Maga ez a TÖRÖKBÚZA kifejezés viszonylag "új" kifejezésünk, a török időkben születhetett meg, mert azelőtt nem igazán tudni a szó létezéséről. Nem is az lehet mögötte hogy tőlük jött volna ez a termény, hanem inkább úgy lehet értelmezni ezt hogy a törökök búzaként használt növénye.
Nyilván tudhattuk azt hogy a kukorica az nem búza, de mi sokáig nem is élelmiszerként fogyasztottuk, hanem takarmányként használtuk fel. Ugye voltak bőven másféle gabonáink termesztve. Őseink a CIROK használták a kukorica előtt, amit ma is a kukorica alternatívájának szoktak mondani és eléggé hasonlít is rá megjelenésben.
Ha megfordítjuk A-CIROK szót így névelővel, akkor újabb sokezredik "véletlen" ami elénk kerülhet.))...
TAPASZTÁS/TAPADÁS fogalma egyaránt ott található a TAPINT/TAPOS/TÉP/TÁP kifejezéseinkben.
Bármit TÉP-ni lehetetlen TAPintás nélkül. TÁP anyagok ténylegesen beépülnek a szervezetünkbe, hozzánk TAP-adnak ha úgy tetszik, fizikailag valósan is a részünké válik a szervezetünkben.
TAPintás kézzel megvalósuló TAPasztás, TAPS esetén is ez áll fenn.)) TAPosni/TIPorni viszont a lábbal történő TAPasztás megvalósítása a gyakorlatban.
A T_P kapcsolódás a TIPEG/TOPOG/TAPPANCS/TAPS féle hangutánzásból eredhet...
"Nem számolsz azzal, hogy a gyökfordítás nem valami értelmileg szögesen ellentétes dolgot jelent, hanem egy szorosan egybe tartozó ellentétpárt jelölhet."
De igen számolok, csak nem ebből az esetleg (erősen kivételesen) előforduló lehetőségből indulok ki, s vonok le messzemenő következtetéseket. Nagy különbség...
"Ilyen a Sátán-Isten is."
Nem ilyen. A S(á, o, ...) ősgyök számos szavunk hangja, és biztosan nem az (e, ö, o, ü)S gyök megfordítása.
"Ez egy szójáték eredménye is lehet, amire a magyar nagyon hajlamos."
Nem nagyon hajlamos... Sőt, igen ritka az ilyen bizonyított átfordítás. - Ha egyáltalán találni ilyet.
TENGER (TÖMGER) régen mennyiségi szó volt a TÖMEGRE utal. Nem véletlen volt ez régen előtaggal jelölve hogy VÍZTENGER.
Továbbá konkrét példákat hoztam, mikor a XXX-TÖMEG kifejezés felváltotta a korábban használt XXX-TENGER kifejezésünket. Lásd például az EMBERTÖMEG ma, előtte EMBER-TENGER...
A T(a, o) hang a földre eső tárgyak hangja. Ezzel a hanggal jelölhették elődeink általában azokat a dolgokat amik leesnek (ma úgy mondjuk: TÁRGYak), azt is, ahova leesnek (TALAJ)
és még magát az erőteljes, többnyire rövid idejű mozgást is. Pl. gyökök végén igeképző; veT, nyit, fuT,.. és toldalékok (mingyökök) végén; -aszT, -eszt, -TaT, -TeT, -T (helyrag)
Pont arra hoztam fel példákat hogy néha nagyon is megfordítjuk azt a gyökérszót.
És még egyszer hangsúlyoznám : A FEJFA és FAFEJ példád az nem gyökfordítás ! Összetett kifejezés szórendjét cseréled fel, a gyökérszavak nem változtak meg. Csak megcserélt a sorrend. De nem lett fordított a gyökérszó.
Amúgy még szó végi toldalékolásnál is előfordul a fordítás : TÚL+OS oldalból TÚLSÓ oldal lesz. Vagy a FEJSZE szavunkat is az értelmezi hogy FEJES...
Érdekes felvetés. A hivatalos narratíva ugye azt állítja hogy azért TENGERI a kukorica, mert tengeren át szállították és ennyi. Ez egyébként amúgy teljesen logikus meg hihető magyarázat is éppen a kukorica esetében.
Csakhogy más terménynek is volt ez a neve ! Köztük olyané is, amit egyáltalán nem kellett másik földrészről tengeren szállítani. Ezekre hamarosan ki is térek bővebben.
A kukorica esetén is valójában előtag ez a TENGERI, mert TENGERI-BÚZA volt a korai megnevezése. De itt simán stimmel rá a tengerentúli történet is, amellett hogy a termésmennyisége is TENGERI.
Csakhogy van például TENGERI-BARACK is amit kajszi vagy sárgabarackként ismerhetünk. A latin neve "malum armeniacum" , azaz ÖRMÉNY területről szállították az ősi szárazföldi Selyemúton keresztül. Tehát ez már (víz)tengeri nem nagyon lehet. Viszont aki látott már ilyen fát beérve, az tudhatja hogy TÖMEGesen, gyakorlatilag olykor fürtökben egymás hegyén hátán vannak a termények jelentős mennyiségben.
TENGERI köles : gyöngyköles/nádhagyma is hívták, tengeri szállítás nem szükséges hozzá hiszen őshonos több kontinensen, Európában is. Viszont erdei aljnövényzetben TÖMEGES előfordulása tapasztalható.
TENGERIHAGYMA : Dél,Délnyugat- Európai honossággal bír, és különlegessége hogy a hagymái TÖMEGRE akár két kilósak is lehetnek.
KUKORICATENGER néven hívták magát a kukoricást, a kukoricaföld nevű termőhelyet, tehát ebben a formában kukorica-tömeg amiről beszélünk. És ami különös még hogy ennek a TENGERI szónak a kukoricára indián nyelvekben van hasonló megnevezése ! Mert az oké hogy az Európa lakossága tengerinek nevezi meg a tengerentúli szállítmányt. De egy őshonos amerikai indián ugyan mi a fenének nevezné ezt a víztenger okán?.)) Nekik ott megvolt ez korábban is.))
A hagyományos értelemben vett TENGER-t régen VÍZTENGER nevezték meg, tehát volt egy megkülönböztető előtag hogy ez itt bizony most a VÍZ-TENGERE és nem másé, vagyis így alkalmazva mondták ezt a VÍZ TÖMEGRE...
Nem számolsz azzal, hogy a gyökfordítás nem valami értelmileg szögesen ellentétes dolgot jelent, hanem egy szorosan egybe tartozó ellentétpárt jelölhet.
Ilyen a Sátán-Isten is.
A szóalkotás ilyenkor tényleges átfordítással élhet. Ez egy szójáték eredménye is lehet, amire a magyar nagyon hajlamos.
Ezt csak az állítja (nem Te, mert Te csak átvetted, mert tetszetős), aki azt hiszi, hogy talált valami érdekeset, amit törvényszerűnek vél a szavak keletkezésének folyamatában, de nagyot tévedett, mivel így nem alkotunk új szavakat.
A hangkészletünk (ősgyök-készletünk) elég korlátozott, ezért nyilván előfordul, hogy fordított sorrendű gyökök is keletkeztek, különösen azért, mert az ősgyökök jelentése alapján szükségszerű is a fordított sorrend, hiszen az első ősgyök azt a jellemzőt mutatja meg, ami megkülönbözteti a második ősgyök jelentésétől, vagy pontosítja azt.
Hogy értsd: fafej, faék, faépület... Tehát olyan -fej, -ék, -épület, amelyik fából van, nem kőből, fémből.
Ugyanakkor szükség volt olyan tárgyak megnevezésére is, mint a fejfa, talpfa, épületfa, melyek ugyan szintén fából készültek, de teljesen más a funkciójuk. Ez utóbbiaknál a funkció kiemelése volt a fontos, ezért került előre a funkciót jelentő szó.
"Te ott rontod el, hogy valamiféle mellékjelenségnek veszel akár ősi jelentés bővüléseket."
Mert az is! Egy gyök ősi jelentésének bővülése egy mellékszál, nem azonos az eredeti jelentéssel.
"Csak az tud tapadni, aminek kiterjedése van, tapadó felülete, amin állni tud, ami tartja a többi reszt: azaz talpa."
Megint fordítva ülsz a lovon. A "mellékszálak" jelentését próbálod ráerőltetni egy hangra.
Értsd meg végre, hogy a gyökök, ugyan úgy összetett szavak, mint a maiak.
Épp ezért ahogy egy összetett szó jelentését nem lehet az egyik alkotójára ráhúzni, ugyanúgy nem lehet egy gyök jelentését sem az egyik hangjára.
Rengeteg szavunkban van T hang, de csak a töredéke kapcsolódik a szétterüléshez, s azok is azért, mert már a T hangon kívül más hangokat is tartalmaznak, amelyek a szétterülésre utalhatnak, vagy a jelentésébe belemagyarázható a szétterülés fogalma.
Nincs a túr, túl, tű, tar, tok, tor, tör, tank, táp, tép, tan, tel(e), -től, -t, szavaknak, toldalékoknak semmiféle 'szétterjedés' vagy 'tapad' jelentése, a TÖM meg épp az ellenkezője.
Még a tapos, talp szavaknak sincs semmi köze a tapadáshoz.
A tapadás csak a TA-P-AD szóra jellemző, azért lett megalkotva, hogy ezt a jelenséget megnevezzük.
A TA-P-OS pedig azt jelenti, hogy valamire rálépünk.
A TA-L(a)-P pedig azt, amivel rálépünk.
Vedd észre, hogy ezek összetett szavak, különböző jelentéssel, amelyeknek csak az első eleme azonos, mint pl: faék, fagerenda, faház, fafej, fafaj, faláb, faszobor, faerezet...
"Létező jelenség pedig. Időnként számolni kell vele. Nincs rá szerintem semmi szabály."
Nem azt mondtam, hogy nem találkozunk ugyan olyan, de fordított hangsorral, hanem azt, hogy ez a jelenség nem szándékos. Mármint az, hogy így hozzunk létre szavakat.
Sőt, még jelentésük is lehet azonos, mint a vízözön, vagy az özönvíz esetében. De a fejfa és a fafej már nagyon nem ugyan az...
Egyik szavunkat sem úgy készítettük, hogy a már egyik meglévő hangsort megfordítottuk.
"Az "atompontos" tömeg szó betű szerinti mai megjelenítése nyilvánvalóan a későbbi, viszont értelmezés szempontjából ezzel lehet 2025-ben illusztrálni a mai megszokott szókincsünk birtokában, hogy ezek nem csak véletlenül közeli hangalakok és szinonimák is egyben."
Ezzel megerősítetted azt, amit fentebb írtál: "...mert bármilyen dolognak lehet időközben egy új, már divatba jött neve ami népszerűbb lesz és cseréli a régit megszokásban."
Ugyanakkor figyelmen kívül hagyod, hogy ez a gondolatmenet nem hozza közelebb egy szó jelentésének megértését, sőt, tévútra viszi a szó eredetének vizsgálatát, hiszen a mai értelmezést próbálod összemosni az eredetivel.
Ez olyan, mintha a 'király' szó jelentését a mai szinonímiájából, a 'jó' szóból próbálnád levezetni.
"De vissza a TENGER dologhoz. Ennek TÖM lehet a gyökérszava, és alapjelentése "rengeteg, nagy mennyiségű", "
A TEN és a TÖM két merőben különböző jelentésű gyök.
A TEN szók korábban kielemeztük, és nem találtunk semmilyen nagy mennyiségre utaló jelentést sem a sumer, pláne nem a kínai, vagy a latin nyelvben.
a TÖM jelentése pedig ezzel szemben szilárd dolgok összenyomását, eredetileg nyilván lyukak elzárását jelenti.
A két gyök csak annyiban rokon, hogy mindkettő T hanggal kezdődik, ami a földdel jelent kapcsolatot.
Továbbá az is probléma, hogy a TÖMeg szó jelentését is fordított irányban vonatkoztatod a TENgerre, hiszen a a tenger fizikai megjelenését (hullámzását) asszociálták a búzamezőre (hullámzik, mint a tenget), embertömegre, és minden más hasonlóra...
"Önmagában a T(a,o) nem a kiterjedésről szól, az csak egy mellék-jelenség, ha épp egy érett gyümölcs esik le. De nem ez az általános."
---
Te ott rontod el, hogy valamiféle mellékjelenségnek veszel akár ősi jelentés bővüléseket.
Nyilvánvaló, hogy a Tam-tam, a tapos a lefelé ható erő hangját utánozza. De rögtön az első szavak ebből, mint tó, tócsa (toccsan) magával vonja a terülés fogalmát. Csak az tud tapadni, aminek kiterjedése van, tapadó felülete, amin állni tud, ami tartja a többi reszt: azaz talpa. Nagy területen egy kis hely: található. Nagy felületen kisebb dolgok tálalhatóak. Ami nem itt van, az túl van ezen. Messze túlra pedig el lehet talpalni. Szóval de. Ez általános.
Sőt mi több most jut eszembe : TANK-OLUNK gépjárművet, hát TÖMjük bele a naftát.)) És ugyanezt tesszük ha egy nagyobbat étkezünk és jól fel-TANKolunk. TÖMKÖL-ünk végül is, így is írhatnánk ha ezzel az -al/-el/-ol/-öl igeképzővel használnánk a TÖMKÖD kifejezésünket...
