Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről.
Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
„Számolás nélkül egyszerűen nem volna mit összevetni az észlelt hullámokkal.” Ezt senki nem vitatja. Ami a szóbeli utasításokat jelenti, az a nagy többség számára nélkülözhetetlen. Vedd már észre, hogy nem akarok a Te csoportodba tartozni! Maradok a kíváncsi laikusoknál. Ha annyira irritál egy beszólásom, ne vedd figyelembe.
Abba a tévedésbe szaladtál most bele, hogy a fekete lyukaknak van térbeli középpontja. Nincs. Már az eseményhorizont végtelen vöröseltolódásánál gyanakodni illik, hogy a szingularitás az jövőbeli.
És a Hawking-sugárzás? Az már egy másik elmélet (lesz): lehet, hogy a jövőben sincs szingularitás.
A téridő az események valóságosan létező elrendeződése.
Óriási. Tehát a téridő az események halmaza. Csak tudod az események nem léteznek hanem megtörténnek. És mivel a kettő között nem érzékeled a különbséget emiatt képes vagy kontroll nélkül hülyeségeket terjeszteni. A anyag nem megtörténik hanem létezik, mozog, van.
Az események nem léteznek, nem mozognak, nem büdösek, nem nehezek, nem magasak, nem sugároznak, nem ütköznek, nem vannak.
Tehát ostobaságot akarsz lenyomni a torkunkon, mert sem tér, sem pedig téridő a szervetlen természetben nem létezik. Csak a fejedben. De ott bőven.
887: Ha a kérdés a nehézségi gyorsulásra vonatkozna, ott 0-nak tippelném.
A gyorsulást mi okozza? Ha ott a középpontban a gyorsulás nulla (pontosabban a nullához közelít) akkor mi okozza a középpontban a végtelen sűrűséget vagy a végtelen nyomást - ami természetesen mindkettő szimpla hülyeség.
A relelm oda a végtelenbe hajló tér és/vagy téridő görbületet vízionál amellyel a gravitációt szándékozik modellezni és ez a nemlétező eseménygörbület okozza a nemlétező szingularitást.
És mivel a nehézségi gyorsulást nullának véled a középpontban (helyesen), így nemcsak a középpontban mond csődöt a relativitáselmélet hanem már a középpont megközelítésének környezetében is és így
az elkövetett hiba a középpont megközelítésével a végtelenbe nő.
Mert a kijelentéseddel annyit állítasz, hogy a középpont felé közelítve a térgörbület vagy miarosseb nem a végtelenbe tart hanem pont ellenkezőleg, nullához közelít.
„A LIGO projekt numerikus megoldáskönyvtáraiban nagyon sokféle szituációt kiszámoltak, de én nem tudom, hogyan lehet ezekhez hozzáférni, és abban se vagyok biztos, hogy ha beleláthatnánk, akkor értenénk, hogy mit látunk.”
Erre mondta valaki, hogy a matematika fetisizálva van, a felkent papjai számára. A kívül állóknak csak az ámulat marad.
Te honnan tudod, hogyan deformálódnak az eseményhorizontok ütközés közben?
Puszta ránézésből, mindenféle számolás nélkül?
Már egyetlen forgó fekete lyuk térideje is bonyolultabb, mint a szimpla Schwarzschild megoldás. Egy ilyen statikus Kerr téridőben van pl. ergo-szféra, amiben mindenféle csalafintaságok tudnak történni. Én nem vállalkoznék arra, hogy két forgó és egymás körül is instacionáriusan keringőző, végül egymásba olvadó fekete lyuk eseményhorizontjainak, ergo-szféráinak, s ki tudja még miféle szféráinak alakulásáról mondjak bármit is. Amelyeken kívül ráadásul még csak nem is üres vákuum taláható, amit a szimpla fekete lyuk megoldásoknál feltételezünk, hanem ott örvénylenek az egyre jobban eltorzuló és egymásba olvadó akkréciós korongjaik is. Még egyetlen csillag gravitációs kollapszusának lefolyását se sikerült matematikai precizitással végigkövetni. Csak a végeredményre van megoldása az Einstein egyenletnek, az összeomlásról magáról ma is alig tudunk többet, mint hogy az anyag bezuhanását semmi se korlátozza, de ezt már Oppenheimer és Snider levezette.
Szóval te mindenféle számolás nélkül akarsz itt valami okosat mondani. Úgy, hogy még az egyenlet matematikai és fizikai természetét se ismered igazából. Olyan vagy mint a hályogkovácsok, akik magabiztosan vagdosnak, de fogalmuk sincs a dolog mélységeiről és kockázatairól. Bekurjantod, hogy a "kinetikus energia" sugárzódott ki, meg hogy te már kapiskálod, mi az a pszeudo-tenzor. De amit mondasz, az még annál is naivabbnak mutat, mintha semmit se szóltál volna.
A LIGO projekt numerikus megoldáskönyvtáraiban nagyon sokféle szituációt kiszámoltak, de én nem tudom, hogyan lehet ezekhez hozzáférni, és abban se vagyok biztos, hogy ha beleláthatnánk, akkor értenénk, hogy mit látunk.
„Még ha nagyon érdekel is téged ez a dolog, be kell látnod, hogy a saját korlátaidat képtelen leszel átugrani.
Nem hogy királyi út nem vezet hozzá, de a műkedvelői út is nagyon fáradságos. Még a fizika számos területének egyetemi szintű elsajátítása után is.”
Ezt már régen beláttam, viszont a kíváncsiságom nem hagyott alább.
„Csak azt kérném, ne dobálózz folyton olyan kifejezésekkel, amelyek jelentését nem ismered!”
Megpróbáltam a saját szavaimmal, de azt nem értelmezik még úgy sem. Ha netán provokációnak veszi valaki, és válaszával elküld a fáradtságos útra, azzal már nem sokra megyek az én koromban.
Azért mindig tanulok egy keveset a fórumozásból, a jó szándékúak révén. :)
Ugyaneszt elmondhatnám az egyetemi oktatásról is. Minden balfasz behozza a saját balfasz tantárgyát. És olyan komolyan veszi, mintha a világ közepe lenne. Beértem volna azzal, hogy a saját szakmámra képeznek ki rendesen, de a mindenféle látőkörtágító töltelék tantárgyak voltak túlsúlyban. Viszont az egyetem az offolást hivatalosan és nagyban művelte. Hát csak ne nagyon panaszkodj.
A téridő az események valóságosan létező elrendeződése.
A törvényeit a 4 dimenziós Riemann geometria írja le.
Ahol jelentéktelenek a görbületei, ott a sokkal egyszerűbb 4 dimenziós Minkowski geometria is jó közelítést ad.
Ha az események sebességei is kicsik, akkor a téridő különválasztható térre és időre.
Ez esetben a tér törvényeit jól leírja a 3 dimenziós Euklideszi geometria is, az idő törvényeit pedig egy külön 1 dimenziós Euklideszi geometria.
Az elektromágneses mező az elektromos és a mágneses jelenségek valóságosan létező rendszere.
A mező tulajdonságai a téridő minden pontjában egy-egy másodrendű 4 dimenziós tenzorban adhatók meg.
Ennek törvényeit a Maxwell egyenletek írják le.
Az elektromágneses mező négyestenzora és minden négyesvektora ugyanúgy invariáns a Minkowski geometria koordinátatranszformációira (a Lorentz transzformációkra), mint a téridő négyesvektora. Tehát ezek geometriai szerkezete izomorf a görbületlen téridő geometriai szerkezetével.
Külön gravitációs mező viszont nem létezik. A gravitációs jelenségeket a görbült téridő Riemann geometriája írja le. Ami nem statikus, hanem dinamikusan függ az egyes pontjaiban található energiáktól.
Még ha nagyon érdekel is téged ez a dolog, be kell látnod, hogy a saját korlátaidat képtelen leszel átugrani.
Nem hogy királyi út nem vezet hozzá, de a műkedvelői út is nagyon fáradságos. Még a fizika számos területének egyetemi szintű elsajátítása után is.
Csak azt kérném, ne dobálózz folyton olyan kifejezésekkel, amelyek jelentését nem ismered!
„A rádió a televízió a mobiltelefon pedig ugyanúgy nem működne a téridő nélkül, mint az elektromágneses mező nélkül.”
Akkor most valóságos létező a téridő, vagy csak egy fiktív matek segédeszköz? Ha valós létező, akkor miben különbözik az elektromágneses és gravitációs mezőktől?
Ha értenél a dologhoz, akkor tudnád, hogy nem csak a térbeli viszonyok és távolság függ a megfigyelő rendszerétől, hanem az elektromos E és a mágneses B mező is.
A hármasvektorok komponensei és hosszai mind függenek.
Csak a négyesvektori és a négyestenzori mennyiségek rendszerfüggetlenek. Például a téridő négyesvektorai, vagy az elektromágneses mező négyestenzorai.
A rádió a televízió a mobiltelefon pedig ugyanúgy nem működne a téridő nélkül, mint az elektromágneses mező nélkül.
Csak. A tér egy koordináta rendszer, egy idea, egy hasznos mankó, egy matematikai construct. Nem létezik.
A construct agya nem tud mit kezdeni közvetlenül a valósággal ezért amikor nekimegy a falnak akkor csak néz mint borjú az új kapura: hogy lehet ez amikor ez csak egy leképezés??
Az elektromágneses mező betölti a teret, úgymint a fizikai valóság, mivel a rádió, televízió, mobiltelefon nem (lenne) működne nélküle. A tér, mint két fizikai objektum közötti távolság, meg rendszerfüggő, még össze is nyomható, de csak a számolás érdekében?
