A szilikonpaszta jó hőátadásának egyik feltétele,hogy vékony rétegben,teljes felületen érintkezzen,ez egy összevissza táguló réz esetén nem megoldható ,mert mi fogja össze ha nincs rögzités? A ragasztásnak igen szélsőséges körülményeket kellene birni,nemhiszem hogy van ilyen ragasztó.Én lágyforrasztással fogom a csövet a lemezre forrasztani, (ha végre odajutok),és azt próbálnám meg,hogy előbb helyenként forrasztanám meg rögzitésnek,és utánna mindenhol,hátha nemvetemedik meg.
"Vannak ilyen portartalmú hőálló ragasztók is, forrasztás helyett, de az sem olcsó."
Ez engem nagyon érdekelne! Hol lehet ennek utánajárni?
Hívtam már a Henkel Hungáriát, több emberrel is beszéltem, de nem tudtak segíteni.
Az szerintem is jó ötlet lenne, hogy ugyan arra a kollektorra feltennénk egyszer üveget, egyszer polikarbonátot!
Egyébként én két egyformát fogok csinálni, úgyhogy lehet, hogy ott egyszerre lehetne kipróbálni (bár inkább csak a kollektorhőmérsékletet lehetne vele mérni, mert ugyan abba a tartályba fognak dolgozni)
A névleges teljesítményhez szükségesnél alacsonyabb feszültséggel üzemeltetem, alig melegszik, így csendesebb is. A slip (nem bugyi! csúszás) miatt kisebb fordulaton megy, mint max. feszültségen. De ez csak az örvényáramú motoroknál alkalmazható. Lehet kapni olcsó olasz szivattyút, amiben állandó mágneses forgórész van, az 3000 - szinkron fordulattal megy. Az valóban nem alkalmas ilyen célra. Egyébként az elsődleges cél az olcsóság és egyszerűség volt. Ennek ellenére remekül teljesít.
Ha valakit érdekel! Közelemben van egy napkollektorgyártó cég, éppen most akciózza termékeit. Titán gőzölésű kollektorokat gyárt. Annyiért adja akciósan, mint néhány éve simán. Nekem még így is sok. Na ezért láttam neki magam!
Most hívott egy ember, olvasta a Zöldtech piactéren, hogy vákumcsövek iránt érdeklődök.
Nyomatékosan le akart beszélni róla, mert szerinte nagyon drágák az olyan kollektorok (szerintem is :-), és csak minimálisan hatékonyabbak, mint egy jó síkkollektor. Persze egyből ajánlotta is az ő termékét, amit megnézhetek a www.napkollektor.hu oldalon. Megnéztem, szerintem ők is baromi drágán adják a cuccokat, legalábbis az én ingerküszöbömet bőven átlépi.
Amikor közöltem vele, hogy én csak csövet akarok, és magam kisérleteznék ilyen elvű kollektor készítésével, akkor meg egyenesen hülyének nézett. Pedig nekem szilárd meggyőződésem, hogy vákumcsöves kollektort könyebb és olcsóbb házilag készíteni, mint síkot. Én legalábbis mindenképp meg fogok próbálkozni vele. (Kínai csövek 3-5 dollárba kerülnek, egy 40 csöves rendszer anyagköltsége szerintem 100e Ft alatt van komplett.)
Remélem, nem bántottalak meg azzal, hogy lefikáztam a művedet. Egyébként nem is tudtam, hogy Te készítetted. Elnézést, ha bántó lett volna a megjegyzés. Továbbá azt is nagyon tiszteletben tartom, hogy Te már legalább csináltál valamit, ami működik, és hasznot hoz. Akár milyen tákolmány is, nem csak a szád járt, hanem a kezed, és ezt el kell ismerni.
Ha már így felfedted az inkognítódat, akkor engedj meg egy kérdést: - A mosógép szivattyú nem túl erős? Én nézegettem, de úgy tünt, hogy azt a motort rövid ideig tartó intenzív működésre tervezték, nem pedig folyamatos üzemre. Az újratekercselés után neked valyon mennyit fogyaszt, és melegszik-e?
Egyébként a tetőre feltenni egy kollektort teljesen más igénybevétel, mint az eresz alatt a falon. Sokkal intenzívebben ki van téve az időjárás viszontagságainak (beázik, szétmállik, rozsdásodik, stb)
250-300 fokig biztos, hogy nem csöpög le a szilikonpaszta. Az alufóliát ha elégeted, az már alu-oxid, ami nem túl jó hővezető. Van alu- ill. ezüstpor tartalmú hővezető paszta is, de azok még drágábbak. Vannak ilyen portartalmú hőálló ragasztók is, forrasztás helyett, de az sem olcsó. A "Művem"-ről: "ami biztosan nem tart ki sok évig és esztétikailag is kihívásokkal küzd." Két éve hiba nélkül működő "kísérleti" példány. Kit érdekel az esztétika, amíg működik. Különben is, belül fekete, csak közelről látni, mi van benne. Ez ugyan a falon van, de a tetőn ki nézegeti?
Akkor tényleg félreértettük egymást. Ha csak cső van, akkor én ezüstösre csiálnám. Az enyém is ilyennel lesz bevonva, bár nekem nem ver vissza semmit, mert teljesen árnyékban tartja az abszorber lemez. Én azért teszek rá mégis, hogy a PS lap kisebb hőterhelésnek legyen kitéve.
Elvégeztem egy egyszerű kisérletet: vágtam egy csíkot a hablemezből, és forrás alatt lévő fazék vízbe mártottam. Minden gond nélkül bírta. Utána egy hőfokszabályzós pákával beállítottam a legalacsonyabb hőmérsékletet, amit nagyon precízen tud tartani, és ez 200 fok volt. A páka simán megolvasztotta. Ebből azt állapítottam meg, hogy a PS lap 100 és 200 fok között olvad :-) Síkkollektorban az alaklmazása szerintem határeset, ráadásul nem tudjuk, milyen a hosszúidejű stabilitása ekkora hőfokon. Lehet, hogy nem esik össze, de 3 év alatt szétmállik. Valami jobb anyag kellene. A szálas anyagok jók, de rögztésük bonyodalmas.
Én vettem kb 1700 Ft-ért alukasírozott polifoam-ot tekercsben, 3-5 mm vastag, már nem emlékszem. Radiátor mögé árulják hővisszaverőnek. Ezt fogom felragasztani a 3 cm Nikecell EPS lapra. Ezzel védem az UV-tól és talán a hőtől is egy kicsit a hablemezt.
Mi van még? Ja, szilikonzsír: Házilag kell megpróbálni előállítani. Valahol olvastam, hogy alufóliát kell elégetni, majd porrá törni, és valami hordozó pasztába keverni. Gondolkodom, hogy sziloplasztba keverem, az biztosan nem csöpög le. Erre lenne jó a hőkamera, lehetne jó kis felvételeket készíteni before-after. Most jut eszembe, létezik infravörös negatív film fényképezőgépbe. Talán azzal?
Construmára kettőkor lelépek és megyek. Muszály tájékozódni, jövőre építkezni akarok. Már csak azért is, mert az ott megváltott jegy érvényes a Hungarotherm-re is.
Ha jól értem, akkor mi másról beszélünk. Az én kérdésem a cső mögötti, de a csőre néző felületre vonatkozott. Szóval azok a sugarak, amik nem ütköznek a csőbe, azok a cső háta mögött lévő anyagba ütköznek. Amit alapesetben PS táblából gondoltam a hőszigetelés miatt (a PS tábla mögött OSB lap vagy ilyesmi vázként) erre jönne a hőtükör fólia vagy egy feketére festett fémlemez.
Egyelőre csak csövet gondoltam.
Viszont ez a szilikonzsíros megoldás nagyon jól hangzik, csak szerintem rettentő drága.
Ez az infrakamera jó ötlet. Remélem talász ilyet. Esetleg egyetemeken érdemes próbálkozni.
A Construma du. 5-ig van nyitva, így kalkulálj. Hőtechnikai rész most nem lesz, külön kerül megrendezésre májusban.
Szerintem az a paszta simán lecsöpög olyan hőmérsékleten. Valami tartósabb kellene.
Azt a lapot természetesen láttam, remélem, az én szerkezetem is oda kerül mellé. Azt azért megjegyezném, hogy - tiszteletben tartva - barkácsoló társam lelkesedését, véleményem szerint óriási gányolás az egész, ami biztosan nem tart ki sok évig és esztétikailag is kihívásokkal küzd. Tudom, hogy ott a cél elsősorban az olcsóság volt, de én ennél nagyságrendekkel igényesebb eszközt kívánok készíteni. Igaz, az ára sem annyi lesz.
A szilikonpaszta jó hővezető és nem csöpög (CPU-hűtőtönk között). Bilincsekkel is felfogathatod a csövet. Nem nézted még a "http://napenergia.freeweb.hu/ Gyakorlat" -ot?
Ez nekem is dilemmám. Én azon gondolkodom, hogy az abszorber lemez hátoldalát milyen színre fessem? Talán ezüstre, hogy ne sugározza le maga mögé a hőt? Vagy azt is feketére, hogy a meleg dobozból hátulról is tudjon felvenni hőt?
Te nem is raksz rá abszorberlemezt, csak csöveket készítesz?
Én próbálom ráforrasztani az 1 m2 rézlemezre a csőkígyót, hát nem egyszerű. Annyira tágul, amint meglátja a gázlámpát, elkezd tekeredni. Képtelenség jó hőcsatolást készteni, és még csak szép sem lesz. És tele van feszültséggel, ami biztosan nem tesz jót neki. Már látom, hogy nem ez a megoldás. A nagy felületű rézlemezt csíkokra kellene vágni, és egy csőre csak egy csíkot felforrasztani. Úgy talán kisebb a hullámosodás.
Azon gondolkodtam, hogy ha lenne valami hőcsatoló anyag, valami paszta, amit odakenhetnék a cső és a lemez közé, azzal meg lehetne oldani a hőcsatolást. De nem tudok olyan anyagot, ami jól vezeti a hőt, és nem csöpög le 100 fok fölött sem, valamint nem is szárad ki. Valakinek valami ötlete? Sziloplaszt milyen hővezető?
Valaki nem tud infrakamerát? Szívesen megnézném a hőmérséklet eloszlását amikor süti a nap a lemezt, és áramlik a víz a csőben. Jó hőcsatolásnál nem szabadna lennie nagy eltérésnek. Van tapintóhőmérőm, majd azzal megnézem.
ha a pénztárcádtól függ, akkor szerintem felejtsd el a polikarbonát lemezt. Én saccra egy kettes szorzót gondolok árban az üveghez képest.
Az elektronikus vezérlést vesézzük ki: ha van valami kapcsolásod, és átküldöd, én szívesen megsasolom, ha kell. Villamosmérnök vagyok, eléggé értek az elektronikához. Ha kell segítség, szólj. Én magamnak - mint már említettem - digitális vezérlést készítek, ami egyszerre mér több hőmérsékletet (levegő, kollektor belseje, kollektor belépő, kilépő, tároló) és azt el is tárolja percenként mintavételezve, több napon keresztül. PC-vel killvasható, és egy adatbázisba gyűjtöm, hogy meg tudjam figyelni egy éven át a teljesítményét. Az adatokat majd rendelkezésre bocsájtom.
Ez egy kollektorgyártó szakember véleménye :Az ideális állapot az lenne, hogy az adszorbens teljes felülete folyadékhűtéses hőcserélő lenne... ez azt jelentené, hogy mennél közelebb kellene lenni a csöveknek itt a rászánható költség szab határt. A gyakorlat szerint 10 cm-enként elégséges a csövek elhelyezése, ha megfelelő hőkontaktus alakítható ki a sík adszorbens és a csövek között.
Mennyibe kerül az edzett üveg nm-e?Mert lehet hogy a pénztárcához a pc áll közelebb. Az elektronikus vezérlést is kivesézhetnénk egy kicsit,én a Conrad honlapján közölt hőmérsékletkülönbség kapcsolást készülök elkésziteni,egyszer már kérdeztem kinek mi a véleménye erről a kapcsolásról?A naplopó saját vezérlése szerintem ugyanilyen,csak drágább.
A dupla (thermo) üvegezésről olvastam, hogy hidegben javíthat a kollektor teljesítményén a kissebb visszasugárzás miatt. Nyáron meg legalább annyit ront, mert kisebb a fényáteresztáse.
Benne vagyok a tesztelésben, éppen most gondolkodtam, hogy hogyan is akarom rögzíteni az üveget. Megy a vacilálás, hogy pár centivel nagyobbra csináltatom és sziloplaszttal leragasztom az egészet. Ez esetben többeé nem tudom szétszedni, de a vízzárása garantált lenne. De mi van, ha bepárásodik?
A másik megoldás szerint is nagyobb lenne az üveg, hogy a csapadék ne tudja támadni a réseket. Csak nem ragasztanám le, hanem valami fémkampókkal rögzíteném, hogy le is tudjam szedni.
Elkezdtem a vezérlést is tervezni, egy digitális alapú ketyere lesz, ami méri majd a hőmérsékleteket, és szépen számítógéppel kiolvassa, grafikonban tárolja. Nem azért, mintha erre szükség lenne, inkább csak a teljesítmény monitorozása miatt. Ez mégiscsak egy kisérlet.
(Esetleg GPetivel egyezkedni, hogy könnyen cserélhetőre konstruálja az üveg rögzítő részt, mert így vihetnél egy PC lapot pár hetes tesztüzemre, és korrekt összevetés születhetne az üveges burkolattal... Rengetegen kíváncsiak lennénk az eredményre. :)
Nem akarok egyáltalán PC-t, csak szó volt róla korábban. Ilyen termékmintát találtam és ezen ez a két méret volt feltüntetve és ezeknek a jellemzői. Ettől függetlenül még lehet olyan, aminek jobb a fényátersztése, de ahogy elnézem a mintát ez is elég tiszta.
"Fényátersztésre elég gyenge: 68% a 24 mm vastag és 74% a 16 mm-es. "Miért akarsz ilyen vastag polikarbonátot?Én 8 mm-est néztem,egy hozzászólásban van emlités arról,hogy esetleg középen alá kell támasztani ha nagy táblaméretet választasz.
Azért annyira nem rosz a helyzet. A síkkolektorok prímán tudják hasznosítani a szórt sugárzást is, ezzel jóval megszélesedik a hasznos szögtartomány. Csak azt macerás számolni, viszont tapasztalati grafikonok és táblázatok vannak róla sokfelé, érdemes keresgélni.
Meg régebben voltak próbálkozások dudoros meg bordás üvegfedésekkel, de már régen nem láttam ilyet.
Bocsánat a felesleges kérdésekért, közben alaposabban megnéztem a honlapotokat, és választ kaptam a kérdéseimre. Csak a második része érdekes tehát, hogy mennyire hatékonyan tudom kiváltani a spéci fűtéscsöveket házilagos csőkígyóval?
- Az Apricus kollektorok heat-pipe-ot használnak a hő elszállítására? Mivel oldják meg a hőcsatolást az üveg és a heat-pipe között? Csak úgy bele van dugva? - Az Apricus nem is használ kis tükröket a csövek alatt? Mennyi a csövek közötti távolság?
Azért kérdezem, mert amit Sümegen láttam, ott viszonylag nagyok voltak a csőtávolságok, és kis tükröcskéket tettek alá, rozsdamentes anyagből. Ezzel gondolom csökkenteni akarja az előállítási költségeket (kevesebb cső kell), de kérdés, pótolja -e a tükör a több csövet (szerintem nem)? Szintén Sümegen láttam, hogy ott elég egyszerűen oldották meg a hő elvonását, egy vékony U alkú rézcsóvel, ami egy rézlemez hengerbe volt préselve. A rézhenger meg csak úgy beledugva a csőbe, nem túl szorosan.
Én arra gondoltam, hogy szintén U alakú csöveket használnék, de a vákumcső belsejét feltölteném folyadékkal. A cső ebbe a folyadékba merülne bele. Így meg lenne oldva a hőelvonás, és nem kell túl sok réz. Esetleg meg lehetne próbálni a műanyag csövezést is, amivel még olcsóbban lehetne készíteni. Folyadéknak transzformátor olajat gondoltam, az elég jó hővezető, nem forr fel és nem dermed meg könnyen.
kpl, elolvastam a honlapoat. Nagyon jó, sok okosat olvastam, és egyben el is kedvetlenítettél a síkkollektorral kapcsolatban. Már ami a beesési szöget és a teljes visszaverődést illeti (a jelenséget ismertem, de nem fordult meg a fejemben, hogy fixen telepített síkkollektornál csak napi pár órán keresztül van a nap szöge a hasznosíítható tartományban).
