A mai bejelentés szerint megszűntetik a magánnyugdíjpénztár tagok pénztári befizetéseinek átutalását. A pénzt megtartja magának a kormány. Ez véletlenül nem lopás?
A kötmanyup rendszer létrehozása eleve elfogadhatatlan volt. Egyszerű magánembereknek kellett kötelezően a bérükből járulékot fizetniük magáncégeknek.
Mintha egy napon azt mondaná a mindenkori kormány, hogy "Na kedves a adózók, itt áll a porondon Józsi bácsi! Józsi bácsinak van egy pénzintézete. Ez egy magánintézet, kifejezetten Józsi bácsi vállalkozása. Mostantól, kedves adózók, a béretek után kötelezően fizetni fogtok Józsi bácsinak. Józsi bácsi majd egyszer visszaadja nektek, de ha mégsem tenné, majd az állam jót áll érte. A lényeg legalábbis, hogy per pillanat ti, kedves polgárok, tartoztok Józsi bácsinak!"
nem aki még manyup tag, na azok a valódi polgárok akik ismerik a jogaikat, hogy mi az ővéké és mi nem a tolvaj fideszé, és ki is mernek állni magukért. a másik 2,9 millió meg a birka, vagy akiket megfélemlített a geci fidesz.
LOL ez az érvelés olyan, mintha elkezdenél gyűjteni kocsira, de rájössz hogy a gyűjtés bizony hiányt okoz, ezért zseniális módon megszünteted a hiányt.
Baromság, a kötmanyup rendszer a létrehozásakor 0.4%-os hiányt okozott, prudens gazdálkodás mellett egy maximum 1% futott volna fel. A kifizetések megkezdése után 2-3%-os mértékben csökkentette volna a ktgvetés kiadásait.
A hiányt a feki kassza eszetlen költekezése okozta, 13. havi ellátás, korhatár előtti nyugdíjazások, évi korrekciós programok, stb. Ezekkel együtt a kassza hiánya 900mrdFt volt, ennek harmada a kötmanyup.
Az igazi lenyúlás akkor történt, amikor létrehozták a kötelező magánnyugi pénztári rendszert.
Az állami pénztárnak járó járulék egy részét szépen lecsapták, és magánpénztárakba irányították. Az állami pénztárnak viszont ugyanúgy tartania kellett a nyugdíj kifizetéseket. Magyarul a kötelező magánnyugi rendszer hiányt kreált az állami rendszerben.
A Fidesz ezt a hiányt szüntette meg azzal, hogy az amúgy is az államnak járó pénzt a magánpénztárakból szépen visszatette az állami kasszába.
Azert a manyupbol sznte mindenki visszalepett az allamiba. Joparan kivartak, es csak nyugdijazas elott leptek vissza, mert igy kaptak maximalis visszaterizest. Szvsz a parszazezer meg elvileg letezo manyupos az talan az egyetemi evekben par honapig dolgozo es kotelezetten belepo lehet, akinek tan osszegyult partizezer forintja a manyup.penztarba, de mire vegzett es munkat vallalt mar csak allami levonasa volt. Es sajat tapasztalarbol ugyan mas teruleten tudom, hogy egy ember ottszaz vagy ezer forintnyi visszateritesert nem kezd bele abba, aminel a levelezesi koltseg vagy az ezzel toltott ido is evisz tobbet mint a nyereseg.
A cikkben meg hülyeséget írtak. A manyup tag ha nyugdíjba vonuláskor sem lép vissza az államiba, akkor csak azokra az évekre kap valamennyivel kevesebb nyugdíjat, melyeknél a manyupva is fizetett. A öbbi évre 100%-os nyugdíjat (falevelet) kap az államtól.
Aki az állami jussot kevesli, kuszaszemnél meg a szőkep...ánál reklamálhat.
Mostanában lépett vki vissza az államiba? Ha átlag fölött teljesítő pénztár tagja voltam a manyup indulása óta, akkor a számlámon lévő összeg hány százaléka lehet kb. amit kézhez kapnék? 40-50-60%?
Gondolkodom rajta, hogy kiveszem. A pénzt olyan befektetéshez tenném aminek a profitját már most is haszonsíthatom, és nem csak 20-30 év múlva látom.
Normális országban már amikor elkezdtek fenyegetőzni, akkor másnap pár százezer ember csapott volna egy kis csihipuhit a Kossuth téren, a csuti lótolvajt meg a kancsal gecit függő oszlopdísznek átminősítendő. Nálunk azonban csak a 700Ft-os netadó verte ki a biztosítékot annyira, hogy jelentősebb számú páciens összegyűljön némi tiltakozásra...
az államadósság adat 2019-es a görbén, azóta már egy vonallal följebb járunk
és:
A magánpénztári vagyon kisebb része lett az államadósság csökkentésére fordítva, pedig ez akkor több pénz volt, mint az államadósság 15%-a. Látványosan lehetett volna belőle csökkenteni az államadósságot.
...
...
Miközben 3150 milliárd forint rendkívüli bevétele volt a kormánynak a magánnyugdíjak elvétele miatt, illetve ennél többet spórolt azon, hogy az évi 320-500 milliárd forint, aminek a magánnyugdíjba kellett volna menni, az nála maradt. (2010-ben a teljes költségvetés 2,36%-a ment a magánnyugdíjpénztárba. A 2019-es költségvetésben ez 486 milliárd forintot jelentett volna, amiről az előző kormányok lemondtak, hogy legyen nyugdíja az embereknek negyven év múlva is. Mai értéken másfélszer annyit spórolt a kormány a magánnyugdíjpénztár elvételén az évek alatt, mint amit egy összegben elvett 2011-ben.)
Ehhez hozzátéve az alacsonyabb kamatkiadást, az államadósságot le lehetett volna gond nélkül felezni 10 év alatt, ha csak a magánnyugdíjpénztári pénzeket és az alacsonyabb kamatok miatti megtakarítást erre költötték volna. De inkább másra költötték.
A hazugságon kívül ráadásul a legrosszabb bolsevik időket idéző módon vették el az emberektől a megtakarítsukat, amit csak azért tudtak megcsinálni, mert komisszárokat már nem a házakhoz, lakásokhoz kellett egyenként kiküldeni, hanem csak pár "bankot" kelltt kirabolni, és elvinni belőle az emberek pénzét.
Amit utána gyakorlatilag elégettek, mert az államadósság csökkentésére nem sok ment belőle.
Nincs olyan messze a robbanás - Mi feszítheti szét a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát?
Az egész világot behálózó globális termelési és szolgáltatási értékláncok eredményeként a gazdaságban minden mindennel és mindenki mindenkivel össze van kötve. A világgazdaság működése a tőke, az áruk, a szolgáltatások, az információ és az emberek szabad mozgásától függ. Ha ebből a komplex szövedékből bármely szál tartósan fölfeslik, az rendkívül súlyosan érintheti, recesszióba taszíthatja az egész rendszert. A koronavírus-pandémiának a világ gazdaságára gyakorolt betegítő hatása ezért rendkívül veszélyes - nem is beszélve a gazdasági el- és bezárkózás melletti atavisztikus erőket fölpumpáló politikai mellékhatásáról. Csak tetézi a kockázatokat, hogy a válságkezelés jellemzően további eladósodáshoz vezető vészhelyzeti eszközei hosszabb távon újabb, mélyebb válsághoz vezethetnek.
Összesen több mint 1100 maradás mellett döntő pénztártag érte el a nyugdíjkorhatárt az elmúlt tíz esztendőben, és azok, akik úgy döntöttek, csak a nyugdíjba menetel után lépnek vissza a tb-be, nem csak száz százalékos nyugdíjat kapnak most az államtól, de ők is felvehették a reálhozamot, ami minden pénztárnál végül átlagosan milliós nagyságrendű lett.
Ehhez képest a tb-be visszalépőknek anno azt mondták, hogy megkapják a reálhozamot a befizetéseik után. Ez a 2011-ben államosított pénzek után pénztártagonként nagyjából átlagosan 70 ezer forint körül volt.
