Azt hiszem Gyalogk mindannyiunk szívébe belopta magát ezzel a gy-lcsr kombóval :) Alig használt, kissé zagyva megoldás, szépséghibával, igényteleneknek eladó :
Egyszer élünk, mégegy pohár vizet mindenkinek! Varrj tovább, mert társadalmi rétege zsírfelesleget fon rá
Szóda rund Ági! Ölcs, rá hájat sző kasztja.
uhhh, de legalább már csak egyvalakinek kell vele megküzdenie.
Az erdélyi származású fiatalember keresetlen szavakkal ostorozza meg nem engedett játékkal foglalatoskodó kisfiát: a gyerek a Csahos nevű kutya kissé vedlett bundáját gyújtogatja. A fiatal feleségnek rászól a férjre, mivel neki fontosabb a szép fogalmazás, mint az állatvédelem. Egyébként is, a lényeg, hogy a gyerek jól szórakozzon. - Szád, Áron!
- De gyúl Cs rühe!
- Játszik, oszt' jó.
Sziasztok,
bocs, hogy tegnap nem voltam.
Gyalogk, welcome, a próbaművön látszik, hogy idevaló vagy!!!
A szabályok egyértelműsége végett asszem a legjobb az lesz, ha ide most bepasztázom az eredeti kiírásomat, hogy ne kelljen visszamenni mindíg a nulláshoz:
"A munkadarab egy - lehetőleg ismertebb - magyar verssor. Ennek a sornak a magánhangzóit kell kicserélni más magánhangzókra úgy, hogy a mássalhangzók változatlanok maradnak, és a mondatbéli helyük sem változik. Egy magánhangzó helyére csak egy rakható. Tapasztalatom szerint növeli a játék élvezetét, ha megengedjük azt, hogy - angolszász mintára - az y is magánhangzónak tekintessék, vagyis cserélni lehessen (de nem kötelező!), és más magánhangzók helyére berakható legyen.
A topik címében szereplő sor eredetije pölö - mint ahogy arra már bizonyára rájöttetek, az ismert
(Megy a juhász szamáron)
Földig ér a lába
verssor.
Néha a születő sorok önmagukban is elég humorosak - merthogy itt a humor is markánsan a képben van - máskor azonban a magyarázatul hozzájuk fűzött címek jelentik az igazi röhejforrást. Aki már járt netán a "Keressünk Kecskerímeket, Könnyű!" c. topikban, az tudhatja, milyen címekre gondolok!
Egyébiránt az alapvető versenyszabályokat egy másik témakörből, a VERSeny címűből kölcsönözném: Az első feladvány-sort én adom fel, aztán minden öt beérkező megfejtés után jön új feladvány, amelyet az ad fel, aki az előzőnél az első megfejtést adta. A feladvány kiötlője abban a körben pihen - nehogy az a vád érje:
maga felé hajlott a keze. Persze, versenyen kívül bárki küldhet be, akár több művet is!!!
Nos, ha jól emléxem, azóta mindössze ott változtattunk - Midaga szaki bölcs ötlete alapján - , hogy nem az első, hanem az utolsó megfejtés kiötlője adja fel az uccsó sort.
Azt, hogy nem felejtett-e ki, avagy nem rakott-e be plusz betűt az ember, könnyű ellenőrizni: az eredeti sor, és a megfejtés betűszámának egyeznie kell.
>Csak annyi hibadzik (ha en jol ertettem a jatekot), hogy nem er olyan helyre maganhangzot betenni, ahol eredetileg nem volt Ezt nem tudtam.
>ugyanakkor nem er massalhangzot nem beletenni oda, ahol eredetileg viszont volt. Ezt tettem volna? Asszem a szabályok elejen az "Y" kétéltűnek minősült. Mármint hogy magán és mássalhangzó egyben.
Az a baj a sorszámozással, hogy esetleg mire beírod a hozzászólást, valaki esetleg már berakott egy másik +oldást. de sebaj, legfeljebb két 5. lesz. Valaki adjon verssort!
Ł8) ubizz
Csak annyi hibadzik (ha en jol ertettem a jatekot), hogy nem er olyan helyre maganhangzot betenni, ahol eredetileg nem volt, es ugyanakkor nem er massalhangzot nem beletenni oda, ahol eredetileg viszont volt. :-))
Tar ágak-bogak rácsai között / kaparásznak az őszi ködök
Ledér nőszemély válogatás nélkül fekszik össze akár nekrofilokkal is, de csak kényelmes hálóalkalmatosságokon. Mégis, mintha elmenne a kedve a kriptabéli fekvőhelytől, először megpróbálja arra terelni a szót, hogy partnere esetleg inkább azzal hetyegjen, aki már nagy rutinra tett szert ilyen helyen. De jajj. Kedvese feldobta őt a deszkákra, és hozzá is látna az evilági örömökhöz, csak hősnőnk feje megakadt egy fogantyúban.
Tér ágyakba Ági, kér csak, ez itt koporsó, ezen ki az ász? Au!! Akadok!!
Tettleges Zsigát kerülik a nők. Felgyújt egy szépfiút dühében, de a helyzet nem változik: Ég Apolló, nőt mégse lel lányverő Zs.
Tar ágak-bogak rácsai között / kaparásznak az őszi ködök
Géza szürreálma: a marha felröppen, a földön Vegeta, hordókban áll a kőpor, s a fehérhajú asszonyok könnyében ázik egy menekülő ősi harcos: Tör egekbe G. ökre, rác só, akózott kőpor, ösz nők, ázó szőke dák.
Ł8) ubizz
Egy efféle — mondjuk azt — lepkéhez hasonlatos hölgyet tán nem a balatonparti üdülőhelyen kéne hajkurásznod; az ajkfesték viszont gátlástalanul párzik, akár a halak!
Finomított káromkodással veszem tudomásul, hogy ki kell fizetnem kártyaadósságomat német partneremnek — pedig biztos csalt, különben hogy nyerhetett volna az a részeg disznó?
Tórúgók, bigék, rocsó, akó,
Ázottka porosznak az ászok, Adyk...
Most lehetne azzal jönni, hogy "nem megmondtam: dixtn szabálytalant írt, tehát veled együtt így már szabályosan is én vagyok az ötödik!" :-))))
Viszont az nem poén; inkább én meg a tiédre írtam egyet, és az eredetihez illően rímesre vettem:
Borongós novemberi pillanatkép egy török hegyi város főterén: tisztviselők és nőcskéik, turista barátom társasága, egy utcai festő tönkrement műve, a Fekete-tengeren túlról érkezett piacos kofák, és mindehhez a háttérben elnyúló drámai mélység...
Tér: agák, bigék, Ricsiék,
ázott kép, orosz nők, az a szakadék...
Hát, azért az a hat perc nem olyan kis idő a kettő közt... És, mivel feltételezhető, hogy ses,amikor hozzákezdett, nem látta még Vuruét, ez azt jelenti, hogy legalább hat percen át gondolkozott a megfejtésén... Hmmmmm. Lassulsz! :)
Na, mindegy, én mindkettőre nyomok, OK?
Tar ágak-bogak rácsai között / kaparásznak az őszi ködök
Egy állóvízről szóló monda, melyben mintegy 1 darab k betű szerepel: magyar nemesember rosszlányokkal szórakozik a parton, akik nem többek germán márványszobroknál, miközben én - hogy is mondjam - tudathasadásos állapotba kerülök Tó-rege, kb egy "k". Récsey káz ott, kő-porosz nők, izé, szakadok.
egy pillanat még, s elillan a varázs
Szóval így vagyunk, apostol uram!? Már meg sem találja az orosz nőt? Növényből készült deréxíjával meg úgy szájon csapott, hogy a nyoma kivörösödött? Úgy, Pál!? Linát meg se lel? Len öve rúzs?
Ez nagyon egyszerre lett, ses. Én átadom a helyem, én csak átutazó vagyok, ritkábban írok...
Vagy lehet egyszerre két feladat ilyenkor?
Az ötödik meg csak egyet ad? Döntsetek!
Én addig sesre felelek:
Ülőbútor tartozékán keresztül hallva más hölgy keresztneve tett rám nagy hatást... Ágypallón át mégse Lilla neve ráz, s...
Parasztember magyaráz: ha a kisboci fent a folyó mellett megtalálná anyját, akkor szopna ott. Mivel azonban a tehén itt lent van, inkább leúszik utána Fönn vóna csecs, inna ám... jő az árral.
S ha úgy teszünk, mintha nem vennénk észre, hogy dixtn szabálytalant nyomott, akkor ez az ötödik és mehetünk tovább. Itt az új sor:
A tiszai árvíz idején egy éltes hölgy, kit megnevezni nem akarok, nagyra nyúlt mellét használja egy asszony vízből mentésére Fán N., vonócsöcsén nő ím jő az árral.
Úgy számolom, ötödik lettem, véletlenül!
Akkor adhatok most én?
Tar ágak-bogak rácsai között / kaparásznak az őszi ködök
(J.A.: Ősz)
