Ismerősömnél ugyanez van, immár 3. éve... csak épp egy egész sor. A többi fajtának nincs baja.
Én nem hinném h talaj v időjárás v vírus v moly vagy akármi lenne, sztem egyszerűen genetikailag hajlamos erre a fajta. Állítólag a Bianka is tud ilyesmit.
Lehet h túl korán volt terhelve a legelején és végig elkíséri?
Nekem a Guyot metszés jól bevált,mindent levágok csak egy vessző marad. Mivel 1 méterre vannak egymástól egyméteres vesszőket kötök le vízszintesre. De a szélső tőke ernyőműveléssel is jó, itt a másik irányba is van egy 35-40 centis vessző lekötözve.
Összesen 1 azaz egy tőkéről van szó? És a többi Néró egészséges? Felejtsd el az egészet. Ezzel nem érdemes ennyit foglalkozni. Vannak dolgok, amiket a mai tudásunk alapján nem tudunk megérteni.
Egyébként az irodalom szerint a szőlő virágainak virágzás utáni pusztulása (leszáradása) a virágzat magas ammóniumtartalmával áll összefüggésben, ami az árnyékolás, a hideg idő és az erőteljes növekedés következménye. Ha valami miatt az ammónia asszimilációja lelassul, vagy leáll, akkor az ammónia mennyisége megemelkedik, ami toxikus a virágzat szöveteire, de a növény egyéb szöveteire nem.
Death of flower parts near bloom due to inflorescence necrosis (IN) is associated with high ammonium (NH₄⁺) concentration in flower clusters, shade, cool wet weather preceding bloom, and excessive vigor. Faults in NH₄⁺ assimilation are suspected to cause a rise in NH₄⁺ concentration to toxic levels in flower cluster but not other tissues.
Köszönöm a felvetést és kíváncsi vagyok az eredményre, de mint írtam a többi Cabernet tőkékkel semmi baj. Madárkás fürtök nekem is voltak időnként. Részben, ahogyan írtad kötődési problémák miatt (pl. rossz idő a virágzáskor), részben vírusfertőzés miatt (már ki is vágtam a tőkét), de többnyire tudni lehetett az okokat. Ilyennel azonban az elmúlt bő 20 év alatt még nem találkoztam.
Régebben már írtam, ha megtörtént a leszáradás és ha másodtermésként hoz 1-2 apró fürtöt, azok megmaradnak. Talán ezt is meg kellett volna említenem most is.
van a szőlőmben egy rész ahol sosem kötött igazán jól, madárkás volt az a pár fürtöcske ami megmaradt.
Szüelim nem foglalkoztak vele csak művelték. Egy valami volt nyilvánvaló: a löszös talaj a szokottnál is sokkal meszesebb volt, lehet, hogy egy tanya állt ott valaha.
RAMBO oldalait böngészve arra jutottam, hogy a mész az oka, calcium túladagolás, amihez több foszfor és bór kell.
Így tavaly már egész évben lombtrágyáztam, méghozzá többfélével: év elején fitohorm-szőlő-gyümölcs, virágzás után vitaflóra szőlő az utolsó permetezésig, ill júliusban kapott egy afag fh turbó foszfort.
Mint írtam ez már a negyedik év, amikor ez történik. A négy év alatt az időjárás és a permetszerek sem ugyanazok voltak, de az "eredmény" sajnos igen.
Tavasszal Vegesol RS lemosónak. Ezt követően Tihovit Jet, a múlt hét elején, még virágzás előtt, Cabrio Top. Szép napos idő volt. Tavaly a tőkékhez Damisolt öntöztem be, de szinte minden permetezéskor használok lombtrágyát. Sem a Néró tőkén sem a többi tőkén semmi baj. Az egészségtől majd szét csattan, ahogy mondani szokás. A talaj kötött, a szőlő szépen fejlődik benne.
Tavaly mister-el mentem, ami az amistar hatóanyagát tartalmazza, ami ugyanaz mint a quadris :D (a quadris max folpetet is tartalmaz úgy tudom) Na mind1, a lényeg:
Persze én is olvastam, hogy már nem az igazi liszt ellen.. Nekem nem volt gond vele, persze tavaly húzós év volt sok helyen az országban, kivéve itt :) Itt csak 1 jég volt a gond. Oké, tegyük fel, hogy nagy a lisztharmat nyomás. Tegyük fel, hogy ő is kapott a tegnapi jeges-esős-lehűléses átvonulásból. Nálunk ragyogó idő van, felesleges aggódni bármi miatt is és ahol hasonló a dolog, ott is. Majd ha jönnek az esős hetek, akkor kapnak egy rezes-kénes permetet és kész.
Eddig úgy tudtam én is, hogy a Quadris (Amistar) véd a szőlő lisztharmat ellen, de újabban kihagyták a leírásából a lisztharmatot, sőt olvastam ahol ajánlják hogy egészítsük ki lisztharmat elleni szerrel:
"Quadris (szabadforgalmú készítmény) A korábbi években az egy hatóanyagú készítményünk, a Quadris képezte a szőlő virágzás alatti védekezésének bástyáját. Az új, gyári kombinált hatóanyagú Quadris Max megjelenésével azonban ez a készítmény (Quadris) fokozatosan háttérbe szorul. Virágzás kezdetén, fővirágzásban és a virágzás végén megelőző jelleggel használhatjuk a Quadris 0,75%0,1%-os oldatát (10 l vízbe 7,510 ml Quadris), peronoszpóra, szürkerothadás ellen. Lisztharmat ellen egészítsük ki Dynali-val vagy Thiovit Jet-el. Lehetőség szerint ebben a Quadris blokkban alkalmazzunk kiegészítésképpen kontakt kombinációs partnert is. Szabadforgalmú készítmény (III. kategória)."
Az amistar jó mind3 fő gomba ellen (peronosz, liszt, szürkepenész) ->Ebből kifolyólag a topas felesleges...
Szigorúan saját vélemény: Az amistar magában olyan jó, hogy felesleges hozzá mankoceb... Persze a gyártók ajánlják a felszívódó utáni kontaktot is, de általában nem egyszerre, hanem utána.
Nem akarlak megbántani, de ész nélkül kiszórtál mindent. Már csak a glialka hiányozna és teljes lenne az összkép, hogy tutira semmi élő szervezet ne bírjon ott életben maradni. Nem azt mondom hogy ökob..inak kell lenni, de kicsit tudatosabban is lehetne permetezni, főleg ha saját magának termel az ember. Én se vagyok öko, de próbálom tudatosabban átgondolva permetezni a szőlőt. Évi egy felszívódóval és egy lemosóval egészen júliusig nem szokott gondom lenni. Persze ez éghajlat függő is, de attól még lehet tudatosabban is permetezni.
Légy szíves írd le, hogy mivel permeteztél, tavasztól egészen a fűrt bénulásáig, milyen volt az időjárás, volt-e eső az elszáradást megelőzően. Próbálkoztál-e már valamilyen magnéziumtrágyázással? Van-e valami más rendellenesség a tőkén (sárguló levél, csíkosság, ízközök stb). Milyen a talajod? Más szőlőfajták normálisak-e a környéken?
Kinek mi. És kinek milyen szer van otthon. Nekem még visszavan a második Amistar, ezt június végén szoktam kipermetezni.
Csemegeszőlőim vannak amik közül a legkorábbi (Csabagyöngye) július végén kezd érni, most már a várakozási időkre is figyelni kell. Ha már kiadtad a második Amistart megkockáztathatsz egy harmadikat, vagy váltasz más szerre. Pl peronoszpóra ellen Ridomil Gold Plus vagy Pergado CU, lisztharmatra Dynali és/vagy kén, szürkepenészre Chorus vagy Switch.
Eddig rovarölőket nem használtam a szőlőben, de most már fogok mert megjelentek nálunk is a kabócák. Tavaly nyáron még csak messziről hallottam a ciripelésüket, de a napokban már a szomszéd díszfenyőjéről hallom. Úgyhogy a legközelebbi permetlébe dobok Actarát is.
A fürtkocsánybénulás később szokott jelentkezni, de ki tudja talán egy korai gyors lefolyású bénulás lenne?
Nekem akkor volt ilyen problémám amikor nem kapáltam fel a szőlő földjét csak fűnyíróval nyírtam a füvet alatta. Magnéziumhiány is volt, amit nézegettem a képeket hogy nem Esca-e? Szerencsére nem az volt, adtam neki vasgálicot (5 kg-t kiszórtam a 60 tőke alá) meg magnéziumot (minden tőkéhez egy jó maroknyi keserűsó), adtam NPK műtrágyát meg istállótrágyát is és a szőlősorok két oldalát minden tavasszal 60-60 cm szélesen felkapálom és évközben is kapálom, (ha már felkapáltam ültetek bele törpe paradicsomot) Igazán nem tudom a pontos okát,de amióta így művelem a szőlőt megszünt a fürtkocsánybénulás.
Ugye milyen jól porlaszt az állítható szórófej? Ha megfelezted volna az ampullákat elég lett volna a legközelebbi permetezésre is.
Kaccsolásnak felénk a hónaljhajtások kitördelését nevezzük, a fürtzónában minden kaccsot ki szoktam tördelni, a ritkább lombú szőlőnél ez fölött meghagyok néhányat hadd legyen sűrűbb. Amelyiknek amúgyis sűrű a lombja azt feljebb is kikaccsolom. A nem termő hajtásokkal szintén így járok el - a Guyot művelésnél - vagy tőből letöröm, vagy ha ritka a szőlő lombja meghagyom.
Talán már többen emlékeztek a Néró tőkémmel kapcsolatos történeteimre. Az idén ugyanaz történt, mint a megelőző 3 évben:
-Rügyfakadás után gyors fejlődés.
-Erős, sötétzöld, egészséges vesszők.
-Vesszőnként 2 fürtkezdemény.
-Nagyméretű, hibátlan fürtkezdemények.
-Tökéletes időjárás a virágzáskor.
-A virágzás hibátlan lezajlása.
A virágzást követően pedig, immár a negyedik évben is, a fürtök 2 nap alatt történő leszáradása, de totálisan és minden fürtre érvényesen.
Órákat töltöttem el, hogy megértsem a leírtak okát.
A neten A Szőlő fórum 390. oldalán két kolléga írt a Néró tőkéin megfigyelt részleges fürtszáradásról.
A fajtaismertetőkben szó sincs a fürtszáradásról a Néró esetében, kiemelik viszont a peronosz és lisztharmat rezisztenciáját.
Nem akarlak untatni benneteket, mert elszáradtak egy tőkémen a fürtök, csak meg szeretném érteni az okát.
Emlékeztetőül mégegyszer: mióta termőre fogtam a tőkét, a negyedik évben is minden az előbbiek szerint leírt módon történik.
Olyan esettel már találkoztam, hogy egy-egy fürt egy-egy tőkén részlegesen, vagy teljesen leszáradt, de ennek lehetett sejteni az okát és nem ismétlődött, ja és nem Néró volt.
Nem szeretnék hülyé maradni ezért tettem már sokadszor közzé a fentieket, hátha valaki megfejti a rejtélyt.
Megvettem ezt a réz permetező fejet. Ma egy-egy ampulla Amistar+Topaz+10L víz ezzel az új fejjel elég volt 2 körre a kb 30 tőkémnél. Hihetetlen...Mondjuk 7végén volt egy dúrva koccsolásom, hogy szellős legyen a "birtok"...
Apropó koccsolásnál is 2 rügyre metszek vissza a nem termő vesszőknél. Jó így?
Ahogy én itt a fórumon okosodtam, ugy gondolom a két kart ne a két vesszőből alakitsd ki, hanem tavasszal csak egy kart hagyjál meg és azt huzd el egyik oldalra. Egyszerre max 60cm-el növelheted a kar hosszát.
Ha két kart akarsz két oldalra, akkor majd a követkető évben az első vesszőt elhuzod jobbra, és úgy nevelsz egy 2. kart.
De majd a hozzáértők részletesebben leirják, ha lesz idejük.
Még most is megpróbálkozhatsz a zöldbe zöld oltással,ha van hozzá gyökeres zöld alanyod.De ha nincs,akkor leghamarabb februárban,frissen szedett vesszőből,szobában,vízben,vagy perlitben.Az biztosabb eredést ad,mint a sima föld.Ha perlitben gyökereztetsz,akkor sok vesszőt ne tegyél egy palackba,mert a gyökerek összegabalyodnak,és a gyenge gyökerek letörhetnek,amikor szét akarod szedni őket.A mostani vesszőid még sokáig zöldek maradnak,ha vízben hagyod,de újból kihajtani már biztosan nem fognak.A vesszőid hajtásai nem azért száradtak el,mert nem párásítottál,hanem mert későn szedted meg,és a nedvkeringés már megindult.Én a télen a szobában gyökereztetett szőlőimet nem párásítottam,mégis kb.80 %-os volt az eredés.Persze ez fajtafüggő is.
Koszonom a valaszokat! Azt nem ertem, hogy a vesszok akkor miert teljesen zoldek megvagva.. gyokeret egyik sem eresztett, mert azt latnam a palackban. Erdekes modon amikor mindegyik hajtott, akkor szepen lassan egyszercsak elszaradt mind, egytol egyig. Ez akkor valoszinuleg azert volt mert nem parasiottam? Ne is remenykedjek akkor mar? Otello szolot szeretnek szaporitani minel hamarabb, esetleg most probalkozzak legbujtassal?
Jövőre termőre fogom a szőlő oltványokat, de idén tavasszal még egy két szemre visszametszettem szinte a földig. Az oszlopok két méterre vannak ki a földből. A huzalt 1 méteren és 45-45 centin húzom ki.
Jók az arányok?
Folyamatosan magasítanom kellett volna a törzset, vagy így is jó lesz széthúzni két oldalra a vesszőket jövő tavaszra?
De mindegyik kén készítmény,de a külömböző adatok talán az üzlet,vagy piac politika.Az áruk is más.Én többnyire 4,kg/ha-l megyek,ha baj van akkor lehet akár 10.kg/ha is a pécsi kutató szerint,és akkor még mással is.A virágzás után fontos,hogy a használt kén készítmény finom szemcsés legyen,a tapasztalatom,a Thiovit Jet,és a Kumulus az az,és a Necator is.Jobban oldódnak is mint a többi.A finom szemcseméret miatt nem perzselnek.
Szerintem nem peronoszpóra, mert a rozsda többnyire a levelek peremén van. Nekem szokott így kinézni a szőlőm (Cabernetek) július vége felé és RAMBO szerint ez tápanyaghiány. Nézd meg a szőlő hiánybetegségei oldalt.
Amistart vettem én is 2 ampullával (a kertészboltban ugyanazt mondták mint te) és Topast 5X5-öt.
Egész nap 27-33 fok van nálunk, reggel 5-kör pedig nem tudok menni...Ezt sem szabad 25-26 fok alatt permetezni? (Most 19 órakor is 30 fok van Miskolcon)
Én csonkáztam már tavaly, nekem tetszett, mert egy mozdulat a tőke kilógó hónaljhajtásai, egy másik a teteje (középmagas kordon). Nekem egy kis területem van a te méretednél lehet, hogy utána hetekig fájni fog a hátad/vállad.
Egyetértek Juhostt véleményével.Ha gyökereztetni akarsz,vagy iskolát csinálsz,akkor azt legkésőbb márciusban el kell végezni.Az a legjobb,ha februárba csinálod perlitbe,és beviszed világos helyiségbe.
A szőlő gyökereztetése kiszámíthatatlan,van amikor kihajt,van amikor nem,ugyanolyan körülmények között.Ez sok mindentől függ,most nem sorolnám fel.Én télen gyökereztettem egyrügyeseket.Január végén kezdtem,és áprilisra lettek gyökerei.Volt olyan fajta,ami egyáltalán nem akart kigyökerezni,holott már 15 cm.-es hajtása volt.Volt olyan fajta,aminek 15 cm.-es gyökere volt,és nem volt hajtása.
A te szőlőid már nem fognak kihajtani,mert a hajtás felélte a vesszőben tárolt keményítőket és cukrokat,a gyökér pedig -mivel nem volt-nem tudta az utánpótlást biztosítani.Jövőre próbálkozz újra,de addig lesz időd áttanulmányozni,és megismerni a gyökereztetés "művészetét" itt a fórumokon.
Permetezni v.nem permetezni,ez itt a fő kérdés,mivel az esőt helyileg valóban nehéz kiszámítani,permeteztem, számomra ez nem kérdés.Azt a helyzetet szeretném elkerülni,vagy éppen nem érek rá,vagy az eső miatt nem lehet.A cabrió egy ideig elég jó védelem,csak ha kell ,egy kontaktot ráérek közbeiktatni.
Segítséget kérnék apum nevében. Azt mondja, hogy a szőlőnek ilyen "rozsdásak" a levelei. Mitől lehet (gombabetegség, vagy esetleg tápanyaghiány?), ill. hogy lehetne kezelni?
A vesszőket is későn szedted meg, no meg árnyékban kellett volna gyökereztetni, továbbá biztosítani a magas páratartalmat. Ezt nem csak locsolással, hanem a rügyek permetelésével (!!!vízzel!!!), mert amig nincs gyökérzet, addig a levélen keresztül párologtat és ha sokat párologtat nem kap utánpótlást és KO.
Április 12-én metszettük az Otello szőlőnket, amiből párat meghagytam szaporítani. A feldarabolt vesszőket pet palackokba tettem, amiket földdel töltöttem meg. Az aljukat természetesen kilyukasztottam előtte, és az üvegeket vödörbe állítottam. Egészen május közepéig szépen hajtott mindegyik, leveleik egészségesek voltak, de amikor jött a meleg elszáradt az összes levél mindegyik vesszőn, pedig egyszer sem száradt ki a földjük. Most mindegyik vesszőn el vannak a kis hajtások, rügyek száradva, azonban a vesszők belseje megvágva zöld, szóval szerintem nem teljesen élettelenek. Ezek szándékoznak még valaha kihajtani, vagy kampec az összesnek? Attól félek, hogy lekéstem a hajtások szedésének optimális idejét.
Ha az időjósoknak hinni lehet,meleg esős idő jön,ilyenkor a megelőzés a legfontosabb,úgyhogy kifújtam a 2. cabrio-t,igaz a virágzáson nagyjából túl vagyunk.
Egyenlőre nem látok semmi bajt a szőlők levelén , most kezd virágozni a suvenír... szórjam-e CABRIO TOP-al megelőzésképpen vagy felesleges. persze más fajták is vannak de azokon még nem látom a virágzás kezdetét ( zalagyöngye, pölöskei muskotály, palatina (még fiatal nem engedtem fürtöt) .
Így tudtam én is még a régi sárga zacskós Thiovit 80WG idejéből, de ez a Thiovit Jet teljesen értelmetlenül van megfogalmazva a Syng..ta oldalán:
"Szőlőben fakadás után, virágzás kezdetéig javasoljuk kijuttatni, virágzástól 38 kg/ha (lisztharmat ellen), amennyiben levélatkás fertőzésünk van, a szőlő gyapjas és kisleveles állapotában alkalmazott 1012 kg/ha dózis tökéletes védelmet nyújt."
Győr az akkor a soproni borvidék közel van. (csak így elsőre ez van eszembe)
Eladásra akarod a szőlőt? Borként vagy szőlőként akarod eladni?
Előbbinél Rambo blogja sokat segít, hogy mennyi mutyizással jár. Utóbbinál egy őstermelői és legális telepítés is elég.
A másik lehetőség, hogy pult alatt csinálod és a fél Ha-t a családban több névre írod. kb 1000-1500m2-ig nem engedély köteles a telepítés. Ha mindenkinek van 1500 m2-e akkor papír se kell, de akkor csak pult alatt adhatod. Ezzel mondjuk rontod a borászati ágazatot, szóval ez csak apró betűs rész amit csak mellékesen írtam le..
Ez is jó megoldás, bizonyos szemszögből, de erre hivatkozva lassan az összes magyar ősi szőlőnk a génbankba lesz csak... Nem mondom, hogy a legbetegeskedőbb szőlőket kell visszahozni, de néhány régi fajtát is érdemes lenne elővenni.
Mellesleg a rezi-nél is a résen lenni és permetezni megoldás kell... Ha azt is ugyanúgy megszórjuk egy rosszabb időben 1. fokozatú méreggel, akkor adtunk a sz..nak egy pofont... Attól hogy csak 1x szórtuk meg kemény méreggel még csak fél megoldást csináltunk.
Én is ezzel a fél megoldással éltem. 1 felszívódó virágzás előtt, aztán résen lenni. Szeretném kihagyni azt a felszívódót is, de egyelőre még nem vagyok ilyen bátor...
A szedernél az évek során többször előfordutl nálam szürkepenész,a málnánál vesszőpusztulás. Most még zöldek a termések rajta, ha érik már nem permetezem.
A Mohikán uborkánál biztos hogy peronoszpóra volt az? Hasonló tünetekkel nálam atkás volt. Ha az idén megjelennek a tünetek nézd meg a levelek hátulját mikroszkóppal vagy erősebb nagyítóval, ha kis pókok mozognak rajta akkor az atka.
Nem azt mondta, hogy van 4 ml-es, hanem, hogy 4 ml-t használt, ami ennyibe kerül. Vesz egyszer egy flakonnal és abból mér ki szükség szerint. Ennek az árát osztotta le, hogy tudja, egy kezelés mennyibe kerül.
Nem jól fogalmaztam. Nem áztatott, hanem alúlról és felülről is fújt. Régi nagyapától örökölt vegyépszeres magyar háti permetezővel dolgozom, de a sima fekete műanyag fejjel, a te általad linkelt fej jó lehet hozzá?
Én ilyet találtam Topas 100-ból 5X5 ml=1365 Ft, honnan veszel 4ml-est? Quadris amp. 10 ml=721 Ft, a Te 7ml=266Ft-od hol kapható?
Szedret málnát sosem permeteztem, viszont az egyik legellenállóbb uborka tavaly bekapta a peronoszpórát keményenn, pedig a Mohikán elvileg ellenálló...
Ezekről a heti ajánlatokról: mindegyik cég eltúlozza a veszélyeket, hogy vegyünk minél több permetszert, ezért már akkor sem hiszek nekik ha kellene. Ezenkivül az sem mindegy, hogy a hegy északi oldalán van a szőlőm hűvös párás helyen vagy a napsütötte száraz déli oldalon.
Atkák ellen nem fogok védekezni a héten, lisztharmat peronoszpóra szürkepenész ellen a virágzásban a Topas + Quadris elég lesz, molyok nem szoktak kárt tenni nálam, gyomirtás pedig kapával (van egy nagyon jó kis könnyű elektromos kapám mindössze 8 kg a súlya, a 60 tő szőlőmet 1,5 óra alatt végigkapálom. A tőke legtövétől kézzel tépkedem ki a gazt, a sorközöket meg fűnyíróval nyírom)
A Quadris adagolása 7,5-10ml/10liter, tegnap 7 literrel megpermeteztem a szőlőt szedret málnát, 7ml ebből 266 Ft + volt még benne 4ml Topas ez 120 Ft. A 200 ml Quadris 200 liter permetlé elkészítéséhez lenne elég, ez nekem 10 év alatt sem fogyna el helyette újabban Amistart használok, a kettő hatóanyaga (azoxistrobin) ugyanaz csak az amistarban tapadásfokozó is van. A maradék Quadrisomat össze is öntöttem a megkezdett Amistarral és így használom a kertben mindenféle zöldségekre is.
Az I. kategóriás szereket növényorvos írhatja fel
A II. kategóriás szereket zöld könyvre adják ki (egy 80 órás tanfolyamot kell elvégezni)
Amikor kontakt szerrel, alulról és felülről egyaránt áztatott permetezésem volt (Vegasol Eres) 20L bekevert anyag kellett.
Most ha virágzáskor Quadris+Topazt veszek én is, elég kevesebb anyag, hiszen ez felszívódik, nem?
Azért kérdem, mert számolon, hogy nagyon drága a 2 vegyszer, ha ott is 20L-t kell elpermeteznem. Vagy hogy éri ezt a kombó megvenni? Van ennél olcsóbb megoldás, vagy ez a fajta védekezés bizony ennyi lesz bármelyik gyártó termékeit is veszem? köszi!
Apropó virágzás után visszatérhetek a VEGASOL ERESre?
Csak 4 dolog amivel időjárást lehet előre tudni...
Persze ez 2 oldalú dolog: 1-ik, hogy szórjuk meg a szőlőt keményen ami csak van, az a tuti, a másik, hogy legyünk résen, figyeljünk és csak akkor permetezzünk ha muszáj.
A tutinál, pl ott a tiuram granuflow. Kontakt szer, nagyon jó rothadás ellen + baracknál tafrina és levél lyukasztó betegség ellen. De rá van írva, hogy rákkeltő... Na akkor azért érdemes elgondolkozni picit.. (én el fogok, hogy mivel küszöböljem ki)
Amúgy én csak virágzás előtt vagyok ilyen félős, de próbálom ezt is kiküszöbölni.
Én az utóbbi 2 évben virágzás előtt permeteztem felszívódóval, utána csak június végén-elején! Persze ez időjárás függő is, de ebben a melegben peronosztól nem kell tartani, de a lisztharmat se fog sok gondot okozni egyelőre, ha nem üt be egy lehüléses, párásabb idő. Szóval virágzás után sztem a felszívódó felesleges! Persze ha csak havonta 1-2x tudsz a szőlőbe menni, akkor biztonságosabb megoldást jelent!
1 kart nevelnék és abból ágaztatnám az oldal karokat + emeleteket. 1 évben 1 emeletet és max 2 kart nevelnék ki, hogy azok rendesen beérjenek, mert ha egyből mindent akarsz és nem érik be rendesen a vessző, akkor éveket veszíthetsz.
Ha kialakítottad a termő alapokat is a karon, akkor jöhet, hogy megnézed melyik fajta milyen metszés módot igényel. Sok csemege van, amelyiknek legalább hosszú csap kell, hogy teremjen, de fajtánként meg tudod nézni!
Mivel lugast akarsz, 2x is meg kellene gondolni a fajtaválasztást, főleg hogy takaró szerepet tölt be, nem a szellőzésről lesz híres. Szóval azt is nézd meg, hogy mely fajta mennyire ellenálló. Egy takaró lugas szép dolog, de ha az ember a permetszer szagot szívja, az szvsz sokat rombol az illúzión. A direkt termők többsége elvannak permetezés nélkül, bőven teremnek, jó árnyékolók, de az ízük nem ér fel a jobb fajta csemegékkel.
A rezi szőlők is jók, ők is elvannak évi 0 vagy pár permetezéssel.
A Quadris (azoxistrobin) kb 15 éve úgy hozták ki hogy ez minden gombabetegség ellen véd, aztán úgy látszik a lisztharmat ellen mégsem volt elég hatékony, kihagyták a felsorolásból a lisztharmatot de a leírás továbbra is minden gombabetegséget ír. Na de mi legyen a liszharmattal? A Quadrishoz kutyultak folpetet és kihozták Quadris Max néven, de mivel a folpet I. kategóriás így a Quadris Max is az.
A Thiovit Jetet a leírása a virágzásig ajánlja, én most a virágzás kezdetén tegnap Quadris + Topas kombinációval permeteztem.
Akkor nem kutakodtál eleget: quadris max I. forg. kat.
A strobilurint nem tudom, de a folpet-nek a közelébe nem mennék.
A thiovit szerintem most a legdrágább kén lakossági méretben, tavaly nyáron kényszerből 1400 pénzért vettem egy kilót. Ősszel nagykiszerelésben a microthiol-t 508 forintért.
Én most olyan szisztéma szerint keresem a vegyszereimet, hogy III. kategóriában beszerezhető legyen. (De mondjuk ami olyan azt II-be veszem, mert a kiszerelés miatt úgy sokkal olcsóbb).
Sokat vadásztam a vegyszereket van belőle egy szép nagy listám, ami persze folyamatosan bővül (és változik az ár meg a kiszerelés miatt), de ha valamit váltani szeretnék akkor a táblából keresve könnyebb választani.
Na kicsit kutakodtam. És a válasz a kérdésemre a Quadris, vagy a Quadris MAX
A Quadrisnál azt nem értem, hogy azt írják minden gombabetegség ellen jó, részletezésnél pedig csak a peronoszpóra és szürkepenész van írva. A Quadris MAx-nál szépen ki van írva a lisztharmat is a peronoszpórán és a penészen kívül.
Mi az igazság? Mi a kettő között a különbség? Ha sima Quadrist veszek (ez van 10Ml-es kicsi kiszerelésben), akkor ahhoz még adjak majd Thiovit Jet-et. (Thiovit Jet mehet virágzáskor is írják több helyen.) Köszi!
2 hete permeteztem Vondozeb + Thiovit Jet + Vegasol ERES kombóval, bár csak azért így, mert nem volt elég másként és nem akartam 2X10-et keverni...
Mivel eltérő szőlőfajtáim vannak (csak csemege evésre) nem egyszerre virágzanak, 2 hete indúlt, és van ami még csak most fog, ha jól látom.
Kérem segítstek most virágzás alatti permetezésre mit vegyek, ami kapható (csak egyszeri permetezéshez, amíg virágzik) kis kiszerelésben (20L-hez) Lisztharmat és peronoszpóra ellen.
Ahogy rajzoltad ez egy lugasszőlő lesz, ha kialakítottad a karokat gondolom 2 szemre metszetted rajtuk a csapokat, ha úgy látod hogy sok neki az egyiket mindenütt törd ki. Ezt így látatlanban nehéz megmondani, én is úgy szoktam metszeni a szőlőt, hogy látom a vesszőkön tavalyi növekedési erélyt vagy éppen a gyengeséget és ez alapján terhelem.
Már pár évesek, de nálam nagyon nehezen fejlődnek...a vízszintes "karokat" már kialakítottam, a függőlegesekkel van gondom, nem tudom milyen sűrűn hagyhatom meg, mennyi az egészséges. Illetve majd a tavaszi metszésnél ezeket kell 1-2 szemre metszeni, vagy hagyhatom hosszabbra? Nero, Suvenir,Éva,Jupiter, Sultana..még majd egy Viktóriát is szeretnék...
Van egy Izabellám, a ház és a garázs között kifeszített sodronyokon nő, az még permetszert nem látott, csak tavaszi lemosót, rengeteget terem...
Most ültetted? A két legszebb hajtást hagyd meg, az összes többit tördeld le. Jövő tavasszal az egyiket levágod, a másikat meghagyod 2 szemre. Pár év múlva ha megerősödött a tőke kialakíthatod a kívánt formát az árnyékoláshoz.
Legalább valami rezisztens fajtát ültettél? A Nero pl kiváló erre a célra, erősen növekszik és elvan minimális permetezéssel.
Sziasztok! Néhány csemegeszőlőt valahogy így próbálok nevelni, kerítés mellett, takarásnak. A kérdésem az lenne, hogy csemegeszőlőnek jó ez a nevelési mód? Illetve a zöld, függőleges hajtásokat most mennyire hagyjam megnőni, esetleg mennyire ritkítsam meg? Majd tavasszal mennyire metszem vissza? Egy vagy két szemre, vagy mehet hosszabbra is? bocs a kezdetleges rajzokért... :-)
A korábbi hsz-ben a leírt menetrendben ezeket nem említettem, mert eddig nem is használtam. Eddig elég volt ahogy írtam. A tavalyi lisztharmatos év után számításom szerint az idén és jövőre fokozottan kell védekeznem ellene mert ha nem is tör ki, de a rügyekben befészkelve jelen lehet a lisztharmat. A Guyot/ernyő művelésnél két év amíg kikerül a kertből az összes lehetséges fertőzött vessző.
Na ez így már más, mert a korábbi hsz-ben a leírt menetrendben ezeket nem említetted. Igen, tavaly eléggé durván berobbant, és valóban akkor már késő volt tüzet oltani. Idén én is szigorúbb vagyok, a héten volt -pont virágzás kezdete előtt- a második thiovit + huminsavas kezelés, tavaly ilyenkor csak egynél jártam. Cserébe most úgy tűnik nincs akkora fertőzési nyomás mint tavaly volt (lisztharmatra értem) bár még ez megváltozhat. Peronosz szerintem idén ilyen száraz tavasz és korán jött hőség után esélytelen.
Tavaly kicsit ellazsáltam a permetezést,csak nézegettem a szőlőt. Úgy tünt nincs semmi baja, amikor felismertem már késő volt. Az idén most virágzás előtt adtam neki lisztharmat ellen is Thiovitot meg Topast, nem szeretném ha visszatérne.
Az attól függ,hogy mekkora a terület,négyszögölben,vagy inkább négyzetméterben írd le mekkora.Én 380,négyszögölt motorospermetezővel huszon liter lével nyomom le a házunk körül,kézivel ez 60-80 liter lenne a lombozattól függően.A rezet most ne használd virágzik a szőlő,a réz kötődés gátló.
Igen ez okozhat perzselést, hiszen ez egy 8x -os túladagolás. Sokat már nem tudsz tenni- imádkozz és nézegesd, hogy mekkora kárt okoztál. Lehet, hogy az idei termésed oda lett, de a szőlő majd regenerálja magát. Egyébként a talaj mikroorganizmusait is pusztítja a réz, de ez most a kisebb baj a te esetedben. Ha mégsem lenne kár, akkor jelezd a fórumon.
Felénk gyermekkoromban az volt a szokás, hogy a szőlőt kékre festették házi készítésű bordó lével. Mégis szüreteltek, szóval én nem aggódnék a helyedben.
aki ismeri a rezes permetőszereket, azokhoz lenne kérdésem:
- Champ DP-t "sikerült" erősen túladagolni, 9 ár szőlőre 75 liter vízhez 0,8 kg Champ DP került...
( A szer adatlapján sokkal kevesebb dózist ír, de gyakran nagyobb dózisban sincs semmi gond. Nem ismerem a permetezőszereket, kezdő szőlész vagyok, ezért kérdem)
Szerintetek ez okoz rézmérgezést a szőlőnek, vagy lesz bármilyen negatív hatása??
Fekete rizling, 6db, 2 rügyes termőalap. Ez 12 fürt, maximum 1.8 kg terméssel. (szüretkor külön lemérem).
Ha sok lesz, akkor csak 5 termőalap lesz.
Az ezerjónál maximum 4-5 termő alap lesz, termő alaponként 1 fürttel.
Itt már virágzik is:
Ennek örömére a méhek is megjelentek. Nagyon kellemes virág illat van! A szüret után ez a legjobb idő a szőlőben gyönyörködni! Remélem a 13-as évhez hasonlóan jó idő lesz és hosszú virágzási időben részesülünk.
Mióta a szomszéd macskái eltávoztak, azóta egyre több madár faj is megjelent. (a fecskén és verében kívül). Kezd egész jó fauna kialakulni... Még a növényvilágot kellene fejleszteni, hogy ne csak a haszontalan gyomnövények, hanem a hasznos gyógy és virágzó növények is betelepüljenek.
Filoxéra levéllakó alakjának gondolnám, de azt zöldnek mutatják mindenhol - de egyébként teljesen ugyanúgy néz ki. Az összes ilyen levelet leszedtem, megsemmisítettem.
Nálam is igy nézett ki múlt évben és filoxéria.. s kecskék nyulak gyomrában landoltak.
Nem csinálnak kárt, kár lenne permetezni.
A fekete pontkat a néhány levélen én is ma láttam, de nem tudom én sem...
Majd ha terjed, vagy nagyobb lesz, akkor kiderül, ha marad, akkor én sem foglalkozom vele.
Ez nem gubacs atka. A levél fonákát mutatja a képen.
Ha a fonákát nézzük, a gubacs atka konvexen helyezkedik el, a filoxéra levéllakó alakja pedig konkávon.
A fekete pöttyök lehetnek légyszarok is. (de bármi más is, így a képen nem látszik jól.) Nekem is voltak ilyen fekete pöttyök a levelen, nem fordítottam neki jelentőséget. Viszont atka ölővel menni felesleges... Ide rovar ölő kell(ene), de ha eltávolította a beteg leveleket és nem jön újra elő, nem lesz gond. Viszont én ilyen tőkét úgy alapból nem tartanék.
A fekete pontok szerintem valamilyen gomba induló képlete ! Az alsó piros gubacsok, pedig gubacs atka, atka ölőt és rásegítésképp Dimilint adagolnék nekik !
Sziasztok! Csak hobbi a szőlészet nálam, így szeretnék kérdezni tőletek, mert nem találtam semmi infót az alábbi jelenségről:
Ezekre a fekete kis pontokra gondolok, a levelek mindkét oldalán. Nem minden tőkén, és fajtafüggetlennek tűnik.
Nem tudjátok véletlenül, hogy ez mi lehet?
Ez meg egy alanyfajta levelén jelent meg (tönkrement felette a nemes, most oltok rá másikat):
Filoxéra levéllakó alakjának gondolnám, de azt zöldnek mutatják mindenhol - de egyébként teljesen ugyanúgy néz ki. Az összes ilyen levelet leszedtem, megsemmisítettem.
Ilyenkor mi a teendő? Valamilyen szert ki kell szórni?
Pintjano! Ezt írtad korábban:"Összegyüjtöttem egy dokumentumban az általad és még néhány mások által ismertetett csemegeszőlő leírásokat képekkel és még néhány dolgot amit fontosnak éreztem.
Kérdés:hozzájárulsz,hogy elérhetővé tegyem az általam "gondozott" honlapon?"
Válasz:Hozzájárulok,de bizonyos dolgokat be kell tartanod,ami ilyenkor szokás.Az általam felrakott képes leírásokat szószerint kell idézned eredet megjelöléssel.Pl:/forrás:"Szőlőszem" Csemegeszőlő index fórum/.
Már korábban írtam a csemegeszőlő fórumban/352 sz.hozzászólás/,hogy én is tervezek egy honlapot,ahol a saját fajtáimat ismertetném/képekkel/,és még mást is,amit érdemesnek,és érdekesnek tartok.Sajnos ez óriási munka,ezért lassan haladok vele.Talán jövőre elkészül.Kb.5-600 fajta szőlő leírás lesz benne a világ minden részéből.Ez egy hiánypótló ampelográfia lesz,ilyen sajnos még nincs az írott és elektronikus magyar szakirodalomban.Nem egyedül csinálom,nagyobb gyűjtők segítsége szükséges.Te is betársulhatsz hozzá,ha van kedved.
Ha valóban pár napja volt földbe téve, ha nem esik szét, akkor is kérdéses, hogy megfogan-e, mivel ők is a szabad gyökerűt tettek földbe, szóval a gyökérzet nem hálózta be a földet.
Annyit azért hozzáfűznék,faiskolások nagy gengszterek,kb. 2 hete vettem egy konténeres fanny rezisztens csemegeszőlőt,fekete fóliacserépben 890ft,otthon levettem a fóliát és szétesett a föld.Volt pofájuk konténeresnek a szabadgyökerűt eladni,lehet két nappal korábban tömködték körbe földdel.Ha most megveszed,csak alul vágd be,ültetőgödörbe körbe föld és azután vágd el kétoldalt a cserepet,talán nemesik szét!
Én megvenném és beültetném normális mélységbe. A tavasszal vett szabadgyökerű oltványaim közül kettő szépen hajt, egy csak egy-két hete hajtott ki, egy meg még mindig gondolkozik. :(
Az ősziek közül hatból hat kihajtott, a néró még virágozni is akart. A virágkezdeményt letörtem, araszos szőlő erősödjön, ne teremjen.
Sziasztok, irtam hogy kiszáradt vagyis megadta magát 6 tőke csemegeszőlőm. A faiskolában 800 ft/Db -ért van konténeres (virágcserepes) szőlő, szépen kihajtva 40-50 cm-es 2 db vessző tövenként.
Érdemes megvenni? Nyerek vele egy évet? Ha ültetem, akkor olyan mélyre kell tenni, hogy az oltás éppen kilátszódjon? Most a cserépben csak 10-15 cm van és felette még 20-30 cm-es szár és utána oltás.
Lenne-e valakinek felesleges (mondjuk sokadik darab örökölt) abroncshúzó kalapácsa? Az a bizonyos kiperemezett szélű, amivel meg lehet feszíteni a hordók abroncsait.
Nem értek be a vesszők és egyszerűen elpusztult a vessző ,de ki hajtott volna csak később ! De peronoszpórát is kaphatott az is leviszi a vesszőket róla !
Én is jártam így borszőlővel kb. 3-4 éve. Írtam is róla akkor. Különböző tippek jöttek a válaszokban, de, hogy mi volt az ok, nem tudom. Az én tippem az, amit te is említesz, hogy kiszáradt.
Egyébként én is kiástam és ahogy írod, dús, egészséges gyökérzet, semmi kártevő.
Kedves RAMBO és Szölőszem! Én is a zöld módszert támogatom,kértem is ha tud valaki valami jó módszert szívesen kipróbálom.Annyit viszont tudok hogy a régi hagyományos fajtákat csak kontakt szerekkel nem lehet megvédeni.Ezért használom a felszívódókat virágzáskor és nem máskor mert jobbnak tartom a megelőzést mint a gyógyítást.Mikor nem így tettem pl:a kékfrankosomat mindig elkapta a lisztharmat és ez nem tetszett.A Nérót én is csak kontakt szerekkel védem,és minden évben tökéletes!A másik az hogy néhány topik társ írja hogy ilyen vagy olyan fajta nem betegszik meg,de egészen másképp viselkedik 10-20 tőke mint 1000,utóbbi könnyebben fertőződik meg.Csemegében főleg zöld művelésre hajtok,de csak néhány fajtám van ami bírja felszívódó nélkül,ezek a Nagyesda,zaporozsec,Dunav és az Éva.Ők elvannak kontakt szereken is de a többi vírágzáskór igényli a felszívódó készítményeket.Mikor a bogyók megjelennek már csak kontakt szereket használok,így biztos hogy a bogyókban egészség kárósító szermaradványok nem lesznek.Szerintem a borom se rossz erről talán Szölőszem tud nyilatkozni.Egyébként borszőlőben ez lesz az utolsó évem,jövőre már csak a csemege marad,aztán lehet hogy később újrakezdem,de csak korszerűbb fajtákkal!
2012 őszén ültetett 20 tőke vegyes csemegeszőlőm következő tavasszal szépen kihajtott 2 kétméteres vesszőt hozott öszre. 2014-ben visszavágtam két szemre amiből tavaly őszre is lett 2 hosszu vesszőm, amit összel felkupacoltam kb 20 cm-re. Most kora tavasszal 6 tőke egyszerüen nem hajtott ki. Metszéskor már gyanus volt, de mintha még lett volna benne élet, de egyszerüen mintha kiszáradt volna. Az idén fagy se volt, akkor mi történhetett velük. Egyet kiástam dus gyökérzet, látszólag semmi baja, nem rágta semmi, akkor mi a fene lett vele?
"szőlőszem"!Örülök -gondolom más is!--hogy ujra itt.
Előbbiekkel egyetértve, csak valami--ugyan korábban leirtam-- múlt évben volt ami, egészséges maradt teljes permetezés nélkül.
Ház közelében-falhoz közel--Oportó, piros Saszla,Pölöskei muskotály, persze Bianka, Eszter és Néró.
Ha a fal tövében lettek volna--van három tő, de K-i oldal--azok is egészségesek voltak, de kevés volt a napfény (többi helyen beton van a fal mellett, ami még "rátesz" a betegedést illetően!!!) D-DNy-i oldalon még szebbek és érettebbek lettek volna.
Az előző két év tökéletes volt szinte permetezés nélkül (Zweigelt, Cserszegi fűszeres az előbb felsoroltakon kivül s még a Turán (igen finom és van amikor aszúsodik is )...
S hogy végiggondolom (szintén múlt év) kinn a kertben egy tő Csabagyöngye egészséges volt, s a falhoz közel--széles betonjárda van mellette!!--pedig eléggé megbetegedett (jut eszembe a sok esőtől- s oda folyik tetőről az esőviz!--megrepedezett s alig volt jó szem benne.
Ennél "kényesebb" csemgeszőlőkkel nem is kisérleteztem.
Szőlőszem: összegyüjtöttem egy dokumentumban az általad és még néhány mások áltam ismeretetett csemegszőlőleirásokat képekkel és még néhány dolgot, amit fontosnak éreztem. Kérdés:hozzájárulsz, hogy elérhetővé tegyem az általam "gondozott" honlapon?
Rambo!Osztom a nézeted.Én "csak" csemegeszőlővel foglalkozom.A tavalyi év mindenki számára siralmas volt,aki a zöld módszert választotta.Én is a zöld módszert választottam,összesen háromszor permeteztem,ebből kettő bordói lé+kén volt.Azt tapasztaltam,hogy a jelenleg hazánkban kapható csemegeszőlők 90 %-át nem lehetett megvédeni a zöld módszerrel.Az is igaz,hogy egy "extrém"év volt.Más volt a helyzet a korszerű,külföldi PIWi fajtákkal.Itt elég volt a háromszori permetezés.Ezt néhány fórumtárs is igazolhatja,akik az éréskor ellátogattak hozzám.
Tehát csak azt akarom mondani,hogy nem elég a jóakarat,és elhatározás,hogy csak zölden termesztek szőlőt,A legfontosabb,hogy legyenek ellenálló fajták.Vannak ilyenek,csak mi nem ismerjük/most csak csemegeszőlőről beszélek/.Persze fontos a szőlő kondíciója,a lombfal szellőssége a fürt higiénia,stb.is.
Van olyan nagybani csemegeszőlő termesztő,aki 12-szer permetez egy évben.A Jóisten mentsen,hogy abból a szőlőből egyek.És mégis ez a jövő útja errefelé,mert nem hogy váltana fajtákat az illető,inkább ezt a módszert erölteti.Sajnos kevesen vagyunk még,akik másként gondolkodnak.
Igen, felszívódókkal meg lehet védeni a szőlőt, nem vitatom, tapasztaltam, ténykérdés. De mostanában egyre inkább a zöld módszerek felé fordulok, és ezzel a szemmel nézem a dolgokat. Egy egész csomó szernek nagyon hosszú lebomlási ideje van, és az bizony nem tűnik el a szőlőből, sőt a borban is kimutathatók!
Tehát egy új felfogásban kezdtem a felszívódókra nézni: terveim szerint csak azokat a tőkéket/foltokat permetezem meg felszívódóval, amelyek betegek. Mert a beteg állatot is meggyógyítja az ember, nem hagyja megdögleni. De amíg tele van a szervezete a gyógyszerrel, nem vágja le. Azoknak az állatoknak a húsa, amelyeket folyamatosan kezelnek antibiotikummal, a fogyasztóban is kialakítja az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát. Hasonló lehet a helyzet a szőlővel is - tehát a kezelt szőlőkből nem kellene bort csinálni. De a gyógyulással tud felkészülni a következő évre, és úgy nem maradnak rajta áttelelő spórák a rügyekben. A lomb lehullatásával megszabadul a méreg zömétől (hiszen a levél a kiválasztó szerve), és így a következő évben "tiszta" lesz.
Ezt akarom kipróbálni, és annyira csiszolni, hogy működjön. Tavaly totális kudarc volt.
Végül is a kártevő neve Szőlőeszelény(Byctiscus betule)csak akkor kell védekezni ellene,ha kora tavasszal a rügyeket károsítják fakadáskor,mert olyat is tud,ha nagyon felszaporodik,és ha kora tavasszal a talaj hamar felmelegszik,és még a szőlőn nincs még levél.Az összeszedés jó egy levélben 2-6,db tojás van.A bogarak összel bujnak ki,és a leveleket rágják utána a téli búvóhelyükre a lehullott lomb alatt telelnek át.Egyébként más növényeken is megél.Alárvák az elbomló levélszövettel táplálkoznak.A leszedett leveleket legjobb lenne elégetni,vagy szétmorzsolni.A Cuproxat jó szer,de szintén drága.Ha lehet olvasd el Prohászka Ferenc:Szőlő és bor.című könyvét,nagyon sok hasznos információhoz lehet belőle jutni.Jó munkát!
Az esővíz gyűjtés az ami eddig még nem fért bele a sok 1000 tervembe. Biztosan jó lenne, de egyelőre nem tudok beruházni rá.
A víz itt nem a leglágyabb, de azért még így nem jártam hogy összekapja a szert... Tavaly is ugyanígy mentem, csak nonit nélkül. Majd esetleg az uborkánál teszek egy kísérletet, de sok reményt nem fűzök hozzá...
A mosószóda a helyi boltba is van, ez kb 20 méterre van tőlünk, de sztem bármelyik vegyi/vegyes boltban lehet kapni.
Azért nem bordói lé, mert oltott meszet nem nagyon tartunk itthol. 1 zsák (50 liter) meszet meg megvenni nekünk tök felesleges, még ha az ólakat meszelem akkor is...
Bár jövőre ha élek úgy időzítem, hogy az ólak meszelését a lemosó permetezéshez időzítem és megpróbálok bordói levet készíteni. Én is próbálok olcsón kijönni, de pl tavaly h 2x mentem mert a nordox lefolyt az ezerjóról (főleg az kapta el a peronoszt, mert túl sűrűre hagytam) az nem volt olyan hatásos, mint amikor megszórtam championnal és az eső után is jó volt. Értem én hogy finom részecskés meg stb, de nekem akkor se vált be.
Az utóbbi 2 szert nem ismerem, de utána nézek, köszönöm! Még a cuproxatról is meséltek, hogy az is jó dolog!
De jelenleg a szőlő levélsodró nagyobb gondot jelent a gombáknál... Láttam tőlünk nem messze egy telken elvadult szőlőst, ott is felkapta a fejét... Permetezni nem akarok, szedegetem őket nagyon, de valamit ki kell találni, hogy mivel csalogassam össze.
Azt eltudom képzelni,hogy a csapvíz kemény volt,jobb esővizzel készíteni a permetlevet.Ha nincs lágyvíz akkor lágyítani kellene.A burgundi léhez honnan veszed aszódat?Miért burgundilé,nem jó a bordói?Nekem a nordox jól tapadt,csak az ára!Nagyon finom részecskéjű,a Champion is ,de az is horror árú,olcsóbb a Funguran ugyanaz a hatóanyag,vagy a Vitra is csak olcsóbbak.Nekem elég sok kell,és inkább az olcsóbb szerekkel megyek ha kell többször.
Én mindig egy erre kialakított literes pet palackban készítem a törzs oldatot. Most is ugyanígy jártam el. Réz, majd mikor jól elkeveredett, jött hozzá a nonit, majd újra rázás, majd a törzsoldat bele a permetezőbe. Itt ahogy öntöttem (folyó csapvíz) felfele, elég jól elkeveredett, látszott rajta. Majd felpumpáltam és a permetező szárral ahogy nyomta a lét, ezzel még1x felkevertem. Ha fel is szívta volna a törzsoldatot, akkor is vissza kellett volna jutni a permetező tartályba, de nem így történt. Nem tudom mit csinálhattam rosszul, a championnál, burgundi lénél és más rezes szereknél se volt sose ilyen gondom... De ez a nordox... Tavaly azzal mentem, de lefolyt róla ez kb + 2 permetezést jelentett... Ha rendesen takart volna, -2 permetezés lett volna. Idén nem tudom hogy lesz, mivel időjárás függő a permetezések száma. De azt már tudom, hogy a nordox marad csávázni...
Én már az első kacsok megjelenésekor leszedem a felesleget. Csak azon fattyú hajtások maradnak, amelyek kellenek jövőre az esetleges fiatalításhoz.
Most van mindenféle idő, nem merek kockáztatni, hogy vajon beüt-e a betegség. Most megkapta a felszívódót, a következő permetezés csak a kis bogyós állapotban lesz, akkor réz-kén-teldor trióval. (teldor csak a fekete rizlinghez kell) Tavaly ez június 17-én volt, idén is hasonló időben tervezem a megelőző védekezést.
Tavaly nordox-al mentem, de hát eddig jó tapasztalatom nem volt vele.... Tapadó nélkül 0 a tapadása. Tegnap a krumplit és káposztaféléket permeteztem nordoxal + tettem bele nonitot. A nordox valami földöntúli oknál fogva a permetezőben ragadt, mert a permetező kimosásakor egyben megindult. Így még sose jártam, pedig mindig törzsoldatot keverek és azt higítom fel... Szóval már 2 évben van rossz tapasztalatom a nordoxal... Még van belőle egy kicsi, max jó lesz jövőre magot csávázni... Másra nem sok haszna van saját tapasztalatom szerint. Réznél maradok a championnál, ezzel elégedett voltam/vagyok. Örököltem 2 kg rézgálicot, abból meg majd jövőre is kotyfasztok bordói lét, vagy burgundi lét.
Viszont a lemosót idén se bántam meg, tavaly sokan kihagyták, de akkor volt is lisztharmat keményen...
Nálam sincs nyoma betegségnek,de virágzáskor nem bízom a véletlenre ezért Május 30-31.-én megkapja a cabrio toppot egy kis wuxal kiséretében.Ha jól emlékszem a blogodon te is ajánlod ebben az időszakban a felszívódók használatát,mert ekkor a legsérülékenyebb a szőlő.Nem tudom elképzelni hogy a szeptemberi szüretre ebből valami(egészség kárósító) maradna a fürtben.Egyébként ha sikerül biológiai védekezésre átállnod nem rezisztens szőlővel írjál róla mert engem is érdekelne a természet közeli termesztés,néhány csemegével én is kisérletezem!
Ha meghaladta a szőlő az első befűzőszál magasságát (szerintem igen), akkor csináljátok meg a fattyazást, mert a levegős tőke minden vegyszernél többet ér. 12-15 fok körül még nem igazán érzi jól magát a lisztharmat, inkább a perenoszpóra, felszívódóval legfeljebb akkor nyomuljatok, ha már találtatok fertőzést. Nálam nincs fertőzésnek nyoma sem. Preventíven szerintem ne használjatok felszívódót.
(Ez csak javaslat, próbálok biológiai védekezésre ráállni. Túl sok mérget eszünk, ha magunknak csinálunk bort, legalább az legyen tiszta, nem?)
Itt is esett elég szépen, pont elébe mentem a már említett felszívódóval. Mostmár csak figyelni kell, nehogy jöjjön valami váratlan esemény jég fedőnéven.
Ezért írtam, hogy attól függ mennyire állunk "zölden" a szőlőhöz! :)
Én a rovar ölőt csak végső esetben használok, felszívódót 1x, max 2x. Tavaly 1x mentem és nem volt gondom, leszámítva a szürke rothadást, de ez a fekete rizling velejárója. De idén már kisebb terheléssel hátha ezt is elkerülöm.
Véleményem szerint semmi gond a felszívódó szerekkel,ha azt valaki az előírásoknak megfelelően használja.Én évente 5-7 alkalommal permetezek(évjárat fügvénye) ebből három felszívódó.Május utolsó napjaiban Cabrio-top,12nap múlva Eclair,majd 12 nap Quadris,és ezen soha nem változtatok.Én tavaly is szüreteltem,nem volt gond de sok embernek nem volt ilyen szerencséje pedig volt aki vagy 15-ször is lenyomta a szőlőt!Egy esetben én is mellőzném a felszívódók használatát ha csak rezisztens fajtáim lennének.Egyetlen szert nem használok szőlőben rovarölőt.
Azt is figyelembe kell venni, mennyire öko szemmel nézed azt a pár tőke szőlőt. Én csak 1x használtam rovar ölőt, tavaly, mikor a szőlő levélsodró a fiatal hajtáscsúcsokat is tönkre vágta, amúgy soha Felszívódó kérdése is egyre felkapottabb téma, hogy ha lehet mellőzzük, próbáljunk kontakt szerekre állni. Én személy szerint virágzás előtt 1x megyek felszívódóval, mert nem vagyok elég bátor... Mondjuk a most lehullott eső és azt követő hűvös és fülledt párás időn át mindenféle idő volt, szóval a bátortalanságomnak azért csak-csak volt oka!
A VegesolRS kétféle gombaölőt tartalmaz, rezet és ként, ezek ellen soha nem alakul ki semmilyen rezisztencia, az olaj meg atkaölő. Van még benne szójalecitin, ez fogalmam nincs miért kell bele.
Az alma-szőlő kombi szintén kétféle gombaölő szert tartalmaz, a Dithane rézpótló és a Thiovit kén. Ezek ellen sem alakul ki rezisztencia, a Zolone felszívódó rovarölő, a Nissurin meg atkaölő.
Lényegében ugyanazt nyujtja mind a két szer, mivel a bennük levő gombaölőszerek kontakt szerek úgy hatásos ha a levelek alját és tetejét is beborítja. Virágzás idején egyiket se használd.
Virágzáskor és egy hónappal később ismételve én Quadrist használok,
ez is véd mindenfajta gomba meg penész ellen, de ha beírod a gugliba hogy szőlő növényvédelme sok más szert is találsz, minden cég a saját termékét ajánlja.
Nem vagyok szakértője a szőlőnek, de 3 éve kaptam a telekhez vagy 25 tőke vegyes csemege szőlőfajtát. A teljes ciklus alatt 2 hetente Vegasol ERES-t használtam (kb 10-14 permetezést csinálok), lemosáshoz picit erősebb koncentrációban, amúgy ahogy elő van írva. Nincs problémám, de illene váltanom, hogy ne veszítse el hatékonyságát. Adnátok tippet, mely fázisban, mivel váltsam ki? (méregdrága permetszert ne javasoljatok) Köszi! Mivel tavaly szürke, vagy zöld rothadás is volt, arra is javasoljatok legyetek szívesek...
Egyébként most megint elkezdtem (eddig 2x) a Vegasol ERES-t, de felváltva terveztem használni az ALMA-SZŐLŐ kombi dobozban lévő szerekkel, mert vettem egy ilyet is.) (5x20 g Dithane M-45, 5x30 g Thiovit S , 3x20 g Zolone 30 WP, 1x4 g Nissorun 10 WP) Jó lesz ez így?
Ilyenkorra azért már ki kellett volna hajtani annak a csemege szőlőnek, akár milyen kései. Képet esetleg tudsz feltenni hogy milyen rügyekből várod a "csodát"? Nekem is volt oltvány, amiből várhattam a csodát, de azóta se jött hiába volt tavaly aránylag értékelhető vesszője, de volt olyan ahol már meg se kapáltam mert eltemettem (lélekben), de mégis kihajtott!
Amit tavaly ültettél és eddig nem hajtott ki az már nem is fog. Amit most tört le a jég, még most kihajthat. Ami nem hajt ki egy hónapon belül ősszel ültethetsz helyette másikat.
Néhány kérdéssel fordulnék Önökhöz.Nálunk a múlt csütörtökön hatalmas jégeső volt.A tavasszal ültetett csemegeszőlőim többségéről leverte a hajtásokat,nem maradt semmi zöld rajtuk.Ezek még vajon kihajtanak?A másik kérdésem a következő,van néhány tő szőlőm amiket a tavaly tavasszall ültettem,elég rendesen is nőttek,a betegségektől is jobbára megmenekültek,de az idén tavasszal nem hajtottak ki.Lesz ezekből még valami,vagy mehetnek a tűzre?
Nem 100%-os a fedettség, de a hajtáscsúcsok és a vessző nagy részét megvédi. A fejművelésű tőkéket, főleg a csemegéket így takartam le. A bükköny ingyen van, ha elmúlik a vészes időszak csak leszedem és kész is. Persze hosszan nem lehet rajta hagyni, mivel a fény és levegő nem járja át rendesen. De mint írtam nekem ez a pár rizikós nap van csak. Na meg nagyban ez nem kimondottan kivitelezhető és esztétikus.
Ennyi erővel leszórom kohinorral, vagy actaraval így egy szúrás és meg is döglik a bogár. A lárvák csak akkor tudnak fejlődni, ha a sodort levél nedvesen marad. Mivel eső nem volt, így a levélsodrók nem tudnak elszaporodni kellően. De gondolom valahonnan máshonnan jött a kolónia, mert tavaly óta jelentek csak meg. Szóval az élő bogarak ellen kellene valami csapda, mert nem akarok méreggel fújni.
Nekem csak május közepétől május végéig kell. Ez az egy rizikós időszak.
Most a szőlő levélsodró nagyobb gondot okoz... Permetelni nem akarok méreggel, próbálom szedegetni őket. Kellene valami feromon csapda amivel össze lehetne szedegetni...
Nem beszélve arról, hogy permetezni is kell azt a szőlőt, hálóval letakarva ez is nehézkessé válik. Mindig feltenni meg leszedni a hálót az őrült nagy munka.
Nekem 6 x 20 m lugas szőlőm van 150 cm sortávval, gondoltam már rá hogy egyszerű lenne az oszlopokra keresztben kifeszíteni drótot és erre fektetni a hálót, a sorközöket lefedve. A szőlő fölött egy 30 cm rész kimaradna. A jég általában viharral jön és nem függőlegesen esik. De egyelőre elvetettem az ötletet, mert a hálózás az pénz, munka, és ezenkivül a szőlőnek kell a napfény.
Hogy mennyire időtálló a raschel háló? Nekem két hónapig volt kint július-augusztusban, semmi nem látszik rajta. Amikor nincs rá szükség le kell szedni, szerintem ilyen használat mellett 10-15 évet biztos kibír.
A 30 centinkénti kötéseknél szaggatta le a szél mert alákapott és rángatta. Máskor ráfektetek egy lécet vagy vaspálcát és úgy kötözöm le teljes szélességben.
A jégverést ha nem féltéglák esnek egészen biztos hogy kibírja, annyi jég meg nem szokott esni, hogy a súlya leszakítsa a hálót.
Ott a pont! Ha korán teszem fel az oldalára, akkor valóan benőhetik a hajtások. Ez max akkor lenne járható, ha kérdéses időkre felteszem, aztán majd leveszem, így elkerülve, hogy benője a szőlőt.
Na meg ez a raschel háló mennyire idő álló? A szaggatást úgy érted, hogy kiszaggatta a hálót a drótból? akkor hogy bírna ki egye esetleges jégesőt? :/
Akkor ez még a madárhálónál is olcsóbb,de nekem a 3000ft-t 13-mal kel szoroznom,még mindig húzós.Nalunk Esztergom környékén azt beszélik,a Suzuki gyár jégeső ellen rendszeresen védekezik,így áll.kicsi a jégveszély.Úgy legyen!
Én 1,2 x 50 m raschel hálót vettem valami 3000-párszáz Ft volt az ára.
Tavaly az uborka fölé feszítettem ki napvédelem céljából. Betonvasból hegesztettem T betűket, a T szárát hozzákötöztem az uborka oszlopjaihoz és a tetejére feszítettem ki a hálót. Kb 30 centinként megkötöztem vékony dróttal, a vihar mégis megszaggatta a kötéseknél.
Szőlőn még nem próbáltam, de érdekes lehet szüret előtt leszedni amikor átnő rajta a szőlő, belekapaszkodnak a kacsok.
Én veszek szúnyog hálót és kifeszítem a sorok fölé, vagy behúzom oldalról őket. Nagy jégháló beruházást nem csinálok, mindenképpen valami olcsó megoldás kell..
"Délutántól egyre többfelé várható zápor, zivatar. A középső országrészben komoly jégeső is lehet (akár 2-5 cm átmérőjű jégdarabok). Felhőszakadás és viharos szélrohamok is jellemezhetik a zivatarokat."
Narancs figyelmeztetés 12 megyére!
...Esztergom környéke egyenlőre nincs benne,adná Isten hogy ezt is megússzuk!
Köszönöm a magyarázatot, végülis be kell tartani az adagolást és mind a kettő hatásos. De azért érdekes, hogy a Syngenta oldalán a szövegben a leírás mefenoxamot ír, a fényképen a zacskón metalaxyl látható. Nagy rend lehet ennél a cégnél is.
Én nem úsztam meg, egy csomó hajtást letördelt a jégeső meg a vihar, fürtkezdeményeket is vert le. Szerencsére úgy metszettem hogy van bőven, még ritkítani is kell majd.
A jégesőt eddig megúsztuk,inkább a déli áramlással elhúzódó esős időszak miatt aggódok.A meleg párás idő meg tudjuk,igen kedvez a gombás betegségeknek.
Itt tavaly jégverés volt, ettől még nem kapott semmit a szőlő... Azon se a szer, se semmi nem segített volna. Idén újra mondja a jeget. Hogy most a jégháló gyárnak akarnak kedvezni v sem nem tudom, én veszek szúnyog hálót és kifeszítem azt.
Biztos kell ez a túlzott védelem? Persze nincs jogom beleszólni, de én tavaly 1x mentem quadrissal május 22-én, majd június 17-én jött az első rezes megelőző permetezés. A szőlő köszönte nem volt fertőzött!
A töménységet úgy is szabályozhatod, hogy több vízbe kevesebbet teszel, így hígabb lesz az oldat! Én réznél maradok a championnál, esetleg ha úgy van cuproxatot is veszek, mert arról is jókat mondanak. Lemosózni meg van még közel 2 kg rézgálicom, az is sokáig elég lesz még...
A mefenoxam a metalaxyl aktív izomére. Azokat a termékeket, amelyek mefenoxamot tartalmaznak alacsonyabb dózisban kell használni, mint azokat, amelyek metalaxylt tartalmaznak, ugyanazon védekezési eredményhez, mivel csak az aktív izomért tartalmazzák.
A környezeti viselkedésre vonatkozó információk a mefenoxam és metalaxyl adatokon alapulnak. A környezetvédelmi rizikó szempontjából ez azt jelenti, hogy a mefenoxam rövidebb ideig marad fenn a talajban, és alacsonyabb dózisban kell használni, mint a metalaxylt. A legtöbb ökotoxikológiai adat a mefenoxam tanulmányozásából származik.
Az én ridomol gold 42,5Wp-m tavaly vettem és fél kilós a kiszerelés. Azért vettem mert a többi rezes dolog sokkal több rezet tartalmaz ez pedig gyengébb a növények számára .
Ez az év már így maradt, ha csak nem üt be valami nem várt dolog, virágzás utánig nem fogok permetezni. Bár a levél sodrók nagyon villogtatnak, de egyelőre még győzöm kézzel szedni... A csomagolásán nem láttam a forgalmazási kategóriát, netről lestem :)
Nnna, pedig erről is akartam írni néhány szót. ;-)
Idén jómagam is kipróbálom a szőlőre. Nálam az időzítés úgy ment, hogy a Kurucvéren pont tegnapelőtt láttam az első kinyílt virágot, a csemegék még nem nyíltak ki (talán a Favorit lesz az első, jó idő esetén már csak napjai lettek volna, de így gondolom, még elhúzza egy kicsit).
Leírás alapján a következő adag majd más lesz, aztán megint Cabrio.
Tegnap mentem pont ezzel + agrocean-al. (algás lombtrágya) A csomagolásán rajta van, hogy ártalmas és környezet károsító. Itt a fórumon ajánlották nagyon, ezért hozattam. Mikor megláttam a csomagot megtorpantam, de hát csak nem vagyok elég bátor, hogy virágzás előtt se mennyek rá... Amúgy a BASF cég egész erős szereket használ... Tavaly delan-t vettem a barackra, annak is nagyon hosszú volt az évi ideje, de 1 kezeléssel megoldottam minden fánál a levél lyukasztó betegség gondot! Annyiban jó volt, hogy nem kellett többször védekezni ellene.
Forgalmazási kategória: 2.
Nekem még 2évig is elég lesz ez a 2 tasak amit vettem, mivel ebben az időben alig van még lombozat, virgázás után pedig csak réz-kénnel megyek, fekete rizlingben meg szürke rothadás ellen kell 1-3 kezelést beiktatni szeptemberig.
Ezek szerint nem jó a fényképen megmutatott leírásom amit a zacskómról szedtem le
Passz! Én nem mentem sose rézzel virágzás előtt. Először eclairral, tavaly quadrissal, idén cabrio toppal mentem. Jövőre eclair lesz újra, vagy ha rászánom magam és kemény leszek, akkor semmi, esetleg a korai lisztharmat ellen egy preventív kénes kezelés.
Off: Lehet a cuccod hamisítvány XD Amúgy ez a 2000 ft-os ár ez hány dkg-ra vonatkozik? Ez picikét drágának tűnik, de a csomagból nem derül ki milyen kiszerelés.
A mefenoxam a metalaxyl aktív izomere. A mefenoxam tartalmú termékek alacsonyabb hatóanyag arányúak (tudnak lenni), mint a metalaxylosak, azonos hatás mellett, mivel csak az aktív izomert tartalmazzák.
Mefenoxam is the active isomer in metalaxyl. Products containing mefenoxam can be applied at lower product rates than those containing metalaxyl, with the same disease control, because only the active isomer is contained in the product.
The environmental fate information is based on mefenoxam and metalaxyl data. This provides conservative estimates of risk to the environment for mefenoxam, which has a shorter soil half-life and is applied at lower rates than metalaxyl. Most of the ecotoxicological data are from mefenoxam studies.
Már épp elkezdtem írni a választ, amiben valami olyasmit akartam megfogalmazni, hogy ezek szerint akkor olyan adatlapot vettél alapul, ami hibás, de látom a legutóbbi hsz-odat.
Így viszont már kezd körvonalazódni, hogy valaki 'nem mond igazat' (nem magunkról beszélek!!).
Szóval most már én is csatlakoznék: hol az igazság?
Ahogy a minap írtam, szoktam venni ezt a mankozebes változatot, mivel aktuális volt,
Lehet, hogy valamit összekevertél egy kicsit. :-) Akkor pontosítsunk!
Amiről te írtál, azt linkeltem én is a 18421-ben (rezes).
De egyrészt abban nem metalaxil, hanem mefenomax a felszívódó és nem használható virágzásban, a leírásánál olvashatod: a virágzás végétől javasoljuk.
Arról nem is beszélve, hogy mostanában a fórumokon a csapból is az folyik, hogy virágzáskor rézzel nem csesztetjük a szőlőt!
A mankocebes (Gold MZ) változatban van az a metalaxil-M, amit te írtál a Plusra (nem 2,5 %, mert az a fent említett Plusban van mefenomaxból), itt viszont igaz, hogy: javasoljuk kijuttatni a virágzás előtt indítva a permetezési blokkot. Gondolom, a mankoceb miatt mehet ebben az időszakban.
Amiről beszéltem az a RIDOMIL GOLD 42,5WP és apró betüvel van még hogy plus. Na ez 2,5% metalaxil-M+40% rézoxikloridot tartalmaz. EZt többek között fővirágzásban is lehet alkalmazni. El kell olvasni az összes betüt.
Íme a zöld változat. Ma is 2 zöld párosodott (vagy valami olyasmit csináltak, még most se vagyok rovar szakértő)
Itt a levelen a világos, rövid vonalak a szúrások helyen. Ez azért kell, hogy meg tudja sodorni a levelet. Természetesen a levélnyelet is megszúrja, hogy megfonnyadjon. Nagy gondot nem is okozna, ha nem szúrná meg a hajtásvégeket és a fürtöket is, persze ha kevés a levél és nagy a kolónia, akkor az asszimilációt is csökkenti. Ma az egyik fekete rizling tőkén közel 10 db-ot öltem meg. Érdekes, hogy csak a fekete rizlingre megy, a hamburgi muskotályt megszúrta és otthagyta. De ami viszont aggasztó, hogy a körtére is rátelepedtek
Itt a kész "mű"
Íme a kihajtogatott levélben a peték. Általában 3-4 petét rak le. Viszont a peték a rothadó levélben képesek csak életben maradni és fejlődni. Ha a levél kiszárad, akkor a pete elpusztul. A biztonság kedvéért én szétmorzsolom a sodrott művet, hogy esélyt se adjak nekik.
A gombaölőkkel úgy vagyok, hogy jobb a megelőzés, tavaly is amikor észrevettem már késő volt.
A Ridomil tartalmaz kontakt szert is, de a Quadris sem a klasszikus felszívódó. Más a hatásmechanizmusa, amikor megjelent sokat cikkeztek róla.
Rovarölőt, atkaölőt nem használok csak ha látok valamit 1-2 tőkén odalövök neki.
Régebben összeadtam, kb 2000 Ft volt az éves permetszerköltségem a 60 tőkémre, azóta emelkedtek az árak, újra kellene számolni. De ha lerohad a termés az a legdrágább.
Én a fekete rizlinget és ezerjót csak virágzás előtt fogom permetezni. Hogy felszívódóval, vagy sem, az még kérdéses... Most több helyen láttam liszt harmat gócokat a pázsit fűféléken és az árva csalánon is. Ezeket majd kénne le fogom szórni, ha nagyon muszáj.
Erősen időjárás függő a permetezési igény. Ha nem muszáj nem kell, ha muszáj akkor kell. De persze a fekvésen is sok múlik. Ilyenkor még a művelés mód kevésbé befolyásol, mert nincs tömött lombozat. Én próbálok a lehető leg kevesebbszer permetezni, de ha beüt valami bibi, akkor odateszem erősen...
... és akkor a tavalyi "sztár" aki idén is fel ütötte a fejét, de nem olyan vészesen. A szőlő levélsodró. Tavaly olvastam, hogy a kék és zöld különböző ivarú. (nem tudom ki a nőstény és ki a hím) Na hát tavaly 2 zöld színű mutatott valami párzási pózt. Nem vagyok rovar szakértő, de a lényeg ahol meglátom, azt összeszedem kézzel és küldöm a rovar mennyországba. Ha pedig látom hogy valahol már sodort, azt a "fészket" leszedem és szétroncsolom, hogy a peték ne tudjanak kikelni. Szerencsére a peték fejlődéséhez nedvesség kell, így ha a sodort levelek nem kapnak időben csapadékot, a peték elpusztulnak.
Ez a nagyon tetszetős kék szín változat. Éppen már szúrta a levelet, nem is nagyon engedte hogy levegyem.
Szeretek nagyobb kiszerelésű vegyszereket megvenni mert így olcsóbb, ezért nem variálok, minden évben nagyjából ugyanaz a menetrend:
-márc elején lemosó permetezés Championnal (tulajdonképpena fákat lemosó permetezem ilyenkor, de adok a szőlőnek, szedernek, málnának, köszmétének, ribizlinek, rózsának, orgonának is)
-az idén ápr 9 volt lemosó permetezés Nevikén
-az idén elmaradt, de pár nappal később meg szoktam ismételni a Neviként csökkentett dózissal mert nem egyszerre fakadnak a különböző fajta szőlők
-virágzásig időjárástól függően 2-3-szor Ridomil Gold MZ
-virágzáskor és egy hónappal később (jun vége) Quadris.
Tavaly eltrehánykodtam a permetezést, el is kapta rendesen a lisztharmat és alig volt értékelhető termés, de megfogadtam ilyen többet nem lesz. Nem hallgatok azokra akik nem permeteznek mert így semmi értelme. Talán csak a Nero volt ami egészséges maradt volna, ezt meg megpocsékolták a madarak.
Minden évben ezt adod? Én 2 évbe nem megyek ugyanazzal a felszívódóval, hogy teljesen elkerüljem a rezisztenciát. Persze 1 év az sok idő, de ma már megtehetjük, hogy válogatunk :)
Idén szerintem 2 felé fog oszlani a szőlő permetezése. A szomszédtól átvett szőlőben az árva csalán erősen liszt harmatos, de nálunk is megjelent. Tegnap kapott az említett szőlő egy kén-es lombtrágyás permetezést. Ugyanezt megkapta a sorköz is, mivel nem csak a szőlőt akarom védeni, hanem a növényeken lévőt is gyéríteni szeretném.
Én idén virágzáskor Alginuret fogok használni, kíváncsi vagyok működni fog e, elvileg kellene neki :)
Illetve lisztharmat ellen mit javasoltok virágzáskor, ami nem felszívódó és nem kén(van benne pár othelló is, nem fogom őket kerülgetni)?
Illetve még olyan kérdésem lenne, hogy kedden fújtam topassal meg astrával, aztán szerdán meg jött a rossz idő, azóta is esik hébe-hóba. Elég megismételnem most az astrát a front elvonulta után ugye? A topas felszívódott, elég vedelmet nyújt gondolom.
Ha teszel bele biztosan lessz benne,mert a goldban nincs abban mankoceb van a Gold Plussz a rezes.Azért jó lenne,ha tájékozódnál mielőtt leszólsz,beszólsz!Nem?
Olyan fajta macskát érdemes beszerezni, amelyik nem várja a sült galambot a szájába, hanem néha körbenéz :) Amúgy meg a macska megérzi az egér és hasonló szagot, és ha jó egerésző, ki is várja a fogást.
Ugyanolyan művelés mód mellett tavaly a korlátozott tőkén a fürtök jobban teljesítettek, mint a nem korlátozottan. Idén már picit ésszerűbben próbálom csinálni, egyöntetűen lesz egy bizonyos fokú korlátozás. Természetesen zöld munkázni szoktam, de a tanulmányt is elolvasom, köszönöm!
Az alul terhelés csak utolsó a megelőzés közt. Sokkal nagyobb jelentősége van a művelésmódnak. (sor-tőtávolság,lombozat ritkán tartása a fürtzónában,....)
A kertészettudományi karnak van egy tanulmánya erről.
Én meg az első Quadrist időzítem a virágzás kezdetére. Rézzel nem permetezném ilyenkor.
Volt szomszédom már meghalt, mindig szép egészséges volt a szőlője nem permetezett semmi mással csak kéthetenként felváltva rézoxiklorid és kén (és amikor kellett fendona) Ő azt mondta, virágzáskor nem szabad permetezni, de még bemenni sem a szőlőbe mert behurcoljuk a betegséget, a régi öregek seggberugták aki ilyenkor bement a szőlőbe.
A réz kötődés gátló virágzásban nem használjuk,helyette régen így mondták rézpótló szereket kell használni.Feltétlenül,mert ilyenkor fokozottan érzékeny a szőlő,és ha lehet használj bórt.A rézpótlók:Ridomil gold stb.
Ez messze álla réztől. A cuproxatrol hallottam hogy nem perzsel. En szemely szerint a viragzas elottre idozitem a permetezest, ha rez-kennel megyek. Ha felszivodoval, akor figyelem a viragzast es kozvetlen a kinyilas elotti napokra probalom idoziteni a permetezest.
Itt aztán vannak vegyi fegyverek. Nekem csak a teldor kell, mivel a fekete rizling nagyon könnyen rohad :/ Bár egy extra alul terhelés lehet megoldja a dolgot
Nálam az elektromos riasztó nem jött be egyszer mentem föl a padlásra és a hangszórón ült a pele. Viszont a madár odúkat sora elfoglalták napközben bent ülnek ha bedugod az odú bejáratát máris megfogtad őket. Boltokban kapható élve fogó csapdákat nagyon ügyesen kijátszották.
Ugyan nem konkrétan szőlős dolog, de szeretném tanácsotokat kérni. Nemtudom mással is előfordult e, de a présházamba beköltöztek a pelék. Aranyosak meg minden, de nem látom őket szívesen :) Valaki tudna adni valami tanácsot hogy hogyan lehetne őket kiköltöztetni?
Igen, egy levélből nehéz a kérdés. Kellene a vitorlákról 2-3 jó minőségű kép, aztán kellene a fürtről is majd kép. A levél fonákáról is. Ezeket gyűjtögesd össze, dokumentáld, közbe egy ampelográfiai könyvet is érdemes lapozni (ncore-n van úgy tudom)
Alapjában véve igen, de ha van rá lehetőség, teret kell(ene) biztosítani a rovaroknak is! Főleg azoknál a fajtáknál, ahol amúgy is más porzó fajtát tesznek a jobb termékenyülés miatt!
Nem minden évben, de többször láttam a méheket nyüzsögni és porozni a szőlőt is. Igaz akkor igen finom illata volt a szőlővirágnak. Ez ritkán van... szóval nem csak a szél.
Akkor az én szemem hajít, hát én nem pillangósnak láttam :)
Sőt még most se annak látom, mert messzi a kép, de ha egyezik a leírtakkal akkor tényleg az! :) nekünk a kamilla ütötte fel a fejét, meg a tyúkhúr. Ezután hogy mi fog jönni még passzolom, de sztem a tyúkhúr elszárad és természetes mulcsot fog képezni.
Ez nem lucerna, olyasmi mint a kamilla így messziről, de passzolom mi a neve, de elég ismerősnek tűnik, javaslom a gyomnövényes weboldalak felkeresését. Viszont nem én vagyok aki megmondhatja mi a jó talaj takaró :)
Én személy szerint ilyen saját "homoktűrő" kombinációt akarok összedobni, HA sikerül!
Eddig keverék jelöltek:
Árva csalán, csalán, körömvirág(ez azért hálás a vízért, ehhez nem merek nagy reményt fűzni), pásztortáska. További jelöltek lehetnek még a kapor, a hideg idő beálltára a tyúkhúr (ez hideg kedvelő, késő ősztől jelenik meg nálunk és a melegek beálltáig van jelen) és az ibolya is.
De ezt előbb itthol fogom kipróbálni, főleg mivel a pásztortáska könnyen képes elnyomni a többi növényt, amit azért nem nagyon szeretnék, de a csalán is képes egyed uralomra törni foltokban. Egyszerű jelöltnek mehetne a fehér here, vagy szarvas kerep. Előbbi nagyon kevés gondozást igényel, utóbbi pedig önmagát veti el.
De ez csak a saját véleményem! Ahhoz nem kellett mezőgazd. végzettség, hogy ahol talaj takaró van ott azért van élet mind a föld alatt, föld felett és még magasabban is. Ahol a fűben is vannak rovarok, oda pókok, madarak is szívesebben térnek be, amelyek a szőlő kártevőit is csökkenthetik. Na meg hát csak látványosabb egy szépen kaszált/virágzó sorköz, mint egy vegyszertől pusztulást sugalló kopár sivatag :)
Tudtommal kénnel lehet,erre a Thiovit tökéletes.A rézre kell figyelni rézhidroxid hatóanyagú legyen,esetünkben a Champion 50 wp tökéletes.Egyik barátom is használja elvileg jó,de én maradok a Wuxálnál.
A szomszédtól átvett szőlőn még vannak tőkék ahol felütötte a fejét, pedig tavaly is. Idén nem is fordítok rá nagy jelentőséget, mivel a szőlő teljesen újra lesz telepítve.
Más: Korábban szó esett a növény takarókról a szőlősben, hogy mi jó és mi az ami kevésbé. Rambo akkoriban említette, hogy az árvacsalán milyen rossz dolog, mert lisztharmatot elkapja, ami a szőlőnek sem kedvez. Én megfigyeléseim alapján másképp vagyok ezzel a dologgal. Az árvacsalán előre jelzi, hogyha lisztharmat van. A már sokat emlegetett szomszéd szőlőjében fel ütötte a fejét néhány napja. Nekem a fák, bokrok és szőlőnél is növénytakaróként szolgál, itt egyáltalán NEM volt lisztharmat kártétel! Igaz, tavaly kb 4x volt ez ellen védekezve a szezonban, de csak kénnel megelőző jelleggel. Az is mellette szól, hogy az árvacsalán nagyon sok rovarnak ad élőhelyet és nem utolsó sorban a poszméhek is kedvelik! Sajnos néhány éve méhek már nem jönnek, de vannak méhész ismerőseim, akikkel ha lehet majd egyeztetni, a szőlő virágzási idejére kitelepítik a kaptárokat. Így nekik is lesz pollen adó növény és nekem is segítik a szőlő jobb beporzását.
Az adatlapja nem tartalmazza a hatóanyagot ,de gyanitom ugyanaz lehet a leirás alapján mint a championnak ! Egyébként sok néven, de azonos réz készítmény van forgalomban !
Esetleg a Cuproxat? Jókat olvastam róla. Nekem is van, idén is fogom alkalmazni (már esedékes is, úgyhogy ha valami nem jön közbe, akkor holnap szórom).
Szia! Én úgy szoktam mondani, természetközeli és környezetkímélő művelést folytatok (mivel a "bio" név használata engedélyhez/minősítéshez kötött, pár milliós kiadással). :-)
Ez nálam a gyakorlatban azt jelenti, hogy igyekszem a bioban is engedélyezett szereket használni, s ha egy mód van rá, minél kevesebbet permetezni (ez jó évjáratban(!) 3-4 permetezést jelent kontakt szerekkel). Ezen kívül nem használok gyomirtót és rovarölő szereket.
Lisztharmat ellen a legnormálisabb szer a kén (pl. Thiovit Jet) illetve a kénpótlók (pl. Karathane). A jó hír az, hogy a kén (permetszerként!) bio művelésben is korlátlanul engedélyezett (ellentétben például az általad említett "kékkővel", ami évente korlátozott mennyiségben használható csak, és a lisztharmatra semmiféle hatással nincs, peronosz ellen használjuk a többi réztartalmú kontakt szerekhez hasonlóan). Arra figyelj, hogy a kén bizonyos hőmérséklet felett perzselhet, illetve a direkttermő fajták (pl. Othello) érzékenyek rá - de ezeket úgysem kell annyit permetezni.
Amikor én kezdtem ilyesmivel foglalkozni, először Rambo blogjára találtam rá, elég gyakran hivatkozzuk itt a fórumon, mert a legtöbb technológia a lehető legkorrektebb módon, kiválóan érthető stílusban megtalálható.
Szóval Neked is ajánlom figyelmedbe a Permetezési menetrendről írott bejegyzését, a többi technológiai leíráshoz hasonlóan.
Rambo is "természetközeli" gazdálkodást folytat, így ellesheted belőle a Neked megfelelő technológiát...
Helló mindenkinek ! Megtaláltam az emailt ! Csak beleolvastam ide oda ,hogy mit írtok ! A magas művelés előnye pont az hogy két hét késéssel indul ,bár most szerintem több is volt ,van olyan tőke ami még épp rügyezik ,a megfigyelésem ,hogy fajtánként más ,a néró pl egy forma a kordonossal ,az otelló saját tövön igen nehezen indul lehet megcsapta a fagy ,de ez az egy tőke amit érintett a többit szinte egyáltalán nem érintette ! A vad hajtásokat nem szoktam tördelni ugyanis nem nagyon van ha látok itt ott egyet aszt ki vakitom és nem jön elő egész évben ,néha jön a tövén de aszt motoros kaszával lekaszálom és kész ! Eszt a művelést azoknak ajánlom akik fagyosabb helyeken laknak ,és érzékenyebb szőlöik vannak
Szerintem a kérdésre a válasz röviden, hogy nem marad meg. Mivel ha jól értettem az Izabella egy idősebb tőről volt levágva, már nagy gyökérnyomáshoz bő táplálékhoz volt hozzászokva, de itt az egy szál vesszön nem kap elég táplálékot és azt is majd csk a forradás után.
Majdnem ez történt! De gyökere mèg nem volt! Most ástam le a dugvànyt (Alanyt) ami vízben volt tárolva. de már kezdett hajtani. A hajtását levágtam, majd a vesszöre oltottam leveles Izabella zöld hajtástát.
Szóval az alany (történetesen Delewar) már gyökerezett (s levél volt rajta), s utána oltottál bele szintén leveles állapotban lévő Izabellát???
Ha igy van, akkor nem valószinű a siker, de vannak csodák. Legyen nálad.
Magyarul a frissen gyökereztett alanyt oltani, szerintem "kinzás"... nem elég egy, amit meg kell oldania a kiültetés után tovább gyökeresednie és erősödnie?
A "ripityára összetört" embert sem mütik egyszerre mindenre, előbb a létfontosságú dolgait, azután jön a többi.
Kedves fórumtársak! Ma delovári vesszőbe, ami oltóvesszőnek lett a hidegekbe szedve, ültetés utàn Izabellát oltottam omega ollóval. A Delovári màr kezdett zöldelni kis levél volt rajta. Levàgtam, és egy leveles darabot ráoltottam Az Izabellából. Majd szigetelő szalaggal betekertem. Kèrdésem megmarad szerintetek??
Egyik másik tőkéből valamilyen vad hajtott ki, át szeretném majd oltani, de érdekelne, hogy milyen is az alany. Sajnos nincs képes határozóm, így ide fordulok, hátha valaki felismeri, hogy mivel van dolgom. Így néz ki:
A második elég magasan jön, az is lehet, hogy az előző tulaj magasan oltott rá a vadra, vagy nem is vad, hanem valamilyen nemest oltott át egy másik fajtára.
A képek egy részét valamiért levágja a feltöltés, de remélem látszik így is elég.
Nekem a haj nem jött be,ugyanúgy rágják az őzek.Viszont ha lepermeteztem thiovittal akkor pár napig békén hagytak.De persze hajjal is próbálkozok.A család hölgytagjai eleinte csúnyán néztek rám,hogy a szakadt harisnyákat összegyűjtöttem.
Akitől vettem a szőlőt nem tud kijönni a hegyre,nagyjából írta le merre vannak az otello tőkék.Ezek lehetnek?....fontos lenne ha Valaki felismerné ebben a zsenge korban(thiovit-t elkerülje)! Köszi.
Tulajdonképpen a Cabernet tőkék közé véletlenül keveredett az említett Néró és csak vele jártam így már legalább harmadik éve. A Caberneteknek semmi bajuk, legalább is nem ilyen természetű, sem virágzáskor sem azután.
Fürtperonoszpórával már volt dolgom régebben egy másik ültetvényen, azt ismerem. Mindenesetre permetezni fogok és nem nyugszom még rá nem jövök a megoldásra, már csak az ismeretszerzés okán is.
Nekem van Néróm de a virágzás utáni fürtelszáradás számomra ismeretlen.Szerintem a perenosz viszi el másra nem tudok gondolni.Tanácsolom hogy Május utolsó napjaiban fújd le CABRIO-TOPPAL majd tíz nap elteltével ECLAIR 49 WG-vel.Nem tudom elképzelni hogy ezután bármi problémád lehetne.Én a nérót egy évben kb 4-5 alkalommal szórom,de még soha nem volt gondom vele.Lehet hogy valamelyik szerre amit használsz rezisztens lett a szőlőd és itt kezdődik a problémád!Sok sikert!
Nem zárható ki a peronoszpóra, de a korábbi tippek közt volt fürtbotrítisz és feketerothadás is. Az idén mindenesetre virágzás előtt és közben is permetezni fogom az említettek ellen.
Köszönöm a tippet, de ez biztos nem az, mert az érés közelébe sem jutok el. Rögtön a virágzást követően elszáradnak a fürtök, de a magnézium ettől függetlenül biztos nem árt.
Első körben, ha nincs külön feltüntetve az egyes szereken, hogy nem szabad keverni, akkor is érdemes egy próba keverést végezni. Ha szemmel láthatóan nem történik olyan változás aminek nem kellene, akkor mehet élesben is. DE!
Még mindig kérdezem, hogy mi ellen is permetezed ilyenkor a szőlőt?
Én csak a szilva fákat fújtam le közvetlen a virágzás után, mert azt a szilvalégy (vagy valami más kártevő) mindig belerakja a petéit, és így a gyümölcs már idő nap előtt lehullik. De ez egy másik téma..
A szőlőt tavaly kellett először rovarölővel fújnom, mivel a szőlő levélsodró már olyan károkat okozott, amit a napi összeszedem és megölöm kézzel módszer már nem bírt el...
Tavaly az enyhe tél miatt sokan korán kezdték el a növény védelmet, mert a lisztharmat elég hamar felütötte a fejét. (Érdekes módon ekkor volt szó is, hogy mennyire van/nincs értelme a lemosónak) Én tavaly és idén is lemosóztam mindent, (kivéve a szilvát, de ez csak részben az én hibám, mivel nem volt rá időm) Idén is lemosóztam, ha csak nem üti fel a fejét valami extrém gond, akkor egészen a virágzásig nem is fogok permetezni! Virágzás előtt pedig bújom az időjárás jelentést, ha bátor vagyok, akkor kontakt szerrel megyek, ha beszari akkor felszívódóval! Ha meg extra bátor vagyok és az idő is olyan akkor még virágzás előtt sem. Tavaly felszívódóval mentem, ekkor nem volt semmi gond.
Személy szerint nem vagyok egy ökopélda, de ahol és amikor lehet, próbálok mértékkel fújni.. főleg mivel a gyomokat a jószággal etetem, és permetezés után 1-2 hétig teljes fűzárlat van :/
Csak nem tudom mert egybe szoktam bekeverni a permetszert a gazdaboltos mondta a következő pár levelesnél kell már permetezni ( de a gyümölcsfákat permeteztem ,virágzás után monillia ellen ma vagy holnap vagy jővő héten elkell kezdenem a permetezés ha az időjárás engedi )
Előrebocsájtom, hogy szőlő műfajban nagyon kevés tapasztalatom van, én inkább tanulás miatt figyelem a fórumot. De ötlet az van:
Valahol olvastam azt a fogalmat, hogy "fürt kocsány bénulás" ami főleg az érés során jelentkezik és a fürt elszáradásával jár. Ennek oka magnéziumhiány. Néhány száz forintot veszítesz, ha magnézium lombtrágyát ráfújsz és mégsem szűnik meg a probléma. Ha meg megszűnik, akkor nosza keserűsó a talajra is. (keserűsó kis mennyiségben patikában is kapható, nagy mennyiségben gazdabolt)
Korábban írtam néhányszor a Néró virágzás utánni fürtelszáradásról. Néhány írták, hogy nekik semmi gond vele, de volt aki hozzám hasonlóan járt.
Most ugyanott tartok, ahol már annyiszor. Gyönyörű, legalább 20 cm-es hajtások, tele fürtkezdeménnyel és sajnos tartok tőle, hogy a folytatás ugyanaz lesz, mint a korábbi években, mert fogalmam sincs az okáról. Ha valakinek van ötlete ne tartsa magába.
Akkor viszont nem árt bizositócsapot hagyni. Sőt mig győzte apánk, addig egy szálvesszőt óvatosan lehúzott és télire betakart, s ha a kar elfagyott a szálvesszőből volt bőven termés. Én is csináltam, de már nem. Ki is fagyott-mint irtam korábban-- a Pölöskei muskotály nagy része.
Minusz 20 fok alatt kifagy a szőlők nagy része, akár az egész kar, s még a tőke sem hajt ki. Érzékenyebb 2 csemegém (ezeket nem tudom milyen fajták voltak, ugy keveredtek hozzám Cserszegi helyett) kb. két éve teljesen kifagyott, de még az alany sem hajtott ki.
öreg néne pontosan megragadta a lényeget: képes a levegő fajsúly (hőmérséklet) szerint rétegződni- és ilyenkor talajszinten hidegebb a levegő, mint magasabban. Képes, hacsak a szél fel nem kavarja, és nem homogenizálja. Csak szeles időben érvényes a Te elgondolásod, mert ilyenkor a szél gondoskodik arról, hogy a fajsúly szerinti rétegződés ne jöjjön létre. Szélcsendes időben nem. A szélnek más hatása is van: a mozgó levegő könnyebben átveszi a talaj hőmérsékletét mint a nyugalomban levő, ez télen többnyire némi melegítést jelent. Azért "többnyire", mert van olyan "sarkvidéki eredetű" nagyon hideg szél, ami komoly lehűléssel jár.
Köszönöm. Csak 15 tökéröl van szó, és egyenlöre a nemest engedném fel 180 centire, mivel a szölöoltás még a jövö zenéje. Ma egy fára kúszó vadszölön is azt láttam, hogy ugyanúgy kihajtott és elfagyott mint az enyém. Egy - két fokot talán jelenthet az egy méter magasságkülönbség. (bocs de nincs hosszú ööm)
Őzre egy bio megoldás állítólag: harisnyába kutyaszőrt és/vagy emberi hajat (fodrász ismerőssel rendelkezők előnyben) tenni és kilógatni a terület határaira. Nálam nincs ilyen gond, de akinél volt, így védekezett.
Nekem tavaly a fejművelésűek hamarabb indultak a kordonosnál. Idén meg pont fordítva! Bár most elég későn is indultak meg a szőlők, hideg a tavasz és csalóka is. sőt még fagyokkal is riogatnak...
Nekem is van néhány "magasan"oltott (kevesebb, mint 170 cm) , de egyenlőre nem láttam külömbséget--vagy nem figyeltem meg eléggé. Ismét oltottam néhányat, majd jobban megfigyelem
Nem kell sokáig--"csak"néhány év?!--tördelni az alany hajtásait. Van már néhány, ami már sok éves, azon csak néhány rügy "próbálkozik"
A gyümölcsfáról hallottam, ha magasan oltják, jobban "birják a kiképzést"... bizonyára a szőlőnél is igaz.
1-2 tőkénél nyugdíjasan megoldható, de sok tőkénél kevés idővel sztem sansztalan, mivel olyan sok lesz a vadhajtás amit nem győz eltávolítani... Ezen felül ez inkább a tavaszi fagyok ellen jó, ha télen hideg van, akkor 170 cm magasan is, vagy nem? (javítsatok ki ha tévedek)
Egy érdekes hozzászólás a Terra-kert -ről kavicsos64 -től. Helló mindenkinek! Saszla fehér, Panónia kincse, Kardinál , Szőlős kertek királynője muskotály , Néró, Szuvenír, Otelló, Eszter, ha minden igaz, ebben az egy fajtában nem vagyok biztos. Zala gyöngye. Különleges művelésben nevelgetem őket. ilyen művelésű elméletileg nincs csak nekem. A lényege magasra oltott függöny művelésű tőke. Magyarul ,mivel a csemege szőlők érzékenyek a fagyra ,és a karokat könnyen elveszítik a tavaszi ,ill a téli kemény fagyokban erre találtam ki eszt a megoldást. 170 cm magasig vadszőlő a törzs és az egy szál vastag huzal mellé van oltva a nemes ,így a tavaszi fagyok szinte nem károsítják a nemes részeket . Amikor a kordonos szőlők már 5-8 cm -es hajtást növesztenek addig az enyém még csak nem is fakad a nedv még nem is jelentkezik a vágott részeken ,mégis hamarább érik. A betegségeket is jobban lehet kezelni a lazább lombok miatt ,kötözni nem kell a fürtök megjelenéséig szoktam a kapaszkodókat le nyírkálni egy ollóval ,hogy szép legyen a lomb. A meddő hajtásokat eltávolítom csak ott hagyok 2-3 ahol a törzsből esetleg cserélni kell a termő alapokat .a földre éer végeket motoros kaszával július 1 után egyszerűen lekaszálom 10 cm .rel a föld felett . Sajnos lefagytak az 1-2 cm -es hajtások a szőlőmről. Jövőre megpróbálom néhány tőkénél ezt a módszert. Te is tapasztaltad hogy később indulnak a rügyek a magasművelésű tőkéknél?
Én letördelnék mindent róla, csak egy szép erős hajtást hagynék meg
Bocs, de én nem tördelném le.
2 éves korában ültette (ültettem át több éves tőkét, mert vkinek utban volt, de nem volt előnyben, sőt!!) tehát csak 3 éves (5-2=3). Most még hadd nőjön kedvére.
Eléggé vissza van metszve, igy fog hozni --mert láthatólag jó talaj-- erős vesszőt őszre.
S meg kell próbálni hosszúcsapon, vagy akár szálvesszőzni jövőre. A többit viszont tavasszal egy-két szemre, hogy erősödjön a tőke (most alig látszik--igaz a levelek is eltakarják részben)
Nem mindegyik szőlő hajlandó ilyen rövid csapokra visszametszve teremni.
Én letördelnék mindent róla, csak egy szép erős hajtást hagynék meg. Ezt felneveli - év közben a hónaljhajtásokat mindig ki kell törni - így őszre lesz egy 2 méteres vessző.
Jövő tavasszal ezt 50-80 cm magasságban vízszintesen elhúznám, lekötözném valamihez és lemetszeném hogy a vízszintes részen 6-8 szem maradjon. Ezek a szemek kihajtanak és mindegyik hoz 1-1 fürtöt.
A másik, egy 3 éves szőlőt nem kell öntözni, a földben nő annak lefelé a gyökere, megkeresi magának a vizet.
Alapvető hiba volt nem megjegyezni a fajta nevét. Így honnan tudod, hogy hogyan kell metszeni? Lehet, hogy minden évben levágod az összes termő rügyet...
Igen,én kb három centi után elültetem,nem szoktam megvárni míg nagyobb gyökere lesz.Mikor előtűnik a palack oldalán a gyökér én BLÜH-FIX guanós virágtáppal öntözöm(OBI) nagyon szépek lesznek tőle a hajtások és a levelek.A túlöntözésre és a keverési arányra vigyázz!
Nálam az összes vessző gyökeret vert kivéve az amelyiknek a bélszövete nagy volt a farészhez képest!Az ismerősömnek kétszáz Nérót tettünk el plusz hatvan csemegét,de mind gyökérrel és hajtással lett elrakva múlt héten remélem nem volt korai!Ha jól emlékszem az oltás,szemzés,dugványozásnál írtam hogy én hogy csinálom,minimális az ami egy hónapon belül ne verne gyökeret.Én úgy gondolom hogy a jó gyökeresedés kulcsa a minél jobb bél és farész aránya.Ahol ez nem oké avval nem mentem én sem semmire.
Akkor itt nem egyszerű fajtatulajdonságról lehet szó az esetemben, hanem inkább a nagyon erős túlterhelés hatása jelentkezett. Múlt évben én is hagytam, hogy "menjen a saját feje után" és hozzon sok fürtöt, mert nagyon kedveli a család ezt a fajtát és sajnos csak ez az egy tőke van belőle. Általános hiba ez a részemről - kezdő kertész amig keveset telepített, kevés fordult termőre, abból akarja kihozni a legtöbbet ami már van.
Ma épp az ellenkezőjét akartam irni erről. A legjobban indul.
Igaz a "soproni" kisérleten felbuzdulva, a jó részét nem is metszettem egyáltalán... majd ritkitom a rügyeket. De ahol megmetszettem, ott is szépen rügyezik és már a fürtkezdemény is látható. A korai fajtákat nem túlzottan, de fagykár érte... azért marad egyenlőre...
Itt helyben akkor metszettek, amikor már látszott. Ráadásul direktermőket (Százszoros, Konkord, Nova...) akkor viszont nagyon sok rügyet letörtek--előre szüreteltek.
Én most kisérlet képpen később majd ha megerősödik s a fagyok elmúltak, akkor fogom ritkitani, De hogy pontosan hogyan, azt majd menetközben kiderül... Egyébként a sok rügyből most jut bőven a rügyrágóknak, ha véletlenül letöröm, akkor is marad- nem kell izgulni (legfeljebb a tavaj oltottnál).
A fagy is válogathat, a ha netán jégeső lesz--itt nagyon ritka-- akkor is maradt, ha valamelyik megbetegszik, akkor letörhetem... de majd a nyár végén, inkább őszön kiderül. Lehet ez volt az első és az utolsó is... ráadásul szeretek metszeni is. Idén vissza kellett fogni magam...
Köszi.
Egyébként úgy csináltam, ahogyan a szőlő oltás fórumon tanácsoltad. Érdekes, hogy a gyökerek nem alul jöttek, ahol megkarcoltam és gyökereztető hormont adtam nekik, hanem egy nódusszal feljebb. De a végeredmény a lényeg.
Átültetetem...
Ha van már gyökere ültesd el pet palackba,kell a növénynek a föld.Palántaföldbe tedd,mert az jól egybemarad ha kicsit száraz a föld,majd a fagyos szentek után már kiültetheted.A palack aljára tegyél pár kicsi lyukat hogy be ne rothadjon a gyökér.Az enyémek is kint figyelnek az erkélyen még vagy három hetet,míg a helyükre kerülnek!
Talán közérdekű információ , hogy nálam az Eszter bírta legkevésbé a tavalyi erős lisztharmatos évet meg a telet. Kb. 2m magas kordonon az összes vessző pattanva törésig elszáradt, nem volt mit metszeni. A földközelben meghagyott biztosító vessző is csak nagyon lassan indul, viszont magán a tőkén most rügyek kezdenek megjelenni.
Ugyanott kihajtás szempontjából semmi probléma a Néróval, a Moldovával, a Pölöskeivel, a Palatinával, az Afuz Alival és az Itáliával.l A tavaly ültetett Kozma Pálné még nem döntötte el, hogy mit akar.
Szép napot! Gyökereztetek szőlő vesszőket vízben. Van köztük olyan amelynek már 15 cm-es hajtása (vékony, de leveles) van és 10 cm-es gyökere van. Van olyan is amelynek kisebb, meg van olyan is amelyik meg sem indult. Kérdés: Kiültessem azt amelyik jól halad a növekedésben, vagy várjak amíg a többi is tovább fejlődik? Vagy várjak amíg melegebbek lesznek az éjszakák és akkor ültessem a jól növekvőt? Köszi a tanácsokat.
Igen, ez így van. De ugye esetünkben a kicsiny valószínűséggel csak időt nyerünk :) Vagyis csak idő kérdése, hogy valahova betegye a lábát (hehe) a lisztharmat és akkor onnantól kezdve az helyben gengszterkedik évről évre.
Alapvetően egyetértek azzal amit írsz. Azt azért látni kell, hogy a növényvédelem az valószínűségeken alapszik. Ha alacsony a fertőzési nyomás, az már elég lehet ahhoz, hogy permetezés nélkül meg lehessen úszni. Ha nagy a nyomás, hiába permetezel, akkor sem tudod 100%-ig kiirtani a dögöket, csak kárküszöb alá csökkenteni a fertőzést.
Az nem kérdés, hogy a legtöbb lisztharmat kárért a helyben áttelelő képletek a felelősek és a a fertőzésre legnagyobb esély a szomszédos ültetvényekről van. De a téma annak kapcsán merült fel, hogy egy izolált ültetvény védve van-e a lisztharmattól. Szerintem nincs... mert bármilyen kicsi is a csíraképessége, bármilyen kis mennyiségben is jut el a fertőzés az ültetvényre, de ha 30-50km körzetben az uralkodó szélirányokban van rendszeresen lisztharmat akkor csak idő kérdése, hogy megjelenik a lisztharmat, ha pedig megjelenik akkor az ott is marad.
Ezért tartom parasztvakításnak, hogy az ilyen vadon közepén levő szőlőben nem kell növényvédelem... ha cinikus lennék (az is vagyok) akkor azt mondom, hogy a vadon közepén nem látja a szomszéd, hogy mikor és mivel fúj a gazda és azt lehet mondani amit csak akar.
Sajnos a lisztharmat és a peronoszpóra megjelenése óta a réz-kén és más kontakt szerek nélkül bortermelési céllal gazdaságosan nem lehet szőlőt termeszteni a hagyományos fajtákkal. Megoldást a rezisztens fajták jelentenek.
Ha erős szél van, akkor a spóra nem fog "leszállni" a szőlődben. Inkább a gyenge szellő a veszélyes, mert akkor könnyen kiülepszik a szállított spóra. Gyenge szélben viszont sokáig tart, amíg jelentős távolságot megtesz, és ez alatt az idő alatt gyorsan veszít a csírázó képességéből. Ha jól tudom, a növényvédelmi szakemberek azt szokták mondani, hogy a lisztharmat alapvetően 50-60 méteren belül fertőz. Persze, egy-egy telepet létre tud hozni messzebbről érkező spóra is, de tömeges fertőzésre a helyben képződött szaporító anyag képes csak.
Az őzek folyamtosan visszametszik a gyümölcsfákat (alma, körte, meggy, cserszenye a kedvencük, de az őszibarackot és mandulát csak néha kóstolják) és a szőlőt... Több éve ültetett gyümölcsfák igy sose nőnek meg... Viszont ott a seregélyek nagy csapatban járnak, s a meggyet már zölden megették... s megtalálják a nagy sűrűben is...
Viszont kétlábú tolvajok nem járnak... a vasat mind összeszedték, más nincs.
De nagy csend és nyugalom s jó föld... s lakója alig van.
Nálam ugyanez történt az egyik tőke Angéla nevű csemegeszőlővel,de ott egyetlen rügy sincs megpattanva.A dolog érdekessége hogy a lehajtott vessző hosszú volt a végét metszéskor levágtam,kigyökereztettem és mér húsz centis hajtása van!Na ez már érdekes ugye?Én adtam a tőkének egy kis nitrogént meglássuk mi lesz,jobbat nem tudok.A tőke beteg sem volt én sem tudom mire vélni,mert a többi szépen hajt a Favoriton és a Boglárkán már a fürtöket is látom.
Néhány asztali szőlőoltványt telepítettem 4 éve, az oltványok szépen megeredtek. Az idén felvittem lugasra őket, egy kivétellel az összes tőkén megpattantak a rügyek és szépen hajtanak(kb. 3 cm hosszúak).
Viszont az egyik tőkén (kék Vosztorg) csak egy rügy pattant meg, remélem ki is hajt majd, de a többi rügy alszik. Mi okozhatja ezt a kései "mozgást", ugyanúgy van nevelve ez is, mint a többi oltvány. Annak reményében, hogy életre kel a vessző, mit tehetnék azért, hogy esetleg ne menjen tönkre és feléledjen?
Mit értesz hosszas utazás alatt? Én úgy olvastam, hogy a kifejlett konídiumok szél segítségével tudnak megtenni nagyobb távolságot. Nálunk a szél irányától függően egy szeles napon úgy egy óra alatt át tud fújni a közeli szőlőshegyekről fertőzést a szél.
"Mondjuk a peronoszpóra meg a lisztharmat több tíz kilométerről is odajön a szél hátán." Hát a peronosz az akár ezer kilométerről is, de a lisztharmat az nem. UV érzékeny a spórája, ezért nem nagyon szeret hosszasan utazni.
Hát ugye ez azon múlik,hogy ki melyik generációba tartozik. Az én nagyapám pont úgy dolgozott ahogy mi most. Esetleg ő több felszívódót fújt mint mi, de ezen kívül pontosan emlékszem, hogy gyerekkoromban mit csinált az öreg. Leginkább az volt a különbség közte meg a kombinátos szőlők között, hogy az öreg az állandóan szőlőben matatott és hetekre kiköltözött a hegyre egy vajling káposztáscvekedlivel vagy grízestésztával ameddig a mama még dolgozott.
A pancsolás ment szerintem minden szinten. A mustsűrítés a borkészítéssel egyidős. A jobb években szerintem simán eltették a "lekvárt", hogy rosszabb évben ott ahol erre volt lehetőség és igény.
Az jó, ha a szomszédság is tiszta. Mondjuk a peronoszpóra meg a lisztharmat több tíz kilométerről is odajön a szél hátán.
Szeretnék olyan bort inni, amilyet apánk készitett (főleg Kadarka volt benne), de nem szeretnék olyat, amelyet anyai nagyapánk készitett. Utóbbi agyonkénezett, és agyonpermetezett volt. Lehet éppen az utóbbi tapasztalat miatt nem permetezek---igaz a szomszédok sem. Igy könnyebb... s ahává költözök már huszonéve nem lakik senki, s tájvédelmi körzet közepében van. Csak egy gond van az őzek. Kénytelen leszek keriteni, s uj fajtákat keresni, kipróbálni... de egy garabig nem lesz annyi, hogy bort is lehessen késziteni., ráadásul pince sincsen...
Egyrészt ugye ott van az, hogy őseink, ha hozzájutottak és szükségük volt rá akkor toltak a szőlőre a szartól a rakétáig mindent. Lásd ez a cikk http://borrajongo.blog.hu/2015/04/22/hajotorott_champagne_a_laborban Amiből kiderül, hogy bizony masszív mennyiségű rézzel fújták be a szőlőt 170 éve... a sok réz pedig azért nem cévitamin. De ugyanígy vasból is és még ki tudja miből másból is jutott a borba rendesen.
Én meggyőződöt híve vagyok a természetes szőlészetnek és borászatnak, de nem az őseinkre hivatkozva hanem a mai kor kihívásaira adva ezzel választ.
Bár konkrét lehetőségünk nincsen ellenőrizni, de ugye azt sem tudjuk, hogy az őseink borát vajon mi meginnánk-e egyáltalán.
A bevált fajták: Bianka (száraz időben nem a legjobb), Néró (legjobban), Eszter, Turán, Cserszegi fűszeres, Zweigelt.... Viszont homokon téli takarással --ha az lenne-- Pölöskei muskotályt tennék, s hozzá Esztert és Nérót s Viktória is bevált, de csak két tő van belőle (utóbbiakat nem kell takarni!) Nálam a Pőlöskei, mert már nem takarom, kb 10-ből csak 2 tő van--kifagyott. Volt mikor takarás nélkül a falhoz közel is egy karja elfagyott. Ez birja a legjobban permetezés nélkül és nagyon finom, és bornak is finom... Amit "szőlőszem " ajánlott--még nincs--azokból bizonyára még több jó lenne, de 2017 az utolsó teljes év itt, utána nyugdij és irány a világ vége: Nagyecsér. Ott minden előlről.... Az lapos hely de öntéstalajjal...
Zöldséggel próbálkozom, de mivel nem locsolok, nem sokat ér... a répa már látszódik (de az éneknek igaza van: sárgarépát nem jó dombra ültetni)... locsolással viszon becserepesedik és nem bújik ki.
Viszont takart területre később palántázok (takarás vissza az ültetés után!!) paprikát (ez tökéletes) paradicsom--többnyire megbetegedik. Viszont bevált takarás nélkül is: szegletes lednek, és bagóca korán ültetve. Borsót többnyire megeszik az apró fekete bogarak, a bab zsizsikes--s kiszárad, takarva pedig a csigákat nem győzöm szedni...
Viszont a leírásod alapján érdekelne mely fajták bírják ezt a művelést? Azt viszont nagyon jól mondod, hogy ehhez megfelelő fekvés és mikroklíma kell! Amúgy meg zöldséget is lehetne ott termelni, annak max 30 cm-es termőtalaj kell, azt meg nem nehéz biztosítani :)
Két tő direktermő szőlőm van. Egyik véletlenül (olványként kaptam más helyett: otelló), a másik a az ÉNY-i fal tövében Fehér Delewár... (. Szőlőjét mindig elajándékozom, a borba nem tettem soha.)A többi mind nemes, illetve rezisztens.
Én is,minél természetközelibb állapot,kemikália nélkül,a kénmentes,vegyszermentes bor,ez érdekel.
Ha nem lenne ilyen hideg és száraz pincém, akkor bizonyára kellene bele ként tennem...
S amit még nem irtam le: nálam a szüret sokáig tart. Két vödör. Egyikbe az egészséges a másikba csipegetem ki a rosszat (többnyire szárazat, vagy nagyon penészeset s megy a tyúkoknak, vagy kecskéknek---vagyis a beteg jó helyre kerül a kecskék gyomrába, ott elpusztul a gomba). Lényeg gondosan összeszedem --később is-- azt ami beteg, még azt is, amit a madarak hagytak, s megy a kecskék gyomrába.
Amit még észrevettem: nem kell izgulni ha nem volt idő lekaszálni a tőkék körül s esik az eső folyamatosan... A nagy fűben (még az érzékenyebb szőlők is) egészségesek maradtak, szemben azzal, ami alatt tiszta volt. Tulajdonképpen azért tartom --csak nyitókapát használok erre--
tisztán, hogy mindig megtaláljam a tőke nyakát, s hogy a nemes le ne gyökerezzen.
S talán a legfontosabb, biológiai egyensúly állt be... s a madarak sokat esznek, de nem csak a szőlőt, hanem a bogarakat is...
De amint irtam korábban, ha nem ilyen lenne az adottság -száraz meszes D-DNY-i lejtők--
akkor másként kellene.
Vissza kellene menni a szőlővel oda, ahol az őseink termesztették, ahol már nem termett semmi, csak a szőlő. Nálam is csak ez diszlik... a kukorica, "kertitörpe" marad, a krumpli csak összel mélyreültetve és vastagon takarva terem, a borsót ősszel ültetem, bagócát és szegletes ledneket is legkésőbb februárban...
De korábban irtam, s volt aki reagált is rá. Mindenhol lehet finom és egészséges szőlőt termelni a fal tövében, de ehhez a betont száműzni kell, mert a beton "utálatos jószág"!!!!
S még egy, amiket a "szőlőszem"--csemgeszőlő topikon vissza lehet keresni-- ajánlott, azokkal máshol is lehet bizonyára, Ő lapos területen-- ha nem tévedek-- szőlészkedik.
Engem ugyan nem bosszantasz,sőt.....mond csak, nem éreztél késztetést arra hogy a tudásod átadd Valakinek? Szívesen tanulnék Tőled,ha nem lennél túl messze! Én Esztergom környéki vagyok.Hasonló művelésben gondolkodom Én is,minél természetközelibb állapot,kemikália nélkül,a kénmentes,vegyszermentes bor,ez érdekel.
Ez olyan "semilyen"... kordonnak nevezhető néhol, máshol tőkés, megint máshol a falon lóg, vagy ami van azon (pl. mandulafán). A sortávolság viszont a kordonnak megfelelő (nem szabályos, de kb két nagy lépés), a tőketávolság 1-1,5 m, de itt sem szabályos. A sorközök eleinte--kb 10 évig-- tisztán voltak tartva, de már hosszú ideje benőtte "minden". A tőkék tövét viszont többé kevésbé tisztán tartom. A sorközt kaszálom kézzel 2-3 szor. Kezdettől fogva nem permetezem egyáltalán, amit a Zweigelt, Cserszegi fűszeres s egy két csemege nem nagyon szeret (2014 ilyen volt, de előtte két év tökéletes).
A Bianka, Néró, Eszter viszont szinte mindig elfogadható... Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Cserszegiről viszont leszedem a beteg hajtások s levelek egy részét, ha a tavasz hűvös (orbánc és az atka miatt--ha jól tudom) Múlt évben bár esős volt mégis a lisztharmat tarolt legtöbb tőkén...
Ezt ne utánozza senki, mert igy nem lehet meggazdagodni, viszont igy bizos vagyok abban, hogy amit eszek és iszok abban nincsen semmi méreg... S hogy még tovább "bosszantsam" a társaságot: a bort sem kénezen, nem fejtem és nem romlott meg egyszer sem a borom. Igaz a múl évi borból-kiforrt- pálinka lett--kevés, de jó... Ráadásul egyre inkább csak ezt a tényleg "bio-t" tudom meginni... Már rég nem kóstoltam olyan bort, amelyben nem lett volna valami "mű", amit ha nem is azonnal, de kicsit később észreveszem... Most egy Egri palackozott Bikavért vittem le a pincébe, majd jó lesz valakinek jelszóval.
" s megdőlt az a régi módszer, hogy le kell szedni a leveleket a fürt körül."
Ez több dologban is sántít! A leveleket azért szedik le a fürt körül, hogy jobb legyen a légmozgás, ezzel a rothadást is kerülni lehessen!
Továbbá a levél sem képes a teljes vegetációs időben asszimilálni. A korán hajtott levelek idővel elöregednek, és csak takaró szerepet játszanak. Ez lehet előnyös és hátrányos is. Előnyös lehet, hogy az esetleges erős napsugárzás ellen, vagy jég ellen védjen picit, de hátrányos, mert nem lesz olyan jó légátjárt a fürt zóna. Azért ez is összetett dolog ám!
Én a fürt zónát a fekete rizlingnél mindenképpen levelezem, de nem egyszerre rohamosan, hanem csak az elöregedett leveleket szedem le! ezt július végétől/augusztus elejétől egészen szeptember közepe-végéig, Persze ezt egy nagyobb ültetvény esetén nem ilyen könnyű lesz megvalósítani, de majd kitalálok valamit.
Erről a "függönyművelésről" az Élet és Tudományban már olvastam vagy 20 éve... Kb ugyanaz volt a logika, de ott valamilyen vegyszerrel fujták le a felső részt, hogy nem termékenyüljenek a fürtök.
Nem kell mindjárt elvetni valamit, csak ha az ember maga is kipróbálta... s egyébként is több év alatt alakitotta ki ezt a művelésmódot. Eleinte metszett ő is, most keveset...
Egyébként logikus--több levél többet asszimilál--- s megdőlt az a régi módszer, hogy le kell szedni a leveleket a fürt körül. Én alig kötözök--csak ami nagyon útban van-- ugy áll mint a "szénaboglya", s azóta szebb a szőlőm.
Pálinkában jobban otthon vagyok,de borban is szeretném magam kipróbálni és nekem is a minőség az első.Pálesznél hasonló a helyzet,összeszednek minden szart,jól telenyomják cukorral,legyen jó sok karcos,torkot maró anyag,aztán"erezd el a hajamat!".
Ne kapd fel a vizet, de a mai világban a valamire való MINŐSÉGI szőlész nem 400 mázsa/ha mennyiségre gyúr, csak ők ezt másképp fejezik ki!
De gyfa frankó igazságot mondott, mert valóban ez az elkeserítő helyzet, akár tetszik akár nem!
Én felületesen nézegettem a videót és kb úgy tűnik, mintha valami függönyművelés féleséget próbált volna átvariálni a kitalálója! Valami olyasmi is rémlik, hogy a függönyművelésnél talán nem lesz olyan hosszú a hajtás, mint egy felfelé nevelt hajtásnál, de lehet rosszul rémlik valami, vagy keverek valamit. De majd egy havas napon utánanézek.
Ezt a dolgot az az elkeserítő helyzet is elősegíti, amit Feri mondott tavaly szüretkor, hogy bizonyos mustfok-tól must fokig egy az ára a szőlőnek. Hát persze hogy ekkor mindenki a mennyiségre hajt, nem a minőségre. Az ilyen felvásárlókat is fel kéne lógatni....
Gyfa,Deso, nagyon sokat segítettetek,kimerítő,tartalmas hozzászólásotok az egész világlátásomat megváltoztatta,agyamba fény gyúlt és ezt a felismerést,megvilágosodást Nektek köszönhetem.Gratulálok!
Szombat este betakartam a fagyok ellen a jövőre már termő idén 3 éves oltványaimat. Vasárnap volt is -4 fok, de azóta sem takartam még ki őket, mert csütörtök reggelig mondja a fagyveszélyt.
Kérdésem az lenne, hogy károsodhat e a szőlő ha csak csütörtök délután bontom ki?
Nem értem milyen igazságot akarsz kiszűrni. Az ilyen metszés nélküli szőlészet is működö képes, legalább is mifelénk is sokan így művelik a szőlőt. Az első tavaszi munkálat a szüret. Igaz direkttermő amerikai fajták és az üzletekben bőségesen árulnak cukrot, és olyan igazian meg tudnak belőle részegedni, hogy csak na. Tehát ez is egy járható út az alkohol tartalmu szőlőből is készült löréhez.
Én is csak a véleményem mondom el, de sok az ellentmondás a dologban. De azt leszögezhetjük, nem ez a minőségi termelés jövője. Ez a tömeg termelés jövője. Ha mégjobban a lőregyártás felé húzúnk, méglentebb süllyedünk azon a bizonyos szinten! Nem azt mondom hogy legyünk maradiak és ne nyissunk az új felé, de ez a dolog olyan eszmét képvisel, amiben a kis és minőségi kis borászatok nem látnak jövőt. Továbbá ezt az ágas kordont csak jól gépesíthető sík terepen lehet alkalmazni. Erre 90%-ban a kunság a jó... Ott így is nagyban zajlik az ész nélküli telepítés és termelés (T. Feri mutatott egy rizs földet amibe szőlőt telepítettek).
Nézd, férfiasan bevallom,nem tudom 100-ra hogy ez menyire jó v. rossz,ezért is próbálok v.mi beszélgetést kezdeményezni,az igazságot kiszűrni.
"De azt is elmondja a srác, hogy a kitalálója nélkül senki nem tudja jól megcsinálni"...nem hiszem hogy a neten fellelhető anyagok alaján ezt ne lehetne jól megcsinálni.
A permafórumon már érdeklődtek szakirodalom után "A kérdésem az lenne, hogy van e valamilyen szakirodalom ebben a témában amihez hozzá lehetne jutni és az alapokat elsajátítani.
VÁLASZ: KÉT ALKALOMMAL ADTAM LE KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSEMET. DE ÚGY 1984-BEN, MINT 1994-BEN "ELFELEJTETTÉK" A VÉDÉS IDŐPONTJÁT KITŰZNI. SŐT MÉG ÉRTESÍTÉST SEM KAPTAM ENNEK OKÁRÓL. (TERMÉSZETESEN A KERTÉSZETI EGYETEM AKTÍV KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL). PUBLIKÁCIÓIMAT PEDIG VISSZAKÜLDTÉK. CSAK HARMINC ÉV UTÁN TUDTAM MEG INDOKÁT. "VILÁGBOTRÁNYTÓL" TARTOTTAK. PUBLIKÁCIÓ HIÁNYÁBAN AZ ÁGASKORDON TŐKEFORMA ÖTVEN ÉVES FEJLŐDÉSE, CSAK SZABADALMAIM ÁTNÉZÉSÉVEL KÖVETHETŐ NYOMON. EZT A TUDOMÁNYOS ÉLETBEN IS URALKODÓ DIKTATÚRA, NEM GÁTOLHATTA MEG, MIUTÁN SAJÁT KÖLTSÉG VÁLLALÁSSAL KÉSZÜLTEK.
Ugye,ismerős a történet,számos külföldön sikerre vitt magyar találmány jutott hasonló sorsra.
Szabadegyházán is elég nagy monstrum üzem van, aki izocukor mellett bioetanolt is gyárt. Szerintem már a szocializmusban is Szeszipari Vállalatnak hívták.
Szép is lenne, ha a takarmánynak való, megtermett gabona mennyiséget M.o-on fel lehetne állatokkal etetni. Tartok tőle, hogy kicsit ettől még messze vagyunk...
Úgy tudom a benzinbe x % bioetanol gyárilag keverve van.
De azt is elmondja a srác, hogy a kitalálója nélkül senki nem tudja jól megcsinálni. Na azért lássuk be, ezt nem fogja ingyen megcsinálni... Szóval ez egy olyan többlet költség, amit ilyen kevés tapasztalat mellett nem biztos hogy sokan be fognak vállalni. Persze 10-20 év múlva lehet más lesz a helyzet!
Babó szerint, minimális permetezést igényel,mert a laza függönyt átjárja a nap és a szél.
Ez ellentmond a jég elleni védelemnek.... Erre kiváló példa a szomszéd NEM metszett szőlője, amely kiválóan átvészelte a tavalyi jégverést, mivel sűrű volt a lombozat és a levélzet megvédte a hajtásokat és a legtöbb hajtásvéget is.
Ez a videó érdekesen lett összevágva, a narrátor a végén azt akarta mondani: ez az ára a minőségi bortermelésnek. De ezt kivágták és jött a következő gondolat...
https://www.youtube.com/watch?v=PeGdcAfUM2Y
Továbbá még ehhez kell egy speciális rügy eltávolító adapter is... Ez csak akkor lehet a jövő, ha mégjobban a lőre irányába akarjuk süllyeszteni a magyar bortermelést... Ezzel a technológiával a nagyokat elősegítik, a kicsiket meg még jobban el tiporják. A magam fajta minőségre törő kis embereket akik meg borrégión kívül estek meg mégjobban ellehetetlenítik. A minőségi termelés és ez az ipari méretű alkohol előállítás azért elég távol áll egymástól!
De ez csak az én meglátásom, lehet egészen rosszul látom a dolgot, de pl a boros fórumon is kiderült, hogy ami egyeseknek alapvető dolog, az másoknak újdonság... :/
Ok,látom nem vagy egy szószátyár típus,akkor vegyük sorra:juhosttt szerint 1."Ilyen lombozat mellett, folyamatosan kell a felszívódó szer, mert ez minden, csak nem minőségi... Ezt a sima kontakt szerek nem tudják rendesen lefedni"-Babó szerint, minimális permetezést igényel,mert a laza függönyt átjárja a nap és a szél.Aztán,2.
"Továbbá minden évben több lesz a vessző, az egyszer már átláthatatlan lesz...
Ezen felül a 300-400 mázsa/Ha-hoz akármilyen jó zsíros a talaj, olyan hamar kiéli a tápanyagokat, hogy nyomatni kell a műtrágyát ezerrel" Babó szerint,a rendszer önszabályozó,foly.a rövid hajtások elszáradnak,újak képződnek,a hagyományos metszést a szőlő megszenvedi,a hosszúhajtások kinevelése jelentős többlet energia.
3."Na meg a kutató arra se gondolt, hogy nem minden rügyben van fürt kezdemény! Szóval ha nem dörzsöli le, akkor is lesz olyan rügy amelyik nem termőrügy lesz, és van olyan fajta szőlő, aminek a mellékrügye is termékeny" Babó erre is gondolt,világosan leírja, egyenőre kisfürtű borszőlőkkel folyik a kutatás,ahol csak a világos rügy termő.A végén maradt hogy "szeretek metszeni" erre a video 9.40-nél Dr Kocsis László megadja a választ.
Nem vagyok szőlész-borász,de van több évtizedes művelési tapasztalatom,az eddig elhangzott érvek nem voltak túl meggyőzőek,de bizonytalan is vagyok,mi van ha mégis ez a jövö?
Kedves Tóth Ferenc! Észérveket is feltudnál hozni?
Ha a kar megvastagodik és azt elvágod, eleve a hosszú nyelű metsző olló és nagyobb erő kell. Továbbá azt az ágasbogasságot eltávolítani sokkal macerásabb, mint az egy db vesszőt. Továbbá a nagy sebfelület nagyobb esélyt ad a fertőzésre. Szóval ez is ellene szólna :)
Félre értés ne essék, nem kekeckedni és kötekedni akarok, de eddig egy ésszerű érv sem szól emellett!
Na meg a kutató arra se gondolt, hogy nem minden rügyben van fürt kezdemény! Szóval ha nem dörzsöli le, akkor is lesz olyan rügy amelyik nem termőrügy lesz, és van olyan fajta szőlő, aminek a mellékrügye is termékeny. Szóval ez a dolog erősen fajta függő is. Ezt a művelést nem lehet akármelyik fajtánál csak úgy beállítani. Ez inkább a tömegtermelésnél lehet jelentős.
Szóval aki nem tömeglőre előállításán gondolkozik, hanem minőségi ültetvényen, annak ez felejtős. Nem tudom ki hogy van vele, de én pl szeretek metszeni. Sőt a szüret után ez a kedvenc tevékenységem :)
"Ha sokkal több a lombozat, sokkal nagyobb a súly, sokkal több a vessző. Ez évről évre csak több lesz... Egy idő után a kordon nem fogja bírni" Mondjuk középen a törzs maradhat(sőt,nem is baj ha évről évre erősödik)fönt a két kart,tudom is én 4-5 évete váltva visszavágni,talán így elkerülhető a túl nagy tömeg kialakulása.Jó,így már nem teljesen metszés nélküli a dolog,de talán még így is kevesebb a munka.
Babo úr szerint,a hajtások foly.leszáradnak-újraképződnek,a minőséget a meghagyott világos rügyek számával lehet szabályozi.Több rügy-több termés,gyengébb minőség és fordítva.
Na az egész országban 1 cég, az is tőlem 500+ km-re (mentségemre váljon, hogy nem tudtam róla)
A benzinbe bioetanol van? Ez viszont nagyon új nekem... Na de nagyon elkanyarodtunk a témától! Majd valahol utánanézek.
Maradjunk abban, hogy ez a metszetlen szőlő minden, csak nem minőségi... 10 év múlva a vesszőkkel mi lesz? Minden évben nő a vessző hozam, hiába nem lesz hosszú a vessző mennyiség... Továbbá mondta a kitalálója, hogy sokkal több a lombozat. Ha sokkal több a lombozat, sokkal nagyobb a súly, sokkal több a vessző. Ez évről évre csak több lesz... Egy idő után a kordon nem fogja bírni. De ha valaki meg tud győzni az ellenkezőkről, vagy értelmes magyarázatot adni, hogy a 10-20 év elteltével milyen lesz az ültetvény, azt várom szívesen
Ha Győr Magyarországon van, akkor igen. :) http://www.hungrana.hu/ A bioetanolt kikerülni sem tudod, a kutakon mintegy 5% alkohollal kevert benzint tudsz tankolni.
Én úgy értettem, hogy ITT MO-n készítenek-e belőle alkoholt. Még a bioetanol is csak alig-alig elérhető, alig van 1-2 üzem ahol feldolgozzák ilyen célra. A közelünkben egy biodízel üzem van, mégsem lehet megvenni a biodízel üzemanyagot sehol a környéken...
Kukoricából természetesen készítenek alkoholt. Étkezési finomszesz, ipari szesz és "bioetanol" is készül belőle. Meg persze, takarmányozásra is használják és egy keveset az emberek is megesznek.
Ha a mégtöbb lőrét akarunk, akkor igen, ez a jövő.... Aki szerint ez minőségi, az tegye fel a kezét!
Ilyen lombozat mellett, folyamatosan kell a felszívódó szer, mert ez minden, csak nem minőségi... Ezt a sima kontakt szerek nem tudják rendesen lefedni...
Továbbá minden évben több lesz a vessző, az egyszer már átláthatatlan lesz...
Ezen felül a 300-400 mázsa/Ha-hoz akármilyen jó zsíros a talaj, olyan hamar kiéli a tápanyagokat, hogy nyomatni kell a műtrágyát ezerrel...
Azt nem tudom honnan vette, hogy itt a tengeriből alkoholt erjesztenek... Azért van itt állattartás is, a tápkeverők is felemésztenek sok sok sok tengerit... De végül is azzal elszólta magát, hogy borból kell alkoholt készíteni... Szóval a sok lőréből amit ezzel a móddal elő lehet állítani.
Már nálam is megmozdultak a fejművelésűek. A kordonosok kicsit váratnak még magukra. Gondolom azért, mert a talaj nappal jól felmelegedik, de a levegő hőmérséklete még nem az igazi. Holnapra meg még hűvöset is mond.
Ez homokon volt, nitrogént nem hiszem hogy látott, mivel nem volt olyan növény ami nagyon termelte volna. Vizes terület meg tuti nem lehet, mert egy kissé dombos területen volt.
A csalánnak megvan az a tulajdonsága, hogy szereti a nitrogénben gazdag, vizesebb talajokat. Azért a szőlőnek egyik sem az igazi.
Szokták a csalánt a nitrogén indikátor növényének is mondani, mivet ott díszlik elsősorban, ahol sok N van a talajban. Feltehetőleg az említett talaj sem elsősorban attól volt humuszos, hogy csalán volt ott, hanem azért díszlett ott a csalán, mert olyan volt a talaj helyileg.
Más országok borvidékein elég elterjedt a szalma takarás. Ősszel a sorközt megterítik szalmával (esetleg műtrágyával is megszórják) majd nyáron beledolgozzák a földbe.
És a szalma az esetleges hozzáadott műtrágya + az árvakellés nagyon jó tápanyag a talajnak.
Mért nem ideális takaró növény ha sekélyen gyökeresedik?
Ha kimagvasodik magát veti el, de ezt az állapotot csak addig hagynám meg amig kellően elszaporodik. Ha nincs tudatosan írtva, elég intenzíven tud szaporodni, nem hagy teret más gyom növényeknek. Ez talán hátránya lehet, de nem akarok egyhangúan csak ezt tenni, lesznek helyek ahol vegyes keverékeket fogok alkalmazni. De előtte informálódok :)
Túl magasra nő és a gyökere nem megy elég mélyre ebből kifolyólag nem ideális takarónövény. Persze ha tudod hengerezni, akkor lehet jó - illetve magról kéne vetni mert tőosztással egy élet lesz mire beszaporítod.
Sorköz takarónövényzetnek a csalánt mennyire tartjátok jó ötletnek?
Az elsődleges ötlet onnan jött, hogy nemrég kiástam egy csalán tövet és a gyökérzónánál a talaj nagyon jó humuszos volt. Ezután pörgött az agyam, hogy sokan csalánnal is permeteznek gomba/immun erősítés céljából. Szóval ha csalán/csalán is lenne sorköztakaró, az több módon is hasznos lehetne.
Attól hogy a csalán csíp és nem lesz aki a szőlőbe mennyen most tekintsünk el!
Nagyon érdekes ez a dolog,bár ebből semmi fontos meghatározás nem vonható le,pusztán ahogy írtam érdekes,felénk is/Dél baranyában/ volt két úr akik 60-tól a kilencvenesévek közepéig dokumentálták rajzokkal festményekkel,fotókkal.Az ember ilyet látva elmereng,hogy bezzeg 83-ban már milyen korán fakadt aszőlő,most meg,vagy,hogy az utobbi húszévben mikor milyen volt szent Györgykor.A felmelegedés azért itt is látszik.Hasznos az ilyen dolgok ápolása,finomítja a lelket!Gratula!
Évek ota rendelek Répcevölgyi uréktol szölöoltványokat.Már több száz darabna járok.Mindig maximalisan megvoltam elégedve.Pontosak voltak,segitökészek,precizek.Nagyon jol fejlödnek az oltványaik.Örülök hogy vannak meg ilyen magyar östermelök Magyarorszagon mint ök.Keresd öket nyugodtan.Segitenek ha tudnak
Én tavaly ősszel vettem Kékfrankost itt: szolooltvanyok.hu
Nagyon szép, egészséges gyökere volt. Nemrég csirkéztem ki, és elsőre nagyon jól néz ki. Az ára is barátságos volt. Akkor. Most nem tudom mennyibe kerül.
Persze az is kérdés, hogy Te merre vagy, érdemes-e, elmenni Nagykanizsára. Egyébként a tulaj rendkívűl segítőkész. Mi két órát beszélgettünk vele, és mindenre válaszolt.
A közeli vegyes kis boltban vettem. Ezt szinte bármelyik vegyi, vagy vegyes boltban lehet kapni, semmi extra dolog nincs benne. (amúgy csak véletlenül találtam rá miközben a rézgálicról keresgéltem.)
Ezzel egy érdekesség:
Nekem a mosószóda a réz hatására mindig kőkemény lett, de volt amikor ilyen szép kristályos kő lett belőle. Szóval érdemes a harisnyát vagy hasonlót keríteni, és abba tenni. (De lehet hogy a régi mondást kellett volna követni: A rezes banda megy a meszes gödörbe) Na de végül is a lemosózás sikerült, vagyis majd elválik idén, hogy mennyire sikerült.
Szép estét!A mosószódát hol veszed,és hogy kevered?A Thiovit jobban,hamarabb oldódik a nescafe formáció miatt,a Kumulus szintén ilyen,ez a két poritott kén a leggyorsabban oldódó,és a legfinomabb formáció.
Bocsánat, a lemosó szó felett tényleg elsiklottam.
De a kén az változatlan: tihovit jet vagy kumulus.
Én 80g/10 liter dózist alkalmazok kénből lemosózáskor.
Ehhez jön még a réz. Tavaly volt olajos lemosózás, először vettem méregdrága olajos rézként, mivel édes kevés volt, így étolaj+réz+kén kombót alkalmaztam és kb 1 szezon kellett mire a permetezőt ki tudtam mosni... Idén már maradt a burgundilé (rézgálic + mosószóda) és a kén.
A kén lehet a Te embered kontakt téren. Ide a thiovit jet és kumulus. Felszívódónak a quadris és az eclair-t javaslom. Régen szinte csak eclair-al nyomtam, de szerencsére megtértem és már csak virágzás előtt adok felszívódót. De ha elég bátor leszek, ezt megpróbálom mellőzni.
1500 vagy 2000 m2. De a jogszabaly biztosabbat mond. En ugy emlekszem anno 1500 volt es most 2000. De majd utananezek holnap en is. Anyit tudok, hogy 1500 m2re is lehet engedelyt kerni ha csak annyi teruleten akarsz tevekenykedni.
Tovabba van egy nem tul legalis(?) de jarhato ut amelynel veszel szolot (a lenyeg hogy legyen rola szarmazasid) es azzal csinalod a bort es a boraszatot. Itt akkor jarhato az ut ha valoban abbol a szolobol csinalod a bort. Bar itt a minoseg messze nem olyan amit egy kis kezmuves pince adhat. (Szerintem)
A masik ut hogy megveszed a szolot (szarmazasit) es olyan fajtaju szolot termelsz amilyenbol szarmazasid van. Itt akkor van gond ha olyan fajtat akarsz amibol nem osztogassak a szarmazasit. Tovabba ha nagyobb terulet kell akkor a csalad tagjaira irass 2000m2 (v 1500) fold teruleteket. 5 ember 2000m2-el mar 1 ha. De ez az ami kesobb (30-40ev mulva) neheziti a leendo gazdak helyzetet mert elaprozodik a fold.
De ezt csak fejbol mondtam, de ezen a vonalon el lehet indulni az informalodasnal.
Ilyen szempontbol lehetnenek rugalmasabbak is azokkal akik velem egy cipoben jarnak.
Bar en szemely szerint megvarom a jovo evet es remelem lesz valami pozitiv valtozas is a kvotarendszert illetoen es nem csak a neve valtozik.
Na úgy látom bővült a létszámunk 2-re, mert én ugyanebben a cipőben járok.
Röviden és tömören:
A kvóta szerzés a legnehezebb. Ezt jelenleg csak úgy tudod megoldani, hogy keresel egy kataszteri besorolású területet, amelyet a gazdája ki akar vágni. Ezt kibéreled tőle arra az időre, amíg papíron lefolyik a kivágás. De itt már az is necces, hogy te ilyen helyet nem találsz a lakóhelyed 30 km-es körzetében ezért a bérlés is elég nehézkes, meg úgy tudom ehhez is már mezőgazd. végzettség kell. (pl arany kalászos) De ebben nem vagyok 100% biztos.
De tegyük fel találtál egy olyan (hülyét) aki foglalkozik veled és bonyolultan szabadul meg a kvótájától és nem adja el könnyen valami közeli helyre.
Ekkor kivágatod a szőlőt papíron és lesz a ebből megszülető kvótát az ottani hegybíró a te faludhoz rendelt hegybíróval megbeszélve a Te nevedre vezeti a kvótát.
Utána jöhet Rambo blogja, ahol a hivatalos mutyik le vannak írva.
Ja és mindenek előtt nem árt, ha már meg van a föld területed is.
Szeretnék egy kisebb szölöbirtokal foglalkozni ugy kb 1 ha.Mindent hivatalosan lepapirozni törvényesen.Ami a leginkabb agaszt az az hogy ahol élek az nem tartozik az egyik borvidekhez sem.Gondolom ez nagy gond.Mik a legfontosabb követelmények egy ilyen kicsi szölöbirtok esetében
Remelen tudtok egyket dolgot mondani es nem keseritetek ell nagyon
Hülyeséget nem akarok mondani, de itt mifelénk 8000 ft-t nem hiszem hogy kombinátoroznak meg 1 ha földet. Itt akinek 1 Ha földje van annak traktor is van. Inkább a kisebb területeket csináltatják bérmunkába, de az megközelíti a 6-8000-et.
Harmadik nyaras csemegeszőlőimnek a földtől 2 elágazás nélküli hajtása van.
Metszésnél ugy látom, hogy kb 50-60 cm magasan vannak még élő rügyek fölötte elég százaznak tünik a hajtás, elfagyott kiszáradt?
Guyot metszést szeretnék.
Ha hagyok minden tőkén egy 50-60 cm-es hajtást és kihajtás után a felső két rügyet hagyom meg, a többit kidörzsölöm, majd jövőre az egyik hajtásból lesz az egyik kar, a másikből egy 1 rügyes biztosítás a leendő köv. év karja.
Ja a bérmunka ára meg 1000 dolgotól függ. Attól függ merre vagy helyileg, melyek az árak. Egy szabolcsi és egy balatoni munkadíj sztem nem nagyon fog egy szinten mozogni :)
Hogy a tőkétől mennyi marad el, az függ a kultivátor szélességétől, a sortávtól is. De ha merész vagy egész közel mehetsz a tőkékhez, de ha van a felszín közelébe gyökérzet az sérülhet.
Látatlanban... már volt "szerencsém" elhanyagolt tőkéket metszeni. Egy ötlet: keress egy rendes vesszőt (ilyenkor szálvesszőzni szoktam, ha van egyáltalán beérett hosszú éves vessző), amely teremhet, a többit ahogyan az előttem szólók mondták.
További kérdés: oltvány, vagy saját gyökerén van? Egyáltalán van tőkenyak, pontosabban látszik?
Direkttermő, vagy nemes szőlő? Ez egyébként látható a vesszőn, elég jól meg lehet különböztetni...
Igazából szerintem nem volt még kialakítva művelésmód. Olyan mint ha leraknál egy vesszőt és kb tíz évig nem nyúlnál hozzá. Hétvégén csinálok róla képet .
Milyen művelésmódban volt? És hogyan szeretnéd művelni a későbbiekben? Ha tennél fel képet, az is segítene jó megoldást találni. Nem volt kötözve és metszve az elmúlt években?
Ha nem számít, hogy idén nem terem, vágd erőteljesen vissza: az oltás fölött kb. 20-30 cm-vel, majd az alvó rügyekből kihajt, és azt már olyan módon kezeled, ahogy szeretnéd.
Sziasztok ! Már a metszés topikba feltettem kérdésem , de lehet nem a legjobb helyen.
Szőlővel vagyok nagy gondban . Nem tudom hogyan tehetném rendbe , teljesen elvadult . Adott kb. 4 méter földön vagy alacsony bokrokon vízszintesen futó 2 cm. átmérőjű inda elágazás,hajtás és egyéb nélkül. Innen felfut a fákra 3 méter magasra sok rüggyel , szétágazó vesszőkkel , satnya rászáradt előző évi terméssel. Ilyenből van jó pár darab. Lehetséges ezt rendbe hozni ? Előre is köszönöm !
Köszi, a kémia messze áll tőlem, azt tudtam hogy vas-oxid, de hogy ez a legkönnyebben felvehető azt nem. Szálvessző kötözés max a guyot művelésű csemegéknél lesz, a kordonnál kordon kar van, oda lesz gyors kötöző, mivel azt nem kell évente újra kötözni. A kérdés a fejművelésű tőkékre vonatkozott így ezért maradtam a kender madzagnál.
Metszéskor így nem kell a madzagot levágni, hanem lemetszem az összes vesszőt, majd lehúzom karóról a vesszőt madzaggal együtt, így a kacsok és a madzag együtt tartsa az adott tőke összes vesszőjét, nem kell egyesével szedegetni. Ez a sorok közül eltávolításnál nagyon gyors! de mivel eddig bálamadzaggal dolgoztam, a madzagot utólag el kellett távolítani tüzelésnél.
Végezetül mindenkinek köszönöm a tippeket magyarázatokat, mindegyik előnyös valamely művelésben. (A bála madzag is jó, mert gyorsan lehet vele haladni, csak utána ősszel-tavasszal az a munkaidő visszaüt)
Ha jól látom, a fő probléma az, hogy két különböző kötözőről beszéltek:
- egyikőtöknek olyan kötözőanyag kell, amivel a tőkét tudja kordonhoz/karóhoz kikötni, a másikótok meg olyan kötözőt ajánlgat, ami a szálvessző lekötözésére való.
- amúgy a szálvessző évenkénti lekötözésére a papírba bújtatott drótnál (ami méretre vágva kapható) sem gyorsabban/könnyebben használhatót, sem környezetbarátabbat nem nagyon lehet találni
- a bálamadzag műanyag: nem bomlik le, illetve szétmállik ugyan, de a málladékai évtizedekig szennyezik a földet
- vaspótlás kontra rozsda: a rozsda ugyebár vas-oxid, ebben a formában a legkönnyebben felvehető a vas a növények számára - ez miért is környezetszennyező?
- tőkék kikötésére tényleg a kenderspárga és a rafia a két legkörnyezetbarátabb megoldás
- tőkék kikötésére a rugalmas gumikötöző ugyan nem környezetbarát, viszont a tőke vastagodásával együtt nyúlik
Hát most miért variáljam, ha egyszer a kender jó? A mérete is olyan amilyenre én vágom és le is bomlik. Ez a drót rövid, ha egy terebélyesebb tőkét akarok felkötözni akkor kellhet 5-6 db-ot is összekötni mire körbe tudom kötni. Ez felesleges idő pocsékolás lenne. Továbbá a drótot nem tudod olyan engedelmesen húzni mint a madzagot. Ne vedd rossz néven, de nagyon nem vagyok ennek a fajta kötözőnek a híve. Ezzel szemben még a bála madzag is jobb lenne.
Ennyi erővel a kacsa bármit megehet. A vesszőt nem vágja be, de úgy látom, hogy eldöntötted magadban, hogy ez számodra nem megfelelő és ehhez legyártod a megfelelő ideológiát is.
Nekem a kacsa ősszel-télen már a szőlőben is járhat, így nem lenne jó ha megennék az ilyen drót darabkákat. Szvsz az ilyen kötözőnek nincs helye a szőlőben, mert be is vághatja a vesszőt és nem a leg környezet barátabb ha azt vesszük, hogy vannak sokkal jobban lebomló anyagok is.
Régen amikor még amerika nem tört be európába, az ottani betegségek sem voltak itt. Majd onnan bejöttek... A sok direkt termő amcsi szőlő a legtöbb betegséggel szemben ellánálló, mig az európai fajták nem annyira.
Na meg a sok kesze-kusza nemesítés amivel minőségibb fogyasztási terméket állítottak elő a betegség ellenállását sok esetben csökkentette. (A rezi szőlők egyik szülője szinte mind amerikai fajta)
Továbbá a filoxéra után felkapta fejét a sok direkt termő fajta. Ekkor lehetett permetezés nélkül is termelni.
Ebből egy marék kb. fél kiló. Ez a vas mennyiség kb. annyi, mintha elejtesz egy kisebb kulcscsomót :) Nem hinném, hogy gondot okozna, de én laikus vagyok... Nem tudom milyen méretek léteznek belőle, én a jelzettet használom, de nem kizárt, hogy van hosszabb is. Én szálvesszős metszéssel művelek, ott a legtöbb ilyen drót rajta marad a vesszőkön, csak a maradék esik a földre.
Hát a drót akkor se bomlik le 1 év alatt, ha vékony. Max nem veszed észre. De a rozsda nem túl jó dolog a földnek szerintem. A vas kell a növényeknek és állatoknak is, de a rozsda?
Meg ezek csak 15 cm-esek. egy fejművelésű tőkéhez nagyon sok kell!
Szerintem maradok a kender madzagnál, az lebomlik és mivel hosszú, a méretre vágás sem jelent gondot. A raffia sajnos egy adott méretű (legalább is csak ilyet tudok), ott is össze kellene kötözgetni őket ami idő igényesebb.
Szép estét!A BIKONTROL Hungaria árusit szereket az integrált növényvédelemhez,nézd át a honlapjukat.Az ajánlott növényvédelmi technológiánál,pedig az I-s katagóriájú szereket,helyettesítsd be a szabadforgalmi szerekkel.Nézz át néhány könyvet a szőlő növényvédelméről.
A bio szőlőművelés a fajtaválasztással kezdődik. Vannak ellenálló (rezisztens) fajták, azok kevés (kedvező időjárás esetén akár nulla) növényvédelemmel is megteremnek.
Huuuuu b+! Ez nagggyon nem bio. Konkrétan tele van I. kat. szerekkel, amit csak növényvédelmi szakmérnök felügyeletével lehet kijuttatni nagyüzemben (nem véletlenül!).
:) Vegyes. 15 sor, kb. 15 méteres sorok, tehát nem egy nagy terület. Talán olaszrizling a legnagyobb része, de őszintén szólva még előttem is titkos a pontos összetétel ;) Van benne 1-2 sor csemege is, aminek a nagy részét le szoktuk szedni szüret előtt megenni, borba csak a maradékot tesszük.
Van valakinek tapasztalata bio szőlő védelemben? Őszintén szólva nagyon nem értek az egészhez. Örököltem egy darab szőlőt, a tavalyi évet a gazdaboltok ajánlásával permeteztem végig. Vettem a ridomilt, topast, stb-t. Viszont szeretném, ha kevesebb vegyi anyagot juttatnék a szőlőbe, emiatt keresgéltem a bio művelés után, de nagyon kevés infot sikerült találni. Permetezzek kénnel, rézzel. Hol lehet ilyeneket venni?
Jó lenne összerakni egy permetezési tervet egész évre, előre megvéve az anyagokat. Persze tudom, hogy az időjárás ebbe bele tud szólni, ahogy azt tavaly meg is tette. Sűríteni kellett a permetezéseket. De legalább valami fogódzót találnék, ahol le van írva, hogy ezt ezért, azt azért, ekkor-akkor, ennyit-annyit. Ha nagy gond van, lőjj ezzel vagy amazzal. Ez valamilyen titkos tudás? :) Vagy tényleg csak annyira egyedi minden szőlő, hogy nem lehet általánosságban mit mondani erre?
Nálunk gazdaboltban lehet kapni kb. 15cm hosszúra vágott drótokat, amik lapos papírban vannak "elrejtve". Nagyon vékony benne a drót, nyugodtan a földbe mehet, szerintem egy év után elrohad teljesen. A papír pedig szintén nem marad egyben. Dolgozni viszont marha jó vele, mert megtekered és tart. Metszőolló pedig simán viszi következő évben, ha kell.
Én nem tudok olyan szőlővírusról, ami a venyigével terjedne. A legtöbb kárt okozó nepovirusok (GFLV) pl. biztos nem. Gombák közül a sok gondot okozók (lisztharmat, peronosz, botritisz) szintén nem fognak fertőzni, ha a venyige be van forgatva a talajba. Elvileg persze nem kizárt, hogy van olyan szőlőkórokozó, ami így terjed, de nekem egy se jut eszembe. A ledarált venyige viszont javíthatja a talaj vízháztartását, ami nem hátrány.
A venyige beleforgatása csak 10-30cm mélyen történik. A felszínen kialakulhat esetleg talaj untság, de mivel ezek a szőlők már nem mai ültetések, a gyökérzet sokkal lentebb van, a beforgatott szőlő nem fog talaj untságot okozni.
Ilyen tekintetben a beforgatás csak a gombák miatt okozhat gondot.
Ha ezen a síkon haladok, talán az itthon újra telepítendő kis 500 m2-es terület sem fog nagyon rossz lenni.
Nekem a fűzfa vessző ami nem túl jó dolog, mert nincs is a környéken, meg azzal nem tudok olyan jól kötözni.
De utánanézek a raffiának és a hársfának is.
Minden tippet nagyon köszönök!
Én évek óta bálamadzaggal kötözök, hisz a bálákról lejövő madzagot nem dobjuk ki. Ez jó dolog, csak tavasszal sok a plusz munka vele és mivel bővülget a szőlős, a természetes és gyorsabb módszereket akarom kiaknázni.
Miért nem jó neked a leg hagyományosabb,leg környezetbarátabb szőlőkötöző anyag?A raffia,vagy kötözőhárs.!Kilóra adják,igaz nem olcsó.Elképedve olvasom a cimkéjén :made in Belgium.
Magyarországon nincs elég hársfa.Én hosszú évek óta csak ezt használok,és az ásó nem dob ki a földből műanyagot.
Szerintem nem lehet igazságot tenni a talajuntság tekintetében.Vannak vélemények és tények pro és kontra.Eddig én is lekomposztáltam a venyigét,és azzal/is/ trágyáztam.Semmi nem történt.Tavaly tettem fel képeket a csemege fórumon/468,469/ötven éves tőkékről,ahol roskadásig tele voltak szőlővel,és a 84 éves tulaj a vesszőket összedarabolja,és beforgatja a szőlő földjébe.
Valószínü,hogy Moser az újra telepítésre gondolt,amikor a talajuntságot említette.
A kép a kertből készült, itt sok éven át volt szőlő. A beteg tőkéket már kivágtam. Kapott alapos trágyázást. Több éves pihentetést nem nagyon tudok kivitelezni, de tekintettel, hogy a szőlők túlnyomó része a gondatlan kezelés végett sekélyen gyökeresedtek, így talán a talaj untságot egy erős trágyázással tudom enyhíteni, továbbá a jelenlegi ültetésnél a gyökérzet mélyebben lesz, ahol a szőlő gyökérzete nem nagyon volt.
Erről mi a véleményetek?
A venyigét max kazánba tudom elégetni, szabadban nem, mert közel van a csűr tele szénával és szalmával, úgyhogy nem tüzelünk szabadban sohasem. Majd a szőlőtől távolabb viszem aztán ráér lebomlani ott, ahol semmit sem zavar.
Meg a metszés hiánya végett volt ez a sok venyige is, ha rendes művelésben lesz, akkor számottevően kevesebb venyige lesz, amivel könnyebben boldogulok.
Másik kérdésem mindenkinek:
Tudtok-e esetleg olyan kötözőt ami még ma is elérhető és nem műanyag alapú, vagyis biológiai úton lebomlik, de azért legyen olyan erős, hogy egy vegetációs időt kibírjon.
A lényeg az lenne, hogy a fejművelésű tőkéket megmetszem, de a kötöző madzagot nem vágom el, így a levágott venyigéket egybe lehúzom a karóról és kész is. Jelenleg így a műanyag kötözőt el kell távolítani, mert így azért nem földelném el... Ez pedig sok plusz meló.
Moser azt is írja: "ha olyan szántóföldön iskolázzuk oltványainkat,amelyen már évtizedek óta nem volt szőlő,akkor 60-80 cm.hosszú erőteljes oltványokat kapunk.Ugyanezt a területet a következő évben is szőlőiskolának használva a hajtások rövidebbek 40-60 cm.,a harmadik évben legfeljebb 30 cm.hosszúak lesznek."
Ez a tipikus talajuntság jele,melynek okozói vírusok,baktériumok,gombák,fonalférgek,stb.és minden,ami a gyökeret károsítja.
A venyige visszaforgatása a talajba nem jó,mert az esetleges vírusok,gombák bekerülnek /visszakerülnek/ a talajba.Ugyanúgy nem jó a venyige ,levél,szár,stb.komposztálása sem,mert a kórokozók hosszú évekig életképesek maradnak.Legjobb megoldás az elégetés,és hamuval beszórni az ültetvényt.
Mi pont ezért nem szoktuk belezúzni a venyigét (bár nálunk nincs betegség).
És hasonló okok miatt nem tartom jó ötletnek a spontán erjesztés se, mert nagyban függ az időjárástól a szőlő egészségi állapotától, hogy milyen vadélesztő szaporodik el a fürtön.
Ha jol remlik, Franciaorszag egyes helyein a venyiget elegetik egy ilyen felbavagott femhordoban, aminek kerekei vannak, azzal maszkalnak a sorok kozott. A hamu lukakon kihullik, igy legalabb az asvanyi anyagokat visszaforgatjak. Garantaltan virusmentes megoldas :)
Emlékezetem szerint Prohászka mester írta, hogy a venyige a legjobb trágya a szőlőnek, mert abban minden, a szőlő számára szükséges anyag együtt van. No persze ha össze van darálva.
Egy darabig használtam a trágyázásra, de amióta egyre nagyobb a vírusfertőzés veszélye már nem merem.
Ahol a tőkék lesznek, ott árok szerűen ástam, hogy mélyen lazítsam fel a talajt.
Magamban felosztottam 4 fele ezt a részt, mert közel 500 m2-t felásni kézzel és mellette nem halni meg, nem túl jó dolog :D Sajnos géppel ide nem lehet bemenni, így marad a teljes kézi művelés.
Szerenécsére az előző szőlő olyan hanyagul volt kezelve, hogy sekélyesen gyökeresedett, így a felső kiélt réteget egy mély alapos trágyázással fogom megoldani.
És végül...
Balra: Ilyen volt Jobbra Ilyen lett
Ja és bár nem reklám helye, de venyige ingyen elvihető :)))))
Még én se nagyon fogom tudni megkóstolni. Tavaly tavasszal dugványoztam kormint, illetve az ősszel vettem pár csemegeszőlő fajtát. Remélem jók lesznek. Sokáig én sem akarom takargatni, már nem mond olyan hidegeket.
Azért várd meg más is mit mond. Én tavaly nem mertem kitakarni és nagyon nehezen hajtottak ki... (végül is tanulópénznek jó volt) nem páltak be, de a kitakartakkal szemben kb fele annyira nőttek és sztem a többségnél be se értek a vesszők.
Idén már inkább kitakarom! Ha netán jön valami "idő" akkor dobok rá egy kis gazt vagy szalmát amit a csípős idő után el tudok távolítani.
De idén már inkább egy mobil gyorsan felhelyezhető jéghálót tervezek. Az alap elv megvan, de bízom benne hogy élesben sose lesz rá szükség... Sajnos jövőre se fogok berúgni az idei bortól, mert a tavalyi jégeső nagyon megtépázta a vesszőket... Jégverte vesszőt meg nem hagyok. Talán az ezerjón lesz kóstoló, mert az kopasz metszésnél is hoz valamennyi termést.
Végül is ez az év a telepítés éve lesz, a gyökereztető megint meg van pakolva fekete rizlinggel, de már a csemegék is várják hogy mehessenek üdülni :)
A -2 fok egyáltalán nem árt a ki nem hajtott rügynek. Ha a talaj is tartósan eléri a közel 8 fokot akkor fog hajtani a rügy is. Felénk általában áprilisban hajtanak a rügyek, de a márciusi 0-1 fok már nem kedvez a földben lévő rügyeknek, mert bepálhatnak. Én is takarom lassan kifele, csak még nem volt rá időm. Lassan már a permetezőt is "izzítani" kell. Idén sem hagyom ki a lemosót, remélem spórolok így az éves permetezésnél.
Ma vettem még pár szőlő oltványt, amiket az ősszel nem kaptam. Ha a hétvégén elültetem szerintetek betakarjam valamivel a fagy ellen vagy már nem árt neki? Igazából túl hideget nem mondanak már, max -2 fokot, persze ha lehet nekik hinni.. Az őszi telepítést (és a tavaly tavaszi dugványozást) még nem bontottam ki, az még el van földelve.
...Esztergom környéke egyenlőre nincs benne,adná Isten hogy ezt is megússzuk!
Egy gyerekkortól "ismert" fehér nagyszemű szőlő, de nevét nem tudom.
Valahogy így szeretném majd a sorközöket kialakítani.
Nálam ez az apró lucerna kezd elszaporodni,úgy látom a szárazságot jól tűri,még a füvet is kiszorítja,nyírni nem kell,lehet ez az ideális talajtakaró?
Akitől vettem a szőlőt nem tud kijönni a hegyre,nagyjából írta le merre vannak az otello tőkék.Ezek lehetnek?....fontos lenne ha Valaki felismerné ebben a zsenge korban(thiovit-t elkerülje)! Köszi.
