En sem ismerem a vizililiomot, de az alapkerdes az, hogy mersekelt egovi vagy tropusi novenyrol van-e szo. Ha a helyi tavakban egyebkent is megelne, akkor egyszeruen rakd melyebbre, hogy ne fagyjon bele a vizbe (mondjuk 60 cm-re). Ha tropusi, akkor be kell vinni, es utananezni, hogy mit kell vele csinalni.
A neten nem sokat talaltam rola a magyar neve szerint, de utalasokbol arra kovetkeztetnek, hogy vannak olyan fajtai, amik megelnek nalunk (egyes varosok cimereben benne van), meg vannak olyanok, amik nem. Szoval, tudni kene, hogy milyen fajta.
Nem tudod a latin nevet veletlenul, annak, ami neked van?
Thor:
Ne haragudj, hogy nem válaszoltam, de részemről nem tudok konkrét dolgot mondani, mert nekem a balatonból származó mindenféle azonosítatlan úszó objektumok :o) vannak a vízben amik magasról sz@rnak mindenféle időjárásra... :o)))
Viszont a vizililiomot valószínű célszerű lenne valami konténerben viszonylag melegebb helyre (garázs, stb) elszállásolni. Az a kéréds, hogy milyen a töve, mert ugye a természetben is átvészeli a telet, csak az a kéréds, hogy ehez mekkora mélységre van szüksége. Valaki hozáértőbb válaszát várjuk, immár ketten!!! :o)))
Bond:
2250l/óra... Hááát, valószínű nagy a tó.... :o))))
Ha én egy ilyet beüzemelnék valószínű három nap alatt a halaim testének 99%-a izom lenne a folyamatos sprinteléstől.... :o)))))
A fentebbi lavakobol van es jo nagy (60x240x180cm), a vizatfolyas 22500 liter/ora (!). Sajnos a to meretet nem irja, de baromi nagy lehet. Egy masik tavaban 5000 liter vizben 40 koit tart, atlagos hosszusaguk 56 cm. Az jo sok kilo hal, ugyhogy nekem a nehany aranyhalamhoz nehany kodarab is eleg lesz. :-)
Minderrol itt ir:
http://www.koi.com.my/ubb/Forum4/HTML/000058.html
Igen, neked lecsepegtetos van tulajdonkeppen. Vegul is csak az a lenyeg, hogy a szuroanyag ne legyen folyamatosan viz alatt.
A cikkek szerint a csepegtetos szuro 10-100-szor hatekonyabb. Ilyeneket hasznalnak szennyviztisztitokban is.
A mechanikai szennyezodesrol kulon kell gondoskodni eloszuressel.
Meg nincs konkret szurom, de azt hiszem, egyszeruen annyi lesz, hogy a to egyik felere teszek egy pumpat, amelynek a kivezetese a masik felen egy magas korakason vegigfolyik. Igy keringeti a vizet is (tudnak a falakon levo bacik is dolgozni).
Hát, azért egy kőkupacon lefolyatni nem igen elég.
A víz áramlási sebessége kb. 10cm/perc kell hogy legyen, és ezt nagy felületű szűrőanyagokkal lehet megoldani. Persze nem a méreg drága hüleségekre gondolok, meg lehet ezt oldani hétköznapo anyagokkal is, mint a szövet, légszűrőszivacs, csempetörmelék. Mondjuk a kavics is jó, csak abból alég magas torony kell, nem?
De ha így vesszük akkor nekem lecsepegtetős van... :o))) Na jó, nem teljesen, mert nem csepeg, hanem folyik, de megvan a 10-15cm/perces áramlási sebesség. Így meg tudnak tapadni a baktériumok a szűrőközegben. Arra egyébként ügyelni kell, hogy ilyen anyag legyen a szűrőben! Nálam ez csempetörmelék, aminek a porózus felén nagyon szépen éldegélnek a bacik...:o)
De az mindenkéépen tény, hogy a csepegtetős, és hasonló elven működő szűrők messze jobb hatásfokúak, mint a vásárolható "kifejezetten tószűrő most ajándék szűrőbetéttel"... :o)
De persze azt sem kell elfelejteni, hogy a csepegtetős szűrő kialakításától függően nem mindíg tudja eltávolítani a mechanikai szennyeződéseket a vízből, és ebben az esetben ezt külön kell megoldani.
De van valami konkrét terved, elképzelésed, hogy hogy fog kinézni? Vagy már megvan? :o)
Szoktad merni a vizet? Mennyi a nitrit es a nitrat?
Nekem azert tetszik a csepegtetos szuro, mert nem kell ra sokat kolteni. :) Csak lefolyatod a vizet egy kokupacon. Van persze hordos valtozata is, abbol is joval kisebb kell, mint alameritettbol.
Tetszett, amit egy 20000 literes to tulajdonosa irt egy forumon: amiota atallt csepegtetos szurore, a regi szurohazaban elfer egy billiardasztal meg egy barpult. :)
Nem, nem lecsepegtető. Egy egyszerű, földbe süllyesztett külső szűrő van, aminek bio tekintetben az az előnye, hogy olyan 100 literes, a benne lévő szűrőanyag igen nagy felületet biztosít, az átfolyás sebessége pedig mindössze 300l/óra. A szűrőréteg felső részén vastag algakolónia is létrejött, ami tovvább növeli a hatásfokot bioszűrés tekintetében...
Attól függ mekkora a tó. Egy kisebb tó falának nincs akkora felülete, hogy elég baci megtapadjon rajta. No meg az iszap mennyiség nagyon fontos. Az nagyban segíti a tó tisztaságát. De azért egy lassú szűrő pont az említett nitrit miatt nem árt.
Az UV szűrő meg pont emiatt szerintem hülyeség. Az UV az algákon kívül, minden bacit kiöl a vízből, és ezzel rendesen felborítja a biológiai rendszert. Akváriumban is csak betegség esetén fertőtlenítésre ajánlják, max. ritka periodikus használatra.
Az előbbire visszatértve, szerintem a készen kapható tószűrők szűrés tekintetében semmire sem jók, mert a szűrőanyag is a tóban van. A bomlástermékek szépen visszatérnek szűrés nélkül. Én ezért is építettem nagy külső szűrőt, ami azóta is kiválóan működik. Lentebb valahol van róla leírás.
Az a terheltsegtol fugg (rothado novenyek, mennyisege, halurulek, kivulrol belehullo/mosodo szemet). A mechanikai szures nem rossz, mert kiszuri az apro rothado anyagokat, amik az ammonia es nitrit szintjet megemelik. A bioszurovel kapcsolatban nekem is ketsegeim vannak, hiszen a bakteriumok a falakon is megelnek, lehet, hogy eleg lenne keringetni a vizet, hogy eljusson hozzajuk. Sokan eskusznek az UV szurore alga ellen, de en meg nem probaltam.
Nalam a nitrit szint jelenleg 0.5 mg/l, ez mar a karos kategoriaba esik, ezert sozom a vizet, hogy a halak ne dogoljenek meg. Viszont folyamatosan csokkent le 10 mg/l-rol. Erdekes, hogy a halak azt is kibirtak, pedig mar 1 mg/l-nel azonnali 50-75%-os vizcseret javasolnak. Van olyan erzesem, hogy a kulonfele tavi vegyszereket, berendezeseket gyarto cegek egy kicsit tulijesztgetik az embert.
Nekem is van kerti tavam, bar tapasztalatom meg csak erre az evre korlatozodik. Egy kis 250 literes muanyag toval kezdtem, halak nelkul, amit nyar vegen nagyobbra csinaltunk. A mostani 1600 literes, kb. 8 m2 feluletu. A szuro hazilag keszult egy etelesdobozbol, de a nagy tohoz gondolkozom egy komolyabb szuron. Ezzel kapcsolatban erdekelne, hogy Budapesten hol van olyan uzlet, ahol ezekbol komoly valasztek van? Itt Szegeden minden boltban csak ugyanaz az 1-2 fajta van, ez nekem keves.
Sok konyvet, netes oldalt, forumot elolvastam a tavakrol, de azert meg igencsak kezdonek szamitok. Azert ha valakinek kerdese van, szivesen valaszolok ha tudok.
Az más! :o)
Ezt egy pumpával is meg lehet oldani - ahogy mondtam. Az a lényeg, hogy mozogjon a víz felszíne. Valószínű a labdás megoldás is így működhet, habár komoly hideg esetén az már szerintem hatástalan.
Demjengi: ha esetleg van valami technikai adat, meg iylesmi, azt megoszthatnád velünk! :o)
Sziasztok! A múltkor érdeklődtem egy tó melegítő berendezésről. Mint kiderült ez a berendezés nem melegít, hanem vibrál, és így akadályozza meg a befagyást. A sógorom, már vett, úgy hogy ki fog derülni, hogy működik vagy nem.
Ez nem lenne rossz, csak attól tartok, hogy nálam a 70 centi minusz 10cm jég, minusz 10-15 centi levegőréteg után maradna kb.50cm víznagasság. Az meg nem hiszem hogy elegendő a biztonságos átteleléshez, Mert annak a nincs olyan nagy magassága, hogy szigeteljen az alsó rétegek felé...
Olvastam egy "okos" megoldást a téli fagyos időkre vonatkozólag...: Amikor befagy a kerti tó vize, léket kell vágni rajta és a vízszintet kb.10-15 cm-rel csökkenteni kell. A léket betakarni, mondjuk szalmával, szigetelőanyaggal és az így keletkezett levegőréteg a jég és víz között jótékony hatással van a halakra is.
Nálam öt aranyhal, és két Koi a 70 centis vízben vészelte át a telet, bármilyen komolyabb megrázkódtatás nélkül. :o) Persze minden nap törtem egy kis léket nekik (nem az egészet!) - sőt volt hogy naponta többször. Ahogy fagyott, én úgy csoszogtam ki a lapáttal... :o))) Meg persze előtte jól feltápláltam őket - kaptak vitaminos kaját.
Tószivattyú ügyben megegyezik a véleményünk. Ami elérhető áron van, az olyan nevetségesen kis szűrőrésszel van szerelve, hogy kár vele foglalkozni... Én inkább rászánok 20ezret egy rendes szivattyúra. (Megelőzendő a későbbi saját "szívást" :o)))))...)
Sziasztok!
Ez a tószél probléma minket is foglalkoztat.
Van egy könyvünk (Csináld magad sorozat, Hans-Werner Bastian: A kerti tó), abban is javasolják ezt a kavicsos fólia dolgot (kőzúzalékkal vagy homokkal szórt fólia), ezt lehet készen is kapni, de lehet, hogy jó drága. Van magyar cím is benne, ha valakit érdekel, megírom, csak nem akarok reklámozni.
Van még egy megoldás is benne: a tó szélére, a kövek alá rögzítve kókusz rézsűfonatokat (olyanok, mint a zsákok) raknak, amik belógnak a vízbe, abba növényeket ültetnek, így takarják el a fóliát. Vagy nejlonfonattal is meg lehet oldani ugyanezt, amibe belenőnek a növények.
Demjengi! Eszerint a könyv szerint lehet a fóliát ragasztani is, kapható speciális fóliaragasztó. Szerintem ki lehet próbálni a tetrahidrofuránt is, az hidegen "hegeszti" a PVC-t.
Gobe! Tegnap kaptunk egy szomszédtól öt aranyhalat. Mi ugyan csak kölcsönbe kértük, de lehet, hogy megpróbáljuk áttelelteni őket, ha azt mondod, hogy kibírják 70 centis vízben.
Tószivattyúval kapcsolatban szeretnénk még a segítségeteket kérni. Az az igazság, hogy körülnéztünk, és ami komolyabbnak tűnik az kb. húszezer FT - hát ez egy kicsit sok. A kisebbek olcsóbbak ugyan, de azok olyan komolytalannak tűnnek, hogy nem tudom mit tegyünk. Van aki azt mondja, hogy ezek a kicsik csak akváriumba valók, mert hamar eltömődnek, elkopnak. Nektek mi a tapasztalatotok?
Ja, így más. Az algás felületen tényleg nem sok esállyel maradt volna fent a ragasztó. És valóban egyszerűbb egy újabb fóliát belógatni, mint letisztítani az eredetit - már ha ez utóbbi egyáltalán megvalósítható! :o)
De Demjengi azt mondta, hogy tavasszal bővítik a tavat, így gondolom új fólia is kerül bele (vagy legalább egy részébe). Arra elvileg lehetséges lenne felragasztani a köveket, nem?
Demjengi: szerintem egyszerűbb, ha kint ragasztod fel a köveket - nekem legalábbis ezt tűnik jobban kivitelezhetőnek.
Pireisz: mail, és megbeszéljük (most vagy tavasszal :o)...)
Nagyon köszönöm a remek ötleteket. A kavics ráragasztása tetszett a legjobban. Kérdés, hogy mennyi idő alatt ragad oda a kavics. Tudnám-e az eredeti (függőleges) fóliára ragasztani, mert ha lecsuszik, akkor csak úgy lehet megoldani ahogyan Fly csinálta.
A halakat előbb utóbb azonosítani fogom.
Nincs képetek a tavaitoktól? Biztosan nagyon szépek.
Sziasztok
Nééézdmár! Mostanában furcsa dolgokat művel az index...
Mikor Pipéktől kérdeztem a kagylóról, nekem következő hozzászólásnak Leha "szétfagyós" hozzászólását mutatta... Azóta valahogy oda került a válasz is... Pedig nyakamat rá, hogy amikor néztem nem volt ott!
Ezért így utólag, de köszönöm! :o)
És ha már úgyis új hozzászólásba fogatm:
Nekem is lesz hal amit az idei télre be kell hoznom akváriumba. Névszerint a cirka 30 fős aranyhalivadék banda. :o) Június elején úsztak el, és most már úgy 4-5 centisek. De még nem merem kint hagyni őket... Viszont ha valakinek esetleg tavasszal kellene halacska, az szóljon! :o) Mind egészséges, erős egyed (erről a természetes kiválogatódás gondoskodott (sajnos)), és ha jó helyre kerülnek egy köszönömért szívesen adok bárkinek! :o)
Ez egész jó ötlet! :o)
Nekem a beton felső része terméskőböl van, de lejjebb azért látszik. Azaz látszott, mert teljesen benőtte az alga, így elég természetes hatást kelt. De most hirtelen az jutott eszembe, hogy néhol én is kicsit még szépítem ezzel a módszerrel! :o)
De Fly, arra nem gondoltál, hogy magára az eredeti fóliára ragaszd a kavicsokat? Vagy az szerinted nem megoldható (fóliához nem értek...). Mert akkor végülis Demjenginek ez egy elég jó alternatíva lenne. Nem?
