Egy közbevetőleges kérdésem lenne:
Budapesten, vagy környékén hol lehet tavasszal elfogadható áron vizinövényeket szerezni?
Nekem ami mist benne van - balatoni hínár - az vagy kibírja, vagy nem. Ha nem, jövőre hozok újat, de jó lenne egy kis változatosság, több növénnyel.
Ja és tóparti is lehet.
A hínárok nem egynyáriak, gyökereiket a tó alján lévő iszapba engedik. Mivel ezek mélyvízi növények, így nem igazán szeretik ha a jég a közelükbe ér, vagyis valószínűleg tönkremennének.
Ezt a vízililiom dolgot tisztázni kellene, mert már nem tudom ki mit ért vízililiomon.
Ismereteim szerint ez a tündérrózsa "népies" neve. Ugyanígy használják néhányan a lótusz nevet is tavirózsára, pedig a kettő nem ugyanaz. A kagylóvirág és a vízisaláta viszont ugyanaz a növény. A vízijácintot hallottam már vízitöknek is hívni a felfúvódott hólyagszű képződményei miatt.
demjengi: Kellene egy kép erről a vízililiomról, hogy mit értesz vízililiom alatt.
Matrixxx
A hínárfélék valószinűleg egynyáriak, a tócsagaz pl. kis magokat szór el tél elott, abbol kel ki jövőre. Szerintem érdemes bevinni, így duplázod az esélyt. Gyanítom, hogy fény kell neki.
A vízililiomhoz nem értek. Annak is olyan kis fekete nemtudommi a gyökere, mint a tündérrózsának? Ha igen, valószínűleg rokonok, és hasonlóan kell kezelni. Bővebbet a latin neve birtokában lehetne a neten kideríteni.
Köszönöm a tanácsokat, de szeretnék akkor most pontosítani.
A zebra kákát visszarakom a tóba.
A tündérrózsát pincébe, mert nem mély a tavunk.
Mit csináljak a hínárral és a vizililiommal???
Köszönöm a türelmet hozzám.
Hello!
Demjengi - Minden gyékény, káka és mocsári növény maradhat a tóban. Az írisz (nőszirom) is jól bírja a telet. Bond-nak igaza van: ez mind "megszokta", hogy akár a gyökere is belefagy a vízbe". Ami neked van az a zebra káka névre hallgat.
A jégtelenítő jó és hasznos dolog. Ennél viszont egyszerűbb és olcsóbb megoldás is van, ami nekem több éve bevált:
http://www.kertito.hu/gondozas_evszak.html - klikk a "Kertitó Tipp"-re.
Az általad írt: "Átfolyás: 300 l/perc" (1,8 m3/óra) nekem nagyon soknak tűnik, ez télen túl nagy vízmozgás, ami nagyon hűtheti a vizet. A 300 l/óra már elfogadható a tónak is.
Bond: SUNI - még nem volt szerencsém hozzájuk.
Kedves Bond!
A jegesedés gátlót a sógorom vette 14 000 Ft-ért. Bocs a nevet elírtam BricoStore áruházat akartam írni. Ez olyan mint az OBI csak egy kicsit drágább szerintem.
A mi tavunk kb 30 cm-es mély, kivéve ahol a szivattyú található, ezért is gondoltam, hogy inkább megpróbálom bent teleltetni a növényeket. Jövőre nagyobbítjuk, és mélyítjük a tavat, akkor lehet, hogy nem fogom kiszedni sem, a halakat sem a növényeket.
A zebrakákát köszönöm, így már tudom a nevét is. A férjem Fradi drukker, így amikor meglátta ezt a növényt azonnal meg kellett vennünk.
Azt a zöld csíkost zebrakákának hívják, nekem is van. Szerintem az ilyesmit benne lehet, hagyni a tóban, hiszen a természetben is "megszokta", hogy akár a gyökere is belefagy a vízben. Persze még nem tapasztalatból beszélek, majd kiderül tavasszal. :-) Én a tavirózsámat is bennhagytam, 60 centi mélyen, meg az összes mocsári növényt. Egyedül a vízijácintot és a vízisalátát hoztam be, de a jácintokon már most látszik, hogy nem fogják kibírni, pedig viszonylag világos helyre tettem őket. Valahol azt olvastam, hogy világítani is kellene nekik.
A jegesedésgátló jó dolog, de biztos drága. Én azt tervezem, goft egyszerűen egy forró vizes fazékkal léket olvasztok, ha szükség lesz rá. Az, hogy néhány órára befagy, még nem gond.
A rendes szivattyút is benne lehet hagyni a vízben, az első áramszünetig nem lesz semmi baja. :)
Ez a BrisoStore valamilyen víztechnikával kapcsolatos szakbolt?
Szia Gobe! Csak most tudok válaszolni, mert szabin voltam.
A szerkentyű neve: GARDENA IP 300 jegesedés gátló szivattyú.
Kapható a BrisoStore-ban.
Egyéb paraméterei:
Néveleges teljesítmény: 4,5 W
Átfolyás: 300 l/perc
Max. szállítási magasság: 0,7 m
Max. merülési mélység: 1,0 m
Feszültség: 230 V
Frekvencia: 50 Hz
Én is bajban vagyok a növények teleltetésével. Van tavirózsa, vizililiom, hínár és még egy aminek a nevét nem tudom. Kb 80 cm-re nő, hosszú vékony szárai vannak amik hagymaszárra emlékeztetnek, és érdekessége, hogy vízszintesesen zöld fehér csíkosak. Tegnap vödrökbe tettük és a pincébe raktuk le. Nem tudom, hogy túlélik-e így a telet.
Sziasztok
Köszi, aranyosak vagytok! :)))
Az enyém krémszínű, egyik-másik szirom külső oldalán rózsaszínes volt.
Mindjárt megnézem a linkeket, és ha találok olyat, megmutatom.
Itt találhatsz jó néhány képet a tavirózsákról.
http://www.kertito.hu/novenyek_tunderrozsak.html
http://www.kertito.hu/novenyek_tunderrozsak2.html
Méretben és formában nagyon sok féle létezik.
Bond:
Attól, hogy sárga vagy rózsaszín még nem trópusi. Inkább maradjunk a "csicsás sokszínű"-nél, az biztos melegebb éghajlatról származik.
A buzoganyt, amikor elfagyott, vagd vissza 1-2 centimeterrel a vizszint FOLOTT. Hasonloan kell eljarni minden mocsari/sekely vizi novennyel, ha jol tudom.
Ezek szerint megiscsak mezei tunderrozsad van. Milyen szinu a viraga? Ha valami csicsas (piros, sarga, tobbszinu), akkor nagy valoszinuseggel tropusi. Ha feher, akkor jo esellyel mersekelt egovi.
Itt van nehany cim, ahol a tropusiak attelelteteserol irnak:
http://www.createapond.com/winterizing1.htm
http://www.webbsonline.com/faq.html#20
http://www.webbsonline.com/wintertips.html#Tropical Water Lilies
http://www.ext.colostate.edu/ptlk/1027.html
http://members.aol.com/BathsGardn/ponds.html
MatriXXX, ez az, ez az, hurrá! Végre megtudtam a nevét! :) Élőben egyébként még szebb, sokkal áthatóbban kék a buzogány.
James Bond: még ennél is egyszerűbb: kicsi, kb 10-12 cm átmérőjű levelei vannak, és a virágai sem ilyen nagyok és nem emelkednek ennyire a víz fölé. Amúgy a külalakja stimmel, lehet hogy csak az én szememet verik át kicsit a kép arányai.
Ezek szerint hagyjam ott bátran, a növény életben marad, akkor is, ha a felszínről elhalnak a levelei? Mert azok fagynak-fonnyadnak már elfele rendesen (volt a múlt héten is már mínusz fok hajnalban).
És mit tegyek a buzogánnyal? Ő egyértelműen legalább felerészben a víz fölött van. vagy azt is lehet nyugodtan hagyni elhalni, a gyökér túléli odalent a telet és kihajt újból tavasszal?
Hello Thor!
Csak nem ez az a kék buzogányú virág?
http://www.kertito.hu/images/sellovirag.jpg
Fontos, hogy a tavirózsa gyökere és a jégtakaró között minél nagyob (legalább 15-20 cm) vízréteg legyen. Egy jó hideg télen a jég akár 20-40 cm vastag is lehet.
A külső átteleltetéshez valóban nem igazán jó a sötét pince és a vödör víz. Inkább egy világos, ablakos, meleg garázs és egy kisebb hordó víz, amely kb. olyan mély legyen mint amilyen mély most a tó. A vizet pedig részben cserélni kell, hogy friss maradjon.
A legjobb az lenne, ha maradhatna a növény a jelenlegi helyén.
Köszi Gobe, JBond, Matrixxx! :)
Azt hiszem, tök átlagos vízililiom, amit egy mezei kertészetben kapni lehet. Ott a nyáron, amikor vettem, mondtak olyat, hogy vödörben, pincében áttelel, de ez elég valószínűtlenül hangzik. Egy pince sötét, egy vödörnyi víz meg könnyen berohad. A tavacska szerintem nem mélyebb 60 centinél, azt hiszem, pont annyi. Meg van egy másik növényem is, aminek nem tudom a nevét, nagy, lándzsás levelei vannak, kb. fél méterrel nyúlik a víz fölé, és kik levendulakék buzogányokat virágzik. Az meg végképp nem él 60 centivel a víz alatt.
Először is tisztázni kellene, hogy a vízililiom alatt a tündérrózsára (water-lily, latinul: nymphaea)gondolsz?
Ha igen akkor csatlakozom ahhoz, amit James Bond írt, azzal a megjegyzéssel, hogy ha ez egy trópusi tavirózsa, akkor elég nehéz dolgod lesz az átteleltetéssel.
En sem ismerem a vizililiomot, de az alapkerdes az, hogy mersekelt egovi vagy tropusi novenyrol van-e szo. Ha a helyi tavakban egyebkent is megelne, akkor egyszeruen rakd melyebbre, hogy ne fagyjon bele a vizbe (mondjuk 60 cm-re). Ha tropusi, akkor be kell vinni, es utananezni, hogy mit kell vele csinalni.
A neten nem sokat talaltam rola a magyar neve szerint, de utalasokbol arra kovetkeztetnek, hogy vannak olyan fajtai, amik megelnek nalunk (egyes varosok cimereben benne van), meg vannak olyanok, amik nem. Szoval, tudni kene, hogy milyen fajta.
Nem tudod a latin nevet veletlenul, annak, ami neked van?
Thor:
Ne haragudj, hogy nem válaszoltam, de részemről nem tudok konkrét dolgot mondani, mert nekem a balatonból származó mindenféle azonosítatlan úszó objektumok :o) vannak a vízben amik magasról sz@rnak mindenféle időjárásra... :o)))
Viszont a vizililiomot valószínű célszerű lenne valami konténerben viszonylag melegebb helyre (garázs, stb) elszállásolni. Az a kéréds, hogy milyen a töve, mert ugye a természetben is átvészeli a telet, csak az a kéréds, hogy ehez mekkora mélységre van szüksége. Valaki hozáértőbb válaszát várjuk, immár ketten!!! :o)))
Bond:
2250l/óra... Hááát, valószínű nagy a tó.... :o))))
Ha én egy ilyet beüzemelnék valószínű három nap alatt a halaim testének 99%-a izom lenne a folyamatos sprinteléstől.... :o)))))
A fentebbi lavakobol van es jo nagy (60x240x180cm), a vizatfolyas 22500 liter/ora (!). Sajnos a to meretet nem irja, de baromi nagy lehet. Egy masik tavaban 5000 liter vizben 40 koit tart, atlagos hosszusaguk 56 cm. Az jo sok kilo hal, ugyhogy nekem a nehany aranyhalamhoz nehany kodarab is eleg lesz. :-)
Minderrol itt ir:
http://www.koi.com.my/ubb/Forum4/HTML/000058.html
Igen, neked lecsepegtetos van tulajdonkeppen. Vegul is csak az a lenyeg, hogy a szuroanyag ne legyen folyamatosan viz alatt.
A cikkek szerint a csepegtetos szuro 10-100-szor hatekonyabb. Ilyeneket hasznalnak szennyviztisztitokban is.
A mechanikai szennyezodesrol kulon kell gondoskodni eloszuressel.
Meg nincs konkret szurom, de azt hiszem, egyszeruen annyi lesz, hogy a to egyik felere teszek egy pumpat, amelynek a kivezetese a masik felen egy magas korakason vegigfolyik. Igy keringeti a vizet is (tudnak a falakon levo bacik is dolgozni).
Hát, azért egy kőkupacon lefolyatni nem igen elég.
A víz áramlási sebessége kb. 10cm/perc kell hogy legyen, és ezt nagy felületű szűrőanyagokkal lehet megoldani. Persze nem a méreg drága hüleségekre gondolok, meg lehet ezt oldani hétköznapo anyagokkal is, mint a szövet, légszűrőszivacs, csempetörmelék. Mondjuk a kavics is jó, csak abból alég magas torony kell, nem?
De ha így vesszük akkor nekem lecsepegtetős van... :o))) Na jó, nem teljesen, mert nem csepeg, hanem folyik, de megvan a 10-15cm/perces áramlási sebesség. Így meg tudnak tapadni a baktériumok a szűrőközegben. Arra egyébként ügyelni kell, hogy ilyen anyag legyen a szűrőben! Nálam ez csempetörmelék, aminek a porózus felén nagyon szépen éldegélnek a bacik...:o)
De az mindenkéépen tény, hogy a csepegtetős, és hasonló elven működő szűrők messze jobb hatásfokúak, mint a vásárolható "kifejezetten tószűrő most ajándék szűrőbetéttel"... :o)
De persze azt sem kell elfelejteni, hogy a csepegtetős szűrő kialakításától függően nem mindíg tudja eltávolítani a mechanikai szennyeződéseket a vízből, és ebben az esetben ezt külön kell megoldani.
De van valami konkrét terved, elképzelésed, hogy hogy fog kinézni? Vagy már megvan? :o)
Szoktad merni a vizet? Mennyi a nitrit es a nitrat?
Nekem azert tetszik a csepegtetos szuro, mert nem kell ra sokat kolteni. :) Csak lefolyatod a vizet egy kokupacon. Van persze hordos valtozata is, abbol is joval kisebb kell, mint alameritettbol.
Tetszett, amit egy 20000 literes to tulajdonosa irt egy forumon: amiota atallt csepegtetos szurore, a regi szurohazaban elfer egy billiardasztal meg egy barpult. :)
Nem, nem lecsepegtető. Egy egyszerű, földbe süllyesztett külső szűrő van, aminek bio tekintetben az az előnye, hogy olyan 100 literes, a benne lévő szűrőanyag igen nagy felületet biztosít, az átfolyás sebessége pedig mindössze 300l/óra. A szűrőréteg felső részén vastag algakolónia is létrejött, ami tovvább növeli a hatásfokot bioszűrés tekintetében...
Attól függ mekkora a tó. Egy kisebb tó falának nincs akkora felülete, hogy elég baci megtapadjon rajta. No meg az iszap mennyiség nagyon fontos. Az nagyban segíti a tó tisztaságát. De azért egy lassú szűrő pont az említett nitrit miatt nem árt.
Az UV szűrő meg pont emiatt szerintem hülyeség. Az UV az algákon kívül, minden bacit kiöl a vízből, és ezzel rendesen felborítja a biológiai rendszert. Akváriumban is csak betegség esetén fertőtlenítésre ajánlják, max. ritka periodikus használatra.
Az előbbire visszatértve, szerintem a készen kapható tószűrők szűrés tekintetében semmire sem jók, mert a szűrőanyag is a tóban van. A bomlástermékek szépen visszatérnek szűrés nélkül. Én ezért is építettem nagy külső szűrőt, ami azóta is kiválóan működik. Lentebb valahol van róla leírás.
Az a terheltsegtol fugg (rothado novenyek, mennyisege, halurulek, kivulrol belehullo/mosodo szemet). A mechanikai szures nem rossz, mert kiszuri az apro rothado anyagokat, amik az ammonia es nitrit szintjet megemelik. A bioszurovel kapcsolatban nekem is ketsegeim vannak, hiszen a bakteriumok a falakon is megelnek, lehet, hogy eleg lenne keringetni a vizet, hogy eljusson hozzajuk. Sokan eskusznek az UV szurore alga ellen, de en meg nem probaltam.
Nalam a nitrit szint jelenleg 0.5 mg/l, ez mar a karos kategoriaba esik, ezert sozom a vizet, hogy a halak ne dogoljenek meg. Viszont folyamatosan csokkent le 10 mg/l-rol. Erdekes, hogy a halak azt is kibirtak, pedig mar 1 mg/l-nel azonnali 50-75%-os vizcseret javasolnak. Van olyan erzesem, hogy a kulonfele tavi vegyszereket, berendezeseket gyarto cegek egy kicsit tulijesztgetik az embert.
