Nyilván akkor az Apricus vákuumcsöves kollektorokat erre tervezték. Tehát ha jól értem, akkor ennek a teljesítménye alatta marad a Wolf, Viessmann és Buderus síkkollektoroknak, de cserébe olcsóbb megvenni, fenntartani. Mondjuk a honlapon olvasottak alapján ugyan alacsonyabb teljesítményűek, de több órán át hatékonyak!
Ha most nekem egyenlőre úgysincs pénzem, és lehetőségem egy társasházi kétszintes tetőtéri lakásban komoly, fűtésre is maradéktalanul alkalmas napkollektoros rendszer kiépítésére, akkor azért HMV előállítására elég lehet nekem egy gyengébb teljesítményű, de legalább kifizethető rendszer ugye?
Kérdéseim: 1, Vajon mennyi használati melegvízzel kell számolni egy 3-4 fős család esetén? Mosogatás (nem géppel), fürdés, mosás stb. Ezekből ugyanis főleg csak a fürdést tudom megsaccolni, a többit csak a hidegvíz alapján tartom nyilván.
2, Ha nekem kb 40 fokos dél-délnyugati tetőm van, amit fa biztosan nem árnyékol (és nem is fog soha), akkor ez a tájolás/dőlésszög mennyire hatékony? A tetőn sötétbarna mázas cserép van.
3, A hó mennyire takarja el a napkollektorokat télen? A síkkollektort könnyebb takarítani, de a vákumcsövesről hamarabb leolvad a hó...
Nem tudom, melyik gyártó honlapján találta ezt. Gondolom, ezt a rendszert erre tervezték.
A vákumcsöves kollektor egy újabb technika, mint a síkkollektor.
Az említett Apricus vákumcsöves kollektor mind árban mind teljesítményében alatta marad a Wolf, Viessmann és Buderus síkkollektoroknak! Vagyis olcsóbb és gyengébb. Ettől még vákumcsöves.
Sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy mire szándékozik valaki a kollektorokat használni. Családi házas kategóriában fűtés és HMV készítésre síkkolektor, pufferrel és fagyálló rendszerel.
Erre írtam, hogy dícséretes, ugyan akkor mindenki számára nem ajánlható törekvés.
Rengeteg jókezű rádióamatőr volt (vagy van is) aki összerakja, de mégis többen vesznek Quad vagy Kenwood erősítőt.
Autót sem raksz össze a sufniban, mint ahogy mosógépet sem.
Nem igaz, hogy ez az egyetlen módszer arra, hogy napkollektoros rendszered legyen. Legfeljebb Te ezt látod az egyetlen megoldásnak!
A kollektorokat azért nem lehet üresen hagyni, mert kialakuló nagyon magas hőmérséklet miatt szerkezeti károsodások léphetnek fel. Ez nem jelenti azt, hogy ez bekövetkezik! De a tesztek során előforult néhány eset. Ha egy rendszer arra van méretezve, hogy meleget termeljen amit elvonnak belőle, nyílván nem lehet büntetlenűl leállítani a hűtést.
Idézet öntől: A korszerű kollektorok NEM alkalmasak a leeresztős üzemre. Mint ahogy a gyártók fel is hívják a figyelmet arra, hogy TILOS üresen hagyni a kollektorokat.
Idézet a gyártó honlapjáról: Drainback systems use water as the heat-transfer fluid in the collector loop. A pump circulates the water through the solar water heater. When the pump is turned off, the solar water heater drains of water, which ensures freeze protection and also allows the system to turn off if the water in the storage tank becomes too hot. A problem with drainback systems is that the solar water heater installation and plumbing must be carefully positioned to allow complete drainage. The pump must also have sufficient head pressure to pump the water up to the collector each time the pump starts. Electricity usage is therefore slightly higher than a sealed closed or open loop.
Én nem nagyon tudok angolul, de leírná, hogy hol utal arra, hogy TILOS üresen hagyni a kollektorokat? Vagy a vákumcsöves kollektorok nem korszerűek?
Csak mert most én még abban a fázisban vagyok, hogy ki kell találnom, hogy mi is lenne nekem a jobb/kifizetődőbb/kifizethető. Nyilván, ha 2 éven belül tönkremegy a rendszerem, az nem kifizetődő, de nem kifizethető számomra 2-300 ezer forint feletti rendszer.
Kedves Urbancsok! Nem én vagyok a mewgszólított, csak fogatlan prókátorként dumálnék bele. Ha nem volt eddig világos, ismét elmondanám a lényeget: nem unalmamban, fölös szabadidőm eltöltésének céljával szeretnék "barkácsolni" egy napkollektoros rendszert magamnak, hanem azért, mert ez az EGYETLEN módszer kínálkozik, lévén, hogy ma, Magyarországon és fizetésből élő, családos ember vagyok.
Ellenben kíváncsivá tettél: mi lehet az oka, hogy nem ajánlott üresen hagyni a kollektort? A réz és a forrasztások nem lehetnek veszélyben, akkora hő nem keletkezhet a "dobozban". Akkor mi indokolja? (ESKÜSZÖM, nem kötözködés, valóban érdekel!)
No akkor, mint kollega!
Némi derűvel tölt el, hogy a jó marketing és nem utolsó sorban a közös ellenség - micsoda hallgatóságot képes vonzani. (A jó a tálalásra vonatkozik, nem a reklám valóság tartalmára)
Gratulálok a megnyert pályázathoz! Érdekelne, hogy kik vettek még részt a meghívásos pályázaton? Illetve, az is érdekelne, miért kell ezt a drain-back technikát alkalmazni HMV készítésnél?
Nem sértésnek szántam a barkácsolást, mindössze tényként közöltem. Megítélésem szerint, ha valaki összeállít egy olyan rendszert, melynek az elemeit innen-onnan összevásárolja, a barkácsolás. (Láttam én már kispolszki motorgenerált egy lakótelepi parkolóban.) Ez nem baj! Sőt, dicséretes az elszántság. Azonban nem ezt az irány kell (kellene) követnie mindenkinek.
Én fontosabbnak tartom olyan rendszerek összeállítását, melyek gyári méretezett elemekből állnak. Ez fontos az üzembiztonság miatt, és a garancia miatt is. Nyílván ennek meg van az ára, de minimum ennyivel jobbak is. És a mögötte álló kutató fejlesztő kapacitásról sem lehet elfeledkezni.
A kollektorok teljesítményének mérése az összehasonlító teszteken túl, egyedi körülmények között lehetséges. Erre minden gyártónak meg vannak a megfelelő kiegészítői. Azonban a mérés folyamata, pontosabban a mért paraméterek jelentősen eltérnek egymástól. Ennek az oka, hogy minden rendszer más beállításokkal, pontosabban a felhasználó igényeinek megfelelően dolgozik. Pl. ha a pályázati rendszeredben nem lenne 2 napig vízelvétel, hiába sütne a nap, nem nőnének a MW-ok.
Csak érdeklődnék: ha valóban magas hőmérsékletű az AP kollektor, hogyan lehetséges idézlek: Mondtam már, hogy szolárkörbe a takarékosak Pex-Al-Pex csövet használnak? A kollektortól egy méterre már nincs 100 fok feletti hőterhelés, a két egy méteres darab pedig lehet pl. flexibilis acél.
A valós teljesítménnyel bíró kollektorok gyártói a technológiai utasításban kikötik a keményforrasztású rézcsövet. Az általad lenézett WOLF kollektorok üzemi hőfoka 120-130 fok. Ez a csőben sem csökken le, mitől is csökkenne?
Folyamatosan kardoskodsz a tárolók ellen. Végigolvasva eszmefuttatásod, csak azt tudtam kivenni belőle, Te maradj a visszaeresztős megoldásnál.
Idézlek: Semmiképpen NEM érdemes akkorát telepíteni, hogy a júliusi csúcsmennyiséget is be tudja fogadni, mit kezdenél napi 1500 liter forró vízzel, hiszen minden nap újra és újra termelődik. Úgy 50-60 db 1500 literes tárolóval át is lehetne vészelni a nyarat. Nem ez a megoldás.
Zseniális! Ezt hívják parasztvakításnak. Micsoda ostobaság, 50-60 tároló. Ez valóban azt sugallja, hogy rajtad kívül senkiben sem lehet megbízni, és aki felveti a fűtési puffer lehetőségét, dilettáns.
A korszerű kollektorok NEM alkalmasak a leeresztős üzemre. Mint ahogy a gyártók fel is hívják a figyelmet arra, hogy TILOS üresen hagyni a kollektorokat.
A drain-back rendszer hatékonyságára és szükségszerűségére a következő lírai idézet találtam: Egy nagyon ügyes kis Drain-Back tartályban húzza meg magát az első fagymentes helyen, a legfelső fűtött szint födémje alatt. Itt a víz kellemes, rossz esetben is szobahőmérsékleten várja, hogy a legkevesebb napenergiát is átadhassa nekünk. Ugyanis, ha meggondoljuk, az üres kollektort felmelegíti az ébredező nap, erre a szabályzó bekapcsolja a szivattyút és nem jeges fagyállót, hanem finom langymeleg vizet juttat a kollektorba, ami egy picinyke plusz hővel megemelve átadja a szintén szoba-hőmérsékletű Drain-Back tartálynak, azontúl a szoláris tárolónknak. Könnyen belátható, hogy a legkisebb napmeleget is becsalogathatjuk otthonunkba, melegítve ezzel használati vizünket, vagy segítve fűtésünknek.
Ismét egy marketingfogás, mely teljességgel lényegtelen, és mérhetetlen veszteségekről beszél.
Számoljunk: legyen 20 méter Ø18mm-es keményforrasztású rézcső a kapcsolat a kollektorok és a puffer között. Ha 5 kollektorral számolok a bennük lévő folyadék 8,5 liter, a csőben további kb. 5 liter jeges fagyálló lehet. Ezzel szemben a tároló hőcserélőjében 14 liter szobahőmérséklettől melegebb fagyálló található. Ha elindul a szivattyú ez a két folyadék (legkisebb fordulatszám esetén is) max. 10 másodperc alatt helyett cserél. Akkor miről is szól ez az idézet?
Nyílván valóan arról, hogyan adjunk el egy olyan technikát magánembereknek, melyet speciális méretezésű rendszerekhez és felhasználási módozatokhoz találtak ki. Illetve arról, hogy egy gyenge hatásfokú rendszert hogyan lehet elsütni a komoly technológiát felajánló konkurencia ellenében.
A személyeskedésedről meg csak annyit, hogy másik mellény kéne venned!
Üdv: Urbancsok Attila
Új fiú vagyok, eddig csak -és időnként - figyelemmel kísértem a társalgást.
Neki cihelődtem egy kollektoros rendszernek, két dologban szeretnék sgítséget kérni. Remélem van már tapasztalotok abszorber festékkel kapcsolatban. Milyet és hol érdemes vanni? Esetleg lehet házilag is keverni: :) A másik kérdésem: a differencál-hőmérséklet kapcsoló, magyarul a vezérlő elektronika. Tud valaki valahol normális áron - esetleg kapcsolási rajzot feltenni/küldeni?
Hali! Nem tudom, hogy csinálod, de engem kinyírnának otthon, ha éjfél körül le mernék ülni netezni :)
Na, meggyőztél a hárfáról. A spirálcsövest meghagyom a kerti zuhanyozóhoz. Viszont most meg kíváncsivá tettél a tároló kialakításával kapcsolatban. El nem tudom képzelni, hogyan lehet a víznyomást és a hőcserélőt egyszerre "kiküszöbölni".
Ami még számomra kérdés: mitől nem lesz gondja a szivattyúnak a levegővel a drain back rendszernél? Csak a saját cirko kazánomból tudok kiindulni, ha ottt levegős a rendszer, akkor nem működik. A drain back mitől más?
Az alapterület ötöde: szerintem ez nem gond, ha szerencsés fekvésű az épület (pl. az egyik tetősík déli+optimális a lejtése+nincsenek rajta ablakok, tudom, ez már túlzás), szóval ilyen esetben akár a 40% is összeszedhető. Az már csak "ér valami".
"Azt nem lehetne megcsinálni, hogy télre tervezni napkollektor felületet, és nyáron letakarni, vagy/és lekapcsolni egy részét? Már akinek nincs otthon 2-3 medencéje (ha van még rajtam kívül ilyen ;-) " Természetesen meg lehet, ez a módszer egyik előnye. Csak én "gyászolom" a nem hasznosuló energiát. Telefonozni szeretnétek, vagy megnézni egy működő rendszert? Azt azért fontos tudni, hogy számottevő eredményhez az épület alapterületének az ÖTÖDE javasolható kollektorfelületként. Ez tudhat kb/sacc éves szinten 25% fűtési energiát kiváltani( passzívaknál azért jobb a helyzet)
"A spirál csöveket is meg tudom tekergetni úgy, hogy leürüljenek, a leűrítés szerintem nem ezen múlik." 1:0 a javadra, a csőkígyó olyan kialakítása nekem eszembe sem jutott, hogy a spirál minden "kanyar" után néhány fok eséssel halad a következő " kanyar" felé. Ha ezt így megépíted, talán ez lesz az első kollektor, ami rendes vízszintbe állítva is leürül. DE, a kollektorok összekapcsolásánál más szempontok is felmerülnek. Ha öt darab ilyen kollektort akarsz rendszerbe kapcsolni, akkor már lesz két külső gerinc vezetéked, és bonyolódik a külön szigetelendő csőrendszer. Nagyobb hátrány is származik belőle. Rosszabb lesz a hatásfok, mivel magasabb lesz a koll. átlaghőmérséklete, és így több hőt sugároz vissza a környezetének. Ha leskicceled a kétféle megoldás esetén a csőben haladó folyadék várható hőnövekedését cm-ről cm-re, akkor látható lesz, hogy az egyik megoldásnál a kollektor kilépő oldalánál magasabb lesz az abszorberfelület hőmérséklete. Az ilyen felépítésű kollektorok hővesztesége 20-30%-al magasabb, ez télen komoly veszteséget okoz. Viszont ezek egyszerűbben gyárthatók. "Az ominózus rendszer esetén pedig még mindíg csak hőcserélős módszer esetén tudom elképzelni a leereszthetőséget." Igaz, a hálózati víznyomástól le kell választani a szolárkört, de van még néhány szóbajöhető műszaki megoldás, a tartály belső kialakításának függvényében. A HÁRFA további erényei: jóval kisebb a nyomásvesztesége, ( kisebb szivattyú) gravitációs üzemre is alkalmas
Ferembá! Küldenél nekem a mélemre egy elérhetőséget? Vagyunk itt 4-5-en akiket komolyabban érdekelne drainback rendszerű napkollektor, és lenn 1-2 konkrét kérdésem.
Gondolkodtam a téli-nyári teljesítmény különbségben:
Azt nem lehetne megcsinálni, hogy télre tervezni napkollektor felületet, és nyáron letakarni, vagy/és lekapcsolni egy részét? Már akinek nincs otthon 2-3 medencéje (ha van még rajtam kívül ilyen ;-)
Hahó! Nem megy bele csöppnyi agyamba. Pedig elhihetitek, próbálom megérteni, csakhát ehhez biztosan gépésznek kellett volna születnem, nem pedig informatikus/földmérőnek. Szóval: ha nem hárfa, hanem spirál, akkor miért kell hirtelen: 1. visszacsapó szelep, 2. 200 C fok hőtűrésű automata légtelenítő, 3. egy kanna etilén-glikol? A spirál csöveket is meg tudom tekergetni úgy, hogy leürüljenek, a leűrítés szerintem nem ezen múlik. Forrasztási gondjaim nincsenek, sőt felajánlom, hogy az említett forrasztásokat én csinálom meg Neked, kb. a tizedéért. (rézcső feldolgozással foglalkozó cégnél dolgozok, csak nem a fűtő, hanem a hűtőiparban). Szóval nem a lustaság a gond, nem is a spórolás, hanem a rendszer leegyszerűsíthetőségére szerettem volna rámászni (ahány forrasztás, annyi hibalehetőség). Az ominózus rendszer esetén pedig még mindíg csak hőcserélős módszer esetén tudom elképzelni a leereszthetőséget.
Nem is a forrasztással van a gond hanem a rézcső rézlemezre passzitásával és a szelektiv bevonattal. Mennyire megy fel a hőmérséklet a kollektorban ha nincs benne viz?
Szívemből szóltál. Én is azért szivárogtam be a napenergia hasznosításba, mert végtelenül bosszantott, hogy az ingyen energiák kinyeréséhez szükséges egyszerű eszközöket aranyáron akarják egyesek forgalmazni. Mint amikor a fuldoklónak jó pénzért dobnak mentőövet. A bazár meglesz, kiadjuk a topikos agy-vihart félbőrkötés nélkül. Viszont legyen benne diófa-bonsai mindenképpen :-)) Ha kispórolod a hárfát ( mi bajod ezekkel a fákkal?), akkor venned kell a "bazárban" visszacsapó szelepet, és 200 C fok hőtűrésű automata légtelenítőt, valamint egy kanna etilén-glikolt. Ezek együttvéve topikáronféláfával is 35e Ft. 20 forrasztást bármikor megcsinálok Neked-- mondjuk húszezerért. Ezen, meg a hőszigetelésen káár spórolni, na de nem is takarítasz meg vele sokat. Bár, attól függ, mennyi az órabéred :) Ellenkezik az etikai érzékemmel, de illetlenség lenne eltitkolni: elképesztő áron tudok hőálló szigetelő csőhélyat. Mondtam már, hogy szolárkörbe a takarékosak Pex-Al-Pex csövet használnak? A kollektortól egy méterre már nincs 100 fok feletti hőterhelés, a két egy méteres darab pedig lehet pl. flexibilis acél.
Most akkor vagy kihallgattalak Benneteket, vagy lehet, hogy itt, a topicban beszélgettetek, akkor viszont erős memóriagondjaim vannak, mert nem emlékszem rá...
Közben olvasgattam más indexes fórumokat is, és az alternatív energia címűben javasolta vki (bocs, rossz a memóriám), hogy érdemes lenne házilagos kivitelezésű rendszerekhez való anyagokkal kereskedni (Urbancsok urat most rázza ki a hideg). Mindenesetre engem is régóta foglalkoztat ez az ötlet, hogy össze kellene szedni minden olyan tudnivalót, ami hasznos lehetne az otthoni kivitelezésekhez, aztán néhány vállalkozó kedvű egyén pedig foglalkozhatna az otthon-nem-kivitelezhető-de-lényeges elemek árusításával/telepítésével. Szerintem lenne piaca.
"..úgy kell megtervezni az épület átlagosnál nagyobb ereszét, hogy a téli delelő nap sugarai még pont be tudjanak sütni a szép nagy nyílászárókon, viszont a nyári nap már jóval magasabban delel, így az eresz beárnyékolja az egész falat."
Éppen erről beszélgettünk az elébb ferembá'-val. :) Szerencsémre ez nálam így került megtervezésre. Igaz hogy nem az ereszalja, hanem a ház déli oldalán végig húzódó erkély biztosítja ugyanezt az árnyékolástechnikát, de ez végülis lényegtelen. :)
Örülök, ha valóban működőképesnek titulálható az ötlet. Nagyon várom az ábrát a villanybojler átalakításához, a napokban pedig összeszedem magam, és nekiesek a kollektornak. A múltkor írtad, hogy szerinted a "hárfás" a legoptimálisabb, azért én kíváncsi lennék, hogy megéri-e a munka és ártöbletet a sima hajlogatott csőkígyóhoz képest.
Pufferelés: az általam megrajzolt esetben nem jövök rá, hogy hogyan lehet (lehet-e egyáltalán) 'leeresztős' rendszert tervezni, hiszen állandó nyomás alatt van a puffer. De lehet, hogy nem is érdemes, hiszen HMV nyáron is kell, tehát nincs olyan üresjárat, mint pl. fűtés esetén.
Diófa: Megadom magam. Sőt, régen mindíg mondogatták a nagyszüleim, hogy azért ültettek az udvarba (főleg a baromfiudvarba) diófát, mert a legyek nem szeretik. Félek, hogy a legyeknél is van evolúció, mert én nem tapasztaltam még ilyet... Egy faházas topicban olvastam viszont, hogy úgy kell megtervezni az épület átlagosnál nagyobb ereszét, hogy a téli delelő nap sugarai még pont be tudjanak sütni a szép nagy nyílászárókon, viszont a nyári nap már jóval magasabban delel, így az eresz beárnyékolja az egész falat.
Gratulálok a döntésedhez. Ha harmadszor is építkeznék(még a 2.-on is van mit tenni), én is a passzív technológiát preferálnám. A puffertartály kérdést megpróbálom alaposabban kivesézni, mivel hamis próféták téves tanokat kezdtek hirdetni. Én négy csoportra osztanám a pufferméretezést, attól függően, hogy mi a betáplált energia forrása. I. Gázkazán esetén a működtetés optimalizálásához - 6-24 órás tárolásra- az még egy hosszabb misét megérne, hogy milyen a kazán és mi a hőleadó. II. Faelgázosító kazánhoz III. Szoláris HMV tároló (12 hónapos üzemeléssel) IV. Szoláris fűtéspuffer ( kb. 7 hónapos üzem ) Van még egy, az a "legszebb", évszakos szolártároló, ami a nyári meleget speizolja el télre. Meg a legdrágább is ez, 100 m2 lakáshoz úgy 150m3 térfogattal, már ha vizet használnak az akkumuláláshoz. Természetesen alacsony hőfokú fűtéshez ajánlható, így is kisebb vagyon a hőszigetelése, még akkor is, ha a föld, ill. a ház alá kerül.
A szoláris fűtéspuffer méretezése teljesen más alapokon nyugszik, mint a kazános. Egy kazán teljesítménye állandó, míg a szolárp.-nél a "kazán" maga a Nap, melynek a teljesítménye, és a "bekapcsolt" órák száma december 21-ig napról-napra csökken, majd újra növekedni kezd. A hasznosítható,és átmenetileg tárolni szükséges energiamennyiség a fűtési szezon alatt 1:4 arányok között (400%!!) változik. Túlméretezni nem szabad, mert jelentősen nőnek a hőveszteségek. Ha időszakosan jóval nagyobb kapacitás szükséges, akkor 2 db lehet a megoldás. Mindez nem olyan rémes, megfelelő szakember, és méretező program társaságában. Ismerek néhány megbízhatót, ha igény van rá, szólj.
Semmiképpen NEM érdemes akkorát telepíteni, hogy a júliusi csúcsmennyiséget is be tudja fogadni,mit kezdenél napi 1500 liter forró vízzel, hiszen minden nap újra és újra termelődik. Úgy 50-60 db 1500 literes tárolóval át is lehetne vészelni a nyarat. Nem ez a megoldás. A nagy mennyiségű nyári felesleges energiát kiválóan lehet hasznosítani egy medence fűtésére, ami köztudottan igen energiafaló objektum( a gyermekeid majd imába foglalják a nevemet ). Ha nem szerepel medence a terveid között, akkor olyan kollektoros rendszert kell kialakítani, ami bírja az üresjárást. A hagyományos fagyállós rendszereket nem lehet leállítani, már egy napközbeni áramszünet is gondot okoz: felforr, lefúj, savasodik, stb. A korábban emlegetett visszaeresztős rendszer-- ehhez az üzemhez való kollektorokkal-- alkalmas a biztonságos üzemeltetésre
"Ez nem megy a szabályozhatóság rovására? Valamint így a puffer hol van a képben?Egy keringető szivattyú fogyasztása kb mennyi?(érdemes azon spórolni?) "
A puffert közvetlenül ( Drain- back tartályon, és szivattyún keresztül) csatlakoztatod a kollektormezőhöz. A puffer víz fordul meg a kollektorkörben, itt nincs beiktatva hőcserélő. Ne szomorkodj, hogy elhagyható, ettől javul a rendszerhatásfok. Nem az 50W teljesítmény megtakarítás a lényeg, hanem egy mozgó alkatrésszel kevesebb lesz a fűtésrendszerben, csökken a hibaforrások száma. Ha karácsonykor leáll a fűtés egy szivattyúhiba miatt, akkor majd megérted mire gondolok. A puffernek van jónéhány csatlakozási csőcsonkja( a jobbaknak 4 szinten, a rétegeződés miatt ) ezekre csatlakozik a kazán, és a fűtés előre- és vissza. Egyszerű,a kazán áll középen, ide csatlakozik mindenki! Nagyon kevés szolárrendszer üzemel Mo.-on, ebből a kevésből meglepően sok hibásan lett telepítve, legyen az bármilyen patinás márka, javaslom terveztess és szereltess leinformálható urakkal. A különböző típusú napkollektorok teljesítménye alapvetően 6 azaz hat technikai paraméteren múlik. Ránézésre átlagos gépészszakember nem tudja megmondani, hogy éves szinten ez mekkora energiahozamot jelent. Viszont , bármilyen hihetetlen, a kollektorok teljesítménye +/- 15%-os sávon belül van( azonos elnyelőfelületre számolva). Ez addig igaz, amíg nem akarsz 40-50 foknál melegebb hőfokot előállítani, a környezeti hőfokhoz képest, afelett a vákuumcsövesek nagyon beelőznek( Így nézd az árakat). Na, nem képezzük ma tovább a konkurenciát, megyek megkeresem a Cavin......,hogy is hívják?
"Nekem is lassú,de ötvenen túl ez normális." Ez OK, de én csak 26vok!:(
A tervezett házam a normálisnál jobban tervezem szigetelni(passziv ház jelleg), hővisszanyerős szellőztetés, stb, tehát elvileg kicsi lesz az energiaigénye!(falfűtéssel megoldva) Ha csak az idei telet nézzük, akkor mondhatni átlag egy hét napos időjárás,és kevesebb borús volt a megoszlás, tehát (szerintem) megfelelően méretezett rendszerrel megoldható, hogy a fűtés nagy részét kollektorról bonyolítsam... A maradékra hőszükséglet kielégítésére lenne betéve egy vegyestüzelésü kazán.(gáz nehezen megoldható, drágán kiépíthető és nemszeretem technológia) A nagy méretű puffer azért lenne, egyrészt hogy több hőt tudjak letárolni a kollektorokból, tehát több borús napot bírjon ki, valamint ha mégis kazánnal kell fűteni, akkor azt minnél ritkábban kelljen begyújtani...(természetesen ésszerű kompromisszum keretein belül)
"A Drain- Back-nél a szolárköri folyadék lehet adott esetben maga a fűtésköri víz, így elhagyható egy hőcserélő( és az egyik szivattyú)"
Ez nem megy a szabályozhatóság rovására? Valamint így a puffer hol van a képben?Egy keringető szivattyú fogyasztása kb mennyi?(érdemes azon spórolni?)
Ha érdekel benneteket, hogyan lehet egy villanyboilerbe beletuszkolni a napenergiát -- külső hőcserélő segítségével -- akkor megpróbálok egy helyes rajzot előállítani. Ugyanis a villanyboiler sokkal olcsóbb, mint a szoláris tárolók, meg lehet hogy már van is. Kiváncsian várjuk
Ha nincs hely a tároló részére, akkor csak egy lehetőség marad. A FOCO Heat Pipe nevű tárolós kollektora.Ez egy síkkollektor aminek van egy hőszigetelt "hátizsákja", mint egy púp a padlástér felé, abban van a beépített tartály. A hővesztesége nem optimális, a szabad ég alatt , és a padlástérben télen hogy is lehetne. Viszont nem kell hozzá szivattyú, szolar-elektronika.Van neki beépített elektromos fűtőbetétje is , hogy nagyon zord időben szét ne fagyjon.www. soltec.hu itt olvashatsz róla többet. A korrekt megoldás azért a lakótérben lévő bojler lenne. Szerintem a fő szempont környezetünk megóvása, a természeti erőforrások hasznosítása. Ez is egy kicsi lépés lehet a fenntartható fejlődés irányába. Nagyon-nagyon kicsi lépés, néhány százezerért, állami támogatás nélkül 2005-ben. Ennyi, HMV termelés tartály nélkül nem lehetséges. Üdvözlettel: ferembá
Itt mindenkit megtalálsz, árakat persze nem mindenki tesz fel. Régi trükk, árat csak a bemutató végén mondunk, addig hátha annyira beleszeret a kliens a holmiba, hogy elveszíti a józan ítélőképességét.
Nekem is lassú,de ötvenen túl ez normális.( kérlek ne cáfolj meg ) Hőcserélőn azt értettem amit te is, egy ellenáramú lemezes hőcserélőt. Ez mindig egy szükséges rossz, csak azért kell, hogy különböző folyadékok ne keveredjenek össze. Az ivóvíz, a víz-glikol keverék, a kazánvíz hőátadási pontjainál hőcserélő szükséges, mindkét oldalon keringetni kell a leveket, ez két szivattyút igényel. A Drain- Back-nél a szolárköri folyadék lehet adott esetben maga a fűtésköri víz, így elhagyható egy hőcserélő( és az egyik szivattyú) A hőszivattyú az egy teljesen más történet, az a fordított üzemmódban működő klímagép. A téli eseti távollétre méretezni egy nagy puffert (egy heti energiát betárolni), úgy, hogy az év 355 napján nincs szükség, csak az ötöde méretűre, az nem jó megoldás. A túl nagy tárolónak a hővesztesége ( nagyobb a felület ) 355 napon át energiát veszít feleslegesen. Az épület fagymentesen tartása ,átlagos épületre gondolok, kicsi energiát igényel. Az egy napi fűtési energia elég lehet egy heti fagymentesen tartásra. Mivel időjárásunkra jellemző, hogy derűs téli napok éjszakái a nagyon hidegek, néhány jó napkollektor ( ezen a topikon tudod milyen kollektort illik venni :) ) megoldhatja a fagymentesítést. Ha radiátoros fűtésed van akkor kizárólag vákuumcsöveset javaslok, ha alacsonyhőfokú a rendszer, akkor ár szerint válogass. A villanyboilerbe a víz hagyományosan fog bemenni, csak a napsütés idején meg kell cirkuláltatni egy hőcserélőn keresztül. Csak egy picit bonyolult, jövő héten felteszem a rajzát. Ez így rendben van? Üdv: ferembá
