Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 974
Igen.Későbbiekben akkor csak a részecskeképet fogom használni.A hullámkép és a részecskekép tényleg teljesen más leírás,de egyenértéküek szerintem.De akkor különválasztom.
Előzmény: Gézoo4 (954)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 973

Mepróbálom megvédeni az állításaimat,de ha nem igaz,akkor elfogadom.Ez az értelme az egész fórumoásnak,hogy csak a helyes dolgok maradjanak a fórumon.

A részecske és a hullámtárgyalást tényleg kevertem,csak szerintem egy adott frekvenciájú foton úgy viszonyul a sugárban lévő összes frekvenciájú fotonhoz,mint a hullámképben,a síkhullám a hullámcsomaghoz.Egy nagyon kicsi szakasza a hullámcsomagnak kb. síkhullám.

Előzmény: Törölt nick (971)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 972
Vagyis az asztrofiz órán ezt mesélték.
Előzmény: Aurora11 (969)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 970

Szia Lady Morrigan!

 

Köszönöm szépen,hogy kiállsz mellettem!:)Nagyon aranyos vagy!

Lehet,hogy nem igaz amit írok,lehetséges,hogy csak halandzsa az egész...

Legyen szép napod!

Zsolt

Előzmény: Törölt nick (955)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 969

COBE-,Planck-műholdtól.

Előzmény: Törölt nick (948)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 968

Szia!

 

Itt vagyok!:)

Előzmény: Gézoo4 (962)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 967

Ha van egy hullámcsomaunk és veszünk egy nagyon kicsi darabot,az kb. síkhullám.A hullámcsomagot síkhullámokból lehet összerakni.Ey fotonhoz ey végtelen kiterjedésű síkhullám tartozik.Sok eltérő frekvenciájú síkhullám összege a hullámcsomag,annak ey nagyon kicsi szakaszára,k körülbelül  állandó,nagyjából az egyik Fourier-síkhullámkomponens.Egy síkhullám egy frekvenciaértékhez tartozik,ami a részecskeképben épp a foton.Lehet,hogy félreértettem,nem tudom...

Előzmény: mmormota (953)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.12 0 0 963
Nem kérdezem meg mert egy test tömege csökken ha energiát veszit és nől ha energiához jutt.
Előzmény: Gézoo4 (962)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 962

El..el.. és a Hajnal meg sehol.. kiérti ezt?

 

    Ha már itt vagy, nem kérdezed meg, hogy miért analóg a tömeggel a foton energiája?

Előzmény: TEODOR (961)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.12 0 0 961
Dél már jócskán elvan.
Előzmény: Gézoo4 (960)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 960

Mikor kel fel már a nap?  Mikor jön már a Hajnal ? :):):) 

   Jó lenne folytatni a beszélgetést.

Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 959

Szia, itt is.

 

   Naygon szuper amit a cáfoljuk topicban írtál, de olvasd el amit pár sorral lejjebb

Aurórának összefoglaltam a fényről..

 

  Ennek tükrében megértem, hogy a feltett kérdésemre a helyes válasz:


    A kérdésemre a tömeggel egyenértékű energia lenne a helyes válasz..

 

    Ugyanis az az energia mennyiség, amit a haladó foton szállít  analóg

a vonaton kilőtt lövedék tömege által szállított kinetikai energiával.


  Miért is lenne analóg?  -- kérdezhetnéd.

Előzmény: TEODOR (958)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.12 0 0 958
Einstein ugy mondaná megcsavarja magakörül a téridőtt.
Előzmény: TEODOR (957)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.12 0 0 957

Ciprian mondok egy hülyeséget jó?

 

Ha feltételezem az anyag hullám természetét lásd az elektront, akkor az elektron állóhullám amely önmagába záródik a mag körül .

 

Ez a hullám forgó elektromágneses mezőt hoz létre a térben , vagyis örvényt és mint tudjuk minden örvény befelé huzza a környező tárgyakat.

Előzmény: cíprian (936)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 956

Szia!

     Nem is olvastam eddig.. De most visszanézve, egyetértek veled!

 

  Itt nincs helye személyeskedésnek!

 

   A többiek és véleményük  mindenkori tiszteletben tartása még  akkor

is a kötelességünk, amikor nem értünk egyet egymással.

    Aki ezt nem veszi komolyan, az méltatlan a beszélgetésre.

 

 

Előzmény: Törölt nick (955)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.12 0 0 955
Nem vagyok sem fizikus, sem moderátor, de az ilyen szintű személyeskedés, mint amit itt folytatsz, nagyon zavaró, még akkor is, ha esetleg az adott témát illetően igazad van. Kérlek, tárgyilagosan add elő az érveidet, oszd meg velünk a tudásodat, Aurora cikizését pedig - ha mindenáron folytatni akarod - privát csatornákon intézd a továbbiakban.
Köszönöm.
Előzmény: Törölt nick (951)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 954

Szia!

 

    Mint ahogy azt nagyon találóan Mmormota megemlítette, rettenetesen félreérted.

 

   Válasszuk ketté a tárgyalás mód szerint:  hullám - kvantum

 

  Azért ebben a sorrendben mert a történelemben Maxwell - Plank - Einstein sorrend

ezt sugallja.

 

   Vegyünk 1 db foton-t. 

 

     Ez egy db energiacsomag

 

              c sebességgel és E energiával, egy adott polarizációs síkkal.

 

    Ami természetesen megfeleltethető több jellemzőnek, mert amikor kisugárzódik ill. elnyelődik, akkor a jellemzőit tapasztaljuk.

 

   E energiával egyenértékű tömeg és impulzus.  E=m*c2+m*v =m*(c2+v)

        Ebből az összefüggésből az E energiájú foton megfeleltethető egy m tömegnek,

        aminek I=m*v impulzusa van.

 

   Az E energia Plank felfedezésének megfelelően megfeleltethető

        E=h*f    >>>   f=E/h   frekvenciának  és  Lambda=h/E  hullámhossznak.

        Ezt nevezhetjük a foton sajátfrekvenciájának is. 

               Az eddigi megfigyelések szerint a természetes fotonáramokban

       (fénysugarakban, )   a fotonok azonos fázishelyzetet hordozó tagjainak

       ismétlődési frekvenciája megegyezik az egy foton saját frekvenciájával.

 

   Most vegyünk sok foton-t szigorúan azonos fázishelyzettel. (Einstein - LASER)

        Ekkor a fotonok fázishelyeinek ismétlődési frekvenciája tökéletesen

        megegyezik a Plank féle frekvenciával.

  

   Most vegyünk sok foton-t véletlenszerű fázishelyzettel. (tűz fénye-Ősember)

        Az ilyen fotonáramot akkor kapjuk, amikor egy csoportba, egy fénysugárba

       kerülnek egymástól eltérő fázishelyzetű foton sorozatok.

 

       Jellegzetesen olyan tulajdonságokat tapasztalunk, mint a sok, különféle

       sajátfrekvenciájú fotonsor keverékénél. (Mint pl. fehér fénysugárban.)

 

        Ha a fotonáram gömbszerű (ill. 3D-s )  sugárzóból lép ki, akkor  minden jellemzőjében megfelel Maxwell törvényeinek.

        Ha egyenként lép ki, akkor már Plank , ha pedig  nem áram, hanem csupán

egy-egy foton akkor a einsteini relativitás szabályainak érvényesülését tapasztalhatjuk.

 

       Ha viszont a Feyman által leírt virtuális fotonok hatását  - a részecskékre

gyakorolt hatásokat -- nézzük  akkor a folyamatok virtuális fotonok nélküli

értelmezése felveti a relativitás érvénytelenségének lehetőségét a nukleonok

világában.

 

     Tehát,  Einsteint idézve: "Ha hullámként vizsgáljuk, akkor elektromágneses

  hullámokra jellemző tulajdonságokat tapasztalunk, ha pedig kvantumként, akkor a kvantumokra jellemzőeket.

 

Előzmény: Aurora11 (947)
mmormota Creative Commons License 2008.03.12 0 0 953
"Egy fotonnyi hllám a hullámvonulat azon kicsi szakasza,ami a részecskeképbeli fotonhoz tartozna."

A lehető legteljesebb mértékben félreérted a kvantummechanikát. Ennél jobban talán nem is lehetne... ;-)
Előzmény: Aurora11 (900)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.12 0 0 952

Mondta valaki hogy egy pontból képződött? Ki mondta?

 

Nem kell messze menni, pl Wikipédia, Gravitational singularity:

 

According to general relativity the initial state of the universe, at the beginning of the Big Bang, was a singularity, or single point.

 

Lefordítsam? Persze ha nem fogadod el a relativitáselméletet akkor igazad lehet és akkor egyetértünk, az Univerzum soha nem volt matematikai pont, sem atomnyi méretű, valamint szilvamag méretű sem.

 

 

Aurora 942, Ha le lehet írni matematikailag egy jelenséget akkor szerintem létezőnek tekinthetjük..

 

A jelenséget nem, egy jelenség az nem anyag, hanem anyagi tulajdonság ahol csak az anyag létezik fizikailag, a valóságban. Tehát a jelenség csak mint fogalom létezik a fejünkben.

 

Az Univerzumban csak anyag létezik, más nem. Az Univerzumot nem tölti ki szeretet, gyűlölet, hatalomvágy, pénzéhség. Ezeket a fogalmakat is le lehet írni de ettől még fizikailag nem léteznek.

 

Előzmény: Törölt nick (949)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.11 0 0 947
Mi miatt tartalmazhat állóhullámot?Ha a haladó fénysugarak különböző távolsáú fényforrások felöl érkeznek a találkozási helyre akkor sem jöhet létre interferencia?Meg eleve a fénysugarat interferencia hozza létre.
Előzmény: Gézoo4 (946)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.11 0 0 946

 

   A  Haladó fotonok nem találkozhatnak.  Ez a lényeg!

 

        Ha nincs találkozási lehetőség, akkor interferálási lehetőség sincs..

 

  A fázistér pedig más miatt "tartalmazhat" állóhullámot. 

Előzmény: Aurora11 (945)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.11 0 0 945
Egy helyen keltkezett és végig párhuzamosan haladó fénysugarak között nem léphet föl interferencia,de ha eltérő távolságból érkező fénysugarak találkoznak akkor már felléphet.
Előzmény: Aurora11 (944)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.11 0 0 944

Szia Gézoo!

 

Szerintem is a fénysugarak egymáshoz képesti fázisa nem változhat.De ha különböző távolságú fénysuarkból érkeznek a találkozásuk helyére akkor lehet közöttünk interferencia.Legalábbis szerintem.

Előzmény: Gézoo4 (943)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.11 0 0 943

Szia!

 

  Alkothatunk modelleket, amik részben lefedik a valóságot, de akkor jön egy hallgató, mint pl. Te és belevész amodellek sűrűjébe.

 

   Azt "vetted", hogy ha foton fénysebességgel halad, akkor senki sem lehet rá hatással?

    Pontosabban semmi olyan sem ami nem tökéletesen egyfázisú vele..

 

   Azaz a haladó fotnnal nem azért nincs interferencia mert nem látjuk, bár látnánk ha lenne, hanem azért mert a sebessége miatt nem kerülhet kapcsolatba az interferencia keltésre alkalmas (azaz más fázisú, frekvenciájú)  fotonokkal.

 

  Különben látnánk-láthatnánk ha lenne "fodrozódás"..  lévén, hogy a terjedési sebességek még közegek hullámai esetén is fixek.

 

 

Előzmény: Aurora11 (940)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.11 0 0 942

"Az egy dolog, hogy matematikailag mit lehet leírni, de azt sem lenne szabad elfelejteni, mi lehet ebből fizikai realitás. Negatív anyag nem létezhet, mert vagy van anyag vagy nincs. Mivel az energia az anyag megjelenési formája, erre is lehet mondani: vagy ott van egy térrészban az energia vagy nincs ott."

Ha le lehet matematikaila ey jelenséget akkor szerintem létezőnek tekinthetjük.Az valós atomok is a matematikai leírás eszközei szerintem.

 

A fényevanescenciánál a teljes visszaverődés határrétegénél átalagutazó részecskéi virtuálisak.Az exponenciális/r lecsngési a távolság nővekedésével negatív energiájuk következménye.amplitudó pszi=pszi(0) szor exp(i szer p szer r/hvonás)/r.Ha p képzetes akkor p=i szer p(ahol p) valós.Ekkor pszi=pszi(0)exp(-p szer r/hvonás)/r.

 

Miért ne létezhet a tér és az idő?

Előzmény: Astrojan (941)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.11 0 0 941

Akkor, hogy lehet, hogy vonzó kölcsönhatás energiája negatív..

 

Úgy, hogy nincsenek vonzó kölcsönhatások. Minden csak nyomó. Ami vonzónak látszik ott kisebb a nyomás.

 

Az egy dolog, hogy matematikailag mit lehet leírni, de azt sem lenne szabad elfelejteni, mi lehet ebből fizikai realitás. Negatív anyag nem létezhet, mert vagy van anyag vagy nincs. Mivel az energia az anyag megjelenési formája, erre is lehet mondani: vagy ott van egy térrészban az energia vagy nincs ott.

 

Csak azt nem lehet mondani, hogy negatív energia vagy negatív anyag van jelen. Meg, hogy virtuális anyag van jelen. Az nincs.

 

De miért gondolod, hogy valóságosabbak lennének a pozitív eneriájú, ebből következően valós impulzusú részecskék..

 

Azért mert a valós azt jelenti, hogy valós. A virtuális meg azt jelenti, hogy nem valós.

 

Milyen műszerrel méred a nem valós, virtuális részecskéket? Vagy hol láttál olyat?

 

Azt olvastam, hogy az anyag a tértől és a tér az időtől (anyag az időtől) elválaszthatatlan..

 

Ha olvasol valamit nem jelenti azt, hogy az úgy is van. Most itt azt olvashatod, hogy elválasztható. Csak anyag van. Tér nincs. Idő sincs. Semmi más nincs, csak anyag. A térnek semmi köze az anyaghoz. Az anyag (fogalom) létezik a fizikai valóságában is, az összes többi fogalom emberi kitaláció. Téridő sincs.

 

Soha nem volt atomnyi méretű a világegyetem. A tér viszont mindig végtelen kiterjedésű, ha kiszedegeted belőle az anyagot akkor is.

 

Előzmény: Aurora11 (938)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 940

Szia!

 

Ha az atom,vagy a  TELJESEN billiárdgolyó lenne,akkor egymáson elpattannának meg ilyesmi.Az a baj,hogy ugyanannyira csak leírási modell az,hogy a foton atom elektronfelhőjébe csapódik és gerjeszti azt,mint hogy a fotonok fény sebességel halad.A baj,hogy az anyageloszlást elszeparálják olyan mikroméretű képződményekbe,amit fotonnak vagy atomnak neveznek.De a kvantumosság a határfeltételekből származik,nagy mértekben is megfigyelhető ilyen határfeltétel,például a húron pendítés után keletkező transzeverzális állóhullámainál,vagy a sípokban levő levegő lonitudinális hanghullámainál.(izotróp köze,ahol elkülönül a transzverzális és lonitudinális hullám)

A határfeltételek kvantálási következményeit egyszer darabosságként vagyis billiárdgolyóként értelmezik,máskor pedig skbeli állóhullámként.Valamennyire jó modell,mert azok tulajdonsáait is a határfeltételek adják,de a köztük levő jelenségek körülményei mások,mint a kisméretekben levő anyagi jelenségeknél.

Előzmény: Gézoo4 (935)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 939

Igen.Egy vízáramlásról sem tudod megállapítani hogy folyik-e vagy áll,ha nem változik a mozgása.Csak a változást látjuk az áramlási térben a sebességvonalak fodrozódásában.Ugyanez lehet szerintem az elektromágneses térerősségmezőben,hogy a fotonok áramlási képe fodrozódik,vagyis időfüggő lehet.

Az elektrodinamika leírása a fotonokkal teljesen leírható.Ahogy a gyengekölcsönhatásnál a W+ és W- részecskékkel(Z0 nem bolik el az atommagban a béta-sugárzás részecskéivé).Például,ha a gerjesztett atomra fotonok záporát,vagy atommagra W-részecskék bomlásának szórási amplitudóját vizsgáljuk,akkor a szórócentrumra való tükrőzés során az amplitudó nagysága nem változik.Az írány:

szóródó bozon +tömeg(vagy a töltéssel rendelkező részecskéknél  a töltés előjele),+spin------szóródó bozon - tömeg( a bozon atóntirészecskéje,ha van töltése pozitív előjele a töltésének),-spin

 

Gyenge kölcsönhatásnál:

W+ részecske,spin fel=W-(W+ antirészecskéje),spin le------paritás nem marad meg

 

Elektromágneses kölcsönhatásnál:

foton,spin fel=foton(foton antirészecskéje ugyanaz),spin le-----paritás megmarad,páros paritás

foton,spin fel=- foton(itt is olyan előjel felbukkan,mint a fermionok interferenciájánál,ez egy információ ami figyelmezetett abban,hogy ne elégedjünk a 2D-s fényképezőgéphez való leírással,ami csak az intenzitásnak ad fizikai realitást,de a fázisnak nem),spin le----------paritás megmarad,páratlan paritás

W+=up kvark(nem biztos,lehet hogy a kvarkokat felcseréltem)+pozitron+neutrino

W-=down kvark(nem biztos)+elektron(antipozitron)+antineutrino

 

Elég a bozonkat figyelembe venni.A bozonok terjedése talán azt szimbolizálja,mint valamilyen áramvonalképben folyik a folyadék.

A fázis információjával,ha csak bozon szerepel a leírásban nincsen a félegész spinű részecskék interferenciájánál negatív előjel,ahogy a páratlan paritás negatív előjele sem csap vissza,annak jeléül,hogy mi csak az intenzitásoknak adunk fizikai realitást.

Az amplitúdók fáziának információját a vektorképpel lehet szerintem csak megtartani. 

 

 

 

Előzmény: Gézoo4 (934)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 938

Akkor,hogy lehet,hogy vonzó kölcsönhatás energiája nehatív.Ennek az energiának az "atomjai" a virtuális részecskék(azért virtuálisak mert negatív az eneriájuk=eből visszaszámolva képzetes az impulzusúk).De miért gondolod,hogy valóságosabbak lennének a pozitív eneriájú,ebből következően valós impulzusú részecskék.Ezek nem csak leírási modellek,a billiárdgolyó hasonlattal van a baj,mert annak nem lehet képzetes az impulzusa.De minden modellnél figyelembe kell venni az érvényességi határokat.Hogy a hullámfüggvény a határfeltételek miatt csak diszkrét állapotokat vehet fel,és emiatt az állapotok kvantumosak,jó modell a billiárdgolyó,de a billiárdgolyó nem fér össze a hullámképpel.Persze a hullámkép is modell,aminek érvényességi határán túli alkalmazásából adódik az éterparadoxon.Milyen hullám terjedhet vákuumban közeg nélkül.A megoldás szerintem az,hogy olyan modell ami a hullámterjedéseket és interferenciákat((komplex fázis) visszaadja,de az anyaghullámnak a mechanikai hullámokhoz való összehasonlítása már kívül esik az érvényesséi körön.

 

Előzmény: Astrojan (933)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 937
Azt olvastam,hogy az anyag a tértől és a tér az időtől(anyag az időtől)elválaszthatatlan.(Mi Micsoda:Idő)Ahol nincs anyag nincs tér,szóval,ha egy atomnyi méretbe volt összezsúfolva az összes anyag,akkor atomnyi méretű vol a világegyetem.
Előzmény: Törölt nick (923)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!