>Megnyugvással tölt el (már most is, de a jövőben biztos), hogy gondolkoztam az apróságokon.
Az szuper. :) Nekem az tunt fel, hogy par itteni hozzaszolasbol nem megnyugvas, hanem eppen egyre fokozodo felidegesedes hallatszott ki, mindossze ezert szoltam hozza.
Az a fura, hogy te sem érted meg, amit én mondok. Az előbbi hozzászólásomban leírtam, hogy az adott részegység érdekel, ahol tartunk az építkezésben. A tetőtér szigeteléséről és a különböző buktatókról semmi infom nem volt. Amit hallottam innen-onnan, az inkább elborzasztott. Szvsz azzal, hogy átrágtuk a kérdést, nagy problémát nem okoztunk, de talán néhány fejben tiszta lett a kérdés. Ugyanis a topicot jóval többen olvassák, mintahányan írják.
Azért nem tetszik a hozzáállásod ezügyben, mert lehetne más vitát is gerjeszteni: pl. porotherm vs. ytong, aminél ugyancsak eltérőek a tulajdonságok. Akkor ott is aztmondod az építtetőnek, hogy "áááá kedves hölgyem/uram ne is foglalkozzon ezzel. Úgyis vakolva lesz"? Tudom, hogy nem egetverő problémáról vitatkoztunk, de ez egészen idáig nem tudatosult bennem, mivel mostanra állt össze a kép. Ja és ami végül kialakult bennem az anyagokról azt inkább meg sem osztom, mert egyből letámadnátok, hogy a családi harmóniát akarom szétbombázni a kis hülyeségeimmel:)))
"Mindenkinek meg van a maga heppje, amibe jól belelovagolja magát (nálam ez a szennyvízkezelés), de ettől még nem kell belekergetni másokat is. "
Ez egy nyílt fórum. Senki sem mondta, hogy hagyjuk abba. Csak KM és te. De gondoltam pont azért nem fogom abbahagyni, mert tőletek várhatunk némi infot. A többiek meg vagy tanultak belőle vagy nem, mindenesetre nem szóltak, hogy kuss Lopez.
"Ha azt mondom, hogy az üvegyapot és a kőzetgyapot is ugyanolyan sz.r, akkor talán nyersen, de érthetően fogalmaztam. "
Miért? Vagy ez a kérdés már az egész tetőtér jogosultságát megkérdőjelezi?
"És az is jól választott aki üvegyapotot választott. "
Hahó! Új vagyok még itt, nyakig egy építkezésben. Vállalkozó szivat minket rendesen, 2 hete késik a 40%-kal, ami a banki hitelhez kellene. Kevés esélyünk van a kötbér érvényesítéséhez. Még szerencse, hogy szerződést csak részmunkákra kötöttünk vele. Új kivitelezőt keresünk, ebben kérném a segítséget, ha tudtok megbízható vállalkozót, aki innen vállalná a folytatást és hatékonyan együttműködik a megbízóval, nagyon hálás lennék. Mail címem: lepp@okti.ph.hu Előre is köszi:
Leppke
Nekem először a vállalkozó adott egy árajánlatot, az engedélyezett terv alapján. Ez egy kockás papírra kézzel firkált macskakaparás volt, se aláírás, se dátum. Részletezés semmi...
Rögtön éreztem, hogy a mester nincs igazán WORD-höz szokva :-))).
Összeszedtem egy rakás infot (hírlapok, NET, barátok...) és írtam helyette (WORD - kiemelések - Excel objectum - tamtamtam) egy másikat, részletezve. Többek között belevettem, hogy 15 cm-nél vastagabb kiszáradt fák kivágása 500 Ft/db.
Marha mérges lett. Mit @rozik maga ezzel??? Odaadom a Józsinak a motoros fűrészt és kilöki...
Izgultam... Kivettem ezeket a részletező pontokat, maradtak a globális egységek (árokásás, alapbeton, talpbetonlemez, főfalazás, födém, ácsmunka, tetőfedés, vakolás, vízszigetelés, hőszigetelés, aljzatbeton, dryvit kb ennyi).
Tényleg kilökte a Józsi a 3-4 db fát, és nem lett megemelve tereprendezés címen az alapásás.
Hogy mégis nekem is igazam legyen (kicsit sokalltam a vakolási díjat), megkérdeztem, mennyi per m2. Azt mondta, 1200 (most se tudom, ez sok vagy kevés??). Ezt a szerződésbe is beírtam, mellé írva az általam kiszámolt négyzetmétert. Amikor minden vakolás kész lett, megjegyezte, hogy kicsit több a négyzetméter, mint amennyit én odaírtam. Na cseszd meg! Igaza volt. Fizettem plusz 40000 Ft-ot. Ez volt az egyetlen tétel, ahol eltértünk a beírt végösszegtől:-((((
Amúgy március 15-én nyomták le az ásót a földbe és április 16-án álltak a falak, április 25-én le volt betonozva a PTH födém.
Ha bármikoris késett a munka, annak két oka volt: ÉN csak 3 hét késéssel tudtam beszerezni a soron következő anyagot, ill. 1 napig esett az eső, ezért nem jött ki a mester (ebben megegyeztünk!).
Ügyesen szervezd az anyagbeszerzést és az esetleges alvállalkozókat, akkor kisebb lesz az időzavar.
Üdv
szicsu
Ha nem akarod megérteni amit mondok, akkor nem kell. Csinálhatsz óriási problémákat egy kis semmiből is, rámehet a házasság, a szív, az emésztés, a pénztárca és minden, ami fontos ... az otthonteremtés öröméből pedig szépen lassan nyűg és gond lesz.
Nem is Téged szerettelek volna nyugalomra és "hátradőlésre" invitálni, hanem azon kedves olvasókat, akik a hozzászólásaid alapján esetleg azt hiszi, hogy ez az üveg/kőzet olyan egetverő probléma.
Mindenkinek meg van a maga heppje, amibe jól belelovagolja magát (nálam ez a szennyvízkezelés), de ettől még nem kell belekergetni másokat is.
Nem azt mondom, hogy mind egyforma. Azt mondom, hogy sokkal többet foglalkozol a kis különbségen, mint amennyit a téma megér. Ha azt mondom, hogy az üvegyapot és a kőzetgyapot is ugyanolyan sz.r, akkor talán nyersen, de érthetően fogalmaztam. Ennek ellenére én is gyakran tervezem be őket, hiszen a realitások talaján ez áll ... olcsón.
És végül: jól választottál. Szerintem nem is akar senki meggyőzni ennek ellenkezőjéről. És az is jól választott aki üvegyapotot választott.
ha nem jelent problémát, el tudnád küldeni az itteni címemre az árajánlatokat és a hozzájuk kapcsolható tapasztalatod, megérzésed?
mi is rövidesen ebbe a fázisba kerülünk, és nagyon kíváncsi vagyok....
:-)))
Ez az OFF-sorozat - vagy nem is OFF? - nagyon tetszett!! Nincs annál szebb, mint amikor kibukik az emberekből az őszinteség.
Minket az építkezés nemhogy távolított volna, hanem épp összehozott. Egymásban tartjuk a lelket, és egymást figyelmeztetjük, amikor valami nem úgy alakul, ahogy szerettük volna: "hé, örüjjé má egy kicsit, hiszen épül a házunk!". Nálunk az egész építkezés teljesen közös ügyünk, és bármennyire is fárasztó és nehéz, akkor is egy nagyon boldog dolog. Egyre csak a cél lebeg a szemünk előtt... nemsokára jönnek az ácsok, fölrakni a tetőt.
Az arajanlatot reszletesen munkafazisonkent hatarozta meg a mester.
A epitoanyagbeszerezes az en feladatom.
A mennyiseget kiszamolja a komuves es a tervezo is.
A fizestes egyertelmuen csak a befejezett es altalam es az ellenor altal elfogadott munka utan tortenik.
Valamekkor osszeget meg vissza is tartok, az esetlges garanciak miatt.
A kotberhez is ragaszkodom.
Ezekbe mind belement, csak irjam meg a szerzodest en.
A kv30.zip -et megnezem.
Valami mas amire figyeljek es meg vegyem bele a szerzodesbe?
hurvi
A barlangban nem kellett gázszámlát fizetni. A boldogság persze tényleg nem ettől függ, de szvsz kár a ház műszaki tartalmát az emocionális oldalával keverni. Én biztos, hogy jólérezném magam a házban akár hőszigetelés nélkül is, de a gázszámla kézhezvételekor biztos megfagyna a levegő:)
Összképet pedig baromi nehéz kialakítani, ahhoz szvsz tapasztalat szükséges. Nekem ez az első házam. Egy építész biztos könnyebb helyzetben van. Nekem mindig az a fontos és azt gyűröm, ami aktuális. És ami aktuális, abból igyexem az optimális megoldást kihozni. Így, ha a részegységek megfelelőek számomra, az összkép sem lehet rossz;) Megnyugvással tölt el (már most is, de a jövőben biztos), hogy gondolkoztam az apróságokon. Hogy a szelemen elé kerüljön PS, hogy az erkélyajtón legyen redőny, hogy a tetőfólia tükrös legyen, stb... Ezek azok a dolgok, amiket szvsz csak egy gondos gazda fog megtenni és így élvezni is. Lehet, hogy nem venném észre a hőhidat vagy xy dolog hiányát, de sokkal megnyugtatóbb, ha tudom, hogy a ház az én igényeimnek megfelelően épült. Pedig egy építésvezető sok idegeskedést megspórolna, ez tény.
Az, hogy a szabadidő ugyanolyan árucikk, mint bármi más, azt régóta tudjuk. Dehát valamit valamiért...
Köszi a válaszokat KM. Maradok a PS-nél. A hangszigetelést csak azért írtam, mert -netes tanulmányaim szerint ;) - a *gyapotok jobb hangszigetelők, mint a PS. De eszemben sincs erről vitát indítani :))) Meg amúgy sincs rá szükség...
legelöször azt kell eldöntened, hogy egy összegben állapodsz meg vele, vagy tételesen, ha ez utóbbi, akkor ahhoz tételes költségvetés kell és nem 2 gépelt oldal. Ha tételesen szerzödsz, akkor abban benne vannak a mennyiségek és egyes munkák munkadijai is, igy ha attól valamiért el kell térni (márpedig el fogtok térni !!!), akkor egyszerübb az elszámolás. ez nyilván macerásabb mint az egy összegű, de az egyösszegű mindig vitát eredményez nomeg egy tételes kv-vel felérő részletezettségű müszaki tartalmat (nem családi házra találták ki)
Részletes költségvetési mintát már megadtam korábban : www.koos.hu/files/kv/kv30.zip
A müszaki ellenőrt is bele lehet építeni a szerződésbe, de akkor az ő felelőssége is meg kell hogy jelenjen, pl. mi van ha ti ketten ellentéteset mondtok. nyilván ebben az esetben (is) építési naplót kell vezetni.
a legfontosabbak a pénzügyi garanciák, ütemezések és annak a lehetőségnek a fenntartása, hogy mindig utólag és csak tételes elszámolás alapján fizetsz. Lémyeg, hogy mindig te "tartozzál". Cserébe vállalnod kell a pontos fizetést és az anyag biztosítását.
rovidesen nekivagunk az epitkezesnek.
Megvan az enegedely, a komuves mestereknek kiadott arajanlat keresekre megkaptam a valaszokat.
Az araknak es referenciaknak megfelelo mestert kivalsztottam, nagyjabol megallapodtunk...
Szerzodest szeretnek kotni vele, kulcsszavak elhangoztak, de O azt szeretne ha en megirnam es O ha mindne OK alairja.
A kerdesem, hogyan nezki egy ilyen szerzodes, mi szerepel benne pontosan.
Amikrol szo volt:
- I. osztalyu munkat vegez az arajanlataban kiadott es elfogadott arakkal,
- meghatarozott epitesi utemezes szerint halad,
- keses eseten kotber (napi x exer forint),
- epitesi naplot vezet,
- fizetesi utem a befejezett es jovahagyott munkafazisok utan tortenik
Megallapodtam meg egy minoseg vezetovel is.
AZ o szerepe es hatas/jog kore szereplejen a szerzodesben?
Lehet, hogy ennyi minden nem is kellne, de ugy latom, hogy a komuvesek mindent bevallalnak es bizom benne, hogy ha szerzodest kotunk akkor engem kicsit komolyabban vesz es nem tortenik meg, hogy leesik a ho es a falak csak felig allnak, mert mas munka hiretlen jobban fizetett...
- ha tégla a külső falad, akkor az fog döntöen hangszigetelni, nem a rákerülő hőszigetelés. No meg hiába is hangszigetelnéd a faladat, ha az ablakaid nem azok (ahhoz legalább 3 rétegű üvegezés szükségeltetne).
- a vakolható Rockvoll-ról nem is olyan régen esett szó egy vita kapcsán...:-)))
- ez egyébkéntlehet nemcsak sima PS, hanem Heratekta is, az pl. közvetlenül vakolható (bár én mindig kiirok sima egyszerű rabichálót is hozzá....)
Valaki tud segíteni, hogy hogyan lehet megkönnyíteni a diszperzites festés eltávolítását a falról? (Simán kaparóval egyenlőre lehetetlennek tűnik a dolog olyan keményen ellenáll)
A hazamat EN szeretnem epiteni - ugy hogy ne menjek tonkre idegileg - ugy hogy en legyek a kivitelezo es az ellenor is egyben. Ha kivul allo ellenort bizok meg, akkor en Lopez altal emlitett strucc hasonlatot ideznem: vagyis bedugom a fejem a homokba az ellenor majd ugyis vegzi a munkajat (ha vegzi..)
Vegul is ez a hazepites is szamomra egy kihivas, amit nagyon remelek veghez is viszek - mar hallottam is multkor mikor mondtak a keresztszuleim a szuleimnek: "...es nezd meg megcsinaljak.." (vagyis nem torik bele a fejszenk erre gondoltak).
Meg olyan jol fog esni mikor majd 20 ev mulva elmondhatom a fiamnak: hogy latod ezt a hazat EN epitettem !
sziasztok. ide nem nagyon akarok bepofátlankodni, de ha tudtok lakáshitel (felújításra) ügyben segélni, katt ide plíz, és írjatok nekem okosakat... köszi.
Szvsz az emberek egesz ep testtel es lelekkel el birtak eldegelni a legvadabb barlangokban, epitmenyekben. Foleg attol, hogy nem erdekelte oket hogy a hoszigeteles lehetne akar 0.05%-kal is jobb, mint a fejuk felett levo.
Szvsz az egyik epitesz kicsit lejjebb nagyon jol leirta a lenyeget, es a reklamokkal valo osszevetes is pontos. A csillogo dolgok utani rohanas helyett hasznosabb lenne osszkepben gondolkodni, hogy minek mekkora hatasa lehet a kornyezetunkre, es aminek nagy, oda koncentralni az eroket, aminek kicsi, ott inkabb sporolni ezzel.
Az "azonos befektetessel miert ne csinaljak jobbat" egy kivalo elv, csak roszul szoktak felmerni az "azonos befektetes"-t. Nevezetesen pont az ehhez szukseges sajat eleterot.
Itt a topikban is szamtalanszor le lett irva, hogy akar egy kulcsrakeszito fovallalkozo de akar csak egy fuggetlen ellenor alkalmazasa is, altszolag nagy nagy penzekert mennyire hasznos, osszessegeben mennyire kifizetodo.
"Mens sana in corpore sano..." - okori nyugati bolcselet :)
Amugy a stressz az a lelkemet emeszti, na jo az idegrendszeremet is :)
Lopez, latom csak nem nyugodtal bele ebbe a kozetgyapot-uveggyapot temaba :)))
Hidd el nem csinaltal marhasagot !
En mondom, aki Therwoolint rakott es nem ertek hozza, de a sok-sok hozzaszolasokbol (szakiktol) kiderult hogy nagyjabol mindketto ugyanugy felel meg a celnak.
(Ha kaptam volna en is Rockwoolt veszek..)
Egy cipőben evezünk. Össze kellene ülni egy sörözésre és jót búsúlni az építkezés nehézségein:)
Az a baj az építkezéssel, hogy "otthon van". A munkahelyi stresszt levezeti a hazafelé út és a környezetváltozás. De amikor este az ember úgy bújik ágyba, hogy a problémák -életveszélyesen elrontott födémként(hogy stílszerű legyek:) )- lebegnek fölötte, az nem szül jót...
Van néhány konkrét kérdésem még:
- pasa: jól emléxem, hogy neked Rockwool szigetelésed van? Miért? Hogy vált be?
- Adott az aljzatbetonozott tetőtéri szint. A nagyrészén parketta lesz, a falak pedig gipszkartonból fognak készülni. Érdemes először lerakni a parkettát egyben és arra a falakat tenni vagy fordítva?
Pedig a keleti bolcseletek azok mindig a tokeletesseg eleresere buzditjak a nepet, bar igaz mi nyugati emberek vagyunk ugyhogy rank a nyugati bolcseletek a mervadoak :)))
Tokeletesen igazad van es egyet is ertek veled 100%.
Elegge figyelmezteto ez a hozzaszolasod:
"... Es a penzhez kepest (akar az azonnal akar a szuboptimalis megvalositas miatt kesobb befizetendo) nehezebben potolhato dolog..."
Megprobalom kicsit lazabban venni a dolgokat, hatha tovabb tart majd mint par nap !
Pedig mikor nekikezdtem tudtam hogy nem konnyu lesz (mert sokszor hallottam masoktol) de nem gondoltam hogy inkabb a stressz fog ki rajtam mint a fizikai munka !
Pontosan ahogy mondod, a hazepites, meg amikor a leheto legflottabbul megy meg akkor is kicsit tobb "onkentelen" stresszt okoz, mint amit egy atlagos ember egeszsegesen elvisel.
Es mig a penz, meg az epitesi munkak jol szem elott vannak, ezek a mellekes hatasok elbujnak, es mar csak ott veszed eszre magad a valasznal, meg a korhazban. Az eletero, az egeszseg is egy eroforras, ezzel nem kevesbe kell gazdalkozni mint a penzzel es idovel. Es a penzhez kepest (akar az azonnal akar a szuboptimalis megvalositas miatt kesobb befizetendo) nehezebben potolhato dolog.
Szoval erdemes ra kiemelten odafigyelni.
Az elhuzodo epitkezeshez kapcsolodo csaladi viszony-megromlas, valas egyaltalan nem ritka. Es pont a tulvallalas, tulfeszites kovetkezmenye szok lenni. Es szvsz jobb egy 93%-os tokeletessegu haz egy boldog csaladdal, mint egy 98%-os rokkantan es egyedul.
Hali pasa_ és mindenki!
OFF
Ez talán tényleg OFF lesz, de szerintem tanulságos. (Meg lehet, hogy nem is ebbe a topicba való!)
1979-ben ott kezdtem, ahol Molnár Ferenc: Villa Tahiban c. regényének főhőse abbahagyta - kezembe vettem a fándlit meg egy vödör maltert... Javaslom minden építtetőnek a könyvet elolvasásra.
Akkor még azt hittem, hogy az csak egy regény.
Nem az!
Most, hogy egyedül maradtam, és a kertem-házam minden zegzugában egy fehér folt jelenik meg azon a helyen, ahová hónapokon át a páromat rajzoltam, már nem is tartom olyan érdekes elfoglaltságnak az építkezést... :-(((
Aki úgy érzi (építtetőként), hogy valamely szilárdnak hitt szerkezetben meglazult egy csavar, másolja ki ezt a hozzászólást, és tegye le este a párja elé az asztalra. Hátha még nem késő.. :-))))))))))))))))))))))))))
üdv
szicsu
Gondolom nem szandekosan stresszeli magat, csak hat ez onkentlenul is igy van, mikor az ember hazat epit (nekem csak elso es remelem utolso is), sajat maga szeretne csinalni hogy jo legyen, mindennek utana jar, ahany embert megkerdez annyi velemeny, tanacs, szoval ilyen helyzetben hogy donteseket hoz, raadasul meg nem is a szakmadban, hatt megmondom oszinten engem is stresszel egy kicsit. Ja es akkor meg szorit az ido is meg a penz is (engem legalabb is:)
Erre csak az lenne a jo megoldas ha az ember megveszi az uj hazat, azt ha repedezik a fal, nem jo a hoszigeteles stb. ket ev mulva lecsereli :)
szicsu, szerintem is lazits egy kicsit, igy mire felepul a hazad infarktust fogsz kapni, komolyan.
Tudod mennyien elnek olyan hazban ahol pl. a padloban egyaltalan nincs szigeteles? Es nincs semmi gyakorlati problemajuk, sem a padlo tulzott hidegsegevel sem hudemekkora futesszamla kepeben.
Ha ahelyett hogy orulnel, hogy lesz egy klassz hazad az idegeidet teped minden parcentis hohidon, csak magaddal szursz ki.
A melymoso hatas felfedezese elott is tiszta ruhaban jartak am az emberek.
Főemberem sok-sok házat felépített és ezekből héhány dryvitos volt. De megmondom őszintén, hogy amikor február elején, a nagy hóban végigmutogatta a műveit, egyik udvarra sem kopogtam be megkérdezni, hogy tessék mondani, fennmaradt a PS a falon? Talán még azt se tudtam, hogy mi az a dryvit.
Remélem, volt olyan szerencsém, hogy ebben a nagy melegben 4 hét alatt kiszáradt a PS alá való vakolat. Házikóm szeles helyen fekszik, a meleg és a szél (eső se nagyon volt!) jót tett a száradásnak.
Üdv
szicsu
Szicsu, en egy dolgot nem ertek: a 'foembered' eleteben csak ket hazat dryvitolt ?? Az ovet meg a tiedet ?
Mar csak azert kerdezem mert mint irod akkor dobbent ra hogy mennyivel hatasosabb eloszor durvan levakolni es utana ragasztani a PS-t...
A jo szakinak kellene legyen tapasztalata hogy mik az elonyok egyiknel is masiknal is.
Na most nekem a kovetkezokeppen indokoltak a vakolat nelkuli dryvitozast: uj hazrol leven szo es mivel a komuvesem is ugy rakta a falat hogy majd o fogja kivulrol szigetelni ezert a fuganal nem all ki a habarcs es sik is a fal. Na most ha en csinalnek egy vakolast ra (most osszel lenne esedekes) es utana ugyancsak az iden ra ragasztanam a PS-t a szemcses, nem egeszen kiszaradt vakolatra nem biztos hogy ugy ragadna a ragaszto mint a mar 2 eve allo, kiszaradt teglara. Ugyanakkor annyival tobb ragaszto nem kellene (penzben) mint vakolat + munkadij. Az meg hogy mennyire sikban vannak a lapok csak az odafigyelestol, na meg gondolom tapasztalattol is fugg.
A masik ok amiert meg elobb vakoltatni szerettem volna az hogy a bogaeak ne koltozzenek be a PS ala a teglaba, de mint mondta az illeto a hangya pl. meg a vakolaton is atragja magat.
PS: ezt epitkezest nekem lassan a rendes munkahelyem is megsinyli a lentebb emlitettek mellett :))
Hali Mindenki!
Vakolás dryvit alá...
Most megint hosszú leszek.
A házikómat két kőműves rakta. A főemberem nyitott fugákat hagyott kivül, a HOZOTT ember egy kicsit több habarccsal dolgozott és besimította a kitüremkedőt a fugába (szvsz Wienerberger úr is így mondta!!). A végén főemberem megmutatta nekem, hogy lám-lám Ő milyen szépen dolgozik, a másik kőműves csúnyán szétmázolta a habarcsot (amúgy eléggé síkban és simán). Mire én: sokba fog nekem kerülni a dryvit ragacs, amikor ezeket a nyílásokat ki kell tölteni. Azaz ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy azért nem ragad a falra a PS, mert LYUKBA TALÁL a ragasztó.
Főmesterem közben a saját házát is készítette, dryvitolta. Odahívott egyik este megmutatni, hogy leng, dübörög a falon a PS, és közölte, alig tudta egybecsiszolni, mert kiszárnyaltak a szélek. Ezért AZT JAVASOLJA NEKEM, hogy hadd simítsa be vakolattal a külső valat PS alá. Belementem, anyag + némicske munkadíj (hiszen szerződésünk a dryvit rendszerre szólt, nem a megvalósítás mikéntjére :-))))
Még arra is rá tudtam beszélni, hogy a ragasztás után várunk 2-3 napot, csak azután dübelezünk, nehogy a megfeszülő PS leszárnyaljon a külső éleknél. Ennyi békesség után közölte velem, hogy @sza meg, mér nem mondta előbb, ő mostmán ebbe a házba (az övébe!) nem kőtözik bele, elaggya.
No ennyi..
Ezek után mindenki maga dönt, hogy vakoltat-e kivül. Az a baj, hogy a vakolás anyag és munkadíja már most fáj az embernek. A ragasztóra kidobott pénz egy kicsit később, a PS táblák határán megjelenő repedésvonal (ha lesz:-))) csak 5-6 év múlva.
Tévedtek, ha azt hiszitek, hogy most bárkit meg akartam vígasztalni:-(((
Hétfőn kezdődik a PS-em felrakása.
Bár ezzel van egy kis bajom, mert a ház egyik oldalán nagyon közel van a fal alatti vízszigetelés a talajhoz! (Ne kérdezzétek, miért, amúgy domboldal!) Ez arra ösztönöz engem, hogy a lábazati burkolókő felső vonalát ne a vízszighez, hanem néhol 32 centivel magasabbra illesszem. Ezalatt persze csak 3 cm PS lesz (ugye ide kell az extrudált?), miközben a külső falon 5 cm PS lesz. Úgy érzem, hogy ezt elcsesztem, belül a padlósarokban hőhidat csináltam:-(((( Szerencsésebb lett volna, ha a külső 5 cm-es PS alsó síkja sehol nem került volna a vízszig vonala fölé, akkor szépen RÁTAKART volna a belső, aljzatbeton alatti PS-re (persze köztük egy kis PTH meg betonozott zsalukő).
arra gondolok, ha megragta az uveggyapotot, abba bele is pusztult az eger. Szilikozist kellett, h kapjon.
mas. HOMLOKZATI FESTEKROL. Konnyuszerk hazamra tettem mar dryvitrendszert. Most ott figyel rajta kivul is a ragasztoja szurken. Kell-e flexibilis homlokzatfesteket hasznalnom vagy siman raspriccelhetem a normal homlokzatfesteket? Es szerinted tegyek-e ala falfixet?
kosznom
Amikor megmutattam a kőművesnek a doboz szellőzőt igen furcsán nézett rám. Hát még amikor megmondtam, hogy mire kell :))) Én nem vettem a tetőablakokhoz. Lesz, ami lesz...
Köszönöm az egyetértéseket:)
Van még néhány kérdésem:
1. melyik a jobb homlokzati szigetelés: kőzetgyapot (esetleg üveg;) ) vagy *cell? Előbbi jobb hangszigetelő tudomásom szerint. A kivitelezőm szerint *cellt rakjak.
2. *cell szigetelőlapokat hogyan lehet deszkázathoz rögzíteni? Ugyanis olyan csodás ötletem támadt (a kőműves már befonta a szemöldökét tőle:))) ), hogy a tetőn lévő "kutyaólat" (ablakfülke) oldalról *cellel borítanám és a házzal együtt lenne festve/vakolatozva. De a kutyaól oldala deszkázva lesz és valószínűtlennek tartom, hogy a "szokásos" ragasztó alkalmas lenne fához is. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy 10cm-t akarok rakni 2*5cm-s rétegben (nem lesz hőhíd). Simán csavarozzam a deszkához valami nagy alátéttel?
msot hogy mondod, erdekes kerdes... nem, mindenhova kerult szellozo, mert a komuvesnek nem lehetett osszetett logikai kapcsolatokat tartalmazo utasitasokat adni, igy meg a kontyolas ala is rakott ilyeneket, ugyhogy a padlaster is kiszellozik... :-)))
Szoval nem tudom, bennem fel sem merult, nem is tudom, hogy hogyan csinaltak ott meg a szigetelest, meg a foliazast pontosan. Niylvan igazad van abban, hogy oda felesleges, ugy nezve,hogy par meter, es utana le van zarva, keresztbe nem szellozik ki a tetocsucsig, az nyilvanvalo. Viszont szvsz bajnak nem baj, mert az ablak alatti resz ha nem is kereszthuzattal, de szellozik, legalabbis jar a levego, mer mivan, ha oda is bejut egy kis viz (ami nem elkepzelhetetlen, elvegre a felette levo ablakrol jon lefele ezerrel, mondjuk oldalra, nem pont oda, de mind1).
Artani nem art szvsz. De lehet, hogy sok ertelme nincs...
Csatlakozom hozzatok :))) mondjuk a negyedik meg nalam is mukodik de nem ugy mint azelott :)))
Szenyor Lopezt meg tudom erteni, mindennek utana akar jarni, begyujti az infokat aztan sajat belatasa szerint dont - mert gondolom mar elmult 18 eves. En es ezt probalom csinalni..
Akkor epitkezes topicba visszavagva: mi a velemenyetek, a haz kulso falanak szigetelesekor erdemes csinalni egy durva vakolast hogy arra ragasszam a Nickecell lemezeket vagy mehet a teglara?
A haz fala egyenesen lett rakva, mar masfel eve all (ezt csak azert irom hogy ki van szaradva a tegla)
Nehéz az építtető helyzete. A párkapcsolat nekem még műxik, de érezhetően ingerlékenyebbek vagyunk. Jó ez a topic, sokmindent lehet belőle tanulni. Azért egyszer csak kész lesz mindkettőnk háza :)
Ehhez csak annyit tennék hozzá:
azért kell hidrofóbnak lennie a tetőtéri hőszigetelésnek, mert hiába teszek rá fóliát, jön az egér, és átrágja, aztán volt párazárás, nincs párazárás. Arra meg mégsem kérhetem meg az ideiglenesen ott állomásozó egeret, hogy távozás után foltozza be a lyukat...:-)))
Egyébként amennyire olvastam, mindkét féle gyapot hidrofób (lehet, hogy a kőgyapot "hidrofóbabb":-), és ezt támasztja alá a logika is: az üvegszármazékok(de még a kvarc is) általában nem közösködnek a vízzel...
Oksa, rendben. Azthiszem értem. Azért húzom a dolgot, mert ez a szigetelés+rétegrend volt számomra leginkább fehér folt a tetőtérben, mostanra pedig már rengeteg az info. El is veszek köztük. Azért köszi, hogy (még) foglalkozol a problémámmal.
Én is most építkezem - te is.
Én is elégedetlen vagyok a mesterekkel - te is.
Én is létrán járok a tetőtérbe - te is.
Az építkezésem ELVITTE a párkapcsolatomat - ???
Kezdem elveszíteni a fejemet - :-)))
ha te egy terméktől olyan képességeket vársz el, ami egyébként nem szükséges ott azon a helyen, akkor ezek közül nyilvánvalóan ki lehet emelni egy-egy terméket. Az üveggyapot gyártók úgy vélik - és szerintem helyesen - hogy a tetőtéri hőszigetelés tekintetében nem kell megfelelnie az anyagaiknak a hidrofob tulajdonságnak (valóban felcserélve irtam az általd kifogásolt megjegyzésemben). Mit jelent ez ? Azt, hogy ilyen funkcióra külön nem gyártanak hidrofog anyagú hőszigetelést a tetőtérbe. Az ő megitélésük szerint, csak a homlokzati hőszigetelésnél szüksége egy ilyenfajta követelményt teljesiteni, ugyanis ha a tetőtérben nedvesség éri a hőszigetelést, akkor az már régen rossz, ott ugyanis viszszigetelési, párazárási probléma lépett fel. Vélhetően EZÉRT nem gyártanak oda ilyet. Ha mindenképpen ragaszkodik az ügyfél, hogy márpedig oda neki ilyen anyag kell, akkor arra ott van a homlokzati anyaguk, ami valóban hidrofob és dolog el van intézve és máris nincs különbség az anyagok tulajdonságait tekintve a különféle gyártók tekintetében, mint azt a legelejétől próbálom megértetni.
A Rockwoll ezek szerint elintézte egyszerüen a dolgot, az összes anyagát - nemcsak a homlokzatra kerülőt - hidrofóbizálta. Igy nincs különbség az anyagaik között.
Erre még nem is reagáltam:
"A másik: az építőanyagok területén is tapasztalható az "ellentétben a hagyományos mosóporral" effektus."
Mivel hagyományos mosópor már nem létezik, ezért a reklámok által sugallt előnyök nem léteznek. De attól még igenis vannak különbségek a mosóporok között. Attól, hogy a fejemet a homokba dugom és aztmondom, hogy mindegyforma, attól nem lesz az. Legfelejebb nem markáns különbségekkel találkozik az ember, de attól még van különbség.
"Példával élve: ha elhiszem a Loreal-nak, hogy fontos a 23%-kal dúsabb szempilla, akkor igaza van. Megérdemlem."
Értem én. Odaírhatták volna X hőszigetelés mellé, hogy marha jól lehet rajta sertést etetni, de ez ugye nekünk nem fontos tulajdonság. Én azonban úgy érzem, hogy azokat igyekeztem kiemelni, amik valóban fontosak. És eddig még senkinek sem sikerült meggyőzni, hogy rosszul választottam.
"Persze, hogy nem hátrányos! Az sem lenne, ha lenne egy házam az Adrián. De elég jól meg vagyok nélküle. "
Ja tökjó hozzáállás. Végülis minek építsek lépcsőt a tetőtérbe? Most is létrán közlekedünk, jól elvagyok nélküle.
"Amit én ki akartam hozni a felvetésből (mint gondolatot): hogy ha egy házban az a legnagyobb probléma, hogy a szálas hőszigetelés a padlástérben hidrofób-e, akkor már nyugodtan hátradőlhetünk. "
Te dőlj csak hátra. Nekem igenis probléma. Épp elég elbaltázott szigetelésű tetőteret láttam laikusként és nem szeretnék ugyanebbe a csapdába esni. Ha kell, utánanézek a beépítendő anyagok tulajdonságainak. Ha van olyan tulajdonság, ami a jövőben hátrányos lehet a lakóteremre, akkor igenis igyexem kiszűrni. Mivel laikus vagyok, kénytelen vagyok a gyártók prospektusaira támaszkodni. Érthető, hogy miért erőlködök?
Elegem van abból a hozzáálásból, amit igyexel a fejembe verni, hogy jóazúgy. Nem jó. Ma nem úgy van, mint 20 éve, hogy kétféle anyag közül lehetett választani: egy ami ki volt rakva, a másik pult alól kétszerannyiért volt elérhető (egyeseknek). Most minden problémára többféle megoldás létezik, engedd meg, hogy a legjobbat válasszam. Éppen elég szakitól hallom, hogy eddig is így csinálták, itt is így fogják. Hát nem.
Felesleges lenne továbbszítani a vitát, dehát hadd szóljon...
Amit most írok, az nincs megcáfolva sehol:
A kőzetgyapotból készült szarufák közti hőszigetelés hidrofób, míg az üveggyapotból készült szarufák közti hőszigetelés nem hidrofób.
Amit te írtál a 12109-ben, az nem alkalmas eme állítás cáfolására. Ugyanis ott üveggyapotból mindkét hivatkozott cég terméke homlokzati hőszigetelés.
Ettől függetlenül lehet az üveggyapotból készült szarufák közti hőszigetelés is hidrofób, de ennek nem találtam sehol nyomát. A kőzetgyapotból készült szarufák közti hőszigetelésnél ezt külön kiemelik. Én csak a szarufák közti hőszigetelésre vagyok kíváncsi, mivel anno az eredeti kérdésem is erre vonatkozott.
az üveggyapot pontosan ugyanúgy nem tartozik az egé táplálékai közé, mint az ásványgyapot. szerintem egyszerüen csak fészket rakott (nálunk pl. egy nem használt nagyméretű fa főzőkanál alá hordott össze minden félét.
építési engedély köteles munka, mivel az új funkciójú helyiségeknél meg kell felelni különféle előírásoknak. Ha gázberendezést is érint, akkor a Gázműveket is érinti. A WC lefolyójának 110mm-es méret e és a csatorna elvezetése némi korlátot szabhat a szabad fantáziának. A társasház pedig csak abba szólhat bele, ami a közös helyiségeket, a szerkezetet, a homlokzatot és függőleges strangokat érinti, de pl. az ovális WC-dhez már nincs semmi köze.
"Egy szobát leszámítva van benne aljzatbeton" ezt nem értem, a többiben nincs ?
ha nincs hőszigetelve a padlód és a nappaliban kőburkolat lesz, akkor nagyon hideg lesz a nappalidban a hőérzeted.
szerintem rosszul emlékszel : vö. 12116, 12124, 12133.
a fentieknek a lényege röviden : szinte minden fogalomban lévő szálas anyag hidrofób, amiben a Rockwoll különbözik a többitől, hogy pl. homlokzatra kerülő anyaga közvetlenül vakolható, ilymódon több, mint simán hidrofób.
Persze, hogy nem hátrányos! Az sem lenne, ha lenne egy házam az Adrián. De elég jól meg vagyok nélküle.
Amit én ki akartam hozni a felvetésből (mint gondolatot): hogy ha egy házban az a legnagyobb probléma, hogy a szálas hőszigetelés a padlástérben hidrofób-e, akkor már nyugodtan hátradőlhetünk. De ezen addig ne vitatkozzatok, mert nem ez a hőszigetelés és a tetőtér legnagyobb baja.
A másik: az építőanyagok területén is tapasztalható az "ellentétben a hagyományos mosóporral" effektus. Példával élve: ha elhiszem a Loreal-nak, hogy fontos a 23%-kal dúsabb szempilla, akkor igaza van. Megérdemlem.
Aszongyák a zokosok, hogy a nedves hőszigetelő nem szigetel (olyan jól). Na én ezért "aggódok". Örülök, hogy megmosolyogtattunk. Én nem annyira mosolyogtam, amikor szakemberek! (tervező, ács) mondtak iszonyú baromságot a szigetelésre és kénytelen voltam utánanézni.
Már több, mint megmosolyogtató az, amit itt olvasok üveg/ásvány gyapot ügyben. Hogy azt a sok okosat szórul-szóra visszamondjátok, amit egy színes prospektusban találtok :)))
1. Mi a komoly jelentősége annak, hogy egy nem általános hőszigetelő anyag hidrofób-e. Aljzatbeton alatt tök mindegy, a beton maga velvesz egy csomó vizet. Tetőtérben is, ott inkább a szerkezeti elemek (fa!!!) állapotáért aggódnék, de lám annak sem esik baja. Homlokzaton a vakolat már lepergeti a csapóesőt. Belső válaszfalakban is mindegy. Szerintem ennek egyszerűen nincs komoly jelentősége. Ha van (beázás, csőtörés), akkor ott a hőszigetelés a legkevesebb ...
2. Az egér okos állat. Bevackolja magát bárhová, ahol háborítatlanul átvészelheti a telet. Vályogba, fába, faburkolat mögé, bármilyen hőszigetésbe, talajba, támfal mögé, konyhabútor mögé ... De ha szerkezeti elemben nem tud kárt tenni, akkor leszámítva tavasszal és ősszel 2-2 hetet nem is tudod meg soha, hogy ott járt.
------
Ellenben kérdésem az lenne, hogy van-e valakinek tapasztalata a Heraflax-ról? Használt már valaki ilyet a kollégák közül?
Azért nem raktam, mert a gipszrost sokkal erősebb, jobb, mint a gipszkarton.
Azóta megtaláltam a megoldást. Le kell glettelni a falat, majd erre kell a gipszalapozó.
"Mivel a falak gipszrostból vannak, le kellene impregnálni a burkolás "
hat oda miert nem vettel inkabb impregnalt gipszkartont? az obiban kn 1400 korul szoktam venni tablajat. En ilyet rakok a furdobe, es arra a csempet.
lemy
Azt hittem rosszul latok, mikozben meg nagyon bosszus voltam
a padlasterben therwoolin uveggyapot van a padlozaton. Benne meg egerurulek. Lyukat es ureget vajt maganak az eger es szerintem egesz telen ott lakott a randaja.
Tartsak majd macskat?? Elpusztult vagy tulelhette az uvegyapotot az eger?
Ebbol a szpbol talan jobb a kozetgyapot/asvanygyapot.
KM, mit szolsz hozza?
Hej,
egy budapesti tégla társasházban felújítási munkákat szeretnénk csinálni.
Az ötlet, hogy a meglévő konyhát fel kellene cserélni a fürdőszobával + wcvel. Emiatt a lefolyókat, vízcsöveket satöbbit át kellene építeni.
Kérdések:
- kellenek-e ehhez hivatalos engedélyek?
- beleszólhat-e a két helység felcseréléséhez a szomszéd (alattam, mellettem, felettem lakó)???
Vettem egy 30 éves házat. Egy szobát leszámítva van benne aljzatbeton. NEm szivesen töretném fel. A szobákba laminált parketta lesz, ott nem aggódom. De a nappali-előszobában és a konyhában ill. fürdőszobában járólap lenne.
Nem lesz túl hidega kőburkolat télen? A fűtéscsövek ott lesznek vezetve, de az gondolom nem ad elég hőt.
A ház dombtetőn van, a kútban 20 méter mélyen van a víz - az egész épület csontszáraz - nedvesség ügyben nem aggódom, de a hőszigetelés mint olyan hiánya aggaszt.
Ha valakinek van véleménye, tapasztalata hasonló témában, akkor várom a véleményét.
olvasd el a 12222.-t és az utána következő pár beirást, az éppen erről szól (egész pontosan az ereszcsatornákról), a javaslatokról és a tényleges tapasztalatokról.
a közetgyapot kontra üveggyapot témát eléggé kitárgyaltuk és azt hiszem abban maradtunk, hogy a homlokzati anyagokat leszámitva mindkét fajta anyag - ha nem is vizhatlan -, de viztaszító (hidrofob) teljes vastagságban, a beidézett üvegyapotok is !!!
A szobában képződő pára és az építés során felgyülemlett nedvesség (betonban, falakban) diffundálnak át a gipszkartonon.
Légrést nemtom kell e hagyni a fólia és a gipszkarton között. Ennek én is utánanézek.
Létezik a Rigipsnek valami kengyele, amit fel lehet erősíteni a szarufára és rá lehet szúrni a szigetelést. Ezután a szokásos gipszkarton idomot lehet valahogy rászerelni.
A mesterek meg remélem értenek hozzá. Én akkor döntöttem el, hogy ezt (is) saját kezűleg csinálom, amikor a maestro szerint nyomjak be 15 centis szigetelést a szarufák közé és jólvan az úgy. Brrr. Légrés, szellőztetés, páraáteresztő fólia, plusz szigetelés szavak számára ismeretlenek. Meleg is van a tetőterében...
OK, meggyozoek az erveid !
A fugaval is igazad van, a padlofutesemnel is illet volna foliat rakni az EPS es sikhalo koze mint utobb megtudtam :(
De para hogy kerulhet a gipszkarton es kozetgyapot koze ? Az OK hogy a szobaban van para; ezek szerint a gipszkarton atereszti a parat ?
A masik dolog meg az is igaz hogy a folias megoldas az eloirt (nem az amit en improvizaltam itt hirtelenjeben az EPS-el:) de ott is ugy tudom illik egy legrest hagyni a folia es a gipszkarton kozt azert hogy paralecsapodas eseten a folian, a cseppek ne erintkezzenek a gipszkartonnal. Ez OK-es?
Hat igen, ha nem teszek parnafat a szarufara (akar 5 akar8cm-est) akkor nem tudom elkepzelni hogy rogzitem a foliat es halozom ala rozsdamentes drottal ugy hogy tartsa a szigetelest. Mert a fogoparoknal igy lesz megoldva...
"hogy oldod meg a gipszkarton rogzitest a szarufakhoz? Nalad ott ugye meg lesz 8cm Rockwool. Raksz 8cm-es parnafat a szarufakra vagy olyan rogzito (vagy fuggeszto) elemet raksz a szarufara aminek a fulei legalabb 8cm hosszuak ? "
Még nem tudom. Utánanézek a kengyeles megoldásnak, de végső esetben 50/30-as lécből egyet fekve, egyet állítva rakok és jónapot, megvan a 8cm.
Na akkor mint szakértő a szakértővel :)
Azért maradok továbbra is a kőzetgyapot mellett, mert a vízzel szemben az üveggyapot még mindig kevésbé ellenálló. Márpedig pára és nedvesség lesz az fix.
Akkor a pontjaidat egyenkét cáfolnám:)
1. Fóliát mindenképp raknék a gipszkarton és a szigetelés közé. Két okból is: az első és egyben a kevésbé fontos, hogy kapsz olyan fóliát, ami alufólia szerű, tehát a belső hőt visszanyomatja télen. A másik ok pedig az az átkozott pára. Még a fólia esetén is külön kiemelik, hogy a találkozási csíkoknál öntapadós fóliacsíkkal tömítsük a rést. Semmiképp se juthasson pára a szigetelésbe!!! Elhiszem, hogy régen tudtak enélkül is építkezni és erősek a hagyományok, de ha valamit lehet jól is csinálni, akkor legyen jó.
Képzeld el, hogy a cell esetében mennyi "fugád" lesz.
2. Szerintem nem könnyebb felrögzíteni, mint a fóliát. A fóliát tűzőgéppel fel lehet erősíteni. EPS-t mivel?
3. Ez lehet, hogy így van, nem is vitatkozom. De. A *cellek nagyon jó hőszigetelők, de vacak hangszigetelők. Ellenben a kőzetgyapot (és üveggyapot is) egy nagyon hatásos hangszigetelő.
Szóval szerintem nincs előnye a cellnek. Sőt inkább hátrányos. Felrakni is egyszerűbb egy 8 centis szigetelést, mint két réteget.
De te tudod :) Ja és nem vagyok hozzáértő, ne adj a véleményemre ;)
Koszi Lopez !
Valtozott a terv:) A Rockwoolosok tudtak mondani egy erdi kereskedot ahol persze nincs raktaron a 12cm-es tabla, ellenben a vargailles altal is megnevezett boltban kiderult hog yvan 12cm-es Therwoolin es bar atolvasva a hozzaszolasaidat a kozetgyapot kontra uveggyapot (meg a tobbieket is) nekem is a kozetgyapot a szimpatikusabb, de azt is elhiszem hogy egyforman jo hoszigetelo mind a ketto (mint ugye sok szakerto is allitja).
Szoval maradok a 12 cm-es Therwoolin-al aztan ala 5cmes ugyancsak Therwoolin es hogy legyen nekem is 8cm-em mint neked :) mind ezt meg megspekelnem egy 3cm-es Austrotherm-el kozvetlen a gipszkarton fole. Ezt tobb szempontbol is elonyosnek tartom:
1. az EPS ugye vizzaro ha jol tudom, tehat nem raknek foliat a gipszkarton es Therwoolin koze.
2. ugyerzem konnyebben kivitelezheto mint bibelodni a foliaval
3. en is hiszek abban hogy tobb anyagon jobban megtorik a ho (mint azt Szelloke irta par hozzaszolassal elobb)
Mi a velemenyed ?
Meg egy kerdes: hogy oldod meg a gipszkarton rogzitest a szarufakhoz? Nalad ott ugye meg lesz 8cm Rockwool. Raksz 8cm-es parnafat a szarufakra vagy olyan rogzito (vagy fuggeszto) elemet raksz a szarufara aminek a fulei legalabb 8cm hosszuak ?
Nekem ezt a masodik megoldast javasoltak, kerdes van e fuggeszto elem ilyen hosszu fullel es ebbol az elembol is az un. 'akusztikus' elemet aminek az a lenyege hogy nem lyukacsos a fule tehat nagyobb a teherbirasa.
Nekem a helyi kereskedő (Baranya megye, jó közel:) ) pár napot mondott szállításra. Max egy hét. Annyit biztos tudsz csúszni. Egy építkezésen ennyit várni már illik tudni:)))
Egyébként még én sem vettem meg.
Koszi Vargailles!
Igen o rajuk gondoltam! Ma ugyis be kell menjek hozzajuk de lehet meg telefonon megkerdezem mennyi idobe telne ha rendelesre hoznak.
A masik tip is kosz ! Pont az jart a fejembehogy kerdezzem meg a Rockwoolosokat mondjanak viszonteladokat :)
Ha a Lőcseis Szigetelők boltjára gondolsz, akkor szerintem rendelj náluk. Rendelésre biztos hoznak. De ha felhívod a kiválasztott termék gyártóját, ő kézséggel megmodja ...
Hehe :) Egyidoben kerdeztem a te valaszoddal az elobb ugyhogy meg nem lattam a tiedet.
Szoval nalam is ez a nyero szerkezet: vagyis be a 12cm-es kozetgyapot tablat a 15cm-es szarufak koze, kivulre meg 5cm-est (vagy akar 8-at ahogy te irtad).
Meg tudnad irni honnan vetted. Surgos lenne es Erden ahol epitkezek, a Szigetelok boltjaban sajnos csak 5 vagy 10 cm-es Isolith van ebben a kategoriaban
Valaki tudna mondani nekem egy helyet ahol kaphatnek 12cm-es vastagsagu Rockwoolt, vagy Heralant vagy Isolith-ot, vagy Toplan-t, egyszoval 12cm vastagsagu kozetgyapot szigeteles erdekelne, szarufak koze.
Elore is kosz !
(ja, surget az ido, azert probalkozok igy:)
Szerinted? :)
A szarufák közé Rockwool Deltarock 12cm-s lemez, a szarufák alá Rockwool Multirock 8cm-s szigetelés. A fogópárok közé felülre 15cm Rw Multirock, a fogópárok fölé 5cm Rw Multirock. Így mindenhol lesz 20cm szigetelésem. A Deltarock drágább, mint más hasonló termékek, de abból nekem kevés kell (kb.30m2), a Multirock ára hasonló más termékekéhez.
Szakértők: jó ez így?
Házunk belső festése után néhány héttel az egyik szoba sarkában több repedés is megjelent a falon. Egy-két repedés a festés előtt is volt ott, de a rájuk helyezett gipszpogácsák több mint két hónapon keresztül nem repedeztek meg. Hogyan lehetne ezeket a repedéseket eltüntetni? Mi okozhatja a megjelenésüket?
ha a bank enélkül adta meg a hitelt, akkor nem hiszem hogy gond lenne feléjük, viszont az építési hatóság beleszólhat, lévén nemcsak 2 válaszfalról, hanem lépcsőről, hőszigetelésről. tetőtéri ablakokról, beépített alapterületről is szóvan egy tetőér beépítésekor.
(apropó a szocpolnál nincs valamilyen felső határ nm-ben vagy szobaszámban ?)
Volna még egy kérdésem, amire nem tudom a választ! A házunk tetőterét nem terveztettük meg az alsó szinttel együtt, mivel akkor még fogalmunk sem volt arról, hogy pontosan hogy akarjuk megcsinálni, és lesz-e rá anyagi fedezet. Mára mindkettő letisztázódott. Viszont két válaszfal miatt nagyon nincs hozzá ingerenciám, hogy ezt megterveztessem... Lehet-e ennek majdan valami negatív következménye rám nézve, tekintve, hogy hitelszerződésünk van? A bank viszont ezzel a beépítéssel csak jól jár, hiszen többet fog érni az ingatlan! Műszaki szempontból megint nem lehet gond, hiszen bár téglából akarom megcsinálni a falakat, azokat a födémnek "röhögve" el kell bírnia.
1./ hagyományos szarufakiosztás(75-95 cm között), ahol a szarufák is szokványos méretüek (8/18, 12/12, 10/15....stb) . Ezekre a szarufákra a normál cseréplécezés helyett szelemenek ( pl. 5/5, 5/8)mennek keresztbe az eresztől kiosztva 1,25-1,8 méterenként (tábla alátámaszthatóság függvényében). Ezekre kerül a hullámpala legtöbbször kapmós csavarokkal, vizmentes sapkával a csavarvégen.
2./ a másik megoldás az inkább ipari változat (bár előfordulhat csalűádi háznál is), amikor 3-4 méterenként un. főtartók (megerősitett szarufák, rácsostartók, főállások....) találhatóak, ezekre kerülnek a fent leirt szelemenek, de mivel maguknak is 3-4 métert kell áthidalniuk, ezért ezek már - a főtartókhoz hasonlóan - méretezettek, vagyis nagyobb kersztmetszetüek (10/15...stb., illetve acél profilból készülnek, pl. U, Z profil).
------------
Ha az építészed mindössze 1 hét alatt elkészitette a komplett tervet, akkor valóban nagyon rutinos lehetett.
hullámpala (nagytáblás) fedésnél vannak szarufák (főtartók) és a főtartókra merőleges szelemenek. ezek a szelemenek tartják a fedére szolgáló táblákat.
Melyik méretet kérdezed ?
(hogy áll a házad tervezése, meg fogod mutatni a vázlatokat ?)
Köszi. Az a furi, hogy a kőműves, akit nevezhetünk építési vállalkozónak (régóta kivitelez, de szakmáját tekintve kőműves) nagyon ágál ellene. Bizonyára a saját tapasztalatai alapján. A statikus viszont teljes nyugodtsággal áldását adta rá. Én hiszek a statikusnak, de nem szeretném, ha a fejemre borulna a ház :)
ha egy kőmüves és egy statikus közül kell választani, akkor inkább a statikusnak higyj! Vannak szerkezetek, amiket a szabvány nem tekint teherhordónak, de megfelelő merevités, méret, magasság esetén lehet ennél vékonyabb falat is terhelni. Igy került pl. egy épületemben egy 12 cm vtg tömör km. téglafalra fedélszékterhelés megfelelő teherelosztóval (ott pl. acélgerendát használtunk kvázi koszorúnak), mivel nem volt más lehetőség, a statikus pedig áldását adta rá.
ez TERMÉSZETESEN NEM AZT jelenti, hogy innentől kezdve mindenki pilincka téglapillérekre és papirmasé falakra terhelhet bármit. Ilyen szerkezeti kialakítást KIZÁRÓLAG statikus jóváhagyás mellett !!!!
Egy kérdés: lehet e vékony falra vastagot tenni? Leírom a "rétegeket" alulról felfelé:
-17 cm-s fal (főfal, de fele az enyém csak, mivel ikerház. Hmmm. Spóroltak régen...)
-téglatálcás vasbetongerendás födém ("F" gerenda).Ez ugye nincs a "rétegrendben", csak leírtam hátha számít.
-alul keskeny, felül kb.25cm-re szélesedő koszorú (komolyan. Így zsaluzták anno)
-kb.10cm-s (vashálóval erősített) aljzatbeton
-erre kerülne egy 38-as Porotherm NF-s téglából épülő tűzfal.
Statikus szerint gond nélkül felhúzható, a kőművesnek nem tetszik a dolog.
A 38-as fal födémre nyúló részét nyugodtan rá lehet bízni a vasbetonlemezre?
ha maga akarja keverni a beton, akkor keverje. aljzatbetonnál nem gond, födém betonozásnál már nem ajánlanám
A padlófűtéshez nem szükséges a drága PS lemez, megteszi, ha rendesen szigeteled a padlót és a fűtéscsöveket egy acélhálóhoz kötöd, nemrég irt erről bp57 itt ebben a topicban, szerintem keress rá.
nem vagyok gépész, ezért csak annyit tudok, hogy vegyes rendszerű fűtésnél általában két különálló kör van a kazánra kötve (lévén eltérő hőmérsékletű vizet kell keringetni), két különálló keringető szivattyúval. Az én tudományom mindössze eddig terjed, talán kérdezz rá a Víz- gáz- fűtésszerlés topicban !
az üvegszálas tapéta sokkal kisebb méyedésekkel és domborzattal rendelkezik, mint a fürészporos, ugyanúgy tekercsből ragasztják, mint a szokványos tapétát. Továbbá elég nagy választék van a különféle struktúrából, üvegszálas lévén jól egybefogja a falat 8repedések mentén.....). Mindenképpen szükséges festeni. Magyar webcimet nem tudok (festékboltok forgalmazzál - azt hiszem TASSOGLASS néven)
http://www.roosintl.com/
az AKZO-NOBEL-nek is van ilyen tapétája, de azt nem ismerem
http://www.levis.hu/product-wallpaper.shtml
a témáról részletesen :
http://www.ezermester2000.hu/2002/12/tapetazasuveg.htm
változhatott az előírás. az áttört kerítés sok helyen követelmény, különösen kertvárosi övezetekben. mi ezt valszeg úgy oldjuk majd meg, hogy a kerítés lábazat és az oszlopok kőből lesznek (netán bontott téglából), köztük pedig kétsoros léckerítés átfedéssel a két sor között. áttört, mégsincs belátás.
Eljutottunk a burkolásig! A fürdőszobával kezdenénk.
Mivel a falak gipszrostból vannak, le kellene impregnálni a burkolás előtt. Milyen impregnáló anyagot tudtok ajánlani?
Utcafronti: sarokteleknél mind a két oldal utcafrontnak minősül?
A kivitelezők mondták, h ebben a városban az az általános szabály, hogy nem lehet teljesen zárt kerítést építeni, vagyis félig átlátszónak lennie. Ehhez képest tucatszámra látok kétméteres zárt kőkerítést, vagy zárt fakerítést...
Másrészt ha előkert plusz hátsókert van, akkor kit zavar, hogy másfél méter magas lehet a kerítés, mindenki belát, satöbbi. Sarokteleknél viszont ezzel az ostoba szabállyal kinyírják a kertet. Mert hiába ülök ki, ha másfél méter magas, átlátszó kerítésem van - vagyonbiztonság nuku, kerthangulat nuku. Nem azért ülök ki a kertembe, hogy az autókat és a sétálókat szkenneljem, no meg ők is engem...
Ó a mi városunk egyébként is egy unikum:-) Kiparcellázták a telkeket, az egyik egy részén egy Pannon torony áll. 2 évbe tellett, hogy rájöjjenek, hogy a torony laza 10 m-rel van odébb, mint a helyszínrajzon, és belóg egy utcába. Addigra az érintett telek tulajdonosa bevezette a vizet villanyt, csak épp nem magához, hanem jog szerint a pannonhoz:-(
Az építésügyi osztályon sohasem az volt a kérdés, hogy miért, hanem hogy mennyiért. E hónaptól van főépítésze a városnak, remélem ez hoz némi változást, mert sokszor már én szégyenlem ami itt folyik.
Némi plussz infó, hátha valaki még hozzá akar szólni. :-)
A házat (pontosan ikerház felet) félkészen veszem, 4-5 éve áll az alap+falak+tetőszerkezet.
Tehát amit száradhatott, mozoghatott, azt megtette. (sőt a másik félben már 1-2 éve laknak is) Ezért vagyok/voltam bizonytalan a belső festést illetőleg.
A hőszigetelésről lebeszéltetek, inkább a tető, illetve ajzat szigetelésre figyelek oda.
Minél olcsóbb kivitelezőt keresek a befejezéshez. Jelenleg két jelölt van, de csak az egyik dolgozik
építésszmérnökkel, aki egyébként el is készítette a terveket, amely korrektnek tűnik. Viszont ő az, aki a saját maga által kevert betont preferálja, miközben elég sok kell: 2*6cm*75nm.
A másik pedig ezennel ki is esett a kalapból, mivel ő javasolta a belső hőszigetelést (ami azért nekem is furcsán hangzott),
illetve nem tervezett az ajzatba hőszigetelő PS lapokat. Amikor rákérdeztem miért, azt mondta azért mert spórolni akart nekem. Persze ha a talajt fűtöm az jó kis spórolás... Na mind1, ennyit a kivitelező választás keserűségeiről.
Egy (két) fűtés kérdés, remélem nem túl offtopic:
Mennyire fontos a padlófűtés csövek lerakásához a drága rendszerlemez? (ami hőszigetelő is talán?) Úgy hallottam, elvileg elég egy acél hálóra felerősíteni a csöveket.
Mivel lesz radiátoros kör is, a fűtésszerelő hőcserélőt, a tervező keverőszelepet tervezett a rendszerbe. (a szerelő mentségére: a tervek csak az első ajánlata után lettek meg). Szóval, van érdemi különbség a két megoldás között?
Bocs, ha nagy butaságokat kérdeztem, de még nagyon láma vagyok ezekhez a dolgokhoz. (bár úgy látom kénytelen leszek némileg kikupálódni)
Ez egy 25 éves panelház.
Üvegszálasnak a mintázatában ugyanúgy megül a por nem?
Ja és nincs ugyanolyan macera vele, mint pl. az üveggyapottal, hogy szúr, meg száll porszerűen, amíg nincs festve, stb.?
Tudtok valamit arról a cégről amelyik szolnokon gyárt akril kádakat?
Városi szabályozási tervek készítéséből tudom: egy önkormányzat (inkább a várostervező, az ért hozzá és nem a képviselőtestület) gyakran azért tesz olyan kitételt bele a helyi rendeletbe, ami az OTÉK-ban is benne van, hogy az országos előírás változásával (amire ugye nincs ráhatása) ne kelljen változtatni saját rendeletén ill. ne sikkadjon el figyelmetlenségből a hiány.
Én valamit nem értek. Egy félkész háznál miért a mestert kérdezed és miért nem az építészt? Azt, aki egyébként felel azért, hogy jó legyen. A kőműves tervezési hibáért sose vonható felelősségre. Nincs is jogosultsága hozzá.
Sőt! Ha én kőműves lennék, direkt hülyeséget mondanék, mert ha később kiderül, hogy mégse úgy kellett volna csinálni, akkor mindegy, hogy milyen volt a munka minősége, mert tervezési hiba ...
Akkor elnézést a dezinformációért. Azért gondoltam, hogy nem az, mert az önkormányzat a helyi specialitások között írta.
Mindegy, mi engedélyeztettük...
az 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet (OTÉK) az alábbiak szerint rendelkezik, ami NEM ENGEDÉLYKÖTELES :
"....ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést, ..."
ergo az utcafronti kerités építési engedély köteles és nem a helyi hatóság dönti ezt el.
e témával foglalkoznak egy másik on-line fórumon tett beirásaim is :
http://tnn.inter.hu/pn/modules.php?op=modload&name=XForum&file=viewthread&tid=28
fa vizes még a fal, akkor a fürészporost végképp felejtsd el, mert fel fog jönni, egyébként is mindenkit lebeszélek róla. Előző lakásomban az volt és nem vált be, max a mennyezeten, mert minden kosz, por megtapad rajta. akkor már inkább üvegszövetes tapéta, ami festhető, csak az jóval több pénzbe kerül.
a kerités elöször is engedély köteles - ahogy már irták elöttem - , ráadásul arra az övezetre, de még arra az utcára is előirhatnak bizonyos feltételeket, ami megszabhatja az anyagát, magasságát, az áttörtségét, szinét, lábazat magasságát. szóval helyes sorrend : építész, előirások megtudakolása, gyors döntés illetve a követelmények-lehetőségek-elképzelések hármas egységének optimális megteremtése (figyelembe véve, hogy a követelmények nem idomulnak a másik kettőhöz), majd engedélyezési terv (+illeték), helyszinrajz, tul. lap....), ép. engedély procedúra, ép. eng. határozat, 2 hét, jogerő, bejelentés és már építheted is a keritésedet. Megkezdett, folyó építkezés esetén mindez azért gyorsabb és egyszerübb, de akkor is végig kell csinálni.
a mixerbeton általában jobb és főleg egységesebb, de a betonpumpa miatt folyósabb (több benne a viz, ergo több benne a cement is)
nem mindegy, mekkora mennyiségről van szó ? 4-5 m3 esetén (ez 6 cm-es aljzatbeton esetén cca. 80 nm jelent, 10 vm esetén 50 nm-t) már egyértelmüen a mixwerbeton gazdaságosabb, nem is szólva a készités, behordás, bedolgozás idejéről. Kézi keverés (házi betonkeverő)esetén ez igencsak combos munka (cca. 10 tonna mozgatása !!!) és eltart jó ideig.
frissen vakolt falra mészfestés ajánlott, mivel a fal+a vakolat teli van vizzel, ez egy családi ház esetén sok m3 vizmennyiséget jelent, ennek távoznia kell valamerre, nem ajánlott diszperzittel festeni, majd a amikor már beállt a ház, nem sülyedt, amikor kijavitották az esetleg felmerült hibákat, meg vannak a javitások..... Mindezt csak akkor szabad, ha mondjuk junius legelején vakoltak, mert ebben a kanukulában volt ideje kiszáradni a falaknak.
Elöször is miért kell álmennyezet ? Olyan rossz minőségű lenne a felülete ? A felragaszthatró PS (polisztirol) lapok - bár ez nyilván izlés kérdése - de hogy finoman fogalmazzak, számomra legalábbis igencsak szörnyű.
38 N+F -es falad bőséggel tudja, amit egy faltól elvárunk, belülről szükségtelen (és élszerütlen is müszaki szempontból) az utólagos hőszigetelés. Ha mindenáron hőszigetelhetnéked van, akkor javaslom a padlás többlet hőszigetelését, persze szakszerüen.
igen, az többe van:-) Nálunk a házra sem adtak engedélyt annak, aki nem adott be kerítéstervet. De nem lehetett rossz néven venni, mert ezt előre írásban tudatta az önkormányzat.
önkormányzattól függ. ha előírja, akkor engedélyköteles, tudtommal az OTEK nem teszi azzá. Nálunk is engedélyköteles volt, de azért ez nem egy hatalmas összeg
Fűrészporost se jó diszperzittel festeni?
Ha nem akkor mivel érdemes - panelban - ja és olyasmit hallottam, hogy érdemes kültérit venni, mert tartósabbak a színek, igaz ez?
En ugy tudom epitesi engdelykoteles az utcafronti kerites, nekunk meg azt is megszabtak, hogy ko alap es rajta deszkazat kell, hogy legyen. Egyebkent 50 meter utcafront es 40 meter oldalt, ez sem keves...
TOM
saroktelek rulez. Nekünk 60 m az utcafront, és a másik oldal is a miénk, a hátulsó szomszéd meg sohase jár arra. 120 m kerítést kellett csinálni:-(
Mi tettünk amásik utcafrontra is kapubrjárót, jól jön az tartaléknak, meg pl. a termőföldet onnan be lehet hozatni->olcsóbb a kertépítés
Bár a ház még nincs befejezve, kb. 1 hónap és más látszik a vége :))) Azonban elkezdtem a kerítésen agyalni, mivel saroktelek, így irdatlan mennyiségű kell belőle, 42 m a teljes oldalhossz. A legolcsóbban akarom megúszni, no és, hogy viszonylag jó is nézzen ki, ezért gondoltam a következőkre: alulra három rétegben zsalutégla - 15 cm vastag -, bele beton, bele 3 méterenként 2 méteres 40*40-es zárt szelvény, ezeket két-két 20*40-es zártszelvény kötné össze. A kereszttartókra pedig sűrűn léceket csavaroznék, így lenne egy 2 m magas kerítésem, amin nem látnak át.
A kapu legalább 4-5 méteres kellene - két kocsi egymás mellett -, hogy legyen, úszó tolókapu, hogy ne legyen gond télen a lefagyott görgőkkel.
Kedves szakemberek, az eddig leírt elképzelés korrekt? Vagy vmit elszámítottam a méretezésnél?
Másrészt egy kérdésem volna: mennyibe kerül saccperkábé a beton köbmétere?
Ja, és ha valaki Pest északi környékén tud 1 megbízható lakatost, referenciával, akire rábízhatnám a kertkaput, akkor megköszönném a tippet, magánban.
lelkes amatőrként:
nem vagyok az álmennyezet híve, feleslegesen csökkenti a belmagasságot, drága, és az egyszerűen glettelt+festett (netán glettelt+tapétázott+festett) plafon teljesen megfelelő. ha monolit födém, mégcsak repedni sem fog.
a diszperzites festés, ha jól tudom, párazáró (bár vannak páraáteresztőként reklámozottak is, de a meggyfánpók esete a karónvarjúval megfontolandó...:-), szóval nem biztos, hogy azzal festeném.
téglafalat belülről hőszigetelni??? ettől csak jobban áthűl télen a falad, hidegebb tapintású lesz, és bent könnyebben csapódik le a pára, ami penészedéshez vezethet. elvileg így is egy meglehetősen jó hőszigetelésű falad lesz (ha hőszig habarcsot használtak, k= 0,45 körül).
Ugyan előző kérdésemre nem jött válasz, de azért nem adom fel :)))
Félkész ház befejezéséhez keresek kivitelezőt.
Igazából két jelöltem van, néhány technológiai kérdésben eltérő a véleményük. Kiváncsi lennék a Ti álláspontotokra is.
Tehát:
Ajzat/szerelő beton:
a:Helyszínen kevert betonból, mert így tuti, hogy jó minőségű lesz, nem lesz gond a simítással, akár azonnal burkolható.
b:"Hozatott" kész beton, mert az jobb.
Kérdésem: Mivel padlófűtés lesz, kell valami adalék a betonba ugye?
Belső festés frissen vakolt falra:
a: Diszperzites festés
b: Fűrészporos tapéta+ festés
Kérdésem: Nem fog a sima festés repedezni? Ha tapétázok is, nem lesz gond a fal lélegzésével?
Monolit vasbeton födém festése/burkolása:
a:glettelés+festés
b:álmennyezet
Kérdésem: Álmennyezet nagyon drága, viszont láttam felragasztható burkoló lapokat, azok milyenek?
38-as N+F Porotherm fal hőszigetelése (kívülről már vakolt)
a: nem kell, a 38-as fal elég
b: belülről kellene hőszigetelő vakolat
Kérdésem: Mivel kívülről már nem bántanám a falat csak belső megoldás jöhet szóba, van valami ésszerű technológia? Vagy ne törődjek vele?
En is most akarok vakoltatni... nem egyszeru. Aki raer oktober elejen (!!!), az horror arakat mondott (masfel milka csak kulso vakolas), aki meg megfizetheto lenne, annak ezer ervre elore van munkaja... :-(
(Ma beszelek meg egy emberrel, ha szimpatikus rakerdezek, es elkuldom az elerhetoseget esetleg - vagy az elobbiet is elkuldhetem, ha sok penzed van :-))
Rég nem írtam ide, bár olvasni szoktam a topikot!
E-mail-ben szeretnék segítséget kérni, ugyanis egy megbízható, jól dolgozó, számlaképes kőműves vállalkozót keresek, aki 1-1,5 hónap múlva kívül-belül felvakolná a Monorierdőn épülő 88nm-es házamat!
"A 15x10 -es gerenda nem vékony 5.7méteres fesztávra? Tényleg milyen messze vannak a gerendák egymástól?
A 14cm-es beton nem nagy súly a gerendáknak. Vagy épp az a lényeg hogy rá van falra is engedve és vashálózva, igy nem terheli a gerendákat? "
Az a lényeg, hogy a vasbeton födém a falakat terheli, míg a gerendázat csak egy bennmaradó zsaluzatként szolgál, vagyis kiöntéskor jól alá van dúcolva, kötés után pedig a vasbeton már a falakon fekszik, így a fagerengázat soha nem fog meghajlani, csak akkor, ha a vasbeton is hajlik.
Mivel a hőszigetelés a betonon belül van, feltétlenül kell a párazáró fólia, összevesalni úgy kell a toldásokat, hogy két újságpapír közé fekteted az átfedést és vasalóval összeolvasztod. Talán érdemes vastagabb fóliát használni.
"Végülis akkor a gerendákat ti csak fellüről öntöttétek ki.A koszrúval egyben van a beton csak a koszorúban 10cm-el vastagabb ? Ha jól értettem?"
Igen, jól érted, lényeg az, hogy a födém vashálóját jól be kell csatlakoztatni a koszorúba, majd jöhet a kiöntés, természetesen egyben.
"Hogy néz ki a gerendázat? Tetszetős? Nincs róla fotód? Milyen gerendákból csináltátok valami válogatott, vagy saját készítésű?"
Nekünk nagyon tetszik a gerendafödém, sajnos nincs képem róla. A gerendákat mi válogattuk, amellett, hogy szép egyenes, fontos, hogy ne legyen szives, vagyis a fa közepe ne legyen benne a gerendában, mert ezek sokkal jobban repedeznek ill. csavarodnak. Nekünk egy év alatt mindössze egy gerendánk repedt meg. Igaz ezért jópár köteg gerendát áttúrtunk, szerintem ez nem bízható másra, mert sokszor a fatelepessel is meg kell küzdeni.
A kiválasztott anyagot egy jó asztalossal meg kell gyalultatni, majd a csiszolást egy szallagcsiszolóval már mi végeztük. Ha kész, következhet az alapozó lazúrréteg, ezt követően jöhet a felhelyezés, majd ezt követően később bármikor a védőlazúr (előtte enyhén kézzel végigcsiszolni a teljes felületet). Mi hosszas gondolkodás után a natúr színt választottuk, kezdetben kissé világosnak tűnt, de a későbbiekben ez úgy is sötétedik.
A gerendákra a vékonyabb lambéria anyag helyett mi kissé vastagabb (19mm) hajópadlót szögeltünk.
Lehetőleg minnél kevesebb csomót tartalmazó anyagot kell választani, a kieső csomókat bármelyik asztalos kifoldozza. Mi kétféle hajópadlót alkalmaztunk, fózoltat ill. nem fózoltat, előbbi bizonyult esztétikusabbnak. A fózolt hajópadló padlónak valójában alkalmatlan, mert a kb. 1,5-2 cm széles 0,5 cm. mély bordái vannak az összeillesztés után, viszont ebből az is adódik, hogy a száradás nem lesz szembetűnő, mert a 15 mm-es hézag 17 mm-re tágul mondjuk, ami észrevehetetlen, míg a nem fózolt hajópadló felszegeléskor teljesen összefekszik, száradást követően pedig 2 mm-es rés tátong.
Ui: szerintem a feladathoz egy statikus segítsége nem nélkülözhető
Kérdezném, hogy csak nekem és a bátyámnak van baja a SOFA nyílászárókkal? Nálam símán vetemednek, a bátyáméknél nagyobb a gond, ők reklamáltak, a gyári szakemberek helyszíni szemle után azzal intézték el, hogy elszúrták a kőművesek és slussz.
Nem szerencsés azonos szerepkörben különböző anygokat/tecnológiákat keverni.
Ha porotherm a teherhordó és kitöltő az Ytong (vagy egyéb), akkor oké, de vegyesfallazatot nem készítenék belőle. Mások a szilárdsági és épületfizikai tulajdonságai, amiből repedések és penészedés várható.
Lenne pár kérdésem ha nem gond!
Nekem porothermből lenne a fal.
A 15x10 -es gerenda nem vékony 5.7méteres fesztávra? Tényleg milyen messze vannak a gerendák egymástól?
A 14cm-es beton nem nagy súly a gerendáknak. Vagy épp az a lényeg hogy rá van falra is engedve és vashálózva, igy nem terheli a gerendákat?
Erre nem is gondoltam.
A gerendákat alá kellett támasztani amikor betonoztátok?
A párazáró fóliánnál mit értesz az összevasaláson?
Végülis akkor a gerendákat ti csak fellüről öntöttétek ki.A koszrúval egyben van a beton csak a koszorúban 10cm-el vastagabb ? Ha jól értettem?
Hogy néz ki a gerendázat? Tetszetős? Nincs róla fotód? Milyen gerendákból csináltátok valami válogatott, vagy saját készítésű?
Bocs ha sokat kérdezek.
Azt én sem tudom hogy kombinálható-e a porotherm és az itong. De régebben mikor még nem volt itong
hanem a gázbeton volt helyette akkor arra azt mondták hogy a súlytól tömörödik. Gondolom a tömörödés nem 1 forma a két esetben és lehet hogy ez gond lehet? De én nem értek hozzá.
Beleszólok én is, látszó fedélszerkezettel készült a mi fafödémünk is.
Ytongból építettünk, a 260 cm.-ig falaztunk felfele, majd itt végigfektettük a 15x10-es fagerengákat állítva, 3,8-5,7 méteres fesztávval. Mivel nekem nem ajánlották a favégeket bebetonozni, a gerendák közé a 15-ös Ytong falazót fektettem, kívül pedig 10-es falazót raktunk két sort normál módon körbefalazva, egy taknőt képeztünk. A gerendákra felszögeltük a hajópadlót (19mm), erre párazáró fóliát tettünk, a toldásokat összevasalva. Erre jött 10 cm hungarocell, majg mindennek a tetejére 14-cm-es önmegtartó vasbeton lap, a falon meg (a 15-ös Ytong ill. a gerendavégek tetején) természetesen körben vasbeton koszorú futott, födémmel egyeben kiöntve
Ezzel a fedélszerkezettel egy gond lehet, a falazat és a födém találkozásánál hőhíd alakulhat ki, ha a höszigetelést nem engeded rá pár centit rá az Ytongra. Viszont a padlástered járható, vagy akár be is építhető.
Azt nem tudom, hogy a Porotherm és az Ytong kombinálható-e egymással.
csak ismételni tudom magamat :
ma már kevesen épitenek az örökkévalóságnak.
Egy átlag családi házra, lakásra 10-15 évenként ráfér egy felújítás, ha 20-25 évig várnak akkor pedig alaposabb felújítás. Aki olyan házban lakik, amelyiket ennyi ideje építettek, az tudja, hogy miről beszélek. Az anyagok, a gépészeti szerkezetek jelentős része elöregszik, elkopik és erkölcsileg is elavul, változik az izlésünk, eladjuk, más vásárolja meg, akinek esetleg más tetszik...stb.
15-25 év alatt rentgeteget fejlödik a technika és változnak az elvárásaink is. 20 éve még jó volt a Tessauer rendszerű ablak, 15 éve még az volt a fontos, hogy "Hungaropan" üvegezésű legyen, ma már megkérdezzük, mennyi a "k" értéke. "Tegnapelőtt" még jó volt a 2,4-es ma már az a kérdés szánjunk e rá egy kicsivel többet, hogy a k érték 1,1-es legyen ? Mit fogunk kérdezni és mi lesz az elvárásunk 15 év múlva ?
Nem hiszem, hogy bárki is tudná.......
A müanyag ablakok a PEVDI által gyártott valóban botrányos minőségű és a napon gyorsan öregedő ablakokkal hosszú időre elvette az emberek kedvét a müanyag ablakoktól. A korszerű Kömmerling, Rehau, Aluplast....stb. profilokból készült ablakok sokkal többet birnak, mint előző társaik, de természetesen nem az idők végezetéig. Nem igényelnek karbantartást, de sokat tudnak.
mellesleg hasonló játszódott le a pvc padlókkal is, a házgyári lakások "linos" padlójáról mindenkinek kizárolag negativ dolog jut az eszébe és halvány sejtelme sincs, hogy van és mi a különbség a pvc (polivinilclorid) és a linóleum között (amely most kezdi újra reneszánszát élni).
Nekunk tango van, az arjegyzekben a palotas alatt eggyel. Alaphelyzetben szokas 10%-kal tobbet venni alapcserepbol. A kiegeszitokbol cirka 5-5 db-bal tobbet. Nalunk a 11 raklap alapcserepbol tobb mint egy megmaradt:) Nem latom be, miert lenne nagyobb a vagasi veszteseg, mint egy barmely mas cserep eseteben. Ha meg toresi veszteseg, akkor tetofedot kell cserelni, miutan az elozo tetofedo egyik keze is a toresi veszeseget noveli...:)
Most értem oda ahhoz a sokszor tárgyalt kérdéshez,
hogy fa vagy műanyag nyílászárót akarok -e.
A fa ugye szebb, viszont drágább és festeni kell,
a műanyag olcsóbb, nem kell vele csinálni semmit,
viszont bemattul és akkor oda a kinézete.
Vagy lehet ezt is kezelni valahogy?
Szívesen veszek minden infot.
Köszönöm előre is a véleményeteket!
Bocs, ha már letárgyaltátok ezt a 284543-ik hozzászólásnál :)
a vegen maradt meg cement, aztan beleszortam a keverobe. MOst szepen kizoldult/kekult. Fel fog repedni vagy csak 'kokemeny' lett? Egyebkent majd jonne ra meg reteg, ez az alap.
koszi
lemy
Nyilvan mindre az esszeruseg hatarain belul: egy zar is pont olyan eros mint a leggyengebb resze, vagy - neten stilszeruen - a halozat olyan gyors, mint a leglassabb eleme...
Egyszoval jo fodmszigeteles utan hulladek ablakot venni nem nagyon erdemes, forditva detto. Ha megis sorrendet akarsz felallitani, en jobbfajta ablakokat vennek...
Amugy a 2.repulesi ovezet feletti ovezetkeben (asszem igy mondjak), szoval repter kornyeken, tetoteri lakasoknal pl. eloiras a kettos fegyverzetu fedelszek-szerkezet. Vagyis dupla sor szarufa van, minden paros a tetot (fedest) tartja, minden paratlan meg a belso reszt (gipszkarton pl.), igy a ketto nincs kapcsolatban (vagy csak a szelemenen keresztul), nem adodik at a rezges...
szvsz mindenképpen kérdezz meg egy akusztikával foglalkozó szakembert, akár nézz körül valamelyik egyetemen (pl. BME), és keress egy segítőkész tanárt a tanszékről. Velük általában fesztelenül el lehet beszélgetni, és értenek is a témához...
Repulok elleni hangszigetelesnel, mire figyelnetek oda kulonosen. A fodem legyen jol hangszigetelt, vagy az ablakok es falak stb.?
Palotás cserépről nincs véletlenül valakinek tapasztalata?
Szoval...
eresz.jpg, felraktam a IDE, meg IDE IS, mert a tarnal sose lehet tudni...
(utobbi szaraxik, elobbin mar fent van asszem)
Amit latni kene: alulrol a teto kilogo resze. A szarufak tetejen latszik az ellenlecek vegei, erre lettek felszogelve a keresztbe lathato lecek, ezeken gyarilag fent volt az a voros fesu szeruseg, itt szellozik ugye a folia feletti resz. (folia az ellenlec alatt, a lamberiak felett ertelemszeruen.) Ilyenkor az utolso sor cserep kicsit jobban dol az alatta levo lec miatt, ez nem latszik a csatornatol, de nem is erdekes. Es alant lathatok a szarufakozokbe, a falba rakott keramia szellozo. Ennel csak az a fontos, hogy a ferden a szarufak kozott berakott hoszigetelo oda ne legyen betomkodve, hanem a talpszelemen (igy hijjak?) ELE (belulrol nezve persze) le legyen iranyitva, hogy a mogotte levo resz tudjon szellozni.
Köszönöm a reagálást!
Legfőbb oka a táblás burkolásnak az, hogy ezt viszonylag könnyen, saját kezüleg is meg tudjuk csinálni. Ellenben a kis (tégla) lapok egyesével történő felragasztgatásával, amit már nem biztos, hogy magunk is megfelelő minőségben el tudnánk végezni. Vagy mégis? :-o
Egy kérdés: egy ács ismerős mondta, hogy az ellenlécet vágassam félbe. 50*25-ös a léc ugye és azt tanácsolta, hogy 50*12,5-es legyen, mert úgy könnyebb lambériázni a szarufavéget. Nem igazán értem, hogy miért és még sosem hallottam ilyen megoldásról. Mellesleg ahol veszem a lécet, nem szokták félbevágni és nem is tudják. Tényleg jobb félbevágva? Ami hátránynak tűnik: kisebb tér lenne a szellőzésnek.
Igen ezt en is furcsalom, bar ez most akcios naluk, a gyari arnal 10%-kal olcsobb (marcsak ezert is gondolom, hogy ha a veszteseg eleri is a 10%-ot akkor is megerne).
En sem ertem igazan miért mondták ezt.
Raadasul a tobbi cseréptipus meg dragabb is.
a salétromos kivirágzás oka - már amennyire tudom - a különféle szerves anyagok lebomlása (rohadása) nátrium, kálim vagy mészsók közegében. A különféle nitrátok (pl. talajvizzel érkező) a falban lévő mész segitségével átalakulnak kristályos testté, amely gyk. egy fajta kalciumnitrát.
védekezése ellene :
léteznek pl. különféle lélegző vakolatok, melyet a szennyezet felület teljes tisztitása. Vegyszeres lemosása után kell felvinni (minden anyaghoz részletes technolódiai leírást melléklnek. a salátromosodás elleni védekezés természetesen elöször is a állandó vizutánpótlás (vizesedés) okának a megszüntetésével kell hogy kezdödjön, különben a jelenség ujra és újra előjön. sok esetben a tégalák. fúgák oly mértékben telitve vannak, hogy a mély fugatisztitás sem elég, komolyabb vegyszer vagy esetleg a téglák cseréjére is sor kerülhet.
Pince helyiségekben szokás olyan előtétfalat építeni 8pl. gipszkartonból), ameléy csak eltakarja a felületet, de alul és felül szellőzést biztosit a mögötte lévő nedves falfelületnek.
90cm parapett
150cm ablak
30cm koszorúval egybeépített áthifódaló (beforduló, bentmaradó zsaluzatként működő hőszigeteléssel)
1 cm U alakú fémpapucs a rácsostartó fogadására. ez 271 cm
a nagy fesztávolság miatt nem fogsz tudni sima gerendát használni, mindenképpen valamilyen rácsostartó, vagy bonylultabb ácsszerkezet jöhet szóba.
De miért kell ilyen nagy fesztáv ? ekkora összefüggő belső tér lesz, vagy azért lehetne közbenső alátámasztás is, mert akkor inkább valamilyen mestergerendás megoldást kellene találni ?
egy sokemeletes irodaháznál még megérteném, de egy családi háznál minek ilyen táblákat használni ? Egy családi ház tele van ablakokkal, ahol a kávába be kell fordulni, az ablakok kiosztása tutti, hogy nem passzol a táblák méreteihez. megannyi negativ, pozitiv is, sarok ráadásul vizszintesen és függőlegesen is. Korábban itt már javasoltam itt vékony téglaburkolatot, ami PS-re is ragasztható. ha érdekes előkeresem.
3,5 napot szántam az életemből arra, hogy az Építkezés-felújítás 1.0 topicot, illetve a 2.0-nak az első részét átolvassam. Erre most, amikor kérdésem lenne, ezt kell olvassam??? :-))
Na mindegy, kérdésem (inkább kérésem) azért közzéteszem.
Valaki (Hacsek vagy más) pár mondatban legyen szives írja le, hogy megvásárolandó építés alatt álló illetve használt lakás szemrevételezésekor mik azok a dolgok, amikre ügyelni kell, amit meg kell jól nézni, amik különböző rejtett, titkolt vagy csak szakértőnek nyilvánvaló hibákat jeleznek.
Pl. ha a falak mentén megrepedt a járólap és kicsit lejt is, akkor nem volt rendesen zömítve az alapban a homok, süllyed a ház, vagy stb. Szóval ilyesmire gondoltam.
Építésszel is meg akarom majd nézetni a befutókat, de addig lehet, hogy 25 házat is meg kell nézni, mindenhova meg nem vihetem magammal.
Előre is kösz a segítséget és bocs ha már valahol korábban ez már feljött.
Sziasztok!
Lenne egy óriási problémám,remélem tudtok segíteni.Van egy öreg házikó, kiderűlt, nagyon salétromos.A kérdésem az lenne,hogy mit lehetne vele kezdeni?Tudomásom szerint nincs a ház alá szigetelve.Várom a hozzászólásotokat.
Űdv: Györgyi
Jó hogy szólsz, köszönöm.
KM, klassz volt a csatornaanyagok összefoglalása.
Pasa, az alu elég esélyes nálunk, csak nagyon csillog, az a gondom vele. Ma nézegettem szinterezős cégeket a neten, kb. 500 huf egy folyóméter ereszcsat. szinterezése. Nálunk 22 fm kellene, meg 30 nm korcolt fémlemez, az 1600/nm.
Futok még néhány kört árlisták után, a Lindabbal szeretném összehasonlítani (jó, tudom az acéllemez.)
Remélem még nem késő a reagálás.
Nekünk műanyag van és azt tudom mondani, hogy ilyet ne vegyél! '97-ben tettük fel és több helyen is eltört ahol napos helyen van. (Persze az is lehet, hogy máshol is el van törve,csak az árnyékos oldal a szomszéd felé esik.) Olyan, mintha elérett volna a műanyag.
arra gondoltam, h beepitheto mosdom ala inkabb hajopadlobol mintsem pozdorjabol gyartok butort.
2-3 reteg lenolajkence utan mi kovetkezik a vedelemben?
es ha pl a motyogato ala vizallo forgacslapot vagok, de arra meg csempet ragasztok (sziloplaszt), az jo ugy? Azert gondoltam a vizallo forgacslapra, mert az nem fog vetemedni. Vagy mukobol ontom ki es megszennyezem szep kis kavicsokkal. Aztan csiszolas..
lemy
nem vagyok szagember, de én kb. 7cm-es üveg/kőgyapotot vagy dryvitot tennék rá, illetve, ha Krőzus (magyarul croesus) lennék, akkor rusztikus, vöröses-barna klinkertéglával burkolnám az egészet.
A segítségeteket szeretnem kérni. Először is megjegyeznem, hogy amator vagyok a temahoz, de épitkezem ezért jol jonne a segítségetek.
A cserép megrendelése előtt vagyunk és kinéztük a Tondach Palotás cserepét. Érdekelne, hogy van-e valakinek tapasztalata a fenti cseréppel. A cégnél, ahol rendeljük azt mondták, hogy ingünk gatyánk ráfizetjük a végek kialakítására, mivel nagy a törési veszteség.
Ha ez így van, akkor tudnatok-e javasolni mas cseréptípust, ami azért hasonlít, de mégis jobban formálhatók.
Másik kérdésem, hogy 30-as porothermből készültek a falak és a hőszigeteléssel kapcsolatban mit javasolnátok?
Itt a környezetemben sok helyen látom hogy lefestett ereszek amik horganyzott lemezből készültek pereg le róluk a festék. Lehet véletlen vagy a horgany nem szereti ha festik?
Hello Miklós!
Megnéztem a képeket. Tényleg nagyszerü az a ház.
A válaszodból azt vettem ki hogy nem szerencsés a koszorúba ágyazni a fagerendákat?Vagy valamit félreértettem?
Azonban ha a sárgerendára teszem a födémgerendákat akkor igen nagy lesz a belmagasságom.
PL
90cm parapett
150cm ablak
10cm áthidaló
30cm koszorú
20cm sargerenda
ez 3méter én meg akarok vagy 2.5-2.6ot.
Ha a koszorúba ágyazom a gerendákat akkor hogy érdemes illetve célszerü.
Halottam már olyant hogy betekerni valamibe meg bekenni bitumennal meg olyant is hogy körbe légrést hagyni.
Családi házunk homlokzati szigetelését és burkolását szeretném megoldani.
Ismertek/láttatok/hallotatok már olyan megoldásról, hogy a kis burkoló (tégla) lapokat nem egyesével kell felragasztani a szigetelt felületre, hanem táblákra már gyárilag fel van erősítve és "csak" ezeket a kész táblákat kell felragasztani?
Ilyen termékeket keresek, de ezideig mindösszesen egy céget találtam, ami ilyet forgalmaz. Ott a szigetelő (polisztirol) táblákkal volt egyben a burkolat is, ami (ha megfizethető) még jobb is. De szeretnék többféle terméket is megismerni a döntés előtt.
OFF
Kedves KM!
Elnézést, de figyelmetlen voltam. Úgy válaszoltam Szellőke csatornakérdésére, hogy nem olvastam el a Te válaszodat. Nekem ez annyiban megnyugtató, hogy közel áll a véleményünk...
ON
üdv
szicsu
Hali Mindenki! (Szellőke)
Ahogy én választottam csatornát...
A horganyzottat elvetettem, mert új korában zavar a csillogása, aztán 6-7 év múlva elkezdett rozsdásodni, 3-4 évenként festegettem (25 évig!). A végén már több réteg festék hólyagzott róla lefelé, mert nem tudtam rendesen lekaparni.
A vikendházamra tiszta horganyt tettem. Könnyű volt vele dolgozni, gyorsan tudtam forrasztani, könnyű volt formázni. Na olyan gyenge is volt, 5 év múlva minden tartóközben meghajolt a hó alatt, a vápa meg nemes egyszerűséggel kilukadt. Igaz, nem rozsdásodott, de megtette ezt helyette a tartóvas, barnásvörös csíkot varázsolva a horganyra.
Láttam rezet. Nagyon szép volt. Csak az nem tetszett, hogy egyenetlenül oxidálódott (valójában csak színeződött). Az árát nem kérdeztem, de vélem, hogy drága.
Kacérkodtam Reyno... aluval. Gondoltam, az alu nem oxidálódik, biztosan jó lesz. Végül kimaradt, mert hidden (rejtett) tartóvasa van, ami csak belül fogja a csatornát. A megtekintett 25 házból 11-nél ki volt fordulva a csatorna, vélhetően a téli hóteher miatt. Na ez is ugrott!
Végül Lin... került az ereszre. Itt is volt baklövésem, mert beleszerettem a szögletes Reyno..ba, ezért szögletes Lin..-t rendeltem, ami 3 hétre jött, addig elmentek az ácsok. Csúsztunk.
Két tapasztalati jótanács. Meg kell kérdezni a pléhbánost, hogy mennyiért gyárt le oromszegély és ereszszegély lemezeket. Valszeg olcsóbb, mintha Lin..től rendeled, de a bádogos is Lin... lemezből gyártja (vágja-hajlítja!).
Más: ha egyéb szempontok nem tiltják, minél rövidebb legyen a csatorna zsákutcája: az a szakasz a végén, amelyik nem a lefolyócsonk felé lejt, hanem ellenkezőleg: az ott megrekedt vízbe szeretnek berohadni a falevelek.
üdv
szicsu
A többi változatot nem ismerem :-(((
aluminiumban a KM által említett kanadai rendszerű reynoguard-on kívűl forgalmaz még ilyet a Berta és Társa, és a brewernél olcsóbban-bár fel kell készülni rá, hogy még így is drágább mint egy horganyzott eresz-de tartósabb is.
>ti milyen szempontok alapján választottátok az ereszcsatorna
En mindig aluminiumbol kertem az osszes ilyen "badogozas" dolgot. Szep es nem draga, es sose volt vele semmi problemam.
A szempont leginkabb szubjektiv. Ha nagyon kell magarazat, akkor az, hogy nekem tetszik a termeszetes szine, es az alu kozismerten onpasszivalo, ha nem savval locsolod, az idok vegezeteig olyan marad mint amikor felraktad, nem kell semmi kezeles sem az elejen sem utobb.
OK, megprobalom reggel.
Annyiban erintheti az acsmunkat, hogy nem mindegy milyen az eresz kornyeke: szabadon lathato szarufaveg lamberiazva, vagy bedobozolva, vagy mas...
Persze a tervek miatt ez nyilvan el van dontve, nem nyitott kerdes, csak dobozoltnal pl. gondolom valahogy mashogy kell megoldani a dolgot.
Hacsek:
Ugye ugye érdemes kivármi a gráciákat!:)
Hol vannak a törpiek? Már felhuzták álmaik házát?:)
A kedvemért sem jössz vissza?:)
Sok-sok kérdésem lesz, mert most kezdünk bele. És más is számít rád ahogy olvasom!
Privát levelet írtam neked vala.
KM:
neked is köszi az infót, copy-paste-lünk rendesen a párommal:)
nem tuttam, hogy ennyire surgos - a neten meg nincs fent. Este kikeresem az archivbol, vagy ha nem talalok, akkor lefenykepezem, es holnap behozom es feltoltom.
nemrég készült el két ilyen házam is, az egyik 5 m-es sik fafödémmel (beépítetlen padlástérrel), mig a másik 9 méteres fesztávolsággal.
Ez utóbbi látszó fedélszékkel készült. A szerkezeti megoldás mindkettőnél hasonló volt : a fal tetején méretezett vb. koszorú fut körbe, ahhoz rögzitve a fa talpszelemen, azon pedig a látszó fa gerenda (majd a fedélszerkezet), ami az utóbbi esetben egy egyszerüsitett fa rácsostartó szerkezet (látszó lévén) gyalult faanyagból, un. mérnöki kötésekkel.
a tervezett állapot látványtervei (a megvalósult állapotról még nincs fotóm)
http://www.koos.hu/epit/csaladihaz/csaladihaz.htm és ott válaszd a "Családi ház bõvítés Pécsen" menüpontot
1./ Ytong-ból kifalazni és kivágni a boltivet, majd a külső és belső ives élre rátenni egy un. vakoló profilt, ezekből létezik ivesre hajlítható, flexibilis változat is. Többen gyártanak ilyet, az egyik magyar forgalmazó http://www.protektor.hu (sajnos nulla müszaki információval). Az anyacég honlapján - http://www.protektor.com - részletesebb info található, többek között látható a fentebb emlitett flex. idom is.
2./ gipszkartonból megcsinálni (kivágni) az egészet, itt viszont a romonádot pl. fából mindenképpen ki kell fürészelni, a rögzítés miatt.
Hello!
kb 400 topikkal ezelött volt szó a tégla építésü fafödémes házakról. Mi ilyent szeretnénk építeni.
Mi a lehetséges és ésszerü megoldása a födém kialakításának. Itt pl gondolok arra hogy hogy lenne célszerü a fagerendákat a koszorúba behelyezni?
Vargaillés: te említetted hogy a koszurúba ágyazott fagerenda nem ok. Hogy jó?
A fogópárokra helyezett födém nem jó mert 10méter a fesztáv. Vagy megoldható úgy is.
A konyha es az eloszoba kozotti falat szeretnenk kicserelni egy uj boltives valaszfalra. Felmerult az Ytong falazoblokk, mint gyors olcso megoldas, amihez nem kell tul nagy szakertelem (a boltiv egyszeruen kivaghato furesszel az elemekbol).
Az volna a kerdesem, hogy megfeleloen stabil lesz egy ilyen Ytong fal. Milyen extra erositeseket kell/erdemes beleepiteni a boltiv miatt? Milyen vastagsagu teglabol erdemes rakni (en a 10cm szeles 60x20 -as blokkokra gondoltam)?
Tegnap ígértél képeket a szarufák közti szigetelés szellőztetéséről. Tudsz adni címet, ahol megnézhetem?
Pénteken jönnek az ácsok, drukkoljatok, hogy minden simán menjen! :)
- a közönséges sima horganyzott acéllemez nem időálló, viszonylag rövid idő alatt tönkre megy (rozsdásodik), bár tetszőleges színre lehet festeni, pont emiatt nem igazán tartós. Festetlenül bántóan csillog mármessziről
van jó példa is egy finn gyártótól : http://www.rannila.hu
- müanyagbevonatú acéllemezt gyárt pl. a LINDAB http://www.iridium.hu/lindab/ ( a http://www.lindab.hu/ link nem működik), az ereszcsatorna rendszerük a Rainline rendszer http://www.balintker.hu (itt árlista is található)
- a horganylemez időálló, pont ugyanúgy csillog messziről, de ez a csillogás sokáig megmarad, nem kell festeni, a horganylemeznél puhább, jelentős a hőtágulása,ezt hosszabb elemcsatlakozásoknál, tetőfedésnél figyelembe kell venni.
- az aluminiumról nincs saját tapasztalatom eloxált aluminium rendszer árlistával :
Itt egy eloxált aluminium erescsatorna http://www.brewer.hu/reynoguard.htm
- a müanyag az sajnos müanyag, kevés szinben van, azok is inkább felejthetőek (leginkább a fehér jöhet szóba)
First Plast rendszere http://www.tubo.hu/FPweb/eresz.htm,
A BRAMAC rendszerhez kifejlesztett (de persze máshoz is használható) Stabicor rendszer http://www.piros-epito.hu/bramac7.htm vagy a http://www.balintker.hu/product/teto/stabicor.htm (kisker árak : http://www.balintker.hu/product/teto/csatornaar.htm)
- a vörösrézzel többek között az a baj (a magas árán túl), hogy - ha nem kezelik le valamilyen felületbevonóval - akkor az oxidált felületét, a "grünspan"-t az esőviz le tudja mosni és pl. teraszon, járdán foltott hagy.
- a legtermészetesebb szinekkel az un. elõpatinásított titáncink rendszerek birnak (http://www.vmzinc.hu , http://www.rheinzink.at/neurheinzink/hungaria/)
mindkét cég részletes cikkszám listával és árlistával rendelkezik a weben is, igy viszonylag könnyű az összehasonitás más rendszerekkel.
összefoglaló a tetőkről és ereszcsatorna rendszerekről : http://www.ezermester2000.hu/99-4/34-40old.html
nemcsak laminált parkettához : létezik egy nyújtott szárú, U alakú (eloxált alu vagy fém)profil, amit (pl. a küszöbhöz) ütközésig lefektetnek az oldalára. Ebbe kerül a parketta vége a szokásos 1-1,5 cm-s hézaggal (az U alakú profilban csúszva tud a parletta mozogni, tágulni). felülről nem látszik hézag, viszont a fa tud benne mozogni.
Nálam annyiban súlyosabb a helyzet, hogy a már lamináltpadlózott helyiségbe utólag "robbantották be" a tisztelt ablakosok a műanyag ajtót, így kb. 5 centi szakadék tátong a küszöb és a lam.parketta kezdete között, amit még aljzatbetonozni is kellett. Én azt találtam ki, hogy egy méretreszabott lécet fúrok le hogy vízszintbe kerüljön padlószintel a szakadék, aztán bükkfából asztalossal szabtok valami dizájnos-lapos-lerekített élű lapos bükkfa lécet, amit a küszöbhöz illesztve eltakarom az egészet.
Ha még nincs lerakva a padló, akkor teljesen hozzá lehet illeszteni a küszöbhöz a lam.parkettát, úgy hogy nem kell semmi takaróléc. Persze ehhez szép szabályos derékszögek kellenek. Esetleg benyomni a pár mm rést egy kis megfelelő színű parkettafugázóval.
Sziasztok, Hacsek és Társai!
Van itt valaki aki még emléxik rám?
Kérdéseim lennének építkezéssel kapcsolatban.
1. Mi alapján érdemes építészt választani? ( referencia, stílus, ár)
2. Hogyan ( mi alapján) szabja meg az építész, hogy mennyit kér egy tervért?
3.Van-e forgatókönyve annak, hogyan zajlanak az első megbeszélések?
4. Mi az első dolog amiért fizeti kell? Ha esetleg nem tetszik a terv, vagy az építész, mikor és hogyan lehet kiszállni?
5. Ha konkrét elképzelésünk van a házunkról és az elmondások alapján az ö elsődleges rajza nem hasonlít hozzá, mennyire kell (szabad) ragaszkodni a saját tervünkhöz.
ti milyen szempontok alapján választottátok az ereszcsatorna, esetleges fémlemez fedés anyagát?
Sajnos :))) túl sok szóba jöhető anyag van, a kivitelezők csak viszonyszámokat mondanak a bekerülési költségről, és nem nagon tudunk dönteni. Szóba jött a horganyzott, az alumínium, a Lindab, a titáncink, a műanyag. A vörösréz elég húzós (és talán hivalkodó lenne a házunkon), szóval kihúztik egyelőre a listáról.
Fontos, hogy tartós anyag legyen, ne kerüljön irreálisan sokba (persze ez relatív), minél semlegesebben nézzen ki.
Tudtok esetleg tanácsokkal, ötletekkel szolgálni?
Köszi: sz.
Sziasztok!
A laminált padlót hogy kell csatlakoztatni a műanyag ajtókhoz (külső)?
Nyílván a fal mellet szokásos másfél centit nem lehet elhagyni, mert randa lenne.
Neki kell tán zárni, vagy küszöb kell az ajtó mellé, vagy valamiféle kis lábazatelem kéne az ajtóra, hogy a rést takarja???
Előre is köszi!
beszámoltam róla, hogy megnéztem az itt ajánlott www.extra.hu/szigeteles nevű honlapot, amivel kapcsolatban megirtam a véleményemet (ide is) és a weblap tualjdonosának is. Visszajött mindkét megadott email címéről, de még a megadott webmester ciméről is, mondván ismeretlenek.
No ezek után nem hagyott nyugodni a dolog és felhivtam a megadott mobilszámon a vállalkozót, akitől megtudtam, hogy már nem használja a régi weblapját (nyilván elfelejtette megszüntetni, vagy átirányitani), új szolgáltatója van, ebből következően új email cime és új weblapja, sőt a tevékenysége időközben kibővült szigetelési anyagok forgalmazásával is. Az új lapon elmaradtak az általam korában kifogásolt képek, viszont sajnos pontosan ugyanolyan szükszavú az egész honlap, viszont 2003-as árak találhatóak rajta.
7 éve állez a ház. Már a kivitelezés során szerződés bontásra került sor és egy másik kivitelező fejezte be. A teraszszigetelést azonban még a régi készitette.
Az építtető egy darabig gondolkodott, hogy perre viszi a dolgot, de mivel egy ismert politikusról van szó, inkább úgy döntött, eláll ettől. Majd később - anélkül, hogy tudtam volna róla - megbizott egy (nem szak)céget, hogy javitsa ki, aki, ahelyett, hogy felbontotta volna régit 8ezzel nyerte el a megbízást), rákent valami szigetelő habarcsot és új burkolat került a régire. Mostanra kiderült, ez sem volt sikeres, igy ismét hivtak, hogy találjunk rá valami végleges megoldást, ekkor hivtam ki ennek a cégnek a szigetelési szakértőjét.
Ennyi a történet.
Az első kivitelező a jelentkezők 3 közül messze a legolcsóbb volt, ezért választották (sajnos hibásan), a második a gyors kijavitás igéretével nyerte meg az építtetőt (ő már egy elrontott szerkezet kijavitására vállalkozott, ha perelnék, ő bizonyára széttárná a kezét, mutogatva az előzőre). Szóval nehéz ez.
Hosszú előkészités, sok referencia (nem árt ha ismerős is dolgozott már), pénzügyi garanciák, részletes szerződés, legolcsóbb anyaglelőhelyek felkutatása, legtöbb engedmény elérése az építőanyag kereskedésekben.
No meg egy kis szerencse
Sziasztok!
Ugy nez ki a nyilaszarokrol megoszalanak a velemenyek. Nekem a SOFA-rol mindenki aki tapasztalta nagyon rossz velemennyel volt. Ahol lakom, ott van egy Epitoanyagok kereskedohaza (minden anyagot toluk veszunk jo aron az epitkezeshez), es lattuk, hogy ki van irva SOFA nyilaszarok. Megkerdezetuk oket de mar felbontottak a szerzodest veluk, mert nagyon sok vevo panasszal ment vissza a kereskedohazba es hiaba a garancia, nagyon sokat kell varni, mig egyaltalan kimennek a SOFA-tol. Volt olyan is, hogy kicsereltek es az se volt jo..
Mi egy asztalossal csinaltatjuk a nyilaszarokat. Nagyon szepen dolgozik, o keszitette az egesz csaladnak es barati koroknek.
"Nekem most fogják megcsinálni egy többszörösen elrontott terasz szigetelését egy 8 éve tervezett házamon, perpill ajánlattételnél tart a dolog."
Hadd kérdezzek párat ezzel kapcsolatban!
Mit jelent az, hogy el van rontva a szigetelés, ráadásul többszörösen? Ki rontotta el? Van-e ilyenkor valamiféle lehetőség a felelősök elmarasztalására? Ha 8 éve tervezted, akkor, gondolom, áll már 5 éve kb. Csak most jelentkezett a probléma? Ha igen, az hogyan lehetséges?
Egyáltalán: az ilyen problémák jelentkezésekor ki vállalja az elrontott munkáért a felelősséget?
Az elmúlt héten átrágtam magam az elődtopikon, ezen meg a szaktanácsoson. Lassan ott tartok, hogy félnék belevágni egy építkezésbe: lehetetlennek látszik, hogy valamit el ne rontsanak rajta. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az ember beleöl egy rakat pénzt, aztán pár év múlva újabb milliókat dobhat ki az ablakon az elrontott dolgok javítására. Elkeserítő.
a falnedvesedésnek lehetnek technológia okai, ezért irtam a pár cm-t (pl. elrepedt viz vagy lefolyócső, ami egy régi házban igencsak előfordulhat).
A cég akit ajánlottam, tizen valahány módszerrel végez szigetelést (falszáritás, fémlemez, injektálás, lélegző vakolatok, vízzáró vakolatok...stb) mindig az adott szükségletnek, lehetőségnek megfelelően kiválasztott technológiával, vagyis nem egyetlen márka képviselete. Magát a kivitelezést (és ha szükséges az előzetes tervezést is) ők maguk végzik.
A cég nemrég nyugállományba ment vezetője építész végzettségű, aki már csak a szakértéssel foglalkozik, magát a céget a családja viszi tovább.(privátban elment a szakértő neve)
A várható kivitelezési nagyságrendről fogalmat lehet alkotni (igaz 2002-es árakon), a referenciákról, a cégről viszont már nem esik szó, ami igen sajnálatosnak tartok. Ez nem jelenti azt, hogy megbizhatatlan, de marketing szempontjából szerencsésebbek a bizalomerősítő elemek egy weblapon.
Találtam mást is - bár talán apróságnak tűnik, de sajnos jellemző -, ugyanis nagyon ismerősek voltak a lapon található fotók és rajzok ezért a következőket irtam a vendégkönyvébe :
"Tisztelt B.. úr,
szerintem nem illendő e témában a piacvezető M.... prospektusának fotóit, ábráit egy az egyben lelopni és feltenni egy weblapra. Szerencsésebbnek tartanám inkább a saját kivitelezés képeit feltenni, mert egy ilyen kényes munkánál fontosak a megfelelő referenciák dokumentálása. Félreértések elkerülése végett semmi közöm a M.... céghez, egyszerű építész tervező lennék, aki egy vitafórumon olvasott az Ön vállalkozásáról.
"Tájékoztatom Önt, hogy vállalkozásom felmenő falazatok utólagos szigetelését végzi, fúrás- bontás nélkül, acéllemez besajtolással, 15 év garanciával.A szigetelés helye a lábazat és az első sor tégla fugája, melybe acéllemezt préselek a fal teljes, keresztmetszetében. A meglévő vakolatot 3-6 cm szélességben kell leverni a munkálatokhoz, hogy a fuga síkját látni lehessen.Az elkészített fugába történik az acéllemez besajtolása 20 mm átfedéssel, a falazat teljes szélességében, miáltal a függőleges kapillárisok lezáródnak. A besajtolt nagy szilárdságú hullámosított acéllemezek várható élettartama 20 év.Az eljárás csak vízszintes felületek szigetelésére használható."
Ez érdekes, nálunk kívül le van verve a vakolat, és a külső talajszintig tégla van lent! Elvileg ezalatt van terméskő. Ha a talajszintre beverik a vaslemezt, az tényleg a belső betonaljzat alatt lenne vagy 30-60 cm-vel! Mi ez a hülyeség? Miért nem lehet a besajtolás helye a belső aljzat magassága?
nem kell 15 m hossz, ahhoz, hogy egy fal, egy helyiség elázzon, ahoz elég pár cm is.
Ez nekem új! Lehet hogy nem is a teljes fal veszi fel a nedvességet, csak egyes részei, ez érdekesen hangzik.
Nálunk a helyzet a következő. Képzelj el egy kb. 10*10 m-es legalább 50-80 éves terméskő alapzetra épült téglaházat. A külső falaknak az utcafronti részt kivéve (majdnem) minden része nedves. Ezért gondolom, hogy folyamatos lehet a vízfelvétel, ha ekkora felület nedves? Én ebből a részből egy ősszefüggő 15m-s szakaszt szeretnék szigetelteni. Egyenlőre.
Hogy melyik a te esetedben a legoptimálisabb, azt csak egy szakértő helyszini vizsgálata tudja megállapitani.
Teljesen igazad van. Hallomásokban nem hiszek. Aki cégekkel eddig beszéltem, kizárólag egy-egy típusú falszigeteléssel foglalkoztak. Nyilvánvaló hogy mindenki a saját portékéját kínálja. Jól értem, egy építészeti cégnek a saját szakértője jön ki, akik többféle megoldással foglalkoznak, akik maguk végzik a felujjítást, vagy egy teljesen független szakértő, aki kiviteezőket ajánl majd?
Nagyon szépen megköszönöm az illető ill. a cégnek az elérhetőségét. (email)
sz0989!
Köszi a linket már nézem is. Írtam, téglaházról van szó, és a szüleim a másik lakásnak a tulajdonosai és jobb ha befogják a szájukat, mert az ő részüket is én fogom megcsináltatni:-)
Hmm, érdekes amit írsz. Az egyik szigetelendő szoba (ahol omlik belül a fal) aljzata egyáltalán nincsen szigetelve, a hajópalló alatt föld van. Hamarosan betonozva lesz, kátránypapírral, ahogy kell. Ezek szerint innen is jöhet víz. Bár a többi "vizes" szobában szigetelt betonalj van. És a belső talajszint jóval magasabb mint a külső, gondolom hogy kívülről kellene elnyírni a falat (ha arra kerül a sor) a belső talaszint felett. Valahol azt mondták, hogy 30-50 cm magasan követik el a beavatkozást.
Nem tudjátok, a kátránypapírnak van szavatossági ideje? Valaki azt mondta hogy kb. 70 év. Ha így van, megmagyarázná hogy miért rohad majd az összes fal.
Van egy kisebb lakórész (28 m2) ahol a kőműves belülről egy gipsz szerű nedvesedés gátló anyaggal kezelte le a tégláig levert falat, állítólag évekig gátolván ezzel az átvizesedést.
Ez eléggé bűvészkedésnek hangzik, a másik lakrészben végleges és nem hókuszpókusz megoldást szeretnék, mégha meg is kérik az árát.
szerencsére el tudom képzelni a gyártó helyzetét ilyen esetben, hiszen ez a tanult szakmámhoz tartozik:-))
AMit a SOFA-ról írsz, valóban áll, és itt még fel lehetne sorolni kb. 2-4 fa nyílászáró gyártót, akik hasonlóan megbízhatók (ha azt nézem, hogy a Construmán mely cégeknek volt egyforma minőségű két-három kiállított nyílászárójuk, akkor tényleg csak 2-4 cégről lehet szó). Ezek a cégek azonban egy hozzám hasonló köztisztviselő számára nem jelentenek igazi alternatívát, mert ha van kb. 2,1M Ft-om homlokzati nyílászárókra, akkor hiába nézek körbe, és kapok ajánlatokat 1,4-től 4M Ft-ig, a számbavehető intervallum 1,7-től 2,4M Ft között van. Ami alatta van, gagyi, ami fölötte - számomra - megfizethetlen. Ha a SOFA jelenti a legfelső kategóriát a hazai gyártók között (ha jól tudom, ők jelentik), akkor azért joggal várnám el, hogy legyen olyan középkategóriás cég, akinek szűkebb a választéka, esetleg hossztoldásos anyaggal dolgozik, skandináv fenyő helyett beéri ukrán vagy szibériaival, DE AMIT ÍGÉR, AZT MEGBÍZHATÓ MINŐSÉGBEN, AZ ELVÁRTAKNAK MEGFELELŐEN GYÁRTJA LE HATÁRIDŐRE.
Namost ezt a kategóriát nem látom igazán. olyan, mintha a pontos illesztés, az eldolgozott élek, a sorjamentesség, a hibátlan lazur-réteg, a méretpontosság csak a legfelső kategóriában lenne elérhető anélkül, hogy a megbízónak ne kelljen folyamatosan a kivitelező nyakára járnia és ellenőriznie, amit csinál. Megint azzal a tapolcai sráccal jövök, de ő hangsúlyozta, hogy a megrendelt darabokat a megrendelt minőségben szállítja le, azaz sem jobbat, sem rosszabbat nem nyújt az áráért. Mintha ez a fajta hozzáállás hiányozna a legtöbb cég (mindenféle cég, nemcsak építőipari) és szakember viselkedéséből. Elképesztő, hogy kézről kézre adják azt a kőművest, azt az ácsot, burkolót, építészt, festőt, aki megbízhatóan dolgozik, mert manapság még mindig a megbízható minőség számít kiemelkedőnek....
üdv,
vat, a laikus megbízó, leendő építtető, önjelölt filozófus és balek
off:
a csöves erősítők tényleg nagyon természetesen szólnak, de azért nekem megfelel egy NAD is:-)))
Nemrégiben én is körüljártam a témát, ezért talán segíthetek valamit.
Jó lenne tudni, hogy téglaházról van-e szó, azonkívül ha házrészről van szó, akkor lakik ott más is, ezért lehet, hogy neki is van beleszólása.
Az acéllemezes megoldás olvashatsz: www.extra.hu/szigeteles .
A beinjekciózási eljárás: ne várj tőle sokat. Elvileg működhet, de a gyakorlatban bizonytalan az eredmény. Úgy tudom, hogy csak kiszáradt fal esetén lehet jó eredményt elérni, dehát éppen az a gond, hogy nem száraz a fal.
A legjobb, ha 70-100 cm-enként kivesznek egy-egy sor téglát, és behelyezik az új szigetelőanyagot. Érdemes egyvalamire odafigyelni, abban az esetben ha az épületben az aljzathoz nem nyúlsz, tehát csak kívülről férsz a falhoz. Egy régi házban saját szememmel láttam, hogy elmondásuk szerint már injektálást, és újraszigetelést is elkövettek, dehát még mindig vizes a fal (idézem : mert itt olyan magas a talajvíz, olyan sok a nedvesség a talajban). Később kiderült , hogy a benti aljzatbeton alatti föld (nem volt alatta sem hő-, sem vízszigetelés) valami régesrégi kivitelezési hiba miatt áhidalta a szigetelést ( az újat is), ezért vizesedett állandóan.
Most mennem kell, ha még tudok segíteni, kérdezz bátran.
az acél lemezzel történő utólagos falszigetelés során apró hullámokban "meggyürt" koracél lemezt ütnek (préselnek) be a téglafugákba, amivel gyk. vizszintesen elvágják a falat és onnantól kezdve a fémlemez lesz a szigetelésed.
Az utólagos vizszigetelés tipikusan az a téma, amire irdatlan sok pénzt el lehet durrantani különösebb eredmény nélkül. Mint tudjuk, nem kell 15 m hossz, ahhoz, hogy egy fal, egy helyiség elázzon, ahoz elég pár cm is. A védekezés, javitás számos fajta lehet, nem csak az, amit leirtál. Hogy melyik a te esetedben a legoptimálisabb, azt csak egy szakértő helyszini vizsgálata tudja megállapitani.
Nos van olyan cég, amelyik kifejezetten ilyesmivel foglalkozik, több mint 10 éve, (utólagos) szigetelés a kizárólagos profilja. Nekem most fogják megcsinálni egy többszörösen elrontott terasz szigetelését egy 8 éve tervezett házamon, perpill ajánlattételnél tart a dolog.
A szakértő (építész szakértő) kijön, körbefotózza, megvizsgálja és a lehetséges megoldásokra javaslatot tesz. Ha szükségesnek itéli, javasolhat feltárást is. Mind a feltárásnak, mind a javasolt javitási technológiának megadja a kb. árát és időszükségletét.
Az egyszeri szemrevételezéssel történő helyszini szakértői vizsgálat költsége 10.000 Ft. A kivitelezési munkáikra 10 év garanciát adnak.
Ismert cég, ha kell az elérhetőségük, akkor magánban megirom.
Az ilyesmivel nem érdemes hallomások útján tájékozódni.
OFF
azt irtam, .."ha egy Sony és egy noname között kell választani".... Egyébként igazad van :-)))
De hogy tovább vigyem az analógiát : van Bp-en, a Boráros téren egy magnójavitó, akihez egy időben hordtam a cuccaimat (pl. a DANSK Hifi-met, ha ez egyáltalán mond valakinek valamit), ha valami gond volt, no ő mondta, ha valódi jó erősitőre vágynék, akkor nekem CSINÁLNA egy igazán jót, de az csöves lesz !! Nesze neked nagy márkák !! :-))).
Tudom, ez nem a Hifi topic, de talán az analógia érthető.
ON
viktornak :
vannak olyan márkák, amik feltétlenül megbizhatóak és stabil a minőségük, legyen az építőanyag gyártó vagy kivitelező, csak éppen nincsenek sokan.
Ilyen pl. a SOFA vagy a VELUX. Ha mégis valamilyen gond adódik, akkor pedig ott a support, a vevőszolgálat. No az valóban vizválasztó nagyon sok cégnél, hogy miképpen viszonyulnak a rendellenességhez és a hibákhoz és a garanciákhoz.
Annyiban hadd vegyem őket a védelmembe, hogy ha belegondolsz, ez egy igen kemény, hosszú és kitartó munka a gyártó részéről, különösen akkor, ha viszonteladói hálózaton keresztül értékesit, mert magával a céggel nagyon ritkán találkozol, de a véleményed magáról a termékről és ezen keresztül a gyártóról alakul ki benned.
Gondolom itt van egy két nagy guru a témában, ezért hozzátok fordulnék.
Vettem egy lepukkant házrészt, ahol most zajlik az épület felujjítás egy ismerős kőmüves mester keze által. A házrésznek van egy egyenlőre érintetlen része, amely falszigetelésre vár, minden más munka elött. A belső vakolat olyan fél méter magasságig elvált a téglától, nagyon nedves... Kb 15 méteres falszakaszról van szó. Javasoltak mindenféle csodaszet, felületkezelő anyagokat, beinjekciózási eljárász(?) meg az acéllemezzel történő szigetelést.
Ez utóbbival kapcsolatban valaki tudna nekem személyes tapasztalatokon alauló véleményt írni?
Kérlek ne haragudjatok hogy nem olvastam túl sokat vissza a témában, de véges az időm...:-(
Köszi. Valszeg maradunk abban, hogy a végén kapjuk a zsetont, mert már úgyis közeleg a használatbavétel. Csak erről előre nem tájékoztattak. Ezexerint nem csak a "mesterekkel" lehet buktázni :(
Igen, sajnos tehetik ezt: a rendeletben csak annyi van, hogy keszultseggel aranyosan kell folyositani, ami ket-harom reszletet szokott jelenteni tobbnyire, es neha egy kisebb, 100-200ehuf koruli reszt esetleg visszatartanak a hasznalatbaveteli utanig. A 80%-ig semmi, az nem szep dolog, de tehetik sajnos a pontos megfogalmazas hianyaban... :-/
Megprobalkozhatsz a banknal - hivatkozva mindenfelere -, hogy legalabb a felet, vagy X reszet adjak oda elobb, mert kellene. Ha meg van kotve a szerzodes, akkor a folyositas utemezeset csak a bank donti el. Hatha.
Félig off: Látom te otthon vagy szocpol témában. Mi igényeltük a félszocpolt két gyerekre tetőtérbeépítésre, amit meg is ítéltek, de a bank szerint csak akkor kaphatom meg, ha megvan a használatbavételi engedély vagy 80%-os készültséget jelent az értékbecslő. Létezik ilyen? Utólag kapom a lóvét? Marha nagy segítség...
Tybald!
OFF
Sarokmosdó...
Én is ilyet veszek. Nekem csak 36×36-os fér el, de a Praktikerben havonta felbukkan 42×42 cm is, elég szép is, meg alulról szekrényezhető.
ON
üdv
szicsu
Igazad vagyon, én is ilyen indokok miatt gyarapítom a hozzászólásokat a topicban. Mindazonáltal amit KM-nek írtam -ugyan smileyval-, megilleti a T. tervező urat az ártatlanság vélelme, vagyis feltételezem, hogy jószándékkal-okkal tervezi be az érdekesnek tűnő megoldásokat. Ebből a szempontból a Hacsek féle keményvonalas elvet tartom ésszerűnek: ragaszkodjunk szakértő által megfogalmazott és utólag vállalt (!) megoldásaihoz, ne akarjunk amatőrként tanácsot adni olyanban, amihez nem értünk. Szaktanácsot az adjon, aki oda meri tenni a nevét és az aláírását is mögé. Tippeket lehet adni, de a végső szót az mondja ki, aki írásban is vállalja.
Sorolhatnám a rossz tapasztalatokat a "szakikkal", de csak néhány esetet hozok fel:
- a tervezőm nem az én házamat rajzolta le szerintem, mert iszonyú hibás a tervrajz
- szintén tervező: 10cm Isolyth a hőszigetelés a tetőtérben. No comment.
- szintén tervező 2.0 : a költségvetés annyit ér, amennyibe a papír került, amire kinyomtatták.
- a kőművesnek nekem kellett megmondani, hogy a Porotherm 38NF téglára ne rakjon teljes felületre habarcsot, elég az két csíkban is. (Legalábbis én így tudom)
- szintén nekem kellett javasolni, hogy a koszorú elé kerüljön hőszigetelés.
- a vasszerelő olyan ittasan jelent meg, hogy a teljes vasmunkát nekem kellett elvégeznem.
- az ácsom megesküdött, hogy nem kell szellőztetni a hőszigetelés fölött...
- szintén az ács mondta a kérdésemre, hogy melyik a jobb megoldás: párazáró fólia+légrés a hőszig fölött vagy páraáteresztő fólia+nincs légrés-re: ők a legolcsóbb fóliával szoktak dolgozni -párazáróval- és a szigetelést benyomják a fóliáig. No comment.
Ezek miatt van az, hogy készítettem saját költségvetést és igyexem mindent magam csinálni. Legyszívesebben mindent én végeznék, de nincs annyi időm... Meg persze azt elismerem, hogy a rossz tapasztalatokat okozó szakiknak is vannak jó ötleteik.
Iszonyú nehéz az építtető helyzete. Főleg egy kisvárosban, ahol választék sincs a szakemberekből.
No kiírtam, ami a lelkemet nyomta:) Ezután talán érthető, hogy miért teszek fel néha félelmetesen hülye kérdéseket ;)
Hali Mindenki és Lopez!
Pontszellőző...
Azt mondom el, ami nekem van.
A zsindelyfedésnél kötelező kiszellőztetni a deszkázat (OSB) alatti légréteget, nehogy befülledjen, penészedjen, károsodjon. Ha nyeregtetős a ház, erre kiválóan alkalmas a gericszellőző (lyukacsos-rácsos műanyag idom, 150 cm hosszú, kb 30 cm széles, gerincre borítva, zsindellyel takarva, NYÍLÁS SZABADON HAGYVA!). Ha sátortetős a ház, akkor nincs gerince, erre találták ki a pontszellőzőt. Ha felnézel a zsindelytetős házakra, láthatsz 1-2 méterenként egy ált fekete műanyag gombócot, íves, háromszög vagy trapéz homlokzattal. Elején madárrács (nemigen látszik), alatta KIVÁGVA a bitumenes alátétlemez és az OSB IS!!!!! Szvsz ez tökéletlen megoldás, a felette lévő légzsákba beszorulhat a pára (vagyis gerinces házakra én gerincszellőzőt tennék:-)))
OFF
Lopez!
No nekem maradt ilyen, ezt építem fel függőlegesen az oromfal 110 cm átmérőjű nyílásaira, beágyazva a PS közé.
Ha magánban megkeresel, megnézheted és 80 %-os áron vehetsz tőlem néhány darabot.
ON
üdv
szicsu
OFF
Sony után HiFi esetén inkább nem, akkor már inkább Denon, Onkyo, Rotel, stb.:)
ON
Látott-e mostanság valaki megfizethető árban olyan mosdót ami derékszögű sarokra van kitalálva, de nem az a gyűszűnyi kis kézmosó, hanem egy normális, vagy attól picit kisebb?
Pl. kör alakú az egyik oldalán kiegészítve egy derékszögő résszel.
_
( | <-valami ilyesmire gondolok, csak sajnos a karakteres rajzolás sem az erősségem:(
éppen erről beszélek: hiába van jó nevük és drágák, az általuk nyújtott minőség egyáltalán nem állandó és egyenletes. éppen az említett asztalos srácnál látott munkák(több félkész ajtót, ablakot megnéztem) alapján írom, hogy egy ügyes, pontosan és aprólékosan dolgozó mester szebben dolgozhat, mint a nagy és drága cégek.
az az elszomorító, hogy gyakran az ismert név és magas ár sem jelent garanciát, ergo az építtetőnek(vagy az általa fizetett, alapos, hozzáértő és megbízható szakembernek!) folyamatosan figyelnie kell, referenciákat néznie, ellenőriznie szinte minden folyamatot, mert nagyon kevés név van a piacon, amiben tényleg meg lehet bízni, és azok gyakran aranyárat kérnek. erre lehet mondani, hogy a minőséget meg kell fizetni, de én nem hiszem, hogy az ún. középkategóriában már nem lehetnek elvárásai egy építtetőnek. nem kér extrákat, de az alapot normál minőségben.
Érdemes benézni a Magyar Építőipar címen nyitott topikba, és az ottani linken található képeket megnézni. nem is mondok róla semmit előre, a látvány önmagáért beszél...
viktor irja :
> ....pedig jóval drágábban dolgoznak, és jó nevük van a piacon. ez van, a megrendelőnek is figyelnie kell és néha utánakérdeznie, ha valamit furcsának talál.....
miért van az, ha hifit, TV-t, kamerát választasz, akkor inkább nyúlsz pl. a SONY után, mint egy noname után ? Hát ezért : a minőség, a megbizhatóság miatt. És egy ház esetén nem tízezrekről, esetleg százezrekről van szó, hanem milliókról
ha a lábazat lecserélését vb.ra úgy érti, hogy a lábazat mögötti fal meghagyása mellett cseréli ki a lábazatot, akkor az nem vezet eredményre, azzal legfeljeb egy abroncsot tud létrehozni, ami csak akkor lenne megfelelő megoldás, ha a mögötte lévő tartófallal teljes mértékben együtt tudna dolgozni (be lenne kötve). Ez egy normál családi ház esetén szerintem megfizethetetlen többletköltséggel járna és igen kétséges a kimenetele.
ha viszont úgy érti, hogy a lábazat a mögötte lévő tartófallal együtt értendő, akkor gyk. egy falcseréről van szó, ami szintén nem egy kivitelezhető egy körbefutó vb koszorú kivitelezésével. Könnyen belátható, hogy a hosszvasakat sem tudná elhelyezni, no meg a kengyeleket sem, mert addig mi tartaná a falakat ?
utólagos szigetelésnél és igy utólagos alap megerősitésnél a szakaszos aláfalazást, betonozást + egy külső abroncsszerű vb. koszorút lehet létesiteni, ami igen-igen költséges müvelet.
ez tipikusan statikus téma, mélyebben nem is szeretnék belemenni, mert ez nem igazán az én asztalom.
nekem igy csinaltak a (szerintem) szabalyos kettos kiszelloztetesu tetot:
A szarufakra raktak ugye a foliat. Felul szellozocserepek, alul a falon kivuli resz (a folia es a szarufa kozott) lamberiazva. Az ellenlecezes miatt ugye van res, igy a szarufak tetejere, rajuk merolegesen a vegukre felszogeltek olyan leceket, amelyiken ilyen muanyag "fesu" van - ezen szellozik, de a madarak nem koltoznek be (kiveve a sarkon ahol kihagytak, de majd adok nekik).
A hoszigetelo 10cm a szarufa 15cm, tehat a folia es a hoszig kozott is van 5cm legres. Felul termeszetesen a fogoparokig megy a hoszigeteles, nem a tetocsucsig, igy itt siman kiszellozik a felso, padlas reszre. Alul pedig, a koszoru es a lamberia kozott amikor felfalaztak, akkor minden szarufakozbe kozepre raktak egy kb. 15x15-os keramia racsot, belul aprolyuku bogarhaloval, igy nem megy be semmi.
Remelem nagyjabol ertheto, ha gondolod, dobok fel fenykepeket, hogy nez ki a valosagban...
Köszönöm válaszát a tégla alappal kapcsolatban. A lábazat betonra (vasbetonra) történő esetleges lecserélését azért említettem, mert ha ez megvalósítható, akkor az új lábazat eleget tenne annak az elvárásnak, hogy az épület egyenletes terheléssel nehezedjen (a régi alapozáson keresztül) a talajra. Megvalósítható ez ? Vagy teljesen rossz a gondolatmenetem ?
kívülállóként is meggyőződésem, hogy az építész szakma is olyan, mint a többi: léteznek olyan képviselői, akik folyamatosan képzik magukat, megújítják ismereteiket és veszik a fáradtságot, hogy a legjobb (ár, érték, ár/érték, gyorsaság, egyszerű kivitelezés, stb, az aktuális szempont függvényében) megoldást javasolják a megrendelőnek, és léteznek olyanok is, akik egyszer kijöttek az egyetemről/főiskoláról, aztán ezzel befejezték a képzés folyamatát. néha még tapad rájuk ez-az, de igazán nem néznek utána annak, mit miért csinálnak, mennyibe kerül egyik-másik megoldás, amit javasolnak, érdemes-e egyáltalán olyan formában megcsinálni, mondhatni nagyrészt rutinból dolgoznak. És az is meggyőződésem, hogy ez utóbbiak vannak többségben, mint minden más szakmában. az építészünk említette, hogy manapság az ácsok 80%-a nem vállal el bonyolultabb tetőszerkezeteket, mert nem tudja megcsinálni, gyakra már egy nagyobb ívtől megijednek, nemhogy holmi manzárd-tetőt készítenének.
ha olvasod itt a hozzászólásokat (akár a sajátjaidat is:), akkor láthatod, hogy gyakran az építtetőnek kell felhívnia az elvileg szakemberek figyelmét arra, hogy ne kövessenek el hibát pl. a szigetelés feletti légrés elhagyásával, a ferde radiátorral, egy alap kiásásával, miközben valóban nem szakember, de az un. szakembert nem érdekli egy csomó szempont. ismerős asztalos említette a napokban, hogy a szakmunkásképzőben felszedett tudás semmire nem volt elég, a piac követelményei és a reklamációk vezették rá, hogy miként kell rendesen elvégeznie a rábízott feladatokat, hogy igenis be kell szereznie normális gépeket a normális eredményhez, és már a faanyag kiválogatásánál gondosan kell eljárnia, különben megszívja. megnézve a munkáit, megértette a követelményeket, és kevés cég nyílászáróinál láttam olyan pontos és sorjamentes illesztéseket, mint nála, pedig jóval drágábban dolgoznak, és jó nevük van a piacon. ez van, a megrendelőnek is figyelnie kell és néha utánakérdeznie, ha valamit furcsának talál.
No igen. Lelkes amatőr vagyok, de semmiképpen nem szállnék bele egy igazi szakmai vitába. Főleg nem szeretném megkérdőjelezni egy tervező döntését. Az ártatlanság vélelme neki is jár :)
Ezért nem akarok beleböff más házába. A sajátomat meg úgy rontom el, ahogy akarom :)))
éppen arról volt szó, hogy felesleges tetőcsúcsig hőszigetelni, mert
1./ növeled a fütött (de nem használt) tér nagyságát
2./ több höszigetelést használsz fel (egyenlő oldalú háromszög alsó oldala szemben a két egyforma - szár - oldal összegével)
nem a teherbirásával van baj, hanem azzal, hogy mennyere egyenletesen tudja átadni a talajnak a terheket. Ha eddig nem repedt meg, akkor valószinüleg jól készitették el. Többlet terhet azonban ilyen alap esetében KIZÁRÓLAG statikai vizsgálat után szabad csak rárakni. e statikai vizsgálat része az alaptest több helyen történő feltárása (le kell ásni egy kutatóárkot az alap alá legalább 20-30 cm-rel. szükséges lehet esetleg egy talajmechanikai vizsgálat is, amelyik feltárja, hogy a mélyebb rétegekben milyen teherhordó talaj található. szóval elvileg lehet, gyakorlatban csak statikai vizsgálat után, pontosabban annak függvényében.
lemy: A szellőzőcserép nem tudja a padlásteret szellőztetni, mert alatta van a fólia.
szicsu: Nemtom mi az a pontszellőző, de jó ötletnek tűnik szellőzőt berakni...
Egy kérdés: Hogy kell megoldani a szarufák közti szigetelés szellőzését? Ez ugye a fólia alatt van, ezért nem ér semmit, hogy fent szellőzőcserép van. Alul a szelemennél hogy oldják meg, hogy be tudjon menni a levegő? Kell egyáltalán szellőztetni?
Hali Mindenki!
Tetőcsúcsig hőszigetelni??
Most egy kicsit zavarba jöttem:-((
A tetőtérben a fogópárok közé gondoltam tenni a hőszigetelést. Tehát az un padlástéri háromszög területe szigeteletlen maradna... Rosszul gondoltam? Megjegyzem, a topicból igyekeztem kiolvasni, talán valamit félreértettem. Úgy érzékeltem, hogy hőszigetelni a fűtött és fűtetlen tér határszerkezetében kell, lehetőleg a fűtetlen oldalon. Most akkor mi lesz velem???
Az oromfalon (ez a tűzfal??) csak azért viszem fel csúcsig a hőszigetelést, mert nem akarok lépcsőt képezni a polistirolban, úgyis lefagyna!!
Lopez!
Ennek a térnek a kiszellőzését úgy oldottam meg, hogy 2-2 110-es műa csövet véstem be a tűzfalba a padlástéri részen. Ezekre pontszellőzőt fogok erősíteni függőlegesen (kissé szokatlan!). Így van madárrács is, a hó sem megy be télen.
passz- at kell verni.. nem, arra vannak azok a cserepelemek, amelyek kis bubjuk alatt lyukasak, igy biztositva a szellozest
az en 'tuzfalam. nem er fel tokig, van
dryvit
en magamnak raktam fel a dryvitrendszert. Tuzepen (nem obi meg praktiker stb) vettem a polisztirol szigeteloket, hozza a halot meg a ragasztoanyagot. Valakik csak ragasztjak, szerintem a csavarozas (dubelezes, ha teglas) es a ragasztas (fagyallo flexibilis ragi!! )a tuti. Lassu, de nem olyan maceras munka, ha a haz nem tul ravasz design.
lemy
Dryvit témában volt pár hozzászólás az elmúlt héten, érdemes visszanézni. Azokban megtalálod az árat is, ami a kész falazatod ktg-t - ha jól emlékszem - min. 4e Ft/m2-rel dobja meg. Namost nézzük típusonként:
PTH 30 NF estén 16db/m2, 230-300ft/db, az átlag 4400 Ft/m2 (ha nincs semmilyen akció, akkor 4800 Ft, ezek bruttó árak) + dryvit kb. 6000 Ft/m2 (anyag és munkadíj, asszem ez is bruttó), együtt 10400 Ft/m2 (ebben a csak erre a falazatra jellemző dolgokat írom bele, nincs benne pl. a 2000ft/m2 falazás, stb)
PTH 38NF esetén 16db/m2, 300-340 ft/db, összesen 5440 ft/m2 + hőszig vakolat kb. 3000 Ft/m2 (nem tudom, mennyi lehet, ez csak egy majdnem hasraütéses bruttó ár), együtt 8440 Ft/m2
Nádép Fabeton 30cm-es fokozott hőszigetelésű (k=0,38) 8db/m2, bruttó 550 Ft/db, együtt 4400 Ft/m2, amire jön normál vakolat kb. 2-2500 Ft/m2 áron + beton 0,12m3/falazat-m2 (csak tippelgetek, hogy egy 30*50*25cm elem űrméretének kb. 1/4-e fabeton, van benne cell hőszigetelés, tehát max 40%-ába kerül beton 16eFt/m3 áron) kb. 1900Ft/m2. Mindösszesen kb. 9800 Ft/m2.
Ytong P2 300 esetén 8,2 db/m2, 720 Ft/db, összesen 5900 Ft/m2, normál vakolatos vakolás 2-2500 Ft/m2, együtt 8400 Ft/m2. (k=0,4, ha jól emlékszem).
Összefoglalva legolcsóbb az Ytong és a PTH 38NF falazat, de az Ytong esetében 8cm-rel vékonyabbak a külső falaid, ami egy 10*10m-es ház esetében 40*0,08=3,2m2 nettó alapterület-többletet jelent.
Most kb. ennyi, az árak egy fél éves folyamatos keresgélés eredményei, kivéve ahol írtam, hogy személyesen hasraütéssel becsült értékről van szó (azért megnéztem az anyagárat, csak nem emlékszem a fajlagos szükségletre fejből).
Félkész házat fogok a közeljövőben venni, ezért mindenféle forrásból igyekszem a hasznos infókat gyűjteni. Végigolvastam pár száz hozzászólást, rendkívül hasznos volt. Viszont maradt egy-két hőszigeteléssel/fűtéssel kapcsolatos kérdésem.
A külső falak Porotherm 38 N+F -ből vannak, a födémnél HERATEKTA szigetelés, egyébként csak 2 cm külső nemesvakolat. Érdemes valamilyen hőszigetelést alkalmazni? Sokat olvastam itt a külső rendszerekről, de nem szívesen nyúlnék hozzá a kívülről kész házhoz. Belül viszont még nincs vakolva, így ide kerülhetne valami. Esetleg hőszigetelő vakolat? Vagy akkor nem tud rendesen lélegezni a fal? Vagy nem is ér semmit?
Más. Az alsó szinten (kb 75 nm) padlófűtést tervezek. A fűtésszerelőm azt javasolta, hogy tegyünk be 1-2 radiátort, hogy legyen valami természetes légmozgás a szálló por ellen? Van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban?
Előre is köszi minden segítséget.
Üdv:
SP
most nincs itt nálam a terv dokumentáció,
de az írásodból felrémlik a dryvit név.
Azt hiszem ez lesz az.
Tehát ez drága, és ha mégis így lesz, milyen lesz a fal minősége 30 PTH + dryvit? (most az ártól eltekintve...)
3 cm?
Ez cell vagy hőszig vakolat?
...merthogy hőszig vakolatból 5cm a szokásos, de az sem ér sokat, cellből egy 30 cm-es falra legalább 6-7cm-t tennék (az árkülönbözet nem jelentős a teljes hőszigetelés árához képest), de sokkal hatásosabb a vastagabb fal. Még mindig megteheted, hogy a Nádép fabeton fokozott hőszigetelésű rendszerét választod (www.fabeton.hu, www.freeweb.hu/fabeton), ami elég jó, de ha tégla, akkor Mátratherm vagy PTH, vagy ami még 30 cm vastag, az Ytong P2 300 (esetleg a nútos változata). A 30cm-es tégla nagyon zsenge 3cm-es hőszig vakolattal (inged-gatyád rámegy a fűtésre, és az sem biztos, hogy az előírásokat teljesíti), ha pedig a 3 cm dryvit vagy valami hasonló, akkor sokkal drágább, mint akár a 38cm-es fal, akár az Ytong 300-as, akár a Fabeton rendszer.
Az Ytong előnye, hogy gyorsan lehet építkezni vele, méretpontos, nagyon jó hőszigetelésű (a PTH 38 NF "k" értékénél is jobb), alig van selejt, alig kell habarcs a téglához képest (vékonyágyazatú falazóhabarcs kb. 0,25cm! vastagon), a hőhidak is minimálisak. Maga a falazóelem drága, de a teljes falazat ktg-t összevetve a hasonló minőségű tégla-falazattal (PTH 38 NF 5cm hőszig vakolattal...) már nem olyan vészes a különbség, különösen, ha a nettó alapterület-küülönbséget is figyelembe veszi az ember.
Az említett fabeton is elég jó, állítólag, és gyors az építkezés is, de nekem nem szimpatikus, hogy a lego-szerűen felrakott elemeket betonnal kell kitölteni, azaz egy csomó beton lesz a házadban, és később egy esetleges átalakítás is bonyolult lenne.
Csatlakozom viktor a takarítóhoz, márcsak azért is, mert én 300Ft-ért kaptam a 38-as NF Wienerbergert. A különbség pártíz Ft, ami egy háznál sem több néhány tízezernél. Ennyit pedig biztos megér a plusz hőszigetelés...
A solymári PTH ár akciós ár, valszeg azért ekkora. Ha lakóépület építésében gondolkodsz, szvsz min. 38cm-es falazattal érdemes számolni, de én a PTH 44-es változatát sem tartom túlzottnak.
Örülök, hogy szóba került a téglából készült alap. Ha adott egy 60-70 éves családi ház, melynek téglából van az alapja, de komolyabb süllyedés nem látszik, akkor erre a házra egy tetőteret kb. 1m-es térdfallal rá lehet építeni ? Esetleg érdemes a lábazat akár részleges betonra cserélésével a háznak az alapra gyakorolt terhelését egyenletessé tenni ?
Szvsz minőségben hatalmas különbség nem lehet köztük, inkább azt tudd meg, hogy melyik van közel hozzád eső kereskedőnél és hogy melyiket mekkora szállítási költség terheli. Nálunk két kereskedő ugyanazért az árért adta a téglát, de az egyiknél 30Ft volt a szállítás darabonként, a másiknál pedig 15Ft.
külön topic-ot nem akartam indítani, remélem kapok válaszokat.
Körbenéztem a neten tégla árakat illetően
(egészpontosan 30 N+F).
Ezeket közzé tenném,
kérlek vélenényezzétek:
- az egyes téglák minőségét,
- az árukat
Jöhetnek más versenytársak, a halón hirtelen csak ezeket találtam...
Bár a sajátkezű otthonteremtés híve vagyok, a dryvitolás azért maradjon meg a szakembernek. Létezik olyan hőszigetelés, amit házilag el lehet végezni, ezek általában szerelt homlokzati burkolatot jelntenek (fa, betonyp, stb.). Ehhez elég egy közepesen felszerelt házi barkácskészlet, s némi készügyesség.
- semmiképpennemtudod előteremteni a munkadij fedezetét
- ha pontosan ismereda technológiát
- ha megvannak hozzá a megfelelő célszerszámaid
- ha legalább egyszer láttad a teljes munkafolyamatot a gyakorlatban
- ha sokszabad időd van
- ha tudomásul eszed,hogy semmiféle garancia nemlesz, hogy jól fog sikerülni és nemlesz foltos a vékonyvakolat....stb.
- ha tudomásul veszed,ha nem sikerül,kizárolag magadat okolhatod, miközben eluszott az anyagköltség és a probléma változatlanul nincs megoldva.
én megvallom őszintén sohasem bizok ilyesmit a burkolóra : inkább felmérem, vázlatot készitek, optimalizálom a várható veszteséget, törekszem az elérhető legjobb látványra (figyelembe véve a sarkokat, szekrényeket, küszöböket,kiugtásokat, a padló és az oldalfal csempeméreteit...stb). Ennyit még egy igen jó burkoló sem fog szarakodni, pedig ebben van a lényeg, a végső látványban.
a már beidézett link .
persze, mert a tégla alapnak nincs számottevő hajlitási szilárdága (pl. eltérő süllyedésből származó igénybe vétel), igy könyen elmozdulhat. Belvárosi nagy, 80-100 cm-es téglafalazatú pincefalak alatt nem lehetett gond, mert hiszen a pincében kevesebb volt a nyilás és a nagy falvastagságok miatt sokkal nagyobb volt a falak merevsége, a mélység miatt kisebb volt a süllyedésveszély.
20-30 eve már igencsak nem volt divat a tégla alapozás (mondjuk 70-100 éve), ha az VALÓBAN abból van, akkor az csak valamilyen igencsak takarékossági megfontolásból készülhetett és ilyenkor az én "biztonsági receptoraim" jelzést adnak le, hogy na akkor most nagyon oda kell figyelni, mert a magyar "ötletesség" és sporolás nem ismer határokat........
a gipszkarton válaszfalakhoz gyártanak 75-100-125-150 mm-es vázakat, de szerintem egyszerübb és olcsóbb lenne neked, ha a szarufákra merőlegesen elhelyezett, élére állított deszkával vagy staflival oldod meg.
Érdemes megpróbálkoznom egy dryvit rendszer sajátkezűleg történő felrakásával? Nem vagyok kőműves, de kétbalkezes sem.
Mire kell vigyázni, esetleg ha valaki csinált már ilyet egy két instrukció jól jönne.
Ami nem lila, vagy bugyirózsaszínű cement, azokon nem vettem észre színkülönbséget ( így utólag, tényleg van zöld és kék). Azok a lilákosak ukrán, orosz, román cementek, nagyon jó például azonnali bontásra váró szerkezetek építésekor :-). Nem tudni, milyen követelményeknek felel meg. Pl. vagy jó lesz, vagy nem.
Negyedik cementszabványt élem meg, a kis mennyiségnél a CEM32,5-nél alább nem adom ( ez a régebbi 350-eshez hasonló), nagy mennyiségben kikérem a szakértő véleményét ( ez persze kollegiáris szinten történik), megrendelem és azonnal elfelejtem ( sajnos). Általános cementeknél 3 osztályban 3-4 fajta, azon belül 2-3 alkategória van, tehát a választékban el lehet veszni. Spéci cementekről ( duzzadó, feszítő, gyorskötő, azonnal kötő...)és adalékszereikről is borzasztó nagy ismeretekkel rendelkezem, pl. jobb kezemtől jobbra a második stóc középső harmadában vannak a prospektusok, kérdés esetén oda kell nyúlni ( hacsak az asszony nem csinált rendet-lenséget)
Egyébként a felvetés teljesen jogos! Erre egyre inkább oda kell figyelnünk, nem elég a rutin!! A cementszakma is rohamosan fejlődik! ( Má megin az a rohatt kémia kavar be)
nincs idod vagy nem szeretned te csinalni?
Ugy latom, a burkolas akkor lesz a legjobb, ha magad csinalod. Legalabbis en ezt tapasztalom. Regen 1szer mar burkoltam egy lepcsot, most magam burkolom a furdoszobat, masik helyiseget, meg most keszulok csempet venni meg meg jarolapot.
Raadasul a burkolo nem fog olyan otleteken gondolkodni, amit te megcsinalnal (pl mintak)
lemy
Akkor van esetleg erelme, ha barmire hasznalni akarod a fenti teret. Kis sakkszoba, vagy mittudomain. De akkor meg erdemes oldalt is, meg a padlo/plafon vonalban IS szigetelni, plusz a fenti resznek rendes padlo, plusz a hosziget is valamennyire leburkolni... es akkor mar soxorosan dragabb, viszonylag kisebb hasznalhatosaggal...
Sose szoktak tetocsucsig szigetelni... minek? (Ha megis - bar nem hallottam ilyenrol - akkor annak valami _nagyon_ extrem oka kell legyen) Egy amugy futetlen, hasznalatonkivuli teret szigetelnel ekkor, ergo a vekony almennyezeten keresztul azt a legkobmetert is kifutod. Meg ha teljesen zart is a padlasod, akkor sincs semmi ertelme szvsz.
És még egy kérdés:) Természetesen tetőtér-hőszigetelés;)
Hogy érdemes rakni a szigetelést?
Fel a tetőcsúcsig vagy koporsószerűen csak a lakótér köré?
A különbség anyagban nem sok, kb 10m2 pluszt jelent, tehát nem vág földhöz, ha végig burkolok.
Igazából három verzió van:
1. Lakótér körbeburkolása. Ezesetben a "plafon" fölé menne a hőszigetelés.
2. Tetőcsúcsig szigetelném 20cm-vel.
3. Tetőcsúcsig szigetelném úgy, hogy a lakótér fölötti rész (az a kis háromszög keresztmetszetű:) ) csak 12cm szigetelést kapna a szarufák közé és a lakótér "plafonja" fölé tennék valami plusz szigetelést (pl. 10cm-s gyapot paplant).
Melyik a legjobb megoldás? A tetőcsúcsban lesz a központi fűtés tartálya, de az nem gond, mert le tudom szigetelni külön is.
Háát, nem is olyan régen meglátogattam egy tégla alapra épült, kb 60-70 éves házat. ázott, mivel a kátrány, amit régen rátettek, elkorhadt, vagy mi a szösz, de a lényeg, hogy azt is lehet szigetelni. másrészt viszont függőleges irányú mély repedések voltak a falon, amik folytatódtak a plafonon is, és nem csak a vakolat repedt meg...
Köszönöm a választ :)) Tegnap tüzetesen megvizsgáltuk a házat, kikérdeztük a lakókat és kiderült hogy sajna tégla az alapja. Nálam jobban hozzáértő emberek azt mondták hogy nem szabad megvenni, mert 1., felázik; 2., megeshet hogy "szétcsúszik". Ezzel kapcsolatban kérhetnék még tanácsot/véleményt? Az épület egyébként régi építésű, kb. 20-30 éves.
Ha PS rendszer lesz, akkor kénytelen vagyok 5 vagy 6 cm-t rakni, mivel a PS táblákban van a legkisebb árkülönbség. A ragasztó és társai a drágák.
Leginkább az északi falon a legrosszabb a helyzet (penészesedés). Érdemes csak egy falat beszigetelni? Aztán esetleg pár év múlva a többit is...
Hopp, akkor itt volt az az eb elhantolva. Engem nem érdekelnek a márkák közti különbségek általában. Én konkrétan a tetőtér szigetelésre gondoltam, mivel jelenleg ez a fájó pont az építkezésen. Egyébként már annyira össze vagyok keveredve, hogy jobb ha egy teljesen ismeretlen márkát veszek:)
Lesz légrés a fólia és a szigetelés között, viszont egy kérdés: érdemes a szarufán belülre 8cm szigetelést rakni? Van ilyen méretű gipszkarton rögzítő sín? Mertugye abba kell belerakni. Így lehetne 20cm szigetelés. Érdemes lenne a 8cm-t megbontani 6cm gyapotra és 2cm PS-re vagy legyen egyfajtából?
Eddig mindenhol 5cm-t mondtak, de az nekem nem elég;)
Remélem nem kérdezek nagyon balgákat:)
talán bp57 tudja mi a különbség a különböző szinü csomagolású beremendi cementek között. A cement fajtákra, és felhasznásásukra itt kapsz részletes és kielégítő leirást :
Igen, be lesz építve a tetőtér. Én vagyok az akinek nicsen felbetonja, ezért közvetlenül a kefnikre megy a bazatgyapot.( régebben volt róla szó) Ez a vb lemez amiről szó van ,a régi belső lépcsőfeljáró nyílását fedi le. Kicsit(nagyon)
meg vagyunk csúszva idő ügyileg, azért kérdeztem, hogy kb. mennyit kell várni a kiszáradásig.
Ezek szerint használhatok PE fóliát, a beton meg majdcsak kiszárad valahogy alulról? Bocs, ha szőrszálhasogató vagyok, de 1 hét öntözés, és 1 hét kiszáradás elég így?
köszi szépen, üdv.:venyolc
Ja még egy kérdés: mi a különbség a zöld és a kék feliratos beremendi cement közt? Eddig még egyik tüzépes se tudott rá válaszolni:(
egyébként 2cm-t fel sem érdemes rakni, 4-5-cm-t mondjuk 30-as, 38-as PTH-ra, de ennél rosszabb falra (B30 sokkal gyengébb) már inkább 7cm-es PS kéne, betonfalnál pedig a 10cm sem túlzás. van egy táblázatom valahol, ami leírja, hogy milyen eredeti falazatra alkalmazott különböző típusú és vastagságú hőszigetelések mekkora k érték javulást eredményeznek.
Van rajta vakolat, mégpedig beázásos, sárgás-barnás színű ocsmány vakolat. elvileg hiába festem vagy glettelem, rövid idő után átüt, szóval le kell vernem, aztán újravakolnom. nem tudom azonban, hogy gipszes vagy mészvakolatot használjak, netán létezik javítóvakolat-recept. mindegy, benézek obiba, oszt megoldom.
ezer bocs, de rólad, pontosabban a kérdésedről teljesen megfeledkeztem.
nos elöször is a B30-as falad önmagában sem fog penészesedni (a pontos téglatipus fölött valahogy átsiklottan az előző levél olvastán), annál azért többet tud, csak hideg lesz télen a falad és sütni fog, ha mondjuk oda tennéd az ágyadat. Megfontolandó egy utólagos belső hőszigetelés, de megnyugtatásul érdemes volna egy páranyomás számítást végezni.
---------
a vb. födém kiszáradása elég sok időt igényel m3 számra marad benne viz, aminek el kell párologni, ráadásul az elején még locsolni is szükséges. 2-3 hetet minden képpen érdemes lenne várni, bár ha PE fóliát raksz alá, akkor lehet előbb is (be lesz építve a tetőtér, hogy hangszigetelést igényel ?)
(12047)
A testsűrűség sokat számít valóban. A kereskedő szerint a *Rockwool nem szív magába nedvességet. Nemtom, hogy ez áll e más bazaltgyapotokra is, de ez is érv mellette.
(12074)
Amit találtam a Rockwool nedvesség elleni tulajdonságáról:
"A Rockwool kõzetgyapot termékek sajátossága a teljes keresztmetszetû víztaszítás: nem baj, ha szállítás vagy beépítés közben a lemezek felületére víz kerül, a vízcseppek a lemez felületérõl - még a vágottról is - leperegnek."
[...]Lehet, hogy a többi terméknek is van ilyen tulajdonséga, nekem a kereskedő a Rockwoolt emelte ki....."
--------
itt sehol sem esett szó és én sem emlékszem, hogy megkülönböztettem volna, hogy milyen célra kellenek (homlokzat-kontra tetőtér), csak mint hőszigetelésről beszéltünk, és a lehetséges különbségekről általában.
Ha te végig a tetőtérre gondoltál, akkor valóban a R... ebben (de csak ebben) a szegmensben többet nyujt, mint az üveggyapotok, de ezzel nincs semmi baj. nem is lenne jó, ha minden egyforma lenne....
(azt azért halkan hadd jegyezzem meg, hogy én azért óvatosan kezelném a R... kiváló hidrofób tulajdonságát, pl. amikor a szállitmányt esőben, megsérült v. hiányzó fóliával hoznák ki.......)
Ha nem nekem kell felrakni, akkor tőlem bármelyiket használhatják, szó sincs itt semmiféle hitvitáról. Sokkal több ásványgyapotos házam épület meg, mint üveggyapotos, egyszerüen azért, mert sokkal elterjedtebb volt, nagyobb volt a választék, jobban ismerték az emberek.
A tapasztalatom az, hogy függetlenül az általam betervezettől, amelyik építőanyag kereskedőnél a legnagyobb árendedményt, legjobb szállítási kondiciót tudják elérni, azt fogják választani az építtetők.
a hőszigetelésben nem itt szoktam különbséget tenni, hanem hogy milyen célra kell (padló, tetőtér, homlokzat, árkád alatt, bentmaradó zsaluzat, pincefal, koszorú hőszigetelés...stb.
ez dönti el, hogy szálas (ásvány vagy üveg tök mindegy), hogy vakolható felületű (Hera....) vagy PS jellegű anyagot használok-e.
------------------
párazárás kapcsán én azt választanám, hogy maradjon légrés. A nyári fokozotabb légáram jót tesz a melegebb levegő kiöblitésének.
Azon az 1m2-en nincs vakolat vagy csak ronda?
Nem elég ha csak legletteled? A szakértők ezért biztos agyonütnek, de ha a Rigips Rimano 0-3-as glettgipszbe keversz egy kis homokot, akkor egészen durva falat is le lehet simítani, aztán kell rá másnap még egy végső simára glettelés.
Nem szakszerű, de egy négyzetméterért...
Igazi vakolásra való zsákos vakolatot akármelyik Obi, Prakti, Brico...-ban kapsz, 25-40kg kivitelben. Az LB-Knauf kézivakolat nagyon jó, de az 40kg/zsák.
Hm, nem tudom, vagy a borod extra antiallergen, vagy nem pont ugyanarrol az anyagrol beszelunk. A Rockwool Deltrock es (asszem) Multirock (tobbiek bocs a sok reklmaert, nem direkt) 5 es 10 cm vastagsagu kozetgypot haromszogek ill tablak. Ezek _engem_ legalabbis kib***ottul szurtak pakolas kozben. Es pruszkoltem, taknyosodtam a beepites kozben a poratol, pedig egyebkent 0 allergiam van.
Persze, lehet, hogy erre spec. megis erzekeny vagyok, Te meg nem.
Mindenesetre masoknak azt ajanlom: zart ruha, kesztyu, esetleg maszk. De ha nem hasznalja, hamar kiderul erzekeny-e ra...
Nem így van. A homlokzatszigetelő rendszer tulajdonságait ne keverjük a szarufák közti szigetelésébe. Az ásványgyapotok pont ezzel tudnak többet (állítólag) az üveggyapotoknál. Többek közt:) Egyébként amennyire innen is kisejlik ez inkább egy hitvita, amit ne forszírozzunk tovább. Nem hiszem, hogy ordító különbségek lennének napjaink termékei között.
Azért majd megírom, hogy mit vettem és hogy vált be. Ha nem haragszotok érte:)
A fóliás kérdésemre tudsz választ adni (párazáró vagy páraáteresztő inkább)?
a zsákos vakolatanyagokat gyártó-forgalmazó cégek termékkinálatában általában szokott lenni olyan, hogy "Hobbihabarcs" vagy más efféle elnevezésű, csak vizet igénylő szárazhabarcs, különféle kiszerelésekben.
Ennél még gyorsabb és még hatékonyabb egy közeli építkezésről két vödör kész habarcsot kérni, esetleg a mesterrel együtt, mert az mindjárt meg is csinálja...:-)))
vannak az épületre vonatkozó előirások és vannak az adott területre vonatkozó előirások, amelyek előirják, hogy a telek mekkora %-át lehet beépíteni, mennyi a minimum oldalkert, hátsókert...stb. Adott esetben sok feltételnek kell megfelelni. Ilyen esetben célszerű egy építészt magatokkal vinni, aki a helyszin viszgálata után az önkormányzatnál utána tud nézni, hogy amit szeretnétek, az megvalósit
nézd Lopez, a kiindulás az az állítás volt, hogy lám a R.... mégis csak jobb mint az üveggyapotok, mert jobb a vizzel szembeni ellenállása (hidrofób).
Nos, mint a mellékelt idézetekből kiderült, ezt szinte mindegyik tudja (még a sokkal olcsobb toplan is), ebben nincs különbség, ha valamiért drágább az egyik, mint a másik, az nem ebben a tulajdonságában keresendő (ezért is lepődtem meg, hogy a R. olyat tud, amit a konkurencia egyáltalán nem).
Közvetlen tapasztalom nincs, puszta kézzel még nem fogtam (az én böröm egyébként extra érzékeny az ilyen anyagokra), ha ásványgyapot, akkor nagy valószínüséggel szúr.
Köszönöm.
A helyzet az, hogy vennénk egy házat, de később szeretnénk hozzáépíteni egy szobát. Meg lehet kérdezni vhol, hogy engedélyeznék-e? Mert ha nem, akkor nem vesszük meg. A terasz még egyenlőre ráérne :))
Szur. Mint a fene... :-)
De egy jo alapos (hideg vizes) zuhany utan mar egesz elviselheto.
En mondjuk lusta voltam 70fokC-ban beoltozni, es egy rovidgatyaban felmeztelenul pakoltam.
50mm-es szigetelés m2 ára pedig (szarufa belsejére):
Therwoolin LHF: 488 Ft
Toplan KL-50: 423 Ft
Rockwool: 491 Ft
Forrás ugyanaz.
Ebben a kategóriában elhanyagolható a különbség. A 120mm-esben 100m2 esetén van 35e Ft különbség. Kérdés, hogy érdemes e ezen spórolni vagy hogy érdemes e ennyivel többet kiadni hasonló termékért?
Néhány tájékoztató ár, ha valakit netán még érint:
120mm vastag lemezek m2 ára:
Therwoolin LHF-120 1175 Ft Forrás Toplan KL-120 1015 Ft Forrás Rockwool Deltarock 120: 1368 Ft Forrás
Khmm. Azért ez mégsem ugyanaz:
"A Rockwool kõzetgyapot termékek sajátossága a teljes keresztmetszetû víztaszítás: nem baj, ha szállítás vagy beépítés közben a lemezek felületére víz kerül, a vízcseppek a lemez felületérõl - még a vágottról is - leperegnek..."
vs.
"mivel nagy porozitású, nyílt pórusú anyagról van szó, a nedvesedéstôl, közvetlen áztatástól óvni kell, a termék csomagolását megbontani csak felhasználás elôtt szabad." Ez utóbbi a Therwoolin.
A Therwoolin HF-HL amit írtál homlokzatra való hőszigetelés. Nem is létezik belőle 100mm-nél vastagabb. A 100mm-es pedig másfélszer annyiba kerül, mint a 120mm-es Rockwool.
Amennyire sikerült az áraknak utánanéznem azt látom, hogy a jó minőségű termék minden gyártónál drága, viszont tud olyan funkciót, ami megéri azt az összeget. Lásd Therwoolin ELF és LHF közti ár és minőségkülönbség...
Szúr a Rockwool? :)
pontosabban ezt irja az ezermester.hu :
".....A Rockwool kõzetgyapot termékek sajátossága a teljes keresztmetszetû víztaszítás: nem baj, ha szállítás vagy beépítés közben a lemezek felületére víz kerül, a vízcseppek a lemez felületérõl - még a vágottról is - leperegnek...".
Most már értem, mire gondoltál, amikor a viz elleni ellenállását irtad, a hidrofob tulajdonságára. Az ilyen freccsenő viz ellen szinte minden hőszigetelés védett, ez nem különbözteti meg másoktól, viszont a páranyomás alatt a szerkezetbe jutó és ott lecsapódó nedvesség illetve közvetlen és tartós nedveséghatás - mint pl. egy beázás - ellen ez sem véd, sőt külön meg kell védeni, ahogy nagyon helyesen az lejebb idézet szöveg utolsó bekezdésében áll..
Ennek a kritériumnak egyébként a Toplan is megfelel :
------------------------
A Toplan Tapolcai Bazaltgyapot Kft. által gyártott kõzetgyapot olyan szervetlen szilikátszálas anyag, amely átmenetet képez a hagyományos gyártású kõzetgyapot és az üveggyapot között.
A Toplan kõzetgyapot hosszú, rugalmas szálú, nyitott porozitású, vegyileg közömbös, környezetkímélõ, a vele érintkezõ anyagokat nem korrodálja, nem korhad. Élettartama a bazalt alapanyagból adódóan igen hosszú. Az egyenletes, finom eloszlású, 6-10 m átmérõjû kõzetszálakból kötõanyag hozzáadásával készül a hidrofób tulajdonságú Toplan lépésálló kõzetgyapot lemez. A kõzetszálak hõállósága 650 °C, a lemezek hõállósága, az alkalmazott kötõanyag miatt 250 °C.......
------------------------
Célszerű ugyanakkor elolvasni, mit irnak az ISOVER-ről és a THERWOOLIN-ról (mindkettő üveggyapot), ugyanis az eredeti felvetés szerint van- számottevő külöbség az ásványgyapot és az üveggypot között. Változatlanul azt mondom, hogy nincs :
------------------------
ISOVER (üveggyapot)
Homlokzat-hoszigetelo könnyu lemez "FDPL"
Alaktartó homlokzat-hoszigetelo lemez, teljes vastagságában víztaszító, átszelloztetett légréteges homlokzatok hoszigetelésére. Mechanikai rögzítést igényel. Az FDPL Önorm szerint minosített termék, folyamatosan ellenorzött, nem égheto, éghetoségi osztály "A", égésnél gyenge füstképzodésu (Q1), és nem csepego (Tr1).
----------------------
THERWOOLIN
eredményeképpen sikerült megvalósítanunk a "HF-HL" hidrofóbizált homlokzatszigetelő lapok elnevezésű új termékcsoport gyártását, amely kiérdemelte a 2000. évi CONSTRUMA Építőipari Szakkiállítás Nagydíját. A homlokzatszigetelési rendszerek egyik legfontosabb kritériumával, a hidrofób jelleggel, azaz a víztaszító tulajdonsággal kapcsolatos követelmény teljesítésén kívül ez az üveggyapot termék elégíti ki a legmagasabb tuzállósági követelményeket és ezáltal nem égheto (A1) minősítést kapott.
A TherwoolinR üveggyapot termékek szorpciós nedvességtartalma max. 2 tömeg%. Ez azt jelenti, hogy 100% relatív nedvességtartalmú térben sem nagyobb a termék nedvességfelvétele. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy mivel nagy porozitású, nyílt pórusú anyagról van szó, a nedvesedéstôl, közvetlen áztatástól óvni kell, a termék csomagolását megbontani csak felhasználás elôtt szabad.
----------------------
összefoglalóan, attól még, hogy egy kályhacsempére azt irják, hogy hőálló, az nem biztos, hogy megkülönbözteti a konkurenseitől, viszont jól hangzik......:-)))
Szerintem nálam ezt használták. (Valami műanyag kannás löttyöt tettek a habarcsba. Mint az olajoskanna úgy nézett ki.) Zsákos meszet egy darabot nem láttam egész építkezés alatt.
Vakolat sehol sem esett le.
Szerintem ez semmivel sem lehet nehezebb, mint az oltott meszet lapáttal adagolni. Egyszerűen meg kell tanulni, mint pl. a betonkeverést. Meg ott van ugye az ép. vezető.
Ez baromi jól hangzik, de egy kétely merült fel bennem: vajon képesek e korrektül kezelni a kőművesek/segédmunkások ezt az anyagot? Nem löttyint e keveset/sokat egy adagba? Mésszel mégsem képes nagy hibát véteni a -természetesen maximálisan a munkájára koncentráló, a megrendelő igényeit tökéletesen kielégíteni vágyó:) - segédmunkás.
Egy kérdés, ami sürgős választ igényelne:
A lakásomban átázott a strang mellett a fal. a strangot megcsinálták, de a vakolat nagyon ronda kb 0,5-1 m2 felületen. ha jól tudom, a végleges megoldáshoz le kell vernem a régi vakolatot, és az adott részt újravakolnom/javítanom.
kérdés:
milyen vakolatot használjak hozzá?
lehet-e készen venni ilyet?
hogyan csináljam (technikai tanácsokra gondolok)?
találtam egy érdekességet. mi erről a vélemény/tapasztalat?
MICROPOL A.E.A. mészhelyettesítő adalékanyag
A hagyományos összetevőkkel meg nem közelíthető minőséget, hatékonyabb bedolgozást és számottevő költségcsökkenést eredményez a belga COMPACTUNA Politechnisch Bedrijf cég MICROPOL A.E.A. légpórusképző és plasztifikáló adalékanyagának alkalmazása.
Tények :
Az ÉMI vizsgálati jegyzőkönyve szerint a MICROPOL A.E.A.-val készített habarcs
hajlító - húzószilárdsága több mint 100%-al,
nyomószilárdsága több mint 60%-al,
tapadószilárdsága az adagolástól függően 0 - 100%-al,
bedolgozhatósági ideje 50%-al nő,
miközben lineáris zsugorodása 50-80%-al csökken a hagyományos mész-cement bázisú habarcsok hasonló tulajdonságaihoz képest
Előnyök :
bányahomokkal egy lépésben 4 - 5 cm vastagságú vakolat repedésképződés veszélye nélkül
sűrűbb konzisztenciájú habarcs kevesebb lehulló veszteséggel, jobb simíthatósággal
nem hagy mészfoltot, nem szennyezi a munkaterületet
javul a fal szellőzése, nő a szilárdsága
faggyal, nedvességgel, sókkal, savakkal szemben ellenállóbbá válva a vakolat élettartama megnő
a habarcs nem ülepszik le, bedolgozás közben nem szükséges újra keverni
a felület változatlanul festhető és tapétázható marad
nem képződik "mészkukac"
a kereskedelmi forgalomban levő fagyásgátlókkal keverhető
a rakodási és szállítási költségek töredékükre csökkennek
a tárolási helyigény csaknem ezredrészére csökken.
Alkalmazási területek:
lakóépületek, középületek, ipari objektumok tartó- és válaszfalainak falazása
régi és új épületek falainak vakolása, felületképzése
lábazatok, aknák, pincék emésztőgödrök vizes helyiségek belső és külső vakolása
dísztégla falazatok és burkolatok készítése
kémények falazása, fugázása
laza felülető falazatok (vályog, csökkent szilárdságú tégla) rabicolt vakolása
burkolatok ágyazása
fedett terasz beépített területnek számít, és engedélyköteles, ha jól tudom. a max. 20m2 területű pergola viszont nem számít beépített területnek, de hogy engedélyköteles-e azt nem tudom. az biztos, hogyha építesz egy kisebb teraszt, és befeded, akkor a kutya sem fog szólni érte...
Sziasztok!
Mitől függ hogy egy adott házhoz hozzá építhetek-e még egy helyiséget? És ha csak egy zárt teraszt szeretnék, ahhoz is kell építési engedély?
Köszönöm.
Hehe már megint csak az jut eszembe, hogy a kereskedő esküdözött, hogy az R betűs bazaltgyapot (a nevét le sem merem írni már, annyit emlegettem:) ) nem szúr. Mi az igazság?
Az a pár nap viszketés nem zavarna, amíg a helyére kerül a szigetelés, de mi a biztosíték, hogy a szálacskák nem vándorolnak e a tetőtérbe később?
Feltettem ezelőtt a kérdést olcsó homlokzati hőszigetelésről. Nincs tippje senkinek?
A másik kérdésem pedig: melyik a korrektebb megoldás? :
- szarufára páraáteresztő fóliát rakni és kitömni a szarufaközt szigeteléssel (Előny: jobb szigetelés. Hátrány: magasabb ár a több szigetelés és a drágább fólia miatt)
- olcsó párazáró fólia a szarufára és 3cm-s légrés biztosítása (Előny: olcsóbb. Hátrány: a légrés miatti szellőzés csökkenti némileg a hőszigetelés hatásfokát)
Kicsit tartok tőle, hogy nulla légrést hagyjunk, merugye kitudja mi képződik ott a fólia alatt...
Ismerős ács mesélte, hogy ők nem szórakoznak: párazáró fólia alá is fóliáig betömik a szigetelést, mert jóazúgy. A tulaj meg nem érti mitől van nyáron meleg, télen hideg. No ezt akarom elkerülni ezzel az állandó faggatózással:)
Koszonom a valaszt biztositas ugyben.
Viszketes en is a gumikesztyun gondolkodtam a munka kesztyu ala....es a kezeslabas fogyokura is jo lesz! Nekunk ez a fazis durvan 2 honap mulva kovetkezik, addig varom a tapasztalatokat.
TOM
talán ha az ember összeköti a munkát a fogyókúrával, és felvesz egy orkán-anyagból készült fogyazstó kezes-lábast. a nap végér alig viszket, ellenben kiizzadt 3 litert.:-)))
A kezed legalábbis nem fog viszketni, csak a többi testrészed, mivel igen erősen szállnak az alkotórészek a levegőben. Talán célszerű még maszkot is viselni.
nekem amikor kotni kellett a hitel elott, akkor a bank ajanlott egy uzletkotot, asszem Allianzos lett a biztositas. Epitesi szerelesi nem volt igy konkretan, de kotottunk egy "rendeset" amibe meg belevettunk egy ket dolgot. Lopast nem, mert tetoteret epitettem, es lent mindig voltak itthon. Lakhatasirol nem volt szo akkor. Aztan amikor a lakhatasi utan rendeset kellett kotni a hitelszerzodes szerint (amugy az elso reszlet elott "legalabb epitesi-szerelesi biztositas" kitetel szerepelt, tehat egy rendes biztositas is belefer), akkor felhivtam a fickot, hogy akkor most mi van. Azt mondta semmi. Bevittem a bankba MEG EGYSZER ugyanazt a kotvenyt, es kesz. :-)
Kerdezd meg a bankot, mit akar pontosan... vagy kosd meg ezt a 40ehufost, es kesz.
Most vittem fel a padlásra egyetlen egy bála tapolcai Toplan lépéshangszigetelő lemezt.Egyetlen egy darabot vettem ki a bálából, és tettem le a födémre kesztyűben. FÉL ÓRÁIG VISZKETTEM UTÁNA, DE MÉG MOST IS ÉRZEM.. Gondolom milyen lehet egy egész tetőteret beszigetelni hasonló kőzetgyapottal:)))))) Persze lehet, hogy csak ez ilyen.
Tudtommal nem sok biztosítónak van ilyen, én csak a Generalinál tudok ilyet. ez kb az az ár amit írtál. a bankok elfofadják, mert elemi kár+építőanyagra szól, nekik az elemi kár elég. az építkezés végéig max. 2 évig tart. amikor kész van lehet rendes lakás (ingó/ingatlan) biztosítást kötni.
SziasztoK!
Epitkezes kozepette szeretnenk biztositani a mar beepitett anyagokat ill ha lehet esetleg az epitoanyagokat is (ekkor gondolom kene zart tarolasi hely stb). Szoval epitesi biztositas kellene...
Ki kotott mostanaban ilyet es mennyiert? Most kaptunk egy ajanlatot 40,000 Ft-re ezert 20MFt a biztositott (leendo) epulet.
Tapasztalatok?
Meg egy kerdes: jol latom, hogy amig nincs lakhatasi engedely addig az epuletre lakoepulet biztositast sem lehet kotni, hanem az epitesi biztositas a megfelelo? Es ezt az amit a bank is ker mint fedezeti biztositas HITEL eseteben? Majd amint megvan a lakhatasi akkor mar egy normal epulet biztositassa kell atdolgozni/ valtoztatni?
Kosz,
TOM
Sziasztok, sajnos nincs időm mindent végigolvasni:( keresek egy megbízható, igényes burkolómestert normális áron...aki tiszta és pontos munkát végez.ha valakinek van ilyen kontaktja kérjem írjon ide, vagy a forbala66@hotmail.com címre. Köszönöm!
Persze, jogos. Ezzel az állítással viszont azt tudom szembeállítani, hogyha 10 év múlva valamiért kiderül, hogy X cég terméke nem vált be és ki kell cserélni az egészet 20.000Ft spórolás miatt, akkor nem lesz őszinte a mosolyom. Párszor ráfaragtam már, hogy nem az olcsó az olcsó. Tapasztalatok -pláne hosszútávú, összehasonlítható tapasztalatok- nem állnak rendelkezésre, ezért kénytelen vagyok minden szalmaszálba belekapaszkodni, mégha az egy termékkatalógus is...
Apropo: az általam favorizált ;) termék honlapján kesztyű és további védőfelszerelés nélkül rakják a szigetelést mosolygó emberek a tetőtérben. Most szúr vagy nem? Merugye itt is írta valaki, hogy bizony bökte erősen az anyag. Hazudnak a honlapon?
És még egy kérdés: Elég 17cm szigetelés (kőzetgyapot) a tetőtérbe? Vagy rá lehet rakni a páraáteresztő fóliát közvetlenül a szigetelésre? Mert akkor lehet 20cm-t is csinálni...
Persze, jogos. Ezzel az állítással viszont azt tudom szembeállítani, hogyha 10 év múlva valamiért kiderül, hogy X cég terméke nem vált be és ki kell cserélni az egészet 20.000Ft spórolás miatt, akkor nem lesz őszinte a mosolyom. Párszor ráfaragtam már, hogy nem az olcsó az olcsó. Tapasztalatok -pláne hosszútávú, összehasonlítható tapasztalatok- nem állnak rendelkezésre, ezért kénytelen vagyok minden szalmaszálba belekapaszkodni, mégha az egy termékkatalógus is...
Apropo: az általam favorizált ;) termék honlapján kesztyű és további védőfelszerelés nélkül rakják a szigetelést mosolygó emberek a tetőtérben. Most szúr vagy nem? Merugye itt is írta valaki, hogy bizony bökte erősen az anyag. Hazudnak a honlapon?
na jó, az csak szélsőséges esetben igaz, de ha az ember mondjuk 170m2 felületet szigetel (tető), akkor 2-300 Ft/m2 sem elhanyagolható. hasonlóképpen ghondolkodva ott vannak még a födémek (pincefödém, emeletfödém), amelyek szintén kiadnak vagy 200m2 felületet, ahogy a vízszigetelésnél, felületszivárgónál is érdemes figyelni és utánamenni a dolgoknak, mert ezek együttesen elég komoly megtakarítást eredményeznek. nálunk minden forint számít, ezért hónapok óta keresgélek a neten a legjobb ár/érték arányú termékek után.
amennyire tudom, az ásvány- és üveggyapotok általában hidrofób tulajdonságúak, tehát nem csak a Rockwool ilyen, hanem a sokkal olcsóbb, tapolcai Toplan is. szvsz egyáltalán nem mindegy, hogy a szigetelést kb ugyanolyan jellemzőjű anyagokból mondjuk 1e Ft/m2-rel olcsóbban is ki lehet hozni. Persze az alacsonyabb árba alacsonyabb hasznot tud beépíteni a kereskedő, aki esetleg még incentívákat (értékesítéshez kötött kedvezmények, ajándékok) is kap a tehetősebb cégektől, szóval nem biztos, hogy érdeke az olcsóbb készleteit ajánlani....
Van még egy kérdésem.
Szeretnék utólagos hőszigetelést tenni a házunkra, de a PS rendszer ára kb.3000Ft/m2 és a ház felülete kb. 100m2, így kijön kb. 300.000Ft, amiből azért elég sokáig lehet fűteni (most csak gazdasági szempontból elemzem, a zöldek ne olvassák a hozzászólást:) ). Nincs valami olcsóbb megoldás? A falazat hőszigetelése valszeg nem rossz, csak vannak hőhidak a házon, amit a hőszigetelés megszüntetne. Utólagosan ezeket szigetelni nemigen lehet (pl. áthidalók, koszorú, stb). Mit lehet tenni? Érdemes pl. csak északi falat szigetelni, ha főleg azon észrevehető a plusz hőszigetelési igény?
Amit találtam a Rockwool nedvesség elleni tulajdonságáról:
"A Rockwool kõzetgyapot termékek sajátossága a teljes keresztmetszetû víztaszítás: nem baj, ha szállítás vagy beépítés közben a lemezek felületére víz kerül, a vízcseppek a lemez felületérõl - még a vágottról is - leperegnek."
Innen az idézet. Tudom, hogy nem egy szakmai lap, de feltételezem a hozzáértő forrást a cikk mögött...
Itt is írják, hogy : "Víztaszító, a nedvességet nem szívja".
Lehet, hogy a többi terméknek is van ilyen tulajdonséga, nekem a kereskedő a Rockwoolt emelte ki.
Ugh. Ezek után senki sem mossa le rólam, hogy nincs közöm az említett céghez:) Pedig nincs. Csak igyexem utánanézni mindennek, ami beépítésre kerül...
A márkák közötti árverseny lenyomta a nettó árakat 5 cm PSH esetén 2100-2400 Ft/m2-re, ha kevés az élvédőzés, viszont " vödrös" ( műanyag kötésű, de nem a szilikonos, 1,5-2 mm szemcséjű)fedő( vékony)vakolattal.
Ekkor a helyes munkadíj nettó 2200-2600 között van, ebbe belefér az ablakbeforduló ( káva) kialakítása, de nem az esetleges keretezés.( Alacsonyabb munkadíj esetén elvihetik a melósaidat azok a rendőrök , akik ma nálunk mindent rendben találtak. De, hát vigyék is, a zsaruk meg tegyék jól a dolgukat!!!)
Az állványozás egy átlagos ( ilyen nincs) épületen 30-60e között szokott kijönni. Persze az összeget előre közölni illik.
Üdv B.P.
>nos ez az az eset, amikor nem lehet megúszni a >páranyomás számitást, mert csak abból derülne >ki, hogy ennél a tégedződésnél pontosan hol >játszódik le a kicsapódás, ennek függvényében >lehetne megmondani, hogy jó vagy nem jó.
Köszönöm a válszt.
Ez alatt azt kell értenem, ha a páranyomás számítás azt mutatja, hogy le fog csapódni a pára fal belső oldalán, akkor javasolnád ezt az utólagos belső szigetelést gipszk+ üveggy. módszerrel? Vagy ez mindenképpen elvetendő ötlet?????
Más: szombaton öntöttek nálunk egy vb lemezt a födémre, a régi tetőtéri lépcsőfeljáró nyílását fedték be. Vastagséga 15cm,10m2. Toplán 25/20-as bazaltgyapot lépéshangszigető lemezeket tennék rá. Mennyi időt kell várni ahhoz, hogy kiszáradjon. Estleg PE foliát lehet a födém ezen részére teríteni?
Ez egy új ház. A lábazatot kb. fél méter magas kátránypapír alkotja. (Ebbe vannak appróbb kavicsok beleszórva.) A házfal melletti járdát az alap biztosítja, mert annak idején szélesebbre hagyták, mint azt a falak megkívánták volna. (Ezért nem hinném, hogy a fal alulról kapott volna nedvességet.) A lábazat a faltól fölül vállt el, ahogy az eső beesett a fal és a kátránypapír közé.
A festék a fal közepén (nincs semmi a közelében) hólyagosodott fel. Körülötte nem látszik semmi probléma.
kosznom a valaszt! nagyon korrekt! remelem, kitart a hoszigetelesem - meg a fal is mogotte:)
A tetoter szigetelesetol felek egy kicsit, mert csak 1 centis legres maradt, s nehol az a foliahoz hozzaer. Majd meglatjuk. Hullamlemez van a tetofolia felett, igy ott van legres, de ez nem segit a 'meleg' oldal feloli legres szukossegen:(
Egyebkent kasirozott kozetgyapotot raktam fel (szurt,mint allat). De apro lukak vannak a kasirozason, mivel vekony drotbol halorendszer van meg rajta. Ezt szerintem eredetileg futescsovek szigetelesere talaltak ki, de viszonylag olcson jutottam hozza, azert raktam fol. Ez nehezebb, nagyobb surusegu, mint az ugyanilyen vastagsagu therwoolin vagy isover vagy barmilyen uvegszalas cucc.
koszonom,
lehet, kerdezek majd meg vmit menetkozben.
lemy
ezt irtam eredetileg én is, a dübelezést, a nagyfejű müanyag-alátét csak egy apróság. Betonba minden további nélkül lehet fürni, persze olcsó barkács furóval kár próbálkozni, ide HILTI féle nagy fúró kell, azzal könnyen megy. Ragasztani nem lehet, mert nagy lesz vakolva a súly.
van kifejezetten hőszig. ragasztó is, asszem az talán jobb, de tapasztalatom nincs, csak olvasta/hallottam/megérzés. ha fém csavart használsz a rögzítéshez, akkor minden csavar egy-egy hőhíd...
Semmi gond! Igazából kívül szeretném szigetelni, majd levakolni az erkélyt. Az előbb kaptam egy tippet, hogy nagyfejű csavarral tiplizzem be a Heratektát! Nem tudom mennyire kivitelezhető a fúrás a betonba, de mindenesetre megpróbálom, ha nincs egyéb ötlet. Sima flexibilis csemperagasztóval nem elég felragasztani?
bocs, de akkor félreértettelek. Utólag akarod szigetelni az erkélyedet nem, de akkor most melyik felületét (oldal, padló, mennyezet) és kivülről vagy belülről ?
megvallom öszintén, még nem hallottam és nem olvastam sehol sem, hogy ez az anyag kiemelten nedvességtűrő lenne. Találtam viszont egy anyagot egy bizonyos VKHH homlokzati rendszerről, amiben szó van a közvetlen vakolhatóságról (ez már jelenthet valamit !!!---erre gondoltál ?), és bár nincs részletezve, valószinünek tartom, hogy ez valamilyen kasirozott anyagot jelent (..."Rockwool magos VKHH-nél"...). Nincs katalógusom tőlük, igy nem tudok utána nézni, talán a Hőszigetelő topicban tudnak neked segiteni.....
"A VKHH-rendszert (Vakolt Kőzetgyapotos Hőszigetelt Homlokzati) egymással összehangolt építőanyagok alkotják homlokzatok külső szereléshez (ragasztó/dübel). Ennél a rendszernél a vakolat közvetlenül a szigetelőanyagra vihető fel.
A Rockwool magos VKHH-nél kőzetgyapot vakolható lamellákat vagy lemezeket használnak. Ezek szálszerkezetükben különböznek egymástól, mely igen nagy hatással van a termék mechanikai tulajdonságaira.
A vakolt kőzetgyapotos hőszigetelt homlokzati rendszereket a német építésfelügyelet a Z-33.40-92. szám alatt hagyta jóvá......"
Ugy altszik felreertettem a felallast. Ha van korrekt alapvakolat, akkor termeszetesen minden mehet. Hogy hogy kell korrekt alapvakolatot csinalni, azt nem tudom.
Szóval a fabetonos rendszereknél kihagyható a polisztirol és páratechnikailag jobban lélegző falat kapunk. Vakolása könnyebben megoldható, mint a PS-é, s ha anyagilag úszik az ügy, akkor vakolás nélkül sem megy tönkre. Igaz, ezt nem ragsztani, hanem dübelezni (csavarral rögzíteni) kell.
A PS hőszigetlés homlokzati alkalmazásánál (lásd Nikecell, Dryvit) fontos elmondani, hogy ütemezhetőségét tekintve csak egy fázisban képzelhető el a kivitelezése. Gyakran látni homlokzatokon felrakott, de be nem vakolt PS táblákat. Ezek 1-2 hónap alatt elsárgulnak, tönremennek a napfény UV sugárzása miatt.
Ezzel szemben ütemezhetőbb megoldást nyújtanak a társított hőszigetelések. Itt általában a Herakliht márka és a Heratekta termék hangzik el, most itt hozzátenném a Fabetont is (kicsit olcsóbb, hazai termék). Ez utóbbi rendelkezik kőzetgyapotos variációval is.
Beszerezhető : itt
Említést érdemel még más kőzetgyapotos rendszer is. pl. az LB-Knauf Thermosystem-je: itt
En ugy ertettem amugy, hogy a meglevo kapart vakolatot beeresztik valami level, amihez tapad az alapvakolat, majd arra jon az alapvakolat, valami cementes ize, tukorsimara, es arra valamilyen szinezes.
Igy van, fagyokig meeht a tema. A szinezes kifejezetten oszre valo munka, a legjobb ha log az eso laba, tuzo napon meg nem is szabad. Szoval novemberben is meg jo vagy vele, hacsak nincs extrem idojaras.
Dorzsolt szinezeshez jo es tukorsima vakolat kell, nagyon valoszinutlen, hogy a tiedre ugy fel lehetne vinni, a masik modszerest, ahol majd valaki megmondja.
NEkem ugy csinaltak, hogy megcsinaltak az erkely zsaluzatat, es beleraktak a Heratekta lemezeket, alulra es oldalra is, elotte atfurkodtak vassal, es abba ontottek a betont, igy kvazi egybe lett vasalva vele. Aztan lepesallo hoszig ra, majd vekony aljzatbeton, es arra a burkolat jon nemsokara.
Tehat TELJESEN korbe van hoszigetelve, nyilvan igy van csak ertelme.
Namost igy utolag mar nem rogzitheto ugye, de az egyik oldalrol nekem is levalt, ott ujra fel kell rakni, es azt mondta a komuves, hogy siman felrakja furas, par dubel, es olyan csavar aminek ilyen nagyon nagy feje van - gondolom ilyesmivel rogzithetik a dryvitot is (4-5cm lehet). Kicsi ragaszto ala a biztonsag kedveert talan mehet...
Köszönöm a választ, csak nem nagyon értem. Egy erkélyről van szó, amelyik még nincs leburkolva, csak a beton látszik. Télen ez a beton behúzta a hideget, így ezt szeretném szigetelni, de hogy jön ide a párazáró fólia?
Gondoltam leszigetelem és leburkolom járólappal, csak azt nem tudom, hogyan rögzítsem a szigetelést, mert elég erős betonból készült az erkély.
Azért gondoltam a Heratektára, mert annak a felülete vakolható.
Köszönöm a segítséget, az általam írt árak ÁFA-val értendők.
Most már látom, hogy a szín kivételével nagy a szórás az árakban. Mindössze 115 nm a felület, ezért sehol sem viszik túlzásba az engedmény ajánlatot. Egy helyen ajánlottak 10%-ot a rendszer minden elemére, beleértve a sarokelemet és a sínt is.
a vakolat gyártók minden esetben megadják, hogy termékeiket milyen időjárási körülmények között engedik feltenni, hogy megmaradjon a garancia.
Ez általában +5 és +25-28 fok közötti hőmérsékletet jelent. Vagyis kánikulában, tűző forróságban ugyan úgy nem szabad feltenni (a túl gyors száradás - ergo elégés miatt), mint fagyveszélyben.
Én meglévő vakolat megtartása és felújítása kapcsán fel szoktam hivni a gyártó területi képviselőjét (a honlapjukon fel szokták tüntetni és többek között ez a fajta müszaki szaktanácsadás az egyik dolguk), aki ki is jön, meg is nézi és ajánl egy rétegrendet, amiben nagy valószinüséggel szerepel egy olyan réteg is, ami az új vakolat tapadását segíti elő (plusz vszleg elő fogja irni felület előzetes tisztitását, pl. vizsugárral)
a dryvit nem teljesen párazáró rendszer, valamelyest átengedi a párát a gyártók leirása szerint, azonban a faházakban a hőszigetelés "meleg" oldalán párazáró fóliát tesznek a gyártók, ezzel védik meg a hőszigetelést. Természetesen ebből az következik, hogy hagyományos módon szellőztetni kell, ha intenzivebb a páraképződés (konyhai főzés, fürdőszoba).
nem jó a sima elszívás, mert az csak a szomszédos helyiségekből származó levegőt szivja maga után aminek jellemzően nem túl nagy a párafelvevő képessége. egy családi házban ritkán tesznek be párátlanitót, de már egy belső uszodában szükséges a felszerelése, mert télen nem lehet rányitni a fürdőzökre az ablakot.
oldalfalra is csavarozzák (dübelezik), igy a mennyezeten különösen fontos a dübelezés. utána jöhet a rabicháló és a vakolás, vagy Heratecta helyett léc(stafli)váz + közötte PS hab + párazáró fólia + gipszkartonozás
A testsűrűség sokat számít valóban. A kereskedő szerint a *Rockwool nem szív magába nedvességet. Nemtom, hogy ez áll e más bazaltgyapotokra is, de ez is érv mellette.
A kérdés az, hogy elég e az 1cm légrés a fólia és a szigetelés között, ha a fólia páraáteresztő? Mert ha elég, akkor én is pakolok még szigetelést:)
*-én írok márkaneveket. Ha dícsérünk vagy fikázunk valamit, azt nem árt, ha más is megtudja. Furán nézne ki az Autó-Motor fórum, ha tele lenne Op*l, B*w, Alfa Rom*o topicokkal :)
ahogy a 12027. levélben irtam, szerintem 3500-4500 Ft a reális (bruttó)ár, de van közöttünk kivitelező is (ha éppen vonalban van?), akkor ő pontosabb közelitést tudna adni.
az általad irt összegek nettó vagy bruttó árak és mennyi belőle az állványozás ?
hát én áfásan elfogadhatónak tartom a 3600-at, de csak jó minőségű anyagért.
a munkadíj számla nélkül 2000 körül van pest környékén, és gondolom pesten is.
Szerintem mindkét ajánlat igen drága. Dryvit rendszer 5 cm hungarocellel áfa nélkül 2100-2200 Ft-ba kerül, és ha magad vásárolod, lehet még nagyobb tétel esetén alkudni is 5-10%-t. Ami a felrakást illeti az én mesterem (vidék) 1500 Ft/m2 végezné el. Gipszkartonozásnál úgyszintén magas az összeg, pontos árat nem tudok, de 1000 Ft/m2 alatt van felénk.
A hozzaertokhoz lenne ket kerdesem vakolas temajaban:
- Meddig lehet, meddig szokas kulso vakolast/szinezest csinalni? Szeptemberben, oktoberben meg szoktak? Amig nem fagy, addig mehet?
- Meglevo vakolatot hogy szokas felujitani? Regi, 60-es evekben felrakott (asszem) koporos vakolat, kapart texturaval. Ha nem akarom leszedni, de siman lefesteni se, akkor azt lehet, hogy egy vekony alapvakolatot kap egyazegybe, es arra hordjak fel a szinezest?
(maga a vakolat jo allapotban van, nem malik, fent van meg rendesen, csak mar ronda)
minőségi anyagban a 3600 nem sok, bár vannak olcsóbbak, de nem biztos, hogy ezen szabad spórolni. A munkadíj soknak tűnik, legfeljebb számlára elfogadható. Számla nélkül pofátlanul sok.
Bocs, ha olyat kérdezek, ami itt esetleg nem szokás, csak a tanácstalanság visz rá. Nos, ajánlatot kaptam külső szigetelésre az egyik legismertebb rendszert raknák fel. Amit sokallok az az ár: anyag 3500, díj 3600 négyzetméterenként (a díj tartlamazza az állványozás költségét). Belső munkánál a gipszkartonozásra 1940 a díj ajánlat. Valóban sok? Előre is kösz.
szerintünk jobb a bazaltgyapot, mint az üveg, de erről megoszlanak a vélemények. Van aki szerint nincs sok különbség. Nálunk az számított, hogy nagyobb a testsűrűsége, nem paplan, hanem tábla, ami befeszül, nem rogyhat magába évek múlva. K és r értékben nincs jelentős különbség.
Nem csak a Rockwool van ebben a műfajban. Mi egy magyar cég termékét válsztottuk (Topl*n), egy árban van a Therwool*nnal.
A többféle szerkezet szerintünk előny, mert a hő, hasonlóan a fényhez, közegváltáskor veszít az intenzitásból (férj valamikor fizikus volt, neki vannak ilyen "rögeszméi"). Tény, hogy nem szokták így csinálni. Ha lett volna T lemez 13-14 cm-ben, nem biztos, hogy sor kerül rá.
mostanaban mar gyakorlat, h sokszor a teglahazakat nem a hagyomanyos hoszigetelo vakolattal boriutjak elso lepesben kivulrol, hnem polisztirol szigetelest adnak neki (dryvit rendszer).
kerdesem:
1.hogy szellozik az ilyen haz?
2. nekem konnyuszerk hazam van, az egyszerubb, ami vizallo forgacslapbol van kivulrol rakva. Erre iden tavasszal feltettem a dryvit rendszert sajat magam (csavarozas+flexibilis ragi is). Igy nekem sem fog szellozni, remelem, nem fog berohadni a cucc. Elvileg ellenlecezessel lehetett volna 1 centis legrest hagyni a vizallo forgacslap es a 'hungarocell' kozott. Aztan vegul nem igy csinaltam. Nagy gond lesz?
koszi a valaszt
lemy
Sziasztok!
A házamon található egyik erkélyem nem lett leszigetelve, így mivel mélyen benyúlik a házba, télen hőhidat jelent. Ezt szeretném kiküszöbölni, azzal hogy Heratektával lefedném a betonfelületet, viszont azt nem tudom, hogyan tudnám rögzíteni?
Arra gondoltam, hogy valamilyen csemperagasztóval, vagy hasonló anyaggal egyszerűen odaragasztanám a betonhoz.
Megfelelő ez így?
Köszönöm a segítséget. Most már tisztábban látok. Tehát az én esetemben (gipszk, hőtükr.fólia,ásványgyapot, fólia) a szigetelés tetején lévő fóliarétegnek csak annyi a szerepe, hogy a por ne tudjon bejutni a szigetelésbe?
Ha növelni szeretném a szigetelés vastagságát akkor elég ha a felső fóliára rárakom a következő réteg szigetelést és arra újra fóliát? Amit eddig használtam 10 cm-es Isov... gyapot megfelel erre a célra?
most csak nagyon röviden, mert sok dolgom van :
a PS = PoliSztirol hablemez (mint pl. a DOW, Austrotherm, Nikell...). Ha nincs többre lehetőséged, akkor egy fal hőszigetelése is több, mint a semmi.
a használaton kivüli tetőtérbe is PS habot tennék, megvédve párától, csapadéktól, ahol lomokat akarnátok tárolni, ott pedig stafliváz közé, rá pedig ritkitott deszkázatot
ha jól értem akkor a falakba kerülő vb. pillérek fogadó vaslását elfelejtették beletenni és erre most maradt 6-8 cm ?
Nos feltételezem, hogy ez a tartószerkezeti kapcsolat csak nyomásra lesz igénybe véve, de még ekkor is javaslom, hogy egy kicsivel nagyobb fészket kellene biztositani annak a bekötésnek, különösen, haz alatta lévő betonnal már nem fog összekötni (csak ha frissen belehelyeztétek volna a vasakat)egy ilyen helyen (ami ugyis be lesz betonozva) nem okoz nagy bajt a beton roncsolásos kivésése, nagyobb gond lenne, ha pillér bekötése bizonytalan lenne.
Nem tudom, hogy készült-e statikus terv, mert nagyobb fesztávolságok kiváltóinak méretezését megnyugtatóbb szakemberrel (statikussal) méretezni, különösen egy többtámaszú tartó vasszerelését a különféle igénybevételek miatt (pl. negativ nyomaték....) !!!
ez egy új ház, vagy még sohasem esett arrafelé az eső, hogy most vált le a lábazat ?
Hol vált le a festék és pontosan milyen lábazatról van szó, milyen magas, milyen vtg, hogyan volt eddig rögzitve ? van-e járda, miből van, közé (járda fal)tud-e jutni a csapadék ?
ezt jobb lenne látni....
mindkét felsorolt rétegrend külső szellőző rétegének más a funkciója, nem a belső páraképződéssel van összefüggésben. A tetőbe kivülről is bejut a csapadék a fedés ellenére, ez normális és elfogadott (a szél, szélnyxomás beviszi az esőt és a porhór is. ennek a csapadéknak az elvezetését szolgálja a fedés alatti alátét fólia, melyet egy un. ellenléccel rögzitenek a szarufához (szarufára hosszirányban)erre az ellenlécre kerül a tényleges lécezés és aztán arra a tetőfedés. Az ellenléc vastagságában a bejutó csapadék akadálytalanul tud lefolyni, persze gondoskodni kell a megfelelő kivezetésről !
Ennek a légrétegnek azonban van egy másik legalaább ennyire fontos tulajdonsága, hogy a nyáron akár 60-70 fokra is felmelegedő tetőfelület ne adja át a meleget az alatta lévő tetőrésznek (és igy esetleg egy tetőtérbeépítéses ház esetén a mögötte lévő szobáknak), hanem e légrétegben a hőmérséklet külöbség következtetében létrejövő légáramlás kiszellőztetésével ezt a felmelegitett levegőt kiöblitse. ez a nyári időszakban nagyon fontos funkció, ezért ezt a légréteget (ellenlécet) nem szabad elhagyni, sem lezárni, a megfelelő levegő bevezetésről és kivezetésről (szellöző cserepek) gondoskodni kell.
Igy a a szarufákra kerülő fólia valóban kettős funkciót lát el, biztositja a külső csapadék elvezetését, de páraáteresztő volta kapcsán átengedi a a keletkező párát.
köszönöm, hogy ilyen gyorsan válaszoltál.
A fal vastagságát addig sajnos nem tudom lemérni, amíg szomszéd ház bontás el nem kezd?dik, mivel az említett szobában jelenleg nincs ablak (ez a szoba van a telek sarkán). A legrégebben épült házrész oldalsó falait 54cm-nek mértem, ebb?l gondoltam, hogy a hátsó fal is ilyen vastag, de azt már a környéken senki nem tudja, hogy melyik ház épült hamarabb (esetleg egyszerre épültek), így a mi házunkhoz tartozó fal vastagságát csak bontáskor tudjuk lemérni.
Sorry a tudatlanságomért: "PS höszigetelés rögzitése a falhoz" - mit jelent a PS?
Jól értem, hogy nem jelent különösebb gondot, hogy nem egyszerre lenne az egész ház küls? h?szigetelése megoldva?
Lehet?ség (ahogy lesz rá keret ;) ) szerint a padlás h?szigetelését is szeretném megoldani. Fagerendás födém, amelynek a legrégebbi részén semmilyen réteg nincs a deszkák felett (az új részeken üveggyapot van, ha jól ismerem fel ;) )
Tudnál erre a felületre is vmilyen technológiát ajánlani, feltéve, hogy a padlást gyakorlatilag nem használjuk, és nem is tervezzük a kés?bbiekben sem a standard padlás funkciókon (azaz az esetleges lomtároláson) túl bármire is használni (tehát nincs szükségem hangszigetelésre, kopogás elnyelésre, stb, "csak" a lent bef?tött helységek melegének megtartására).
először is tisztázni kellene a fal vastagságát. ha 30 éve épület, az lehet B30-as, poroton, km. tégla, ikersejt, magasitott tégla különféle vtg-ban.
a fal vastagságát pedig úgy tudod lemérni (ha nincs ablak abban a falban), hogy az arra merőleges, szomszédos falban leméred az ablak szélét a saroktól a szobában és a homlokzaton is, a kettő különbsége a vakolt fal vastagsága (ha kávás az ablak - ugrás van az ablak tokjában - ergo az ablak szélessége más belül és más a homlokzaton, akkor még azt is figyelembe kell venni !!).
A tényleges falvastagság ismeretében lehet aztán javasolni hőszigetelési vastagságot. technológiára vonatkozóan a dryvit tipusú talán a legcélszerübb (PS höszigetelés rögzitése a falhoz + müanyag háló ragasztva + vékony vakolat, mert a fal hőszigetelő képessége fügvényében lehet méretezni a rákerülő hőszigetelés vastagságát. ezt be lehet forditani az esetleges ablak(üvegtégla) nyilásába is esetleg vékonyabb hőszigeteléssel, hogy kevesebb felületet vegyen el.
árat mindig kockázatos irni, de mondjuk kiviteli költségre : 3500-4500 Ft/nm kalkulálhatsz.
Alapozás és lábazat állitás után vagyok. 3 sor 40-es zsalutégla kiöntve betonnal 38-as fal alá, a felső sor tetején 6-8 cm hiányzik, hogy majd a szerelőbetonnal együtt legyen öntve. Belül folyik
a feltöltés, még semmi beton.
No, most hogy itt tartok, derült ki, hogy a tervben nem lett feltüntetve egy 5 m fesztávolságú gerenda két (három) pillére ... ( L alaku egy szintes épület, két szélső 38-as főfala lesz 5 méterre egymástól, a pillérek a falakban lesznek, a gerenda a fődémet támasztja alá, a rátámaszkodó födémgerendák 6.75 m-esek lesznek.)
Orvoslatnak azt kaptam, hogy még nem késő, a vasalást bele kell ültetni abba a 6-8 cm-es mélyedésbe ami még nem lett kibetonozva a felső zsalutéglából, vas végek behajtva. És középen is kell állitani egy pillért (ott nincs gond mert közfal esik oda és még nincs ott beton).
A kérdés: rendben van ez igy, hogy semmi vasalat kapcsolat nincs a pillér-lábazat-alap között és oldalt csak az a 6-8 cm zsalutégla szél tartja alul a két szélső pillért ? Vagy elmegy ? Vagy meg ne próbáljam ?
Minden bizalmam a tervezőé, de erre szeretnék legalább még egy megerősitést kapni. Remélem a leirásból követhető a szerkezet.
- ide is bemásolom, mert a másik topikban tegnap óta senki sem járt :( -
Sowall, tanácsot szeretnék kérni a hoszigetelés témában, gyakorlatilag semmit nem értek hozzá, de szeretném elkerülni, hogy nagyon megvezessenek.
Sowall, van egy házikónk, ami teleksarokra épült, s az egyik szomszédunk kis házikójaval összeér (közös fal, vagy 2 fal - kb. 5m hosszon és 3m magasságban). Szomszédunk épített egy másik (nagyobb) házikót, a kicsit meg idén lebontja. Emiatt nálunk hoveszteség fog fellépni, amit szeretnék kompenzálni valamilyen hoszigeteléssel.
Kérdésem, mi az a hoszigetelési eljárás, amit célszeru alkalmazni, egy 30 éve épült téglaház esetén (25cm-es téglák - az oldalfalakból sejtve - 2 sorban, tehát reményeim szerint összesen 50cm-es fal)
Olyan megoldást keresek, amit nem zavar a falban elhelyezni kívánt üvegtégla (ablak helyett), valamint az sem gond, hogy nem tudom egyszerre az egész házon megcsináltatni a szigetelést egyidoben, a többi részre legalább 1 évet kell várnom.
Elore is köszönöm az ötleteket, ha mellékeltek egy nagyságrendi várható árat, azt meg még külön köszönöm ;)
Mégvalami: szvsz 1cm nem légrés. Ha csak kicsit feljebb tolod a szigetelést, már elveszett az 1cm. Elég necces.
A Rockwool tényleg többet ér, mint mondjuk a Therwoolin? Bocs a márkanevekért :)
A Nikecell miért jó? Nem jobb, ha egyfajta anyagból van a szigetelés? Vagy csak így tudtátok megoldani, hogy legalább egy cm légrés legyen?
Szvsz fontos, hogy legyen szellőzés, még a páraetersztő fólia esetében is. Vagy nem jól gondolom?
Kösz. Majdnem elfelejtettem. Tényleg teszünk PS-t a külső párkány alá. Ez valszeg a mesternek is eszébe jutott volna, hiszen ő tanácsolta, hogy a párkányfogadó alatt hagyjunk ki 3 centi helyet.
Most csak azon filozok, miként alakítsam a rétegeket. A párkányfogadó asszem 30 mm, alatta még van 30-35 mm. Az aljzattól megmaradt néhány tábla 3 centis PS. Jó lenne ide felhasználni, de gond lehet. Ugyanis lejtenie kell a párkánynak kifelé (asszem 15 mm elég lesz 20 centin mérve!).
No ezt kell majd összejátszani!
Most üdv mindenkinek! Rohanok kifelé, mert a villanyász nem érti a kültéri lámpák mozgásérzékelős kontra kézi vezérlését.
nálunk is ez most a a legnagyobb kérdés. A páraáteresztő fóliáknál sem egyforma a légáteresztő képesség, de a gyártó szerintem meg tudja mondan, hogy alaklmas-e a fólia a légrés elhagyására. Nálunk Solf.x lélegző fólia van, ez kb fele volt árban, annak mit írtál (br.). Mivel olyan bazaltgyapot lemezt vettünk, amiből 12 és 15 cm volt, a 12-t választottuk, ez befeszül majd a szarufák közé 1 cm légréssel (ami szinte nem is légrés), kap még 2 cm Nikec.-t belülről, így tk. 14 cm-nk lesz de kétféle anyagból.
Az építészünk rábólintott. Hozzátartozik, hogy a most épülő saját házánál, ugyanilyen fólia alá, csak 12 cm-t tett be magának, hagyott 3 cm légrést. De jó lenne tudni, hogy indokolt vagy felesleges az óvatosság!!!
Persze pár év múlva biztos kiderül :(((((
Remelem a kovetkezo problemaval kapcsolatban tudtok nekem segiteni.
Nehany hete koltoztunk egy uj hazba, ahol a mult heti nagyobb esozes kovetkezteben nehany helyen foholyagzott a festek, elvalt a labazat. A labazatot katranypapir + ko alkotja. A fenti dolgok a rossz festek, ragasztas nyoman keletkeztek, vagy egy szinttel lejebb, a fal pucolasanal (esetleg masban?) kell kerseni a hibat?
A speckó fólia a kereskedő által ajánlott közvetlenül a szigetelésre tehető (nem kell légrés) fólia megnevezése nálam :) A Dörken családból mutogatott mintákat és azok közül egyre mondta, hogy ilyen tulajdonsága van neki.
Köszi. Az előbb rosszul írtam a neved, bocsi.
A páraáteresztő fóliákkal kapcsolatban: az egyik kereskedő azt mondta, hogy nagyon ritka az a fólia, amit rá lehet rakni a szigetelésre közvetlenül (mondott tipust is, azthiszem Dörken márkájúból). Véleménye szerint a páraáteresztő fóliák nagy többségénél is kell tartani légrést. Igaz ez?
Mert ha nem, akkor lehetne 20cm-s szigetelésem is :) Azt a nagyon speckó fóliát nem "akarom" megvenni 500 Ft körüli négyzetméter áron...
Lopez,
Elvileg ez a sorrend ugyanaz mint amit en leirtam a Haloerositesu tetofolias-nal, ahol 2 legreteg van de azert, mert parazaro folia van! Az en kerdesem csak az, hogy jobb ez a megoldas, mint 1 legreteg es paraatareszto folia.
Ime az a par dolog, amit irnak a szigetelesrol:
A beepitett tetoter kellemes hoerzetenek alapfeltetele: a tetoszerkezet atszelloztetese! Ajanlott keresztmetszeti ertekek, 10 m szarufahosszig:
-Ellenlec: legalabb 3 cm magas
-Eresznel: legalabb 200 cm2/folyometerenkent
-Gerincnel: legalabb 2x50 cm2/folyometerenkent
2 szellozo reteg eseten a kulso szerepe (amelyik kintrol az elso):
-hejazat alatt, a napsugarzas hatasara felhalmozodo felesleges hoenergia elvezetese
-a hejazaton atjuto csapadekviz, ill. a fedes also feluleten kicsapodo es lecseppeno para elvezetese az ereszcsatornaba
-a hejazat ala bejutott csapadektol, vagy paralecsapodastol atnedvesedett feluletek kiszaritasa.
Belso szellozo reteg:
-alacsonyabb homerseklet eseten, a nem paraatereszto tetofolia also feluleten kicsapodo para lecseppenesenek megakadalyozasa, a feluletek szaritasa, mivel a lecseppeno vizzel telitodo szalas anyagu hoszigeteles elvesziti hoszigetelo kepesseget.
HA az eresznel lezarja a kulso szellozo legreteg bevezeto nyilasat, nem keszit ellenlecezest vagy nem helyez szellozo cserepeket a tetogerinc alatti sorba, ezzel megakadalyozza a hejazat alatti levegoreteg aramlasat, a tetoszerkezet atszellozeset.
HA hosszabb szarufakkal, vagy alacsonyabb lejtessel keszul a teto az aramlasi feltetelek rosszabbak, ezert a szellozo legretegek vastagsagat novelni kell.
HA a hejazat alatti kulso legreteg szelozetetese elmarad, az nyaron a tetoter elviselhetetlen felmelegedeset, telen az acsszerkezetek befulledeset, gombasodasat eredmenyezi.
HA paraatereszto tetofoliat epit be, akkor a folia alatti masodik legreteg es annak kiszelloztetese elmaradhat. Egyszerubb lesz a retegfelepites es javul a szalas hoszigeteles aktiv szigetelokepessege!
HA a tetoszerkezetet atszellozteti, az a hofogas szempontjabol is elonyos, mivel a beepitett tetoter felol aramlo ho elvezetesevel meggatolja a tetofedes felmelegedeset es azon a ho megcsuszhat.
HA igenyli vagy eloirt a hofogas (25-75 fok tetolejtesu, 6m-t meghalado ereszmagassagu, kozlekedoterulettel hataros tetonel) azt a teto teljes feluleten szabalyos ritmusban elhelyezett hofogo cserepekkel vagy fem hofogokkal, s az eresz menten hofogoracsokkal biztosithatja. A hofogok mennyisege a teto teljes feluletere szamolva: legalabb 1,2-1,4 db/m2.
Jrita! Írd be! Engem érdekel. Nekem a Rockwoolt ajánlották, mint szigetelést és olyan megoszlásban, hogy 13 cm-t tennék a szarufák közé és 5 cm-t a szarufák alá. Belül egy tükrös fólia lenne (befelé tükrös), ami rögtön a gipszkarton alatt helyezkedne el.
Inkább leírom a rétegrendet:
- dupla gipszkartonlap
- befelé tükrös fólia
- 5cm szigetelés vízszintesen, a szarufákat is beborítva
- 13 cm szigetelés szarufák között
- 2cm légrés
- kifelé tükrös fólia
- légrés
- cserép
Jó ez így? A Rockwool tényleg annyival jobb, amennyivel többe kerül? ;)
Ebbol a levelbol en is sokat informalodtam. Koszonom. Pont tegnap olvastam a Bramac tetorendszer katalogusban a tetoterek szigetelesrol. Ott ket modszer van leirva.
1.Haloerositesu tetofolias (Leirom belulrol kifele):
-Belso burkolat
-kiegeszito lecvaz
-parafekezo belso folia
-hoszigeteles (gyapot)12-15 cm
-3 cm szellozo legreteg
-parazaro folia
-3 cm legtereg
-tetolec
-hejazat
2.Paraatereszto tetofoliaval:
-Belso burkolat
-kiegeszito lecvaz
-parafekezo belso folia
-hoszigeteles (gyapot)12-15 cm
-paraatereszto folia
-3 cm szellozo legreteg
-tetolec
-hejazat
Azt irjak, hogy ha parazaro foliat hasznalunk (1-esnel), akkor azert kell a masodik legreteg, hogy a folia also feluleten kicsapodo para lecseppeneset megakadalyozzak.
Nalunk a felso szint ugy lesz kialakitva, hogy a lepcso es az eloter teljes hosszaban a teton elhelyezett abalakokon keresztul fogjak kapni a termeszetes fenyt. Tehat latni a tetot. Ebben az esetben szigeteles szempontjabol melyik a jobb megoldas?
Ha valakit erdekli szivesen beirom a Katalogusban irt tetoszigetelesrol az egyeb informaciokat.
nos ez az az eset, amikor nem lehet megúszni a páranyomás számitást, mert csak abból derülne ki, hogy ennél a tégedződésnél pontosan hol játszódik le a kicsapódás, ennek függvényében lehetne megmondani, hogy jó vagy nem jó.
> Az esztétikai oldaltól eltekintve melyik jobb(strapabíróbb) az agglomerát, vagy a helopal?
mindegy, gyk. mindkettő agglomerát, csak a helopalban sokkal kisebbek a szemcsék (s lehet hogy valmilvel más az összetétele is). Könyöklőnek mindkettő tökéletesen megfelel.
A kőkereskedésekben kapható agglomerátnál viszont megvan az a lehetőséged, hogy méretre, formára lehet szabatni az igényeid szerint
a helyiségekben (természetes úton) keletkező pára (pl. kilélegzés, párolgás...) illetve az intenziv páraképződés (konyhai főzés, fürdőszobai melegviz használat...) miatt keletkező pára a szellőztetés során természetes úton távozik, ha bent marad, akkor egy idő után "szeretne" a párakiegyenlítődés miatt valamilyen úton távozni. Ha útját álljuk a párát át nem eresztó felülettel (fólia, csempe, diszperziós festék több rétegben, müanyag.....), akkor ha a helyiségben található hideg felülettel találkozik - akkor ott lecsapódik és viz lesz belöle, függetlenül attól, hogy ez a felület egy üveg, egy csempe, vagy egy falfelület, esetleg egy hőszigetelés. Ha nem tud távozni és nem is csapódik le, akkor az a .......gőzfürdő.
Ha hideg felületen csapódik le, és ez a külső fal belső felületén következik be, akkor az annak a jele, hogy a külső fal nem elég jó hőszigetelő. Már a felületén olyan a hőmérséklet, hogy a pára eléri a telitési páranyomást, akkor az ott kicsapódik és viz lesz belöle. ugyanez játszódik le egy rossz üvegezésű ablaknál is, fütési szezonban, magasabb páratartalomnál bepárásodhat a belső felülete, akárcsak amikor télen beülünk a hideg autóba. Ott is intenziven kell szellőztetni - különösen a szélvédőt - hogy kilássunk a párától.
Intenziv konyhai(főzés 3 fözölapon, forralás...) vagy intenziv fürdőszobai használat (hosszantartó zuhanyozás, fözömosás...) kivételével egy jó hőszigeteléssel rendelkező üvegnek nem szabad belülről bepárásodnia (extrém hideget leszámitva).
A jó hőszigetelő értékkel bíró téglafalak képesek átengedni magukon úgy a párát, hogy a belső szerkezetükben lecsapódik, raktározódik a nevesség és kevésbé intenziv páraterheléskor egyszerüen kiadják magukból a párát (kiszellőznek).
Ha azonban a külső fal (vagy csak térelhatárolás, mint pl. egy tetőtéri térdfal, mennyezet...)hőszigetelést is tartalmaz, amely a falhoz képest vékonyabb réteggel tudja a sokszor jóval magasabb hőszigetelő értéket, akkor ott a pára mozgását befolyásolni kell, mert ha a páralecsapódás a hőszigetelésben játszódik le, akkor azt jó eséllyel tönkre is teszi, mert lecsökkenti a hőszigetelő képességét. ezért ebben az esetben lehetőleg meg kell akadályozni, hogy a pára bejusson a hőszigetelésbe, igy annak pára szempontjából kritikus (un. meleg) oldalára párafékező vagy párazáró réteget kell beépíteni. ebben az esetben viszont gondoskodni kell a pára más módon való párakiegyenlítéséről.
Ez a legtöbbször egyszerű szellőztetést jelent. Kétségtelen, hogy ilyenkor hideg levegő jön be, de egyrészt a hidegebb levegő képes a párát felvenni, másrészt alacsony un. fajhője kapcsán könnyű pótolni (felfűteni). Egy téli napon történő szellőztetés nem okoz drámai változást a fütésben (a cirko legfeljebb pár perccel tovább megy).
Remélhetőleg igy érthetőbb, hogy mi a különbség egy jó hőszigetelésű és egy rossz hőszigetelésű téglaház illetve egy majdnem tisztán hőszigetelésből álló térelhatárolás (padlástér)párával szembeni viselkedése között.
----------
eredeti kérdésedre egy megjegyzés : a 10 cm hőszigetelés nagyon kevés, ha egy módod van rá jobb lenne felbőviteni 15-18 cm-re.
Sziasztok!
Kösz a könyöklővel kapcsolatos válaszokat!
Jól értem, akkor kívül is, és belül is egyaránt be kell vésni a dryvitba illetve a vakolatba, betenni a könyöklőt majd javítani?
Az így kapott könyöklő pedig mindkét oldalon kb 2 cm-el szélesebb lesz az abalaknyílásnál?
Még valami, a helopal ellen szól valami, mert azon valami fólia szerű dekorréteg? van ha jól néztem, ami esetleg sérülékeny lehet.Az esztétikai oldaltól eltekintve melyik jobb(strapabíróbb) az agglomerát, vagy a helopal?
Vikusz
T. Urak
Arra vetemedtem, hogy az újjonan épülő házunk gipszkarton mennyezetét saját kezűleg készítsem el. A következő sorrendet követtem alulról fölfele:
- gipszkarton
- hőtükrös fólia (közvetlenül rá)
- 10 cm kőzetgyapot (közvetlenül rá)
- fólia (közvetlenül rá) a ház egyik felén ami a cserép alól megmaradt szürke színű, a másik felén közönséges takarófólia.
A tetőtér nem lesz beépítve. A két szembelévő tűzfalon hagyattam két 30 x30-as nyílást szellőzés végett.
Olvasgattam a fórumokat hőszigeteléssel kapcsolatban, de most már teljes a zűrzavar a fejemben. (Légrés, pára, stb.) Szeretném a hozzáértők véleményét kérni. Remélem nagyot nem hibáztam.
Azt elfelejtettem leírni, hogy a nyílászárók 15 évesek, hagyományos dupla üvegezésüek, eddig nem voltak használva, mivel csak padlásként funkcionált a tetőtér. Jó állapotúak.
Köszi.
Ismét segítségért fordulok hozzátok.
Pár oldallal odébb olvastam, hogy nem ajánlották azt a házat megvételre valakinek, ahol belülről szigetelték a falat, gipszkarton + üveggyapot módszerrel.
Az én tetőtér beépítésemnél a két tűzfal B30-as téglából lett falazva( régen), ezért merült fel az utólagos szigetelés. A fal azonban eléggé meg lett " bonyolítva", gyakorlatilag nem sok szabad falfelület van, mert hol beépített szekrény lesz, hol meg konyhabútor, ajtó, ablak, radiátor. Tettem fel ide egy alaprajzot, mert elmagyrázni elég nehezen tudnám, lécci nézzétek meg.
Kívülről nem lehet szigetelni, mert a homlokzat készen van, nem szeretném megbolygatni.
Szerintetek érdemes/szabad leszigetelni gipszkarton+ üveggyapot módszerrel, vagy csak vakoltassam be, mert a meleg ígyis, úgyis kimegy a sok nyílászáró valamelyikén. És a beépített szekrényben a ruhák vajon nem fognak
penészesedni? A tűzfalak keleti/nyugati tájolásúak, és az alsó szint keleti fala is B30-ból van , de az nem penészesedik. Ezt azért írtam, hátha segít.
Hali!
Végre a festési szakaszba jutottunk tetőterünkkel.
Viszont nem tudom, hogy szoktak-e tapétát tenni fürdőbe. Persze nem papírtapétára gondolok, hanem valami spécire. Szóval van-e ilyesmi, vagy csak fessük át a karton menyót? Nem az egész helyiségbe kéne, hiszen 2 méter magasságig csempe lesz, csak a felett, valamint a mennyezeten.
Akryl kádat elég- e a saját lábain megállítani, vagy érdemesebb lenne habbal kinyomni, esetleg misungba ültetni?
Egyéb helyiségekbe érdemes-e karton mennyezetre tapétát tenni, vagy ott is elég a festés?
Mit akarsz csinálni az OSB-vel? Kültérben, vagy beltérben? MI a kívánt hatás és milyen funkciójú helyiségben?
Pácolni, lazúrozni, festeni szokták, szerintem nagyon randa, de hát ízlések és pofonok ...
Vakolni közvetlenül nem lehet, homlokzaton Dryvit hőszigetelő vakolatrendszert szokott kapni.
Ha bizonytalan vagy a festést illetően, inkább egy kis darabot próbálj meg előbb. A vizes festéket el tudom képzelni, hogy lepergeti. A választáskor kérj a festékhez műszaki adatlapot, abból a felhasználhatóságának ki kell derülnie, ha mégesem, akkor a SZAKeladótól (a bricostoreparktikerobi boltokban nem találsz ilyet) kérj segítséget.
Tudna valaki felvilágosítást adni azzal kapcsolatban, hogy az OSB lap (ami mügyanta alapú kötöanyaggal készül és vízálló) vakolható-e hagyományos habarccsal vagy sem? Illetve festhetö-e vizes bázisú falfestékekkel?
Ezek a bavimpexes keszparkanyok pont ilyenek, mindket oldalon 2 centivel tullognak az ablakdobozon. (124 centis a 120-as ablakhoz tartozo parkany) Es igy jol is nez ki.
Én egy kicsi jobb helyzetben vagyok (leszek talán?), mert hamarabb lesz fent a külső párkány, mint a dryvit. Így aztán rászabunk 2-3 centi PS-t a falnyílásra (a tokhoz), ezáltal a párkány két vége belenő a falba (ami valójában a vékonyvakolt dryvit!).
Belül más a helyzet. Már készen van a vakolás. Oda olyan hosszú belső párkányt veszek, hogy be kelljen vésni a falat annyira, hogy a vakolás kijavítása után a vakolat kb 3 centit rátakarjon a falra. Ez azt jelenti, hogy belülre 5-6 centivel hosszabb párkányt fogok venni, mint kívülre. Ha ez valakinek ijesztő, kérem, most szóljon!!
Locsolni (permetezni vizzel) legalabb egy hetig.
Nem kell elaztatni, mert felesleges annyi vizet bevinni a szerkezetekbe, de nedves legyen mindig a felulete.
Faanyagu padloburkolot csak akkor illene lerakni, ha a beton mar csontszaraz. Par het alatt biztosan nem szarad ki (hacsak nem tuzi a nap), ahhoz tobb honap kene. Amikor mar szemre ugy nez ki hogy szaraz, akkor leraksz egy A4-es papirt a betonra, masnap megnezed, es hullamos lesz, mert a betonban meg mindig van nedvesseg.
Na ettol tud felpuposodni a parketta.
En is csak azt kerdeznem, hogy nem kell-e locsolni meg egy jo par napot az aljzatbetont? Tovabba nekunk azt ajanlottak, hogy varjunk egy fel evet a fa lerakasaval, mert ha nagyon sietve tesszuk le, akkor elofordulhat, hogy felszivja a meg el nem parolgott vizet es felpuposodik. Ugyhogy iden a nappaliban es a szobakban biztosan nem tesszuk le a fapadlot, helyette atmenetileg egy olcso PVC-t vagy valamit. Es csak jovo tavasszal tesszuk fel a parkettat. Raerunk, nem kell sietnunk.
Tudna valaki felvilágosítást adni azzal kapcsolatban, hogy az OSB lap (ami mügyanta alapú kötöanyaggal készül és vízálló) vakolható-e hagyományos habarccsal vagy sem? Illetve festhetö-e vizes bázisú falfestékekkel?
Igen, reggelre megkötött szépen...
Remélem a mai adagot azért szépen hozzátoldják a tegnapihoz:)
Tök jó! Ma kész lesz az egész aljzatbetonozás!
Kb 8 cm vastag az aljzatbeton.
Mennyi idő alatt fog kiszáradni, hogy a burkoló a járólapokat lerakhassa?
A szalag-parkettát mennyi idő múlva szabad lerakni kb?
Azt hiszem Miklós említette korábban a hét/cm száradást. Amennyiben meleg van, szellőzik rendesen a helyiség, lehet ez rövidebb?
Masik eszrevetel. Egyik szomszedunk most fejezte be a hazat, melynek kulso homlkozatait termeskovel boritotta mindenutt es elmeselte, hogy 4 cm vastag termeskovet tettek fel a falra, kozvetlenul a vakolatra. Meg hoszigetelest se. Szerintitek ez normalis? Hoszigeteles nelkul termeskovek?
Tudna valaki felvilágosítást adni azzal kapcsolatban, hogy az OSB lap (ami mügyanta alapú kötöanyaggal készül és vízálló) vakolható-e hagyományos habarccsal vagy sem? Illetve festhetö-e vizes bázisú falfestékekkel?
Ha a folia nem engedi tavozni a vizet a betontol az kifejezetten hasznos dolog, de a beton kotesenek idejehez ennek semmi koze.
Masnap a beton mar nem kot hozza az elozo napihoz, akarmit csinalsz. (Kiveve persze a koteslassito esetet, de az mas tema.) Ez persze nem feltetlenul baj, attol fugg, hogy a munkahezagot hol es hogyan csinaltak a komuvesek, van-e vashalo az ajzatbetonban, stb.
Az előfordul(hat)ó legrosszabb esetet kell figyelembe venni a felhasznált anyagok / vastagság / rétegrend tervezésénél, ezt csak egy arra képzett szakember fogja tudni elvégezni.
nem érdemes már holmi 6-os téglákkal bajlódni, lécváz és már lehet is rápakolni a gipszkartont, betonypet vagy a WEDI-t (ami valóban drága, no de kell belőle 1 m2 ?). Mindegyik csempézhető és ha ennyire számit a vtg., akko megúsztad az egészet max.4 cm-ből.
egyetértve wotannal, szerintem is sürgösen keresd meg ezzel a problémáddal a terveződet, ha ő erre nem adott volna instrukciót a tervében. Egy lejtős telken épült ház esetében számolni kell un, rétegvizzel, aminek korrekt elvezetését meg kell oldani (drénezés). Ennek pontos feltárása, körbeirása és kivitelezése valóban meghaladja egy ilyen fórum kereteit.
Hogy tiszta legyen, az engedélyezési tervben szerepelnie kellene az elvi megoldásnak. Konkrét megvalósitáshoz azonban kiviteli terv kell, a talajvizzel ugyanis nem érdemes játszadozni, aki itt akar spórolni (vagy ennek megterveztetésén) az jó eséllyel pórul járhat !!!
ha pl. van egy egyrétegű ablakod, vagy egy régi duplaüvegű ablakod akkor a belső fütött felületen a kinti hideg hatására a belső (természetesen is jelen lévő) pára ki fog csapódni az üveg belső felületére, ha ez egyrétegű, rá is fog fagyni. Ha jó minőségű az ablakod (korszerű hőszigetelő ablakod van), akkor a fenti jelenség nem fog bekövetkezni. Lásd pl. a tetőtéri tetősik ablakunkat, amin nem olvadt el a mostani télen a hó, hiába volt belül fűtés a szobában.
Hasonló a helyzet a falakkal. Egyszer szilvesztereztünk egy Duna melletti nyaralóban, ahol a tulaj - mint később kiderült - pillérekre építette a házat és a pillérközöket 12 cm vtg féltégla falakkal töltötte ki. A szobában volt egy kandalló, Nos ide mentünk ki bulizni. Miután nagyon hideg volt, egész álló nap tüzeltünk, az est végére szegény kandalló is megrepedezett, de amit még nem láttam, hogy a meleg és a társaság által keltett pára hatására a külső falak belső felületén patakokban folyt a viz, "izzadt a fal".
No ez volt a páralecsapódás.
Ha jó minőségű falad van, akkor ez nem következik be, illetve nem igy és nem ott.
Ha un. hőhidas a házad (pl. a vb. koszorúknál, áthidalóknál...), akkor ez a jelenség ott is jelentkezhet, ha csak kisebb mértékű, de hosszan tartó, akkor pl. bepenészedhet a mennyezet alatt, vagy a sarkokban.
az un. agglomerat lapokat ugyanazok a követ forgalmazó cégek árusitják, akik a hagyományos márványt és gránitot. Semmi extra nincs benne.
a helopal is gyk. agglomerat, csak sokkal kisebb, gyk. szemcseméetű ködarabokkal.
(az agglomeratot a kődaraboláskor leeső, méreten alauli,stb. darabokból készitik. Bizonyos méretre darabolják, majd szinazonos műgyantával keverik össze. Szilárdulás után lapra vágják majd sikra csiszolják.
Ha nagyobb méretű lap kell (pl. egy asztalhoz), akkor ebből érdemes venni, mert ennek még elérhető az ára, szemben a márvánnyal, amiből nem is nagyon kapsz nagyobb méretet (mondjuk 1x1 m-eset) vagy mondjuk a gránitot, ami meg aranyárban van, ha asztallapot, vagy ha mondjuk konyhapultot szeretnél belőle.
Sziasztok!
Eredetileg helopal van a szerződésben, ehelyett ajánlgatja a kivitelező a márványt(de nem bízok benne,mármint a kivitelezőben:)).
Tudtok elérhetőséget mondani az agglomerát könyöklőhöz?
Kívül ahova a könyöklő kerül görbe a fal(ill. a dryvit ami oda befordul a tokra.Ilyenkor kicsit szélesebb könyöklőt kell venni, és vésni kell helyet neki a dryvitban, vagy ahol nem éri el a falat a könyöklő ott ki kell glettelni,
Remélem érthető volt.
Bent ugyanez a helyzet(görbe a fal az ablak mellett) de ott nehezebb a dolog mert az vakolt tégla. Esetleg ott is be kéne vésni egy rést a könyöklőnek?
Bocs hogy hosszú voltam
Vikusz
Szvsz simen 'hatoslap' vagy 6-os valaszfallap, ha nagyon szabatos akarsz lenni. Es gondolom kaphato a tuzepeken, de ha nem, ott tudjak megmondani, hogy hol. [Ha netan idokozben megszunt volna akkor bocs, par eve meg tuti volt.]
Van olyen, hogy 6-os valaszfallap. Pont olyan mint a (hasznaltabb) tizes lap csak egy lyuksorral kevesebb az oldalan, es 10 helyett 6 vastag. Anno a fel orszag epult ilyennel.
"Nyugodj meg"! 38-as Porotherm fal esetén az ablakod alja fog párásodni. Főleg az első télen.
Radiátor az ablak alá sokat segíthet, de hát több ablak, mint radiátor.
A lényeg az, hogy az a hülye pára mindig a leghidegebb helyen akar kicsapódni. Ezért esélyes az északi, északnyugati sarok, amíg a fal nem szárad ki rendesen.
Egyes archiv levelekben azt olvastam, hogy az ablakuveg parasodasa fugg a falak hoszigetelesetol es magatol az ablak tenyezoitol. Amugy megkaptam a valaszt, koszi. :-)) Tehat ha elvileg a fal hoszigetelese rosszabb, akkor nincs ilyen gond. :-) De ez pontosabban mit jelent? 1.1 K-s uveg eseteben?
Ha megint hulyeseget kerdezek, bocsanat.
Gondolom, azért, mert a víz nem tud gyorsan elpárologni, mert nem engedi a fólia távozni stb.
Reggel kiderül, mennyire köt meg.
A lényeg az, hogy össze lehessen dolgozni a "régit" az újjal.
Miért nem jó a faváz gipszkartonnal? (Tiplivel rögzíted a fát a falra, aztán a fára rácsavarozod a gipszkarton. Könnyű, stabil, olcsó és házilag elkészíthető, nem kell a "mestereket" fizetni és könyörögni nekik az ilyen kis melóért.
Beépített WC tartályt szerelt be nekünk a vizes, és gondban vagyunk, hogy az eléfalazást milyen téglával csináljuk. Rettentő kevés a helyünk, fél centi is számít.
Az 5 cm Ytong előfalazót nem javasolta a vizes, hogy az gyenge, kevés. A 7 és feles már be se fér a zuhanyzó mérete miatt. Az élével rakott kisméretű tömört nem tartotta megfelelőnek a vizes (mert súlyos és élével rakva, ami 6,5 cm instabil).
Hallottam valami 6-os válaszfal tégláról, de nem nagyon találkoztam vele az ép anyagosoknál.
Mit tegyek?
Előre is köszi: Sz.
Létezik még Wedi lemez is, az csak 2 cm vastag, de elég húzós árban, és nem tudom elég merev és stabil-e hogy megtartsa a csempét. Használta már valaki?
Udvozlok mindenkit.
Hazepitesi projektben vagyunk mi is. :-)) Es lenne maris egy par kerdesem a szakmabeliektol.
Eloszor is, a haz lejtos telken van, melynek az egyik fala negyedeig fel lesz toltve folddel. Ki mit ajanl, hogy megfeleloen ho es vizszigetelve legyen? A fal masik oldalan, hosszaban konyha, wc es egy szoba van. Nem szeretnenk, hogy beazzon a fal, hideg legyen stb...
Most meg csak a tegla van ott. 38-as Porotherm. Szeretnenk vizelvezestest is. A foldre zudulo viz ne a haz falat aztassa, hanem esetleg egy csovon keresztul eltavozzon.
Meg semmi se keso. :-))
A masik kerdesem. Az 1.1-es, biztonsagi uveges es borovi fenyos fa ablakok mellett a homlokzati falakat milyen modszerrel kell hoszigetelni? Hogy elkeruljuk az ablakok parasodasat, peneszesedeset? Nem mintha a kivitelezo nem tudna, de szeretnem ellenorizni, hogy megfelelo-e a szigeteles. Minden egyes ablak alatt kozponti futeses radiator lesz.
Nagyon szepen koszonom elore is mindenkitol a segitseget.
Ma kezdték az aljtabetont csinálni a kőmívesek.
Csak holnap tudják befejezni. Lehet ebből valami probléma?
Bár nem hiszem, hogy ne lehetne összedolgozni a mait a holnapival, mert túl gyorsan nem köthet az alatta lévő fólia miatt. Azért nyugtassatok meg.
A mai akcióról reggel próbálok képeket csinálni.
Ablakparkany ugyben szinten Bavimpex. :) Anno 1999-ben ott vettem az oszes belso konyoklot, jobval olcsobban mint a heloize, es szvsz meg szebb is. Kivulre tortenetesen aluminiumot csinaltam, de ha nem az lett volna, akkor oda is a bavimpexnel vettem volna. Persze akkor volt "akcio" es az ott hevero keszletbol lehetett vinni, ami fix, szabvany mereu darabokat jelentett (pl 120, 150-es ablahoz) de rengeteg fele marvany es granit volt. Es meg vagyok elegedve. Persze lehet alacart is csinaltatni ugyanott, az meg szebb de persze az ar ;-) Itt van vecses tulso vegen a 4-es uton, a telefont megmondja a tudakozo, hogy most is van-e ilyen kesz dolog, ritan jarok arra, de tobbszor is lattam.
Ha speci hosszusag kene, akkor valszeg egyszerubb a helopalbol kerni.
Kulterre miert ne lenne jo a marvany, hacsak nem esik savas eso? Nem lattatok marvany szobrokat, sikroveket? Teny, hogy ez puha dolog (=meszko), de hat mit akarotk az ablakparkanyon, kovet torni? :) konyhaba valoban nem praktikus egy saverzekeny anyag munkalapnak, a granit viszont kivalo, es eszmeletlen szepeket lehet kapni. [Akartam is venni konyhapultnak, de egyelore hatratoltam az idoben.]
Ja, valogatni meg nem az alapjan kell, hogy igazi, vagy agglomerat, hanem szemre, amelyik tetszik. ;-)))
"Sok víz nem jkerülhet be egy kis lukon, és az is leszivárog a szerkezeti betonig, ami vidáman felveszi, és idővel majd le is adja, minden különösebb gond nélkül. "
Egy kis kiigazitas:
A szerkezeti betonig remeljuk hogy nem szivarog le, mert akkor hol van a vizszigeteles? :O
Aljzatok hoszigetelesenel nemcsak hogy lehet 2 retegben tenni a PS-t - eltolassal, vagy kotesben, ha ugy jobban tetszik - hanem kifejezetten javasolt is. Ha a beton nem is csorog be, de a hezagok is kisebb hohidak, es ezt kivendendo szokas igy lerakni.
Az 5cm vs. 6cm kulonbseget a parketta lenyegesen kisebb hoelnyelo kepessege szvsz siman kompenzalja.
(Egyebkent sem tok egyforma magassagu a labazatod, ha jol tudom, tehat azonos PS vastagsagnal sem egyforma hoaramok keletkeznenek...)
nem kell gránitot választani, elég, ha un. agglomerát-ot veszel, az apró márvány(gránit)darabok szinazonos műgyantával és olcsóbb a márványnál, kinézetre pedig szinte ugyanolyan. Sokkal jobb, mint a márvány, mert nem nedvszívó és sokkal keményebb. A márvány egyébként minden további nélkül mehet kültérre, csak konyhába nem szabad használni, mert a nedvszivó képessége miatt nem tisztitható, ha zsir vagy pl. vörösbor folyik ki rajta.
Puff! Helopal...
Ma este akartam megvenni :(((
Akkor inkább gránit kivülre?
Vikusz!
Jól tudom-e, hogy a helopal is márvány, DE öntött?
Ehelyett javasolta a mestered az IGAZI márványt??
vagy most akkor mi a helyzet???
Üdv
szicsu
A helopál könyöklő hivatalos ára - függően a szélességtől ami 12,5-60 cm között lehet, valamint a színtől és típustól - 4330.- - 23850.- Ft+ÁFA/m +400ft+ÁFa/könyöklő a szélek polírozása, valamint ha élzáró is kell, akkor az 4-500Ft+ÁFA/pár.
Szóval nincs ingyen...
Nekem aztat mondta a "köves ember", hogy a márvány kültérre nem igazán jó, Részint mert nedvszívó,(ezt mástól is hallottam,) részint pedig azért, mert nem elég kemény anyag, bár neki könnyű vele dolgozni. "Inkább vegyen gránitot" No ja, némileg drágábban...
Szicsu!
hol lehet elcseszni? Hát ott, hogy nem nézel rájuk, csak akkor, amikor már be van ragasztva a párkány mellé van kenve a szinezés, dryvit, kifugázva stb, aztán mikor esik az eső kiderül, hogy az összes párkány az ablak felé lejt :-(( (Jó, rendben van, ne hazudjunk 1 pont vizszintes)
Sziasztok!
Kösz a fugázással kapcsolatos tanácsokért!
Újabb kérdés merült frel:
Külső könyöklőt akarunk venni. A kivitelező felvetette hogy szerinte a szerződésben lévő helopal helyett érdemesebb lenne(neki?) márványt rakni.
Szerintetek melyik jobb? Melyik mennyibe kerül?
Előre is kösz
szicsu, a beton vékonyítására én is gondoltam, de az 5 cm télleg határeset. Nem kevés, de a minimumérték, ezért nem akartam ajánlani. Ha a betonod feltörik, ne engem szidjál:). Ha 6 cm lenne a vékonyabb beton, én is ezt ajánlottam volna.
Előírás a gomba, rovar éás főként a lángmentesítés. Ezek így együtt állati erős anyagok, mindenféle kétes élettani hatással. Ezért ésszel és mértékkel a következőt szoktam javasolni:
- minden szerkezeti és eltakarásra kerülő elemet (pl. beépíett tetőterek szarufái) gondosan megnézni, csak hibátlan anyagból venni és egy kevélsbé ártalmas rovar és gomba mentesítést kérni, lehetőleg nem a helyszínen (mert a gőze a környező növényzetre káros: apám a szomszéd jegenyéjét így "szárította" le), ha lehet inkább ilyet venni vagy műhelybe áztatni,
- tűzvédelemre inkább 2 réteg gipszkarton belső oldali burkolat javallott,
- nem eltakart, a későbbiekben ellenőrizhető elemek kezelését nyugodtan elhagyhatod, de akkor évente illik egy ellenőrzést végezni (ez egyébként sem árt, még ha kezelsz is).
OFF
Hát jókor szóltok:((( Az ellentábor gyorsabb volt.:))))
Tudod pasa, én még sosem láttam ilyet. (Ez nem vicc!) Több embert meghallgatva, kiértékelve, hozzátéve a saját (villamosmérnöki :))) koncepciómat, gyorsan kellett döntenem. Sajnos, beszorultam az idő alagútjába. Az építkezés kezdetén mindig volt kialakult véleményem, mondhatnám "kiviteli tervem". Most a vége felé, pláne hogy elszaporodtak a mesterek (vizes - villanyos - ács - kőműves - aztán jön a burkoló), sajnos fehér foltos lett a tudásbázisom. És akkor még örülhetek annak, hogy itt van ez a topic, és már 1-2 napja az én padlóm rétegrendje foglalkoztatja a csapatot. Eközben olyan (amúgy általam tisztelt) emberek mondanak véleményt a kérdésemre, akik eddig nekem sosem válaszoltak. Most - hogy a mestert plagizáljam - "hüppögve" olvasom kedves soraitokat.
Azért hadd álljon itt az a technikai indoklás, ami végülis kőművesemtől származik: 5 centi beton nem beton. (Szerinte a 6 centis az mán igen...)
Azért ne higgyétek, hogy nem vagyok tele kérdőjellel. Most jut eszembe, hogy a mosógéphez vezető vízcső a PS alatt megy. Ez nem fagyveszély, ha 40 centire van a PTH30-as főfaltól?? Emmán így marad....
ON
üdv
szicsu
ps: hamarosan h...pal és h..lit párkányt szeretnék venni. Vajon ott is el lehet valamit cseszni?
Üdv!
Az lenne a kérdésem, hogy ki tudna nekem segíteni? :)
Vettünk egy ikeás konyhabútort, amit össze- és fel kellene szerelni, viszont ők csak 2 hétre vállalják, mert úsznak. Nekünk ennél jóval sürgősebb a dolog, hétfőn kellene összerakni. Lehetőleg olyasvalakit keresek, aki ezt el tudná vállalni, lehetőleg némi garanciával (az ikea 3 évet ad az összeszerelésre), nem gányol, hanem tisztán, szépen és olcsón dolgozik. További részleteket szívesen küldök magánban a jelentkezőnek. Ja, Zugló lenne a helyszín. Előre is ksöz.
T
Köszi. Fogalmam sincs, hogy milyen fenyőből lesz az anyag. Remélem borovi:) Bár a régi anyag sem volt kezelve és még mindig be lehetne építeni...
Ha 30 év múlva a fejemre dől, titeket teszlek felelőssé, mert nem válaszoltatok :)
Haver sem kezeltette le, mert az ácsok azt mondták neki, hogy a borovi fenyőt nem kell, mert olyan jó gyantás, hogy azt nem szeretik a bogarak, meg gombák.
És a lángmentesítés?
Amúgy valahol találtam a neten, hogy van valami törvényi (rendeleti) előírás a beépített faanyagok kezelésére.
Ebben a nyomás dologban nem igazán hiszek, de ugye amióta kitalálták a nyomásmérőt, ez korrektül mérhető.(több napszakban többször stb).meg aztán a vízművek is meg tuzdja hozzávetőlegesen mondani.
csak azért, mert szerintem ez szavatossági probléma. Mindenesetre érdemes megpróbálni egy ilyen megoldást, bár a szervíz hozzáálása úgy tűnik nem igazán "vásárlóbarát". Azt hiszem ez egy KERMI vizsgálatot igényel, ha a szerviz nem ismeri el,(mert tuti nem fogja,) aminek a költségét ha elutasítják az igényt neked kell fizetni, de a KERMI inkább a vásárlókat védi és egy ilyen drága cuccnál talán érdemes megkockáztatni a pár ezer forintos költséget.
Szvsz egy 2 éves alaktrésznek, ami úgy tűnik "fődarab" nem szabadna elromlani. Aztán az a másik kérdés, hogy aki annak idején hivatalosan beüzemelte, (gondolom nem ingyen;-)) miért nem jött rá, hogy nagy a nyomás?
mindettől függetlenül a panaszkönyv, esetleg egy emil a fogasztóvédelemnek megéri a ráfordítást.
R.
Na ilyenkor mennék be a központba és rögtön panaszkönyv, ahol dátum alapján leírnám az eseményeket és a "megjegyzéseket". És mellesleg kérném az igazgatót is.
Még egy kérdés: ha csaphornyos parkettát rakunk a szobába, az magasabb, mint pl. a kőpadlóburkolólap. Kb 1 cm szintkülönbségre gyanakszom. Mivel az aljzatbeton vastagságát 6 centire céloztam, a PS-nél gondolnám megoldani a szintkülönbséget. Haver azt mondja, hogy akkor ott hidegebb lesz a padló (a parketta!). Én meg úgy vélem, hogy a fa parketta, mint hőszigetelő, be fogja pótolni a 6 centi kontra 5 centi PS különbségét.
Nálunk vastagabb betont csináltak a vékonyabb burkolat alá, a hőszigetelés vastagsága maradt
Engem meg az erdekelne, hogy miert jo ezzel igy varialni?
Eddig ugy alttam mindenutt a beton alatti van egy sikban minden, es a beton van ugy kialakitva, hogy a ra kerulo burkolat teteje kiojjon a megfelelo magassagura. Es a beton lesz annyi amennyi, hol (pl.) 6 hol 5 centi.
Sziasztok!
Kb. 2.5 éve újítottuk fel a lakásunkat, sajnos nem volt megfelel? kémény ezért a cirkó (Stiebel-Eltron Primus) a konyhába került. Nem is volt semmi gond kb. 2 évig, egyszer arra mentünk haza, hogy úszik a konyha, csöpög a cirkó.
Szervíz (Stiebel-Eltron szakszervíz) 2 alkalom 8000 HUF a cirkó csöpög. "Maszek" 1 alkalom 10000 HUF cirkó csöpög.
Kis szünet, másik Stiebel-Eltron szakszervíz kiderült, hogy a túl nagy nyomás miatt (Buda domb alja x+ bár) valami 50000 HUF-os tartály kilyukadt ki kell cserélni. (Nagy leveg?) OK rendben.
Kihoztak egy alkatrészt nem volt jó bele, 0 HUF rendelnek másik alkatrészt. Eltelt 1 hónap, semmi.
Felhívtuk a szervízt,
1 hölgy: hát lehet, hogy nem is lesz alkatrész (2 éves a cirkó!) majd ki kell cserélni (250000 HUF), de hívjuk fel a raktárt. Nem veszik fel. Stiebel központi szám, már bejött az alkatrész (hurrá!) csak még nem tudják a szervízben. OK, szervíz 2 nappal kés?bb:
1 úr: hát ?nekik nem jött semmilyen alkatrész, hülyeséget mondtak a központban. Mi kicsit felháborodtunk mire az úr a kollégájának:
itt baszogat bazmeg pedig nem miattunk van (sic!) és lecsapta (!) a telefont.
Kiderült, hogy mégis van alkatrész, ma jött a szerel? aki közölte a feleségemmel, hogy neki nem dolga szétszedi a cirkót meg el?le leszedni ami eltakarja (a feleségem a 2 éves és a 4 hónapos kislányunkkal volt otthon). Leszedte a nejem az eltakarót mire közölte a szerel?, hogy ezt ? nem tudja szétszedni majd a másik kolléga aki 2 hétre szabadságra ment szétszedi és elhúzott.
Ez van most.
Gratulálok a Stiebel-Eltron (www.stiebel-eltron.hu) minden munkatársának és köszönjük. grrrrr.
Remélem, hogy az "igen" válaszod azt jelenti, hogy a huszon... mm-es parketta alá (pontosabban aljzatbetonja alá!) tehetek 5 cm PS-t, míg a hidegburkolatos helyiségekben 6 cm PS lesz.
OFF
A kérdés azzal is eldőlt, hogy egy transporter most halad a házikóm felé, rajta egyrész 5 cm, másrészt 2 × 3 cm-es PS-sel.
ON
Mindenkinek köszi...
üdv
szicsu
teljesen általános és elfogadott, sőt másképpen már meg sem tudnád oldani (gondolj az ajtókra) úgy, hogy gyk. nem látszanak a korábban időnként alkar vastagságú fűtéscsövek. ezek jó minőségüek, nem kell félni a bebetonozástól. betonozás előtt illik nyomáspróbázni.
köszönet a kiigazitásért, valóban igazad van, kritikus helyekre (pl. forditott rétegrendű tető) én is XPS jellegű anyagokat használok. Az elnevezések azonban időnként félrevezetőek. Az emlitett EXPERT anyag is EPS (expandált) és nem extrudált, mégis használható pl. a földbe (forditott rtg-ű tetőbe valóban nem), a tulajdonságainál meg is jelölik az XPS-től eltérő 5 %-nál nagyobb vizfelvételét.
a butoriparban ismert az olyan festési technológia (új felületekre), amikor a festékbe sötétebb pigmenteket is kevernek és kézzel dolgozzák el oly módon, hogy az ilyen zúgokban, rovátkákban többet hagynak rajta, ezáltal ott sötétebb, foltosabb lesz. Az egész úgy fog kinézni, mint egy öregebb, megkopottabb felület. Nagyon macerás, mert a teljes felületet kézzel kell csinálni (nem lehet festőkamrában) és sok függ a készítő ügyességétől.
fotó : http://www.koos.hu/files/foltosfestes.jpg
(kérem, mondja meg valaki, hogyan kell ide belinkelni egy képet úgy, hogy az itt is megjelenjen ?)
Nos a te esetedben azt tudom elképzelni, hogy kromofággal és erős drótkefével nagyjából megtisztitani a felületet (az összefüggő sik felületeket teljesen persze), a résekben nagyrészt bennehagyva a korábbi pácolás nyomait. Erre jönne rá az új pácolás. Egy ajtón érdemes lenne kipróbálni. Persze szerencsés, ha nem elütő (barna-sárga, zöld-piros...)szinekről van szó, mert akkor nagyon zavaró lehet a végeredmény.
A padloban futo csovekben a legritkabb esetben van kotes - elvileg nem is lehetne, nalam van ket helyen is, ahol mas munkafazissal sikerult atvagni. :-/
Szoval kotes, ami romolhatna/csoopoghetne nincs, a falon levo osztotol a futotestig/csapig siman elmegy a vezetek a padloban. Nincs mi elromoljon, nincs mit szerelni rajta. Regota igy csinaljak. Ezek a csovek 100+ evre idotalloak bebetonozva, nem lehet veluk gond.
A jövő hétvégén érkezik a faanyagom a tetőtérhez és nem tudom, hogy érdemes e lekezelni valamivel. Megéri? Van jelentősége? Mivel? Hogyan? A látható részeket nem kellene. Az nem baj?
Hallottam olyan megoldást, hogy nem akarta beszívni a fa a kezelőanyagot, ezért meglocsolták vízzel és utána kenték. Normális dolog ez? Szóval lövésem sincs az egészről. Oktasson ki valaki :)
meg egy kerdes: mennyure elfogadhato, vagy altalanos dolog, hogy a futes melegvizcsoveit a padloban vezetik? Amit lattam az olyan volt, hogy az aljazatbeton alatt voltak a radiatorhoz futo csovek.
Gondolom, hogy mielott lebetonozzak csinalnak egy nyomasprobat, de szamomra akkor is eleg rizikos megoldasnak tunik. gondolok itt arra, ha valamikor veletlenul szerelni kell egy ilyen padloban futo csovet akkor az eppen aktualis burkolat (parketta, jarolap) erosen karat latja.
modnom, nem sok uj lakast lattam mostanaban, de szamomra akkor sem tunik egy kellemes megoldasnak. (meg akkor sem ha eluntetik az a ket szal csovet ami a radiatorra van kotve)
Néhány észrevétel fólia ügyben. Wotan idézete pontos, valóban ezért kell a fóliát rátenni az EPS esetében. A mai, gyakran slendrián kivitelezés miatt, a falak mentén, méretre szabásnál sajnos nem 1-2 mm-es hézagok szoktak lenni, ezért feltétlenül javallott az alkalmazása. Maga az EPS nem tud túl sok nedvességet magába szívni, és sok ideje sincs rá, mert a beton megköt. Ha lépcsős élképzésű EPS-t vagy XPS-t alkalmazunk, a fólia elhagyható. Kőzetgyapot esetében viszont mindenképpen kell a fólia! A fólia ne legyen vékonyabb, mint 90 mikron, akkor nagy valószínűséggel nem fog kilukadni. A bejutó nedvesség miatt pedig ne fájjon a fejed szicsu, ez nem lapostető, ahol a lukas szigetelés eláztatja az egész szerkezetet. Sok víz nem jkerülhet be egy kis lukon, és az is leszivárog a szerkezeti betonig, ami vidáman felveszi, és idővel majd le is adja, minden különösebb gond nélkül.
KM, tisztázzunk valamit. A gyakorlatban zártcellásnak az XPS (extrudált polisztirolhab) hőszigetelő anyagokat nevezik. Ezeket teszik fordított tetőkbe és pincefal külső oldali hőszigetelésére is. Az EPS nem 100%ban zártcellás, van vízfelvétele, noha az anyagot alkotó gyöngyök tényleg zártak. Ebből a különbségből voltak a gondok a 80as években Békásmegyeren, az ún. IRMA tetőkkel, aholis EPS-t használtak fordított rétegrendben, az időjárásnak, csapadékvíznek kitéve, amit nem lett volna szabad. Le is rohadt az egész. A homlokzatokon használt AT-H80-as EPS pedig meg van védve a csapadékvíztől, merthogy egy műgyantás vékonyvakolat van rajta. Az EPS-t valamilyen vízszigeteléssel mindig védeni kell! Közvetlenül földbe csak az XPS és az EXPERT mehet.
szicsu: a kétrétegű fektetés mindig jobb, mert az illesztési hézag is hőhíd, hiába mondjátok, hogy a légrés is szigetel, azért a hőszigetelő anyag jobban:). Kis pluszmunka, de megéri. Én magamnak így csinálnám, vagy lépcsős szélű elemekkel. Elvileg, ebben az esetben még a fóliát is elhegyhatod, ha akarod, mert átmenő hőhíd nem tud kialakulni. Csak arra vigyázz, hogy két illesztés ne essen egymás fölé. Ami a padlódat illeti, hőveszteség szempontjából lesz egy kis különbség azért, merthát a fa és a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője nem ugyanakkora, de a hőérzet szempontjából a parketta még melegebb is lesz. Jó lesz, ahogy gondoltad.
Na ennyi, így is sokat locsogtam.
mielőtt végképp pálcát törnék valami felett valóban szerencsés lenne, ha valamilyen hozzáértő embert is vinnél magaddal, aki a pontos rétegrendet és ebből következően vélhető szakszerüséget (vagy barkácsolást) meg tudja állapitani. Igy látatlanban könnyű egy megjegyzés alapján itéletet mondani, de egy részletesebb megtekintés korrektebb eredményt adhat.
a "bemutató lakás" azért nem ugyanaz a kategória, mint a bemutató autó. Ráadásul ezt általában nagyob odafigyeléssel szokás megcsinálni a kritikus szemű érdeklődök miatt.
Nem hiszem, hogy erre való hivatkozással sokat lehetne engedni az árból, de 10 %-ot biztosan nem(hacsak nincs tényleg olyan állapotban).
sok helyen próbáltam már utána járni a dolognak, de nem nagyon akadtam megoldásra.
Lenne egy konyhabútorom, ami jó állapotban van, de a szinén már fogott az idő, meg a nap, így kb 10 féle szinű ajtó képződött rajta. Valamilyen világos lazúrral lehetett bekenve, és most szeretnénk csepesznyét varázsolni belőle.
Viszont a lazurra nem nagyon tapad meg az új...
próbáltuk lecsiszolni, de iszonyat a sok kis hajlat miatt. próbáltuk a kromofágot, az jónak tűnik, csak gyenge...
Olyan szert vagy megoldást keresnénk, amivel le lehetne maratni ezt a lazuros réteget az ajtókról, amik elég jó állapotban vannak, és rendes fa ajtók.
Koszi a valaszt Miklos!
A teljesseg kedveert: volt szigeteles az also szinten a falon kivul (par cm nikecell). Viszont amit irtam, hogy a felso szinten a szobaban belul gipszkarton volt a fuggoleges falaknal - szoval ezeken a helyeken a kulso oldalon fa burkolat volt (hajopadlo vagy valami hasonlo).
Szoval akkor ez a gipszkarton megoldas arra utal, hogy kivul nem elegge vastag a szigeteles a faburkolat alatt?
Mas kerdes: ugyanezen a helyen van ket lakas ami "nagyjabol" kesz van. Igazabol bemutato lakasnak hasznaltak. Szoval ha esetleg meg akarom venni az egyik bemutato lakast akkor erdemes alkudni, esetleg nagyobb osszegben (~8-10%) arra hivatkozva, hogy ugye ezt bemuatatora hasznaltak es emiatt nem vadiuj. PL: amikor ott voltunk a foldszint tele volt homokkal. vagy ilyesmire ne szamitsak? (amugy biztosan nem eleg a penzem erre...)
> Mivel az aljzatbeton vastagságát 6 centire céloztam, a PS-nél gondolnám megoldani a szintkülönbséget. Haver azt mondja, hogy akkor ott hidegebb lesz a padló (a parketta!). Én meg úgy vélem, hogy a fa parketta, mint hőszigetelő, be fogja pótolni a 6 centi kontra 5 centi PS különbségét.
Most Ti jöttök:)))))))))))))
----------
az én válaszom : igen
ha ilyet látnék, akkor arra gondolnék, hogy vékony volt a tartófal (25-30 cm) és utólag hőszigetelték. Ha mindez az utólagos szigetelés belül van, akkor ráadásul dilettáns módon.
A(z utólagos)hőszigetelésnek a szerkezeten kivül kellene lennie, egy igy nem sokat ér. Én messze elkerülném az ilyen barkács módon felturbózott házat.
- az expandált polisztirol hab zárt cellás, ergo igen minimális mértékben képes csak vizet felvenni (ezért is kerülhet vizes környezetbe (homlokzat, földbe, pincefal mellé....)
-láttál már 2 mm-en befolyni betont ??? (nos, ha mégis be is tud folyni 50-60 mm mélységben kitöltve a hézagot, egy padlóban egy ekkora hőhíd még simán elmegy, különösen amikor a padlók nagyon kicsi százalékát hőszigetelik egyáltalán, sajnos)
Hali Mindenki!
Technológiai fólia a PS-re...
Tovább ragozom. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ezügyben még semmi nem történt, így aztán el se lehetett cseszni. Úgy terveztem (fél éve, olvasva a tiszteletreméltó szakemberek véleményét), hogy TESZEK a PS-re fóliát. Aztán egy kedves topictársunk bizonytalanná tett: ha megsérül a fólia, a betonból kicsurgó víz alábújik, ott eloszlik, aztán csak nagyon hosszú idő múlva szellőzik ki onnan. Döntenem kell(ett); fogok tenni fóliát, de hogy válasszam meg a minősőgét (milyen vastag legyen pl.?).
Ami a hőhidat illeti, most van egy ötletem: azt mondja a kereskedő, hogy nem tud adni 6 cm PS-t, vigyek 2 × 3 cm-t. Így még a m2-re járó kedvezményt is elérhetem. Ha átfedésben rakjuk, az jobb lesz??? Mit gondoltok???
Még egy kérdés: ha csaphornyos parkettát rakunk a szobába, az magasabb, mint pl. a kőpadlóburkolólap. Kb 1 cm szintkülönbségre gyanakszom. Mivel az aljzatbeton vastagságát 6 centire céloztam, a PS-nél gondolnám megoldani a szintkülönbséget. Haver azt mondja, hogy akkor ott hidegebb lesz a padló (a parketta!). Én meg úgy vélem, hogy a fa parketta, mint hőszigetelő, be fogja pótolni a 6 centi kontra 5 centi PS különbségét.
Most Ti jöttök:)))))))))))))
Üdv
szicsu
lattam, hogy nagy tapasztalattal rendelkezo emberek irnak ebbe a topicba igy aztan gondoltam kerdezek...
szeretnek lakast (sorhazban,ikerhazban) venni. amit legutoljara megneztunk a parommal volt nehany erdekes dolog, ami ketsegeket ebresztett bennem.
az egyik a lakas homlokzati reszein fabol keszult burkolata volt. pontosabban ezeken a reszeken a szobakban nem a fal volt malterrel bekenve, hanem gipszkarton volt, ami allatt egy kis hoszigetelo uveggyapot figyelt.
nem ertek hozza, ezert kerdezem, hogy az ilyen megoldas nem veszelyes egy kicsit? gondolok itt arra, hogy esetleg mindenfele ragcsalo, bogar kedvenc tanyaja lehet egy ilyen megoldas. foleg, hogy a lakasoktol 20 meterre kezdodik az erdo. arrol mar nem is beszelve, hogy kong mint egy oreg wartburg ajtaja...
az is erdekes volt, hogy a holgy aki bemutatta a lakasokat csak akkor mondta, hogy gipszkarton van itt-ott a falakon amikor eszrevettuk egy helyen ahol nem volt eldolgozva az ablakparkany.
Ja, es nem azert volt mindenutt gipszkarton mert ferde volt a fal (tetoter rulez)
Hogy hogy ???
Tehat ha EPS van (vagy sarga csikos Austrotherm konkretan nalam) azt nem banthatja a viz, vagyis nem rontja a hoszigetelo kepesseget ?
Ugy irtad hogykiegeszited, tehat azzal egyetertesz hogy 2-3mm-es hezagon befolyik a beton, erintkezik az alsoval (5cm-es EPS-t raktam) es hohid keletkezik ?
A rohadt eletbe !!!!
Mondhatta volna a futesszerelom es a komuvesem is :(
Elhiszem hogy ezert kell, meg igy a jo, de most csak a magam nyugtatasara, hany milimeteres hezag az ami meg elfogadhato ? Vagyis a le ha befolyik az ugyis elparolog, de gondolom egy olyan 2-3 milimeteres hezagon nemigen tud befolyni ugy beton hogy erintkezzen az also betonnal, nem ? Ha meg levego van kozte az nem baj, az ugyis hoszigetel :)
annyival egésziteném csak ki, hogy a technológiai szigetelés ebben az esetben arra szolgál, hogy megakadályozza a betonozás viztartalmának bejutását a hőszigetelésbe, mivel annak a viz a legnagyobb ellensége, lévén tönkre teszi a hőszigetelő képességét. Ne felejtsük el a padlóban minden további nélkül lehet szálas hőszigetelő anyag is, amelyek különösen érzékenyek a vizre.
Ha zárt pórusú (EPS), lépésálló hőszigetelő táblák lennének a padlóban (amit pl. pince külső hőszigetelésére használnak), akkor elvileg nem kellene technológia fólia, mert az illesztéseknél létrejövő esetleges betoncsikok képződésének a lehetősége, de a veszélye is elég kicsi.
fővállalkozó nem azért kell, hogy te el tudj addig menni a Kanári szigetekre, hanem azért, amiért mindketten bosszankodtok, az egyeztetés miatt. Ha egy emberrel szerződsz, akkor neki kell az embereit, alvállalkozóit mozgatni, ütemezni, várakoztatni, helyettesiteni, visszahivni, kiegésziteni,....stb. Ha külön-külön állapodsz meg mesterekkel, akkor ez szinte lehetetlen, de mindenképpen időigényesebb és nem róhatod fel nekik, hogy nem állnak állandóan haptákban. A "gazda szeme hizlalja a jószágot" elv az építőiparban is ismert. Minden építtetőnek saját érdekében ott kell lennie minnél többet, hogy egyrészt tudja mit csinálnak a házában, ha gond, hiány...stb. van, azonnal tudjon intézkedni, másrészt jó ha a vállalkozó is érzi, valamilyen szinten ellenőrizve van, még akkor is, ha laikus az építtető. EZT NEM szabad lespórolni !!!
"A táblák fektetése után az AUSTROTHERM technológiai fólia terítés megakadályozza, hogy a cementlé a lemezek illesztési hézagaiba jusson, és ott hőhidat képezzen."
>>Ha lett volna egy ( 1 db) fő-, vagy generálvállalkozód, akkor felel és "szenved" minden ilyesmiért, hadd várjon!, ez az ő gondja,
egy megjegyzes ezzel kapcsolatban: ugyanugy vagyok en is az epitkezessel ahogy szicsu irja, mikor mar tudott volna jonni a a vizszerelo mas munkaja jott be, vagy meg nem volt kesz a vakolas vagy ilyesmi, szoval ok nem az en szemszogembol nezik hogy osszehangoljak egymas munkajat hanem a sajat szemszogukbol.
Na most lehet ha tobb penzem lenne fogadnek (tudnek fogadni) 1 db. fovallalkozot es mig csinaljak elmennek nyaralni, de en szemely szerint akkor meg tobbet idegeskednek, biztos lennek benne hogy nem azt az anyagot rakjak bele amit en szeretnek, nem ugy csinaljak, stb.
Szicsu, szerintem jol teszed hogy utana jarsz a dolgoknak ! Egyszer csak vege lesz - ebben bizok en is :)
Egy ket kerdes:
a technologiai foliat miert a polisztirol fole teszik ?
Ala miert nem jo ?
Gondolom a talajban levo viz, para, nedvesseg miatt rakjatok, nem ?
Ha igen, akkor oda a bitumenes lap a szabvany megoldas majd ra a polisztirol, vashalo, beton. Nem vagyok szaki, csak a Szigeteleses topicban mar kitargyaltuk ezt...Velemeny ?
Padlofutes csoveknel a nyomasprobat nem csinaltuk meg (idohiany miatt). Toldas nincs a betonban; a szerelo szerint ezek nyomasprobalt csovek. Lehetnek meglepeteseim (Isten orizz !) majd osszel ?
A betont talicskaval hordtuk (-tam),tettem pallot a csovekre. Olyan 68 nm-t egy nap alatt (reggel 6-tol este 6-ig 3-an ontottuk be: 1 kevert, 1 hordot, 1 komuves dolgozott) Jo eredmeny ? :)
sziasztok! nagyjából elkészültek a tervek, holnap lesz talán az utolsó konzultáció, megbeszélem az építésszel, hogy kirakhatom-e a netre a terveket (elvégre az ő szellemi terméke, mégha én is vagyok a mecénás..:-)), ma megyek találkozni egy alternatív-fűtés-szakértővel, kiváncsi vagyok nagyon, mert vonz egy csomó dolog (melegvíz rásegítés napkollektorral, földszivattyú stb.) de nem nagyon jut az ezekhez szükséges egyszeri nagy ráfordításokra...
Leraktak mindenhol a szigetelot meg a foliat. Raraktak a vashalot (kis labakat hajlitottak, vagy alatetet raktak ala, hogy ne fekudjon fel a szigetelesre). Aztan jott a vizes elkezdte lerakni a csoveket. Ezalatt a komuves vart, vagy olyan helyen rakta le a halot, ahol nem zavart (terasz, ilyesmi). A kemeny melle felszerelte a vizes a gyujto-oszto izet, es onnan vitte el a csoveket a falig, nehol sokat rahagyva (hogy a falban se kelljen kotni, egybol a futotest menjen ra), nehol csak a fal toveig, ott lehet kotes ugye, ha muszaly. Cirko, radiator, csapok, szerelvenyek honapokkal kesobb, amikor mar vakoltak, festettek, es kellett a futes.
Asszem vodorben huztak fel a betont, talicska nem kellett (pedig 100nm volt, ket napig csinaltak)
Es igen, problema ez, amikor vakoltak, es jott a vizes, ot perc alatt osszeveszett a vakolos sraccal, utobbi meg is sertodott, es el is ment... nem birjak ezek egymast... :-(
