Németországban tényleg más volt a helyzet. Például az I. világháborúba csak úgy tudott Németország belépni, hogy a parlament megszavazta a hadi költségvetést.
A cár 1900-as évek elején abszolút uralkodó volt, az 1905-ös forradalom idején ugyan rövid ideig csökkent a cár hatalma (Duma megalakulás, általános választójoj és a szabadságjogok garantálása), de aztán újra visszaszerezte. A világháború alatt még azt a baromságot is elkövette, hogy magát nevezte ki a hadsereg főparancsnokának. Így aztán az összes katonai kudarc felelőse is automatikusan ő lett. Az 1917-es februári forradalom idején viszont lemondott, és egyből elvesztette a teljes hatalmát.
Okay, akkor -most van ma idöm elöször- akkor megnezem hogy a vagy mar negyszer konkretan megadott keresemre irtal-e mar valamit az Ormos könyvtartalomrol a 2. Vh. topikban.
Üdv.
Akkor, 5ödszörre írom le, h én nem hivatkoztam Ormosra, hanem Berkut idézte be azzal, h tanuljak belőle. Erre Te rátromfoltál, h én persze nem olvastam
Ezek után írtam, h itt van a könyv előttem, és ha nem hiszed, akkor idézek belőle bármely oldalról is. Erre eltűntél.
Az orosz car meg a lemondasa elött is a birodalmat szo szerint a tulajdonanak tekintette, benne az emebereket is.
Egyáltalán nem :
pont az a gond, h a cár a 20sz. elejére elvesztette a hatalmát, így se a vh-út, se a bolsevik puccsot nem tudta +akadályozni. Igaz, a cárt a tábornokok mondatták le.
Az orosz car meg a lemondasa elött is a birodalmat szo szerint a tulajdonanak tekintette, benne az emebereket is.
Az egyszerü nep ami a lakossag jo 95%-t tette ki, nagyon de nagyon szegeny volt. Meg 1914-ben is lehetseges volt nöket megkorbacsolni, a lakosk nagyresze jogtalan volt.
A jobbagysag megszüntetese kesön törtent, es akkor is ugy hogy a parasztogk egy adossag csabdaban ültek, a parasztoknak kellett katonanak lenni, nagyon hosszu ideig, mag nemvolt aki a földet müvelje a haboru miatt, birodalom szerte a gyerekek dolgoztak a banykban, a földeken.
A szaporodnak, mint a partizánok a háború után
Ja, kellett -mint minden rendszervaltozas utan- egy legendat kesziteni, ami a tarsadalmat összefogja.
Ilyen Magyarorszagon is volt a fordulat utan, ahogy en latom itt mindenki -az egy berkutot kiveve, aki nyiltan irja hogy munkasör volt- a Kadar rendszer ellenzeke volt a magyar kommunizmus alatt,
Oroszorszagban a polgarhaboru alatt, akik a bolsevikok oldalan voltak, azok öszinten hittek egy majd eljövö jobb sorsban a reszükre, es ha a Teli Palotat nem is ostromoltak meg, de vegigharcoltak -intervencioval
megspekelve meg- a polgarhaborut.
Es nem, nem akartak a cari rendszert vissza.
Mi jot adott a bitodalom területen elö lakosoknak evszazadokon keresztül egy abszolut monarchia feje, a car? Semmit. Valojaban rabszolgak voltak az emberek többsege.
Ja, lehet itt nyugodtan nevetgelni > ":)))" de milyen sorsa volt az egyszerü -többseget ado nepnek ott? A car alatt?
Emberhez melto eletük volt a XX. szazad elejen? Nemigen.
Hova mehetett egy egyszerü paraszt onnan? Sehova. Meg a költözködes napja is ha masik uradalomra kellett menni, - meg volt szabva.
Megvalaszthatta a sorsat ez a nep? Abbol egy egyszerü individuum? Nem.
Hogy lehetett egy nepet, a tulajdont ennyire nem becsülnie a carnak? Ennyire ertektelennek tekinteni, hogy csak a veres, a büntetes jart nekik? Es a nepet alkoto szemelyek elete egy fabatkat sem ert a carnak.
Minden bashing mellett ez a nep mar megsem egy allat volt, hogy ugy kezeljek öket, mint ahogy az orosz carok ezt evszazadokon keresztül tettek.
A car franciaul levelezgetett, a cari udvarban angolul bszeltek, es a nep meg analfabeta volt.
A Téli Palota ostromának a legtöbb áldozatának halálát fulladás okozta. Ugyanis a győztes forradalmárok feltörték a cári borpincét, és meglékelték a hordókat. A pincében térdig állt a bor, és a tökrészeg forradalmárok közül sokan belefulladtak.
Garibaldi ironikus megjegyzése, amelyet 1870-ben, Róma visszafoglalása után tartott díszszemlén mondott
Végig nézve a magukat marsalaiaknak kinevező ezredek sorain, emlékeznie kellett önkénteseinek, a "marsalai ezernek" 1860. május 11-i szicíliai partraszállására.
Ekkor sóhajtotta: "Milyen kevesen voltunk, és milyen sokan maradtunk".
A szaporodnak, mint a partizánok a háború után - jelenséget mi magyarok is jól ismerjük, az eredete azonban nem a második világháború utáni, hanem jóval korábbi, a Téli Palota "ostromához" (ami természetesen nem volt ostrom). Ugyanis a 30-as években a még életben és szabadon lévő párttagok körében felmérést végeztek mintegy 46.000-ren állították, hogy fegyveresen harcoltak a Téli Palotánál :)))
Hahner Péter: 100 történelmi tévhit /81. Péterváron a felkelők rohammal vették be a Téli Palotát - című tévhittel kapcsolatban.
4. szer írom le, neked és Istvánnak, is, h bármikor idézek Ormos Mária könyvének bármely oldaláról.
Okay, akkor -most van ma idöm elöször- akkor megnezem hogy a vagy mar negyszer konkretan megadott keresemre irtal-e mar valamit az Ormos könyvtartalomrol a 2. Vh. topikban.
Teleki is, Horthy is velejéig antiszemiták voltak. Persze abból, hogy valaki antiszemita, még nem következik, hogy minden zsidó csecsemőt halomra akar gyilkolni.
Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága előtt Horthy Miklóshoz írt búcsúlevele
1941. április 3.
Főméltóságú Úr!
Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden (*) alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.
A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.
Nem tartottalak vissza.
Bűnös vagyok.
Teleki Pál
1941. ápr. 3.
(*) A mohácsi csata 400. évfordulója alkalmából, 1926. augusztus 29-én mondott Horthy-beszédre utal, amelyben a Kormányzó a szerb-magyar harcok emlékeit idézve a két ország érdekközösségét hangsúlyozta. A mohácsi beszédnek Jugoszláviával szemben hangoztatott békülékeny kitételei a kisantant megbontását célozták. A magyar kormány felkínálkozása Jugoszláviában nem talált kedvező fogadtatásra.
Gondolj csak bele a Milosevics-érába, ugyan ki akart volna a brutális szerb uralom alatt maradni, pedig az évtizedekkel később volt, amit persze ismét az oroszok támogattak.....
" A háború után, 1946-ban a népbíróság 10 évi fegyházra ítélte, népellenes (így ) és hivatali hatalommal való visszaélés bűntettének elkövetése miatt, de a háborús bűntettek vádja alól felmentette.
Másodfokon bűnösnek találták háborús bűntettelkövetésében is, az ítéletet életfogytiglanra változtatták.
Háborús bűntettként értékelték a vezérkari főnök bírósága felállításában vitt szerepét, a délvidéki vérengzéssel kapcsolatos magatartását,
a Keitellel folytatott tárgyalást, a 2. magyar hadsereg tragédiáját, az 1944. március 19-i német megszállást s a munkaszolgálatosok sérelmére elkövetett oroszországi cselekményeket. Ezután, szovjet nyomásra és vélhetően Rákosi személyes intézkedése nyomán -
az újvidéki bűnösökkel, Feketehalmy-Czeydnerrel, Grassyval és Zöldivel együtt - kiadták a jugoszláv hatóságoknak. Fogsága alatt megkínozták, majd Újvidéken kivégezték.
Ami azt illeti tényleg etnikai polgárháború is volt Jugoszláviában, Tito partizánjai tömeggyilkos mészárosok voltak, német, magyar, horvát, albán civilek százezreit gyilkolták le bestiális módon.
S.: de berkut14 user Teged ...hm... megesz Bela Ur, hidd el nekem, mert berkut14 user amilyen szakkönyveket ajanl azt bizony mind olvasta,
Ne verd mással a csalánt..........
ellenteteben Veled aki emleget itt csak könyveket, aztan konkret tartalomnal meg terel, nem is elöször, nem csak itt hanem mar magam lattam mas topikban vagy 2-3 alkalommal is Töled hasonlót.
4. szer írom le, neked és Istvánnak, is, h bármikor idézek Ormos Mária könyvének bármely oldaláról.
És, igen fenntartom, h az olasz g. történetét nem sikerült kibogoznia.
