szerintem 5 percen belül azt is bevallottad volna hogy személyesen Kennedy küldött hogy meggyilkold Aczél elvtársat és a munkáért kaptad a kis ketyerét
Gratula! Szép mind2. Igazi kis ékszerdobozok, gyanítom a saját korukban egy kisebb vagyonba kerülhettek, pedig mekkora lett volna kisgyerekként a 60-as években egy ilyennel beszambázni a suliba úgy hogy Buddy Hollyt hallgatsz rajta ! Elég valószínű, hogy a 10 órás szünet idejére már a szülőket is elvitték volna egy szép nagy Volgával autókázni...
Ez egy Minifon Attache diktafon 1960-ból, rohadt drága volt, majd 1000 akkori márka! volt elődje is, az drótos volt az még nincs... Nem semmi a belseje!
szerintem egy jó magnót kell rűdugni a hangkari line in bemenetére és ágyesz-bugyesz... ezek a kombimegoldások nem nekünk valók hanem olyanoknak Akik egy hi-fi tornyot sem tudnak bekábelezni. Szerintem....
Ne hergeljétek szegény Gyuri bácsit, mert azt hallottam hogy egy vájtfülű illető napok óta nyüstöl egy Pioneer CT-95öst meg valami FL-1000up nevezetű masinát és hamarosan egy bővebb beszámolót olvashatunk erről. Attól félek szegény Gyuribá tériszonyt kap és lefordul a székéről ha meglátja :(
mindenki pontosan ezt gondolta amikor belenézett a Dragonba, mert pont úgy néz ki mint bármelyik autoreverse, viszont azoknál egyszerre csak az egyik Capstan tengely és görgő van fent, a tengelyek egymással ellentétesen forognak és a két nyomógörgő azonos méretű. Az egy irányba játszó Dual Capstanes gépeknél a két Tengely egy irányba forog, felvételnél/lejátszásnál mind2 tengely és görgő feljön valamint a bal oldali görgő általában kisebb méretű. A Dragonnál a tengelyek egy irányba forognak, felvételnél/lejátszásnál mind2 capstan tengely és mind2 görgő működésben van (ezt nehéz megnézni) tehát kvázi mind2 rendszerrel vannak közös pontjai , így ha Valaki nem ismeri pontosan a működését az a kazettafészekbe nézve könnyen hibás következtetésre jut. (Én anno egy kazettát vágtam meg lombfűrésszel hogy működés közben megfigyeljem) Egyébként pont ennek a szofisztikált rendszernek "köszönhető" hogy a Dragon lassabban vált irányt mint a többi autoreverse magnó.
Nem véletlenül vált fogalommá a Dragon hanem az ilyen finomságok miatt, de ugye sokan azt gondolják hogy csak egy hype az egész...
Na igen a dupla direct drive és az autoreverse dual capstan tulajdonképpen egyszerű parasztvakítás. :)))
Szerintem meg nem. Ezt úgy is lehet tálalni, hogy a Naka nem tudott (vagy akart) olyan precíz mechanikát csinálni, amelyikben gyárilag be lehetett állítani a helyes azimutot. A többi csak ködösítés. (Főleg ha a sok reverse play kinyírta! :)
Az oda-vissza játszó gépeknél nem olyan egyszerű a DC, mert ott mindenképpen fordítani kell a tengelyek forgásirányát, és azzal együtt a szalag feszességéről is gondoskodni úgy, hogy a kicsivel lassabban forgó tengely a bal helyett a jobb oldali legyen.
Azon én is csodálkoztam, hogy mennyire alacsony a freki (400 Hz-en csinálja azt is, azt hiszem?), de ha belegondolsz, nem kell annak magasnak lennie. Az egyik oldalt invertálod, majd összevonod a másikkal, értelemszerűen a minimumot keresi a szervó a motorral (nem biztos, hogy így működik, én így csinálnám :-D ). Ha a frekvencia magas, akkor a két oldal elcsúszása egymáshoz képest átugorhatja könnyedén a 180 fokot, így a szabályzott tartományban több helyen is lehet minimum. De ha relatív alacsony a frekvencia, akkor a teljes átfogásban csak egy minimum fog kiférni a hullámhossz és az azimut szögéből adódó vízszintes vetületen.
Én is jobban kedvelem ha manuálisan szépenb be van állítva jól és kész... Persze bizonyos készülékek esetén nem zárkózom el az automatikától (sajna csak nekem nem gyártanak nélküle sem Dragont sem ZXL-t ) , de pl a 680 beállítási lehetőségei nekem bőven megfelelnek...
Értem, és egyetértek. Tehát nem arról van szó, hogy alapvetően rossz lenne a discret fejes megoldás, és így kellene korrigálni a hibát, hanem ha még precízebb felvételt akarunk készíteni az adott géppel jó ha van ilyen szolgáltatás.
A CR7 estében hogy alakul ez a kérdés? Ott a lejátszófelet állítja.
Ez egy exkluzív szolgáltatás, ami plusz gyártási költségekkel jár, az olcsóbb modellekben ezért nem építették be.
A Nakamichi magas minőségű kazettás magnókat gyártott a becélzott az ársávoknak megfelelően..... azért nem lehetett mégsem mindegyik deck "csúcsmodell":)))
Ok, köszönöm a felvilágosítást, viszont felvetődik a kérdés, hogy a 3 discret fejes Naka nagy részénél miért nem alkalmazzák ezt a megoldást. Automatikusan csak a ZX széria egyes tipusainál van megoldva?
Mivel a Nakamichi 682ZX-ben a felvevő és a lejátszófej fizikailag külön van választva (discrete head technology), a behelyezett kazetták különbözőképpen terelik a szalagot a különválasztott fejek között. Mivel így a kazettatest is bekerült a szalagvezetés útjába, érdemes mindig beállítani a felvevőfej pozícióját a megváltozott helyzethez alkalmazkodva. A korábbi gyártású Nakamichi 680-as modellben ezt egy, a felvevőfejet mozgató kézi tekerőgombbal lehetett elvégezni.
Csak azzal nem vagyok tisztában, hogy ha a lejátszófejhez be van állítva a felvevőfej, miért van szükség utólagos azimuth korrekcióra, különböző kazetták esetében.
az autómata felvételi szint szabályzást természetesen értem, az kell is.
Mivel a lejátszófej pozíciója és lejátszóerősítő kimeneti szintje kalibrálva van (elvileg!), mindig hozzáállítja a felvevőfejet és a felvételi szintet.
Nekem egy jvc td-v562 szolgál már 20 éve arra, hogy az alpine kocsimagnóban legyen ami kerepeljen...autót már többször cserélem, de ez a jvc-alpine+alpine hangszóró kitt megmaradt.
A Yamahán sem jött be az a szín :) A KX-W900 pont azért tetszett mert nem borostyánszínű , ráadásul többszínes.
A saját TEAC R-9000esemen sem jön be. A röhej hogy ha a borítást leveszed róla akkor gyönyörű fluoreszcens kék alatta.
Én a műszerekkel kapcsolatban felemás álláspontot képviselek : vannak készülékek amiken nagyon tetszik (fóleg ha brutálisan nagy ) és van amin abszolút nem.
Én eddig csak ámerikából vásároltam GSP-vel. Nem is tudtam, hogy EU-n belül is van, hiszen az egyszerűsített vámkezelés a lényege, ami ugye EU-n belül nincs.
Amúgy nem értem, miért lenne lassabb, mikor ugyanazok a csomagküldők szállítják, amik az egyéb csomagokat is...
Az nagyon jó kis magnó, én most adtam el az enyémet, abszolút makulátlan állapotban. Sajnos azoknak nem nagyon van áruk. Mondanom sem kell hogy miután vagy 8 évig megvolt durva veszteséggel váltam meg tőle...
Új szemlélődő vagyok itt, és előre is elnézést kérek, hogy nem olvastam végig az egész fórumot!
A kérdésem az, hogy egy egyébként külsőre újszerűnek tűnő Pioneer CT-506-os magnó deck-hez hazai üzleteben hozzá lehet-e jutni meghajtó szíj garnitúrához? Azok sajnos az évek során megnyúltak, és így nem használható a készülék a mechanika veszélyeztetése nélkül.
Vagy netán valaki, ebben az állapotában, igényt tartana rá?
Én speciel szeretem a GSP-t. Mondjuk nálunk valami minimális a vám, és az ÁFA is 8%, szóval ez elviselhető. Ha nem GSP-vel jön, hanem sima posta, és a svájci posta vámkezeli, akkor még rápakolják a maguk kis nem éppen szerény munkadíját, szóval én a GSP-vel sokkal jobban jövök ki.
Azok az idők kb. elmúltak... a vadak manapság szinte mindenre licitálnak, ami analóg és "retró", válogatás nélkül. Ráadásnak ott az idióta GSP => egy harmadik cég is beszállt az eladók és vevők lehúzásába.
Én is vettem már ebay liciten lemezjátszót úgy, hogy az eladó szinte sírt, amikor átvettem, és többször próbált rávenni, hogy ne vigyem el, akkor is pozitív értékelést fog adni. Mélyen a szokásos ár alatt volt, nem csak a vatera alapján. De nem ez a jellemző.
Az iszonyat sok user az eladó szempontjából előny, a vevőnek annyival több ácsingózóval kell megküzdenie...
A fix áras cuccok javarészt shopok termékei, ők tényleg csak a sok potenciális vevő miatt vannak jelen, nem ritkaságokat árulnak (eltekintve néhány shoptól, de azoknak olyanok is az árai).
Szerintem annyira nem. Vettem már nem egyszer Ebayen cuccot jóval olcsóbban (szállítással együtt) mint itthon a vaterán vagy jófogáson volt. Amúgy meg a termékek több mint fele fixáras. Előnye hogy iszonyat sok a user.
Persze, de az ebay is ugyanaz a rendszer mint a vatera : eldöntheted hogy aukcióra bocsájtod a cuccodat avagy fix áron meghirdeted. A különbség annyi, hogy az ebayen egy pár milliárd embert érsz el a vaterán meg kb 10 milliót. (kicsit ezért is fújok a vaterára a hirdetésidíj+ % miatt)
Az ebay és az egyéb árverési oldalak nem arra valók, hogy szimplán eladjunk valamit. Azt meg lehet tenni a jófogáson is. Az ember kigondol egy árat, meghirdeti a cuccost, jön a vevő, kifizeti, csók a családnak.
Az árverési oldalak (benne van a nevében, hogy árverés) célja nem az, hogy vevőt találjon, hanem az, hogy megtalálja azt az egy bizonyos vevőt, aki a legtöbbet hajlandó fizetni a portékáért, teljesen függetlenül attól, hogy az eladó mekkora összegre gondolt. Ez két irányba is elsülhet, előfordul, hogy az eladó kevesebbet kap, mint amennyit remélt. Persze általában többet, főleg ha kurrens ritkaságról van szó, amelyik nem terem minden bokorban, és van rá kereslet.
Ez Te vagy.... De sokszor elmondtam már, hogy nem egy balkánmenti kis tízmilliós ország határozza meg a piacot és még annyira sem számít egy ember véleménye abból a sehol sem jegyzett 10 millióból. És félre ne értsen senki, nem leszólni akarom Magyarországot, de itt és most a kvázi világpiacról beszélünk és sajnos ebben a relációban bizony az utolsó betűig igaz amit leírtam. És itt lehet azzal jönni hgy a németeknél 1500 eur az átlagbér , nekik jobban megy, de manapság amikor bárki, bárhonnan felteheti a cuccát az ebayre is, így az ottani árak leképeződnek itthon is. Tetszik vagy nem tetszik ez a helyzet.
Én azt vallom, hogy egy ilyen kaliberű gépnél sosem szabad a szervizelésen spórolni, főleg akkor nem ha el akarod adni. Erre jó példa a legutóbbi ebayes 1000 ZXL. Ha nem saját maga által szervizeltként tette volna fel hanem meg tudja támogatni egy aránylag friss Nakamichi specialista által kiállított szervizszámlával akkor simán 3500 felett elment volna.
De mivel Ő maga szervizelte és erről semmi dokumentáció nem volt, 2800 körül ütötték le...
szerintem olyan 180-200 körül megy majd el , de az a maximum amit így ebben a formában adni lehet érte (valójában kicsit sok is).
Ha meg tudná támogatni egy friss szervizszámlával az megint más történet lenne, akkor 200-250 közt is reális lehetne de így kicsit lutri. Egy ilyen gépet egy Naka specialista 2-300 euro körül szervizel le , ha nincs komoly gond vele ezt nem árt észben tartani. (illusztráció : saját Naka 680 számlája 2016 november)
Én a felhozott vádban ártatlannak érzem magam kérem szépen! a kérdésre válaszolva elmondanám , hogy egy teljes felújításról lenne szó... és kérem az ítélethozatalnál vegyék figyelembe, hogy sok (igaz nagykorú) gyűjteményi darabról kell gondoskodnom ami rengeteg orvos-műszerész számlával jár és az éhes kazettafészkek/szájak megfelelő minőségű kazettával való etetése is emberfeletti erőfeszítéseket kíván Tőlem.
Ha nem, akkor egy C90-es elejére, közepére és végére vegyél fel hanggenerátorból szinuszjelet a fülre legpontosabb sebességű magnóddal. Párszáz Hz-től pár kHz-ig bármi lehet; kerek szám előnyben, mivel 0.1% pontossággal meg kellene jegyezni. Nevezd ki ezt a kazit alkalmi "referenciának" - kb. ennyit ér a dolog.
Na, ja, hát naná, hogy az AKAI-s felsülésem óta én is!:-) És a magnóim javát az azóta eltelt 35 év alatt vettem. A legjobb közülük kimondottan ormótlan randa volt, és semmiféle kivezérlésmérő nem volt rajta. A nejem be sem akarta engedni a nappaliba, azt mondta tartsam a garázsban. (Végül sikerült bekönyörögnöm...)
Nekem szerencsém lehetett, mert számomra az számított meglepőnek, ha egy általam választott magnóról az derült ki, hogy nem igazán jó. Szerencsére alig fordult elő, a legtöbb beváltotta hozzá fűzött reményeim. A legnagyobb csalódásom az AKAI CS-M01 volt, mely elvarázsolt gyönyörűséges Deprez műszerével, de ezen kívül sok erényt nem csillogtatott meg. Abban segített, hogy magnót nem a külleme alapján célszerű választani.
Nem volt ez annak idején Istentől elrugaszkodott ötlet. Annál, aki kazettáról diszkózott, előbb-utóbb megfogalmazódott ez az igény, hogy a vackait egy dobozba lássa, ne kelljen annyi kacatot külön szállítania, összedugnia, stb. A minőség az ami kérdéses lehet. Szerintem aki a 70-80-as években űzte ezt az ipart, azoknak mindegyiknek volt valami hasonló.
Frekimérő is kell. Az etalon 1 kHz-es felvételt futtatva addig állítod a sebességet, míg a kimeneten pontosan 1000 Hz-et nem mérsz. Van más megoldás is. Számítógéppel generálsz 1000 Hz-et, és összelebegteted a mérőkazetta hangjával, de a frekimérővel egyszerűbb.
1 KHz-es tesztkazi, csavarhűzó és multiméter vagy applikáció... egy teljesen mezei digites multimérő elég hozzá nem kell nagy dologra gondolni. De ha van olyan appod gépen persze az is megfelel.
Az rendben van, de ilyen kaliberű vasnál úgy kell kialkudni az árat hogy figyelembe veszed megy amíg megy, aztán jöhet egy teljesen átfegyverzés... rögtön a dupláját éri. Ami a hirdetésnél bent van screenshot az is egy felújított darab rögtön 1800 EUR...
Így működne, ha észnél lenne mindenki és nem elvarázsolva-elrugaszkodva a valóságtól-tényektől, de a kereskedő és eladó is vallja, ha a birkát meg lehet nyírni teljesen, akkor meg kell nyírni teljesen ;)
Egy ilyen kaliberű erősítőnél úgyis oda kell menni és kipróbálni, alaposan megnézni.
Az eladó hülyesége , mert ezzel lehet elbukik egy komoly vevőt. A sok rossz tapasztalat miatt sokan azt mondják az ilyenre hogy biztos trükközik a fotókkal...
Mikor épn kerestem SL1200-as lemezjátszót én is vagy 5-6ot megnéztem és elvertem rá össz 2 teljes napot meg vagy 200 eurot benzinre (és egyik sem felelt meg)
Jut eszembe : dobhatnál egy elérhetőséget akadna egy kis meló Neked....
Az anomália abból fakadhat, hogy a Philips Hi-Fi Laboratories tornyokat a Philips/Magnavox Fort Wayne-i gyárában tervezték és gyártották a 70-es évek végén.
Valószínűnek tartom hogy amikor behozták ezeket a tornyokat, akkor merült fel az igény egy magnóra , így amire legyártották lett pár éve késés belőle.
Eleve ezek a Labsetek itt csak a 80as évektől jelentek meg ami nem is csoda az árukat tekintve...
Egyébként nemrég volt fent egy labset előerősítő vaterán most meg egy végfokot hirdetnek
Jó lenne, :) de eleve ki kellene csempészni a hollandoktól mert ha némelyek megtudnák hogy egy komplett labsettel akarom elhagyni az országot azonnal beásnának nyakig a tengerparton :D
Elég ostoba dolog lenne egy Philips Labset vagy Black Tulip torony lefitymálása... nem csak az ára volt kiemelkedő ezeknek a cuccoknak de a maguk idején az abszolút High Endet képviselték.
Láttam és hallottam már ilyen tornyot élőben és nem szar annyit elmondhatok. De olyan az ára is... egy jól működő és komplett nagy Labset torony az eredeti hangfalakkal kb 5000-nél kezdődik.
Jól mondod! és bizony a Philips által használt műanyagok különösen szarok voltak. Kint egy régi Philipses mérnökfélével beszéltem erről és Ő mondta hogy akkoriban abszolút új fejlesztésű műanyagokat használtak amiről azt hitték hogy totál csúcs cucc lesz (újonnan nagyon jó tulajdonságai voltak) aztűn 5-10 év múlva már jöttek az első jelek hogy nagyon mellélőttek vele, amiből komoly botrány is lett mivel a Labset és a Black Tulip toronyba is ezek kerültek amik akkoriban 10-15 ezer Guldenbe kerültek!!!
Rengeteg ilyen magnót hirdetnek kint hibásan , igaz most már egyre többen árulnak hozzájuk 3D nyomtatott alkatrészeket is.
Gondolom a végére tiszta szivből megszeretted a több tucat különféle rugó oda-visszarakási sorrendjét ;-))) Főleg, hogy sok rugó erősen hasonlít is egymásra....
"Pity, I decided to give up this beautiful machine and send it as a gift. After very short time it developed broken gear or so, as I was told. So, beware the Philips decks with similar mechanism."
háát, tipikus európai gyönyörűség, magyarán: ordít róla, hogy nem keskenyszemű volt a dizájner - vagy ha az volt, itt végzett valahol Kelet-Európában;)
Ez valami egészen gyönyörűség. Az az átlátszó kerék, ami alatt tisztán látni, hogy minden a helyén és jól, egy álom. :-D Meg az az öntvény a Papst DD-egységgel.
Elhiszem ! Amiket én láttam, azok közül pl. a szijcsere bonyolultságban vezetett az AIWA AD-6900 és a Pioneer CT-S sorozata. Ellenben a Harmann Kardon 450-esben kb 30 másodperc.
Üdv! A 810-esnél nyugodtan nekiállhatsz szíjcserének, nem bonyolult dolog. Az idler jó? Mert az kicsit bonyolultabb és ha most először ugrasz rá egy Aiwa mechanikára akkor érdemes egy service manualt megnézned.
Bizony, amikor egy váltókezelőből sorompó őr lesz, az felemelő érzés lehet, más ember néz vissza a borotválkozó tükörből, de még a bakancsát is máshogy fűzi be reggel! ;)
Szerintem egy otthoni szíjcsere egy normál műszaki érzékkel rendelkező férfiember számára nem megoldhatatlan feladat.
Szétszeded, kiszeded a régi szíjat (ez kb. 20 perc). A rossz szíjjal elballagsz mondjuk a Kerekes utcába (HQ Electronika, ez kb 1 óra).
Ott a régi szíj alapján adnak neked egy új szíjat, amit otthon beraksz a magnóba (ez kb. 1 óra lesz, amiből 10 perc az effektív munka, 20 perc keresés az interneten és 30 perc káromkodás :-)))
Hidd el, hogy utána más emberként fogsz magadra tekinteni!!!
Van nekem egy Aiwa ad-f 810-es magnóm, aminek a sok állástól a meghajtó szíjai tönkre mentek. Nem kukázott. Anno a Keravillban vettem. Számla, használati megvan.
Szeretném megjavíttatni és ehhez kellene egy megbízható szerelő. Ha tudnátok ajánlani közületek valakit, aki nem horror áron rendbe tenné, nagyon megköszönném.
Amúgy az AZ6 és az AZ7 magnókat a megjelenésekor az akkoriban szokásos parasztvakítással reklámozták: a "különleges" izé-bevonatú fejjel,
Jól indul a napom, jól megnevettettél :-))
Ezt valami angol lapon olvashattad és jó alaposan félrefordítottad :-)
Nem "izé-bevonat" az, hanem maga a fej (vékonyréteg technikával elkészítve). Ha ennyire nem értesz hozzá, akkor nem kéne itt osztani az észt :-)))))))))))
Nekem volt 747-esem, az volt a meglátásom, hogy az RS-BX747 kiváló hangú deck, csak egy picit zajosabb az átlagnál. Ez az egész akkori 3 fejes sorozatra igaz volt, mert volt 646-osom és 701-esem is.
Az abból a korszakból származó kazettáim mind DolbyB-s felvételt tartalmaznak, mert egyszerűen kellett a Dolby ezeknek a deckeknek.
Pontosan azért nyergeltem át annak idején a Technics deckekről az AIWA deckekre, mert az akkori AIWA magnók (pl. egy AD-F850) egy picit kevésbé transzparens hangú, de érezhetően csendesebb felvételt készítő magnók voltak.
Aztán jött az RS-AZ6 és AZ7, amik már mind hang, mind zaj tekintetében nagyon jók lettek, így vettem is egy AZ6-ost, ami újkora óta tökéletesen működik, 20 év alatt se szíjat, se görgőt nem kellett benne cserélni :-))
Az a különleges bevonatú izé nem bevonat, hanem a szokásostól teljesen eltérő fej. Nem egy légréses tekercsben ébreszt feszültséget a szalag mágnesessége, hanem egy olyan anyagot használ, aminek a mágnesesség hatására az ellenállása megváltozik. Ez annyira előremutató dolog, hogy azóta csak ilyet használnak a merevlemezekben. Előnye? Lineáris, nincs kontúreffektusa, sem induktivitása, irdatlan alacsony a zaja, nem mágneseződik fel, és elképesztően tartós. Ha erre azt mondod, hogy parasztvakítás, akkor nagyon nem értesz a fejekhez..
Az elektronikája. Célszerű lenne kiindulni a kapcsolási rajzból és megnézni, hogy az a villanyborotványi áramkör tartalmaz néhány LSI alkatrészt. Nem volt divat előtte ilyet használni a mechanika vezérlésen kívül (de azok is DIP tokozásúak voltak sokáig, jelentős körítéssel, ami aztán javarészt belekerült az IC-kbe), nem is léteztek magnók számára nagy integráltságú, SMD IC-k, a Technics és pár korabeli késői darabban bukkantak fel. A CD-játszókban létező hasonlók senkinek nem fájtak, hogy jaj, miért nem diszkrét, hanem integrált, a magnókban lévők is kiváló minőségű darabok, az integráltság miatt olyan együtt futással, ami diszkrét alkatrészekkel nehezen (=drágán) megoldható, a rövid jelutak miatt kiváló zajvédelemmel. Az AZ6/7-et nem itt rontották el, hanem azzal, hogy az egész kisjelű rész rákerült a mechanikára, közel minden olyan zajforráshoz, amihez nem kéne és a benne lévő egy-két érzékeny ponton az alkatrészek nem a legjobb minőségűek. A mechanika meglepő puritánsága, egyszerűsége és műanyagossága ellenére egészen jól bírja az időt, bár nyilván ez sem fog örökké tartani és hamarabb elérik majd, mint a fémek, de a kortársakhoz képest meglepően jól és stabilan működnek.
Ezek a gépek elektronika oldaláról egy kor technikai színvonalának csúcs megoldásait hordozzák, olcsó körítéssel, kivitelezéssel, ami sajnos a hangjukon is meglátszik. Felvenni tényleg nem olyan jó, viszont az AZ7-es direkt kimenete és MR fej mögötti kidolgozottabb erősítőfokozata okán lejátszásban igencsak elismert gép, és az AZ6 sem kullog tőle messze. A fentiek miatt kifejezetten ajánlható lejátszáshoz, nem véletlenül hirdetik annyiért.
Jól érezted.És emiatt hosszú távon hallgatva piszok fárasztó. Látszólag szépen szól, csak éppen a lényeget nem tudja: _zenélni_.
Amúgy az AZ6 és az AZ7 magnókat a megjelenésekor az akkoriban szokásos parasztvakítással reklámozták: a "különleges" izé-bevonatú fejjel, amire hivatkozva alaposan fel is árazták, és amit amúgy a kutya se használ azóta se. És aminek megvan az a rendkívüli előnye, hogy nem lehet/szabad lemágnesezni. Az elektronikája - hát, az maga a röhej; egy villanyborotváé is komolyabb. Azért a pénzért, amennyiért manapság hirdetik, már _magnót_ is lehet kapni.
Megértem a dilemmádat: az egyszerű felépítésű magnóknál kevesebb a hibalehetőség, viszont a hangminőségben kemény kompromisszumokat kell kötni. A bonyolultabb gépeknél több a hibalehetőség, cserébe lényegesen jobb a hang. Neked kell döntened...
AZ6-ost sokan mondják, nekem olyan még nem volt, egyszer egy bizományiban csináltam vele próbafelvételt és otthon meghallgattam. Én fedettnek éreztem a felvétel hangját.
Korábbi kommenteket olvasva úgy látom, nem egyértelmű a megítélése.
Kazettafórumon, newnikk szerint "Alig van zaja, de a hangjával nem voltam kibékülve még az alap Yamaha deck is szebben szól (KX-393). Lehet, hogy a MagnetoResistive fej miatt."
Iman innen: "Nekem van egy technics rs-az6-osom, és hát az a baj vele, hogy nagyon dinamikátlan basszusokat vesz fel, valamennyire kivétel a krómos kazetta. Amúgy mélyre megy és sok is a basszus, de nem különülnek el egymástól a búgó basszusok, szinte nincs is ütős basszusa."
A 747-ben azt nagyon bírom, hogy felvételben és lejátszásban is a basszusokat nagyon precízen adja vissza.
A Marantz SD-72-m például a mélytartományt sokkal jobban összemossa.
A B905 paraméterek és képek alapján nekem is tetszik, csak meghallgatás nélkül nem merek semmit megvenni.
A Sony ES-ekről mondják, hogy jók, nekem van 770-esem, de egyáltalán nem leltem örömet a hangjában. Precíz, de lélektelen.
Elég érdekes hogy pont a Metal XR kazival nem igazán jó... nekem a Technicsek (747, RS-AZ6 , RS-AZ7) inkább krómkazikkal voltak finnyásak, normállal és metállal abszolút nem...
A 747 nem a legjobb, annál a 705, 905, 965 és az az-6 és 7 is jobb hangra. Nekem ezek közül a 905 tetszik a legjobban (és a nagyok közül a legegyszerűbb).
Igazad van, illetve jól értetted meg a kérdésemet (azzal, hogy nem szó szerint vetted).
Én nem ragaszkodom semmihez (DD vs szíj, single vs dual), csak az érdekel, hogy ne romoljon el.
A modern készülékek pedig tele vannak olyan extrákkal, amelyekre nincs szükségem, és viszont szokásuk elromlani. Mint az automatikus szalagválasztás, ami tényleg csak arra van, hogy elromoljon, nem nagyon látom semmilyen gyakorlati hasznát.
Az a kérdés most nálam, mi legyen a következő ötéves terv kitűzött célja: Megcélozni a csúcskategóriát, vagy esetleg keresni egy hangban jó, de felesleges extráktól mentes gépet? Amennyiben van ilyen.
Amióta először kértem tanácsot a Technicsemmel kapcsolatban, a magnó azóta járt szervízben (Deák Csabánál), kapott egy szalagpálya-tisztítást és egy új görgőt, mert a régi teljesen fel volt keményedve.
Azóta a hörgés visszaszorult, de bizonyos típusú kazettáknál megmaradt.
Egyelőre azt tapasztalom, hogy az újabb kazettákkal nem jön ki jól.
A Sony Metal XR-el a legrosszabb, Raks SP2-vel és Fuji DR-el is hallok gyanús dolgokat.
Most viszont épp egy régebbi TDK-D-re veszek föl, és eddig nem hallok semmi disznóságot.
A régebbi (főképp TDK-D-re és Sony EF/HF-re készült) felvételeket nagyon szépen lejátsza, eddig nem hallott részleteket hozva ki belőlük.
Most az a kérdés, hogy a kazettákhoz keressek magnót, vagy inkább adjam el azt a 120 db Sony Metal XR-t, ami van nekem és fektessek be használt vintage kazettákba?
Ha a Technics BX747 hangja bejön, akkor a Technics csúcsmodelljei közül melyik az, ami hangban hasonló karakterű, mechanikailag viszont megbízhatóbb?
Igen, véletlenül kétszer írtam le a "valaki" szót, de amíg az Index nem fejleszt ki egy okostelefonon normálisan használható felületet, semmilyen elírásért nem vállalok felelősséget :)
A "bias" itt nem az előmágnesezést jelentette, hanem a külső potmétert. Ez egy úgynevezett rövidítés, amikor valaki valaki valamilyen mindenki által tudottnak vélt információt elhagy.
Miután azzal kell szembesülnöm, hogy a középkategóriás deckjeim nagyrésze bedobta a törülközőt, viszont az alapkategóriás gépek vígan mennek, és nem ártott meg nekik a több éves állás, felvetődött bennem az a kérdés, hogy mennyire vannak olyan típusok, amelyek hangminőségben magas színvonalúak, három fejesek, kezelnek metal szalagot, van rajtuk legalább előmágnesezés állítási lehetőség, viszont mechanikailag nincsenek túlbonyolítva? Értve ez alatt, hogy nincsenek telepakolva olyan vivmányokkal, amelyek aztán elsőként szoktak elromlani, hanem egy faék egyszerűségű mechanikus vezérlésű, szíjhajtású single capstan hajtja őket, könnyen javíthatók?
A Technicstől egy olyat látok, ami a paraméterei alapján ilyen: RS-M63.
Csak sajnos az a paraméterekből nem derül ki, hogy a hangban milyen. Nyilván nem csúcsdeck, ha újkori ára $380 volt és ma 80-ért kínálnek egyet az Ebay-en.
CPU-hibás 7030-am nekem is volt. Felvétel üzemmódban valamelyik láb aktív kimenete/bemenete kicsit jobban elhúzza egy másikét, s olyankor stabil még az üzem, aztán majd idővel ez is elmúlik. A logikai rész tápjaira azért jó volna ránézni, legalább multiméterrel, de nem hiszem, hogy ott lesz baj. Ami normál lejátszáskor stop funkciót válthat ki, az felvételből is ki kellene váltsa, nem érzékelő gond lesz.
sajna nekem már késő lenne... már másfél éve megvan, s nemrégiben jött elő ez a probléma... mondjuk van egy tartalék Technics RS-TR474, de az nincs olyan jó állapotban...
Valahol a vezérlés hibát észlel ezért leáll. Ezt okozhatja egy hibás szenzor, de akár kiszáradt Elko is. Ezeknél a régi gépeknél érdemes már az összes elko-t kicserélni.
Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem: van egy nagyon megkímélt állapotú, szinte újnak kinéző Kenwood KX-7030-as deckem, ami egy ideje lejátszás közben random kikapcsol... A fejek, a mechanika (ami látszik), a szalagvezetők, görgők tiszták. Nem értem mi lehet a gond... Van valakinek ötlete?
A megfelelő kontakthoz, megfelelő nyomaték szükséges a kapcsolók esetén és ha ez a szalagkiválasztók, amelyek cserélődnek normál-metál-króm közt véletlenszerűen, tök egyértelmű, hogy a magas hangok is változnak.Továbbá, ha silány a görgő, azt sem árt cserélni, tévútra viheti a szalagot a végén vagy elején-közepén akár, így a magas hangok is változnak picit persze...nyomatéka szinte mindig jó.
Nincs az a deck, ahol 0,01 az ajtó játéka, ezek műanyagos vackok és butaság ezt piszkálni.A szalag vezetése elég erős a kazettában és a fejek által, ha a szalag házát-kazettát még 1-2 mm-et mozgatjuk is, de az orsók berántják magukhoz szinte 99,5%...Az ajtó járhat 1-2 mmm-et csukva...a kazetta mögött-ajtóban a kazettafészekbe feszítő rugók-ezért.
A fejet feszítő rugó, olyan erős, hogy sose gyengül ki és nevetséges ellenhatás hat rá a szalag mögül...talán a 100 éves kenés miatt lassabban megy fel vagy le a fej, de megy.
A bekapcsolástól eltelt időtartam nem befolyásolhatja a hibát. Valószínűleg a fejegységet hordozó alkatrész nem minden esetben ugrik fel a szükséges magasságba.
Arra lehet bármi magyarázat, hogy az A oldalon csinálja. Lehet a kazettán olyan, csak tizedmiliméterben mérhető asszimetria, ami ezt indokolja? Vagy csak véletlen?
Most ezt a jelenséget azóta nem produkálta többször, lehet, hogy csak annyi kell, hogy egy-két órát be legyen kapcsolva?
Az ajtó lötyögni nem lötyög, ha akarom be tudom nyomni még kb. max 1 mm-el, de ahhoz erősebben be kell nyomnom. A kazettán sem látok semmit.
Ugyanazt a kazettát most bedigitalizáltam a 747-essel és egy Technics M12-vel.
A szalagválasztó-kapcsolgatást most már nem csinálja.
Összehasonlítva a két felvételt, az A oldal első három-négy számánál a 747-esen kevesebb a magas, kb. a 12. percnél megfordul az arány, onnantól az oldal végéig és az egész B-oldalon már a 747-es szól jobban.
Mindenekelőtt próbáld meg, hogy a kazettaajtó kazetta nélkül tökéletesen záródik-e. Annak nyomogatásra nem szabad mozognia.
Amennyiben kazetta nélkül tökéletes a záródása, vizsgáld meg a kazettákat, nincsennek-e kismértékben megnyilva, akár csavaros, akár szegecselt vagy ragasztott kivitelűek.
- Olyan már volt, hogy a magas kevés vagy ingadozik, és ha beljebb nyomom a kazettaajtót, akkor ez javul.
- Volt egy másik hiba, de csak kezdetben, és aztán elmúlt (azt gondoltam, hogy a sok állás miatti kontakthiba, ami a használattól elmúlt): menet közben az automatikus szalagválasztó random pillanatokban átkapcsolgat normál és krómos kazetta között (normál kazetta van bent). Ez is változik olyankor, ha benyomom a kazettaajtót. (De az első hiba esetében nem csak ezért megy el a magas, amikor Type I-en áll, akkor is jelentkezik.)
Na most ez a két hiba egyszerre újra megjelent egy bizonyos kazettánál (magyar kiadású műsoros), de csak az A-oldalon. Ha a B-oldalt játszom le, akkor se a szalagtípus-kapcsolgatás, se a magas-problémák nincsenek.
Jol szolt, ez ketsegtelen. Annak idejen onnan nagyon jo felveteleket szedtem ossze. Csaj a vege fel sajnos mar ebbe is kepes volt beledumalni vagy levagni a veget :( Ebben az eq-ban, illetve a lemezporgettyuben kicsit ketelked(t)em, mert annno sokkal inkabb gondoltam ezt egy jo konzervnek, egy jo orsosrol leadott cuccnak.
A két naív ember, Laikus Testvér és Calioyung ti tényleg azt hiszitek, hogy ha mézes-mázasan kedveskedtek a sátán kígyójának, akkor az nem mar majd belétek ?
Na, megnézném annak a nőjét, akik szerint ezen a videón löttyedt seggű öreg macák ropják, mert annak biztosan 20 éves extraszuper nője van, aki ráadásul táncban és twerkelésben is a csúcson van :-)
(Bár szerintem aki kritizálta ezt a nőt, az egy rosszul látó öreg hangya, aki azt sem tudja, hogy mi az a twerkelés :-))
Sziasztok! Keresek olyan szerelőt aki meg tudna javítani egy Pioneer CTS 810s magnót. A hiba : Nem működik az ajtó nyitás zárás, induláskor a szokásos szalag feszítés helyett csak morog, olyan mintha valamilyen hajtószíj szakadt volna benne. A dolby kapcsolásánál is furcsa zizegő hangot ad. Úgy 25 évvel ezelőtt nagyon szépen szólt jelenleg üzemképtelen! A segítséget előre is köszönöm!
Sziasztok! Keresek olyan szerelőt aki meg tudna javítani egy Pioneer CTS 810s magnót. A hiba : Nem működik az ajtó nyitás zárás, induláskor a szokásos szalag feszítés helyett csak morog, olyan mintha valamilyen hajtószíj szakadt volna benne. A dolby kapcsolásánál is furcsa zizegő hangot ad. Úgy 25 évvel ezelőtt nagyon szépen szólt jelenleg üzemképtelen! A segítséget előre is köszönöm!
Az jol indult, csak a vege fele mar nagyon nem szerettem amikor beledumalt. Vagy dumalt, aztan elengedte, lehuzta es megint dumalt. Az a keves "magnosoknak" blokk az jo volt :)
Ha hiszed, ha nem, dizsitémában nem a wikiből, hanem még a B.Tóth Laci népszerű rádióműsorából lettem ennyire "okos";) Nekem is volt ám kazettás dekkem)))
Azok annyira, hogy ha pl. Morodernek volt 3-4 jo zeneje, akkor nekik 1-2 :) de azok akkor tenyleg jok voltak, azt ennyi.
Fura dolog, hogy foleg az akkusztikus zenevel kezdtem, onnan volt egy jo alapos felfutas a mesterseges hangzas fele, de par eve ujra eloterbe kerult a termeszetes, foleg kezi hajtasu zenek hallgatasa :)
.. hát ha megmaradnánk a szorosan vett diszkó keretei között (inkább ne!), akkor szerintem ezt a "robbanásszerűen szaporodó" szintis-szekvenceres d.zene egészen a 80-as évek közepéig leegyszerűsíthető két zeneszerző-producer művére/hatására. Franc se emléxik már a többire;)
Visage-ről sose hallottam, de a 70-es 80-as évek fordulóján annyi újhullámos banda volt, hogy feje tetejére állt minden.
Meg egy baromi nagy törésvonal is volt a hagyományos hangszerekkel (zenészek által) játszott könnyűzene, és a robbanásszerűen szaporodó elektronikus hangszerekkel, efektekkel fűszerezett zene mentén. A Voyage tagjai még hagyományos értelemben is zenészek voltak, akármilyen stílust eljátszottak volna hibátlanul, a Visage tagjai már erősen szűkített világban nyomulnak.
Igen, arra voyage-re, nekem nagyon bejott. Azt csinaltam 13-20 evesen, hogy amit elertem mindent hazahordtam, teljesen es abszolut mindenevo voltam, ki voltam ehezve a zenere, de nagyon valogattam kozolluk, hogy mit tartottam meg. Jo, ok, akkor... Visage? :)
Voyage az mi? a 70-es évek klasszikus funk diszkót játszó csapatára gondolsz? nem nagyon lehet különböző korszakok zenéit, vagy inkább trendjeit összehasonlítani, főleg nem rangsorolni. Még egy adott korszakon belül is van össze nem hasonlítható műfaji elkülönülés. Ahogy a punkok nem járnak metál koncertre, úgy az italo diszkós közönség se jár funk diszkóba, fordítva meg végképp nem.
Műfajilag eleve problémás elnevezés a diszkózenét európainak vagy olasznak mondani - avagy próbáld közös nevezőre a legprimitívebb "italót" is mélyen alulmúló Ottawan slágereket ezzel:
Nem ertek egyet: Nekem a trans-x ugyan mar hataresett, de a tobbi az jo vott. Az akkor elerheto szintis, disco! zenek kozott koto szerintem siman megallta a helyet. Kicsit vedenem, (bar koromszakadtaig nem), de mi lenne a helyzet a voyage-al? :)
Volt régen egy Mikrofos Music Producer nevű progim, még a Winfos 95-höz, az gombnyomásra kreált megszabható stílusban ilyen ritmikus zajokat, mert zenének nevezni túlzás lenne.
Fejlodni azt kell, ez szukseges. Azzal egyetertek, hogy rengeteg olyan zene letrejon ami figyelmet erdemel. Szerinten jo, ha ezekre felhivjak a figyelmet. Jo, ha van akinek van erre ideje ezeket kovetni, es azokat majd kimazsolazni a nekem tetszot.
Igazabol nincs baj a regi zenekkel se, neha magam is elorantom ezeket. Pl. az elmult 4 napban csupa olyan 2016-is albumot hallgattam meg (20), amibol ha 0.5% ha a "kedvencem" lesz. Viszont ha nem hallgatom meg, akkor nem tudom, hogy nem lesz kedvencem, ezert kihagyni pedig kar lett volna :)
Legalább autentikus :) Amúgy az italo disco elektronikus vonala abszolút kazettás magnóra termett, még a kazetta átviteli korlátai mellett is baszottnagyot bírt szólni.
Par hetig neztem az audiolandet is: ha most ossze kene foglalnom, akkor voltak ott erdekes es ertekes zenek is, amik szamomra figyelem es konyvjelzos volt, hogy ez majd erdekel jol is, de voltak rosszak is :)
Hát ezen könnyen segíthetünk, lövöldözni sem kell: ne járkálj olyan topikban, ahol olyasmik vannak, amik befogadása meghaladja az értelmi képességeid, kevésbé leszel frusztrált a hiányos neveltetésed miatt ;)
Ezt en is. Szerintem az osszes elerheto es letezo feldolgozast begyujtottem :)
Viszont talan az izlesformalas egyik tenyezoje, hogy kolyokkent nem csak kizarolag a belvarosbol hordtam el amit csak lehetett (acapellakat lp-n 6x atdolgozva, imadtam. Szerintem azokon lehetett a legjobb bulis zeneket osszeszedni!), hanem szolid, de komoly konyvtarakbol is elhordtam amilyuk csak vott :)
Baszek, Mono, tudod, mióta kerestem ezt az izét? Gyerekkoromban (legyen ez egy kifogás :-D ) rommá hallgattam, sose tudtam, mi a fene lehet ez, hasonlót sem hallgattam :-D
A botfülű kazis magnósoknak egy kis illusztráció ;) ezek például a 80-as évek hazai diszkóinak "kérés-kívánság" műsoraiban a legnépszerűbb számok voltak, többnyire maxi single lemezeken (és persze a csumpik körében másolt kazettán:) terjedtek. Tipikus italo disco stílus, még akkor is, ha az előadók nem olaszok.
Szerintem te kevered a hagyományos olasz táncdalénekeseket az italo disco noname előadóival, ha azt gondolod, hogy tizedannyian művelték. És nem is a nyálas jelző, mint inkább a primitív illene rá. Az italodiscót egyáltalán nem hallhattad pl. a rádióban, ahogy a "nyálas" olasz táncdalokat viszont igen. Az euródiszkó megint más tészta, valamivel több rokonságot mutat az italo discoval, mint az olasz slágerzenével.
nemtom, mit jáccátok az agyatok, a kazettásbuzik 99 %-a ilyen italo mixeket hallgat, new generation fedőnéven a 80-as évek összes szarját újra és újra lenyomva.
Nem akarok rajta rugozni, es mar topik profilba sem vag, de valoban, nem ismerlek, igy nem is tudhattam. De: hdd-n is lehet titkositani, egeszen addig amig magad sem tudod, hogy mi a rakot adtal be neki... vagyis ott is siman kizarhatsz mindenkit, es persze magadat is :)
Reszemrol tema lezarva, magnozzunk, meg minden ami ilyen.
Van egy rakas vhs kazettam. Ha ugy veszem, akkor ezekkel (is) "magnoztam". Erdemes tartogatni ezeket?
-egy darab felhőm sincs, én is itthon szeretem tudni a dolgaimat. Ennek oka az, hogy lusta vagyok és vacak a sávszélességem.
-szintén fotózok.
-az, hogy felhőben is tartasz valamit, nem zárja ki, hogy otthon ne legyen belőle másolatod, amit kézben tarthatsz.
-ettől még a tények makacs dolgok, egy első ingyenes google felhő biztonság tekintetében köröket ver arra, amivel én itthon megfeszülök a kérdést illetően. Aki nem ért hozzá még úgy sem, mint én, annak egyszerűen tisztább, szárazabb érzés. A titkosítás meg megoldható, bár az adatkezelési elvek nem arról szólnak, hogy például a feltöltött képeidet egyszer csak a stockphoto.com-on látod viszont.
A felho az felho, viszont ha penzert megadjak az erzest, hogy biztonsagban vannak a dolgok, az jo. Nekem ezekbol igy egyik sem jott be, mert ennel sokkal jobban szeretem amikor azt gondolom, hogy a szamomra fontos, kenyes dolgokat magam tartom kezben. Pl. a tobb tizezer fenykepen max. 3db olyan van amin mosolygok. Mert?: nem mert nincs fejem, hanem, mert alapvetoen en vagyok a "fenykepesz". Bar igazabol felesleges es akademikus a nezetkulonbsegunk. Neked ugy, nekem igy :)
Több helyen olvastam, pl. audio heritage. Ott a legfinomabb fm tunernek írják. A vintage knob pedig a legjobbnak tartja. Velem ellentétben ők (a heritge nem biztos) meghallgatták. Egyébként engem nem izgatnak, egyrészt az adás minösége, másrészt az fm adás bizonytalan jövője miatt.
Fizetős szolgáltatásnál kicsit más adatkezelési irányelvek vannak. A számomra fontos dolgok 99%-a kapcsán amúgy hótmindegy, ki tudja esetleg megnézni. A maradék 1 %-ot tudom olyan formán titkosítani és feltolni, hogy azt mostanában nem fejti meg semmi és senki. Ha még ezek után is veszélyét érzed illetéktelen hozzáférésnek, akkor abba gondolj bele, mennyi esély van arra, hogy betörnek hozzád és elviszik az adatokat, aztán visszaélnek vele. Nem nulla, az biztos.
Veled es Kristoffal abszolut egyetertek, ha adattarolasi biztonsagrol beszelunk. Viszont ha az adakezelesi reszet nezem, akkor vannak ketsegeim. Amit egyszer a felhobe fellosz, mint most ez a hsz-t, az a felhoben is marad, vagyis "barki" hozzaferhet.
Dvd ram talan jo lenne, de azzal meg kapacitas bajaim vannak, siman csak keves. Ezert a hdd fronton raalltam a par evente torteno atmasolasra, ami egyelore mukodik.
Tudom nem IT forum, de szerintem ertekelni fogjatok, mert annyira kompact es egyben van (szep), hogy ezt se lesz szivem kidobni (egyutt lapitottak a g470l tunerrel, ami kozben szinten meglett):
Az 1970-es években még nem volt éjszakai rádióadás. Így minden hajnalban, az összes URH adó műszeresen mérésen esett át, először saját generátorral lett ellenőrizve a frekvenciaátvitel és a harmonikus torzítás, majd ezután a Bp. studióból érkező mérőjelekkel megtörtént a pontos szint ellenőrzése és szükség esetén annak beállítása.
Hát igen, könnyen elérhető egyéb forrás hiányában mindenki az fmtunerinfót olvassa;)
A baj ott kezdődik, hogy sokan nem veszik észre a szerző márka iránti rajongását. Számomra minimum furcsa, hogy a Kenwood ennyire színezetlen, eszköztelen hangú tunereket készített, mivel ez a többi "felsőkategóriás" készülékükről (erősítők, deckek) nem mondható el.
Hát mindenesetre a készülék belvilágát ábrázoló fényképen nem láthatók a jellegzetes alakú és színű (három lábú) Murata keramikus szűrők, viszont a a panel közepén elhelyezkedő négy fekete kocka valószínúleg helyes fázismenetű Kf szüróket ábrázázol.
Egyébként a japán gyártmányú tunerek között leginkább a Kenwood készítette a legkiemelkedőbb minőségűeket. No persze ezek a magas árú, csúcskészülékei voltak.
Az még hagyján... a kab-hegyi, a pécsi és a nagykanizsai adó hangzástónusa és a hangereje (a moduláció mértéke!) általában jól hallhatóan különbözött egymástól.
"füllel szinte nem is hallható minőség csökkenéssel"
Hát az roppant gáz, ha az st240 tuner minőségétől ennyire nem különbözött az eredeti adásminőség. Kb. meg is magyarázza, hogy miért volt ordító különbség az orf adók, és a magyar adások között. Mint amekkora különbség volt a valódi demokrácia és a hazafias népfront demokráciája között - meg a valódi szakemberek és a bakterok között ;))
A hangját illetően ez részletkérdés, persze nem árt, ha (közel) lineáris fázisú, ami valószínűleg lényeges követelmény. Ahány csúcstuner, annyiféle megoldás, és itt nem "kváziról "beszélek, hanem pl. A Marantz 10b-ről (mezei Butterworth...) vagy a Day Sequerra Model One-ról:
Nem. A Revox tunerekben alkalmazott fázishű Kf szűrők és az Orion ST-240 tunerekben lévő más típusú (de szintén fázishű) szűrők nyújtják a jobb minőséget.
Ezért a német URH adóhálózat kizárólag Revox tunereket alkalmazott Ballempfang vevőként, a magyar URH adóhálózatban pedig az ST- 240-ek látták el ezt a feladatot.
A Ballempfang kifejezés azt az üzemmódot jelenti, amikor a modulációt továbbító mikrohullámú hálózat meghibásodása esetén, az illető állpmáson a szóbanforgó vevővel veszik a kegközelebbi URH adó által sugárzott műsort és ezzel modulálják a helyi adót. Pl. ilyen esetben a Miskolci URH adó a megfelelő műsort sugárzó Tokaji adóról vett műsort sugározta, füllel szinte nem is hallható minőség csökkenéssel.
HDD csak úgy megbízható, ha használva van. Sok év állás nem tesz jót sem a ráírt adatnak, sem a mechanikának. A SMART meg állásban nem tudja vizsgálni, hogy időben tegyen a gyengülő szektorok ellen, vagy szóljon, ha baja van. Korong jó dolog pedig, ha DVD-RAM. A flash alapú tárolókban sem mernék annyira bízni, ahányat láttam tönkremenni azokból is állásukban, én egy bitet nem bíznék azokra sem. A felhő a legjobb, de abból is a fizetős-ingyenesél semmi garancia arra, hogy az adataid megmaradnak. Igaz, hogy még az ingyenes felhő is messze-messze biztonságosabb bárminél, amit mi otthon alaphangon alkotni tudunk.
Megitelesem szerint, ha fajlagosan, olcson, jol akarsz archivalni, akkor most hdd. Ha kvazi biztosra akarsz menni, akkor ugyanez 2x, de korongra vagy annak latszo barmire biztosan nem :)
A sok "aranykopes" kozott lehet az igazsag. Oke, a fulunkkel nem feltetlenul halljuk, de erezzuk, a legynyomast, lecsengesi idoket, felharmonikusokat stb. Gondolom ez azert lehet, mert fiatalon az agyunk elrakott egy olyan hangkepet, ami akkor szamara kedves, hosszan szeretheto volt. Raktarozott, es ahogy van mas hangkep, akkor ezt a mazsalashoz kepes elokapni, es az aktualisat ehhez aranyitani. Ergo, koze nincs a fulunknek a hallashoz, az a fejunkon csak igy-ugy, valamerre allo porcos nyilas a kulvilagra :)
nemtom mivel írtok ti cd-t, erika írógéppel, wazze? ;) most elővettem egy 16 évvel ezelőtti memorex audio cd-t, tök hibátlanul lejátssza a laptop, pedig tok nélkül hányódik másfél évtizede.
De ez nem csak hazai jelenség hanem az egész Világ a dögvészbe rohan !
Hulladék javíthatatlan szar minden, 3-4 évre tervezve aztán vegyél másikat (még szarabbat) a kidobott szaroddal meg növeld a Föld szemetét hulladéklerakatát....szép új világ :-(
A CD írás hőskorában a 90es évek elején/közepén még aránylag jó minőségű írható CD-ket lehetett kapni. Még a nevenincs márkák is használhatóak voltak. Dolgoztam akkoriban PC boltban és rengeteget másoltunk főleg Yamaha és Plextor SCSI írókkal, gyakorlatilag rontott lemez nélkül. A mai napig vannak abból az időből (a múltkor épp egy 94-ben írt példány akadt a kezembe) származó lemezeim és még ha karcosak is de a mai napig hiba nélkül olvashatóak. Amennyire én tudom úgy az ezredforduló táján jött a változás (valószínűleg a gyártók rájöttek hogy nem jó az üzletnek ha tartós írható lemezt gyártanak) akkortól kezdve romlott le a minőség. És ennek oka hogy a jelhordozót megváltoztatták. a Korábbiak Cyanine jelhordozót használtak (Taiyo Yuden fejlesztés) a későbbiek pedig egy elvileg stabilabb phtalocyaninet. Papíron az utóbbinak kéne jobbnak lennie de egy jó körülmények közt tárolt régi lemez mégis időtállóbb. Szerintem egyébként a korábbi lemezeken vastagabb a jelhordozó, mert sokkal kevésbé áttetsző a lemez, és a megírt rész is élesebben elkülönül a nem megírt résztől. Persze lehet hogy ez az optikai "hatás" egy extra védőréteg eredménye.
Mindenesetre van jópár Plextor (Taiyo Yuden) lemezem és mind hibátlan a mai napig. Kint van pár új That's audio lemezem megnézem majd azok milyen jelhordozót tartalmaznak.
3 CD-t írtam/írattam meg anno, Kodak Gold CD-R lemezre, ami tényleg aranyárban volt a többihez képest.
5év után mind3 lemez félig kuka lett, nagy nehezen tudtam több lejátszó felhasználásával kimenteni belőlük az állomány 3/4-ét, egynegyede végleg kuka lett.
Átálltam a CD-RWre, azok mind a mai napig simán adják az állományt.
Tegyünk különbséget a gyári préselt lemezek, illetve a minőségi, pl. Taiyo yuden alapanyagúak és a 70 Ft-os nevenincs szarok között. Előbbi kettő 20-30 év után is ugyanazt hozza, utóbbiról 3-4 év után örülsz, ha látsz adatot. Kazettákból is van bőven, ami veszti a hangokat, akkoriban is volt gagyi, legalja és hamis, csak a piacot általában az ismert gyártók egyfajta minőséget megütő modelljei uralták. A CD-knél "mindenki" az olcsót kereste, aztán a TDK és a többi nagy név is átállt olcsó alapanyagra, mert nem tudta tartani a színvonalat azon az áron, amennyiért a gagyit adták. A DVD-k ugyanerre a sorsra jutottak.
Az tény, hogy a rádió adók nem szólnak egyformán. Ennek számos oka lehet. Emberi, műszaki, stb. Gondoltál már arra, hogy egy közbeszerzési eljárásban hogyan lehetne megfogalmazni egy ilyen elvárást? Pl. legyen annyira jó, mint az Ö1, vagy annál sokkal jobb. Elbírálásnál az ár általában nagyon fontos szempont. Ha egy ilyen komplex berendezés megfelel bizonyos (mérhető) műszaki követelményeknek, és kedvező az ára, meg a hozzá kapcsolódó szolgáltatások is kielégítőek, akkor az fog nyerni. Egy valamiben biztos lehetsz: hiába teljesen analóg a stúdió a mikrofontól vagy a magnótól a fő kimenetig, magához az adóhoz digitálisan fog eljutni a moduláló jel. Főleg akkor, ha országos lefedettségről van szó.
Nagy hanghűségű audio rendszerek kapcsán az ember sokat olvas a szinergiáról, hogy vannak komponensek, amelyek valamilyen okból nem illeszkednek a többi láncszemhez. Gondolkodtatok már arról, hogy mi van akkor, ha mondjuk az adással, az adóval minden rendben van, de a vevő nem illeszkedik a rendszerbe? Mondjuk a Bartókhoz nem jó egy Sony tuner, de pl. az ST-240, vagy 1025 igen. Mert ez utóbbit esetleg ahhoz tervezték? Vagy az antenna kábel gagyi, a kocsi akkumulátora, vagy a biztosíték gyenge hangminőségű? Teóriát pro és kontra könnyű gyártani bármihez. Az internet meg azonnal felkap mindent...
Igen, mert anno úg hirdették, hitték, hogy a CD örökéletmegegynap, aztán kiderült mekkora baromság.Azok a kiírt CDk már rég kukák, a kazi meg még tuti szól...na, ha nem dobták volna ki.
Naa, nálam nem volt ilyen, megvan még mindegyik, a legelső 1969-70es BRGs is, az eredeti KH rádiós felvétellel. Mindegyik kazim egyfelvételes.
Épp azért, mert az MP3 mindegyik tartományból kihuzogat, ezért egy mezei fülessel, háttérzaj mellett is számíthat a különbség. Legalábbis, aki erre érzékeny. Nem hallható tudatosan a különbség, inkább abban nyilvánulhat meg a különbség, hogy hamarabb megúnom a zenét vagy kevésbé van kedvem továbbhallgatni.
Viszont az tény, hogy digitális forrásnál a forrás felbontásánál sokkal többet nyom a latban a DA átalakító minősége.
Ne hasonlítsuk már a sávhatárolt veszteséget a tömörítés okozta veszteséggel. A sávhatárolás "csak" elvesz az információból, a tömörítés meg kicsit vagy jobban "átrendezi" azt - vajon melyiknek van több köze az eredeti tartalomhoz?
Ebben igazad van, de mint jeleztem, az mp3at menetközben...séta,bicajozás...fülessel hallgatom, esetleg kocsiban.
Naa, ott aztán sokminden számít, csak a középtartomány hanghűsége nem. Közlekedés, környezet háttérzaja, autó kaszni akusztikája, fülhallgató esélytelenné teszi a minőségi zenehallgatást, ami adott esetben nem is elvárás, cél.
Csak nem mindegy, mi a veszteség. A 15khz feletti tartomány nélkül én inkább elvagyok, ha a középtartomány sértetlen marad, mint ha a hangkép teljes spektrumából vannak kifésülve a kevésbé hallhatónak gondolt frekvenciák.
Kocsival, ha megyek Bécsbe, a határ környékén be szokott jönni egy OE1 nevű komolyzenei csatorna. Hogy az technikailag jobban szól-e, azt nem tudom objektíve megállapítani, de hogy azt nekem jobb érzés hallgatni, az biztos. Persze elsősorban a műsor erősebb, de mintha jobban is szólna.
Nos, Csak fiataloknak!....szól a kovetkező pár sor.
Anno ,70-80as években, nemigen volt sok lehetőség magnóra felvenni, csak rádióból. A szerencsésebbeknek osztrák vagy jugó is jutott, az ország közepe, keleti részén lakóknak csak a magyar.
Felvételeim nagyrészt akkoriban készültek., az elején még középhullámról, aztán URH. (1970 óta van magnóm, 14 évesen vettem nyárimunka meg locsolópénzből.).
Tehát kénytelenek voltunk beérni azzal amit a MR nyújtott.
Aztán a fordulat után bármihez hozzá lehetett jutni, csak...sok..pénz kérdése volt...
Még volt egy rövid korszakom, amikor HiFi VHS felvételeket csináltam, zömében 1-2 órás mixeket, DJ haverjaim szetjeit bulikban.
Aztán érdektelenné vált felvenni bármit is, mert ami ugyebár nincs a neten, az nem is létezik.
CDt sose vettem fel kazettára, inkább begrebbeltem, 196-ban az sem szólt menetközben sz@rabbul mint a kazi, otthon meg úgyis a cédáról halgatnám.
Magyarán az FM minősége, frekiátvitele, stbje szinte tökmindegy milyen, majd 20 éve nem veszek fel, sem onnan, sem máshonnan.
Mert itthon csak zenét hallgatok. Az meg ugye hangulat szerint PC/CD/Magnó vagy LP-ről megy... A híreket neten olvasom mivel a téli időszakban a legtöbb időt a gép előtt töltöm, ugyanis a hobbista/nepper sorsa a végtelen keresgélés és hirdetések böngészése vagy éppen feladása...
A fázismenetet elsősorban a tunerek döntő rlészében alkalmazott keramikus KF (10,7MHz) tették tönkre. A nálunk elérhető készülékek közül a Revox tunerek és a nagy Orion (ST-240) tunerek voltak ettől mentesek. Ezekben fázishű KF szűrők vannak.
Ok, értem én persze....de a téma az MPX jel kapcsán merült fel, az pedig az FM adások jellemzője, így arról írtam szubjektív véleményemet, amit mások is alátámasztottak.
Ahogy thali kolléga jelezte is 19kHz környékén nincsen már hangszer alaphangja, csak a felharmonikusok, amik természetesen hozzátartoznak a hangképhez, igaz jóval halkabbak is, meg azokat nem annyira halljuk, inkább érezzük,.
Az emberi hallástartományról meg egy fülész konkrétabban tudna beszámolni, neten azonban sok minden megtalálható
"A CSS egy kimutatása szerint a 60 decibel erősségű hangot a 18-24 évesek 17 kHz-ig, a 30-39 évesek már csak 16 kHz-ig hallják, de az 50 évesek 12 kHz-ig is alig hallanak el."
Ha a kimenőjel spektruma kevesebb összetevőt tartalmaz, mint a bemenő akkor lehet azt hinni, hogy az veszteségmentes, de ettől még nem az. Egy jelátvitel akkor veszteségmentes, ha bármelyik állapotából visszaállítható az eredeti bemenő jel. Az FM sztereó adásnál erről szó nincs.
Ez azért egy elég súlyos tévedés! Akkor sem volt veszteségmentes ez a móka. A sztereó kódolás miatt 15 kHz felett irgalmatlanul lekaszáltak mindent, ráadásul elég meredek analóg szűrővel.
Ez értelmezés kérdése. Szerintem attól, hogy fil/fül/felharmónikusokat analóg szűrővel levágják, attól még veszteségmentes az átvitel.
Akkor nem lenne veszteségmentes, ha emellett kompresszálnák (Btamás70-nek: komprimálnák :-) ) is a zenei anyagot.
Csak épp elfelejtetted folytatni E.Gy. által leírtat - a fázismenet! Amit a durva vágással már egyébként is összekócoltak! Ezt az MPX filter használata természetesen tovább borzolja!
Egy dolog, hogy kiirtják a 15K feletti összetevőket, viszont az igazán "finom" az amit a szűrők továbbra is elkövetnek!
Lehet marhaság, szivesen meghallgatom részletesebb véleményedet.
Viszont E.Gy. szerint: "A sztereó kódolás miatt 15 kHz felett irgalmatlanul lekaszáltak mindent, ráadásul elég meredek analóg szűrővel."
Nos akkor hallok vagy nem hallok 19KHz környéki zenei jelet?!...még ha a fülem alkalmas is lenne rá, de 60+osként megeszem a kazettajatót ha hall valaki ebben a korban ilyen frekit.
Ez azért egy elég súlyos tévedés! Akkor sem volt veszteségmentes ez a móka. A sztereó kódolás miatt 15 kHz felett irgalmatlanul lekaszáltak mindent, ráadásul elég meredek analóg szűrővel. Gondolom látod magad előtt ennek a fázismenetét. Amihez habként hozzájött az FM előkiemelése is.
Ha emlékeztek még rá annak idején a BBC-3 adását éveken át átvezették egy 12bites A-D-A átalakítón, és senki nem panaszkodott rá. Pedig (állítólag) ez az ország a hifi szülőhelye. Pedig az biztos nincs olyan minőségű, mint a 384 kbps stream, ami itt ugye azért nem mp3!
Igen, legalább veszteségmentes volt ez a móka. Korunk egyik csodájának tartom, hogy például egy RTL Klubos felvételhez is olyan technikát használnak, amitől könnyek szöknek a műértők szemeibe, de a végeredményt SD-ben, irdatlanul elbutítva ontják a világ felé. Minek akkor ez a technika mögé? Jó, tudom, minek. Csak nem értem. :-D
Ezt simán el tudom képzelni, ez különösen a középhullámú adásban érződött (a Krónika-szignál érezhetően visszhangosabb volt 540 khz-en, mint 67 Mhz-en).
A kazettázás szempontjából mégis fontos különbség, hogy akkor analógban ment az adás, digitális tömörítések nélkül.
Nyilván az volt a policy, hogy a többség elemes kisrádiót hallgat.
Azért sajnálatos mindez, mert a lánc korábbi fázisában, a stúdióban még nagyon is jó minőségű hangot küldtek ki. Legalábbis én mindig ezt tapasztaltam, amikor a Bródy Sándor utcában jártam egy-egy zenefelvételen.
Azért kérdeztem, mert a kijelzőn világított az MPX, ami egy 19kHz-es szűrő, és a sztereo pilotjel interferálódását hivatott csökkenteni, de belenyúl a frekvenciamenetbe, és ha nem FM rádióadásról készült a felvétel, akkor semmi értelme.
Ebből a szempontból a MR analóg korszaka sem volt jobb. Limiter ill. kompresszor akkor sem egy volt a teljes láncban, és ezt sajnos remekül lehetett hallani a (zágrábi) jugoszláv vagy osztrák műsorról átkapcsolva. Igazából csak az élő közvetítések voltak élvezhetőek, ha nem szúrták el a mikrofonozást és/vagy a keverést.
Az elozo reszben a rezesbandara vonatkozott, bar ert(h)ettem a kabelekre leforditva is. Azokban, akkoriban sok nemes fem nem volt, ugy szinte semmi, es latod, megis viszik.
Csak most, hogy egyelore nem talalom ezt a 765-ot, es a tunert, ez most kibaszul bassza az agyam. Ez meg olyan felemas erzes :(
Igen, jol latod. Csak most ment el kedvem az egesztol, mert lehet, hogy mar sokkal regebben engedtem be ezeket, mint ahogy most lassan szembesulok a tennyel.
Az nem csinalt sokat, gyak semmit, csak ugralt le-fel. Szerettem nezni :)
Oleg jo! :) nekem mar az is orom/dobbenet volt, hogy nem minusz 6db-n nyekerget, hanem ahova annak idejen kuldtem, 0-an, az elso kezembe akadt kazival, egy maxell 74 udi-cd-vel. Ez egy identitaszavaros normal ami neha kromnak kepzeli magat :)
Engem már csak az érdekel, hogy lejátszás korrekt legyen, meg a kiegészítő funkciók működjenek.
Pl. kiadja a kazettát😁
Na ez az amit legutóbbi lakótársam szabotál.
HarmanKardon fiókos deckni...
Ahogy egyik itteni fantárs előrevetítette, igen önző fajta a kicsike, szereti magánál tartani a kazit, nem akarja visszaadni. Ha leveszem a kazettazlenyomó hidat, akkor kiadja, viszont bevitelkor nem pattan helyére a kazi.
Mindezek mellett amúgy perfekt, alig használt gép....talán pont az előbbi miatt...szép hanggal.
Kosz! Felvetelt meg nem probaltam, fejesen a lejatszas (oda-vissza) okesnak tunik. 5kg rca mar megvan, de sajnos pl. a tapkebeleket tok mashova rejthettem. Meg csak itt tartok, de mar total rajuk kattantam :)
Ez egy rs bx-707 22 ev tarolast kovetoen. Latok benne hibakat (pl. porszemcseket, illetve a felvevofej mintha fura lenne... felvetelt meg probaltam), de bekapcsoltam, es elindult! Kazetta ki-be, mukodik. Meg csak fulessel probaltam, de ez(ek) meg mindig szol(nak:)
Mert nem szoktam valótlan dolgokat állítani magamról.
Rendszeresen és örömmel hallgatok jazz-t.
Csak kerestem az alkalmat, hogy kifejezzem a nemtetszésemet a Magyar Rádió műsortovábbítási módjával kapcsolatban.
Hogy (ha jók az információim), a Kossuth és a Petőfi 192, a Bartók 384 kbps-re lebutítva megy az adótoronyba, ahol még további kompresszióval vagy limeterrel vagy mittudomén mivel tovább butítódnak.
Amit én a Bartóknál felettébb sajnálatosnak tartok. Bár legalább megkönnyíti a felvételi szint beállítását.
.
.. ezzel is be lehetett kavarni rendesen ..
.. angol parasztvakítás ..
régi-újkeletű bütykölési mániám áldozata... szépen szól, de a szalagsebesség egy picit alacsonyabb a többi magnómhoz képest.
dolog lenne egy Philips Labset vagy Black Tulip torony lefitymálása... nem csak az ára volt kiemelkedő ezeknek a cuccoknak de a maguk idején az abszolút High Endet képviselték.
bakterokat is.
(Saját fejlesztésű "Variable Q" KF elektronika)
szerintetek ez milyen? Milyen fejegyseg allapota?
