Mármint Antonio vagy Antón de Alaminos spanyol hajóskapitányt, akire a topikban korábban rákérdeztem, de senki sem válaszolt.
Tegnap a könyveimet pakolgattam az új könyvespolcunkra, amikor a kezembe akadt egy kis puhafedeles kiadvány, amely Amerika felfedezőivel fogalkozik, az 1492-1600 közötti időszakkal.
Nem egy nagy szám, ABC-sorrendben vannak fölsorolva az egyes felfedezők, néhány soros ismertető szöveggel.
Ebben rejtőzött el a mi derék Antonionk:
Antonio de Alaminos (születésének és halálának időpontja ismeretlen):
Kolombusz harmadik útja során került át először az Újvilágba.
1513-ban Juan Ponce de León expedíciójának főkormányosa, felfedezték Floridát.
1517-ben Francisco de Córdoba, 1518-ban Juan Grijalva, 1519-ben pedig Hernán Cortés expedíciójának főkormányosa. 1519-ben Cortés egy hajóval visszaküldte Spanyolországba, hogy értesítse az udvart a fejleményekről. Antonio de Alaminos volt az első európai, aki fölismerte a Golf-áramlat jelentőségét a tengerhajózásban.
Valóban, Anderle a valóságtól nem NAGYON rugaszkodott el, de ahhoz éppen eléggé, hogy számba vehető irodalomként (még ismeretterjesztőként se nagyon) ne lehessen használni. Akkor már inkább a Cortazár-féle.
Legjobb tudomásom szerint 1570 körül az egész spanyol flotta nagysága simán túl lehetett a 350 hajón, ezt csak onnan sejtem, hogy ekkoriban csak a mediterrán flotta (ebbe persze beleértve a partvédő és genovai csapatokat is) lazán meghaladta a 200 hajót. Bár megjegyzem, hogy 1580 körül a mediterrán flotta nagy részét vagy leszerelték, vagy pedig "tartalékos állományba", azaz szárazdokkba vitték, tekintettel arra, hogy ekkora már a török flotta sem volt valami izmos.
A Home Fleetről csak annyit, hogy 1580 körül az angol királyi haditengerészet nem volt érdemben számottevő erő. Ha csak az északi területeket nézzük, ekkor a mi kis hazánkban méltatlanul nem említett svéd flotta is vagy kétszer nagyobb, és többszörösen jobban felszerelt volt, a kis lázadó Hollandiának pedig a kereskedő flottája is nagyobb volt, mint a komplett angol hajóállomány.
Jó pár évtized kell majd az angoloknak ahhoz, hogy érdemben bele tudjanak majd szólni a tengerek feletti uralomért folytatott harcba.
Sajnos jelenleg nem áll jobb könyv a rendelkezésemre, mint Anderle Ádám könyve.
Lehet, hogy pontatlan a részletekben, de én a Carolus hozzászólásai alapján úgy vélem, hogy a valóságtól azért teljesen nem rugaszkodott el.
"Az Armada szinte számra pontosan 130 hajóból állt, és ebben már benne vannak a kísérő kisebb hajók. Ha egészen pontosak akarunk lenni, Lisszabon kikötőjéből 137 hajó 27.000 fővel (ebben benne vannak a katonák, tengerészek, a teljes kiszolgáló személyzet és több száz pap) indult el,"
Félreértettük egymást vagy én fogalmaztam pontatlanul:o))
Én Anderle alapján azt írtam, hogy 1565-ben az egész spanyol hadiflotta állt 350 hajóból. Nyilvánvaló, hogy ezek egy részét a Mediterránumban kellett állomásoztatni az oszmán flotta és a maghrebi kalózok ellen. Más részét pedig a karibi vizeken a gyarmatok védelmére.
Emellett még a Csendes-óceánon is kellett állomásoztatni néhány hadihajót Peru partjain, később a Fülöp-szigeteken is.
SZVSZ 1588-ban sem tudták a teljes hadiflottát Anglia ellen felvonultatni, mert akkor a gyarmatok és a mediterrán vizek teljesen védtelenül maradtak volna.
Összehasonlításképpen az angol flotta, a Home Fleet 1588-ban kb. 100 hadihajóból állt, ehhez jöttek még a kikötővárosok által fölajánlott hajók, úgyhogy az én adataim szerint 1588-ban összesen 197 angol hajó vette föl a harcot a Nagy Armadával.
A moriszkó felkelésről nincsenek részletesebb infóim, ezért nem tudok érdemben hozzászólni, csak Anderlét idéztem.
Mellesleg nemcsak Anderlét olvasok, hanem más, a korszakkal és a spanyol birodalommal foglalkozó ismeretterjesztő műveket is.
Persze egy történész-kutatóval nem vehetem föl a versenyt:))
Csak halkan súgom meg kedves Galgadio: az Anderle-könyvet úgy ahogy van, nagyjából el is felejtheted. Az a kis könyvecske mind számadataiban, mind pedig a tényanyag nagy részében már akkor elavult volt, amikor először megjelent. Egyéb vonatkozásairól nem is beszélve:)
Csak két kiemelés a felsoroltakból:
1. Az Armada szinte számra pontosan 130 hajóból állt, és ebben már benne vannak a kísérő kisebb hajók. Ha egészen pontosak akarunk lenni, Lisszabon kikötőjéből 137 hajó 27.000 fővel (ebben benne vannak a katonák, tengerészek, a teljes kiszolgáló személyzet és több száz pap) indult el, ehhez még hozzájött pár bizcayai hajó és lemorzsolódott egy pár már Fro. partjainál.
5. Na ez a kedvencem:) "...paraszt lázadt fel... a kizsákmányolás ellen":)) Ha maradunk a realitás talaján, akkor egyszerre 150 ezer felkelő soha nem volt. A legtöbb forrás és szakirodalom szerint Abd el Humey, az első "mór király" vezetése alatt kb. 20000 felfegyverzett moriszkó volt. Amúgy a kedves moriszkó vezetők egymást nyírták ki a hegyekben... Következetesen parasztnak nevezni őket megint meredek, hiszen a lázadás maga városokból indult ki, és a vezető rétege végig gazdag polgárokból állt. A "spanyol kizsákmányolás" kifejezést inkább erőszakos kulturális asszmilációnak nevezném...
Most olvasom az Anderle-könyvben, hogy a rögzített nyelvtanú, renszerbe foglalt spanyol nyelv, a lengua castellanaviszonylag kései fejlemény.
A kasztíliai spanyol nyelv első grammatikáját 1492-ben - Granada elfoglalásának és Amerika felfedezésének évében - publikálta a híres spanyol humanista, Elio Antonio de Nebrija (1444-1522). Művének címe: Arte de la lengua castellana
Izabella királynő állítólag nem ismerte föl a mű jelentőségét és szkeptikusan azt kérdezte: "Mire lehet ezt használni?".
Nebrija helyett Ávila jelenlévő püspöke válaszolt az uralkodónőnek:
"A birodalomnak a nyelv mindig társa".
Ez a mondás aztán bele is került a könyv első kiadásába.
Találtam néhány érdekes számadatot Anderle Ádám Spanyolország története c. könyvében:
1) 1565-ben a spanyol hadiflotta, a Nagy Armada már 350 nagy hadihajót (!!!)számlált és ebben még nincsenek benne a kisebb hajók. A spanyol flotta fénykora az 1560-as, 1570-es évekre esett.
2) A Granadai Emirátus lakossága 1481-ben félmillió körül volt. Az 1481-1492 között a spanyolok ellen vívott háborúban ebből kb. 100 ezer ember, a teljes népesség 20 %-a pusztult el!!! A város eleste után kb. 200 ezer ember Észak-Afrikába menekült, 200 ezer pedig Dél-Spanyolországban maradt.
3) A XVI. sz. elején a kasztíliai korona fősége alá tartozó országok népessége 5,5-6 millió fő, az aragón korona fősége alá tartozó országok népessége pedig 850 ezer fő körül volt.
4) 1492-ben kb. 180-200 ezer zsidó vallású személyt űztek ki a spanyol korona országaiból!
5) 1568-1570 között kb. 150 ezer moriszkó paraszt lázadt fel Granadában a spanyol kizsákmányolás miatt. A kasztíliai csapatok a "rendcsinálás" során mintegy húszezer embert öltek meg!
6) A Nagy Armada 1588. évi sikertelen akciója kb. 10 ezer spanyol katona és tengerész életébe került.
7) Az 1599-1602, 1648-1652 és 1676-1685 közötti pusztító pestisjárványok a spanyol királyságokban kb. 1,5 millió halálos áldozatot követeltek.
8) A XVII. században kb. 400 ezer spanyol vándorolt ki az Indiákra. Tehát 100 ezerrel több, mint amit a Don Quixote saccolt valahol a topik elején.
9) 1609-1610-ben a könyv szerint 273 ezer moriszkót (és nem mórt!) űztek ki a királyságból.
Ez tartományonként az alábbiak szerint oszlott meg:
Valencia: 117 ezer
Andalúzia: 32 ezer
Murcia: 14 ezer
Katalónia: 4 ezer
Aragón: 61 ezer
Kasztília: 45 ezer
10) Az 1609-1610-es őrület során kb. 200 ezer moriszkót a saját spanyol földesura mentett meg az elüldözéstől (hogy végre valami jót is mondjak a spanyolokról)
Én úgy tudom, hogy Izabella kifejezetten szép nő volt. Hosszú gesztenyebarna haja és zöld szeme volt, kissé sápadt bőre, mint a régi kasztíliai arisztokratáknak általába.
Hálószoba-titkokról nem tudok neked beszámolni, de ez nem jelenti, hogy egyáltalán nem is voltak.
Halálának okára most nem emlékszem, majd a hétvégén utánanézek...
Hátha a Carlos tud benne segíteni:)
Ui: mellesleg nagyon sajnálom, hogy olyan korán elment, mert nagyon jó uralkodó volt. Egy nőből ki se nézné az ember:)
Az érem másik oldala meg az, hogy a nagyhatalmi szerepvállalás nem hozott túlzott népszerűséget a spanyoloknak.
A protestáns hollandok ellen viselt kegyetlen háború (1565-1609) és a harmincéves háborúban a protestáns Württemberg tartományban játszott szerepük a gyűlölet tárgyává tették a spanyolokat Európa protestáns területein.
A XVII. sz. közepére már egész Európa úgy ismerte a spanyolokat, mint gőgös, bigott és műveletlen embereket.
Mi tagadás, némileg rá is szolgáltak ezekre a jelzőkre.
A megszállt területeken a spanyol katonák gőgösen, fennhéjazóan viselkedtek a lakossággal szemben, nyelveket általában nem beszéltek és a tudomány iránt nem tanúsítottak érdeklődést. A protestánsokat és a szabadgondolkodókat megvetették és üldözték, a kor modern szellemi irányzatai (protestantizmus, racionalizmus stb.) nem érintették meg őket. Vallási téren meg a legbigottabb katolicizmust képviselték.
A spanyol katonák közmondásos kegyetlensége (Újvilág, Németalföld, harmincéves háború) szintén nem használt a spanyolok jó hírének...
Ebben az értelemben azért a spanyolok csak szolgáltattak valami alapot a Fekete legenda kialakulásához, nem gondoljátok?
Érdekes adalék a spanyolok irtózása a kor tudományában egyre fontosabb szerepet játszó matematikától, amire a kor nem spanyol történetírói is utalnak.
Amikor II. Fülöp pl. létrehozta a Matematikai Akadémiát, egyedül Burgos városa volt hajlandó helyet biztosítani az intézménynek és helyi tanerő hiányában külföldről kellett professzorokat behívni.
A másik szomorú téma a valaha Európa-hírű Salamancai egyetem hanyatlása volt: az 1584-1585-ös tanévben 6778 hallgatója volt, 1700-ban már csak 865!!!
Spanyolország a XVI. században politikai és katonai értelemben világhatalommá vált ugyan, de gazdaságilag soha sem tudott vezető szerepre szert tenni. Az Indiákról érkező arany és ezüst szétfolyt a korona bürokratái kezében, nem vagy alig fejlődött az ipar és a kereskedelem.
Sok történész azzal magyarázza Hispánia gazdasági lemaradását, hogy a spanyol uralkodók a XV. sz. végén, XVI. században - szó szerint vagy képletesen - "kinyírták" azokat a társadalmi rétegeket, amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy bekapcsolódjanak a kialakuló kapitalista fejlődésbe.
Nézzük sorba:
1) A katalán városok gazdag polgárságát háttérbe szorították és megfosztották politikai jogaiktól, a katalán kereskedelem visszaszorult
2) A zsidókat, akiknek a túlnyomó többsége kereskedő volt, vallási faanatizmustól vezérelve 1492-ben kiűzték a félszigetről.
3) A mórokat, akik között szintén sok agilis iparos- és kereskedőember volt, 1506-ban kényszerítették, hogy fölvegyék a keresztséget vagy elhagyják a királyságot. Becslések szerint kb. 200.000 mór inkább a távozást választota.
4) Végül 1609-ben az átkeresztelkedett mórokat, a moriszkókat is elűzték. Kb. 270.000 embert.
Mi más volt ez, ha nem demográfiai és gazdasági öngyilkosság?
Nem akarom szétoffolni a topikot, ezért csak egy rövid megjegyzés:
az 1994-es VB-csapattól eleve kevesebbet vártak, mint az 1990-estől, hiszen ekkor a nagy sztárok, mint Michel és Butragueño már nem játszottak, mégis viszonylag magabiztosan kerültek be a legjobb 8-ba, ahonnan aztán a későbbi ezüstérmes dígók ejtették ki őket Roberto Baggio két góljával.
Az 1998-as gárdától megint sokat vártak, hiszen nem kis részben a 92-ben Barcelonában olimpiai aranyat nyert csapatra épült. Ennek ellenére gyalázatosan vergődtek és már a csoportmeccseken kiestek. Az utolsó meccsen hiába vágtak egy hatost a bolgároknak, akkor a sorsuk már Isten kezében volt...
Még János Károly király is megsiratta ezt a gárdát.
2002-ben aztán megint jött egy kissé szürkébb csapat, akik azonban bejutottak volna a négybe, ha tisztességes bíró vezeti a dél-koreaiak elleni negyeddöntőt...
Az, hogy valaki baszk-e vagy sem, nem mindig dönthető el a családnév alapján.
Olyan is van, hogy valaki pl. baszknak tartja magát, holott közönséges spanyol családneve van, míg mások baszk eredetű névvel sem feltétlenül tartják magukat baszknak.
Ha már foci, akkor offoljunk egy kicsit: nekem az 1990 évi spanyol válogatott volt az egyik nagy kedvencem és sokat is vártam tőlük az olasz VB-n, ehhez képest meglehetősen gyöngén szerepeltek, még a legjobb 8-ba sem tudtak bekerülni.
Összesítésben a 10, helyen végeztek.
Nézzük csak az összeállítást:
Zubizareta – Chendo, Sanchis, Andrinua, Gorriz (vagy Jiménez) – Quique (vagy Roberto), Michel, Martin Vásguez, Villaroya – Butragueño, Manolo (vagy Julio Salinas)
Ezek közül Zubizaretan kívül ki a baszk szerinted?
Michel se francia volt, amire a neve alapján esetleg következtetnél, az egy fölvett név, valódi neve José Miguel González Martín del Campo.
Nem figyeltétek meg, hogy a spanyol labdarúgó válogatottban általában több baszk labdarúgó szerepel, amint ez országos számraányukból (ha jól tudom, 5-6 %) következne.
A 11 kezdőjátékos között nem ritkán 3-4 baszk is szerepel, ami ugyebár már 33 % körül van:)
Néhány név: Zubizareta, Andrinua, Alkorta, Goikoetxea, Etxeberri, Bakero, Beguiristain stb.
Levonhatjuk ebből azt a messzemenő következtetést, hogy a baszkok tehetségesebb labdarúgók, mint a többi spanyol?
Egy közelmúltbeli híres spanyol kerékpárversenyző is baszk, de most nem ugrik be a neve...
Tudjátok, hogy a spanyolok lenyúlták a mi Bikavér bor márkanevünket?
Szilveszter előtt válogatok a CBA-ban a borok között, amikor egyszer csak a kezembe akadt egy Sangre de Toro márkanevű spanyol bor. Végül is nem az mellett döntöttem, hanem -többek között - egy chilei Don Segundo mellett.
Az, hogy a latin szókezdő f > néma h hangváltozás mely ibero-román nyelvekben következett be és melyekben nem, nincs összefüggésben azzal, hogy a provinciális latin nyelv átvételekor milyen szubsztrátumnyelvek voltak használatban a félsziget egyes részein?
A keltibérek egykori szállásterületén például bekövetkezett, de az egykori ibér területeken csak a déli ibéreknél, a levantei csoportnál nem.
A luzitán és caellaci törzseknél úgy tűnik, hogy szintén nem.
La Constitución se fundamenta en la indisoluble unidad de la Nación española, patria común e indivisible de todos los españoles, y reconoce y garantiza el derecho a la autonomía de las nacionalidades y regiones que la integran y la solidaridad entre todas ellas.
Artículo 3
El castellano es la lengua española oficial del Estado. Todos los españoles tienen el deber de conocerla y el derecho a usarla.
Las demás lenguas españolas serán también oficiales en las respectivas Comunidades Autónomas de acuerdo con sus Estatutos.
La riqueza de las distintas modalidades lingüísticas de España es un patrimonio cultural que será objeto de especial respeto y protección.
Azaz Spanyolországban 4 db. nyelv hivatalos, illetve a spanyol nemzetet alkotó egyes nemzetek helyi autonómiával rendelkeznek.
Valóban V. Károly alatt tökéletesedett az a birodalmi adminisztráció, ami már a Katolikus Uralkodók alatt első lépéseit megtette. (pl. Inkvizíció Tanácsa, Lovagrendek Tanácsa, corregidor rendszer, hadseregfejlesztés, Főszámvevőszék a pénzügyek intézésére, stb.)
V. Károly alatt a tanácsi rendszer rendkívül összetett és bonyolult lett. (Államtanács, Kasztíliai Kir. Tanács, Aragóniai Kir. Tanács, Indiák Tanácsa, Pénzügyi Tanács, Hadi Tanács, stb.) Illetve ő alatta lesz kiforott alkirályi rendszer Itáliában, vagy irányítják távollétében a birodalom távoli részeit a rokonok. Pl. Ferdinánd az NRCS-t, Margit és Magyarországi Mária Németalföldet, Aragóniai dinasztia tagjai Aragóniát.
Ami LAtin-Amerikát illeti, teljesen igaz, amit mondasz, két alkirályság V. K. alatt jött létre, bár a konszolidáció hosszú évtizedekig tartott mindkét helyen. A 60-as, 70-es években még bőven harcolni kellett az indiánokkal Chilében, vagy Mexikóban is. A XVII-XVIII sz. folyamán még két alkirályság születik (Új-Granada és Rio de la Plata)
II. Fülöp alatt a nagy változás nem a kormányzati struktúrában, hanem a hangsúlypontokban lesz. Ő érdemben sokat nem változtat a tanácsi szerveken, csak párat hozzácsap: Portugáliai Tanács, Flandriai Tanács, Hadi Tanács végleges formában, stb.) Viszont, mivel a tanácsok ekkor már igencsak lassú és dadogó rendszerben működtek, túlságosan keveredtek a kompetenciák, ezért ő kezdi létrehozni a 60-as évek második felétől a junta rendszert, ami valójában pár privilégizált személy ad-hoc tanácskozása közvetlen kapcsolatban Fülöppel egy adott témában a témára szakosodott tanács kiiktatása mellett.
Kaifnak jelzett "nem röhögni" kiszólásom az kettőnk közötti személyes ügy. Semmi kapcsolata nem volt veletek, hozzászólásotokkal. Így nem is volt benne számotokra nézve semmilyen sértő, bántó hátsó gondolata. Mi személyesen ismerjük egymást Kaiffal és csak visszautalás volt e fórumon kívüli "szakmai" dolgainkra.
"...lehet-e egyáltalán egységes spanyol nemzetről, ill. nemzettudatról beszélni?"
Hát ez nagyon nehéz kérdés.
Az biztos, hogy a baszkok egyáltalán nem tekinthetők spanyolnak, hisz még csak nem is újlatin nyelvet beszélnek.
A katalánok szintúgy nem, akik minden fórumon a különállásukat hangsúlyozzák. Való igaz, hogy nyelvük és kultúrájuk is közelebb áll a délfranciákhoz, mint a kasztíliaiakhoz.
Fönn az északnyugati sarokban a gallégók pedig közelebb állnak a portugálokhoz, mint a spanyolokhoz.
Ha ezektől a nyilvánvaló különbségektől eltekintünk, úgyis óriási regionális különbségek vannak a félszigeten.
Valencia régió lakossága közelebb áll pl. a katalánokhoz, mint a kasztíliaiakhoz.
Aragón lakossága mintegy átmenetet képez Castilla és Catalunya között, jóllehet önmagukat önálló népnek tartják.
Lenn délen Murcia átmenetet képez az anadalúzok és a valencianok között.
Az andalúzoknak sajátos, mór ízekkel átitatott kultúrájuk van, külsőre is eltérnek pl. a kasztíliaiaktól (fekete andalúzok), teljes joggal tekinthetők önálló népcsoportnak.
Fönn északon, a Cantabriai-hegyvidék pedig egy külön világ, ott majdnem minden völgyben egy sajátos kis népcsoport él, saját nyelvjárással.
Ami a félsziget központi magját, Kasztíliát illeti, ott is vannak regionális különbségek, mindenekelőtt Ó-Kasztília (Castilla la Vieja) és Új-Kasztília (Castilla la Nueva) között.
A késő középkorban és az újkorban a birodalomépítés hálátlan, kényes feladatát a kemény, katonás, néha szigorú Kasztília vállalta föl, ami azzal a következménnyel járt, hogy a megnyirbált önállóságú peremvidéki régiók elkezdtek neheztelni Kasztíliára.
Ez némileg még ma is tart, mindenekelőtt Kasztília és Katalónia tekintetében, főleg, hogy egyes katalán politikai erők mindenáron a Spanyolországtól való teljes elszakadást szorgalmazzák.
"A három világrészre kiterjedő spanyol világbirodalom végleges kialakítása és megszilárdítása viszont inkább II. Fülöphöz köthető."
Részigazság fél igazság...
A nagy hódításokra, a conquistára 1519-1546 között került sor, tehát pont Carlos I. alatt. A két amerikai alkirályság (virreinato) megszervezésére is az ő uralkodása alatt került sor.
1535: Virreinato de Nueva España (Méjico y América Central)
1543: Virreinato de Perú (América del Sur)
Továbbá:
1542: Leyes Nuevas (Új Törvények): a gyarmati rendszer megalapozása
Az viszont igaz, hogy a gyarmatbirodalom konszolidációja már Felipe II. uralkodása alatt történt.
Don Carlos, továbbra sem nevetni:o)
A Ferdinánd férfinév az Ibériai-félszigeten az alábbi változatokban él:
Ferdinando > Fernando > Hernando
Becézett (rövid) alakok: Nando és Hernán
A Barcelonában is volt egy Nando művésznevű jobbhátvéd, annak is a rendes neve Fernando .... volt.
Az f> (néma) h hangváltozás a szó elején rendszeresnek mondható a castellanoban, de más ibér nyelvekben nem következett be.
Egy példán illusztrálom Neked:
Klasszikus latin fabulare - mesélni, castellano hablar - beszélni, aragón fablar - beszélni, asturiano fablar- beszélni, gallego és portugál falar - beszélni. A katalánban a beszélni az parlar, de egyébként az f>(néma) h hangváltozás ott sem következett be.
Ha ezeket fölviszed térképre, jól látható, hogy a félsziget keleti, északi és nyugati peremén fönnmaradt a latin szókezdő f, míg középen és délen néma h lett belőle.
Aragóniai Ferdinánd többek között ezért Fernando de Aragón és nem Hernando de Aragón.
Hernando Cortez extremeño (extremadurai) volt, ő azért lett Hernando ( a haverjainak Hernán) és nem Fernando.
Ha egy spanyolt megkérdezel, ő V. (I.) Károlyt nem tudja hova tenni. Számára a legnagyobb spanyol uralkodó II. Fülöp, a Bölcs Király (El rey prudente).
Szívem legnagyobb bánatára... (Kaif, nem röhögni újból!!!!)
