Valami olyasmire gondoltam, hogy izomszövetet létrehozni sejttenyészetből. Aztán lenne lakásonként 4 darab 60 cm kerületű bicepsz ( = kb 2*2 darab Schwarzengger karerő) és az tekerné a generátort, meg hordaná be a tüzifát (ha a napenergiát közvetve akarnánk felhasználni fűtésre) :DD
Inkább a (nap)energiabevitel lenne problémás. Úgyhogy tényleg felejtsük el :)
(Hmmm. Ismerem a kérdéskört, de hogyan is vennéd ki az energiát az ATP-ből? (Ami csak egy "kicsit" különbözik a cukortól.) Nem elég belerakni, ki is kell szedni. Ennél még a már felmerült erjesztés is használhatóbbnak tűnik hirtelen...
És már bőven túlmutat az első fázisú napenergián. :)
Jó, pont ezt próbáltam ki, mármint a gúglit. Egy-kettőt elolvastam, de nem mélyedtem el benne.
Napenergiát (vagy bármilyen energiát) nem lehetne tárolni sejttenyészeten belül ATP-ben? Na jó ez már félig sci-fi, de szerintem ez az egyik lehetséges fejlődési vonal. És elképzelhetőnek tartom, hogy vannak erre irányuló kísérletek.
(Nem fogsz szeretni... Stirling motorok -> Google. Végtelen mennyiségű irodalom. A lufi+konzervdoboz kombótól kezdve a NASA féle forgómozgás nélküli magashőmérékletű generátorig minden...)
Nyergeljünk át a gőzgépekre!!! Forraljunk napenergiával vizet. És hasznosítsuk a gőzét! Ebben ezek után több fantáziát látok. Stabil gőzgépek mekkora gőznyomással működn(t)ek? Hány °C-os a gőz? Mennyi hőt kell bevinni?
Stirling-motorok. "Magas" hőmérséklet kell, egyszerű besugárzással nem megy, parabolatükörrel viszon "ipari" mennyiségű áramtermelésre is alkalmas...
Ha van időtök (s kedvetek), olvassátok el ezt a cikket. Igazi tiszics-es, pont ilyesmit keresek már napok óta a készülőben levő kollektorok teszteléséhez. Hőmérsékletmérés game porton
Köszi a kiegészítést, én nem is ezt hiányoltam (gondoltam csak, hogy Nálad melegebb helyen van), hanem az tűnt fel, hogy "közel azonos" értékeket írtatok egymástól függetlenül Te és Freddy. Vagy összebeszéltetek? :-))
Ez jól jellemzi a gyári bojlerek hőszigetelését (ha nem is számszerűen - csak kvalitative).
Érdemes azon elgondolkodni, van-e értelme a "nagyon szuper" hőszigetelésnek, hisz pl. Nálad, ha süt a Nap, máris pótólja a hőveszteséget. Ha meg nem süt, azt a néhány liter vizet hamarabb elhasználod, mint ahogy az "magától lehűlne".
Tehát a kompromisszum keresés végül is a helyzet kulcsa, illetve az adott megoldás megfelelő értelmezése. No persze ha jobb a hőszigetelés, az jó! De milyen áron, az már mérlegelendő (természetesen az adott felhasználást figyelembe véve).
Köszi, hogy reagáltál, kiegészítetted a korábbiakat. Remélem ezt mindenki a saját szempontjai szerint értékelheti.
2076: "A fürdő belső hőmérséklete 20-25 fok között van, fűtési szezonban melegebb a lakás többi részénél, mégis feltűnően nagy a hőveszteség."
A fürdő hőmérséklete gyakorlatilag soha nem megy 20 fok alá, a bojler közvetlen a mennyezet alatt van (6cm), tehát a legmelegebb övezetben. A napkollektort 10:30-tól 17:30ig éri megfelelő napsütés. Reggel, mivel a bojler alja jóval hidegebb a közben beáramlott vezetéki víztől, már az előtt el szokott indulni többször is néhány percre a keringetés, mielőtt közvetlen napsütés érné.
"Tudjuk, elvárjuk, hogy egy spéci hőtároló ennél jobb legyen, de mennyi az az annyi?" Komolyabb gyártók tárolóik mellé odabiggyesztik, egy bizonyos hőmérsékleten naponta hány KWh a vesztesége.
Ugyan nem napenergiáról (sajnos), de energia megtakarításra utaló témában érdeklődöm:
Tudtok-e (gáz) fűtéshez (cirkó) kapcsolható fali termosztátról olyan típust ami digitális és 0,1C fokos a mérési, kijelzési és programozhatósági pontossága. (Magyarán, nem a digitális termosztátoknál szokásos 0,5 Cfok a leolvasási pontossága.)
Ezt en biztos ugy csinalnam ha ilyen eszembe jutna, hogy normal nyomason beletenni valami folyekony anyagot ami kis homersekleten gazza valtozik, ezzel sokkal nagyobb terfogatnovekedest ernel el mint maganak a gaznak a melegitesevel (szerintem, es csak a fizikaversenyek szamolgatasainak emlekfoszlanyai alapjan gondolom). A masik oldalrol (munkaba fogas) ettol meg nincs otletem.
Bedobok mégegy témát, amiről még eddig nem volt szó.
Szóval napenergiával zárt levegőtartályt fűtünk. Lehet maga a tartály az elnyelőfelület, az alakja mindegy most, lehet sikkolektor, hordóformájú stb. A lényeg, hogy a melegített levegőnek növekszik a nyomása. Lehet-e ezt valahogy munkára fogni? Esetleg tovább komprimálni gazdaságosan, legjobb esetben szintén napenergiával.
De kérdezhetem úgy is, hogy napenergiával mekkora nyomást lehet létrehozni?
Ebből már nagyjából látható, hogy érdemes-e vele foglalkozni.
Készenléti energia típustól és térfogattól függően (kWh/24h): 0,68, 0,86, .... 2,2 (ez spec függőleges helyzető villamosfűtésű http://www.hajdurt.hu/prod/ht_ze.htm )
Kíváncsi lennék, hogy dupla ennyi szigeteléssel mekkora lenne a készenléti energia értéke.
Személy szerint én nagyon haragszom ezekre az átfolyós rendszerű vízmelegítőkre!
Sajnos nekem is ez van. Most számokkal nem tudom alátámasztani, de szerintem igen gazdaságtalanok!
Amíg beállítom a kívánt hőfokot egy zuhanyozáshoz, rengeteg vizet pazarlok el. Nem tudom leállítani, vagy kissé csökkenteni az elfolyó vízmennyiséget egy szappanozás idejére, mert elalszik, vagy kezdhetem megint a hosszas beállítást. Közben úgy ég a gázégője, ahogy "kifér a csövön".
Egy tárolós megoldás, akár vízzel, akár gázzal jobban kézbentartható.
Sőt, a tárolós gázüzemű még a gyújtóláng hőjét sem hagyja elveszni, ezzel hőn tart, adott esetben még melegít is!
Számítgatásaid alapján, ha utólagosan javíthatnánk a tároló hőszigetelésén, jelentős összeget (energiát) lehetne megspórolni!
Nem gondoltam volna, hogy Glam slam már ilyen korán nekiáll számolgatni.
Megint az történt, hogy szépen kb. egyidőben kezdtünk reflektálni a feldobott témára, - egymáról nem tudva - de most kiderült, Glam slam másra volt kíváncsi!
Lényegében Erbe, és Freddy56 adatai hasoló tencenciát mutatnak - most marha okosat mondtam! Mindkét hőtároló hül!. :-)
Freddynél kb. 16 óra telhetett el, kb. 60°C-ról 30°C-ra hült. De arra is kiterjedt a figyelme, hogy legalább egyszer megmérte a környezeti hőmérsékletet!
Erbé-nél is kb hasonló idő telhetett el (mondjuk 16 órakor ment le a Nap és talán reggel 8-kor kezdhetett megint sütni, ez is kb. 16 óra. Azt nem tudjuk, hogy a környezeti hőmérséklet mekkora, de talán magasabb volt mint Freddy-nél (itt kb. 50°C-ról ment le 30°C-ra, és tételezzük fel a környezet kb. 10°C helyett 20°C lehetett.)
A két hőtároló nem egyazon gyártmány, de lehet, hogy mindkettő kielégít egy elvárást (szabványt) a höszigetelést illetően.
Kéne ebből valamilyen hőszigetelési jellemzőt kikalkulálni (úgy értem számszerűsíteni). Ha megsaccolunk egy ilyet, akkor jó lenne adatot keresni egy solár tárolóról is. Persze lehet, hogy fordítva is el lehetne indulni - egy hőtárolóról ha megadnak valamilyen adatot, akkor visszaszámolgatni a fenti bojlerekre hasonlót.
Tudjuk, elvárjuk, hogy egy spéci hőtároló ennél jobb legyen, de mennyi az az annyi?
Én még sose néztem ilyen adatok után, de kezd érdekelni. Ezt a hsz-t amolyan gondolatébresztőnek szántam. Ha fárasztó lettem volna, bocsika!!!
Kiszámoltam a példádból 60 literrel, hogy 125W-os állandó melegítést (veszteségeket nem számoltam bele) igényelne és akkor nem csökken a hőmérséklet.
Ez villanyra átszámolva és 16órával:
125W*16h=2000Wh=2kWh > 2*33,5=67Ft/nap
30 napra: 30*67=2010 Ft
Ebből arra következtetek, hogy anyagilag nem éri meg árammal hőntartani. Ennyi pénzből gázzal simán lehet melegvizet csikarni átfolyós rendszer esetén.
Szóval a legjobb megoldást a napkollektor + átfolyós rendszerű gázbojler/kazán + tároló kombinációja jelenti.
Egy jó hete vettem digi hőmérőket (amilyeneket sztgyi is mutatott), nálam a két hőmérő csak 0,2 fok eltérést mutat, ami ipari léptékben 1 %-on belül van, a szokásos 1,6 vagy 2,5 % helyett.
Ez a mérés arra is jó volt, hogy legalább saccolni tudjam az analóg kijelzőn, hogy milyen meleg a vizem.
Pár napja írtam, hogy a lustaságom nem engedte a mérés elvégzését, de most már megtörtént a mérés. Ez egy 60 l-es gyári hőtárolós tartály. Tegnap este fürdés után elzártam az őrlángot, azaz a rendszer csal hűlt mindvégig.
az első kép tegnap este készült, idő: 23:45, víz hőfoka: 58,5 fok, a levegőé: 9,5 fok.
A második, mai kép adatai: idő: 15:50 , a víz: 29,7 a levegő: 9,3 fokos. (a levegő azért ilyen alacsony, mert a fűtés még nincs bekapcsolva a melléképületben, ahol ez a rendszer van).
Megkerestem a Conrad-nál a német lapon, azt a drágább változatú szivattyút (a 4,5W-osat), meglepően a szállítómagassága kevesebb, mint a kistestvéréé, csak 50cm. Miért nem lehet ezt a magyar oldalon is kiírni?
Ha a húshőmérőről van szó, nem is baj, hogy fémből van a védőcsöve, legalább odavezeti a hőt a mérendő közegből is a mérőcsúcshoz. De ezt másra használva, lehet, hogy csal a mérésnél (az általad említetteknél fogva).
Egy húshőmérőm nekem is van, igaz ez bimetálos, a camionosok használták, hogy a szállított lefagyasztott árút átvételkor/átadáskor ellenőrizhessék. Pont így néz ki a szonda része (tűhegyes), csak a leolvasásra egy hagyományos mutatós kijelző szolgál. Ha megtalálom, csinálok róla egy fotót!
Ha Krzysztof segítségével hozzájutok két ilyen hőmérőhöz 1200Ft/db bruttó áron, megigérem, az egyiket szétcincálom, hogy kiderüljön miből van az érzékelője! Nekem is furdalja az oldalamat, mivel csinálták meg.
az első kép tegnap este készült, idő: 23:45, víz hőfoka: 58,5 fok, a levegőé: 9,5 fok. 