Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Feltételezem, a "Lex Apponyi'-ra gondolsz, ami annyit változtatott az 1868-as oktatási törtvényen, hogy kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását. Ez pedig normális dolog minden államban. A mai soknemzetiségű utódállamok (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország) ugyanezt csinálják, és sokkal erőszakosabban, ha még nem vetted volna észre, mint az egykori "Lex Apponyi" törvénycsomag.
Az 1907-ben megszavazott ún. „Lex Apponyi” törvénycsomag a következőket mondja ki:
„A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafenntartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. (CORPUS IURIS 1907:XXVII.tc. )
ne menjünk bele az oktatásba, mert abból balhé lesz. nagy kár, hogy eötvös szép megoldását apponyiék durván felülírták. egyébként megnézheted a másik linkemet is saguna püspökről.
A felsorolásból, csak öt suli jön össze (egy magyar, egy oláh, két egyházi és további egy, amiben német tanítás folyik), de ez csak a pontosság kedvéért! Továbbá nem elhanyagolható szempont, hogy 1868-ig a népiskolák egyházi- vagy nemesi** fenntartásúak voltak, tehát a román ortodox egyház is alapíthatott volna minden további nélkül iskolákat, de úgy látszik ez nem volt fontos neki, vagy nem volt rá igény.
** I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsanna Fogarason iskolát alapíttatott az erdélyi románság számára, amelyben a tanulók, papjelöltek és papok, természetesen román nyelven (!) tanulhattak.
Viszont, amikor hazánkban 1868-ban kötelező lett az iskolai oktatás - tehát állami feladat lett -, rohamtempóban épültek az iskolák, és a századfordulóra már kb 17 ezer iskola működött, amiből kb. 7 ezer volt a nemzetiségi és ebből is 2300 volt a román nyelvű...
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel, Ha eljő az idő - a magyar talpra kel, Ha eljő az idő - erős lesz a karunk, Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre, Vérkeresztet festünk majd a határkőre És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! - Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen, Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
Lehetne ebből konzoljátékot is csinálni. Versekkel egymás ellen.
Mondod ezt a 21. században! Divat Rákosi óta anakronisztikus érveléssel gyalázni a 19. századi Magyarországot. Franciaországban ugyan hány nyelven folyt a tanítás anno? Ahhoz képest nálunk liberális fertő volt. Nem volt elég oláh iskola? Meglehet. De senkinek nem tiltották meg, hogy magyar iskolába menjen. Kevés volt úgy en bloc az iskola egyes megyékben? Az is meglehet. De hogy minden harmadik magyar volt írástudó szemben minden századik románnal ugyanabban a megyében, az önmagáért beszél. Lehet, hogy Jókai százezer könyvet tolt volna a seggük alá, valószínűleg eltüzelik. Ő még nem tudhatta amit mi azóta sajnos már tudunk az oláh népről.
Nem tudom ki írta s mikor. Én abból indultam ki, hogy igaz. És hát nagyon is jól alátámasztja, amit mondok. A román a magyarhoz képest egy tanulatlan nép volt, az államiságot meg akkor kezdte és ma is csak tanulja.
lehet, persze, de ha tudja, hogy ezt jókai mór írta 1858-as erdélyi utazása során, akkor talán nem ír akkora hülyeséget a dákoromán elméletekről. meg olyan hülyeséget, hogy a románok tanulatlanok akartak maradni.
Az oláh nép közszellemében nem ellensége semmiféle szomszédjának, legkevésbbé a magyarnak; az oláh köznép engedelmes, munkás, kevéssel megelégedő, könnyen barátkozó; a mi rossz, a mi félelmes benne: az a közműveltség elhanyagolása.
Bizony bizony, nem volt itt 1910 előtt semmilyen dákóromán tudat meg román Erdély. Ezt csak a háború alatt találták ki és azóta is ezzel etetik őket reggel délben este.
Százezer abécze és katechismus kell ennek a népnek, meg egy pár száz becsületes iskolamester, nem pedig politikai vezérczikkek és pártszónokok, és akkor lesz belőle derék, becsületes, életrevaló nép,
Ez is bizony bizony. Ahogy pakisztáni iskolák sincsenek Angliában, egyszerűen nincs értelme. Nem román iskolába járt, aki akart valamit, hanem német vagy magyar intézménybe.
Elfelejtettem? Pont erről beszéltem, csak megerősíted, amit írtam. Ő egy második generációs bevándorló. Pakisztáni, indiai csak úgy érvényesülhet, ha brit állampolgár, vállalja új hazája értékeit. Ugyanez volt a helyzet a Magyar Királyságban anno, ha egy román akart valamit, Magyarországra jött a sötét regátból. Mindez addig, amíg meg nem erőszakolták a történelmet, és hirtelen a román lett az államalkotó. Azóta se tudja, mi az.
Elfelejted, hogy a londoni polgármesterét Sadiq Khannak hívják.
A nagyszülei Lucknow-ban (ma egy indiai város) születtek, onnan menekültek Pakisztánba India megalakulása után. A szülei 1968-ban vándoroltak ki Pakisztánból Angliába, ahol az apja buszsofőrként, az anyja varrónőként dolgozott. Ő viszont már egyetemet végzett jogász.
Az oláh nép közszellemében nem ellensége semmiféle szomszédjának, legkevésbbé a magyarnak; az oláh köznép engedelmes, munkás, kevéssel megelégedő, könnyen barátkozó; a mi rossz, a mi félelmes benne: az a közműveltség elhanyagolása. Statisztikai adatokkal fogok bizonyítani. Zarándmegyének ezelött tíz évvel megjelent statisztikájában, a mit maga Zarándmegye egykori főispánja dolgozott ki, ilyen hivatalos adatok olvashatók: «néhány elemi tanodán kívül nagyobb tanoda e megyében nincs, azok közül is csak hat áll több év óta. Nagy-Halmágyon egy magyar és egy oláh, Kőrös-Bányán egy katholikus és egy református, mindkettő magyar, végre Bojczán egy kamarai tanoda, melyben az ottani bányászok és más lakosok kedveért németül tanítanak. Tehát még a hat iskola közűl is csak egy az oláh; és a mellett van ennek a megyének ötvenegyezer román ajkú lakosa! Ennyi népre jut az összeírás szerint 17 (!) iskolamester (ennek csak fele oláh), hanem van azután százöt korcsmáros. Tanult 1846-ban a téli fél évben hat tanoda padjain összesen 305 fiú és leány, s találtatott az összeíráskor írni, olvasni tudó ember 1540 magyar és német ajkú lakosság közt 559; és 51,323 oláh ajkú között 503 (!)» A ki ebből sem érti, hogy mi baj? annak nem tudom, hol kezdjem a magyarázást. Százezer abécze és katechismus kell ennek a népnek, meg egy pár száz becsületes iskolamester, nem pedig politikai vezérczikkek és pártszónokok, és akkor lesz belőle derék, becsületes, életrevaló nép, mely minden szomszédjával barátságos egyetértésben fog megférni.
Szerintem sem érdemes már a kultúrfölénnyel jönni mert azóta már megváltozott a világ, mindenki tud olvasni, vannak tudósok még romániában is, senkit nem hat meg a százéves statisztika. Ettől függetlenül magyar kultúrfölény volt, ez természetes, erre épült a magyar állam. Ahogy minden más állam is. Ezért nem Pakisztán fővárosa London, hanem Angliáé, hiába van egymillió paki taxis. De például a második generációs bevándorlók már eldönthetik, hogy a brit nemzethez tartozónak vallják-e magukat. Ez az ára a társadalmon belüli pozíciónak. A magyar nemzethez való tartozás nálunk is garanciát jelentett arra, hogy a társadalmi elit elérehtővé válik. A románok alapvetően nem ide tartoztak, ők megtartották identitásukat, jellemzően maradtak tanulatlan pásztornép. Pontosan erről beszéltek az itt állomásozó amerikaiak, britek is, hogy Európa saját sírját ássa, ha a kialakult viszonyokat nem tiszteli, és uralkodó pozícióba helyez úgymond primitívebb népeket, és uralmuk alá hajtja a kultúra képviselőit.
Azért a 12 éves korig tartó tankötelezettséggel nem büszkélkednék. És ezt sem tartották be maradéktalanul, a XIX. század végén a gyerekek negyede egyáltalán nem járt iskolába.
