"Az ég szerelmére, teljesen vaskalapos elgondolás az, hogy nappali tagozatra csak az járjon, aki nem állítja azt magáról, hogy mellette főállásban pénzt keres?!"
Én is dolgozok. Havi 30000 felett van nekem az albérlet, plussz kb 20-25 amit szoktam költeni havonta (amiben benne vannak a bérletek kaja stb), úgy hogy egyáltalán nem bulizok. A legmagasabb ösztöndíjjal sem tudnám kifizetni még az albérletet sem.
Koliba nem akarok menni, nekem az elképzelhetetlen, hogy valaki mindig ott legyen mellettem akármit is csinálok, hozzáteszem ha koliba járnék, se tudnám minden alapköltségemet fedezni, tudniillik a jobb kolik díjja is konvergál az albérletekéhez.
Így én sem tehetem meg, hogy bejárjak minden órára, bár az én szakom sokkal jobban igényli a gyakorlatot mint az elméletet. Ezt otthon is és a munkahelyen gyakorlom, ugyanis egy ideje már szakmámban dolgozok. Egyáltalán nem tartom ezt hátránynak. Egyrészt friss diplomásként 2 év tapasztalattal kezdek, a munkahelyemen megtanulok olyan dolgokat, amit az egyetemen nem tanítanak, és persze van pénzem mindenre. Mindez az eredményemen nem látszik meg, jobban mondva meglátszik mivel javult. Ezt annak tudom be, most hogy dolgozok nem vagyok úgy ellustulva mint amikor csak suli volt.
az új követelmény a munkaerőpiacon az, hogy a diploma megszerzéséig már többéves munkatapasztalatot szerezzen a hallgató.
akinek nincs az lusta, ha a tanulással és ezen túl a művelődéssel töltötte az időt, vagy éppen csak élvezte amúgy is korlátozott szabadságának utolsó éveit, akkor sok helyen kinevetik, alkalmatlannak tartják.
(más kérdés persze, hogy itt is igazolódik a másik tábor nézete a bölcsészettudományok nagyrészt "szubjektív" voltáról, elvégre egészen eltérő dolgokat láthatunk hazugságnak, képmutatásnak, stb.)
Ezzel teljesmértékben egyetértek. Le is írtam valamelyik másik topicban. Akkor ezt azzal támadták, hogy nem mindenütt ugyanolyan szintű a képzés, és ezért ez igazságtalan lenne. De szerintem egy szakirányú tudásszintmérés+elbeszélgetés motivációkról stb. még mindig igazságosabb bármely más felvételirendszernél.
"kontrapozitívan érvelve: ha nincs elég alkalmas jelentkező, talán nem kellene a kevésbé alkalmasokat is felvéve állami támogatást apasztani, jobb lenne nem is indítani a szakot. így talán az egyetemek között is kialakulna valami súlypontozottság. persze így baromi sok tanár válna hirtelen feleslegessé, ezért ez soha nem fog megtörténni, mi meg maradunk a kátyuban."
Ez így jó is lenne, ha működne. De nem működik. Valahol érettségin lesúgják a diáknak a tételt a tanárok, valahol még keresztkérdéseket is tesznek fel... Valamelyik középiskolában alacsony a színvonal, valamelyikben nem, pedig a felvételi rendszerünk egységesnek értelmezi őket.
A másikdolog még egy teghetséges diák is elronthatja az érettségit, főleg ha emeltet tesz valamiből. Van egy bölcsész ismerősöm akit fizetősre vettek fel. Neki az átlaga 4.6-4.8 között mozog, nagyon érdekli amit tanul, saját elemzéseket és tanulmányokat készít irodalmi művekről, míg államis társait már kevésbé érdekli, csak panaszkodni tudnak "miért kell ezt megtanulni", leginkább puskáznak vagy sz@rnak az egészre.
De államira egyszerűen nem tud átkerülni, mert mindig mindekinek megvan a 15 kredit még annak is aki egy betűt nem tanul. Tehát, ha amit te mondasz ő aki megérdemelné, be sem kerülne az egyetemre, csak mert elrontotta az érettségit, pedig nagyon megérdemli. A jelenlegi rendszer mellett még államira is szinte lehetetlen átkerülnie, mert nem hullanak ki azok akik nem tanulnak.
Mondom, félreértettelek. :)) Azt olvastam ki a hsz-ből, hogy az oktatóknak kellene motiválni az egyetemistákat, miközben már így is túl vannak tutujgatva.
Én is úgy gondolom, hogy itt már elsősorban az érdeklődés számít.
én azért mentem az Eltére (utána meg a Syddanskra) mert érdekelt a matematika s el sem tudtam volna képzelni, hogy mással foglalkozzam helyette. igaz, nem is buktam meg.
kontrapozitívan érvelve: ha nincs elég alkalmas jelentkező, talán nem kellene a kevésbé alkalmasokat is felvéve állami támogatást apasztani, jobb lenne nem is indítani a szakot. így talán az egyetemek között is kialakulna valami súlypontozottság. persze így baromi sok tanár válna hirtelen feleslegessé, ezért ez soha nem fog megtörténni, mi meg maradunk a kátyuban.
És kibeszélt itt a középiskoláról? Ha a középiskolából már ilyen felkészülten jönnek, akkor valószínüleg az egyetemen nem az a jellemző mint nállunk.
Nem tudom, hogy kinek a feladata a motiváció. Általános iskola, középiskola, szülők? De azt biztosan tudom, hogy nem a felsőoktatásnak. A felsőoktatásnak a feladata csakis az oktatás. Aki meg nem akar tanulni az ne menjen, vagy ha megy, hulljon ki.
Pont ezért mondtam, hogy ezeket kikéne szűrni, és nem hagyni hogy ők is diplomát kapjanak, de ez nektek nem tetszett, mert szerintetek a felsőoktatás feladata a nevelés és az ösztönzés is, egy felnőtt embernél. Lehet, hogy igazatok van ebben, de ezt én levinném inkább általános-, középiskola és szülők felelősségi körébe. A felnőttképzésnek és egyetemi tanárnak ne a motiválás és nevelés legyen a feladata. Ez nem kötelező oktatás forma, aki nem akar tanulni ne jöjjön, aki még is jön és nem tanul hulljon ki ennyi.
"Kétségtelen, hogy van olyan főnök, akitől igazán bátor tettnek számít, ha alá meri írni azt, amit az orra alá tolnak."
Ismerősőmnek minden tapasztalata megvolt, hogy cégek vezetőségébe tartozzon, de sose tartozott (Sokáig). Egyszerűen csak ott lépett le, amikor a hivatalos dolgok után a beszélgetés áttért a nem hivatalos dolgokra. Nem akart azon idegeskedni mikor fog ezekkel a nem hivatalos dolgokkal lebukni a cég. Így megmaradt a nem olyan jólfizető, ámde kevesebb felelősséggel járó munkát, nála hülyébbek meg elvállalták a vetetői pozíciót, mert mint mondtam ő alá mer írni olyanokat ami más nem.
És hidd el nem 1-2 munkahelyen próbálkozott, de jóformán mindenhonnan ezért ment el.
Buktatni a hülye is tud, már bocsánatot kérek. Finnországban úgy végzi el a gyerek a középiskolát, hogy folyékonyan beszél két idegen nyelven, s nem csak az elit iskolák végzősei, hanem szinte mindenki, annak ellenére, hogy a buktatás ismeretlen fogalom arrafelé. (Hidd el, tudom) Az ottani egyetemi képzés színvonalát meg már hasonlítani sem lehet a magyaréhoz, a hatékonyságukról (ami nálunk már nem is szempont) nem is beszélve.
Itt nem a kitűnőségről van szó. Nem kell ma már hiperintelligensnek lenned, hogy elvégezz egy akármilyen szakot.
Aki akarja az elvégzi és ez így jól is van, de kérem azért ne ugyanazt a diplomát kapjam már meg, amit azok akik nagy ívben szartak az egyetemre, nem jártak be órákra, nem tanultak, mindent kipuskáztak és így végezték el.
Igen pontosan nekem ez a meglátásom. Én tanulni mentem az egyetemre, azért hogy el tudjak helyezkedni. Aki bulizni vagy, azért, hogy még ne kelljen dolgozni, vagy teljesen mindegy miért de nem tanulni az hulljon ki ennyi.
Kérlek, milyen ösztönzés. Ez felnőttképzés, nem általános iskola. Aki felnőtt fejjel nem fogja fel hogy tanulnia kell, az hulljon ki ennyi. Nem az oktatás teszi tönkre a karrierjét hanem ő maga.
Szerintem pont ez az oktatás rákfenéje. Itt már senki sem hibás, csak az oktatás. Ma már ha egy diák rosszjegyet kap, nem a diák van leszidva hanem a tanár. Ha valaki nem tanul, miért nem ösztönzik. A lóf**t már elnézést a kifejezésért. Felnőttképzésről beszélünk nem óvodáról.
Nem beszélve arról, hogy ezek a hallgatók majd ugyanazt a diplomát kapják meg, amit az aki végig tanulta a sok évet... Ezzel nem csak a saját de mások diplomáját értéktelenítik el.
