Gondolkodtatok már azon, mitől "deviza" a devizahitel? Hiszen a hitelesek nem devizát kaptak, hanem forintot. Akkor miért devizahitel?
Gondolom, az jelenik meg az emberek képzeletében, hogy a bank a meglévő devizáját átváltja forintra, és azt kölcsönzi ki. Vagy, felvesz devizahitelt, azt átváltja forintra, és azt kölcsönzi ki.
E azonban nem így van, hiszen a banknak a hitel kihelyezéséhez csak az összeg 3%-ával kell rendelkeznie valóságos pénzben, tartalékként, maga a hitelpénz virtuális, csak digitális jelek a számítógépen. Akkor viszont, még ha devizahitelt is kellett felvennie a banknak, hogy meglegyen a kellő tartalék, a törlesztőrészlet akkor is maximum 3%-ban függ a deviza árfolyamától. Ha nem vett fel devizahitelt, akkor meg az árfolyamváltozás egyáltalán nem befolyásolja a törlesztőrészleteket. Akkor miért emelkedtek meg a törlesztőrészletek?
"A teljes összeg kell létezzen, ellenkező esetben az eladó hogyan kapná meg?" Ugyanúgy virtuálisan, bankszámlára. A teljes pénzforgalom kevesebb, mint 2%-a készpénz. "Ha bármelyik bank szabadon növelhetné a pénzmennyiséget ... akkor másodpercek alatt hiperinfláció lenne. Szerencsére az MNB ezt is felügyeli." Hiperinfláció nincs, de az infláció valóban ezért van, és ezért nem kiküszöbölhető. A pénzmennyiség növekedését csak a hitelfelvételi képesség szabja meg. Az MNB csak elvileg felügyeli az inflációt, az államkötvények megvételével maga is gerjeszti. "A hitelfelvevők devizát kaptak, csak egyből el is adták, mert az eladónak forintot kellett adni. " Itt lehet a kutya elásva, erről nincs információm. Valaki tud erről valamit?
Kedves Fefe! 0-s hozzászólásodban azt írtad, hogy valóban 3%tartalékrátának kell lenni a banknál, most pedig azt, hogy 103%. Én úgy tudom, hogy csak 3% kell.
Egyszerű pedig. A devizatartalék, betét, a költség, a százalék mind csak duma. Az sem véletlen, hogy egy átlagos hitelszerződést még középfokú végzettséggel sem lehet értelmezni, annyi benne az ismeretlen fogalom.
Az egész rendszert zsidók találták ki, üzemeltetik, fejlesztették tökélyre - persze a saját szemszögükből. Az ő hozzáállásukat a pénzhez, vagyonhoz azt hiszem, ismeri mindenki. A Krisztus-korabeli pénzváltás szolgáltatás így változott a legbiztosabb csúcsprofit és hatalomteremtő eszközzé.
> A pénz pedig azóta virtuális, mióta nem aranyból vagy más nemesfémből készül.
Az mennyiben volt kevésbé "virtuális"? Az sem maga az érték, azt is csak elszámolásra használták. A pénz, mint olyan, virtuális értékmérő, és ezzel nincs is semmi baj, a baj azzal van, ha a létrehozásáért úgy szednek kamatot a bankok, hogy a kockázatot részben az állam vállalja helyettük.
Jó lenne, ha lenne nem multiplikálható elektronikus állami pénz, sajnos nincs és valószínűleg nem is lesz.
Piacgazdaság van, minden annyit ér, amennyit fizetnek érte, teljesen mindegy, mennyibe került az eladónak. A zsemle költsége sem 15-20 ft, mégis annyit kell fizetni érte a boltban. A válság előtt X% nyereség volt a devizahiteleken, most 1,5 x X% van. Az emberek így is veszik, hülye aki olcsóbban adja.
A teljes összeg kell létezzen, ellenkező esetben az eladó hogyan kapná meg? Ha bármelyik bank szabadon növelhetné a pénzmennyiséget (ami nem csak készpénz lehet, lásd Pénzkészlet, és ugyanott a Hitelpénzrendszer címszót) akkor másodpercek alatt hiperinfláció lenne. Szerencsére az MNB ezt is felügyeli.
A hitelfelvevők devizát kaptak, csak egyből el is adták, mert az eladónak forintot kellett adni. Ha van hitelszerződésed olvasd el, ha nincs akkor kérj kölcsön valakitől.
A pénz pedig azóta virtuális, mióta nem aranyból vagy más nemesfémből készül.
Kicsivel több, mint 100%-nyi, 3% tartalékráta esetén kb. 103% minimum. De ennek nincs nagy jelentősége, hiszen a kihitelezett pénz is többnyire betétté válik valahol, ilyen alacsony tartalékráta mellett a bank kb. annyit hitelez, amennyit be mer vállalni (persze a mi kontónkra, hiszen amikor csődbe viszik magukat, a mi adónkból segítik ki).
Amit a válság előtt kötöttek, az csak akkor tűnt olcsóbbnak, aztán kiderült, hogy nem olcsóbb. Miután az árfolyamkockázat* sok embert megszívatott, nyilván nem lett népszerűbb a dolog, de valószínűleg még romlik a forint a továbbiakban is, így amíg akad balek, adnak neki devizahitelt.
*a "kockázat" kifejezés persze pontatlan, hiszen a hitelezőnek van lehetősége tudatosan manipulálni az árfolyamokat.
Ahogy - helyesen - írod, tartalékot csak minimálisat tart a bank, tulajdonképpen a kérdés szempontjából irreleváns, hogy ebből mennyi forint, mennyi deviza. Azért nőttek meg a törlesztőrészletek, mert az került bele a hitelszerződésbe, hogy devizában van nominálva az adósság.
Amin el kellett volna korábban gondolkodni (de én is hiába mondtam a legtöbb ismerősömnek): a válság előtt miért volt OLCSÓBB a devizahitel? Terjesztettek mindeféle kamu-hülyeségeket, hogy svájci frankhoz könnyebb hozzájutni, több van belőle kihitelezhető, meg ilyenek. Ami ugyebár baromság, hiszen a pénz hitelezéskor keletkezik, attól lesz sok, ha sokat hiteleznek. A helyzet az, hogy az egyetlen különbség az adósság nominációja, vagyis a bankok nagyon jól tudták, hogy a CHF árfolyama fel fog menni és így nem olcsóbb, hanem épp hogy drágább lesz a devizahitel. Ami talán nem is meglepő, hiszen az árfolyam könnyen manipulálható az adott deviza mennyiségének csökkentésével, amihez csak meg kell egy kicsit nehezíteni a hitelfelvételt (épp ez történt).
