Hat azert nem csak azt a 4e-st, mivel 1. bekapcsolna a termosztat: a) van ho a hordoban: hurok kinyit, viz a hordon at keringetve, kazan nem megy b) nincs ho a hordoban: hurok zar, kazan indit, keringet a hurkon kivul c) volt ho a hordoban, de kifogy, erzekelni es 1/b) allapotra hozas 2. kikapcsolna a termosztat, akkor leallitani a kazant (ha megy) es a szivattyu(ka)t.
Vagyis a ketyere I. veszi a termosztat adasat II. veszi a hordo-radiator kulonbseg adasat III. jelet ad a kazannak mintha o volna a termosztat IV. jelet ad a szivattyunak (ebbol ha jol ertem 1-et kell max. vezerelni, ha a kazanban van akkor az a kazannal indul es csak a kieg. korhoz szukseges szivattyut, ha nem egybeepitett akkor meg az jo a hurokmelegites hasznalata eseten is).
"a szokasos vezerleseken felul extra okossagu bizgentyut igenyel" Csak a "szokásos" 3990.-Ft-ost! "A kethocserelos tartaly (melegvizvetel szunete alatti) visszafele-felhasznalasa azon kivul, hogy egy szinten nem szokasos szerelvenyt+vezerlest igenyelne, milyen reszen bukna el?" Ezt nem igazán értem, részletezd! Egyáltalán, miért bukna el?
(Vagy mondjuk amig 45 fok + delta feletti a tartalyviz addig lehetne a kazan helyett hasznalni, ha nem kell futesre sem akkor a melegebb tartalyvizet kilepes utan keveressel visszahuteni -- cirkulacio bekavar persze --, ha 45-ig csokken a tartaly akkor vissza a kazan hasznalatara - logikailag jonak tunik, de a valo eletben gozom sincs van-e realitasa.)
Akkor ez gondolom a szokasos vezerleseken felul extra okossagu bizgentyut igenyel (de megoldhato). Igy az atmeneti idoszakra meg hatekony is lenne. Koszi a tudatlansagom foltozgatasat!
A kethocserelos tartaly (melegvizvetel szunete alatti) visszafele-felhasznalasa azon kivul, hogy egy szinten nem szokasos szerelvenyt+vezerlest igenyelne, milyen reszen bukna el?
Mindkettőt a termosztátnak kellene indítania, csak amíg a hordóban elég meleg a víz, addig nem indul a kazán. A hiszterézis beállításával, a radiátor alsó és a hordó felső hőmérsékletének figyelésével meg lehet határozni, hol legyen az a pont, ahol átváltson kazánra. Így együtt a kettő nem is mehetne.
A 2. kor OK, en az elso korben (es keringeteseben) nem latom a rendszert. Ha jol ertem, minden olyan idopontban elinditanad a keringetest (a hurkon, radiatorokon es a kazanon at), amikor a hordo vize melegebb, mint a radiatoros kor vize. Magyarul akkor, mikor a termosztat nem inditotta el a kazannal a futest, valamilyen okbol, de pl. nem kell a szobaban tobb meleg. Ha meg elindul a kazan, akkor meg ugyan ket keringetod megy egyszerre, de max. nagyon rovid ideig, amig a kazan altal melegitett magasabb foku viz el nem er a hocserelodig, amikoris szepen kikapcsol hogy ne a vizet melegitsd a kazan hojevel. Na ebben a rendszerben nem latom azt, ahol te _hasznos_ energiat nyersz egy szerinted kicsi, de mindenkepp letezo befektetessel es szenvedessel. Ettol meg lehet jo, csak kifejtettem hogy nekem hol santit a dolog.
Na, nekem csak most esett le, hogyan akarod összeerősíteni a sörösdobozokat. Most már valószínű késő, de azért elmondom, mire gondoltam, hátha adok vele egy-két ötletet (ebből szerencsére mindig akad :) ):
- A dobozok szerintem elég vékony lemezből készültek (csak sejtés, tapasztalatom nincs vele). Lehet megpróbálnám ollóval vágni (közönséges kisollóval, görbevégűvel - családi békét megkímélendő, beruháznék egyre konzervnyitó helyett :)
- A dobozok tetejét (vagy az alját) egy az egyben levágnám, közvetlenül a szűkület előtt. Így nem lenne ugyna akkor a tartása, viszont szerintem az egyik dobozt a másikba lehetne dugni, és így sorban kialakulna a cső (igaz, több doboz kellene hozzá, de ez talán a legkisebb gond). A dobozokat talán össze sem kellene ragasztani, valószínű, egymásba szorulnának.
- A dobozok másik végét fúrnám csak ki, és itt fel tudnám hajtani a lemezt úgy, ahogy azt korábban írtam.
- A festék leszedésével szerintem ne bajlódj, nem hiszem, hogy számottevő vastagságú lenne.
"Lehet, hogy a kb. 200 liter 60 fokos vizet túl gyorsan hűti le a fűtésrendszer. És csak percekig tart a rásegítés?" Ez még kimaradt: Ha pl. a radiátorban 30 fokig hűl vissza a víz: 30 fok hőmérsékletkülönbség 200 l-nél az 6000 kcal=kb. 7KWh Enyhébb időben 1-2 óra. De ez csak a tárolt hő elfogyása, amíg süt a nap, ez pótlódik. Kell hozzá legalább 4 m2 kollektorfelület. Ezzel már el tudsz érni fűtésrásegítésben 7-10%-ot.
Kettő kör lenne. 1. kör. A fűtésrendszer továbbra is zárt lenne. Csak kiegészülne egy hőcserélővel, ami lezárható lenne róla. (Jobb lenne, ha automatikusan záródna/nyitódna.) A hőcserélő belelógna egy hordó vízbe, onnan vizet NEM szívna fel, csak hőt. Azt is csak akkor, ha melegebb viz van a hordóban, mint amilyen a fűtési körben. 2. kör. A hordó vize keringene a kollektorban. Ezért a kollektor és a hordó közé nem kellene hőcserélő. Itt két veszély keletkezhet. Túl hideg és túl meleg (túl nagy nyomás). Ha a kollektorban melegebb van x fokkal, mint a hordóban, akkor a keringető szivattyú felkerget vizet a kollektorba, ha pedig a vízhez képest a kollektor hidegebb, akkor leáll a keringés, és visszacsurog a kollektorból a víz a hordóba. A fagyveszély így kizárható, a házban lévő hordó nem fagyhat, a kollektor mire fagyhatna, addigra nincs benne víz. Nem kell fagyálló, nincs savasodás, tiszta víz kering. Ez nem az én találmányom, ez a "drain back" rendszer lényege. Ha jól értelmeztem az erről szóló leírásokat. A másik veszély a túlmelegedés lehetne, a túl nagy nyomás. Mivel a hordó le lesz ugyan fedve de nem lesz lezárva, így túlmelegedéstől sem kell tartani, nem kell tágulási tartályt beépíteni, sem biztonsági szelepet, házilag szerelhetővé válik ez a része. Legfeljebb kicsit megemeli a fedőt a víz, ha túl meleg lenne. De ha el is kezdene felforrni a hordóban lévő víz, (de szép is lenne, ha ott tartanánk! :-) ) akkor sem lenne baj, hiszen a fűtésrendszerre szerelt és hordóba belógó hőcserélő felvenné a hőt és átadná a fűtési rendszernek, vagyis hűtené a hordót és melegítené a házat. Ez az eset nyilván akkor jöhet létre, ha nagy a kollektorfelület és kevés a víz a hordóban. Ilyenkor egyszerűen az van, hogy alábecsültem a kollektorom teljesítményét, és öntök még vízet a hordóba. Tapasztalati úton be lehet majd lőni, hogy mennyi víz legyen a hordóban, hogy a kollektor jó napsütésben is csak max 80 fokig melegítse. Egy a lényeg, hogy jó nagy legyen a hordó és lehessen játszani a vízmennyiséggel. A másik, hogy a fagyveszély miatt úgy kell szerelni a kollektort, hogy kifolyhasson belőle a víz, és a csövekben sem rekedjen meg.
Elektromos működtetésű szelep 32000-nél kezdődik! Ha a pincében lenne a hordód és elég vékony a feljövő cső, minimális mennyiség menne a kazántól lefelé, a hőcserélőd meg úgyis a víz tetején van, nem sok hő menne el arra. A kazántól kapott hőt is tárolná, ha leáll a keringetés, gravitációsan vissza feljönne. A gravitációs keringés is már beléphetne a rásegítésbe. A két oldalt úgy tudnád legegyszerűbben szétválasztani, hogy a hőmérsékletkülönbségérzékelő reléjével csak a kazánt választanád le, amíg a hordóban meleg a víz, a termosztát csak a keringetőszivattyút indítaná. Ha ellenben a keringetőszivattyú a kazánnal egységet képez, be kell tenned 1+-t.
Nem tudom, jol ertem-e, gyakorlatilag a futes csovevel szeretned hocserelos modon belekergetni a futokozeg vizedet a 200l nap altal melegitett kollektorkoros vizedbe. Ha igy van, akkor felmerul bennem, hogy ott mikor lesz keringetes? Mikor indul a radiatoron keresztul meno viz? Ha a termosztat kapcsolasakor, akkor az kapcsolja a kazant is, nem? Ha a termosztattol fuggetlenul, akkor pont akkor futesz amikor a termosztat szerint nem kellene? Szoval nalam mar ez a resze se all ossze. Ha rosszul ertem akkor bocs.
Én sem értek hozzá, ezért is kérdezem a nagyérdeműt, működhet-e ez így.
Köszi, hogy mondod a kételyeidet, nekem is vannak.
Pl. az kezd kikristályosodni , hogy a hőcserélő lekapcsolása a fűtéskörről mindenképpen automatikát igényel.
Tehát a 4000 Ft-osból oda is kell egy db. és még valami, amit ez bekapcsol és így zár a hőcserélő előtt. Hogy a hordót ne fűtse a kazán. (Létezik ilyen zárókütyü? Hogy hívják?) Viszont magától nyit, ha a hordóban melegebb a víz, mint a fűtésrendszerben. De ezekkel együtt sem közelíti meg az indirekt bojler árát, azt gondolom.
Ezzel az automatikával tutti zicher, hogy valami nyereség keletkezik, inkább az a kérdés, hogy mennyi, és ez megéri-e.
Lehet, hogy a kb. 200 liter 60 fokos vizet túl gyorsan hűti le a fűtésrendszer. És csak percekig tart a rásegítés?
Ezt kellene vhogy kiszámolni, hogy mennyi víz az, ami érdemlegesen rá tud segíteni,
hány fokosnak kell lennie ehhez, és ezt a vízmennyiséget hány nm kollektor tudja a kellő fokra melegíteni.
Meg még az is kérdéses, hogy így működik-e a "drain back", jól gondolom-e?
Az első nekibuzdulás után átgondolva már "Nem is olyan szép a menyasszony!" Nincs egybeépítve a biztonságos tápegységgel. Valami doboz is kellene neki! Kicsit nézelődtem még az oldalon, a mellékelt hőérzékelők nem is szerepelnek a listájukon, ellenben tényleg szuper garnitúrát biztosítanak: Digitális érzékelő, közvetlen feldolgozható dig. jelet bocsát ki, stb. Bár nekem tökéletesen bevált a két egyforma műanyag tokozású tranzisztor, mint hőfokkülönbség érzékelő. Ennek ellenére továbbra is azt mondom: Az általunk igényelt célra tökéletesen megfelel, sztgyi-nél a sörkollektor 12 V-os ventillátor vezérléséhez még külön táp sem kell (12 V-ot már úgyis elő kell állítani).
"Bár nálam csak akkor 70 fokos a radiátor, ha kint -20 dühöng. Átmeneti időben 40 fokos radiátorokkal 20-21 fok van bent. Átlagos téli napokon is bőven elég a 60 fokos radiátor. Elcseszték a fűtésemet? :-) Vagy csak jó a szigetelés?"
Nem én írtam? Akár én is írhattam volna! Bár én csak saját magamat okolhatnám: "Elcseszték a fűtésemet?" Teljesen saját gyártmány a tervezéstől a kivitelezésig.
Állati szerencsés kezed van, hogy ilyen kincseket találsz! :-)
Amit mondasz, abban lehet valami. Bár nálam csak akkor 70 fokos a radiátor, ha kint
-20 dühöng. Átmeneti időben 40 fokos radiátorokkal 20-21 fok van bent.
Átlagos téli napokon is bőven elég a 60 fokos radiátor. Elcseszték a fűtésemet? :-)
Vagy csak jó a szigetelés?
Valószínűleg első lépés tavasszal a kollektor építése lesz, szivattyúval, és a 3000Ft-os hőmérsékletkülönbségkapcsolóval. Hordó és szigetelőanyag akad otthon.
Méricskélés lesz, mennyi vizet hány fokra tudok melegíteni. Ha bíztatóak az eredmények, csak akkor ruházok be külső hőcserélőbe és fűtésszerelőbe.
Bár 99%, hogy gond nélkül össze tudnám illeszteni ugyan én is a hőcserélőt a fűtéskörrel, de legyen zicher a dolog, ne szivárogjon nekem, ezt csinálja csak mester.
Nekem a kazánhelyiségben lenne a hordó, lakószobába nem merek tenni, mert kivágnak azzal együtt. :-)
OK, igy ertem, de ez napi 1-2 kevesebb hoigenyu felmelegites, a tartasnal mar nem tudsz segiteni. Raadasul ha gazod lesz, es valami termosztatos megoldas 1-2 fok ingadozasra belove, akkor gyakrabban el fog indulni akar nem teljesen lehult viznel is a kazan. Szerintem, de tovabbra is kiemelnem hogy nem ertek hozza.
A talált könyvben (ígérem, ha nem hagyom otthon, megadom a szerzőt és címet) többször emlegeti a szerző, hogy jobb a többszörös üvegréteg az elnyelő felület felett. Bár egyre kevessebb napfényt engednek át a további rétegek, a javuló hőszigetelés jelentősen ellensúlyozza azt! Javaslata a 2-3 réteg üveg, még láttam grafikonokat a felületek optimális távolságáról is. No, ennek megörültem, mivel jópár bontásból származó ablakszárnyam van.
Salfonc [1688] beidézett adatokat az energiafelhasználásról. Elgondolkodtató!
Az esztergomi "tanfolyamon" kaptunk egy füzetet (ennek pontos "koordinátáit" már egyszer megadtam), aminek a végén egy táblázat található (ez a 21. ábra, gondoltam be-scannel-em, de beírni sem sok):
1m2 kollektorfelület kivál:
- 75 liter tüzelőolajat (HTO)
- 200 kg szénmondoxidot (CO2)
- 2,2 kg kéndioxidot (SO2)
A HTO-ról (Háztartási Tüzelő Olaj) gondolom, ez a táblázat már nagyon régi. Kíváncsi lennék, földgázra átszámolva mit jelent, de nem is ez a lényeg.
Ezen a topikon korábban többször felmerült, és időnként szóba is kerül, és szvsz mindenki tudja, ha nem is minden hozzászólásában hivatkozik erre, hogy a környezet kímélése egy olyan szempont, amiről nem gazdaságossági alapon gondolkodunk.
Ezzel nem akartam a topikon más irányba terelni a figyelmet, egyébként is megyek fúrni!!!
Az áramkörrel két különbözo helyen lehet homérsékletet mérni, és a különbségtol függoen relét muködtetni. A kapcsolási érték precíz orsós trimmerpotméterrel állítható. Bekapcsolás jelzés LED-del, szállítás kompletten 2 KTY-10 hoérzékelovel.
Műszaki adatok: tápfeszültség 10 - 15 V= ×áramfelvétel 1/50 mA × kapcsolási homérséklet -tartomány: -5°C � +100°C × relé kontaktus 8 A 1 x váltó, × max. kapcsolt feszültség: 250 V. Panel méret: 76 x 45 mm. Építokészlet megépítési útmutatóval."
Ha én ezt korábban tudom!
Bár amit magamnak gyártottam, a leírásom szerint 723-assal, ingyen volt, mert bontott roncsokból szedtem össze mindent, de ezen az áron a hülyének is megéri (hát még nekem).
Ennél több meg nem is kell egy kollektorhoz. Nem mindenki kíváncsi a pontos be és kimenő hőmérsékletekre meg az össz energiamennyiségre.
A hétvégén a szeméttelepre kellett vinnem egy kis törmeléket, és mit találtam kidobva? Egy napenergiahasznosítással foglalkozó épületgépészeti könyvet!!!!!! Hazavittem, és átolvastam a kb. 400 oldalt. Egyes ábrák már ismerősek voltak, talán sztgyi illesztett be párat ide a fórumba.
saflonc, a pontos indoklásra nem emlékszem, de a könyv kitért a fűtésrásegítésre a kollektorral és a radiátoros fűtés a kb. 80°C-os vízhőmérséklethez méretezett, nem a 30-40°C-oshoz. Úgy rémlik, hogy a ilyenkor a hatásfok igen csekély lesz, a veszteség miatt a kollektor-nyereség elenyészik. Inkább a kollektor hőmérsékletéhez igazított fűtésmódot ajánlotta: padlófűtés vagy levegőskollektor. Számolgatott a könyv írója még a hőszivattyúval is: a kollektor előmelegített vizéből emeli meg a radiátorban a hőfokot 70-80-ra.
Ha már beépítesz egy tároló hordót, a könyvből rémlik néhány megvalósítás, ahol azt a tárolót a lakótérben helyezik el, és az fűti a légteret. Ha ügyesen találod ki a formáját, helyét nem is kell a radiátorkörre kötnöd.
"Ezt nem igazan ertem, hiszen a komoly futesi idoszakban tippem szerint amugy is ritka hogy 18-20 fokra visszahulne es onnan melegiteni kezd - vagy tevedek?"
Nálam még vegyes tüzelésű kazán van. (gáz csak folyamatban) Éjszaka nem kelek fel, hogy megrakjam fával.
Reggelre kb 20 fokora visszahül, annyira, mint a ház hőmérséklete.
A sárga körben lévő kütyü lenne egy lemezes külső hőcserélő. Ezzel bővíteném a radiátoros fűtést.
Ez belelógna a hordóba. Ha a hordó melegebb, mint a radiátorokban lévő víz, akkor onnan felvenne meleget.
Ha a hordóban lehült a víz, akkor a hőcserélő és a radiátor között el kellene zárni egy csapot (akár automatikával), hogy a kazán ne fűtse a hordónyi vizet is feleslegesen.
Azért lenne ez egyszerűbb, mint a hmv, mert a hordó nem lenne hálózati víznyomás alatt. Így jóval olcsóbb is lenne, mint egy indirekt bojler.
A rajzon látszik a hordóból a kollektor felé menő egyik csövön egy
kis kék kör, az lenne a +keringetőszivattyú, amit meg kellene venni.
Kell még egy hőkülönbség kapcsoló, ami nincs a rajzon, de sztgyi most linkelt be egyet: 4000 Ft-ért a Conrad-nál kapható.
