az alábbi problémával fordulok Hozzátok, hátha tud vki segíteni.
2015 ősszel használt lakás váráslása céljából igénybe vettük az akkori CSOK-ot: 1 meglévő gyermekre 500 000 Ft-ot, és egy vállalt gyermekre 300 000 Ft-ot.
2016.01.01-től lépett életbe a 10 + 10 M Ft-os támogatás. Ennek hatására úgy döntöttünk, hogy szeretnénk e támogatás segítségével építkezni és még egy gyermeket vállalni, összesen 3 gyermeket.
Többször egyeztettünk a bankkal, hogy valóban megfelelünk, alkalmasak vagyunk a CSOK 10+10-re.
2016.májusában el is adtuk a megvett ingatlanunkat (azóta albérletben lakunk) és vettünk egy telket, melyre elkezdtünk építkezni. 2016.05.18-án vissza is fizettük a MÁK letéti számlájára a 800 e Ft-ot, amit a használatbavételi engedély után kapnánk vissza.
Nyáron terhes is lettem, növekszik a "vállalt" gyermekünk is.
Ma tájékoztatott a bank, hogy bár minden szempontból alkalmasak vagyunk, de mégsem kaphatjuk meg a CSOK-ot, mert "teljesítenünk kell" az előző CSOK-ban vállalt gyermeket, aki a pocakomban nő, de még nem született meg.
Kérdésem az lenne, hogy létezik-e olyan méltányossági kérelem, amely arra való tekintettel, hogy mindkét támogatás célja a gyermek születése és ugyanarra a gyermekre vonatkozik megengedné, hogy a tavasszal születendő gyermekünket az új CSOK felvételekor már meglévő gyermeknek vegyék figyelembe? Ami kiváltaná azt az igazolást, amit a mostani bank kér a régi banktól, miszerint "teljesítettük" a vállalt gyermeket. Ezt az igazolást az anyakönyvi kivonat + lakcím kártya bemutatásával adja ki a bank, amit csak tavasszal tudunk produkálni.
A kérelem oka:
Áll az építkezés, most lenne szükségünk a támogatásra. Minden pénzünket beleraktuk.
Albérletben lakunk.
A vállalt gyermekre 300 000 Ft-ot kaptunk és befizettünk a MÁK letéti számlájára, kvázi, visszafizettük, hogy cserébe 10 + 10 M Ft-os támogatást kapjunk, (tavaly ősszel jóhiszeműen felvettük ezt a támogatást még nem volt tudomásunk a jelenlegiről cserébe, hogy hozzájussunk a 10 + 10 M Ft-os támogatáshoz)
A szóban forgó gyermek tavasszal érkezik a családba.Minden rendben az orvosi papírok szerint. Meglévő gyermeknek fog számítani.
Minden más szempontból alkalmasak vagyunk a 10+10-re.
Nem vagyok biztos benne, hogy ez a támogatás megvár minket tavaszig.
Úgy gondolom, hogy a törvény megalkotójának célja nem az, hogy kizárja azokat a fiatal házaspárokat, akik szeretnének több gyermeket is vállalni, de mivel nem sikerült azonnal a törvénymódosítás után úgy összehozni, hogy meg is szülessen, kizárja vagy több hónapos/éves várakozásra kényszerítse.
1. Mindkét igénylőnek kell tulajdoni hányad a támogatott ingatlanban, de együtt kell teljesíteni az 50%-ot. Vagyis lehet akár 1% is az egyik igénylő tulajdoni hányada.
19. §(1) A családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.
2. A haszonélvezet azért gond, mert a bentlakási kötelezettség teljesítése (és a lakhatási céltól eltérő hasznosítási cél tilalma) feltételezi az ingatlannal való rendelkezés jogát, amit más személy haszonélvezete korlátoz.
14. § (3) A családi otthonteremtési kedvezmény akkor igényelhető, ha az igénylő a támogatási szerződésben
j) vállalja, hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításától, bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig - a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig - a lakásban életvitelszerűen lakik;
36. § (1) Ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintett
b) lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál, akire tekintettel a támogatást igénybe vette,
c) lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak, vagy
d) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják,
a támogatott személy - a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének felfüggesztése és a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - köteles a családi otthonteremtési kedvezmény folyósított összegét a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten visszafizetni.
A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának a hitelintézet belső szabályzata szerinti várható időtartamáról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.
A hitelintézet felelőssége, hogy megvizsgálja a jogosultsági feltételek fennállását, mert az állam nevében jár el. Nincs olyan rendelkezés, ami tiltaná, hogy olyan dokumentumokat is kérjen pluszban, ami nincs a jogszabályban, ugyanakkor véleményem szerint csak indokolt esetben kerülhet erre sor. Ha szopatás jelleget öltene a dolog, akkor elvileg a felügyeleti szervhez lehet fordulni, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez, ami szintén az MNB keretein belül működik. Van belső banki panaszkezelési szerv és eljárás is, ott is lehet próbálkozni.
Kedves For-dzsi, a kérdésem az lenne, hogy ha még a bírálati idő lejárata előtt beadom amit kérnek ( eddig 4x ), akkor mért jön újabb 30 nap onnantól kezdve? Most éppen aláírólapokat kértek be, gépészét és villanyosét. Ezek a naplóban vannak, a hatóság elfogadta. A benyújtáskor nem hiányolta a bank? Több, mint 2 hónap elteltével jut eszükbe? Azonnal benyújtottam amit kértek és emailban megkérdeztem, hogy akkor most ismét újraindul-e a 30 napos bírálati idő, de nem válaszol a bank. Ennek 1 hete :-( Nincs szabályozás erre? Jogos, hogy olyanokat kérjenek plusszban ami nem előírás és feltétele az igénylésnek? Köszönöm a választ.
Kaptál befogadó nyilatkozatot? Ha igen, akkor nincs gond, a kérelmedet - ebben a vonatkozásban - a benyújtáskor hatályos szabályok szerint kell elbírálni, ha átcsúszna a bírálat/szerződéskötés 2017-re.
Miért ne lehetne visszaigényelni az áfát januárban?? 2019 december az áfavisszaigénylés határideje!
a telek áfát elméletileg bármeddig igényelheted nincs időponthoz kötve! Bár az OTP 120napot mondott a vásárlástól számítva, de elméletileg nem jól értelmezték , van NGM állásfoglalás.
Sziasztok, Azt szeretném megtudni pontosan, hogy telekvásárlás áfa visszaigénylésére mi a határidő. Augusztusban került a tulajdonunkba, azt építkezést elkezdtük, az önerő elfogyott. Szeptember elején lett beadva a kérelmünk a bankhoz 10+10+áfára.Még nincs döntés.Többször kértek be plusz dokumentumokat azon felül, hogy mindent ami elő van írva rendben beadtunk és ezáltal az ügyintézési határidő újraindul. Legutóbb arra vonatkozóan kértek be iratot ( nagyon régi dokumentumot kellett beszerezni ), hogy anno mennyi szocpolt vettünk fel.Én úgy tudom, hogy a korábban felvett szocpol igazolására nincs törvényi előírás a dokumentumra vonatkozóan csak nyilatkozatot kell tenni.Ehhez van-e joga a banknak és megteheti-ezt, hogy többször újraindítja az bírálati határidőt?Ha ebben az évben nem lesz pozitív bírálat és szerződéskötés , akkor a telek áfája és az eddig elköltött összeg áfája anyagra és munkadíjra már nem lesz elszámolható és visszaigényelhető?Köszönöm a választ.
Az új építésű ingatlanok esetén a 3 gyerekeseknek járó "3%-os", max 10M Ft támogatott hitelnél olyan problémába ütköztem, hogy a bankok nem engedik a közeli hozzátartozóknak - mint nem támogatott személyeknek- , a jövedelmet emelő adóstárs szerepet a hitelügyletben. Arra hivatkoznak a bankok, hogy az ide vonatkozó kormányrendelet ennél a hitelterméknél erről nem rendelkezik. Az Otthonteremtő kamattámogatott hitelnél ez megengedett, épp ezért nem logikus, nem lehet kormányzati cél, hogy pont a 3 gyerekesek ne élhessenek azzal a lehetőséggel, hogy szükség esetén adóstársat vonjanak be a közeli hozzátartozói körből. Sok esetben a 3 gyerekes családoknál az egyik szülő otthon van a gyerekekkel, épp ezért nagy segítség lenne, ha be lehetne vonni adóstársat. Végiggondolva a helyzetet, arra jutottam, hogy a bankok részéről biztosan nem lesz beadva erre módosítási javaslat, mivel nekik az az üzleti érdekük, hogy a hiteligénylők a jóval drágább OTK-s, vagy piaci kamatozású hiteleket vegyék fel, pedig nagyon fontos lenne tisztázni, hogy ez csak egy tévedés, mint pl az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetén a CSOK-osok kizárása, majd a rendelet javítása, vagy "szándékos károkozás"???
Ez nem egy szigorítás, hanem lehetőség. Korábban a bankok csak a hátralévő munkákra adtak CSOK-ot és adóvisszatérítési támogatást. Akinek az építkezése a kérelem benyújtásakor előrehaladott készültségben volt, konkrétan kevesebb támogatást kapott, vagy egyáltalán nem kapott. A szeptemberi módosítással bekerült ez az új szabály, év végéig, aki benyújtja a kérelmét, függetlenül attól, hogy milyen készültség fokban van, ha számlával igazolni tudja az építési költségeket, jogosult a teljes támogatási összegre. 2007. január 1-jétől visszaáll az eredeti, bankok által korábban alkalmazott gyakorlat.
Egy kis módosításra lettem figyelmes az OTP ÁFA visszatérítéses termékismertetőjében. Az értelmezésem szerint azokat érintheti hátrányosan akik elkezdtek idén építkezni és jövőre terveznének ÁFA visszatérítéses szerződést kötni az OTP-nél. Íme a valamikor bekerült új szigorítás:
"2016. december 31-ig benyújtásra kerülő kérelem esetén a benyújtásakor már megfizettet bekerülési költségre is, 2017. január 1- től benyújtásra kerülő kérelem esetén csak az épület készültségi fokának megfelelő, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető. "
Szerintem mehetsz a használati megosztás irányába, de módosítani kell a támogatási szerződést.
83. § (1) E rendeletnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 273/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.)
b) 4. §-ával megállapított 20. § (2) bekezdésében és 10. § (2) bekezdésével megállapított 43. § (1) bekezdés v) pontjában foglaltakat a 2016. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmekre a lakáscél megvalósulását követően is alkalmazni kell azzal, hogy a hitelintézet által a Módr1. hatálybalépését megelőzően a több lakásból álló, osztatlan közös tulajdonra hivatkozással elutasított kérelem esetén az igénylő a 36. § (3) bekezdése szerinti díjak felszámítása nélkül, a hitelintézethez intézett nyilatkozat benyújtásával kérheti kérelmének ismételt elbírálását.
Ha elutasított kérelmekre visszamenőlegesen vonatkozik a kedvező szabály, akkor az elfogadott kérelmeket is lehet módosítani szerintem a jogszabályi rendelkezések változására tekintettel.
Új házat építünk, ikerház lesz, használati megállapodással indultunk.
Mivel a bank ragaszkodott a társasház alapításhoz, készült előzetes társasház alapító okirat, beadtuk a földhivatalba, széljegyre bejegyezték.
Ez alapján elbírálták a CSOK + ÁFA igényünket, szeptember elején leszerződtünk. HURRÁ!
(Majd kijött a kormányrendelet módosítás, ami alapján elvileg most már elfogadható a használati megállapodás is.)
A Földhivatalnál letelt a 30 nap ügyintézési határidő, majd megkaptuk a levelet, hogy elutasították az előzetes társasház alapítási kérelmünket (formai okokra hivatkozva). A hibák persze orvosolhatóak, de a kérdésem az lenne, hogy kell-e nekem ebbe a társasházasdiba az eddigi költségeken túl még több pénzt beleölnöm és futni a köröket? Vagy kérhetem, hogy hagyjuk a fenébe, most már úgyis elég a használati megállapodás?
Válást követően, ha a bírósági ítéletből nem derül ki egyértelműen kinél helyzte el a gyermeket a bíróság, vagy kétség merül fel, hogy melyik szülővel él egy háztartásban gyerek, akkor az a válasz, hogy ahova a gyerek lakcímkártyája szól. Most már nem szokott ezzel gond lenni...
Szajnálom h nálatok sem találtak erre megoldást, segitenél nekem abban h a mininisztériumban ( gondolom Nemzetgazdasági) kihez fordultatok? Hivtam őket de több hetet mondtak mint válasz idő...
Sziasztok, esetleg van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalat?
CSOK:egyedülállóként minden feltételnek megfelelek, minden papir megvan, építési engedély, telek stb, előzetesen elfogadta az OTP, most nem akarja megadni a CSOKOT:
válás után a gyerekek az én azaz anya lakcimére vannak bejelentve, de közös felügyelettel és heti váltásban (papiron). Az OTP szerint:
"
16/2016-os Kormányrendelet:
10. § A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő
a) egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző gyermeket vagy gyermekeket,
Mivel nem vele él folyamatosan, ezért nem igaz rá, hogy közös háztartásban élnek. "
Akkor senkivel nem élnek a gyerekeim egy háztartásban??? Van közjegyzői dokumentum is amiben az apa lemond a csokrol h nem kivánja felvenni, a gyerekek az én cimemen stb. Valami ötlet erre?
Mi hasonlót csináltunk, csak nem volt összevonva, tehát volt egy bontási engedély, majd annak végeztével kellett rá változási vázrajz, így lett belőle üres telek.
Ezután lett rá megkérve az építési engedély, aztán már építkezés közben jött be a CSOK, amit megkaptunk rá.
Meg kell kérdezni bankban, hogy összevonva is megy-e. Nálunk csak azért volt külön, mert amikor a bontást csináltuk, még nem voltak kész tervek. Összevonva gondolom olcsóbb.
sajnos tényleg nem gondolhattak iléyen szituációra, ezért a minisztériumhoz fordultunk. Elutasították másodfokon is, így fellebbezésnek sincs helye. Árvasági kedvezmény meg csak a normál árvasági segély.
Sziasztok, remélem csak én parázok rá, de van valakinek már tapasztalata az alábbiakkal?
Vettünk feleségemmel 50-50% tulajdonrésszel egy telket amin van egy 75m2 bontandó ház.
Ettől még új építésként ha el van már bontva a ház, kérhetünk CSOK-ot, két gyerek után, ugye?
Illetve össze lehet-e vonni a dolgokat, tehát egy tervezőt bíznánk meg a bontási terv, és építész tervvel, illetve valószínűleg úgy lenne a legegyszerűbb, hogy egy kivitelező csinálná a bontást, és az építést is, így jobban állnánk önerő ügyileg is, ha nincs külön a bontás a projecten kívül. Járható ez az út így, nem kavar bele a CSOK-ba?
Plusz van egy lejáró Erstés lakáskassza, ezt mindentől függetlenül elkezdhetjük költeni pl. a tervezőre, illetve a bontásra? Valahogy ennek is az önerőbe kéne kerülni. (gondolom a tervezési díj kiesik, azt projecten kívül kell venni)
Sajnos a rendelet szerint tényleg csak igénylőknek (házaspár, élettársak) lehet benne tulajdonuk, sajnos a rendeletet írok nem gondoltak egy ilyen szituációra. Valamilyen árvasági jellegű támogatáshoz nem lehet folyamodni?
Létezik az hogy ha egy kétgyermekes (10, 16 évesek) családban meghal az apa, akkor már a csonka család nem jogosult a csokra???? (nem volt házasság, 21 év élettársi kapcsolat)
Elutasították a kérelmet, mondván a meglévő építkezésben lévő lakhatatlan ház egy része a gyermekek öröksége, így a család nem jogosult a családi és otthonteremtési kedvezményre.
így az építkezés leállt, határidő előtt nem lesz lakható, így az új engedélyeztetés (tervezés, építési....) ellehetetleníti a család jelenleg is kilátástalan helyzetét.
Szeretnénk mindent megtenni, hogy a gyerekek az apai veszteségen túl minél kevesebbet veszítsenek.
Tud valaki esetleg tanácsot adni? vagy legalább elmagyarázni hogy miért kizáró ok a gyerekek tulajdonrésze?
Nem fog menni. Minden egyes lépés, dokumentumok összegyűjtése, beadás, értékbecslés, döntés, szerződés, folyósítás, hetekig-hónapokig elhúzodó sz@r folyamat.
