csíkokon már én is filóztam. A csíkok között nem kellene fémes kapcsolat, elég, ha csak elérik egymást, vagy fel is feküdhetnek egymáson 1-2mm-t. És az is elképzelhető, hogy költséghatékonyabban lehetne csíkokkal dolgozni. De ez nem biztos. De lehet. Vagy nem?
Én már gondoltam erre, biztos jó a módszer. Csak a gyakorlatban kivitelzhetelen. A másik gond az, hogy a forrasztózsír a melegben viszonylag hamar elárolog, és utána már nem hatásos, nem folyik meg a cin. Ezért csak úgy lehetne megcsinálni, hogy folyamatosan melegen tartod, és tíz centinként folyasztószer - forrasztás technikával végigforrasztod. A gond csak az, hogy akkor is fog tekeredni, meg hidegen sem fekszik fel tökéletesen. Én a forrasztási területet mindig alátámasztottam, hogy ott nyomódjon neki a csőnek a lemez. Az egészet melegítve ez nem oldható meg, mert nem mozdíthatod meg, amíg meg nem szilárdul a forraszanyag. A másik lehetőség, hogy nem melegíted olvadáspontig, csak előmelegíted mondjuk 200 fokra, és a forrasztási helyet hevíted lokálisan az olvadáspont fölé. Így kisebbek a hőmérsékleti eltérések, kisebb a hőtágulás, de nem szűnik meg teljesen. Ráadásul baromi veszélyes egy forró rézlemez fölé hajolva dolgozni.
Én inkább azt a megoldást választanám, hogy csíkokat használnék. Ezekbe a csíkokba valami présgépen egy csőlenyomatot préselnék. Ezeket a lemezeket hővezető szilikonzsírral mechanikailag rögzíteném a hárfa húrjaihoz. Itt nincs szükség forrasztásra, mert elég nagy a hőátadó felület. De van jobb ötletem is: Ezt így már meg is lehetne forrasztani, mivel nem folyik ki belőle a forraszanyag. A húrokat egyesével elkészíteni, és utána rögzíteni az osztó-gyűjtőhöz.
Elméleti játék: mi van, ha az egész rézlemezt a ráfektetett csőkígyóval alulról melegítem (egy óriási rezsóval), így talán nem hullámosodik, és nem kell a láng sem a forrasztáshoz?
Egy kis tapasztalat kollektorlemez forrasztással kapcsolatban: (csak hogy ne haljon ki a topik)
Ha már hullámos lett, akkor ronda is, már minden mindegy alapon nekimentem gumikalapáccsal. Ott, ahol annyira eltávolodott a lemez a csőtől, hogy képtelenség megforrasztani, ott egyszerűen hozzákalapáltam. Meg kll ütni a lemezt a cső mentén, de mellette is egy kicsit be lehet horpasztani, hogy amikor tágul forrasztás közben, tudjon mi görbülni (programozott deformációs zóna) Ezzel a technikával sikerült végigforrasztanom a cső mentén kb 95% hosszan. Szóval alig maradt rés, és nincs vastag cinhíd a lemez és a cső között, ezáltal remélem megfelelő lesz a hőátadás.
Nekem is nagyon kellene a festék, már csak az van hátra. Meg utána az üvegfedés, körbebádogozás és a tetőről levezető csövezés. De addig semmit nem tudok csinálni, amíg nincs lefestve a cucc.
Mint szakmabeli,mi a véleményed a Drain-Back rendszerekről,tanácsokkal tudsz e segiteni nekünk?A Hajdúról annyit,hogy az egyik legdrágább,és nembiztos hogy a legjobb.Hozzátenném,nem feltétlen kell hőcserélős tároló,mert lemezes hőcserélővel is megoldható a rendszer,és ahhoz egy régi 200lit-es bojler is jó.
Üdv. Péter! Akkor rögtön támadok: csak én nem látom, vagy tényleg nincs semmiféle szisztéma a kollektorok külső méreteiben? Nem tudok rájönni, hogy melyik, miért pont annyi mm, amennyi. Azt hittem idáig, hogy legalább a tetőfedő rendszerekhez illeszkednek.
Egyik sem! Túl kicsi. Jobban jársz, ha MÉH telepen keresel bontott 200 literest. Ha már úgyis buherálni meg hegeszteni kell! Azoknak olyan vastag fala van, ha lyukas is, meg lehet hegeszteni. A hőszigetelést úgyis újra kell csinálni. Ráadásul több esélyed van rá, hogy üvegvatta szigetelésűt találsz, amivel könnyebb dolgozni.
Napenergiával melegített víz puffertartályának melyik villanybojler lenne jó? Melyiknek legjobb a hőszigetelése? Van 20ezerért is meg 40ezerért is 60 literes.
A fenéklemez nagyon kicsi felületű. Ha kivágnád a tetejét és ketresztülvezetnél rajta az alsó lyukba passzoló csövet, akkor már lenne értelme. Sajnos, ez a megoldás sem az igazi, mert túl rövid, egyenes, továbbra is kicsi a hőátadó felület, ezzel a hatásfok. Ha olyan sokbordás hőátadót tudnál beleszerelni, mint az előző linken hozott FÉG gázbojlerbetét, az már érne valamit.
Na, így már más! A hálózati víznyomást nem bírja, vékonyfalú. Szabadkifolyású, mint a kis konyhai fali villanybojlerek, bemenő oldalon nyitod meg a csapot, a kimenő ág állandóan nyitott, abba elzáróberendezést szerelni tilos. Ezért is van egybeépítve a csappal és zuhanyrózsával. Tanyára, villany, gáz és vízmentes üdülőkbe tökéletes (vízemelő szélkerékkel).
A hőcserélők, amiket hoztál, minden gázbojlerben megtalálhatóak. A ritka kivétel a kondenzációs, annak a hőcserélője nem így néz ki.
A villanybojlerrel a gond, hogy kívül-belül horganyzott. Ritkább a belül zománc vagy üveg (!) bevonatú. Szerencsére én olyannal találkoztam, amit üvegvattával szigeteltek, könnyű volt leszedni. Horganyzott felülethez nehéz hegeszteni, meg közben az ellenkező oldalról is leég a bevonat. A két lemezgyűrű felesleges. Az alsó-felső varrat általában eléggé kiemelkedik. Ha nem, a már körbehajtott lemezt finoman körbekalapálva kis peremet lehet hajtani rá. 1-2 mm-es hézagot össze lehet folyatni a hegesztés során is. 2-3 mm távolság elég a két réteg között, minél vékonyabb, annál kevesebb a térfogat.
A lemez vastagságát a kívánt nyomáshoz kell igazítani (nyomáspróbával is ellenőrizni a végén). 2 mm általában elegendő, vékonyabbat nehezebb hegeszteni, vastagabbal meg nehezebb dolgozni.
