„Hitetlenkedve élem át Gáza tragédiáját. Ismételgetem magamban: hogyan lehetséges ez? El sem tudom képzelni a palesztin nép hatalmi okokból történő áldozatát. Állandó borzalmat és mérhetetlen fájdalmat okoz nekem. Nézem a televízió képeit, a Gázából készült fényképeket, mégis sikerül egyfajta történelmi reményt éreznem: nem akarok hinni a palesztin nép pusztulásában”
Nagy, állandó török haderő állomásozik ott, ez a legjelentősebb külföldi egység. A jelenlét politikai, katonai és logisztikai kontrollt is jelent a térségben.
2. Szomália
Mogadishu közelében nagy, török katonai és kiképzőbázis működik (TURKSOM). Fő feladatok: helyi hadsereg és rendőrség kiképzése, partnerségi védelmi együttműködés és tengeri biztonsági támogatás.
3. Katarral kötött együttműködés
Doha-ban katonai megállapodás és állandó logisztikai jelenlét van. A két ország biztonsági, hírszerzési és haditechnikai együttműködése szoros.
4. Líbia
Török csapatok, tanácsadók és hadi infrastruktúra működtek és működnek a nyugati partvidéken, légibázisok és tengeri műveletek támogatására. A beavatkozás politikai és katonai befolyásszerzést is szolgált.
5. Szíria és Irak
Határ menti műveletek, pozíciók, ellenőrzési pontok és megfigyelőállomások. Ezek elsősorban határbiztonsági, terrorellenes és regionális befolyásszerzés céljából működnek.
6. Azerbajdzsán
Szoros katonai együttműködés, fegyverszállítás és tanácsadás; a két ország stratégiai partnerek a Kaukázusban. (Nem tipikus nagy, állandó bázis, de erős katonai együttműködés van.)
7. Balkán — Koszovó, Bosznia-Hercegovina
Török békefenntartó kontingensek és gyakorlati jelenlét, valamint katonai bázisok vagy támaszpontok részvétele multilaterális missziókban.
8. Afrika több országa
Szudán, Csád, Mali és más helyeken politikai, katonai együttműködés, kiképzés és bizonyos esetekben kisebb létszámú bázisok vagy logisztikai pontok. A cél: gazdasági és stratégiai befolyás, tengeri útvonalak védelme, és partnerségek kiépítése.
Röviden: Törökország stratégiája nem csak egyetlen régióra korlátozódik. Állandó nagy jelenlét Észak-Ciprusról és Szomáliáról beszél, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában pedig több helyen beavatkozások, bázisok, kiképzőközpontok és partnerségek vannak. Ezek katonai, politikai és gazdasági célokat szolgálnak: befolyásteremtés, tengeri útvonalak védelme, fegyveres műveletek támogatása és helyi szövetségesek kiépítése.
Tessék már tudomásul venni, hogy neked gőzöd sincs semmiről, ami a zsidó államban történik. Arról meg végképpen nincs gőzöd, hogy mit csinálnak azok a pissszkos hamaszosok, és mit csinálnak azok a tisztességes, becsületes, bátor és nagyon békés telepesek.
Stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló eddigi negatívról Izrael elsőrendű államadós-besorolásainak kilátását az S&P Global Ratings, mindenekelőtt azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a Hamász radikális iszlamista szervezettel kötött tűzszünet enyhítette az Izraelt közvetlenül fenyegető biztonsági kockázatokat.
A lépéssel elhárult a közvetlen kockázata annak, hogy Izrael hosszú és rövid futamidejű külső és hazai szuverén kötelezettségeinek "A/A-1" osztályzata romoljon. Az S&P az izraeli adósprofil erősségei között kiemelte az ország magas jövedelmű diverzifikált gazdaságát, jelentős nettó külső eszközpozícióját, a rugalmas monetáris keretrendszerből eredő előnyöket és a viszonylag mély hazai megtakarítás-állományt.
A cég azt valószínűsíti, hogy az izraeli hazai össztermék (GDP) - amely az Iránnal vívott katonai konfrontáció miatt az idei második negyedévben 4 százalékkal esett éves összevetésben - jövőre erőteljesen visszalendül, és 5 százalékkal növekedhet a fogyasztói és az üzleti bizalom erősödése, valamint a mozgósított tartalékosok számának csökkenése nyomán.
A program értelmében a 2026-ban Izraelbe érkező új bevándorlók és a tíz év után hazatérő rezidensek két évig teljes adómentességet élveznek. 2028-ban a jövedelemadó 10%, 2029-ben 20%, 2030-ban pedig 30% lesz, az éves 1 millió sékeles (kb. 305 ezer dollár) jövedelemhatárig.
A kormány az elmúlt hónapokban több intézkedést is bevezetett a bevándorlás ösztönzésére.
– Új program indult, amely izraeli vállalatokat ösztönöz arra, hogy már a bevándorlás pillanatától munkát kínáljanak az új érkezőknek.
– Februárban 170 millió sékeles (17 milliárd 538 millió forint) alapot hoztak létre a beilleszkedés javítására és az engedélyeztetési folyamatok gyorsítására.
– Emellett külön kezdeményezések célozzák meg a magasan képzett zsidó szakemberek alijáját, valamint adókedvezményeket biztosítanak a bevándorló vállalkozóknak.
Avichai Kahana, a minisztérium főigazgatója szerint
„minden egyes sékel, amit a bevándorlókra fordítunk, legalább négyszeresen térül meg az izraeli gazdaságban.”
Ez bizony tudatosan civilek elleni támadás. Megjegyzem nem előszőr történik ilyen.
Az Izraeli Védelmi Erők délelőtt közölte, hogy tegnap este agyonlőttek két palesztin terroristát, akik Molotov-koktélokat dobáltak egy autópályára Rámalláh közelében.
A 636. Harci Hírszerző Egység katonái egy lesállásban várakoztak a palesztin al-Dzsudeira közösség közelében, amikor azonosították a két gyanúsítottat.
Másodperceken belül azután, hogy a két palesztin meggyújtott és elhajított egy Molotov-koktélt, tüzet nyitottak rájuk.
Civilek ma reggel találtak egy mobilt a Tel-Aviv közelében található Hatzuk strandon, amely feltehetően Tomer-Jerusalmi vezérőrnagyé volt.
Tomer-Jerusalmit csalással és bizalommal való visszaéléssel, hivatali visszaéléssel, az igazságszolgáltatás akadályozásával, valamint anyagok jogellenes nyilvánosságra hozatalával gyanúsítják a Szde Teiman szivárogtatás ügyben.
Törökország népirtás gyanúja miatt elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint több izraeli vezető politikus ellen pénteken. A Guardian azt írja, Jiszráel Kac védelmi miniszter, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter, és Eyal Zamir a hadsereg főparancsnoka is felkerült az isztambuli ügyészség listájára.
Kazahsztán és Izrael tegnap Ábrahám-megállapodást kötöttek, mint azt a hazai sajtó külpolitikában különösen erős tudósításaiból megtudhattátok. Ennek hatalmas jelentősége van.
Kezdjük a tegnapelőtti helyzet áttekintésével! A két ország 1992-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot, majd nyitottak kölcsönösen nagykövetségeket. A Magyarországnál harmincszor (!) nagyobb területen mindössze 20 millió ember él, 70%-uk muszlim. A zsidóknak nem lehet túl jó soruk, ha a 2. VH óta 10.000-en vándoroltak ki Izraelbe, így most mindössze 3.300-an élnek Kazahsztánban (GDPR okokból nem mondhatom meg, hogy Borat is közéjük tartozik-e) - mégis itt van Közép-Ázsia legnagyobb zsinagógája. Kazahsztánból származik Izrael olajának negyede (nem hatalmas mennyiség), cserébe vízkezelő és öntözőrendszereket szállít.
Kit érdekel mindez? Senkit. Nagyon kellett tehát az eddigi diplomáciai kapcsolatokat kicsivel továbbfejleszteni? Dehogy.
Illetve mégis. Kazahsztán ugyanis hatalmas ország Oroszország mellett, és Iránhoz közel. Izrael pedig az USA legszorosabb katonai szövetségese. Kazahsztán ráadásul hatalmas kőolajkészlettel is rendelkezik - és uránnal, a világ termelésének 40%-ával (!). Ezen felül a világ krómkészletének 30%-án, mangánkészletének 25%-án és vasércének tizedén üldögél egy csomó más izgalmas anyaghoz hasonlóan, ide értve ritkaföldfémeket is. Az USA-nak tehát Oroszország közvetlen szomszédjában sikerült egy stratégiai szövetséget kötnie Izrael segítségével.
Izrael szempontjából a diplomáciai jelentősége nagy. A muszlim Kazahsztán ugyanis tovább akarja mélyíteni az együttműködést Izraellel.
Amit a nyugati nagyfejűek nem értenek: ezeken a vidékeken az erőből értenek, Izrael pedig minden eddiginél erősebb. Az erőssel mindenki barátkozni akar. Peace through strength - béke az erőn keresztül. Ráadásul egy olyan időszakban, amikor a nyugati országok egy része éppen gőzerővel rombolja le az Izraellel való kapcsolatait, aminek csak a katonai és titkosszolgálati rászorultságuk szab határt (izraeli fegyverek és titkosszolgálati együttműködés nélkül konkrét és súlyos veszélyben lennének).
A Nyugat megint nyer - a legkeletibb bástyája, Izrael segítségével.
Egy kiszivárgott belső jelentés szerint a BBC Arabic rendszeresen „minimalizálta a Hamász bűntetteit és a zsidó államot tüntette fel agresszorként
” a Hamász palesztin terrorszervezet elleni háborúról szóló tudósításaiban. A dokumentum antiszemita újságírók platformhoz juttatásáról, eltussolt
tényekről és tudatos szerkesztői torzításról számol be.
A Daily Telegraph által megszerzett, 19 oldalas jelentést Michael Prescott, a BBC szerkesztőségi irányelvekért felelős bizottság korábbi független
tanácsadója készítette.
Prescott szerint a brit közmédia arab nyelvű csatornája tudatosan manipulálta a híradásokat, hogy Izrael tűnjön agresszornak a Hamász elleni háborúban.
A jelentést a BBC igazgatótanácsához juttatták el, miután a tanácsadó „undorát fejezte ki” a csatorna elfogultsága és a vezetőség tétlensége miatt.
Kettős mérce az Izraelről szóló hírekben
A jelentés szerint drámai különbség volt az angol nyelvű BBC és a BBC Arabic között például a 2024 júliusában Majdal Shamsban történt rakétatámadás
kapcsán, amikor kilenc drúz gyermek halt meg.
Az angol BBC megemlítette a Hezbollah-tagadás mellett a terrorszervezet korábbi támadásait is, az arab kiadás viszont sem a gyerekek halálát, sem
a Hezbollah érintettségét nem említette – sőt, másnap azt sugallta, hogy Izrael megrendezte a támadást.
És hát az erőszak-videó eredetisége egyáltalán nem változtat azon a tényen, amit ez a retek állat mond a linkelt videón:
"In a heated meeting of lawmakers in July, a parliamentarian asked if it was legitimate “to insert a stick into a person’s rectum?”
“Yes!” lawmaker Hanoch Milwidsky, of Prime Minister Benjamin Netanyahu’s right-wing Likud party, shouted in reply. If the detainee is a Hamas militant, he said, “Everything is legitimate to do! Everything!”"
