az általános (térbeli, de minimum síkbeli) Hooke-törvényre, ahhoz pedig az anyag rugalmassági modulusára (E), csúsztató rugalmassági modulusára (G) és Poisson-számára (ν) is szükség van.
Továbbá a bélyeg jellemzők közül nem árt tudni
a hőtágulási együtthatót (például acélra akarjuk ragasztani);
kell még a Gauge-faktor és a kúszás kód. Mivel a síknak képzelt bélyeg is térbeli.
Amikor nyúlik, nem csak a vezeték hossza változik, hanem a szélessége és a vastagsága is (Poisson),
illetve a meander hosszirányú szakaszait összekötő darabkáknál a szélesség/hossz cserél szerepet.
De ha csak nyúlást mérünk (wer nur misst), abból nem derül ki az igénybevétel típusa.
Ha jobban megnézzük, egyetlen tau feszültség nem okoz nyúlást. Inkább a gradiense.
Az elemi kocka egyik oldala önmagával párhuzamosan elcsúszik, ebben a síkban nyúlás nincs.
Egyébként ez baj. A mérnök szisztematikusan és módszeresen dolgozik. Ebből előáll szakterületenként a saját katalógusa. Ezek jó megpldások. Az utóbbi időben a megoldó technikák közé bekerült az immerzív gondolkodás mód. Például BSC szintű német konstruktőri diplomamunkákban manapság szinte kötelezően.
Az intuitív megoldás bírálata és ellentmondásra visszavezetése. Ezért nem jó, rossz feladat felvetéseken agyalni. Sok energia, sok idő, elveszített profit. Nem beszélve a saját hatékonyságodról. Ami kontans nulla körüli lesz.
Mint feltevések persze érdekesek. Szerintem bármelyik TRIZT ismerő nem szakmabeli is simán vissza tudja a problémáid vázlatát adni.
Egyébként volt egy videón, BME előadás Dr. Stépán Gábor volt az előadó. Ott tátgyalta a kettős fizikai ingát. Csak, hogy ne hagyjuk nyitva azt a kérdést se.
Lefogadom, hogy nem a másodfajú Lagrange egyenletek volt a kiinduló egyenletrendszer.
Nyúlásmérő bélyegnek hívják őket. De ezekkel feszültséget nem, csak alakváltozást lehet mérni; a feszültségek kiszámításához ezt követően az általános (térbeli, de minimum síkbeli) Hooke-törvényre, ahhoz pedig az anyag rugalmassági modulusára (E), csúsztató rugalmassági modulusára (G) és Poisson-számára (ν) is szükség van. Izotróp anyag esetében mindazonáltal a számítás egyszerűen elvégezhető.
Ez a fizikai kettősinga azért nem írható le a sinus vagy cosinus függvény Taylor sorfejtésével, mert végtelen sok nulla tag is lessz benne. Egyszerűen nincs olyan frekvencia / periódusidő.
Például Richard Wagner elég dinamikus, szemben mondjuk egy Schuberttel.
a)Az etalon tömegek lengése: mondtam már, hogy két azonos tömegű, homogén anyageloszlású fizikai inga sorba kapcsolva és fellógatva. Kitérítve és magára hagyva.
b) Az egyikre felszerelek egy a rúd hossza mentén mozgatható póttömeget. Megoldás.
kettő van:
Felsőre szerelem, alsóra szerelem.
Ha a felsőre, akkor a szállító sebességet állítom.
Ha az alsóra, akkor a relatív sebességet.
Ez TRIZ ben úgy jönne össze, hogy kell az egyetlen ingára felszerelt 10 póttömeg lengése.
Ez a megoldandó feladat.
Felcseréltem a TRIZ ben az általános kiinduló megoldást a megoldandó feladattal.
Egy-egy pontban képes mechanikai feszültséget mérni a felületen.
Egy adott állapotban, vagy akár egy folyamat közben is.
Tudok mutatni ilyen diagrammokat. Aztán persze a mért adatokból ki kell számolni az eredményeket.
Kiterjedt testnél sok pontot kellene vizsgálni.
Vagy sűrű raszterben. Vagy pedig a tervező által vélt kritikus helyeken.
Reménykedni lehet, hogy a tervező jól határozza meg a legnagyobb feszültségű helyeket.
Ellenünk dolgozik az anyagszerkezet. Zárványok, kristályhatárok, krisztallit orientáció.
Inhomogén anyageloszlás vagy egyenletlen hőkezelés.
Nézzük példaként egy repülőgép szárnyát.
(Nem tudom, hogy a zutas mit keresett a teszt repülésen. Súlytehernek vitték, vagy mérést végzett?)
(Az ezredforduló környékén egy BMW-ben ültem a teszt sofőr mellett, nótbúkkal az ölemben és diagnosztikai méréseket végeztem. Hosszabb utazás ellenére a hiba nem akart jelentkezni. Javasoltam, hogy olyan manővereket végezzünk, amelyek során a hiba nagyobb valószínűséggel lép fel.) Hoppá, valami lefagyott nálam.
Továbbá itt egy link a mai mechanika alkalmazásaira gépészeknek. Ezek a dolgozatok a műszaki mechanika nagy nevei. Rendszer technikai felépítés.
Lásd baloldalon a gráfot, jobboldalon a váltzókkal kifejezett egyenletek alapján. Vagy az egyenletek és aneki megfelelő gráf.( A gráf az alapja például Bond gráfos értelmezésnek. Egy Holland gépészmérnök más egyenleteket ír fel. Ők az amerikai, angol szász azaz Bond módszerel dolgoznak. A rendszertechnikai elemzés mélyebb (amit mi alkalmazunk))
A disszertáció nem mondja ki persze hogy a D mátrix elemei a Kontinnumban keltett hullám egyenleteiből származik, hanem közli a D elemeit.
Valójában ezek ellenőrzése egy végeselem kontinuum
mechanikai felépítése. Ennel van egy kialakúlt sorrendje. Az anyagtörvény és a konstitutív egyenletek nincsenek felírva. Továbbá ugye itt az építők szempontjai a lényeges.
Példa a végeselem kontinuum mechanikai elven felépítésére sajnos már elhunyt Ujj József egy munkája (a manapság már alap kompozitokra).
Persze minden anyagra igaz. Hogy kell felépíteni.
De ez a PHD dolgozat jó áttekintés az alkalmazott módszerek összefoglalására az utóbbi 50 év (2009) ig.
Mivel manapsáh nem divat sajnos recenziók írása, egyik jó dolog, hogy szakdolgozatok szépen összefoglalják a történetet.
"Lehet végeselemmel akusztikus hullámokat is számolni egy rugalmas testben? Interferenciát?"
Egy rezgés-hullámokkal éppen átjárt test anyagának rugalmassága valószínűleg folyamatosan változik az anyag belsejének minden pontján (haladó hullámok, visszavert hullámok, interferenciák, stb). Szerintem az effajta rendszerek megbízható végeselem modellezésével várjuk meg az olcsó kvantumszámítógépek elterjedését :)
Akit érdekel, az szerintem kísérletezzen, ne akarja mindenáron kiszámolni a kiszámolhatatlant.
Ha problémád van, ne gondolkodj a megoldáson. Hívj oda egy profit és kérj tőle lehetetlent. Meg fox lepődni: kapásból lesz tízféle megoldása arra, amin te egy hete hiába gondolkodsz.
"Főnökök agyaltak azon, hogy a mérőműszer kikapcsolt állapotban is mérje a túlterhelést. :o)"
Régebben sokat kísérleteztem különböző ketyerékkel és azt vettem észre, hogy ha az (akkoriban gyártott) DSC üvegtörés érzékelő érzékenység-szabályozóját jól feltekerem, akkor nem jól működik az akusztikai szelektivitása (üvegtörés spektrum + lökéshullám/infrahang szelektivitás). Ezt a hibát erényként kihasználva fogtam is betörőket egy műszaki boltban (nem törtek üveget, a betörők beszélgetése/munkazaja indította be az üvegtörés szenzort, aminek elméletileg nem lett volna szabad beszédre reagálnia).
Ezt csak azért írom, hogy nem muszáj bekapcsolva lennie a drága műszernek ahhoz, hogy bármilyen zaj indítsa pl a kamerát / biztonsági őrt.
Amúgy a vagyonvédelemben vannak különféle rezgés érzékelők / falbontás érzékelők stb, ezek közül némelyik szintén alkalmas lehet mérleg-piszkálás érzékelés céljára.
Csak kell egy sokat látott és inteligencs gyakorlati szakember.
