Kösz haver... Hát melózom ezerrel de majd kemencén legurítunk egy sört valamikor ha arra járok. Kár ezért a vonalért is ez is szép lehetett, akárcsak a Süttői
Tehát a Dorogi homokvasút az beér Sárisápig de északi oldalon volt valahol a végpontja.
A Tokodi vasút is felment valahogy Sárisáp északi részéig de a térkép szerint annak is vége van
Aztán fekete meglévő vasúttal van jelezve az a rész ami Sárisáp nyugati részén megy el, majd az alagútnál eltűnik. (bekarikáztam) Ez mi lehet, erről nem hallottam még?
Ez olyan mint Sárisáp mellett valahonnan a semmiből előjön egy ilyen jelzés aztán pöttyök (gondolom alagút) aztán eltűnik. Ez is rejtély, egyszer gondoltam elmegyek már megnézni mi lehet az de nem esett útba :(
1930. októberében 'Az első magánrepülőgép Trianon után' - tudósít az Aviatika c. lap. Gróf WenckheimJózsef egy háromüléses angol repülőgépet vásárolt 975 angol fontért. A repülőgép típusa Desoutter Mark.II volt.
m
Az eredeti fénykép a http://www.wenckheim.hu/ tulajdonában van. A fenti kép az eredeti fénykép digitális változata.
Hát én vagyok még úgy vele... elmehettem volna a hátsó kertbe kapálni, de, mondom, ezeket előbb megnézem.
Azért is gondoltam, hogy fölemlítem, mert a Google vagy azt adta ki, hogy ilyent nem is ismer, vagy olyat, aminek vasúthoz hasonló dologhoz köze nincsen.
közben keresgéltem a nagyoroszi sínautó után is, ugyanaz az ember tervezte, mint a képeden látható sínautót. a nagyorosziba készült jármű méretei hasonlóak voltak, egy 18 lóerős motor dolgozott a gépháztető alatt.
somogyi miklós gépészmérnök tervezte. hossza 4080 mm, szélessége 1150 mm, magassága 1740 mm. a tervrajzán 1928. 01.31-es a dátum. de akkor ezek szerint fél év alatt meg is épült :-)
erről a vasútról én egy levéltárban sem találtam anyagot, igaz célirányosan nem is kerestem rá. ha konkrétan ez a vasút érdekel, és áldozol több napot a kutatásra, akkor segítek (mailcímem tudod), merre indulj el.
"A Wenckheim-vendégház elődjét eredetileg a Nagyoroszi felett emelkedő hegyekben több ezer hold uradalmi erdőbirtokkal rendelkező és példaértékűen gazdálkodó gr. Berchtold Miklós építette, 1905-ben. Végleges, ma látható formáját 1910-1911 között nyerte el az akkor vadászkastélyként funkcionáló épület.
A gróf halála után özvegye az erdőterületet, a vadászati jogot és a kastélyt is a Békés megyei mágnás családból származó, gr. Wenckheim Józsefnek adta el. A szenvedélyes vadász 1930-ban a kastély felett emelkedő 617 méter magas, lapos tetejű Csurgó-fejezet hegyen repülőteret alakíttatott ki, első magyar lajstromozású, három üléses, angol sport magánrepülőgépe számára."
lipót aknától a vértesbe vezetett ugyan kisvasút*, de nem a "jelzés" nyomvonalán. egyebet erről sajnos nem tudok. (*de erről a kisvasútról annó szerintem küldtem neked térképet)
psz. nélkül – 600 mm – AEGV műhely 1929/? – Mtr. próba 1929.IV.13. - selejtezve
na, ő a kedvencem :-)
wenckheim józsef az aegv egyik fő részvényese/tulajdonosa (is) volt. nagyoroszi környékén a börzsönyi erdőségből - vadászati célokból - egy nagyobb területet megvásárolt. a területhez vadászkastély is tartozott, melyet a nagyoroszi vasútállomásról kisvasúttal lehetett megközelíteni. az aegv műhelyében sínautót készíttetett, hogy ezt a kastélyt vadászatok alkalmával megközelíthesse. a sínautó a legkevésbé sem váltotta be a reményeket, a helyenként 50 ezrelékes pályán alkalmatlan volt a közlekedésre.
a kudarcot látva wenckheim úr inkább egy repülőgépet vásárolt (hazánk első magánkézben lévő gépe) és a kastély feletti fennsíkon repülőteret létesített. a sínautó visszakerült az aegv-re, ahol 760 mm-es nyomtávra átalakítva aztán üzembe állt.
(a sínautóval kapcsolatos iratok, tervrajzok az nemzeti levéltárban megtalálhatók)
Egy kérdés: ilyen jelzést sehol máshol nem látok a térképen. Először kerítésnek néztem, de mintha nem az lenne. Ahol végződik, ott egy dombocska van az erdőben, aminek bányásztak ki követ a közepéből. Létezik az, hogy egy ideiglenesen lerakott kisvasút lett volna ez is?
