Egy kis tapasztalat kollektorlemez forrasztással kapcsolatban: (csak hogy ne haljon ki a topik)
Ha már hullámos lett, akkor ronda is, már minden mindegy alapon nekimentem gumikalapáccsal. Ott, ahol annyira eltávolodott a lemez a csőtől, hogy képtelenség megforrasztani, ott egyszerűen hozzákalapáltam. Meg kll ütni a lemezt a cső mentén, de mellette is egy kicsit be lehet horpasztani, hogy amikor tágul forrasztás közben, tudjon mi görbülni (programozott deformációs zóna) Ezzel a technikával sikerült végigforrasztanom a cső mentén kb 95% hosszan. Szóval alig maradt rés, és nincs vastag cinhíd a lemez és a cső között, ezáltal remélem megfelelő lesz a hőátadás.
Nekem is nagyon kellene a festék, már csak az van hátra. Meg utána az üvegfedés, körbebádogozás és a tetőről levezető csövezés. De addig semmit nem tudok csinálni, amíg nincs lefestve a cucc.
Mint szakmabeli,mi a véleményed a Drain-Back rendszerekről,tanácsokkal tudsz e segiteni nekünk?A Hajdúról annyit,hogy az egyik legdrágább,és nembiztos hogy a legjobb.Hozzátenném,nem feltétlen kell hőcserélős tároló,mert lemezes hőcserélővel is megoldható a rendszer,és ahhoz egy régi 200lit-es bojler is jó.
Üdv. Péter! Akkor rögtön támadok: csak én nem látom, vagy tényleg nincs semmiféle szisztéma a kollektorok külső méreteiben? Nem tudok rájönni, hogy melyik, miért pont annyi mm, amennyi. Azt hittem idáig, hogy legalább a tetőfedő rendszerekhez illeszkednek.
Egyik sem! Túl kicsi. Jobban jársz, ha MÉH telepen keresel bontott 200 literest. Ha már úgyis buherálni meg hegeszteni kell! Azoknak olyan vastag fala van, ha lyukas is, meg lehet hegeszteni. A hőszigetelést úgyis újra kell csinálni. Ráadásul több esélyed van rá, hogy üvegvatta szigetelésűt találsz, amivel könnyebb dolgozni.
Napenergiával melegített víz puffertartályának melyik villanybojler lenne jó? Melyiknek legjobb a hőszigetelése? Van 20ezerért is meg 40ezerért is 60 literes.
A fenéklemez nagyon kicsi felületű. Ha kivágnád a tetejét és ketresztülvezetnél rajta az alsó lyukba passzoló csövet, akkor már lenne értelme. Sajnos, ez a megoldás sem az igazi, mert túl rövid, egyenes, továbbra is kicsi a hőátadó felület, ezzel a hatásfok. Ha olyan sokbordás hőátadót tudnál beleszerelni, mint az előző linken hozott FÉG gázbojlerbetét, az már érne valamit.
Na, így már más! A hálózati víznyomást nem bírja, vékonyfalú. Szabadkifolyású, mint a kis konyhai fali villanybojlerek, bemenő oldalon nyitod meg a csapot, a kimenő ág állandóan nyitott, abba elzáróberendezést szerelni tilos. Ezért is van egybeépítve a csappal és zuhanyrózsával. Tanyára, villany, gáz és vízmentes üdülőkbe tökéletes (vízemelő szélkerékkel).
A hőcserélők, amiket hoztál, minden gázbojlerben megtalálhatóak. A ritka kivétel a kondenzációs, annak a hőcserélője nem így néz ki.
A villanybojlerrel a gond, hogy kívül-belül horganyzott. Ritkább a belül zománc vagy üveg (!) bevonatú. Szerencsére én olyannal találkoztam, amit üvegvattával szigeteltek, könnyű volt leszedni. Horganyzott felülethez nehéz hegeszteni, meg közben az ellenkező oldalról is leég a bevonat. A két lemezgyűrű felesleges. Az alsó-felső varrat általában eléggé kiemelkedik. Ha nem, a már körbehajtott lemezt finoman körbekalapálva kis peremet lehet hajtani rá. 1-2 mm-es hézagot össze lehet folyatni a hegesztés során is. 2-3 mm távolság elég a két réteg között, minél vékonyabb, annál kevesebb a térfogat.
A lemez vastagságát a kívánt nyomáshoz kell igazítani (nyomáspróbával is ellenőrizni a végén). 2 mm általában elegendő, vékonyabbat nehezebb hegeszteni, vastagabbal meg nehezebb dolgozni.
Egy hőszigeteléstelenített villanybojler alkalmas lehet ilyen célra? Hámozás és felülettisztítás után két lemezgyűrű - átellenesen egy-egy csőcsonkkal elllátva - felhegesztve, majd erre rá egy vaslemez? Aztán az egész beburkolva ? 200 literes bojler kb D=60 cm, átadó felület=0,6xPIx1,1= 2 m2
A nagyteljesítményű hőcserélők rengeteg egymásbapréselt lemezből állnak, hatalmas a felületük. A megadott teljesítményt csak a nagymennyiségű víz intenzív keringetésével tudják átadni ( X m3/h ). Ezért kell mindkét oldalon keringető. A köpenyhőcserélő a tartály külsejére van hegesztve, hőátadó felülete akár annak teljes felületével egyezhet ( X m2), a belső ellenállása sokkal kisebb, mint a sokkamrás intenzív, vagy a vékony csőkígyós változatoknak. Anyaga ugyanolyan vas vagy rozsdamentes, mint a tartály, így nincs elektrokémiai korrózió.
Belső hőcserélőre egy megoldás, amit én kipróbálnék:
Nem 18-20 méter rézcsövet kellene feltekerni spirálba, hanem csak olyan 3 méteresből kellene csinálni egy nagy menetemelkedésű hurkot. A hurokra belülröl ugyanúgy ráforrasztva rézlemez csíkok, ezzel növelve a hőcserélő felületét a szükséges egy m2-re. Ez így olcsóbb, mint a sok cső.
Ezzel a rézcsöves hőcserélővel nekem csak annyi bajom van, hogy azt olvastam, hogy a rézcsövön átfolyó víz késöbb már nem érintkezhet vassal, mert pontszerű korrózió lép fel. Így egy réz hőcserélős boylernek zománcozott vagy rozsdamentesnek kell lennie, és a vezetékhálózat sem lehet vascsőből. Láttam már egyszer egy ilyent, amikor egy garázsból kialakított fodrászüzletbe rézcsővel vitték el a vizet, és a kis gázboyler egy év alatt kilukadt. Vettek egy másikat, az is egy évig bírta. Olyan lett, mint a szita.
A külső hőcserélős módszer sem biztos, hogy hülyeség, csak hol lehet szerezni ilyen kis teljesítményű, olcsó szivattyút? Annak biztosan nem kell nagy felület, szerintem a hőátadó felület csak töredéke a nem áramoltatott belső hőcserélősnek. Itt nálunk a cég távfűtési hőcserélője ha jót tudom, 80 kW-os, és akkora, mint egy doboz almalé (1.5L)
Találok valahol a netet hőcserélős rajzokat? Sajnos (?), annak idején, amikor választani lehetett, nem gépészetre mentem, hanem építészetre, úgyhogy ezeket a dolgokat most kell bepótolnom.
Nem túl drágán lehet kapni külső, köpenyhőcserélős tartályokat. Egy jó külön hőcserélő min. 15000.- + egy keringető 14000.-. Forgalmazók mostanában kezdenek rájönni, olcsóbb rozsdamentes anyagból ilyen tartályokat gyártani, mint belső zománcozással vasból. Házilag pedig nem is olyan nehéz egy ilyet összehozni (csak egy argon védőgázas gép meg egy ügyes hegesztő kell.). Az alt. energián nemrég filózott valaki egy hőszigetelt falazott tárolóról (nagy méret, több köbméternél jöhet szóba). A mai vízzáró műgyanta betonfelületkezelők mellett nem is reménytelen. Nyitott tető, benne tiszta víz, a felszínén úszó 10-15 cm nikecellgolyóréteg. Fenekén egy bevivő, felül egy kinyerő hőcserélő. Nem kell nagyméretű tágulótartály, nincs korróziós gond.
Gpeti: Belső hőcsrélős tartályt venni egy vagyon, házilag pedig elég macera, a megfelelő felületnagyság kialakítása házilag szinte kivitelezhetetlen. Egy szivattyú, rossz hatásfokú belső hőcserélővel valószínüleg drágább hosszú távon,Ráadásul a második szivattyúnak a leggyengébb, legolcsóbb is megfelel. A teljes rendszer eddigi számításaim szerint (4 m2 kollektor, 200 l-es tartály + plusz ketyerék) 200 körül megáll.
Na, ezért nem tetszik nekem a drain-back. Nálam 7 m lenne a felnyomandó szintkülönbség. Ez már olyan szivattyúteljesítményt igényel, normál fűtési keringetőszivattyú legfeljebb csak a toronyházakat ellátó az, ami bírná. Hol van itt az energiamegtakarítás.
Bár én nem értek a drain-back-hez, de azt gondolom, hogy ha a pincébe teszed le a tartályt, ahhoz elég komoly szivattyú kell, hogy több méter magasra fel tudja nyomni. Milyen szivattyú nyomja fel neked 5 méterre a vizet? Ahhoz fél bar nyomásra képes szerkezet kell. Vagy búvárszivattyúra gondoltok?
Az én széthúzott csőkígyóm is le tud ürülni teljesen. Igaz, ez csak 1 méter magas. Ugyanezt 2 méter magas kivitelben nem készíteném el, mert nagyon munkás. Akkor már inkább a hárfa. Már 2 hete nem dolgoztam semmit a projekten, de most hétvégén belehúzok. Végre fotók is készülnek majd.
