(A turbinához szép gőznyomás kellene, nyugodtan elfelejthető. Viszont lehet venni magas hőmérsékletű Stirling-motorokat, generátorral, parabolatükrökhöz. De értelmes mennyiségű energiatermelésre csak sivatagi, full-napos környezetben alkalmasak...)
Egyébként roppantul örülök hogy ennyire kezdenek elharapózni a parabolavályút alkalmazó napcsapdák. Valahogy úgy érzem hogy ezekkel érdemes foglalkozni. Jó hogy nem vagyok egyedül ezzel :-)
Pont az általad említett okok miatt nem szeretném 100 fok fölé engedni a hőmérsékletet - jól eméxel 2258,41 kJ/Kg - . Az aksik számát, lehet, hogy egy kicsit túlszámítottad. Egy háztartásban 2 féle villamosenergiát használsz: világítási, és "ipari".
Ha a világítást külön körről intézed, akkor nem kell 230, mert a mai spotlámpák már igen jól világítanak aksiról is. Az invertert - vagy szünetmentes tápot - csak azokra kell méretezni, amelyek feltétlenül a 230-at kívánják, így már lényegesen kevesebb lesz az aksik száma.
De mint említettem, a gőztermelés egy másodlagos, azaz következő probléma. Először legyen elég melegvizünk.
Erbének: nekem szerencsém van, mert az idősebb fiam ács, én is sokszor segítek neki, és ha nálam a kollektorok miatt tetőmunkát kell végezni, erősítéseket berakni, kiváltásokat intézni, segíteni fog. Nekem is van fogalmam, hogyan kell csinálni, de neki viszont van megfelelő szerszáma, tapasztalata.
Ha a működtetni kívánt készülékek áramellátását a beépített tápegység (220V/12V) után látod el árammal, vagy eleve olyan készülékeket használsz, ami 12 voltról is megy (TV, Rádió, CD, laptop, világítás, stb) akkor a konverter elhagyható! Mosógép, hűtőgép persze más tészta. Ja, és az aksik élettartama nem nagyon van 10 év fölött :-(
Nálunk sajna 6000 forint körül van a villanyszámla..
A felforrást én is úgy értettem, hogy ha nem keringteted a vizet és nem adja le hőjét.
A gőzképzéshez nem nagyon tudok hozzászólni. Csak annyit, hogy az rengeteg energiát igényel a párolgáshő miatt, ami ha jól emlékszem vízre 2200 kJ/kg. Érdemesebb lenne 100 C fok alatt tartani a közeget. Hacsak nem több lakás ellátásáról van szó; meghatározóan a turbina, átalakítók stb költsége miatt.
Viszont ha fókuszált fénnyel megvilágítanánk egy Peltier-elem (azt hiszem ez az amiben hőmérsékletkülönbség hatására áram indukálódik) egyik "lábát", akkor csapolhatnánk a Voltokat. Jó sokat sorba kéne kötni, mert 1V körüli értéket produkál emlékezetem szerint.
Na most akkor számoljunk autóakkumulátorral, kérek egy kis segítséget is :)
Szóval a 230V váltóáramhoz milyen tárolóra lenne szükség?
Kell hozzá 18 db akksi. az kb 18*9000 Ft (kapacitástól függően) = 162000 Ft
meg AC-DC átalakító, ez nem tudom mennyibe kerülhet. Átlag 3500 Ft-os havi villanyszámlával csak az akksi árából 54 hónapig azaz 4,5 évig van hálózati villanyom jelen árak szerint. Viszont caklipakli 10-15 éves megtérülés nem is olyan rossz, ha nem megy tönkre semmi és utána ingyen van az áram.
De ezek után lehetséges, hogy a turbinás megoldás lenne a jobb és gazdaságosabb.
Két éve összeállítottam egy tervet fűtésrásegítős rendszer kiépítéséhez. 10-12 m2 napkollektort akartam csinálni 800 l-es puffertartállyal. Sokáig húzódott a dolog, volt időm gondolkodni. Közben nekem is eszembe jutott a parabola, de vályú formában. Van egy 8,5 m hosszú gazdasági épületem, 32 m2 délre néző tetőfelülettel kb. 38 fokos dőléssel. Először az egész tetőt ki akartam használni, épp tegnap jártam a Polg. M. hivatalban az építészeknél. Az egész tetőszerkezet átalakítását engedélyeztetni kellene ugyanis. Közben rájöttem, hiszen nem vagyok saját magam ellensége, meg tudom oldani teljes bontás nélkül is, ha a parabola középvonalát nem a tető közepéhez illesztem, hanem feljebb, így laposabb lesz. A tetejénél elhagyok fél métert, kicsit megemelem a cserépsort, nem 32, csak 28 m2 lesz, de nem kell tervező, illeték és teljes bontás. Ráadásul így jobb szögbe tudom állítani a vályút, tél elején és végén lesz optimális dőlésszögben, nyár közepén a legkevésbé. 1.5 méter lesz a gyújtótávolság, terveim szerint két egymás mellé szorított bordás fűtőcsőre kívánok koncentrálni :-). Pont azért dupla csővel, kb. 20-22cm szélesen, mert mint te is látod, nem is olyan egyszerű precízen kivitelezni egy ekkora méretű parabolaívet. Persze, mindezt üvegezett vázban, mozgathatóan, hogy ki lehessen billenteni a fókuszból, ha besokalnék. Nem kis dolog, tartószerkezettel, ellensúlyokkal, feltöltve kb. 600 kg-ot számoltam. Először fagyállós megoldással, majd mikor itt többen a Drain-Back rendszer előnyeit ecsetelték, átgondoltam. Nem lesz egyszerű, mert 2 vízszintes csőből naponta esetleg többször kikergetni a levegőt, úgy, hogy a gurgulázás senkit ne zavarjon!? Ráadásul a tartály, hőcserélő, szivattyú minden a pincében, a "napkohó" meg 6 méterrel magasabban a tetőn. Nem vagyok biztos benne, hogy idén sikerül, talán jobb is lenne várni még egy évet, hátha újra lesz rá támogatás (számított összköltség kb 700 e., megtérülés 10 év, 30% támogatással 6-7 év). Mondjuk, a megtérülést jelentős mértékben rontja, hogy most már harmadik éve nagyrészben és egyre növekvő mennyiségben metszési és favágási hulladékból készült faaprítékkal fűtök, elméletileg ingyen, gyakorlatilag jó sok munkával.
Köszi a bíztatásokat, ellenbíztatásokat, ennek ellenére most úgy vagyok mint az egyik nagy példaképem, A. Einstein, az egyik anakdotában: egy újságíró megkérdezte, éppen mivel foglalkozik, ezt válaszolta: "Most a relativitással foglalkozom. Ezt úgy kell érteni, hogy ha sikerül bebizonyítanom az elméletemet, akkor a németek azt mondják, hogy német, a franciák azt, hogy európai, az amerikaiak pedig, hogy az egész emberiségé vagyok. Ha nem sikerül, akkor az amerikaiak az fogják állítani, hogy egy újabb lökött európai, a franciák, hogy csak egy fantáziátlan német, a németek pedig, hogy egy flúgos zsidó."
(Ez amúgy a Füles 24. heti számából való idézet).
Arról már én is olvastam, hogy ilyen rendszerrel vizet forraltak, kaját - saslikot - sütöttek.- Viszont végiggondolva Ferembá korábbi levelét, és biztosítom a keringetett vízmennyiséggel a termelt hő elvitelét, és szükség esetén egyes kollektorokat merőlegesre állítok a napsugárzásra, akkor a hőtermelés elég jól kézben tartható.
Mint régebben írtam, ha gőztermelésre használom, akkor generátor meghajtására is alkalmas lehet, de mint már akkor is írtam, ez egy más téma, a kollektorok által gyüjtőtt hőmennyiséget is fókuszálni kéne.
Végül is a lényeg: az adott örök energiát szeretném befogni, ezzel is kímélve a környezetet ( és a pénztárcát). Az üvegek árai tényleg borzasztóan magasak. Azt még el tudom képzelni, hogy egy-egy viharosabb nap után a Biztosítóban üvegkárt jelentsek be, viszem a számlát, de hogy ezzel a módszerrel az egész kollektorfelületet leborítsam, kizárt.
A környezetbarát támogatáshoz csak annyit: fúratsz egy Norton kutat, hogy önellátó legyél vízből,: vagy adózol a kivett víz után, vagy ha elhallgatod, meghág..k. Mert kevesebb vizet használsz a vezetékről, így kevesebb a csatornadíjad is, bár ennek a víznak nagy részét a kerted locsolására használod fel, azaz ugyanoda juttatod vissza. Szerintem a szivattyú használatával - áramdíj - már meg is fizetted a díjat.Felszereled, a napkollektort, nem használod az állam által biztosított melegvizet, meghág..k, felszerelsz egy több táblás napelemcellát, és a világítás jó részét, és egyéb nem túl nagyfogyasztású háztartási gépeidet saját villamosenergiával látod el: meghág...nak.
A szolgáltatók egyszerűen nem viselik el, hogy egyre több ember tőlük függetlenül szeretne élni.
Vasárnap jön a fiam, az elrontott kollektort most már precíz gépekkel újra kezdjük, (ács, és igen komoly gépei vannak, nem úgy mint nekem: ráspoly, smirgli) és remélem, még ebben a hónapban beindul a termelés.
Természetesen, ha a rendszer beindul, fotók és leírások közlésre kerülnek.
Mint irtam orosházáról kaptam árajánlatot :edzett biztonsági üveg 5400/nm,szállitás nélkül a gyárban kiadva.Érdemes több üvegesnél is érdeklődni,mert igencsak eltérőek az árak.
Freddy56
Szerintem a parabola inkább sütéshez-főzéshez való:http://zoldtech.hu/cikkek/20050525naptuzhely az összes kollektorgyártó sikv.vákumcsöves megoldást választott,bár van olyan is hogy a vákumcső alá visszatükröző felületet szerelnek.Ami biztos,bármit is csinálsz a nap fel fogja melegiteni eppúgy mint egy 100eft-os kollektort,aztán csak számitás kérdése mi ér mit.A lényeg az hogy senkisem támogatja a környezetbarát megoldásokat annak ellenére hogy úniós előirás,csak a pénz-és a pénz számit.
Felforrni biztos nem fog ha megfelelelő a tömegáram. A hatásfoka viszont lehet elmarad a sikkolektoréhoz képest ha nagy a hőmérsékletkülönbség a be és kilépő viz között esetleg nem teljesen ok a fókusz vagy az elnyelő cső felületéről sokkal több fény verődik vissza vagy amiatt esetleg hogy nagyobb lesz a cső felülete és a vizzel érintkező része közt a deltaT.
A vákuumos sikkolektorhoz: A naplopónál láttam ilyeneket. A hátlap és az üvegfelület között kb 10cm-enként tüskék vannak amik a vákum káros hatásait igyekszenek kiküszöbölni. A kollektorok össze vannak kötve és időnként vákuumszivattyuval növelik az vákuumot. gondolom nem olcsó 1 ilyen szivattyú mert ugy vettem ki a leirásból hogy nem alapban adják a rendszerhez. Szerintem házilag nem egyszerü, legalábbis én nem látok rá jó megoldást.
Multkor voltam üvegesnél és csak néztem hogy milyen árak vannak. 4e- 5eft /m2 volt a sima üveg. Akkor hol éri meg az edzett ha 4x annyi. Mennyiért vettetek üveget? Lehet a sima 4-es üveg megfelelő a velux ablakba de az nem is 2m2. max60x90-es lehet vagy 90x120 esetleg? Alátámasztással lehetne nagyban csökkenteni az üveg vastagságát.
Eddig én is azt hittem, hogy egyszerűbb építeni. Tegnap este bedurrantam, rájöttem, több, mint 100 órát hiába elba..m, sokkal egyszerűbben is megoldható a görbe kialakítása. Szóval eddig hiába dolgoztam, de azért ezt a prototipust nem semmisítem meg, hogy emlékeztessen: sokszor az egyszerűbb doldok célravezetőbbek.
Na hogy érthető legyen. Az első - amit eddig reszelgettem, - egy parabola keresztmetszetű tartókra felrakott cseréplécek voltak. A léceket is már élben összecsiszoltam. Az első, naggyázó reszelésnél még nem vettem észre a hibát. (A külső mérete ugyanis nagyobb volt, tehát ezt kellett méretre reszelni. A finomításnál az lett a gyanús, hogy egyre jobban bele kell reszelni a lécekbe. Ha így haladok, a végére már jóformán csak a kisebb méretre vágott paraboloid marad.) Rájöttem a hibára: a 2 cm vastag sablon által képzett paraboloid ív nem volt merőleges a lap síkjára, így mindig egyre mélyebbre kellett reszelnem, hogy jó legyek. Na tegnaptól vége. Újra kezdem az egészet, újra kivágom a parabolid tartókat, de most csak 5 mm-rel kisebbre. Több napig vízben áztatott furnérlemez kerül rá, ezt már viszonylag könnyű lesz hajtani. A szögek mélyedéseit fakittel kijavítva, egy tökéletes öntőformát kapok. (hogy miért bonyolítottam túl, azt még nem tudom.)
Ferembá mondta, nem fog felforrni, ha megfelelő a hőelvonás, azaz a szivattyú által szállított vízmennyiség. Bár Ő csak erre a kb fél nm-es darabra gondolta(?). Én eleve túlméretezem a rendszert, tehát jóval több nm-es felületet akarok felrakni, és ha a vízhőfok úgy kívánja, akkor egyes, vagy egyre több "cellát" a sugárzásra merőlegesre állítok, azaz leállítom a hőtermelését. Mint írtam, a tetőm ideális, mert K-Ny irányú, tehát a felhelyezett naplopók kb dél körül kerülnek a napra merőlegesen, és ha a teljes felületet ki akarom használni, akkor kb. 50-60 nm a szabad hely. (ezen kívül a melléképület tetején erre merőlegesen, van délelőttre és délutánra is kb. 40-40 nm tetőterület, tehát variálhatok is, délelőtt és délután a melléképület, dél körük a főépület.). Ha most belegondolsz, több, mint 100 nm-en gyüjthetem úgy, hogy nem is kell a nap felé fordulni, hogy nagyobb legyen a hatásfok. Az megint kérdés, mit kezdek ennyi meleg vízzel?
Most nem néztem, van- e elérhető emiled, vagy nem puplikus, de ha elérhető, akkor pár nap múlva azon írok egy pár sort, pont a felforrással kapcsolatban.
Ez valóban érdekes téma. És szerintem felforr. Nem egy napkazános kísérlet van, amivel teát főztek...
Én is mértem már nagyítóval fókuszálva 105 C fokos hőmérsékletet (és még ment volna tovább, de csak 105 C fokig mér a hőmérőm).
A fókuszált sugarak szerintem gerjesztik egymást - tudományosan nem tudom alátámasztani, de én is abból indulok ki, amit te is írtál, hogy fókuszálva forr, sík felületen elnyelve nem(?) forr.
Én is szeretnék ilyen parabolás megoldást próbálni, csak kicsit másképp kivitelezve, bár vélhetően nem is lenne olyan pontos mint a tiéd. Egyébként szerintem még egyszerűbb is, mint a síkkolektort építeni.
Véleményem szerint nincs szükség ekkora pontosságra :-) Pont az általad említett fókuszálás miatt (cső forgátengelyére való fokuszálás). Ha a mérnök haverod alul átlátszó csövet tud készíteni, akkor megkapja a Nobel-díjat, persze csak ha átlátszó fémet tud létrehozni. Én már agyaltam ilyenen :) Ha rögzítenénk a fématomok elektronfelőit és elég ritka lenne a fémrács, akkor talán lehetne belőle valami. Na nem folytatom, mert ilyen úgy sincs. Szóval ha a cső azon "megvilágított" felülete üvegből lesz... hát nem is tudom. A fém jobb hővezető. Szerintem nincs értelme az üveg-réz párosításnak ebben az esetben.
Ferembá! Gondolom, ezt a napkövető rendszert nem te tervezted?
" A hagyományos napenergiahasznosító rendszerek előnyei:
1. Teljesen automatikus, emberi felügyelet nélkül működik (sőt! úgy a legjobban) 2. Alacsony fényintenzitásnál is működőképes, maximálisan kihasználja a szórt, visszavert fényt, bármilyen irányból érkezik. 3. Területtakarékos. Minden rendelkezésre álló helyet kihasznál, egymásra épülő struktúrák sokszorosan nagyobb felületet képeznek, mint amit fényelemmel lefedni lehetne. 4. Tökéletes, hosszú időre is hatásos, környezetkímélő energiatárolóberendezést tartalmaznak, aminek a megsemmisítése, újrahasznosítása 100%-os lehet és nem szennyezi a környezetet. 5. Teljesen automatikus napkövető rendszerrel rendelkeznek, mondhatnánk az is, hogy "Napraforgó". 6. Előállítása minimális költséggel jár és energiatakarékos. "Végy egy kapát és egy marék magot!..." " Néhányszor már elsütöttem ezt a poént, itt még nem. :-)
Pár napot ázott a kollektorom, és tegnap kiváncsian másztam fel a tetőre megnézni, hogy bírta. Az eredmény nem lepett meg, belül párás volt. Gondoltam, hogy nem az a megoldás, hogy vízhatlanra készítem, mert egy kis víz mindig be tud jutni. Ezért bekészítettem szellőzőfuratokat, amit tegnap este aktivizáltam. Egyenlőre csak az alső felét nyitottam meg, mert ott nem tud befolyni az eső. Így valszeg nem lesz benne légáramlás, ami kivinné a párát, de próba-szerencse. Ha nem lesz jó, akkor felül is kinyitom.
A nagyobb baj az, hogy gyenge az OSB lemez. Négy ponton van alátámasztva, de a közepe egy kicsit lehajlott. Egy ötödik ponton is alá kell támasztani. Hát nem könnyű a kollektorépítók dolga....
Guberáltam mosógépszivattyút, egy energomatból. IMI gyártmány. Nincs ráírva a teljesítménye, majd meg kell mérnem, mennyit fogyaszt. A vizet nagyon nyomja, de nem tudom, mekkora a nyomómagassága. Szeritnem nem túl nagy. Majd még kisérletezem vele.
Kiviszem, a csőátvezetésnél szerintem legjobb a szellőzőcserép.
Nem tudom, milyen tetőd van, de elég sokféle cseréphez lehet venni ilyen szellőzőt. Ez nem olyan, mint az árbóckivezető, hanem vizszintes nyílás van rajta. Tehát a csövet vízszintesen tudod kibújtatni. Általában be van rácsozva, de azt egy jó csípőfogó megoldja. Ez azért jobb, mert a csapadékot biztosan nem vezeti be a padlásra. Arra kell figyelni, hogy a csövezést úgy kell elvezetni, hogy teljesen le tudjon ürülni a kollektorból a víz. Ezért felülre jó a szellőző cserép, de alulra lehet, hogy nem. Kérdés, hogy mekkora lejtést tudsz adni a csőnek?
"..ezt bírom Ferembában, hogy akkor is segít, ha már nem tőle vásárolunk ;-)"
Szerintem meg ez a legjobb üzletpolitika ui. hosszútávú. Ha nem ma akkor holnap v. pedig valaki akinek pontosan a segítőkészsége okán ajánlottad, fog majd vásárolni tőle. :)
ezt bírom Ferembában, hogy akkor is segít, ha már nem tőle vásárolunk ;-)
Lenne egy kérdésem: Hogyan viszonyul a weboldalatokon szereplő akciós napkolektor (KL-HP-20) a régebbi Apricus (AP-20) típusokhoz? Illeszthető-e abba a rendszerbe, amit árajánlatban küldtél? Én ugyanis biztosan nem fogok barkácsolni (bár képes lennék rá), hanem inkább várok egy évet a beszerzéssel. (megy egy mél is)
A hőcserélő rendszerint a tartály közelébe kerül, de ez lényegtelen szempont.Érdemes jól hőszigetelni a h.cs.-t is, a szivattyúk víz-szállítását pedig úgy szabályozd be, hogy a hőcserélőn áthaladó folyadék 5-10 fokot hűljön, ill. melegedjen. A cserépen való átvezetésnél olyan cseréppótlót használhatsz, mintha antennaárbocot akarnál telepíteni. A 40-50 mm-es nyíláson szintetikus hőálló csőhéjjal együtt vezeted át a szolárcsövet. Ha szoros, akkor egyben vízzáró is lesz, ha nem, akkor a mindenrejó fekete szig.szalag segít. Szolárszivattyú emelőmagasságra figyelni kell, optimális elhelyezése a D-b tartály alatt, a lejövő melegágban, függőleges beépítéssel, így nem lesz gond a légtelenítéssel. Asszem nem volt szó a kollektorba beszivárgó víz kiszellőztetéséről. Síkkollektor betegség, egy-egy szellőző csövecskét átvezetnek a hőszigetelésen alul és felül, a koll. hátlapján keresztül.
Szia. Meg kell nyugtassalak nem minden miállitás olyan mint amit leirtál.Bár a Construmához képest az Industria maga volt a kánaán.Igaz mindenki eladni szeretne,venni kevesen.A Drain-Back rendszert valóban nemmindenki ismeri,ezt én is tapasztaltam,de vannak "specialisták",akik segitenek.Összességében én hozzáértő,házilagos kivitelezésben segitőkész szakemberekkel találkoztam.Amit azért ismét mindenki figyelmébe ajánlok a szerzett ismeretség általi vásárlás,melyet részletesen leirtam.A bölcs más kárán tanul,és elolvassa.
Most voltam a 15. győri általános vásáron, ahol természetesen megnéztem a napkollektorokat is!
Tapasztalatok: mindenki a síkkollektorokat próbálja az emberre "rásózni", ha netán meg azt említed, hogy fűtésrásegítésre lenne, elkerekednek a szemek, és gyorsan témát váltanak!:(
Volt ahol a gyerek csak annyit tudott mondani, hogy a napkollektor a nap segítségével melegíti a benne levé folyadékot, a drain back rendszerről meg még életében nem hallott!:(
Szal össességében: napkollektorokat láttam szépeket, de nem győztek meg, hogy az ő termékeiket akarom megvenni!
Nyugtassatok meg, ugye nem minden kiállítás ilyen!?
Az Industriáról:Én például voltam a kiállitáson,de nem azért hogy a méregdrága kinálatból vásároljak,hanem tapasztalatot gyűteni. A tanácstalan embernek a segitőkész jó szó olyan mint a szomjasnak egy pohár viz.Mivel már megvettem a rézlemezt,csöveket,szivattyúkat,hőcserélőt,indirekt tároló,(erről már irtam)a kerethez faanyagom van,kell még pc,és bádog.Már "csak"össze kell épiteni.Eddig a kollektor anyagára 40eft-körül van.Még mindig olcsóbb lessz mint amit az általad kinált,bár lehet nemfogom elérni a gyári szintet,de megközelitem az biztos.Egyébként ha még el sem kezdtem volna a barkácsolást,lehet vevő lettem volna a kinai sikkollektorokra.
Kérdésem viszont lenne:hová tegyem a hőcserélőt a tartály és a kollektorok között?(kétszivattyús lemezes hőcserélős rendszer)Középre,vagy mindegy melyik keringetőág hosszabb ?(Drain-Back rendszer)A cserépfedésnél hogyan oldjátok meg a csőátvezetést?
Nem forr fel, reszelj csak nyugodtan, 1 kW hőenergia elszállítására elegendő óránként kb. 100 liter vizet cirkuláltatni. 1 kcal 1 liter vizet melegít 1 °C fokkal. 860 kcal=1kWh Fél négyzetméteren jó ha 400W-t betakaríthatsz. Jó hétvégét ferembá
Most megint kinn reszeltem a formát, és gondolkodtam. Én vagyok egyedül hülye az országban? (most politikusok kizárva). Más csak a sík rendszerben gondolkodik? Ha mindent átgondolunk, az egységnyi felületre az energia sugárzás ugyanannyi, tehát nincs különbség a sík és a "görbe" gyüjtő között. Ráadásul a síknál nincs gond, osztok, szorzok, 15 cm-re 1 cső, és kész. Itt? Nem tudom, mivel az energiát igen kicsiny helyre koncentrálom, lehet, hogy az adott szakaszon már fel is forr a víz.
Szóval érzem, ingoványos területre tévedtem, és a kísérleteket nekem kell elvégezni. Ha tud valaki ilyen ingoványos területről értékelhető adatokat, segítsen!!
Csak arra gondoljatok bele, egy szar szemüveggel is füstöl az újság fekete betűje néhány mp múlva, akkor egy fél nm-es felületen mekkora hőmennyiség gyüjthető össze. (egy pár köbcentiméter víz, egy adott sebesség alatt, az 1 m hosszon, biztosan felforr, ki lehet számolni, hogy pl 20 mm-es rézcső esetén ez hány cm3).
Most vége, megyek megint reszelni, és kérem a parabolával kapcsolatos észrevételeket. Már előre sejtem, vesztettem, nagyobb százalék ellene.
Az "öntőformám" a matekkönyvekben is szereplő parabola képlet alapján készül. Az első csiszolással, gyalulással már elkészültem, de azután úgy döntöttem, jobb lesz a hatásfok, ha még pontosabb a csiszolási felület. (Nem gondoltam volna, hogy egy egyszerű, cseréplécekből összeállított, közel parabola keresztmetszetű teknőn is ennyit kell csiszolni. Ennél most kb 80 %-os a készültség, de a ráspoly úgy kikészítette a mutatóújjamat, hogy szinte fogni sem tudok vele, pár napot várnom kell. Bár nem tudom, van-e egyáltalán értelme ilyen pontosságnak, hiszen ha egy tökéletes gyújtóvonalat hozok létre, akkor az elvileg a rézcső közepében lesz, de oda meg nem megy be a fény!!! Ígéretet kaptam egy mérnök haveromtól, hogy majd olyan csövet gyárt, ami alul átlátszó, fölül pedig nem, és fekete, de erre most egyenlőre nem várok.
Ha rámondom az áment, akkor jön a fatapasz felvitele, hogy még símább legyen a felület, majd ennek a polírozása után jöhet a műgyantázás - persze itt is elég sok problémát kell megoldani. Sajnos a betegségem miatt sokszor napokig nem tudok csinálni semmit, de megfogadtam, amíg el nem készül a rendszer, addig nem dobom fel a talpam.
Amúgy a gyujtópont 12 cm, a vezéregyenestől 15 cm magasságig terjed a teknő, így elfér benne a cső, és a tetején az üveglap is. Ez, úgy 50 cm fölött van kicsivel a szélesség, így egy-egy egységnél 0,5 m2-rel számolok. Már azt is tudom, hogy a felületet "túlméretezem", elférnek a tetőn, és ráadásul ideális a tájolásom, a tetőm síkja K-Ny. Ha most gyenge a nap intenzitása, minden kollektor a napra néz. Ha erős, és "túlmelegedés" lenne, a hőmérséklet függvényében néhány - egy, vagy több - vályú a tetőre merőlegesre furdul, azaz a ráeső fény - sin alfa=0 - , termelt hő =0. Az eddig készített kis nyamvadt modellek igen sokra bíztattak, ezért mertem belevágni ebbe is.
Bízom benne, hogy még e hónap végén nálam is beindul a "napkazán".
A "vályús" megoldást megcsináltad? vagy készülőben van? Milyen ív mentén kell hajlítani a hőtükröt, hogy ne túl közeli és ne túl távoli vonalra fókuszálja a sugarakat?
Belejössz hamarabb is, mint egy-két év. Amit ajánlani tudok, az az, hogy mindennek van internet címe. Csak tedd elé a www-t, mögé a hu vagy com-ot. Pl a www.industria.hu és a www.hungarotherm.hu is élő címek. Tavasz kövepén kell rájuk kukkantani, és ott van róluk minden. Vagy a www.hungexpo.hu ott a teljes program minden kiállításról.
Ja, és vidékieknek minden vásárvárosi rendezvényre a vonatjegy féláron van (gyak megveszed a teljesárút csak oda, lepecsételteted a vásárban és azzal a jeggyel ingyen hazamehetsz)
