A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
„ezt a térelmélet simán lekezeli, az egyes térpontokhoz tartoznak megváltozott méret, távolság, gravitációs, mágneses, hőmérséklet etc. paraméterek, amiket az ott összegyűlő anyag és a szivacs belső feszültsége együttesen határoz meg.”
A térelmélet a szivacs „anyagán” értelmezi a folytonosságot? A benne lévő hézagok, lyukak, szerepe mire korlátozódik? Az ad helyet az anyagnak?
„hogy válaszoljak az utolsó kérdésedre: igen, a téridő elméletben csak anyag képes fizikai változást létrehozni, sőt, csak anyag képes bármi fizikai paramétert megtestesíteni. vagyis ha nincs víz a kockában, akkor bárhogy gyömöszköljük a szivacsot, minden fizikai paraméter értéke stabilan nulla.”
Ez azt jelenti számomra, hogy az anyagmentes téridő nem létezik, legalább is mérhető, értékelhető formában. De akkor miért rendel hozzá energiát, (feszültséget) az áltrel? A gyorsulva táguló téridőről már nem is szólva. Mitől gyarapodik a szivacs, ha a mindenség szivacsból és anyagból van? ;-)
mindkét elméletben a modell ugyanúgy működik, csak annak értelmezése más.
a szivacs rései nem állandó méretűek, hanem nyúlás-zsugorodás hatására azok is megváltoztatják a méretüket. ez következik a rugalmasság szabályaiból.
a vízmolekulák szeretnének összegyűlni egy pontba, tehát anyagcsomókat képeznek (gravitáció). haladni csak hézagról hézagra tudnak, vagyis kis mértékben korlátozott a mozgásuk. amikor már összegyűlve kitöltik az egy hézagot, akkor ha több a víz mint a hézag térfogata, akkor elkezdik kitágítani a hézagot, hogy a szivacs anyaga se legyen két vízmolekula között és ennyivel is közelebb legyenek egymáshoz. a hézag tágulása függ a szivacs anyag nyúlási tényezőjétől és egyre nagyobb erő kell ehhez. a vízmolekulák egymáshoz vonzódásának és a megnyúlt szivacs anyag belső feszültségének lesz egy egyensúlyi állapota, amikor több vízmolekula már nem tud bejutni a hézagba. a fennmaradó anyag a körülötte lévő hézagokban gyűlik fel és a távolsággal csökkenő vonzóerő miatt egyre kevésbé képesek a hézagokat kitágítani. vagyis a tömegközéppontól kezdve a szivacs megnyúlása csökken.
ezt a térelmélet simán lekezeli, az egyes térpontokhoz tartoznak megváltozott méret, távolság, gravitációs, mágneses, hőmérséklet etc. paraméterek, amiket az ott összegyűlő anyag és a szivacs belső feszültsége együttesen határoz meg.
a téridő elméletnél azonban ez nem egyértelműen van így. a téridő elmélet a szivacs egy-egy pontjában határozza meg a fizikai paramétereket. vagyis ha nyúlik a szivacs, akkor ezeknek a vizsgált pontoknak a valós távolsága, a köztük lévő erőhatás is változik. az időfaktor pedig az a szorzó, amivel megszorozva a valós távolság változást, állandó értéket kapjunk. vagyis mintha a szivacsban nem történt volna semmi, csak az időfaktor változott.
az időfaktor miatt az anyag nem változtatja meg mérhetően a szivacs geometriáját, a szivacs és az anyagok távolságát. mondom mérhetően, vagyis a téridő elméletben nincs geometriai változás, annak ellenére, hogy külső nézőpontból van.
ebből fakadóan az sem határozható meg, hogy tulajdon képen mennyi az összegyűlt anyag, illetve hogy a szivacs éppen milyen megnyúlási állapotban van. annyit tud megállapítani, hogy ha pl. 2 db 1kgosnak tekintett anyagot egyesítünk, akkor az mekkora energia változást hoz létre a szivacs anyagában. de ez függ attól is, hogy a szivacs megnyúlása mekkora volt előtte, mivel a belső feszültség változás nem lineáris a megnyúlással. (hook törvény) tehát ha a téridő elmélet szerint (relativisztikusan) értékeljük a folyamatokat, akkor mindig csak azon a térponton és pontosan azon a kiinduló energia állapotban érvényes megállapításokat tehetünk. tehát pl amit a földön mérünk, az nem érvényes a holdon. illetve az 1 kgosnak tekintett tömeg valójában mennyi anyagból áll össze két különböző térpontban.
ezzel ellentétben, a térelméletben (szigorúan nem relativisztikus formában) általános érvényű méréseket tudunk végezni.
és hogy válaszoljak az utolsó kérdésedre: igen, a téridő elméletben csak anyag képes fizikai változást létrehozni, sőt, csak anyag képes bármi fizikai paramétert megtestesíteni. vagyis ha nincs víz a kockában, akkor bárhogy gyömöszköljük a szivacsot, minden fizikai paraméter értéke stabilan nulla.
„a téridő elméletben ha a szivacs pl. összenyomódik, akkor a szivacs egyes pontjaiban nem feltétlenül változnak meg a fizikai paraméterek és akár az összes pontjának relatív helyzete a bármelyik másikhoz képest változatlan. ezt az teszi lehetővé, hogy az idő múlási sebességét változtatja meg az egyes szivacspontokban. vagyis a változást a negyedik, idődimenzió semlegesíti.”
Nekem tetszik ez a szivaccsal való példálózás. Könnyű vizionálni ahhoz, hogy érthető legyen. Azonban a „téridő-szivacs” esetében valami nem világos. Ha ebben is van hézag, mint ahogy a tér-szivacs esetében, amit vízzel kitöltve kapjuk az anyagot, akkor ebben a hézagban is az anyag lesz a töltelék? Ha az idődimenzió múlása, (nyúlása-zsugorodása) nem befolyásolja a térdimenziók helyzetét (görbülését), akkor az csak az anyag lehet, ami a „téridő-szivacsban” található. Jól gondolom? ;-)
az előző modellből is jól látható, hogy a 'tér' és a 'fizikai tulajdonságok' nem feltétlenül vannak kötött összefüggésben. a mai elméletek mindig a szivacs egy tetszőleges, de állandó pontját tekintik zéró koordináta pontnak.
a tér elmélet egyszerűen nem vesz tudomást róla, nincs szüksége rá. addig ez nem is jelent problémát, amíg a szivacsot folytonosnak tekintjük. azonban ha szakadás van a szivacson, vagyis a szivacshoz nem tartozó űr is létezik, akkor ezt az elmélet nem tudja kezelni. ezt az űrt a függvényleírás figyelmen kívül hagyja, és a térben valós távolságban lévő pontokat is zéró távolságú szomszédos pontokként kezeli.
a téridő elmélet pedig nem létezhetőnek tartja a kockát, vagyis abban csak a szivacs létezik. ennél a probléma ott kezdődik, hogy az elmélet nemcsak az űrt nem tudja kezelni, hanem már a szivacs belső relatív mozgását sem. pl. ha a szivacs két pontját egyenletesen közelítjük, akkor ez a téridőben statikus állapotként létezik, és csak az időfaktora változik egyes pontoknak. de mi történik, ha a két szivacspont ténylegesen ütközik? a téridő elméletben ez kezelhetetlen.
a fentiek alapján, szerintem sokkal hatékonyabb és a valóságot minden létező esetben leíró modell a 'tér' mint üres kocka és az 'éter' mint a dinamikusan változó szivacs modellje. és ez független attól, hogy ma milyen megnevezések vannak az egyes entitásokra és lingvisztikailag ki mit minek értelmez.
vegyünk egy tartályt, gyakorlatiasan egy kockát és töltsük ki valamilyen rugalmas anyaggal, pl szivacs.
a térelmélet a kocka élein bejelölt koordináta egységek szerint azonosítja a kockán belüli tér állapotát. vagyis ha a szivacsot összenyomjuk, akkor ezt a változást a kocka koordinátái szerinti pontokban lévő változással írja le. a koordináta rendszer zéró pontja tetszőlegesen köthető a szivacs bármely pontjához. az egység is tetszőlegesen választható.
a téridő elmélet a szivacs egy egy pontját azonosítja be és a szivacs összenyomódásakor a szivacs egy egy pontjában írja le a változást.
a fő különbség a kettőnél, hogy a térelméletben minden relatív elmozdulás valós paraméter változást jelent, míg a téridő elméletben nem.
vagyis a térelméletben ha a szivacs bármely pontja elmozdul a koordináta rendszerhez képest, akkor létezik olyan térpont amiben megváltozik legalább egy paraméter és létezik legalább egy pontpár amik relatív helyzete megváltozik.
a téridő elméletben ha a szivacs pl. összenyomódik, akkor a szivacs egyes pontjaiban nem feltétlenül változnak meg a fizikai paraméterek és akár az összes pontjának relatív helyzete a bármelyik másikhoz képest változatlan. ezt az teszi lehetővé, hogy az idő múlási sebességét változtatja meg az egyes szivacspontokban. vagyis a változást a negyedik, idődimenzió semlegesíti.
a mezőről akkor beszélhetnénk, ha nem egy hanem több szivacs töltené ki a kockát úgy, hogy egymással fedésben vannak. kb úgy, mintha kék és piros (sárga, zöld stb) gumilabdákkal töltenénk fel a kockát és a legkisebb általunk vizsgálható pontban egy időben lehet minden színű labda. ilyenkor a kocka (legkisebb még vizsgálható) térpontjaiban az egyes tulajdonságait a térnek más más szivacs (színes labdák) jelenítik meg.
tehát a mező, az egy jól meghatározott fizikai tulajdonság térben való eloszlása. a tér pedig az összes mező fizikai tulajdonságának együttesen való kezelése.
a mezőkben és így a térben is minden fizikai paramétert, a tér bármely irányában, pontosabban a térben kijelölt bármely vonalon (lehet görbe is) folytonos függvénnyel írhatunk le. ami azt jelenti tulajdon képen, hogy nincs olyan mező/tér pont, aminek ne lenne meg minden rá jellemző fizikai paramétere.
és hogy teljes legyen a modell, töltsük ki valamennyi vízzel a szivacs hézagait, úgy, hogy a víz kevesebb legyen mint a rendelkezésre álló hézagok térfogata. ez az anyag. az anyag mozgása pedig a víz és a szivacs relatív elmozdulása.
ezzel a modellel lehet játszadozni, hogy miként viselkedik az anyag a szivacs torzulása esetén és ezt hogy kezeli a tér és a téridő elmélet. de ezt mindenki fantáziájára bízom :)
gépértelem 1577 "Attól, hogy őseredeti, még nem avatja alapból a legjobbá.
(A magyar Himnusz a létező legjobb a műfajban, de nem úgy, ahogy Erkel elképzelte eredetileg. A használat során átalakult az előadásmódja, "optimalizálódott", és most mondandójával, formájával mindent visz a mezőnyben.)"
gépértelem 1578 "Más kérdés, hogy újabban gyászindulót csinálnak belőle túlbuzgó pancserek."
"Attól, hogy őseredeti, még nem avatja alapból a legjobbá."
" őseredeti," ... ?! pl. a magyar zászló...?... !
Amit az 'átlagemberek 'jelenleg
'magyar' zászlónak gondolnak/hisznek, az sohasem volt az.
Ez a 'nemzeti zászlónk'-nak nevezett, a szabadkőművesek által ránk kényszerített 'trikolor' rongy, sosem volt a magyar zászló !
A magyarok zászlaja mindig is, pirossal és fehérrel 'hétszer vágott', nemzeti-színű (...!) lobogó volt.
(és -az Igazság szerint- ma is az.)
(lásd régi-régi, hiteles!... feljegyzések, rajzait... + plusz a méretei nem 2:3 oldalarányú, ahogyan a mai szabvány előírja, hanem aranymetszés oldalarányú téglalap... ! ;) ;-)
"A magyar Himnusz a létező legjobb a műfajban, ... és mondandójával, formájával mindent visz a mezőnyben."
(háát, attól függ, 'milyen szempont'-ból... ! ) ;-/
Az IGAZi magyar himnusz nem az a hazugságot és blaszfémiát (Isten-káromlást!) tartalmazó szabadkőműves 'siratóének' amit a szabadkőműves! Kölcsey írt, hanem (ha rendeznénk egy népszavazást!), akkor azt hiszem!, hogy a magyarok! többsége vagy a Bánk bán nagyáriáját választaná (kizárólag!Simándy J. előadásában!), vagy a Honfoglalás c. film, "Kell még egy szó" c. dalát. (ha 'helyén van' a szíved, akkor te is érzed, hogy... ;) ;-)
'Egyébként' a MAGYAR címert 'régen' úgy írták le ('eltüntették' a leírást..), hogy: " A magyar címer egy alul elvékonyodó pajzs, melynek jobb! oldala pirossal és ezüsttel hétszer vágott, a bal! oldalán alul zöld hármas domb, melyen a magasabb középsőn, tövében koronával, az apostoli kettős kereszt áll. A pajzson a Szent Korona nyugszik."
A sumér képírásban volt két szókép-jel: az egyik, egy aranymetszés oldalarányú téglalap, 'álló' helyzetben, hét, egyenlő részre osztva. A jelentése: Isten. A másik egy függőleges vonal, az aranymetszés arányai szerint két részre osztva: az alsó, nagyobbik részen, 'határtól határig' egy egyenlő oldalú háromszög, benne két kisebb, egyenlő nagyságú, egyenlő oldalú háromszög. A fölső, kisebbik részen, egymás mellett, két egyforma méretű, egyenlő oldalú háromszög. Ennek a 'egy-vonalra-fűzött-háromszögek'-ből álló kép jelentése: ember.
Rajzold le, tedd egymás mellé + mellé a magyar címert, és gondolkodj.. ! (ha van 'miből'... nem 'mivel', hanem 'miből'..! ;) ;-)
Ja!, 'egyébként', a Szent Korona a Szent Szellem, a Szentháromság harmadik személyének jel-képe... ;) ('tudod'!, amelyik fehér galamb képében rászállott Jézus Krisztusra, a bemerítkezése után... ;) ;-)
....
('más' érdekesség...! ;)
Turul* > visszatérő erő. A Tur folyó neve a sumér-szkíta "tur" > visszatérő szóból ered. A Tur folyó 'indulásakor' délkelet felé indul, majd 'lejjebb'/'alant', visszafordul 'felfelé', és az "Öreg-Túr" kb. 50-70 méterre közelítette meg az indulási helyét... (sumér "tur" > visszatérő; "ul" > életerő) ;-)
(elég néha 'egy kis kavicsot' bedobni ebbe a 'tóba', /dátumok!: 1513>1514>...>1521../ és 'az alant megbúvó, belső energiáknak köszönhetően', újra indul a 'cunami'... ;) ;-))
Nézz utána, de főleg nézd meg a videót. Láthatsz benne fotont, meg szolitont :)
A térelmélet azonos a mezőelmélettel, sőt eredetileg is az volt a neve, de van akinek jobban tetszik a mezőelmélet. A kettő ugyanarról az elméletről szót.
A tér geometriájáról a téridő elmélet szól.
Nekem meg jobban fekszik a térelmélet, bár ahogy írtam az a mezőelmélet eredeti neve.
„A mező a fizikai értékek folytonos függvénye, a tér pedig maga a térbeli pontok geometriai halmaza. Nem ugyanaz a kettő dolog!”
A fizikai értékek folytonos függvénye az egydimenziós vonal, vagy kétdimenziós felület (mező)? Ezek a vonalak, vagy felületek (mezők) keresztezhetik egymást a háromdimenziós térben, az egymásmellé rendelt (matematikai) pontok halmazában? Ebben van a különbség?
"Attól, hogy őseredeti, még nem avatja alapból a legjobbá."
Akkor csak neked ismét a magyar wiki szócikkből:
"Térelméletek esetén a tér (téridő) minden pontjában definiálva van skalár (például hőmérséklet), vektor (például nyomás) vagy tenzor (például a feszültségtenzor a rugalmas közegek dinamikájában) jellegű mennyiség és ezek folytonos függvényt (mezőt) alkotnak a térben (téridőben)." (https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9relm%C3%A9let)
Elég baj az, hogy maga a magyar wiki szócikk összevissza használja a két fogalmat, és csak az aláhúzott részben teszi meg a qrvafontos különbségtételt.
A mező a fizikai értékek folytonos függvénye, a tér pedig maga a térbeli pontok geometriai halmaza. Nem ugyanaz a kettő dolog!
"Kifejezetten didaktikai szegényedés lenne a térelmélet és a többi száműzése."
Rossebet.
Éppenhogy egyértelműbbé válna, és így könnyebben megérthetővé az adott koncepció.
A "mezőelmélet" NEM A TÉRREL VAGY TÉRIDŐVEL foglalkozik! Hanem valami térben kiterjedt fizikai dologgal: a fizikai mezővel. A "térelmélet" a neve alapján a térrel, annak geometriai jellemzőivel kell hogy foglalkozzon!
Attól, hogy őseredeti, még nem avatja alapból a legjobbá.
(A magyar Himnusz a létező legjobb a műfajban, de nem úgy, ahogy Erkel elképzelte eredetileg. A használat során átalakult az előadásmódja, "optimalizálódott", és most mondandójával, formájával mindent visz a mezőnyben.)
Kifejezetten didaktikai szegényedés lenne a térelmélet és a többi száműzése.
Mondom: Faraday őseredeti elnevezése a koncepcióra NEM VÉLETLEN. Hogy a magyarok mit szerencsétlenkedtek az fordítással az elmúlt évszázadokban, az semmit se számít.
Le kéne erről a "mágneses tér" meg "elektromos tér" dologról szakadni végre. Azok helyes tudományos neve "mező".
Számos ismeretterjesztő fizikus próbálja erről lenevelni a jónépet.
Mellesleg pedig: "Noha az újabb mezőelmélet (az angol field theory tükörfordítása) elnevezés pontosabb, mégis a régebbi térelmélet kifejezés használata sokkal elterjedtebb." (https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9relm%C3%A9let)
