Összeütöttem egy parabolaív-számoló és rajzoló táblát. Nekem hasznos volt - abban hogy melyik ív kell nekem - hátha másnak jól jön ... Fókusztávolság függvényében számolja és rajzolgatja az íveket. Használjátok egészséggel !
Egy vákumcsó általában 150-180 cm hosszú. Az átmérője (többféle is van, a szokásos:) 58 mm, ha jól emlékszem. ferembá pár darabot tud neked adni próbának (legalábbis nekem tud, akkor talán neked is. Bocs ferembá a kéretlen reklámért).
Ami miatt aggódnék az az intenzív hőmérsékletváltozás. Egy ilyen koncentrált hő pillanatok alatt többszáz fokra hevítheti a belső csövet, míg a külső cső szinte hideg marad. Nem vagyok biztos benne, hogy ekkora hőmérséklet különbséget elvisel. (Az üresen járó vákumcső nem éri el a 200 fokot, de hogy ebben az esetben meddig melegszik, azt elképzelni sem tudom). A másik dolog meg az, hogy amikor beindul a hőelvonás, a hirtelen hűlés is eltörheti. Nem tudom, mennyivel zordabbak a körülmények egy ekkora tükör esetén mint az egyedülálló csöveknél.
A gond az, hogy a vákumcsőnek csak egyik végén van szabad nyílás. Ha nem hőcsővel (heat-pipe) viszed ki a hőt belőle (márpedig házilag az nem kivitelezhető) akkor csak csőhurokkal tudod megoldani. Az viszont nem fog neked leürülni, ezért a drain-back rendszert el is felejtheted. Nem egyszerű, viszont bonyolult.
Én a kollektoromra az üveget sziloplaszttal ragasztottam fel. Te is arra gondolsz, csak egy speciális változatát emlegeted. A sziloplaszt nagyon ragad az üvegre, és általában minden anyagra, csak a nem tudom milyen műanyagokra nem (amiből a doboza is van). Jó anyag, nyugodtan használd. Nekem semmi egyéb rögzítésem nincs, és az 1.4 m2 üvegtáblát körberagasztva megtartotta fejtetőre fordítva is.
Mivel akarod bevonni a vályút, hogy tükröződjön? Gondoltál-e már arra, hogy rozsdamentes lemezből készítsd el?
Na, lépek haza, hétvégén végre tesztelhetem a rendszert. Eddig csak reggel felkelő napnál és este lenyugvó nap fényében láttam csak.
Nálam a vályú hossza 1 m, és a metek egyenletből adódóan, x=15 cm esetén - mindkét oldalt figyelembevéve, y=54 (ezt most durván felfelé kerekítve adtam). Ezért mondom, hogy egy cella 0,5 m2.
Az ötleted igen jónak látszik, egy vákumcsövet a középpontba, és itt jön a...
- még nem láttam vákumcsövet, gondolom, ez üvegből van, mint ahogyan kivettem az eddigi hozzászólásokból. Ha ez tényleg igaz, akkor nincs gond, a fény-, vagy hősugár gond nélkül mehet a fókuszba - rézcsőnél az már gond.
- az említett 1 méter hossz, sok, kevés, vagy épp jó?
Na az egyenletből jön, hogy a fókusz 12 cm, és mennyi a vákumcső átmérője? Ha 6 cm-nél kisebb (akkor a tető üveg rámegy), ha több, akkor x értékét növelni kell.
A vályútestet üvegszövetes műgyantával akarom kivitelezni, ezért kell az öntőforma. Sokat gondolkodtam, hogy a fedőüveg regzítését hogyan csináljam, milyen legyen a vályú széle. Tegnap az ács fiam megadta a választ, nem mondom, nem mérnöki megoldás, de józan paraszti észel szinte a legjobb.
A vályú szélénél átmegyünk "vízszintesbe", úgy 2 cm-nyire, erre lesz egy 2 cm-nyi keretünk. És most jön a józan paraszti logika: - sajnos a tubusban levő anyag neve nem jut eszembe, de ha jól emléxem FWS, olyan sárgás-zöld színe van, - ilyen ecetszagú, opálos színű anyaggal ragasztják az akváriumokat is. Körbe bekenjük, rá az üveg, és kész. Én meg mit össze nem tököltem, hogy hogyan kellene a fedőüveget rögzíteni. Ugyanezt használják a bádogosok is az ereszcsatorna illesztésénél, mert ez az anyag a levegő nedvességére köt.
Az elnyelő közeg víz lenne, mert az eddigi hozzászólásokat olvasva a fagyállóst elvetettem. A koncentrált hőközlés miatt, viszont a megfelelő hőelvonást meg kell oldani, és égy esetleges áramszünet esetén is gondoskodni kell a túlhevülés elkerülésére.
Na most jut eszembe: mint említettem, nem tudok semmit sem a vákumcsövekről. A túlhevülést bírják? Ha Drain-back rendszerben alkalmazzuk, akkor szárazon is birják, az esetleges gyors melegedést - mire odaér a hűtővíz? Ha ezeket a komoly kiképzéseket nem bírja, akkor az egész előző beszélgetést felejtsük el, és maradok a rézcső mellett. ( a beszélgetésből a vákumcsöves törölve, viszont az üvegrögzítésről kinek mi a véleménye?)
Nekem szimpatikusabb a kerámialapos villanytűzhely. Csak azért nem érdemes bekötni a gázt. (A gáz bekötési díjból 20 évig elfőzöcskézek ingyen). Ráadásul a napelem arra is rá tud segíteni (akkumlátoros pufferrel).
Nem akarok nagyképű kijelentéseket tenni, de nekem a jövőre épülő házamban hőszivattyús hűtés-fűtés lesz. Remélem, meg tudom csinálni. Nem akarok a kapun belül gázórát, gázkazánt, kéményt és annak seprőjét látni. Továbbá split klímákkal sem akarom elcsúfítani a házam, és nem akarok kánikulában légúti betegségekkel küzdeni. Ha meg tudom ezt lépni, akkor inkább tényleg a hőszivattyú mozgatására kellene koncentrálni. Erre viszont jobban megfelelne egy napelemes rendszer, ami a hálózatra dolgozna rá. Akkora napelem elég sokbak erülne, ami egy 2-2.5 kW energiaigényű motort elbírna, de 1 kW teljesítményt össze lehetne hozni. Így besegítene a klimatizálásba, még olcsóbban tudná hűteni a házat. Szóval inkább a villamos rásegítés érdekel mostanában.
Tudom, nagy tervek ezek, és hogy sokan álltak már neki úgy építkezni, hogy az ő házában aztán minden a legobb lesz. Aztán koppantak, amikor kiderültek a költségek, és azonnal elfelejtették a nagy terveket. De én elszánt vagyok, és ha már a tervezéskor eldöntöttem, hogy ez lesz, akkor már azt kell végigcsinálni. Hülyeség lenne, ha beköttetném a gázt, vennék egy kondenzációs kazánt, kéményt építenék, klímákat vennék és majd utólag építenék hószivattyút. Úgy tényleg nem éri meg. Majd meglátjuk.
"Engem az abszorciós hűtés is érdekel....Mekkora hűtőteljesítményt lehet kihozni? ... Fele megvan?" Harmadánál is kevesebb. De ha ez az energia ingyen van!!!
Figyelemre méltó eredmények. Mondjuk a kiindulási ötlet (proci hűtés) marhaság, de amekkora hőt tudott koncentrálni, az nem semmi. A fekete alulemez megolvadt...
Jó ötlet a kormozás is, az tényleg nem tud elégni. Tudja valaki a kormozott felület hőelnyelési és visszasugárzási értékeit? Gyanítom olyan lehet, mnt a matt fekete festék. Jól nyeli de könnyen le is sugározza....
Nagyon elgondolkodtató, bár szerintem felesleges egy pontba koncentrálni, mert akkor két tengely körül kell forgatni a tányérat. Akkor már inkább a vonal menti parabola vályú, ott talán elég a napszakok változását lekövetni.
Freddy, Te mekkora vályút építesz? És mi lessz a hőelnyelő közeg? Szerintem egy vákumcsövet kellene beletenni. De akkor meg már fel is találtuk a parabolatükrös vákumcsöves kollektort :-(
Engem az abszorciós hűtés is érdekel. Tudtok erről linket házi kivitelezésről? Mekkora hűtőteljesítményt lehet kihozni? Gondolom, kevesebbet, mint hőteljesítményt. Fele megvan?
A neten barangolva találtam:
ezt
(Ha jól tudom ebben a topicban ez a cím még nem került elő.... ha igen akkor bocs!)
A témában a: "Fényhűtés" 1. rész - "Fényhűtés" 8. rész-ig....
Véleményem szerint ennek akkor lenne realitása, ha elfogynának v. rendkívüli mértékben megdrágulnának a szénhidrogének. Egyelőre nem versenyképes alternatíva. :)
(A turbinához szép gőznyomás kellene, nyugodtan elfelejthető. Viszont lehet venni magas hőmérsékletű Stirling-motorokat, generátorral, parabolatükrökhöz. De értelmes mennyiségű energiatermelésre csak sivatagi, full-napos környezetben alkalmasak...)
Egyébként roppantul örülök hogy ennyire kezdenek elharapózni a parabolavályút alkalmazó napcsapdák. Valahogy úgy érzem hogy ezekkel érdemes foglalkozni. Jó hogy nem vagyok egyedül ezzel :-)
Pont az általad említett okok miatt nem szeretném 100 fok fölé engedni a hőmérsékletet - jól eméxel 2258,41 kJ/Kg - . Az aksik számát, lehet, hogy egy kicsit túlszámítottad. Egy háztartásban 2 féle villamosenergiát használsz: világítási, és "ipari".
Ha a világítást külön körről intézed, akkor nem kell 230, mert a mai spotlámpák már igen jól világítanak aksiról is. Az invertert - vagy szünetmentes tápot - csak azokra kell méretezni, amelyek feltétlenül a 230-at kívánják, így már lényegesen kevesebb lesz az aksik száma.
De mint említettem, a gőztermelés egy másodlagos, azaz következő probléma. Először legyen elég melegvizünk.
Erbének: nekem szerencsém van, mert az idősebb fiam ács, én is sokszor segítek neki, és ha nálam a kollektorok miatt tetőmunkát kell végezni, erősítéseket berakni, kiváltásokat intézni, segíteni fog. Nekem is van fogalmam, hogyan kell csinálni, de neki viszont van megfelelő szerszáma, tapasztalata.
Ha a működtetni kívánt készülékek áramellátását a beépített tápegység (220V/12V) után látod el árammal, vagy eleve olyan készülékeket használsz, ami 12 voltról is megy (TV, Rádió, CD, laptop, világítás, stb) akkor a konverter elhagyható! Mosógép, hűtőgép persze más tészta. Ja, és az aksik élettartama nem nagyon van 10 év fölött :-(
Nálunk sajna 6000 forint körül van a villanyszámla..
A felforrást én is úgy értettem, hogy ha nem keringteted a vizet és nem adja le hőjét.
A gőzképzéshez nem nagyon tudok hozzászólni. Csak annyit, hogy az rengeteg energiát igényel a párolgáshő miatt, ami ha jól emlékszem vízre 2200 kJ/kg. Érdemesebb lenne 100 C fok alatt tartani a közeget. Hacsak nem több lakás ellátásáról van szó; meghatározóan a turbina, átalakítók stb költsége miatt.
Viszont ha fókuszált fénnyel megvilágítanánk egy Peltier-elem (azt hiszem ez az amiben hőmérsékletkülönbség hatására áram indukálódik) egyik "lábát", akkor csapolhatnánk a Voltokat. Jó sokat sorba kéne kötni, mert 1V körüli értéket produkál emlékezetem szerint.
Na most akkor számoljunk autóakkumulátorral, kérek egy kis segítséget is :)
Szóval a 230V váltóáramhoz milyen tárolóra lenne szükség?
Kell hozzá 18 db akksi. az kb 18*9000 Ft (kapacitástól függően) = 162000 Ft
meg AC-DC átalakító, ez nem tudom mennyibe kerülhet. Átlag 3500 Ft-os havi villanyszámlával csak az akksi árából 54 hónapig azaz 4,5 évig van hálózati villanyom jelen árak szerint. Viszont caklipakli 10-15 éves megtérülés nem is olyan rossz, ha nem megy tönkre semmi és utána ingyen van az áram.
De ezek után lehetséges, hogy a turbinás megoldás lenne a jobb és gazdaságosabb.
Két éve összeállítottam egy tervet fűtésrásegítős rendszer kiépítéséhez. 10-12 m2 napkollektort akartam csinálni 800 l-es puffertartállyal. Sokáig húzódott a dolog, volt időm gondolkodni. Közben nekem is eszembe jutott a parabola, de vályú formában. Van egy 8,5 m hosszú gazdasági épületem, 32 m2 délre néző tetőfelülettel kb. 38 fokos dőléssel. Először az egész tetőt ki akartam használni, épp tegnap jártam a Polg. M. hivatalban az építészeknél. Az egész tetőszerkezet átalakítását engedélyeztetni kellene ugyanis. Közben rájöttem, hiszen nem vagyok saját magam ellensége, meg tudom oldani teljes bontás nélkül is, ha a parabola középvonalát nem a tető közepéhez illesztem, hanem feljebb, így laposabb lesz. A tetejénél elhagyok fél métert, kicsit megemelem a cserépsort, nem 32, csak 28 m2 lesz, de nem kell tervező, illeték és teljes bontás. Ráadásul így jobb szögbe tudom állítani a vályút, tél elején és végén lesz optimális dőlésszögben, nyár közepén a legkevésbé. 1.5 méter lesz a gyújtótávolság, terveim szerint két egymás mellé szorított bordás fűtőcsőre kívánok koncentrálni :-). Pont azért dupla csővel, kb. 20-22cm szélesen, mert mint te is látod, nem is olyan egyszerű precízen kivitelezni egy ekkora méretű parabolaívet. Persze, mindezt üvegezett vázban, mozgathatóan, hogy ki lehessen billenteni a fókuszból, ha besokalnék. Nem kis dolog, tartószerkezettel, ellensúlyokkal, feltöltve kb. 600 kg-ot számoltam. Először fagyállós megoldással, majd mikor itt többen a Drain-Back rendszer előnyeit ecsetelték, átgondoltam. Nem lesz egyszerű, mert 2 vízszintes csőből naponta esetleg többször kikergetni a levegőt, úgy, hogy a gurgulázás senkit ne zavarjon!? Ráadásul a tartály, hőcserélő, szivattyú minden a pincében, a "napkohó" meg 6 méterrel magasabban a tetőn. Nem vagyok biztos benne, hogy idén sikerül, talán jobb is lenne várni még egy évet, hátha újra lesz rá támogatás (számított összköltség kb 700 e., megtérülés 10 év, 30% támogatással 6-7 év). Mondjuk, a megtérülést jelentős mértékben rontja, hogy most már harmadik éve nagyrészben és egyre növekvő mennyiségben metszési és favágási hulladékból készült faaprítékkal fűtök, elméletileg ingyen, gyakorlatilag jó sok munkával.
Köszi a bíztatásokat, ellenbíztatásokat, ennek ellenére most úgy vagyok mint az egyik nagy példaképem, A. Einstein, az egyik anakdotában: egy újságíró megkérdezte, éppen mivel foglalkozik, ezt válaszolta: "Most a relativitással foglalkozom. Ezt úgy kell érteni, hogy ha sikerül bebizonyítanom az elméletemet, akkor a németek azt mondják, hogy német, a franciák azt, hogy európai, az amerikaiak pedig, hogy az egész emberiségé vagyok. Ha nem sikerül, akkor az amerikaiak az fogják állítani, hogy egy újabb lökött európai, a franciák, hogy csak egy fantáziátlan német, a németek pedig, hogy egy flúgos zsidó."
(Ez amúgy a Füles 24. heti számából való idézet).
Arról már én is olvastam, hogy ilyen rendszerrel vizet forraltak, kaját - saslikot - sütöttek.- Viszont végiggondolva Ferembá korábbi levelét, és biztosítom a keringetett vízmennyiséggel a termelt hő elvitelét, és szükség esetén egyes kollektorokat merőlegesre állítok a napsugárzásra, akkor a hőtermelés elég jól kézben tartható.
Mint régebben írtam, ha gőztermelésre használom, akkor generátor meghajtására is alkalmas lehet, de mint már akkor is írtam, ez egy más téma, a kollektorok által gyüjtőtt hőmennyiséget is fókuszálni kéne.
Végül is a lényeg: az adott örök energiát szeretném befogni, ezzel is kímélve a környezetet ( és a pénztárcát). Az üvegek árai tényleg borzasztóan magasak. Azt még el tudom képzelni, hogy egy-egy viharosabb nap után a Biztosítóban üvegkárt jelentsek be, viszem a számlát, de hogy ezzel a módszerrel az egész kollektorfelületet leborítsam, kizárt.
A környezetbarát támogatáshoz csak annyit: fúratsz egy Norton kutat, hogy önellátó legyél vízből,: vagy adózol a kivett víz után, vagy ha elhallgatod, meghág..k. Mert kevesebb vizet használsz a vezetékről, így kevesebb a csatornadíjad is, bár ennek a víznak nagy részét a kerted locsolására használod fel, azaz ugyanoda juttatod vissza. Szerintem a szivattyú használatával - áramdíj - már meg is fizetted a díjat.Felszereled, a napkollektort, nem használod az állam által biztosított melegvizet, meghág..k, felszerelsz egy több táblás napelemcellát, és a világítás jó részét, és egyéb nem túl nagyfogyasztású háztartási gépeidet saját villamosenergiával látod el: meghág...nak.
A szolgáltatók egyszerűen nem viselik el, hogy egyre több ember tőlük függetlenül szeretne élni.
Vasárnap jön a fiam, az elrontott kollektort most már precíz gépekkel újra kezdjük, (ács, és igen komoly gépei vannak, nem úgy mint nekem: ráspoly, smirgli) és remélem, még ebben a hónapban beindul a termelés.
Természetesen, ha a rendszer beindul, fotók és leírások közlésre kerülnek.
Mint irtam orosházáról kaptam árajánlatot :edzett biztonsági üveg 5400/nm,szállitás nélkül a gyárban kiadva.Érdemes több üvegesnél is érdeklődni,mert igencsak eltérőek az árak.
Freddy56
Szerintem a parabola inkább sütéshez-főzéshez való:http://zoldtech.hu/cikkek/20050525naptuzhely az összes kollektorgyártó sikv.vákumcsöves megoldást választott,bár van olyan is hogy a vákumcső alá visszatükröző felületet szerelnek.Ami biztos,bármit is csinálsz a nap fel fogja melegiteni eppúgy mint egy 100eft-os kollektort,aztán csak számitás kérdése mi ér mit.A lényeg az hogy senkisem támogatja a környezetbarát megoldásokat annak ellenére hogy úniós előirás,csak a pénz-és a pénz számit.
Felforrni biztos nem fog ha megfelelelő a tömegáram. A hatásfoka viszont lehet elmarad a sikkolektoréhoz képest ha nagy a hőmérsékletkülönbség a be és kilépő viz között esetleg nem teljesen ok a fókusz vagy az elnyelő cső felületéről sokkal több fény verődik vissza vagy amiatt esetleg hogy nagyobb lesz a cső felülete és a vizzel érintkező része közt a deltaT.
A vákuumos sikkolektorhoz: A naplopónál láttam ilyeneket. A hátlap és az üvegfelület között kb 10cm-enként tüskék vannak amik a vákum káros hatásait igyekszenek kiküszöbölni. A kollektorok össze vannak kötve és időnként vákuumszivattyuval növelik az vákuumot. gondolom nem olcsó 1 ilyen szivattyú mert ugy vettem ki a leirásból hogy nem alapban adják a rendszerhez. Szerintem házilag nem egyszerü, legalábbis én nem látok rá jó megoldást.
Multkor voltam üvegesnél és csak néztem hogy milyen árak vannak. 4e- 5eft /m2 volt a sima üveg. Akkor hol éri meg az edzett ha 4x annyi. Mennyiért vettetek üveget? Lehet a sima 4-es üveg megfelelő a velux ablakba de az nem is 2m2. max60x90-es lehet vagy 90x120 esetleg? Alátámasztással lehetne nagyban csökkenteni az üveg vastagságát.
Eddig én is azt hittem, hogy egyszerűbb építeni. Tegnap este bedurrantam, rájöttem, több, mint 100 órát hiába elba..m, sokkal egyszerűbben is megoldható a görbe kialakítása. Szóval eddig hiába dolgoztam, de azért ezt a prototipust nem semmisítem meg, hogy emlékeztessen: sokszor az egyszerűbb doldok célravezetőbbek.
Na hogy érthető legyen. Az első - amit eddig reszelgettem, - egy parabola keresztmetszetű tartókra felrakott cseréplécek voltak. A léceket is már élben összecsiszoltam. Az első, naggyázó reszelésnél még nem vettem észre a hibát. (A külső mérete ugyanis nagyobb volt, tehát ezt kellett méretre reszelni. A finomításnál az lett a gyanús, hogy egyre jobban bele kell reszelni a lécekbe. Ha így haladok, a végére már jóformán csak a kisebb méretre vágott paraboloid marad.) Rájöttem a hibára: a 2 cm vastag sablon által képzett paraboloid ív nem volt merőleges a lap síkjára, így mindig egyre mélyebbre kellett reszelnem, hogy jó legyek. Na tegnaptól vége. Újra kezdem az egészet, újra kivágom a parabolid tartókat, de most csak 5 mm-rel kisebbre. Több napig vízben áztatott furnérlemez kerül rá, ezt már viszonylag könnyű lesz hajtani. A szögek mélyedéseit fakittel kijavítva, egy tökéletes öntőformát kapok. (hogy miért bonyolítottam túl, azt még nem tudom.)
Ferembá mondta, nem fog felforrni, ha megfelelő a hőelvonás, azaz a szivattyú által szállított vízmennyiség. Bár Ő csak erre a kb fél nm-es darabra gondolta(?). Én eleve túlméretezem a rendszert, tehát jóval több nm-es felületet akarok felrakni, és ha a vízhőfok úgy kívánja, akkor egyes, vagy egyre több "cellát" a sugárzásra merőlegesre állítok, azaz leállítom a hőtermelését. Mint írtam, a tetőm ideális, mert K-Ny irányú, tehát a felhelyezett naplopók kb dél körül kerülnek a napra merőlegesen, és ha a teljes felületet ki akarom használni, akkor kb. 50-60 nm a szabad hely. (ezen kívül a melléképület tetején erre merőlegesen, van délelőttre és délutánra is kb. 40-40 nm tetőterület, tehát variálhatok is, délelőtt és délután a melléképület, dél körük a főépület.). Ha most belegondolsz, több, mint 100 nm-en gyüjthetem úgy, hogy nem is kell a nap felé fordulni, hogy nagyobb legyen a hatásfok. Az megint kérdés, mit kezdek ennyi meleg vízzel?
Most nem néztem, van- e elérhető emiled, vagy nem puplikus, de ha elérhető, akkor pár nap múlva azon írok egy pár sort, pont a felforrással kapcsolatban.
Ez valóban érdekes téma. És szerintem felforr. Nem egy napkazános kísérlet van, amivel teát főztek...
Én is mértem már nagyítóval fókuszálva 105 C fokos hőmérsékletet (és még ment volna tovább, de csak 105 C fokig mér a hőmérőm).
A fókuszált sugarak szerintem gerjesztik egymást - tudományosan nem tudom alátámasztani, de én is abból indulok ki, amit te is írtál, hogy fókuszálva forr, sík felületen elnyelve nem(?) forr.
Én is szeretnék ilyen parabolás megoldást próbálni, csak kicsit másképp kivitelezve, bár vélhetően nem is lenne olyan pontos mint a tiéd. Egyébként szerintem még egyszerűbb is, mint a síkkolektort építeni.
Véleményem szerint nincs szükség ekkora pontosságra :-) Pont az általad említett fókuszálás miatt (cső forgátengelyére való fokuszálás). Ha a mérnök haverod alul átlátszó csövet tud készíteni, akkor megkapja a Nobel-díjat, persze csak ha átlátszó fémet tud létrehozni. Én már agyaltam ilyenen :) Ha rögzítenénk a fématomok elektronfelőit és elég ritka lenne a fémrács, akkor talán lehetne belőle valami. Na nem folytatom, mert ilyen úgy sincs. Szóval ha a cső azon "megvilágított" felülete üvegből lesz... hát nem is tudom. A fém jobb hővezető. Szerintem nincs értelme az üveg-réz párosításnak ebben az esetben.
Ferembá! Gondolom, ezt a napkövető rendszert nem te tervezted?
" A hagyományos napenergiahasznosító rendszerek előnyei:
1. Teljesen automatikus, emberi felügyelet nélkül működik (sőt! úgy a legjobban) 2. Alacsony fényintenzitásnál is működőképes, maximálisan kihasználja a szórt, visszavert fényt, bármilyen irányból érkezik. 3. Területtakarékos. Minden rendelkezésre álló helyet kihasznál, egymásra épülő struktúrák sokszorosan nagyobb felületet képeznek, mint amit fényelemmel lefedni lehetne. 4. Tökéletes, hosszú időre is hatásos, környezetkímélő energiatárolóberendezést tartalmaznak, aminek a megsemmisítése, újrahasznosítása 100%-os lehet és nem szennyezi a környezetet. 5. Teljesen automatikus napkövető rendszerrel rendelkeznek, mondhatnánk az is, hogy "Napraforgó". 6. Előállítása minimális költséggel jár és energiatakarékos. "Végy egy kapát és egy marék magot!..." " Néhányszor már elsütöttem ezt a poént, itt még nem. :-)
