„Nem lehet E=m X c2 szinten meghatározni vagyis TÖMEG és ENERGIA létezik aztán slusz :)))a fizikusok is dolgoznak az INFORMÁCIÓ-vak és előbb utóbb bekerül a képleteikbe !”
Amennyiben a tömeget az anyagra „ruházzuk”, akkor az energiát, a szellemhez kell társítanunk a dialektika szerint. Az információról meg annyit tudunk, hogy az eredendően az anyagban van, csak ki kell „olvasni” belőle. A képletbe a kiolvasót, az észlelő alanyt kell „betenni”! Ezt azonban embere válogatja.:)
Zombi beton papagáj gáborka igazán tudhatnád hogy az anyagvilágon tulmenően a lelki tartalmak is LÉTEZNEK / szerelem például/ és még a kitalált téves kárákterek is mint a mikulás meg a hófehérke.NEM MATERIÁLIS szinten de léteznek és hatnak motiválnak .
Nem lehet E=m X c2 szinten meghatározni vagyis TÖMEG és ENERGIA létezik aztán slusz :)))a fizikusok is dolgoznak az INFORMÁCIÓ-vak és előbb utóbb bekerül a képleteikbe !
Ez a metafizikai "LÉTEZÉS" a legnagyobb parasztvakítás a világon. Hiszen a kitalált karakterek is léteznek, meg Micimackó, meg Hófehérke, megy Csipkerózsika is. Csak éppen nem VALÓSÁGOSAK, hanem kitaláltak.
Például a nem valóságos és kitalált JahveZsidóSátránIsten és annak avatárja ZombiJéziska "létezése" sokkal több energiába és hűlyítésbe került, mint például a flogizton elmében tartása.
A létezés maga, energiaigényesebb, mint a nem létezés. A nem létezés, azonban nem zárja ki az energia látens meglétét azzal, hogy van. Mivel a (látens) potencia ekkor még nem végez munkát, aminek létezés az eredménye, ez az állapot nem tapasztalható már azért sem, mert nincs hozzá tapasztaló. Ennél fogva, marad a már létezők azon a feltevése, hogy a potencia van, vagy szükségképen lennie kell a létezéshez. Ha nem vitatjuk azt, hogy van, akkor feltétlenül hinnünk is kell a létében. (logikus okból hiszünk a feltevésnek) Ha vitatjuk a potenciaállapot szükségességét bármi oknál fogva, akkor csak az energiának a létezési, munkavégző formája az, ami állandónak, és öröknek tekinthető. (Az energia nem vész el, csak átalakul.) Mivel ez a létező tapasztalók által nem szorul igazolásra, nem igényel hitet se hozzá. (a kételkedés okán jutunk bizonyosságra)
A potenciális lét, és a cselekvő létezés nem zárja ki egymást, ha van egy átalakító aktus, amit lehet teremtésnek, vagy ősrobbanásnak nevezni. Akár a hit, akár a tapasztalás alapján. :)
Ez egy elképzelt és jellemző, de értelmesebb fajta írásbeli vita az internet valamelyik bugyrából. Vannak valóságból átemelt részletei, de nem érdemes keresni és összehasonlítani, mert általam szerkesztésre kerültek. Sőt még ha úgy adódik, tovább is fogom szerkeszteni, pontosítani. Ez amolyan Platón-dialógusok agy Galileo Galilei: Párbeszédek stílusú rávezető - agytorna - irodalmi jelleggel keletkezett.
"Aki ezt beismeri és elfogadja, azt istenhívőnek tekintik, mivel alárendeli magát az istennek. Aki azt gondolja, hogy elviseli a valóságot az álcájával együtt, de minden áron le akarja szedni az álarcát, ateistának minősül."
A valóság az, ami van, tehát való. A létezés az, ami létezik, vagyis cselekvési állapotban van. A nem cselekvés, nem egy esemény, amit tapasztalni lehetne. A cselekvés, azonban tapasztalható esemény, amihez tapasztaló is kell. Ha van tapasztaló, akkor vannak események, amik valósak, de lehetnek azok virtuálisak is. A virtuális látszólagost, nem valódit jelent. Ez pedig azt jelenti számomra, hogy a tapasztaló be van csapva, mivel olyan dolgot tapasztal, ami nem az a valóság, ami van. Mi hozza létre a virtuálist, a látszólagost? A valóság álca mögé bújása, képmutatása? Mi oka lenne rá? Talán az, hogy nem vagyunk képesek elviselni, szembesülni a valósággal? Kimondhatjuk, hogy kevesek vagyunk hozzá, hogy elviseljük a valóságot? Aki ezt beismeri és elfogadja, azt istenhívőnek tekintik, mivel alárendeli magát az istennek. Aki azt gondolja, hogy elviseli a valóságot az álcájával együtt, de minden áron le akarja szedni az álarcát, ateistának minősül. Melyik „embertípus” a nyerő? Az aki tudni szerte, vagy az aki csak hinn?
"Teljesen más felfogást képviselt filozófusok egy másik csoportja: az eleai Parmenidész és Zénón, a püthegoreusok és Platón. Az eleai filozófusok tapasztalataink esetlegességét és bizonytalanságát hangsúlyozván a kétségtelen igazság felkutatását kizárólag a gondolkodásfeladatának tartották. Az egyetlen, örök, változatlan lényeg az érzékek számára elérhetetlen marad. Ahogyan Parmenidész mondja: “... mert ugyanaz a gondolkodás és a létezés”8 . De nem akármiféle gondolkodás, hanem csakis az ellentmondásokat nem tartalmazó gondolkodás szolgálhat a világra, a létezőre vonatkozó biztos tudásunk alapjaként. Nem a tapasztalat, hanem a helyes gondolkodás dönt a létezés – nemlétezés kérdéseiben is: csakis az létezik, ami ellentmondásokat nem tartalmazó fogalmakkal leírható, ellentmondásmentes gondolkodással megérthető."
Ebből adódóan, csak a hívőknek van saját megingathatatlan, megkérődzhetetlen, álláspontjuk, kiindulási alapjuk. Az ateisták még nem jutottak dűlőre vele.:)
Sajnos nem... általános emberi hülyeség és a politika, jog és az asztrofizika és a matematika is tele van vele. Lásd: Gödel tételei egymást is cáfolják
Amennyiben van egy fundamentális kiindulási pont, az lehet a körkörös hivatkozás „végállomása” is. De mivel ilyent csak a hívők produkáltak maguknak, ez a végső/kezdő kiindulási alapjuk. A racionálisan gondolkodók még nem találták meg a saját rajtvonalukat. A folytonos keresgélés állapotába vannak bonyolodva.
Az emberiséget mindig a legígéretesebb narratíva bűvölte el. Ez nincs másként ma sem. :-)
létezik [e v. ë] tárgyatlan ige -em [ë] v. -ek [ë], -el [ë]; -tem, -ett [e, ë]; -zék v. -zen [ë], (ritka, régies) létez
1. (választékos) Létezik valami: valamilyen hatást kifejtő léte van valaminek. A valóság a tudattól függetlenül létezik. A miénken kívül még sok más naprendszer létezik. Míg létez az anyag, Mind-addig áll az én hatalmam is. (Madách Imre) || a. (választékos) Létében megmaradva, lényegében rejlő tevékenységét, feladatát teljesíti, ill. teljesíteni tudja. Állam nem létezik szervezett hatalom nélkül. Nem engedték, hogy az egyesület tovább létezzék. Minden nagyobb irodalomban, ahol léteznek irodalmi akadémikus céhek: így szokott lenni. (Tolnai Lajos) || b. (bizalmas, költői) <Személy> él, életben van. Hát ti is léteztek még? Tenéked hived Voltam, és leszek, míg létezek. (Petőfi Sándor)
2.Valamilyen módon fennáll, van, előfordul.Ez csak az ő fantáziájában létezik. Számára nem léteznek szabályok. Hát létezik még egy ilyen kedves teremtés? A délibáb … csak azért létez neki, hogy kedves felföldjére emlékeztesse. (Arany János) Úr és kocsisa között valami sajátságos viszony létezett. (Jókai Mór) Három … veszedelmes férfiú létezett a városban. (Krúdy Gyula) No hát ilyen ember nem létezik több, … mint ez a Dani bácsi. (Móricz Zsigmond)
3. (bizalmas) (Ez) nem létezik: <ez az állítás> nem áll meg, nem lehet igaz. létezett; létezhető.
Az entitás szó tetszőleges dolog megnevezésére használható, amikor a hangsúlyt magára a létezésére, a tulajdonságaira szeretnéd helyezni, nem pedig arra, hogy pontosan mi az, amire hivatkozol.
Tipikus példa erre egy adatbázis, ahol entitás lehet bármilyen létező vagy kitalált dolog (ember, könyv, autó stb.), ami egy önálló elemként szerepel az adatbázisban, és különböző tulajdonságokat lehet hozzárendelni (például a színét). Ha nem tudjuk, hogy az adatbázisban pontosan mik szerepelnek, az entitás kifejezést akkor is használhatjuk rá.
Gyakran jelölnek állítólagosan természetfeletti dolgokat is az entitás szóval. Ha például valaki azt mondja, hogy "megjelent egy gonosz entitás", akkor arra utal, hogy a megjelent dolog pontos mibenlétét (például hogy szellem-e, vagy csak valamilyen optikai csalódás) nem ismeri, de úgy gondolja, hogy a tulajdonságainak egy részével tisztában van, például azzal, hogy gonosz.
