Az Orbán-rezsim kedden, 2010. október 26-án végképp leleplezte magát. Több kételye senkinek se lehet. A néha megmosolygott „pánikkeltőkről” és „hivatásos rettegőkről” (közöttük is első helyen Debreczeni Józsefről) kiderült, hogy éles szemű realisták. Amikor az egyelőre még fönnálló Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága olyan döntést hozott, amely egy amúgy nem túl fontos ötlete végrehajtásában feszélyezte a nemzeti ügyek kormányát, a középponti erő (a rezsimpárt) kijelentette, hogy alkotmánymódosítással korlátozza majd az Alkotmánybíróság hatáskörét, nehogy efféle pimaszkodásokra vetemedhessék újólag, az alkotmányossági aggályok miatt hatályon kívül helyezett törvényt pedig ismét beterjeszti. Amikor az állami külsőségekbe burkolózó végrehajtó hatalom valójában nem az államot képviseli már – hiszen a tetszőleges és hisztérikus önkény az „állam” fogalmának az egyenes ellenkezője –, akkor a polgári engedetlenség és az állandó tiltakozás minden jó hazafi természetes kötelessége.
Erről konkrétan mit tudunk? Orbán első jelentős megnyilvánulása a Nagy Imre újratemetésén mondott beszéd, ami pedig igencsak kritikus volt a Kádár-rendszerrel.
Ceaucescu rendszere pedig nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a szélsőbal és a szélsőjobb gondolat mennyire nem zárják ki egymást, sőt, mennyire passzolnak egymáshoz, mennyire egy tőről fakadnak. Persze a szovjet típusú diktatúra magyarországi alakzata esetében is megáll ez, hiszen a nyilas és a szovjet típusú diktatúra üldözötteinek igencsak jelentős közös halmaza volt.
Jogállamban, a jog eszközeivel (és nem a jog sárba tiprásával)lehet és kell fellépni a korrupció ellen!!! Aki nem látja be a jog által szabályozott, ellenőrzött kormány szükségességét, azt veszélyezteti elsősorban tapsikolás réme bármely diktátorjelölt felé!!!
Sebaj. Már ezt se bánnám. Te csak tudod: a forgács. Most viszont miattatok a szar. Nyakig. Úgyhogy ÉN nem bánnám. A diktatúrában legalább rend van, és a szamurájkardos rablógyilkosoktól a cinikus arzéneseken, böszméken, metróhercegeken át a vörösiszapbáróig mindenki megfizet. Aztán, ha rend lett, építkezhetünk.
Elenyésző azon marhák száma, akik magukra gyújtják az épületet.
Nem is azokra gondoltam, akik megörökölték a bársonyszéket, hanem azokra a fülkeforradalmárokra, akik ott lenn délen még mindig a böszme kurvaországos igazságbeszédével példálóznak, miközben a "sosehazudósok" naponta hazudnak hangfelvétellel bizonyítottan, és még csak egy szemöldök ráncolásnyi rosszallást sem látok.
ez akkor volna igaz, ha most is szazezer orosz katona allomasozna az orszagban + meghamisitottak volna a valasztasokat, mikozben a Bajnai kormanyban a fidesz adta volna a belugyminisztert ...
Ha nem olvasod, akkor minek vitatkozol róla? Azt a részt belátom, hogy megválasztod olvasmányaidat. Az viszont érthetetlen, hogy vitatkozol valamiről, amit nem kívánsz megismerni?!
Egy pék számára biztos kommunikálható valamilyen logika a fidesz jogértelmezésében, de a jognak közelébe keveredett ember számára világos, hogy az egyetlen logika az, hogy a FIDESZ a törvények felettinek tekinti a kormányt.
Én viszont marhára nem bánnék egy kis exlex állapotot. Megoldaná a lusztrációs törvény hiányát. Sokat segíthetne a magyar társadalmon egy kis tisztítótűz. Ezt a koszospulóverest is beleértve persze.
TGM régen felül emelkedett a korábbi pártján. Igaz kissé zavarossá vált egy időben, de kívülről szemléli a dolgokat, természetesen a maga "szűrőjén" keresztül.
Megértem az elkeseredett hangot, mert aki átélte a rendszerváltás kori eufóriát, átérzi a keserű csalódottságot.
