1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról
A közszolgálati jogviszony megszűnése 15. § (1) A közszolgálati jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a köztisztviselő halálával, c) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben, d) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró, illetve ügyész minisztériumi beosztásának megszűnésével, e) a 70. életév betöltésével, f) prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint, g) a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével, h) a köztisztviselő politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével.
(2) A közszolgálati jogviszony megszüntethető: a) a felek közös megegyezésével, b) áthelyezéssel a kormányzati szolgálati, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez, c) lemondással, d) felmentéssel, e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, f) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel. (3) A közigazgatási szerv a közszolgálati jogviszonyt a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal felszámolja, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza, a) ha a köztisztviselő a 12/A. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye, b) ha a foglalkoztatást kizáró és a 12/A. § (1) és (2) bekezdése alapján vizsgálandó ok fennállását a munkáltatói jogok gyakorlója a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut. (4) A közszolgálati jogviszony (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszűnése esetén a köztisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a köztisztviselővel. (5) Ha a közszolgálati jogviszony a 15. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak alapján szűnik meg, a köztisztviselő részére a felmentés esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve, ha felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre nem lenne jogosult. (6) A 15. § (1) bekezdés g) pont szerinti közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontját közvetlenül megelőző, a köztisztviselőre irányadó felmentési idővel azonos időtartam alatt a 20/A. § (3)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával meg kell kísérelni a köztisztviselő számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állás felajánlását.
16. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat. (2) A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.
16/A. § (1) Ha a határozatlan időre kinevezett köztisztviselő a) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, b) az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít, közszolgálati jogviszonya az a) vagy b) pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, annak megszűnésétől számított hat éven belül - a köztisztviselő írásban bejelentett kérelmére - a kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül, volt munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört köteles számára felajánlani. A volt munkáltatót felajánlási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha a köztisztviselő kérelmét a nemzetközi szervezettel vagy az Európai Unió szerveivel való jogviszonya fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított harminc napon belül küldi meg a volt munkáltatónak. Ha a köztisztviselő az ajánlatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül elfogadja, a köztisztviselőt ki kell nevezni. (3) Mentesül a volt munkáltató a munkakör-felajánlási kötelezettség alól, ha a köztisztviselő a) az (1) bekezdés szerinti jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg; b) a 19/A. § szerint nyugdíjasnak minősül.
17. § (1) A közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti. (2) A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a) a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik; b) a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan; c) a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői munkakört a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés]; d) az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselő e jogcímen felmentését kezdeményezi; e) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság (9) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi; f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő a (10) bekezdés szerint kérelmezi. (3) A munkáltató a (2) bekezdésben foglalt esetben a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. (4) A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő, 17/B. § (2) bekezdése szerinti felmentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet. (5) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megszűnő közigazgatási szerv hozza meg. (6) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselőt akkor kell felmenteni, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá. (7) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette. (8) A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés. (9) Ha a köztisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és ezen eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a közszolgálati jogviszonyát - kérelmére - a (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni. (10) Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.
17/A. § (1) A közszolgálati jogviszony a 17. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottak alapján szűnik meg, ha a munkáltató szervezeti vagy jogállás változása miatt az e törvény hatálya már nem terjed ki a jogutód munkáltatóra. (2) A munkáltató a köztisztviselőt a szervezeti jogállás megváltozását megelőzően legalább 60 nappal a változásról értesíti. Ezzel egyidejűleg a köztisztviselőt írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását vállalja-e. (3) Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közszolgálati jogviszonyban álló a tájékoztatást követő 30 napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e a továbbfoglalkoztatáshoz. Hozzájárulása esetén költségvetési szervhez áthelyezik, más munkáltató esetében munkaszerződést köt. (4) Ha a köztisztviselő nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz, vagy a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, közszolgálati jogviszonyát a 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kell megszüntetni. (5) Ha a köztisztviselő munkaszerződést köt, a megkötést megelőző közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el. Határozatlan idejű közszolgálati jogviszony esetén határozatlan idejű munkaviszonyt kell létesíteni. (6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamát az (1) bekezdésben foglalt időponttól kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közszolgálati jogviszony időtartama alapján, az (1) bekezdésében meghatározott időpontban irányadó szabálya szerint számított felmentési időt és a végkielégítés mértékét hozzá kell számítani. (7) Az (1)-(6) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egy része (szervezeti egysége) szűnik meg és ezzel egyidejűleg a feladat ellátására az e törvény hatálya alá nem tartozó szervet létesít.
17/B. § (1) A közigazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett köztisztviselők nevéről, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és átlagkeresetéről. A tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szervet terheli. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentéssel érintett köztisztviselők létszáma harminc napon belül a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő, b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő, c) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10%-a, d) 300 vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő. Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a közszolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.
18. § (1) A felmentési idő két hónap. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 17. § (2) bekezdésének b) pontján alapul, a felmentési idő egy hónap. (2) Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna. (3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben. (4) A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.
Ebben sehol sem szerepel hogy kirugható ha nem járul hozzá hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék, provokálják....stb.
Mivel lopni mindig az tud jobban aki hatalmon van, egyik regnáló kormány sem érdekelt a pártfinanszírozás rendbetételében, mert az az ellenzéki pártok helyzetét javítaná.
Mindenki gaz, akire rámondják.... és megtehetik. Addig biztos, hogy meggyanusítják.... mostanában divat valakit előre elitélni, aztán pár év meghurcolás után kiderül, hogy ártatlan.
Így is tönkre lehet tenni embereket.....ennek a gyakorlata folyik mostanában egyre nagyobb rutinnal.
Tehát a titkosszolgálati módszerek bevezetése a köztisztviselők ellen nem okszerű megoldása a korrupciónak (talán nem is ez volt a célja:( ), hanem hangulatjavító intézkedés, merthogy 1/ a korrupció elleni fellépés kormányra nézve jótékony látszatát kelti, 2/a politikusokról a köztisztviselőkre hárítja a felelősséget, és a jónép a hivatalnokokat úgyis zsigerből utálja.
A titkosszolgálati módszerek bevezetése válasz az elburjánzott korrupcióra, és teljesen EU-kompatibilis, mégha ez a sok Pató Pálnak nem is tetszik.
Ez akkor jó intézkedés, ha nem a korrupciót akarod megszüntetni, hanem a párt népszerűségét növelni.
A korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb módszere a jogalkotásban rejlik!
Amikor pártunk és kormányunk olyan jogszabályokat alkot, melyekben az "elsősorban", "lehetőleg" stb. szavak vannak túlsúlyban, (vagyis a közhivatalnok dönt a kérdésben, nem pedig mindenkire kötelező jogszabály) ott azonnal burjánzik a korrupció, hiszen nem kiszámítható, mindenki számára azonos feltételek, hanem egy köztisztviselő mérlegelése számít.
Természetesen pártunk és kormányunk a joghalkotás minőségében is követi az MSZP vezette kormányok hagyományait, talán még túl is tesz rajtuk (a jogalkotás minősége olyan silány, hogy önmagában a szabályozás minősége is a korrupciót, az urambátyám rendszert betonozza be).
Egyébként demokráciában nem a megfélelmlítés az eszköz, vagyis bírósági határozat (alátámasztott, megalapozott gyanú) szükséges az egyén szabadságjogainak megsértéséhez.
Tudom 2010 óta az egyén érdekeit felülírja a közösség (vagyis a kormány) érdeke. :-(((
Mentsen Isten a politikusok titkosszolgálati megfigyelésétől. Még cifrább ügy lenne, mint a köztisztviselők megfigyelése. Nem, én úgy gondolom, hogy ez látszatintézkedés, mert a közpénzek jellemzően nem az alárendelt szerepben lévő köztisztviselők kezén folynak el, s ha itt ott mégis, akkor ott már érdemes kicsit körmére nézni a fölérendelt politikusoknak is. Például az önkormányzatok polgármesteri hivatalaiban a pénzügyi osztályvezetők igen kínos helyzetben tudnak lenni, amikor a polgármester magához hívatja, és négyszemközt arra utasítja, hogy nézzen utána, egy "sajátos ügyletet" hogy lehet a szabályosság látszatát keltve átfuttatni a költségvetésen... Nagyon sok ilyen pénzügyi szakembernek örök dilemmája, hogy meddig az addig. Láttam már olyat is, aki készséggel asszisztált minden ügylethez, olyat is, aki - állását féltve - megadóan csak rákényszerült, de olyat is, aki nem hagyta magát. Az, hogy köztisztviselő egyedül, a saját szakállára síboljon ki pénzeket, arra alig van lehetőség (a legtöbb közelébe sem kerül a pénzügyeknek), és előbb-utóbb le is bukik. Legalábbis az önkormányzatoknál ez a helyzet.
De semmi esetre sem ÁVH-s módszerek újbóli bevezetését (miért, a kutyafáját, miért nem tanulunk a történelemből???) tartanám célravezetőnek. A politikusi korrupció ellen sokkal hatásosabbnak tartanám, ha pontosan, részleteiben nyomonkövethetővé, átláthatóvá és nyilvánossá tennék a pártpénzek kezelését forrásuktól a felhasználásukig, és bizony az állami, önkormányzati pénzekkel való trükközések megakadályozásában is csak a nagyobb nyilvánosság segíthet.
Tehát a titkosszolgálati módszerek bevezetése a köztisztviselők ellen nem okszerű megoldása a korrupciónak (talán nem is ez volt a célja:( ), hanem hangulatjavító intézkedés, merthogy 1/ a korrupció elleni fellépés kormányra nézve jótékony látszatát kelti, 2/a politikusokról a köztisztviselőkre hárítja a felelősséget, és a jónép a hivatalnokokat úgyis zsigerből utálja.
Ennek a törvényes út mellett is van egy másik törvényes megoldása, a döntéshozói pozícióban lévőket nemzetbiztonsági vizsgálatnak vetheti alá a felügyeletet ellátó tárca vezetője.
Azon kell gondolkodni, van értelme vagy nincs, nem séróból támadni valamit csak mert nem a bolsevik párt találta ki. (Igaz ők a saját kádereiket buktatták...
Komámuram ezek éppenséggel jó öreg bolsevik módszerek. Hogy nem mondjam tipikusak.:O))
Egy ilyen törvénnyel a végsőkig vissza lehet élni....
Ez nagyon jó intézkedés. Jót tesz a népléleknek, mert azt látja belőle, hogy milyen tökös kormányunk van, milyen kemény eszközökkel lép fel a korrupció ellen. Úgy kell azoknak a fránya köztisztviselőknek! Az, hogy jellemzően nem a köztisztviselőknek, hanem a politikusoknak van lehetőségük trükközni a közpénzzel, mellékes. Ilyen finom distinkcióra a népléleknek nincs affinitása.
Nana, a "kiengedik" nem okvetlenül működik, van nekik kéznél pedofil kép, amit föltehetnek a gépre...
Volt az átkosban egy film, ahol a házkutatáskor becsempésztek egy könyvbe egy 20dollárost ( azzal akarták kinyírni az illetőt ), de az kikapta a kezükből, és megette.
Erre a nyomozó rimánkodni kezdett, hogy ne csinálja már, ezzel neki el kell számolnia, most mi lesz vele...:}}}
Na akkor egy kis ízelítő a törvény elképzelt következményéről.
Brandon és Sanya két szürke apehes melós privát cseveje:
- Te Brandon, hallottad az új pletykát?
- Felemelik a méz ÁFÁ-ját?
- Ne bomolj! Azt suttogják, hogy ....... ( reggelsanyi, komámuram, limuzinjobboldali stb.) gépe tele van pedofil fotóval?
- Áh, hülyeség, bekapcsolni sem tudja segítség nélkül.
Na innentől már szép a történet. A nagy lehallgatók kötelességük szerint jelentik a nyomozó hatóságnak a felmerült gyanút, a rezsim szervilis szurkerét bevágják három napra a Kufsteinbe, elviszik az összes gépét, majd szépen kiengedik sűrű bocsánatkérés közepette.
A környezete meg csak arról fog értesülni, hogy valami pedofil buliba keveredett.
