Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2014.06.03 0 0 76

Kérdek én is, mert nem fáj a kezem irni:

 

Felveszek három ortogonális tengelyt, beosztom mindhármat pozitiv az egész számok szerint.

 

Akkor a test a pozitiv egész számok halmaza? 

És van három bázisvektorom, ami az 1 hosszuságú szakasz mindhárom tengelyen?

(1,o,o), (o,1,o), (o,o1). 

 

Akkor lináris vektorteret kapok, mert értelmezett az összedás meg a skalárral való szorzás? 

 

A vektortér dimenziója három?

 

 

Ha ugyanat megcsinálom, de a tengelyekre a pozitiv valós számokat osztom fel, akkor a dimenziója a vektortérnek végtelen lesz?

Creativus Creative Commons License 2014.06.03 0 0 75

Valójában minden esetben amikor a fizikusok a matematikából átvesznek egy fogalmat igaz az, hogy létezik egy F_akármi és egy M_akármi is.

 

A matematikusok és fizikusok viszonyáról érzékletesen és tanulságosan ír Stalinslaw Lem (scifi író) a "Summa Technologiae" c. művének (nem scifi, alapmű, beszerezhetetlen) egyik fejezetében.

 

Erről egy kis összefoglaót ad az alábbi oldal:

 

http://jovokutatas.blogspot.hu/2012/07/ami-az-orult-szabo-matematikaja-utan.html

 

Előzmény: ZorróAszter (67)
NevemTeve Creative Commons License 2014.06.03 0 0 74

Ez okés, ha abból indulunk ki, hogy van egy adott vektortér, éa akkor beszélhetünk vektorokról, skalárokról, nullvektorrol, lineáris kombinációról, bázisról, dimenzióról, esetleg van norma, metrika, skalárszorzat, vektorszorzat, etc...

 

A topiknyitó olvtárs nem így nézi, szerinte a 'vektorok' fogalma az az R1 unio R2 unio R3 ... halmazt jelenti; és a kérdése az, hogy miért hagyjuk ki ebből a körből az R-t, ami pedig izomorf R1-gyel

Előzmény: mma (66)
Yorg365 Creative Commons License 2014.06.03 0 0 73

Itt páran abban próbálunk segíteni neked, hogy megértsd. De ahhoz először egy időre el kell feledkezned a saját vektorfogalmadról, és megpróbálni előítélet nélkül befogadni az új ismeretet.

Előzmény: ZorróAszter (71)
NevemTeve Creative Commons License 2014.06.03 0 0 72

Milyen "leszűkítésre" gondolsz? Az R tartalmaz egy részhalmazt, ami izomorf Q-val; ezt a tényt lehet felületesen úgy mondani, hogy Q része R-nek.

 

És az is igaz, hogy R (vagy R1) végtelen dimenziós vektortér Q felett.

 

További példa olyan vektortérre, ami nem szám-n-esekből áll: valamilyen a<b valós számpár esetén az [a,b]->R típusú folytonos függvények vektorteret alkotnak R felett, még skalárszorzatot is lehet definiálni: <f,g> := integralx=a..b(f(x)g(x)dx)

Előzmény: ZorróAszter (65)
ZorróAszter Creative Commons License 2014.06.03 0 0 71

Én elfogadom ezt a nullhipotézist is, de itt nem én vagyok érdekes. Rajtam nyugodtan át lehet lépni. Szerintem át is léptek az olvtársak, és egymással vitatkoznak, nem velem.

 

Tehát szerénytelen vagyok ugyan, de annyira nem, hogy ne tudnám, hogy ezek a fogalmak értelmesek, csak én nem értem.

 

Előzmény: Yorg365 (69)
ZorróAszter Creative Commons License 2014.06.03 0 0 70

Arról már nem is beszélve, hog mondjuk a m/s2 az egy dimenzió vagy több?

Előzmény: ZorróAszter (68)
Yorg365 Creative Commons License 2014.06.03 0 0 69

A matematikusok, fizikusok mást értenek 1-dimenziós vektortéren, mint te. És ők egységesen (nagyjából) ugyanazt értik alatta. Azt azért elfogadhatnád nullhipotézisként, hogy ez a fogalom is értelmes. Amíg ez nincs meg, addig nem tudunk tovább lépni.

Előzmény: ZorróAszter (59)
ZorróAszter Creative Commons License 2014.06.03 0 0 68

Azt már nem is merem pedzegetni, hogy vajon a kiterjesztés az nem egy mértékegységdimenzió bevezetésével történt-e, mert akkor egyrészt mehetünk vissza a Létezik-e az Idő? topicba,

 

 

másrészt az azt jelentené, hogy akkor az egydimenziós vektorok és skalárok valójában kétdimenziósak.

 

:o)

Előzmény: ZorróAszter (67)
ZorróAszter Creative Commons License 2014.06.03 0 0 67

Én itt egy kis problémát vélek felfedezni:

 

Nemcsak m_skalár és f_skalár van, hanem m_vektor és f_vektor is.

 

Egyébként itt szerintem nem egyszerű szóhasználati pongyolságról van szó, hanem a fogalom matematikailag precíz kiterjesztéséről, amihez a fizikusok valószínűleg matematikusok segítségét vették igénybe.

 

Vagy legalábbis az lett volna a helyes eljárás.

 

De szerintem ez is történt.

Előzmény: mma (53)
mma Creative Commons License 2014.06.03 0 0 66

Akkor úgy látszik, félreérthető volt, amit írtam az 56,57,58-ban.  Az 57-ben szereplő "a testek" a vektortér 56-ban említett definíciójában szereplő testeket akarta jelenteni.

Előzmény: NevemTeve (63)
ZorróAszter Creative Commons License 2014.06.03 0 0 65

Ha jól sejtem, azt nem értem, hogy a valós számok halmazának a leszűkítése a racionális számok halmazára mi elvi különbséget hoz az előbbiekkel szemben.

Előzmény: NevemTeve (52)
ZorróAszter Creative Commons License 2014.06.03 0 0 64

Ez a topic csak formailag az én topicom. Amikor nyitottam, reméltem, hogy nálam sokkal hozzáértőbbek fognak hozzászólni és ütköztetni a nézeteiket.

 

Az én precizitásomnak vagy pongyolaságomnak ehhez nincs köze.

 

A topic címmel kapcsolatban sem.

Előzmény: NevemTeve (63)
NevemTeve Creative Commons License 2014.06.03 0 0 63

Ja hogy nem úgy általában skalárok, hanem csak egy vektortérhez képest... Ha már a topiknyitó olvtársat a precizitás felé próbáljuk terelgetni, akkor lehetőleg mi se csak a levegőbe beszéljünk...

Előzmény: mma (62)
mma Creative Commons License 2014.06.03 0 0 62

Igen, egy T feletti vektortérnek ők a skalárjai (már amennyiben T tényleg test ezekkel a műveletekkel, nem ellenőriztem).

Előzmény: NevemTeve (60)
ZorróAszter Creative Commons License 2014.06.03 0 0 61

Igen, de mint az előbb is mondtam, ezek nagyon érzékeny eszközök, amiben minden szónak, írásjelnek, sőt azok bármelyikének az esetleges kifelejtésének is katsztrofális következménye van a helyességre.

 

És mintha most is ebben a topicban is belebonyolódnánk a formalizmusba, miközben elfelejtődik hogy R halmaz egyenlő sőt ugyanaz mint R halmaz.

 

Vagy hogy a vektorok skalárszorzata egydimenziós esetben ugyanaz mint a skalárok szorzata egymással.

Előzmény: mmormota (46)
NevemTeve Creative Commons License 2014.06.03 0 0 60

Tehát bármi, ami eleme egy testnek, az 'skalár'?

Mondjuk én most definálok egy testet T:={{},R}

 

{}+{}={}, {}+R=R, R+{}=R, R+R=R

{}*{}={}, {}*R={}, R*{}={}, R*R=R

 

akkor most {} és R 'skalárok'? (Ők egyébként az üres halmaz, és a valós számok halmaza.)

Előzmény: mma (57)
ZorróAszter Creative Commons License 2014.06.03 0 0 59

Igen, mert itt minden vesszőnek, szónak, sőt azok esetleges kifelejtésének is alapvető jelentésbeli következményei vannak.

 

Így téged kértelek volna meg, hogy mutasd meg ezt a konstrukciót nem n-dimenziós vektorokra, hanem kifejezetten 1 dimenziós vektorokra.

 

De ciki lett volna, ha megdolgoztatlak, aztán azt mondom, hogy kössz de így se értem.

 

 

Előzmény: Yorg365 (45)
mma Creative Commons License 2014.06.03 0 0 58

Mármint az m_skalárok.

Előzmény: mma (57)
mma Creative Commons License 2014.06.03 0 0 57

Tehát a testek elemei a skalárok.

Előzmény: mma (56)
mma Creative Commons License 2014.06.03 0 0 56

Az, ami a vektortér rendes, matematikai definíciójában szerepel.

Előzmény: NevemTeve (55)
NevemTeve Creative Commons License 2014.06.03 0 0 55

Most megakadtam: mit jelent a m_skalár? Mi a definíciója?

mma Creative Commons License 2014.06.03 0 0 54

 2-esre a válasz: igen. Egyszerűen azért, mert f_skalár alatt a fizikusok 1-dimenziós vektorokat értenek.

Bocs, ez nem pont a 2.-re a válasz, hanem pont a fordítottjára, vagyis arra, hogy 1-dimenziós vektor-e az f_skalár.

 

Előzmény: mma (53)
mma Creative Commons License 2014.06.03 0 0 53

Ebben a topikban végig a matematikában használatos skalár fogalmáról volt szó. Mint rájöttem, a fizikában is van egy "skalár" nevű fogalom, amelynek csak a neve azonos a matematikában használt skalárral. A fizikában használatos skalárfogalom helyett a továbbakban f_skalárt, míg a matematikában használatos helyett m_skalárt írok.

 

A topiknyitó kérdés ezek szerint kétfléképpen értelmezhető:

 

  1. M_skalár-e az egydimenziós vektor?
  2. F_skalár-e az egydimenziós vektor?

 

A két kérdésre két válasz van. Az 1-esre a válasz: nem (a korábban elhangzott indoklással), míg a 2-esre a válasz: igen. Egyszerűen azért, mert f_skalár alatt a fizikusok 1-dimenziós vektorokat értenek.

 

A kérdést tehát valójában így lehetne feltenni:

 

M_skalár-e az f_skalár?

 

A válasz: nem.

Előzmény: mma (48)
NevemTeve Creative Commons License 2014.06.03 0 0 52

> Sajna nem értem. Sem az eddigiek fényében, sem azt, hogy bármely valós szám miért ne lenne elhelyezhető egy számegyenesen. Így a racionálist se.

 

Ezt meg én nem értem. Hogy jött ide a számegyenes? Arról volt szó, hogy a valós számok (avagy számegyesek) a racionális számok teste fölött több mint egy- (pontosabban végtelen) dimenziós vektorteret alkotnak.

Előzmény: ZorróAszter (42)
amplitudinis2 Creative Commons License 2014.06.03 0 0 51

A testaxiómák mar miert ne elégitene ki.

Az van, hogy értelmezett műveletek és tulajdonságaik vannak felsorolva.

 

A lineáris vektortér az egyértelműen meg mondja, decsak annyit mond,

Azokkal a vektorterekkel foglalkozik csupán, hogy homogenitás és linearítás teljesül.

 

Ez nem a test axiómákkal kapcsolatos.

 

A műveletek között kétféle szorzás is van definiálva. Egy skalár és egy vektor szorzat.

Például. Avagy nem?

 

Előzmény: mma (48)
amplitudinis2 Creative Commons License 2014.06.03 0 0 50

Itt két dolog van nalad egyidejűleg.

A tér pontjai és az idő.

Ezek összerendeltek.

Ket ilyen összerendelés viszont nem intervallum.

Akar kezdő akár végpontjával variálsz.

Legyen esemény a koordináta az előző összefüggésben.

Két esemény közötti intervallum minden inerciarendszerben azonos.

(Inerciarendszerben a fénysebesség állandó.)

Legyen az esemény xi helyen f

Akkor valamely masik időpontban ugyanezen a helyen g

A két esemény között eltelt idő egy időszerű intervallum.

Ebből legfeljebb az okság elve jön ki.

Melyik történt előbb. 

Csakhogy van intervallum ami képzetes.

Ebből az jön ki, nincs esemény ami a tér ugyanazon helyén történik.

Nem érvényes okság elve.

Vannak nulla intervallumú pontok is. Ezek egy fény kúp alkotói.

 

 

 

Előzmény: mma (48)
amplitudinis2 Creative Commons License 2014.06.03 0 0 49

A matematikaban addig bővitik a teret, ameddig az összes fogalom, jelen esetben skalár és vektor

is értelmezhető. Ez lenne a tenzor.

Skalár abszolút vagy relatív lehet.

Tehát egy n dimenziós tér az bizony mintvkoordinátákból skalárokból is állhat

Úgyanakkor abszolút sdkalár az, ami f(xi)=g(xi)

f=g

Tulajdonképp skalár invarians.

Tehát mégegyszer. Xi mindegyike skalar.

És nem csak egy közülük nem nulla.

mma Creative Commons License 2014.06.03 0 0 48

Végigolvasván az eddigi hozzászólásokat rájöttem, hogy mi itt a probléma. Mondatértelmezési. Nem pejoratív éllel mondom ezt, hanem tényleg azt látom, hogy Te máshogy (jóval színesebben) értelmezed azt a mondatot, hogy "a vektor nem skalár", mint az, aki ilyet mond.

 

 

Az "az egydimenziós vektor nem skalár" mondat az alábbit jelenti, se többet se kevesebbet:

 

"Az egydimenziós vektorterek axiómái nem elégítik ki a testek axiómáit"

 

Egész pontosan azért, mert a vektortérműveletek között nem szerepel két vektor egymással való szorzata. Tényleg ezt jelenti. Pontosan ezt. Innentől kezdve nincs értelme azon tépelődni (magának a mondatnak sincs értelme egy matematikus szerint), hogy a "valós számok is 1-dimenziós vektorteret alkotnak, mégis skalárok". Amikor egy matematikus vektorról beszél, akkor az azt jelenti, hogy csak azokkal a tulajdonságokkal foglalkozik, ami a vektorterek definíciójában adva van.

 

Ha ez világos, akkor ezek után már talán érthető, hogy miért mondtam, hogy az időtartamok nem skalárok, hanem 1-dimenziós vektorok. Az eddiginél kicsit bővebben kifejtve:

 

Az időpontokat a klasszikus fizikában tekinthetjük olyan halmazoknak, amelyeknek az elemei egymással egyidejű események (egy adott megfigyelő szerint). Fizikai megfontolásokból adódóan értelme van két időpont különbségéről beszélni. Az időpontok különbségei (vagyis az időtartamok) vektorteret alkotnak, mert fizikai értelmet tudunk adni két időtartam összegének, és egy időtartam számszorosának, ráadásul úgy, hogy ezek a műveletek kielégítik a vektortér-axiómákat. Ha tudnánk fizikai értelmet tulajdonítani egy olyan szorzásnak is, ami az összeadással együtt kielégíti a test-axiómákat, akkor azt mondhatnánk, hogy az időtartamok skalárok. De mivel nem tudunk, ezért azt mondjuk, hogy az időtartamok nem skalárok.

Ezt a dolgot semmilyen értelemben sem befolyásolja az, hogy az (R,R,+) 1-dimenziós vektortérben szereplő R szerepelhet az (R,+,*) testben is.

 

Előzmény: ZorróAszter (-)
amplitudinis2 Creative Commons License 2014.06.03 0 0 47

Nana. Tiltakozom. Szlovák cefréből nem lehet tv. altal vedett magyarvHungyarikumot, pálinkát főzni.

Nepdal , harmasdomb, bizanci kereszt, dednagyanyam földjei... Tokaji... Na ezt mind ellopták.

Szóval, akkor mondom meg a topik kérdésére a válszt, ha nem tótoskodtok:-) 

 

Előzmény: Yorg365 (28)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!