"a szolár akkumulátoroknál több ólmot építenek be, ezzel javulhat néhány paraméter" Legfeljebb a kapacitás. Nem fogják a szolár akksik miatt átépíteni a lemezsajtoló gépeket. Saját tapasztalatok: Eredeti Trabant akksi: 1.) 6 év 7 hónap, 2.) 5,5 év, Varta akksi 11 év (használt autóban vettem, gyártási dátum szerint), helyi v. hazai gyártmányúak: 2-3 év. Zselés UPS akksi 8,5 év. Autóindítóakksit, ha nem rázogatod (rendeltetésszerűen), állandó, nagyjából azonos hőmérsékletű helyen van, nincs túltöltés, túlzott lemerítés, még többet kell kibírnia.
Talán azt is érdemes figyelembe venni, hogy a gépjármű akkumulátora elég mostoha körülmények közt üzemel. Rázkódás - a lemezekből kihulló anyag iszapot képez az akksi alján ami idővel cellazárlatot, önkisülés növekedést okoz. A szélsőséges hőmérsékleti körülmények - nyáron a meleg motor mellett, télen éjjel a mínuszok a derült éjszakában az utcán álló verdánál. Az eseti túlterhelések - amikor indokolatlanul sokat köszörüljük az indítómotort, amely 100A-es áramokkal szopatja szegény hideg aksit.
Ehhez képest szolár alkalmazás esetén nincs rákódás, nicsenek extrém hőmérsékleti körülmények, egyenletesebb a terhelés (nicsenek talán olyan nagy csúcsok).
Biztosan többet kell kibírnia - években - mint a kocsiban.
Azt is olvastam, hogy a szolár akkumulátoroknál több ólmot építenek be, ezzel javulhat néhány paraméter, mivel itt nem szempont a tömeg csökkentés (nem kell cipelnie az autónak vagy a tulajnak)
Elképzelhető a 6-7 év, de lehet, hogy több is. (Az első új Trabantom - amire 7évet vártam - aksija 6V/80Ah -ás volt és 9 évig bírta, csak deszt vizet kellett töltögetni bele ritkán - a korábbi és későbbi akkumulátoraim is a 3 évet meghaladták, de közelébe sem jöttek a Trabi aksijának.)
... szóval kissé drága lenne az ingyen napenergiából nyert villamos energia. Ugyanis nem számoltuk még a napelemeket (ezek talán évtizedekig működőképesek), elektronikát (töltő, inverter - bár ezek a "tudásukhoz" képest aprópénzért elérhetők lesznek és szintén hosszú ideig dolgozhatnak), stb.
Talán ott, ahol van vezetékes áram, nem versenyképes a házi. (De elmondhatja az ember, hogy független, és a függetlenségért mindig nagy árat kellett fizetni - ld. történelem.)
Lenne egy kérdésem!
Valamikor, ha emlékezetem nem csal, a villamos energia ára Magyarországon eltérő volt a városokban és távolabbi településeken (számszerűen nem emlékszem). Azóta sokminden változott. Éppen a kezemnél van a legfrisebb áramszámla (rész áramszámla), itt kétfajta egységár szerepel, 26,80HUF/kWh + 25% ÁFA (33,5HUF/kWh) és 28,00HUF/kWh + 25% ÁFA (35HUF/kWh) - itt nem a "ha többet veszel olcsóbban kaphatod" elv működik. (Ja, ez éppen Budapesten, annak is a szélén fizetendő.)
Szóval az érdekel, hogy egy sűrűn lakott telepűléstől távolabb eső helyen eltérő-e (drágább?) a vill. energia ára?
A gyártók ködösítései ellenére az autóindító és a szolár akksik között nem sok eltérés lehet. "VARTA SOLAR speciálisan lett kifejlesztve, rendkívül alacsony a belső ellenállása" Írhatnám: "az autóindító akksi speciálisan lett kifejlesztve, rendkívül alacsony a belső ellenállása, hogy télen is jó erővel..." A lúgos akkumulátorok töltési hatásfoka sokkal rosszabb, mint a savasé. Lúgos: 1,2 V cellafeszültséghez 1,7 - 1,8 V töltőfesz. kell, kb. 70% marad. Savas: 2 V cellafeszültséghez 2,4 V töltőfesz. kell, kb. 83% marad. Utána még az önkisülési veszteség. Jó savas akku 6-7 évet kibír, persze kapacitáscsökkenéssel. A belső ellenállása nem csökken olyan mértékben, hogy azt normál lakásbani használatnál észrevennéd (TV, hűtő, világítás). Az autóban az egyszem kis akksinak kell megtekernie télen a 0,6 - 2 KW-os indítómotort. A lakást 5-6 böhöm együttes erővel táplálja.
Érdekelt volna mitől szolár akkumulátor a szolár akkumulátor. Keresőbe beírtam, volt néhány találat, de nem sok okosat szedtem ki belőlük. (Igaz fél óránál többet nem keresgéltem.)
A Vartánál volt egy értékelhető mondat, hogy a VARTA SOLAR speciálisan lett kifejlesztve, rendkívül alacsony a belső ellenállása, hogy a szolártöltő a kicsi töltőáramával is regenerálni tudja. Nemigen találtam értékelhető adatokat - sem a kapacitásra, sem a típusra (savas vagy lúgos - feltehetően savas) sem az pl. élettartamra.
Nézegettem a 200Ah/12V és e feletti kapacitású akkukat, áruk bruttó 45-50eFt körüli (bár ezekről sehol nem írták, hogy solár-akkuk).
Az akkumulátorokból speciálisan két alapvető fajta létezik:
- savas
- lúgos
A savas akkumulátorok (ólom akkumulátorok) élettartama általában 3 év (előfordul, hogy többet is kibír, de öreg akku esetében megnő a belső ellenállás, nő az "önfogyasztás" stb.)
A lúgos akkumulátorok élettartama sokkal hosszabb (nem tudom hogy mennyi - de ezeket használták a Postánál és a MÁV-nál sok helyen és sok-sok évig) - talán alklalmasak lennének solár célra.
Ha 5-6db, kb. 50eFt-os aksit 3-4 évente cserélgetni kell ... ???
Lehet, hogy sok az 5-6 aksi, csak biztosra szeretnék menni. Zééé-vel ellentétben a mi nyaralónknál meg van oldva a vezetékes ármellátás, de mivel szerencsére elég nagy a telek és nagyon jó fekvésű (domb teteje, nincs semmi, ami takarna), előbb utóbb meg fogom oldani, hogy legalább mi ne járuljunk hozzá az öreg hölgy kínzásához. Erős környezetvédő ambíciómnak csak a pénztárcám szab határt, ezért egyelőre tervezgetek, számolgatok...
Az említett topik jó ötlet, lehetne egyben egy felmérés, hogy kik a humán és kik a reál tantárgyak kedvelői. Bár gyanítom, ez legalább olyan vegyes eredményt adna, mint a "ki hord sapkát" kérdés...
Ha már a topikoknál tartunk: mivel nem csak a napelem érdekel, hanem minden alternatív energiaforrás és azok felhasználása, kerestem az Index-en aktív fórumot erről, de nem igazán találtam. Ha mégis van ilyen, szívesen vennék útba igazítást.
Azzal a bizonyos "józan pa...."-szel nincs probléma amint látom. Ha a kérdésedet úgy tetted volna fel, hogy egy hétvégi ház energiaellátásánál mekkora akkumulátorral kellene kalkulálni, nem szóltam volna hozzá, mert nincs benne tapasztalatom.
De Te rafinált kérdésfeltevéseddel kiugrasztottad az öreg nyulat a bokorból, most Rajtad a sor számolgass!
(Bár én így első hallásra sokallom az 5-6db 230-250Ah akku - telepet.)
Egy korábbi hozzászóló beszámolt egy tanya villamosításáról - napelemekkel, melynek költségei összemérhetőek voltak a villany bevezetés költségeivel. Megígérte, hogy tapasztalatairól beszámol. Azóta nem ad hírt magáról. Lehet, hogy kérdezni kéne Tőle!
Off
Az már régóta foglalkoztat, hogy kéne nyitni egy olyan topikot, ahol arról lehetne csevegni, ki milyen tantárgyat szeretett, vagy nem - és ha meg tudná mondani miért. Ide csak olyan hozzászólókat várnék, akik már több éve tapossák az Élet rögös útját, azaz emlékeik már letisztultak. Egy ilyen topikot én még nem nyithatok, mert zöldfülű vagyok - nincs elég hozzászólásom. (Az is lehet, hogy van ilyen, csak még nem találtam rá.)
Off Igaz, levelezőn érettségiztem, osztálytársaim rám osztották a tisztet, hogy mint fizikából a legjobb eredményt elérő, adjam át a tanárnőnknek a virágot. Utána kérdezgette "Ez ki volt?", mivel soha egy fizikaórán sem látott. A törit viszont én nem kedveltem.
Először is köszönöm válaszodat, megkaptam amit kerestem és most már azt hiszem nem is felejtem el. Lényegesen egyszerűbb volt, ahogy leírtad, mint egy-egy fizikával foglalkozó internetes oldal felvázolása.
Annyira nem OFF a téma, mivel arra voltam eredetileg kíváncsi, hogy mennyit bírnak a napelemes akkumlátorok (230-250Ah) egy hétvégi ház esetében. Az alapján amit levezettél úgy gondolom, hogy kb. 5-6 akkumlátor tudna elegendő áramot szolgáltatni.
Eddig még nem volt panaszom a "józan paraszti eszemre", de egyszer mindennek eljön az ideje... Még most is le tudnék érettségizni magyarból, földrajzból, de a fizika volt az egyetlen tantárgy, amiből eljutottam odáig, hogy középiskolában pótvizsgáznom kellett. (No, ez tényleg OFF volt, csak azoknak írtam le, akik csodálkoznak, hogy nem lehet érteni egy ilyen egyszerű dolgot).
...Szóval:mi alapján tudom kiszámolni teljesítmény alapján az energiafelvételt?
A teljesítményt megszorzod az idővel, az elvégzett munkát kapod. (munka = energia, illetve az energia munkavégző képesség, mértékegységük megegyezik)
Például egy 1kW teljesítményű fogyasztó 1óra (1h) alatt 1kW*1h=1kWh munkát végez, energiafelvétele 1kWh.
Az energia (és a munka) SI mértékegysége a J (Joule) 1J=1W*1s=1Ws (wattsecundum) mivel 1óra=3 600s (s=secundum=másodperc) 1kWh=1 000Wh=1 000W*3 600s=3 600 000 Ws =3 600 000J=3,6MJ
...Ez így talán buta kérdés, úgyhogy ésszerűsítem: van mondjuk egy 100Ah-s aksi és működtetek róla egy 500w-os eszközt. Mennyi ideig működik az aksi?
Ez az ésszerűsített változat... ez már buta kérdés - illetve pontosításra szorul.
Egy akkumulátor kapacitását (töltéstároló képességét) jellemezzük Ah (amperórával).
Ez azt jelenti - példádnál maradva - egy 100Ah aksi 100A (amper) áramot képes leadni 1órán keresztül. (bár gyakorlatilag egy 100Ah-s aksit nem illik 100A-rel egyhuzamban 1órán keresztül terhelni - tönkremehet) Az, hogy mennyi energiát tárol az akkumulátor, kell tudni az akkumulátor feszültségét is! Ha az aksi pl. 12V-os, 12V*100A*1h=1200Wh=1,2kWh=1,2*3,6MJ=4,32MJ
Folytatnám a példádat, de kicsit alkudoznék. Legyen az eszköz (itt jobban illik a fogyasztó kifejezés) 500W helyett 600W-os (könnyebb a számítás, akár fejben is) Ha a 600W-os szintén 12V-os fogyasztót rákapcsoljuk a 100Ah-s 12V-os aksira, akkor 50A áram fog folyni (12V*50A=600W) Ez az akkumulátor ezt a fogyasztót 2 órán keresztül képes működtetni.
2h*50A=100Ah
Lényegében itt nincs is szükség az akku feszültségének ismeretére, de a fogyasztó és az akku feszültségének meg kell egyezni!
(Az 500W-os "eszköz" kicsit tovább fog működni mint 2 óra.)
Itt feltételeztem, hogy az akkumulátornál nem lépnek fel veszteségek!
Kicsit hosszúra nyúlt válaszommal csak arra szerettem volna felhívni a figyelmedet, hogy egy gondolkodni akaró ember képes "józan paraszti ésszel" megtalálni a problémájára a választ, még akkor is, ha nem reál érdeklődésű. Ha mégsem, akkor kérdez.
Egy a fizikához kicsit és értők számára egyszerű kérdésre szeretnék választ kapni. Próbáltam rákeresni, de eddig nem leltem laikus számára érthető leírást...
Szóval: mi alapján tudom kiszámolni teljesítmény alapján az energiafelvételt? Ez így talán buta kérdés, úgyhogy ésszerűsítem: van mondjuk egy 100Ah-s aksi és működtetek róla egy 500w-os eszközt. Mennyi ideig működik az aksi?
Tessék engem nem lenézni, rég volt az iskola és akkor sem voltam jó a reálból... :)Köszönöm a válaszokat!
Szia Erbe! Nem gondolom, hogy nagyigenyu lennek egy ilyen keressel. Ha utanaszamolok, akkor egy ilyen informacio: 366*24=8784db adat. Ha valakinek van ilyen adatbazisa, akkor nem nagy kunszt ezt eloallitani. Meg mindig nem ertem, miert kerul ez 210 ft+AFA-ba. ~ 24ft+AFA egy meres. Ennyi penzert szivesen mernem a homersekletet. Ja es hozzateve, hogy az allam finanszirozza a mukodesem koltsegeit. Szoval elmehet az OMSZ az adataival melegebb egtajakra. Udv, Gabor
a számitásból kiderül hogy a legjobb szélviszonyok a legjobb hatásfok és ami még otthon kivitelezhető 3-4 méteres lapátok mellett sem lehet 0.5 kilovattnál nagyobbat épiteni.
"a tavalyi ev adatait 1 oras felbontasban kuldjek" Nem is vagy kisigényű! Ilyen felméréseket egyetemek szoktak készíteni alkalmanként egy-egy tanulmányhoz, disszertációhoz, de nem egész országra órás felbontásban. Csodálkozol, hogy pénzt kérnek érte?
Na ja, de gondolj bele. Meg vannak határozva a feladatai egy alapítódokumentumban. Ezek a közfeladatok. Ezen túlmenően nem kötelessége, legfeljebb pénzért adatokat adni. Ezek beszerzése neki költség. Az igaz, hogy a fedezete viszont közpénz. Tudod, mit kezelési költség, azt kész.
Sziasztok, Hotechnikai szamitasokhoz szuksegem lenne reszletes homerseklet adatokra Kecskemet korzetere vonatkozoan. Van valakinek ottlete, honnan szerezheto be ilyesmi adatbazis. Irtam levelet az OMSZ-nek, hogy a tavalyi ev adatait 1 oras felbontasban kuldjek meg nekem. Erre jott a valasz, hogy 210.000Ft+AFA. Klassz mi? En azt hittem ez koltsegvetesi intezmeny. Udv, Gabor
Nézz utána a hőszivattyúk működési leírásainál. Pontos leírást ne várj tőlem, de ez így van. Kiindulópontok: www.geowatt.hu, www.geosolar.hu, Magyar Épületgépészet, LIV. évfolyam, 2005/7. szám: A környezetbarát hõszivattyús fûtéstechnika A szélkerék a szél energiatartalmának valóban kb. 20-25%-át fogja be, bár néhányan 50%-al reklámozzák magukat. Itt azt próbáltam elemezni, mire számíthatsz, ha nem áramot termelsz vele, hanem megpróbálod a mechanikai energiát a lehető leghatékonyabban hasznosítani. A hőszivattyúk számításáinál én is jobban szeretném inkább a hatékonyság kifejezést, de a gyártók-forgalmazók ragaszkodnak a hatásfokhoz. Jobban mutat.
Épen müxik, de csodát ne várj tőle. Az olcsóbban 300 mAh-s akksi van, a cédula szerint egy év múlva cserélni kell, a drágábban 600 mAh-s az akksi. Ha azt akarod, hogy rendesen világítson, akkor illő, hogy 5-6 órán keresztül érje a tűző nap fénye.
Arra jó, hogy hangulatvilágítás (a lépcső szélén levő erkélyládákban vannak a virágjaim, itt vannak a szolárlámpák, jelzik a lépcső szélét, bár van korlát is). Van egy a nappali szobámban is, ez arra jó, ha éjjel ki kell menni a Wc-re csapraverni magam, akkor nem csapok zajt a székek felrugásával, stb. mert mint egy kis mécses, világít a szolárlámpa. Hogy rendes fényt adjon, ezt is kiviszem napoztatni.
Szóval ez a helyzet, nem egy nagy durranás, de hangulatos (amúgy sárga és fehér LED-es kivitelben is láttam).
Az η (éta) a hatásfokot jelöli az L munka jele N a teljesítményé (régen így jelölték!) h (alsó index ) jelentése - hasznos b (szintén alsó index) jelentése - befektetett
Vagyis a hatásfok a hasznos(hasznosítható, hasznosított) munka (energia) és a befektetett munka (energia) hányadosa (teljesítményre is ugyanez). Mértékegység nélküli viszonyszám, általában százalékos formában használatos. A hatásfok nem lehet nagyobb mint 1 (azaz 100%).
Ezt egy "Négyjegyű függvénytáblázazok" c. kiadványban találtam. Kemény fedelű, tizennyolcadik kiadás, Tankönyvkiadó 1961. Nos, valamikor ezt használtam a gimnáziumban. (Megvan még a fizikakönyv is, de nincs most kéznél.)
Ekkorát változott volna a világ azóta?
No meg volt olyan is, hogy energiamegmaradás törvénye. Igaz, hallottam arról is, hogy ezt ma már vitatják, biztosan igazuk van, de örökmozgót mégsem csinált még senki!
Az álmoskönyv szerint felvételin sem illik hangoztatni!!!
a szélkerék ugyebár a szél mechanikai energiáját forgómozgássá alakítja. itt máris fellép valamennyi veszteség. tekintsük mondjuk a szél energiájának 25-30%-át, ami itt hasznosul. a forgómozgás példádban egy kompresszort hajt. a hajtásnál súrlódás és egyéb veszteségek miatt a hatásfok itt is elmarad a 100%-tól (szerintem biztos jócskán). azt a mondatot nem értem, hogy "A hasznosított hő energiája többszöröse lehet a sűrített levegőben tárolt energiának, együtt a kettő pedig meghaladhatja a szélkerékből kivehető mechanikai energiát."
én ezt elképzelhetetlennek tartom. a szélkerék által szolgáltatott energiánál többet biztos nem nyerünk ki belőle. ezt a "relatív hatásfok" dolgot sem értem (fizikából biztos hiányoztam, amúgy is elég hiányosak az ismereteim e téren)
