A fenéklemez nagyon kicsi felületű. Ha kivágnád a tetejét és ketresztülvezetnél rajta az alsó lyukba passzoló csövet, akkor már lenne értelme. Sajnos, ez a megoldás sem az igazi, mert túl rövid, egyenes, továbbra is kicsi a hőátadó felület, ezzel a hatásfok. Ha olyan sokbordás hőátadót tudnál beleszerelni, mint az előző linken hozott FÉG gázbojlerbetét, az már érne valamit.
Na, így már más! A hálózati víznyomást nem bírja, vékonyfalú. Szabadkifolyású, mint a kis konyhai fali villanybojlerek, bemenő oldalon nyitod meg a csapot, a kimenő ág állandóan nyitott, abba elzáróberendezést szerelni tilos. Ezért is van egybeépítve a csappal és zuhanyrózsával. Tanyára, villany, gáz és vízmentes üdülőkbe tökéletes (vízemelő szélkerékkel).
A hőcserélők, amiket hoztál, minden gázbojlerben megtalálhatóak. A ritka kivétel a kondenzációs, annak a hőcserélője nem így néz ki.
A villanybojlerrel a gond, hogy kívül-belül horganyzott. Ritkább a belül zománc vagy üveg (!) bevonatú. Szerencsére én olyannal találkoztam, amit üvegvattával szigeteltek, könnyű volt leszedni. Horganyzott felülethez nehéz hegeszteni, meg közben az ellenkező oldalról is leég a bevonat. A két lemezgyűrű felesleges. Az alsó-felső varrat általában eléggé kiemelkedik. Ha nem, a már körbehajtott lemezt finoman körbekalapálva kis peremet lehet hajtani rá. 1-2 mm-es hézagot össze lehet folyatni a hegesztés során is. 2-3 mm távolság elég a két réteg között, minél vékonyabb, annál kevesebb a térfogat.
A lemez vastagságát a kívánt nyomáshoz kell igazítani (nyomáspróbával is ellenőrizni a végén). 2 mm általában elegendő, vékonyabbat nehezebb hegeszteni, vastagabbal meg nehezebb dolgozni.
Egy hőszigeteléstelenített villanybojler alkalmas lehet ilyen célra? Hámozás és felülettisztítás után két lemezgyűrű - átellenesen egy-egy csőcsonkkal elllátva - felhegesztve, majd erre rá egy vaslemez? Aztán az egész beburkolva ? 200 literes bojler kb D=60 cm, átadó felület=0,6xPIx1,1= 2 m2
A nagyteljesítményű hőcserélők rengeteg egymásbapréselt lemezből állnak, hatalmas a felületük. A megadott teljesítményt csak a nagymennyiségű víz intenzív keringetésével tudják átadni ( X m3/h ). Ezért kell mindkét oldalon keringető. A köpenyhőcserélő a tartály külsejére van hegesztve, hőátadó felülete akár annak teljes felületével egyezhet ( X m2), a belső ellenállása sokkal kisebb, mint a sokkamrás intenzív, vagy a vékony csőkígyós változatoknak. Anyaga ugyanolyan vas vagy rozsdamentes, mint a tartály, így nincs elektrokémiai korrózió.
Belső hőcserélőre egy megoldás, amit én kipróbálnék:
Nem 18-20 méter rézcsövet kellene feltekerni spirálba, hanem csak olyan 3 méteresből kellene csinálni egy nagy menetemelkedésű hurkot. A hurokra belülröl ugyanúgy ráforrasztva rézlemez csíkok, ezzel növelve a hőcserélő felületét a szükséges egy m2-re. Ez így olcsóbb, mint a sok cső.
Ezzel a rézcsöves hőcserélővel nekem csak annyi bajom van, hogy azt olvastam, hogy a rézcsövön átfolyó víz késöbb már nem érintkezhet vassal, mert pontszerű korrózió lép fel. Így egy réz hőcserélős boylernek zománcozott vagy rozsdamentesnek kell lennie, és a vezetékhálózat sem lehet vascsőből. Láttam már egyszer egy ilyent, amikor egy garázsból kialakított fodrászüzletbe rézcsővel vitték el a vizet, és a kis gázboyler egy év alatt kilukadt. Vettek egy másikat, az is egy évig bírta. Olyan lett, mint a szita.
A külső hőcserélős módszer sem biztos, hogy hülyeség, csak hol lehet szerezni ilyen kis teljesítményű, olcsó szivattyút? Annak biztosan nem kell nagy felület, szerintem a hőátadó felület csak töredéke a nem áramoltatott belső hőcserélősnek. Itt nálunk a cég távfűtési hőcserélője ha jót tudom, 80 kW-os, és akkora, mint egy doboz almalé (1.5L)
Találok valahol a netet hőcserélős rajzokat? Sajnos (?), annak idején, amikor választani lehetett, nem gépészetre mentem, hanem építészetre, úgyhogy ezeket a dolgokat most kell bepótolnom.
Nem túl drágán lehet kapni külső, köpenyhőcserélős tartályokat. Egy jó külön hőcserélő min. 15000.- + egy keringető 14000.-. Forgalmazók mostanában kezdenek rájönni, olcsóbb rozsdamentes anyagból ilyen tartályokat gyártani, mint belső zománcozással vasból. Házilag pedig nem is olyan nehéz egy ilyet összehozni (csak egy argon védőgázas gép meg egy ügyes hegesztő kell.). Az alt. energián nemrég filózott valaki egy hőszigetelt falazott tárolóról (nagy méret, több köbméternél jöhet szóba). A mai vízzáró műgyanta betonfelületkezelők mellett nem is reménytelen. Nyitott tető, benne tiszta víz, a felszínén úszó 10-15 cm nikecellgolyóréteg. Fenekén egy bevivő, felül egy kinyerő hőcserélő. Nem kell nagyméretű tágulótartály, nincs korróziós gond.
Gpeti: Belső hőcsrélős tartályt venni egy vagyon, házilag pedig elég macera, a megfelelő felületnagyság kialakítása házilag szinte kivitelezhetetlen. Egy szivattyú, rossz hatásfokú belső hőcserélővel valószínüleg drágább hosszú távon,Ráadásul a második szivattyúnak a leggyengébb, legolcsóbb is megfelel. A teljes rendszer eddigi számításaim szerint (4 m2 kollektor, 200 l-es tartály + plusz ketyerék) 200 körül megáll.
Na, ezért nem tetszik nekem a drain-back. Nálam 7 m lenne a felnyomandó szintkülönbség. Ez már olyan szivattyúteljesítményt igényel, normál fűtési keringetőszivattyú legfeljebb csak a toronyházakat ellátó az, ami bírná. Hol van itt az energiamegtakarítás.
Bár én nem értek a drain-back-hez, de azt gondolom, hogy ha a pincébe teszed le a tartályt, ahhoz elég komoly szivattyú kell, hogy több méter magasra fel tudja nyomni. Milyen szivattyú nyomja fel neked 5 méterre a vizet? Ahhoz fél bar nyomásra képes szerkezet kell. Vagy búvárszivattyúra gondoltok?
Az én széthúzott csőkígyóm is le tud ürülni teljesen. Igaz, ez csak 1 méter magas. Ugyanezt 2 méter magas kivitelben nem készíteném el, mert nagyon munkás. Akkor már inkább a hárfa. Már 2 hete nem dolgoztam semmit a projekten, de most hétvégén belehúzok. Végre fotók is készülnek majd.
Az ötlet jó, majdnem kitűnő, de: a golyós légtelenítő T elágazás utáni leszálló előremenő vezetékből a víz a Drain back tartályban lévő vízen keresztül tud csak kibugyborékolni, ami hangos lesz. Tapasztalati javaslat: Hagyd meg a golyós légtelenítőből lejövő vízlefutást segítő levegő utánengedő csövet (de megvariáltam) és a Drain back tartályba úgy vezesd bele felülről a vizet, hogy a bevezető cső leér majdnem az aljáig, és a Drain back tartályon belül majdnem a tetejénél fúrjál rá két, három átm 1,5 mm-es furatot, ahol a maradék levegő is hangtalanul kitalál, viszont a víz nem tud rajta spriccelni. Egyébként a légtelenítőt akár el is lehet hagyni, elég csak egy vékony csövet a legmagasabb pontból először felfelé megindítva leágaztatni és a tartály tetejébe bekötni, ahogy rajzoltad.
Valahogy így terveztem a saját rendszeremet, ami előreláthatólag május végére el is készül.
Várom a véleményeket, a jobbító ötleteket.
Köszi!
Eqvus
Kollektor: leereszthető csőkígyós kollektor, szelektív bevonattal
Drain back tartály: egy ötlet arra, hogy ne csobogjon, illetve gyorsabb és biztosabb legyen a leürülés. A golyós légtelenítő levegőt kivezető csöve van összekötve a drain back tartállyal
A 2. szivattyút csak a beállított hőfok elérésekor kapcsolja be a termosztát.
Nem az aknával van gond, a pincében lesz a tartály, ott elférne minden, hanem a kollektorban maradna sok folyadék, nehéz lenne úgy megoldani, hogy teljesen leürüljön.
Ha egy nem fűtött hétvégi házban van az egész rendszer, akkor is meg lehet talán oldani, ha van valahol egy olyan akna (víz, csatorna, bármi) ahova le lehet telepíteni a tartályt, a szivattyút, esetleg a hőcserélőt. a Primer (fűtő) kört hasonló módon egy másik tartállyal, ami szintén vissza tud ürülni az aknába.
Lehet hogy badarságnak tűnik a gondolat, de esetleg érdemes lehet elgondolkodni rajt.
Elolvastam az ajánlott ismertetőt. Sajnos, az én körülményeimre nem alkalmazható, bár egyből végigvettem a lehetőségeket, de a kialakítás miatt csak részlegesen tudnám leüríteni a rendszert, a fagyásveszély maradna.
Annak a minimális levegőnek a korróziós hatása ami van a rendszerben, elhanyagolható a savas glikol hatásával szemben. Szerintem 30-50 év alatt sem lesz tőle semmi baja a rendszernek. Nem szabad ebbe plusz energiát fektetni.
Nem láttam, csupán a jellemzők alapján elképzeltem, megterveztem a működését. Köszönöm az ajánlatot, elolvasom. Egyébként a zárt rendszer is csak akkor lenne igazi, ha levegő helyett tiszta nitrogénnel vagy nemesgázzal töltenék fel.
A Drain-Back rendszerrel kapcsolatos kifogásaiddal csak minimálisan tudok azonosulni!
Az igaz, hogy ha nem kellő odafigyeléssel van a tartály elkészítve, akkor "glugyoghat", illetve mindenhol megfelelő lejtést kell biztosítani a csövezésnek.
-De: annak ellenére hogy levegő van a rendszerben, ez egy ugyan olyan zárt rendszer mint a glikolos, tehát a korrózió szinte kizárva. A szivattyú teljesítmény csak feltöltéskor nagyobb, amikor a rendszer már feltöltött, a teljesítmény igénye ugyan akkora mint a glikolosé, sőt kisebb!
Akkor lássuk a glikolos hátrányait: Minimum kétévente, de minden megforrás után glikol csere, különben savasodás lép fel, és az tényleg "megeszi" a rendszer fém részeit. A légtelenítése csak méregdrága speciális szolár automata légtelenítővel oldható meg, ami tökéletes ezzel sem lesz. Télen a -15 fokos glikolt kell felmelegítenie az egyébként is gyengusz napocskának, így lényegesen rosszabb a hatásfoka. Ezt még tovább lehetne sorolni, de ezek az előnyök-hátrányok nagyon prímán csokorba vannak szedve a Kardoslabor home-lapján.
Egyébként természetesen láttam már ilyen rendszert testközelből, és a zaja is egyenlő volt a nullával. Te láttál már ilyen működő rendszert? Mire alapozod a véleményedet?
