Rézlemezek közé milyen térelválasztó, de nagyon jó hővezető anyag ("kamrák" kialakításához anyag) a legmegfelelőbb?
Értehetőbben és leegyszerűsítve:
adott két sik rézlemez, ezek között hosszában menne sok ilyen térelválasztó "spagettitészta" kb 20 mm-enként, ami kialakítja a hosszanti kamrákat és erre is fekszik fel a két lemez, tehát tömítenie is kell. A kamrák persze egymással folytatólagosan kapcsolódnak. Tehát elvében olyan lenne mint egy csőkígyó, csak nagyobb felülettel rendelkezik. De mivel a hátsó rézlemezt nem éri napsugárzás, ezért kéne a kérdéses anyag, ami az első rézlemezről, a hátsókhoz viszi a hőt.
Az általam ismert műanyagok jó hőszigetelők, ezért azok sajnos nem jöhetnek szóba. A gumi talán egy fokkal jobb. Van valami javaslatotok erre?
De az is jó (bár házilag nem kivitelezhető és emiatt drágább is), ha tudtok olyat javasolni, ahol geometriailag profilossá alakitják (kb. mint trapézlemez) a sik lemezt préseléssel és aztán vonalhegesztéssel a megfelelő vonalon pontosan összehegeszetik.
Némi derűvel tölt el, hogy a jó marketing – és nem utolsó sorban a közös ellenség - micsoda hallgatóságot képes vonzani. (A jó a tálalásra vonatkozik, nem a reklám valóság tartalmára)
Gratulálok a megnyert pályázathoz! Érdekelne, hogy kik vettek még részt a meghívásos pályázaton? Illetve, az is érdekelne, miért kell ezt a drain-back technikát alkalmazni HMV készítésnél?
Nem sértésnek szántam a barkácsolást, mindössze tényként közöltem. Megítélésem szerint, ha valaki összeállít egy olyan rendszert, melynek az elemeit innen-onnan összevásárolja, a barkácsolás. (Láttam én már kispolszki motorgenerált egy lakótelepi parkolóban.) Ez nem baj! Sőt, dicséretes az elszántság. Azonban nem ezt az irány kell (kellene) követnie mindenkinek.
Én fontosabbnak tartom olyan rendszerek összeállítását, melyek „gyári” méretezett elemekből állnak. Ez fontos az üzembiztonság miatt, és a garancia miatt is. Nyílván ennek meg van az ára, de minimum ennyivel jobbak is. És a mögötte álló kutató fejlesztő kapacitásról sem lehet elfeledkezni.
A kollektorok teljesítményének mérése az összehasonlító teszteken túl, egyedi körülmények között lehetséges. Erre minden gyártónak meg vannak a megfelelő kiegészítői. Azonban a mérés folyamata, pontosabban a mért paraméterek jelentősen eltérnek egymástól. E"nnek az oka, hogy minden rendszer más beállításokkal, pontosabban a felhasználó igényeinek megfelelően dolgozik. Pl. ha a pályázati rendszeredben nem lenne 2 napig vízelvétel, hiába sütne a nap, nem nőnének a MW-ok. " ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Megtiszteltél hosszú fogalmazásoddal. Az orosházi vákuumcsöves napkollektoros rendszer úgy lett kivitelezve , hogy a laikus érdeklődők megtekinthessék a rendszer minden elemét működés közben, kérlek egyeztess időpontot a városi önkormányzatnál, ha rám hivatkozol, biztosan szívesen látnak. Megnézheted a hitelesített hőmennyiségmérőt, és meg fogják mondani, kik vettek részt a pályázaton. Ha további kérdéseid lennének, szívesen látunk cégünk irodájában, hétköznap, 8-16 óra között.
Lelkes (eddigi) olvasóként kb. másfél éve eldöntöttem, hogy az új házba csináltatok napkollektor(mezőt)t is a melegvíz készítéséhez.
Aztán kértem árajánlatokat és már sokkal kevésbé lelkesen eljutottam odáig, hogy beszereztem egy 300 l-es két hőcserélős tározót. (Jelenleg csak a kazán melegíti a felső hőcserélőt.)
Látva az újabb kollektorokat és árakat, ismét lelkes vagyok: ez kell nekem!
De:
1. Már megint nem tudom, hogy milyen kollektorra van szükségem: egyes hozzászólások alapján azt látom, hogy kis felületű kollektorok esetén és csak HMV készítésre (főleg télen) hatékonyabb a vákuumcsöves koll. Egész éves használat esetén viszont a síkkollektorok a hatékonyabbak. Végignézve a gyártói/forgalmazói adatlapokat nekem az tűnt fel, hogy az elnyelési/visszasugárzási tényezők közti különbség alig 1-2%. Ez (nálam) nem indokolja az árakban található 60-70 %-os különbséget.
Érthetőbben: az ember fia azért akar napenergiát hasznosítani, hogy: 1. védje környezetét; 2. kímélje a pénztárcáját. Amíg egy "napbefogó" rendszer milliós tétel, addig ez nem igazán kivitelezhető.
2. A kollektorok belső anyaga réz. A tározók hőcserélői acélból készültek. Ez emlékeim szerint galvánelemként funkcionál, melynek végeredménye egy lyukas tároló-csőkígyó. Van erre valami megoldás?
3. Hőcserélő nélküli rendszer. Magát a fogyasztani kívánt folyadékot (konkrétan vizet) melegítjük a kollektorban. Ilyenkor mit lehet kezdeni a magas hőfokon képződő vízkővel? (A kémiai módszer ugye szóba sem jöhet. A mágneses - alias ultrahangos- készülékek pedig nem hatásosak ilyen hőmérsékleti tartományban)
4. Drain-back rendszer. Hogyan lehet kiküszöbölni a korróziót? Mivel a rendszer tele van levegővel, ráadásul nincs is állandóan víz alatt...
Jelenlegi fejemmel úgy tűnik, hogy a rendszer hatásfokát legjobban befolyásoló tényező, az maga a kollektor. Tehát abból célszerű minél jobb hatásfokút venni.(Ha valaki tudna arra válaszolni, hogy 2db síkkoll. vagy 1db vákuumcsöves hatékonyabb télen, azt nagyon megköszönöm. A kérdész azért így teszem fel, mert ez van kb azonos árban.) A szerelvény-igénye a drain-back rendszerű szerkezeteknek sokkal kisebb, így ez tűnik a jobb választásnak (plusz nem kell fagyállót keringető szivattyú). A vezérlő elektronika pedig szinte filléres dolog, házilag.
Ha valahol nagyon nagy hozzánemértésről teszek tanubizonyságot a kérdéseimmel, kérlek benneteket, nyissátok fel szemeimet!
Kár, hogy nincsen kisebb tároló, mint 300L, mert nekem nem hiszem, hogy ez beférne a fürdőszobába :-(
Egy rendszer költségeit elemeire bontva nem ésszerű összehasonlítani. Tehát egy alább leírt család HMV ellátására összesen kellene kalkulálnom egy összköltséget a különböző rendszerekből. Azután mellétenni egy mondjuk 10 éves periódus fenntartási költségeit.
Először egy ilyen kókány megoldás keltette fel az érdeklődésemet: http://www.freeweb.hu/napenergia/gyak/rb/rb1.htm
A kollégáim mutatták, hogy milyen jópofa. Na én ennél már százszor jobbat is össze tudnék rakni, csak hát rá kellene fordítani 3-4x ennyit, de ár/érték arányban ez akkor is jobb lenne. Na innen jött az ötlet, hogy meddig mennék el árban, és abból a keretből mi az a legoptimálisabb megoldás, amit még megéri megcsinálni.
Leolvasztás: A "normális vezérlés"-en azt kell érteni, hogy megforgatja a kollektorban a pufferból a melegebb folyadékot és így leolvaszt? Vagy van valami egyszerűbb/hatékonyabb megoldás?
Az említett síkkolektorok éves teljesítménye és hatásfoka is magasabb.
Tehát nem hatékonyabban több órán át, hanem kevésbé hatékonyak!
Nem tudom ki hozta fel ezt a fentartási költséget, de ez téves információ. Ha megfelelő - előírt - fagyállóval töltik fel a rendszer nincsenek járulékos költségek.
Az olcsóság relatív. Ha nincs rá pénzed minden drága, de ha van akkor minőséget veszel. Bizonyára elegendő neked egy gyengébb rendszer is, de az megtakarítások is gyengébbek lesznek.
Az olcsóságra: az Apricus 20 nettó ára 149.250.- Ft, a Wolf F3 nettó ára (ferembá figyelj!) 168.500.- Ft.
Kérdéseidre:
1. 50 liter/fő, azonban solar tárolóból 300 literes a legkisebb.
2. A tető színe legalább olyan fontos mint a szobák színe.:) A tájolás megfelelő.
3. Nem kell takarítani a kollektorokat. Egy normális vezérlés leolvasztja a mezőket. A vákumcsövesről nehezebben olvad le a hó!
Ha lesz kollektorom, akkor nagy valószínűséggel nem a tetőre fogom felhelyezni, hanem a talajra a háztól X méterre (a csövet jól leszigetlve a földben), pont az ilyen takarítási és tájolási macerák miatt. Nem mellékesen a napkövető mozgatás is könnyebben megoldható. Nem is értem, hogy a gyártók miért szajkózzák a nyeregtetőre való felhelyezést déli tájolással bizonyos szögben. Felesleges kolonc az üzemeltetőnek. A tetőre való rögzítés is számos hibaforrásra ad okot, főként szigetelési problémát értek ezalatt. Úgyhogy akinek van helye a ház mellett, az jobban jár szerintem, ha a "földre" telepíti.
Nyilván akkor az Apricus vákuumcsöves kollektorokat erre tervezték. Tehát ha jól értem, akkor ennek a teljesítménye alatta marad a Wolf, Viessmann és Buderus síkkollektoroknak, de cserébe olcsóbb megvenni, fenntartani. Mondjuk a honlapon olvasottak alapján ugyan alacsonyabb teljesítményűek, de több órán át hatékonyak!
Ha most nekem egyenlőre úgysincs pénzem, és lehetőségem egy társasházi kétszintes tetőtéri lakásban komoly, fűtésre is maradéktalanul alkalmas napkollektoros rendszer kiépítésére, akkor azért HMV előállítására elég lehet nekem egy gyengébb teljesítményű, de legalább kifizethető rendszer ugye?
Kérdéseim: 1, Vajon mennyi használati melegvízzel kell számolni egy 3-4 fős család esetén? Mosogatás (nem géppel), fürdés, mosás stb. Ezekből ugyanis főleg csak a fürdést tudom megsaccolni, a többit csak a hidegvíz alapján tartom nyilván.
2, Ha nekem kb 40 fokos dél-délnyugati tetőm van, amit fa biztosan nem árnyékol (és nem is fog soha), akkor ez a tájolás/dőlésszög mennyire hatékony? A tetőn sötétbarna mázas cserép van.
3, A hó mennyire takarja el a napkollektorokat télen? A síkkollektort könnyebb takarítani, de a vákumcsövesről hamarabb leolvad a hó...
Nem tudom, melyik gyártó honlapján találta ezt. Gondolom, ezt a rendszert erre tervezték.
A vákumcsöves kollektor egy újabb technika, mint a síkkollektor.
Az említett Apricus vákumcsöves kollektor mind árban mind teljesítményében alatta marad a Wolf, Viessmann és Buderus síkkollektoroknak! Vagyis olcsóbb és gyengébb. Ettől még vákumcsöves.
Sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy mire szándékozik valaki a kollektorokat használni. Családi házas kategóriában fűtés és HMV készítésre síkkolektor, pufferrel és fagyálló rendszerel.
Erre írtam, hogy dícséretes, ugyan akkor mindenki számára nem ajánlható törekvés.
Rengeteg jókezű rádióamatőr volt (vagy van is) aki összerakja, de mégis többen vesznek Quad vagy Kenwood erősítőt.
Autót sem raksz össze a sufniban, mint ahogy mosógépet sem.
Nem igaz, hogy ez az egyetlen módszer arra, hogy napkollektoros rendszered legyen. Legfeljebb Te ezt látod az egyetlen megoldásnak!
A kollektorokat azért nem lehet üresen hagyni, mert kialakuló nagyon magas hőmérséklet miatt szerkezeti károsodások léphetnek fel. Ez nem jelenti azt, hogy ez bekövetkezik! De a tesztek során előforult néhány eset. Ha egy rendszer arra van méretezve, hogy meleget termeljen amit elvonnak belőle, nyílván nem lehet büntetlenűl leállítani a hűtést.
Idézet öntől: A korszerű kollektorok NEM alkalmasak a leeresztős üzemre. Mint ahogy a gyártók fel is hívják a figyelmet arra, hogy TILOS üresen hagyni a kollektorokat.
Idézet a gyártó honlapjáról: Drainback systems use water as the heat-transfer fluid in the collector loop. A pump circulates the water through the solar water heater. When the pump is turned off, the solar water heater drains of water, which ensures freeze protection and also allows the system to turn off if the water in the storage tank becomes too hot. A problem with drainback systems is that the solar water heater installation and plumbing must be carefully positioned to allow complete drainage. The pump must also have sufficient head pressure to pump the water up to the collector each time the pump starts. Electricity usage is therefore slightly higher than a sealed closed or open loop.
Én nem nagyon tudok angolul, de leírná, hogy hol utal arra, hogy TILOS üresen hagyni a kollektorokat? Vagy a vákumcsöves kollektorok nem korszerűek?
Csak mert most én még abban a fázisban vagyok, hogy ki kell találnom, hogy mi is lenne nekem a jobb/kifizetődőbb/kifizethető. Nyilván, ha 2 éven belül tönkremegy a rendszerem, az nem kifizetődő, de nem kifizethető számomra 2-300 ezer forint feletti rendszer.
Kedves Urbancsok! Nem én vagyok a mewgszólított, csak fogatlan prókátorként dumálnék bele. Ha nem volt eddig világos, ismét elmondanám a lényeget: nem unalmamban, fölös szabadidőm eltöltésének céljával szeretnék "barkácsolni" egy napkollektoros rendszert magamnak, hanem azért, mert ez az EGYETLEN módszer kínálkozik, lévén, hogy ma, Magyarországon és fizetésből élő, családos ember vagyok.
Ellenben kíváncsivá tettél: mi lehet az oka, hogy nem ajánlott üresen hagyni a kollektort? A réz és a forrasztások nem lehetnek veszélyben, akkora hő nem keletkezhet a "dobozban". Akkor mi indokolja? (ESKÜSZÖM, nem kötözködés, valóban érdekel!)
No akkor, mint kollega!
Némi derűvel tölt el, hogy a jó marketing – és nem utolsó sorban a közös ellenség - micsoda hallgatóságot képes vonzani. (A jó a tálalásra vonatkozik, nem a reklám valóság tartalmára)
Gratulálok a megnyert pályázathoz! Érdekelne, hogy kik vettek még részt a meghívásos pályázaton? Illetve, az is érdekelne, miért kell ezt a drain-back technikát alkalmazni HMV készítésnél?
Nem sértésnek szántam a barkácsolást, mindössze tényként közöltem. Megítélésem szerint, ha valaki összeállít egy olyan rendszert, melynek az elemeit innen-onnan összevásárolja, a barkácsolás. (Láttam én már kispolszki motorgenerált egy lakótelepi parkolóban.) Ez nem baj! Sőt, dicséretes az elszántság. Azonban nem ezt az irány kell (kellene) követnie mindenkinek.
Én fontosabbnak tartom olyan rendszerek összeállítását, melyek „gyári” méretezett elemekből állnak. Ez fontos az üzembiztonság miatt, és a garancia miatt is. Nyílván ennek meg van az ára, de minimum ennyivel jobbak is. És a mögötte álló kutató fejlesztő kapacitásról sem lehet elfeledkezni.
A kollektorok teljesítményének mérése az összehasonlító teszteken túl, egyedi körülmények között lehetséges. Erre minden gyártónak meg vannak a megfelelő kiegészítői. Azonban a mérés folyamata, pontosabban a mért paraméterek jelentősen eltérnek egymástól. Ennek az oka, hogy minden rendszer más beállításokkal, pontosabban a felhasználó igényeinek megfelelően dolgozik. Pl. ha a pályázati rendszeredben nem lenne 2 napig vízelvétel, hiába sütne a nap, nem nőnének a MW-ok.
Csak érdeklődnék: ha valóban magas hőmérsékletű az AP kollektor, hogyan lehetséges idézlek: Mondtam már, hogy szolárkörbe a takarékosak Pex-Al-Pex csövet használnak? A kollektortól egy méterre már nincs 100 fok feletti hőterhelés, a két egy méteres darab pedig lehet pl. flexibilis acél.
A valós teljesítménnyel bíró kollektorok gyártói a technológiai utasításban kikötik a keményforrasztású rézcsövet. Az általad lenézett WOLF kollektorok üzemi hőfoka 120-130 fok. Ez a csőben sem csökken le, mitől is csökkenne?
Folyamatosan kardoskodsz a tárolók ellen. Végigolvasva eszmefuttatásod, csak azt tudtam kivenni belőle, Te maradj a visszaeresztős megoldásnál.
Idézlek: Semmiképpen NEM érdemes akkorát telepíteni, hogy a júliusi csúcsmennyiséget is be tudja fogadni, mit kezdenél napi 1500 liter forró vízzel, hiszen minden nap újra és újra termelődik. Úgy 50-60 db 1500 literes tárolóval át is lehetne vészelni a nyarat. Nem ez a megoldás.
Zseniális! Ezt hívják „parasztvakításnak”. Micsoda ostobaság, 50-60 tároló. Ez valóban azt sugallja, hogy rajtad kívül senkiben sem lehet megbízni, és aki felveti a fűtési puffer lehetőségét, dilettáns.
A korszerű kollektorok NEM alkalmasak a leeresztős üzemre. Mint ahogy a gyártók fel is hívják a figyelmet arra, hogy TILOS üresen hagyni a kollektorokat.
A drain-back rendszer hatékonyságára és szükségszerűségére a következő lírai idézet találtam: Egy nagyon ügyes kis Drain-Back tartályban húzza meg magát az első fagymentes helyen, a legfelső fűtött szint födémje alatt. Itt a víz kellemes, rossz esetben is szobahőmérsékleten várja, hogy a legkevesebb napenergiát is átadhassa nekünk. Ugyanis, ha meggondoljuk, az „üres” kollektort felmelegíti az ébredező nap, erre a szabályzó bekapcsolja a szivattyút és nem jeges fagyállót, hanem finom langymeleg vizet juttat a kollektorba, ami egy picinyke plusz hővel megemelve átadja a szintén szoba-hőmérsékletű Drain-Back tartálynak, azontúl a szoláris tárolónknak. Könnyen belátható, hogy a legkisebb napmeleget is becsalogathatjuk otthonunkba, melegítve ezzel használati vizünket, vagy segítve fűtésünknek.
Ismét egy marketingfogás, mely teljességgel lényegtelen, és mérhetetlen veszteségekről beszél.
Számoljunk: legyen 20 méter Ø18mm-es keményforrasztású rézcső a kapcsolat a kollektorok és a puffer között. Ha 5 kollektorral számolok a bennük lévő folyadék 8,5 liter, a csőben további kb. 5 liter „jeges” fagyálló lehet. Ezzel szemben a tároló hőcserélőjében 14 liter szobahőmérséklettől melegebb fagyálló található. Ha elindul a szivattyú ez a két folyadék (legkisebb fordulatszám esetén is) max. 10 másodperc alatt helyett cserél. Akkor miről is szól ez az idézet?
Nyílván valóan arról, hogyan adjunk el egy olyan technikát magánembereknek, melyet speciális méretezésű rendszerekhez és felhasználási módozatokhoz találtak ki. Illetve arról, hogy egy gyenge hatásfokú rendszert hogyan lehet elsütni a komoly technológiát felajánló konkurencia ellenében.
A személyeskedésedről meg csak annyit, hogy másik mellény kéne venned!
Üdv: Urbancsok Attila
Új fiú vagyok, eddig csak -és időnként - figyelemmel kísértem a társalgást.
Neki cihelődtem egy kollektoros rendszernek, két dologban szeretnék sgítséget kérni. Remélem van már tapasztalotok abszorber festékkel kapcsolatban. Milyet és hol érdemes vanni? Esetleg lehet házilag is keverni: :) A másik kérdésem: a differencál-hőmérséklet kapcsoló, magyarul a vezérlő elektronika. Tud valaki valahol normális áron - esetleg kapcsolási rajzot feltenni/küldeni?
Hali! Nem tudom, hogy csinálod, de engem kinyírnának otthon, ha éjfél körül le mernék ülni netezni :)
Na, meggyőztél a hárfáról. A spirálcsövest meghagyom a kerti zuhanyozóhoz. Viszont most meg kíváncsivá tettél a tároló kialakításával kapcsolatban. El nem tudom képzelni, hogyan lehet a víznyomást és a hőcserélőt egyszerre "kiküszöbölni".
Ami még számomra kérdés: mitől nem lesz gondja a szivattyúnak a levegővel a drain back rendszernél? Csak a saját cirko kazánomból tudok kiindulni, ha ottt levegős a rendszer, akkor nem működik. A drain back mitől más?
Az alapterület ötöde: szerintem ez nem gond, ha szerencsés fekvésű az épület (pl. az egyik tetősík déli+optimális a lejtése+nincsenek rajta ablakok, tudom, ez már túlzás), szóval ilyen esetben akár a 40% is összeszedhető. Az már csak "ér valami".
"Azt nem lehetne megcsinálni, hogy télre tervezni napkollektor felületet, és nyáron letakarni, vagy/és lekapcsolni egy részét? Már akinek nincs otthon 2-3 medencéje (ha van még rajtam kívül ilyen ;-) " Természetesen meg lehet, ez a módszer egyik előnye. Csak én "gyászolom" a nem hasznosuló energiát. Telefonozni szeretnétek, vagy megnézni egy működő rendszert? Azt azért fontos tudni, hogy számottevő eredményhez az épület alapterületének az ÖTÖDE javasolható kollektorfelületként. Ez tudhat kb/sacc éves szinten 25% fűtési energiát kiváltani( passzívaknál azért jobb a helyzet)
"A spirál csöveket is meg tudom tekergetni úgy, hogy leürüljenek, a leűrítés szerintem nem ezen múlik." 1:0 a javadra, a csőkígyó olyan kialakítása nekem eszembe sem jutott, hogy a spirál minden "kanyar" után néhány fok eséssel halad a következő " kanyar" felé. Ha ezt így megépíted, talán ez lesz az első kollektor, ami rendes vízszintbe állítva is leürül. DE, a kollektorok összekapcsolásánál más szempontok is felmerülnek. Ha öt darab ilyen kollektort akarsz rendszerbe kapcsolni, akkor már lesz két külső gerinc vezetéked, és bonyolódik a külön szigetelendő csőrendszer. Nagyobb hátrány is származik belőle. Rosszabb lesz a hatásfok, mivel magasabb lesz a koll. átlaghőmérséklete, és így több hőt sugároz vissza a környezetének. Ha leskicceled a kétféle megoldás esetén a csőben haladó folyadék várható hőnövekedését cm-ről cm-re, akkor látható lesz, hogy az egyik megoldásnál a kollektor kilépő oldalánál magasabb lesz az abszorberfelület hőmérséklete. Az ilyen felépítésű kollektorok hővesztesége 20-30%-al magasabb, ez télen komoly veszteséget okoz. Viszont ezek egyszerűbben gyárthatók. "Az ominózus rendszer esetén pedig még mindíg csak hőcserélős módszer esetén tudom elképzelni a leereszthetőséget." Igaz, a hálózati víznyomástól le kell választani a szolárkört, de van még néhány szóbajöhető műszaki megoldás, a tartály belső kialakításának függvényében. A HÁRFA további erényei: jóval kisebb a nyomásvesztesége, ( kisebb szivattyú) gravitációs üzemre is alkalmas
Ferembá! Küldenél nekem a mélemre egy elérhetőséget? Vagyunk itt 4-5-en akiket komolyabban érdekelne drainback rendszerű napkollektor, és lenn 1-2 konkrét kérdésem.
Gondolkodtam a téli-nyári teljesítmény különbségben:
Azt nem lehetne megcsinálni, hogy télre tervezni napkollektor felületet, és nyáron letakarni, vagy/és lekapcsolni egy részét? Már akinek nincs otthon 2-3 medencéje (ha van még rajtam kívül ilyen ;-)
Hahó! Nem megy bele csöppnyi agyamba. Pedig elhihetitek, próbálom megérteni, csakhát ehhez biztosan gépésznek kellett volna születnem, nem pedig informatikus/földmérőnek. Szóval: ha nem hárfa, hanem spirál, akkor miért kell hirtelen: 1. visszacsapó szelep, 2. 200 C fok hőtűrésű automata légtelenítő, 3. egy kanna etilén-glikol? A spirál csöveket is meg tudom tekergetni úgy, hogy leürüljenek, a leűrítés szerintem nem ezen múlik. Forrasztási gondjaim nincsenek, sőt felajánlom, hogy az említett forrasztásokat én csinálom meg Neked, kb. a tizedéért. (rézcső feldolgozással foglalkozó cégnél dolgozok, csak nem a fűtő, hanem a hűtőiparban). Szóval nem a lustaság a gond, nem is a spórolás, hanem a rendszer leegyszerűsíthetőségére szerettem volna rámászni (ahány forrasztás, annyi hibalehetőség). Az ominózus rendszer esetén pedig még mindíg csak hőcserélős módszer esetén tudom elképzelni a leereszthetőséget.
Nem is a forrasztással van a gond hanem a rézcső rézlemezre passzitásával és a szelektiv bevonattal. Mennyire megy fel a hőmérséklet a kollektorban ha nincs benne viz?
Szívemből szóltál. Én is azért szivárogtam be a napenergia hasznosításba, mert végtelenül bosszantott, hogy az ingyen energiák kinyeréséhez szükséges egyszerű eszközöket aranyáron akarják egyesek forgalmazni. Mint amikor a fuldoklónak jó pénzért dobnak mentőövet. A bazár meglesz, kiadjuk a topikos agy-vihart félbőrkötés nélkül. Viszont legyen benne diófa-bonsai mindenképpen :-)) Ha kispórolod a hárfát ( mi bajod ezekkel a fákkal?), akkor venned kell a "bazárban" visszacsapó szelepet, és 200 C fok hőtűrésű automata légtelenítőt, valamint egy kanna etilén-glikolt. Ezek együttvéve topikáronféláfával is 35e Ft. 20 forrasztást bármikor megcsinálok Neked-- mondjuk húszezerért. Ezen, meg a hőszigetelésen káár spórolni, na de nem is takarítasz meg vele sokat. Bár, attól függ, mennyi az órabéred :) Ellenkezik az etikai érzékemmel, de illetlenség lenne eltitkolni: elképesztő áron tudok hőálló szigetelő csőhélyat. Mondtam már, hogy szolárkörbe a takarékosak Pex-Al-Pex csövet használnak? A kollektortól egy méterre már nincs 100 fok feletti hőterhelés, a két egy méteres darab pedig lehet pl. flexibilis acél.
Most akkor vagy kihallgattalak Benneteket, vagy lehet, hogy itt, a topicban beszélgettetek, akkor viszont erős memóriagondjaim vannak, mert nem emlékszem rá...
Közben olvasgattam más indexes fórumokat is, és az alternatív energia címűben javasolta vki (bocs, rossz a memóriám), hogy érdemes lenne házilagos kivitelezésű rendszerekhez való anyagokkal kereskedni (Urbancsok urat most rázza ki a hideg). Mindenesetre engem is régóta foglalkoztat ez az ötlet, hogy össze kellene szedni minden olyan tudnivalót, ami hasznos lehetne az otthoni kivitelezésekhez, aztán néhány vállalkozó kedvű egyén pedig foglalkozhatna az otthon-nem-kivitelezhető-de-lényeges elemek árusításával/telepítésével. Szerintem lenne piaca.
"..úgy kell megtervezni az épület átlagosnál nagyobb ereszét, hogy a téli delelő nap sugarai még pont be tudjanak sütni a szép nagy nyílászárókon, viszont a nyári nap már jóval magasabban delel, így az eresz beárnyékolja az egész falat."
Éppen erről beszélgettünk az elébb ferembá'-val. :) Szerencsémre ez nálam így került megtervezésre. Igaz hogy nem az ereszalja, hanem a ház déli oldalán végig húzódó erkély biztosítja ugyanezt az árnyékolástechnikát, de ez végülis lényegtelen. :)
