1. Erre semmi bizonyíték, Japánnak az atombomba előtt is reménytelen volt a háború, hiába a 4 év tartalék, ha annyira kitartóak lettek volna, akkor maradtak volna az atombomba után is. 2. Miért kellett kétszer bevetni az atombombát?
A valóság amúgy az, hogy a Szovjetuniónak szólt az atombomba üzenete, elrettentésként, és nem a japánoknak.
Ugy döntöttem, hogy nem kapod meg a lehetöséget. Méltatlan lenne hozzám.
Period."
Gyerekes butaság. Te nem tudsz velem vitatkozni, mert annyira elfogult vagy, hogy minden Amerikára vonatkozó negatív véleményt személyes sértésként fogsz fel.
Emlékezz rá ahogy akarsz, én meg ugy fogok, ahogy tényleg történt.
Az amerikai vezetés a szovjet expanziós törekvéseket akarta megakadályozni a hirosimai atombomba ledobásával és ezzel emberiség elleni bűntettet követett el. Hirosima hatvanadik évfordulóján felidézzük, hogy bár az amerikai tábornokok a bevetést katonailag szükségtelennek ítélték, a politikai vezetés presztízskérdést kreált az atombombából: az ellenfelek lenyűgözése fontosabbnak bizonyult.
Japán már a megadásra készült, de az amerikai vezetés elhallgatta
New Scientist cikke szerint Hiroshima és Nagaszaki amerikai bombázása nem a második világháború lezárását, hanem a hidegháború folytatását jelentette. A hivatalos amerikai történetírás úgy értékeli, hogy Japán költséges invázió nélküli megadásra kényszerítése miatt dobták az atombombát Hiroshimára 1945. augusztus 6-án, míg egy másikat három nappal később Nagaszakira.
Két történész, Peter Kuznick és Mark Selden szerint szovjet, amerikai és japán levéltári források alapján világos, hogy Harry Truman amerikai elnök a szovjet expanziós törekvések megakadályozása miatt vetette be a bombát.
Peter Kuznick, a washingtoni Amerikai Egyetem Nukleáris Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint "Nem egyszerűen háborús bűnről, hanem emberiség ellenes bűntényről van szó."
Hiroshima után Japán a kezdődő szovjet invázió után megadta magát. A kapitulációnak - állítják a történészek - nem maga a bombázás, hanem a szovjet invázió volt a kiváltó oka. Ezt igazolja, hogy Walter Brown, James Byrnes külügyminiszter helyettesének beszámolója szerint, Truman három nappal a bombázás előtt még megerősítette a békés megegyezés érdekében Japánnal folytatott tárgyalások szükségességét. Douglas McArthur és Dwight Eisenhower tábornokok katonailag teljesen feleslegesnek tartották a bomba bevetését.
A Szovjetúnió elrettentése azonban végül fontosabb politikai célnak bizonyult, mint a japán hadszíntéren a háború lezárása.
Mindkét háborúba való belépéshez indokot kellett szolgáltatni az USA polgárainak, akik minden segítséget hajlandók voltak megadni a szövetségeseiknek, de katonai résztvétel nélkül.
Pld. Pearl Harbour után a toborzó irodák előtt sorokban álltak a frontra jelentkező önkéntesek. Ahogy 9/11-után sem okozott már gondot, abban az országban, ahol addig a személyazonosságot autóvezetői kártyával, vagy TB-számmal elég volt igazolni, ujjlenyomatos, iriszvizsgálatos beléptetést bevezetni, -a terrorizmus elleni harc- ürügyén.
------------------------------------------------------------- Truman dillema elött ált. Vagy feláldoz még 1 millió amarikai életet, vagy rövid úton véget vet a háborúnak. -------------------------------------------------------------
Szó sem volt dilemmáról.
A szovjeteknek kellett bemutatni az új csodafegvert.
Egyszerű melldöngetés volt. A Japánok már padlón voltak.
A Lusitania elsűlyesztése, Pearl-Harbour és 2001.09.11 Külön esetek, de ugyanarra a receptre.
Az elsők indokot gerjesztettek a világháborúkba lépéshez, a másik a "terrorizmus" elleni harc ürügyén az USA polgárok szabadságjogainak megnyirbálásához.
Mondjuk, a japánok sem voltak kíméletesek a kínaiakkal, amikor megszállták őket, de amikor Truman ledobatta a bombákat, az Egyesült Államok már 200 éve a demokrácia hirdetője volt.
és bár használja a vallás és isten szavakat, meglehetősen messze áll attól, amit vallás alatt akár az itt hozzászólók, akár az általad beidézett weboldalakon rá hivatkozók, őt idézők gondolnak erről a kérdésről.
Talán nem, tűnt fel, de rendíthetetlen ateizmusod és a többieké is, már napok óta csak Einsteinnel vitatkozik, illetve Állományjavító magyarázza őt. A véleményemre tehát csak a bekopizott idézetek irányultságaiból következtethetsz.
Einsten hite valóban különleges. Amit nekem van szerencsém 35-40 éve ismerni. Az is lehet, hogy idézeteim nem teljesen adják vissza nézetét ebben a kérdésben, de
-Einstein soha nem tagadta Istent, és -Egyetlen idézetet sem láttam itt tőle, ami igazolna benneteket, márpedig illett volna tőle idekopizni valami téged igazolót. Mert egyébként az idézetek fogyatékosságairól szóló érveid pipafüstté válnak.
amely képes volt kétszer is emberek százezrei életének néhány másodperc alatti kioltására alkalmas fegyvert bevetni
Tegyük hozzá tették ezt szintén kizárólag kísérleti célból. A japánok azt megelőzően diplomáciai úton már közölték velük, hogy készek a feltétel nélküli fegyverletételre, szóval sietniük kellett... :(
----------------------------------------------------------------------------- mert sajnos ma mar egyre inkabb hajlamos vagyok elhinni, hogy az ide irogatok hisznek is abban, amit irnak. ----------------------------------------------------------------------------
Kapisgálod.
Rövidesen eljuthatsz arra a szintre hogy belátod, sokak szerint az USA-rol már szinte minde mocskos dolgot el lehet hinni. Vagy legalábbis rohamosan nől azok tábora akik el is hiszik.
Lehet hogy egynémely közülük nem igaz. De az már nem is számít.
Nem is olyan régen az USA a szabadág, a pozitív haladás a jóság szinonímája volt. Annak ellenére hogy hatalmas propaganda gépezet van a kezében, rengeteg pénz áll rendelkezésére, mégis rövid idő alatt a világ legutáltabb országává vált.
Tudod, mit? Én feladom. Többször hivatkoztam neked komplett írásokra Einsteintől (ezen kiragadott egy mondatok némelyike kétségtelenül azokból származik), hogy teljes gondolatmenetként olvashasd el. Nem egymondatos idézetgyűjteményekből, amely kompilációk alapvetően az érintett emberek munkásságát nem ismerő, azt mélyebben megismerni sem akaró, de társaságban műveltnek mutatkozni kívánó emberek számára kínálnak olcsó megoldást, hogy felcsípjenek pár mondatot, amivel még a náluk is kevésbé művelteknek imponálni akarnak.
Igen, tudjuk, hogy Einstein vázolt magának valamiféle vallásosságot, amely azonban nem ismer teremtőt és transzcendenst, és bár használja a vallás és isten szavakat, meglehetősen messze áll attól, amit vallás alatt akár az itt hozzászólók, akár az általad beidézett weboldalakon rá hivatkozók, őt idézők gondolnak erről a kérdésről. Belekapaszkodnak, mint szalmaszálba, hogy lám, Einstein is beszélt istenről, tehát valamiképpen a tudomány, a nagy tudós hitelesítő pecsétjét vélik ráütve látni saját hitükre. Ez teljesen hamis képzet, mert egyáltalán nem erről van szó.
Ilyen címü mocskolódó topikban nem veszek részt. Mindenki szégyelje magat aki ide jár.
Mivel ez nekem is szól, megkérdezem tőled:-Annyira nehéz elképzelned, hogy az az ország amely képes volt kétszer is emberek százezrei életének néhány másodperc alatti kioltására alkalmas fegyvert bevetni, ha módjában állna, nem vetne be egy földrengést kiváltó fegyvert, akár kísérleti célból is?
Ez a topic csupán a módjában áll-e részét vitatja a felvetésnek.
Nehezen találsz olyan komoly gondolkodású elmét, akinek ne lenne egyéni vallásos világképe. De ez a vallásosság különbözik a naiv emberétől. Az utóbbiak Isten gondoskodásából hasznot várnak, félnek haragjától; egy olyan érzés szublimálása ez, ami hasonlít az apa és gyerek közötti kapcsolathoz. ....A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbűvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbbrendü intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek. Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta. -
- The Religious Spirit of Science" (A tudomány vallásos szelleme) c. írásából. Mein Weltbild (1934); Ideas and Opinions, 40. o.
Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez... Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen és szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges. Az ember igazán rossz úton haladna, ha a halála utáni büntetéstől való félelem vagy jutalom reménye korlátozná. -
...Minden, amit az emberi faj tett és gondolt, a mélyen érzett szükséglet kielégítésével és a fájdalom enyhítésével kapcsolatos. Az embernek ezt állandóan szem előtt kell tartania, ha meg akarja érteni a lelki folyamatokat és eredetüket. Érzelem és vágyakozás a motiváló erő minden emberi igyekezet és alkotás mögött....
Nagyon nehéz elmagyarázni ezt a kozmikus vallásos érzést valakinek, akiből ez teljesen hiányzik... A vallásos zseniket minden korban megkülönböztette a vallásosságnak ez a fajtája, amely nem ismer dogmákat és ember képmására elképzelt Istent; így nem létezhet olyan templom, melynek tanításán alapul... Szerintem a művészet és a tudomány legfontosabb szerepe, hogy felébressze ezt az érzést és életben tartsa azokban, akik fogékonyak rá. ... Fenntartom, hogy a kozmikus vallásos érzés a tudományos kutatás legerősebb és legnemesebb ösztönzője... New York Times Magazine Religion and Science", 1-4. o. (1930. november 9.); Berliner Tageblatt (1930. november 11.)
Az én vallásom a korlátlan, magasabb rendű szellemiség alázatos csodálatából áll, amelyből gyarló és esendő értelmünk csak egy csekély részletet képes megismerni. A felfoghatatlan világegyetemből felénk táruló csodálatos értelmi erőnek a létébe vetett mély, ösztönös hit az, ami az én Isten-képemet megformázza. - A New York Times nekrológjából (1955. április 19.)
Az én férjemet bárhova el lehet küldeni, ha kocsival mehet. Lehet, hogy Travolta is egyszerűen egy kicsit vezetni akart:DDDD Hiszen azért vette a gépét. Csak nem mondhatja a feleségének estelente:Drágám elmegyek egy körre Grönlandig meg vissza:)))
Nekem meg az a véleményem, hogy te a hazai, tönkretett természettudományos oktatás eklatáns és tipikus produktuma vagy. Vígasztaljon a tudat, hogy nem vagy egyedül...
Kedves Rby! Nem tartom magam butának, ha netán rám céloztál volna, viszont ugy látom, te butitod itt az embereket. Nagyon sajnálom, hogy az USA olyan mélyre süllyed, hogy ma már mindent el tudunk róla képzelni, a az országok közötti szimpátia listán az utolsó helyen végzett. Én csak nyitott szemmel járok, olvasok , nagyon sajnálom, ha ez neked gondot okoz, s hogy ez ne forduljon elő, vissza is vonulok a topikból, amíg valami uj fejlemény nem jelentkezik, amire nem sok a valószinüség, hiszen az USA ugy viselkedik, mint az MSZP, ha sarokba szoritják (pld. Ingatlanadó) egyszerüen nem nyilatkozik, ha kérdezik.
Istenem, ha ezt minden bűnöző megtehetné. Nem lennének annyira zsúfoltak a börtönök.
nincs igazad. itt sokkal kevesbe mocskolodasrol, mint inkabb butasagrol van szo, mert sajnos ma mar egyre inkabb hajlamos vagyok elhinni, hogy az ide irogatok hisznek is abban, amit irnak.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter közölte, hogy az Egyesült Államok hadereje Haitin nem vállal rendőri szerepet, de szükség esetén megvédi az ártatlanokat és önmagát :)
Vetélkedők: Amerika, Brazília, Franciaország /egyelőre/
A franciák most sajnálhatják, hogy az USA helyzeti előnyt élvez közelsége miatt,de az amerikai több tízezres katonai megszálló mellé most a brazilok is küldtek jó pár ezer katonát:) és még fognak is. Hiába, nincs annyi katona, ami elég lenne egy jó kis gyarmatosításhoz.
1) Sem a "hideg", sem a "meleg" fogalma nem értelmezhető az érzékeléstől független objektív vagy (a határozatlansági reláció figyelembevételével) azt megközelítő fizikai jelenségként: egyszerűen azt jelenti, hogy valamilyen szubjektíve elvárt értéknél alacsonyabb vagy magasabb a "hőmérséklet".
A fizika a hőmérséklettel a részecskék mozgásaként dolgozik, ez a megfigyelőtől (viszonylagosan) független "objektív" jelenség.
Az egész áleinsteini diskurzus fogalomhasználata a katekizmusok illetve az arisztoteliánus-skolasztikus filozófia rég túlhaladott ismeretelméleti alapjain áll, mivel azzal játszik, hogy fogalmak relációit a valóság relációiként tételezi, illetve egy másik hagyománnyal, a platónival keverve azoknak valamiféle független lényeget tulajdonít, ennek az értelmetlenségét már Kant hitelt érdemlően bizonyította, s tudjuk, ezen az alapon a természeti jelenségek értelmezésében egészen egyszerűen csak badarságokhoz lehet jutni.
2) Mivel Einstein az adott idézetben nem fejtette ugyan ki istenfogalmát, azonban definiálta, hogy a spinozai istenfogalomra gondol, aki viszont igen bőven eresztve beszél erről, helyesen jáérunk el, ha a spinozai istenfogalmat vizsgáljuk meg. Ez az istenfogalom a közbeszéd szintjén valóban nevezhető panteisztikusnak, vaqlójában azonban abban különbözik a klasszikus panteizmustól, hogy a "dolgokban megmutatkozó egységes lényegnek" teremtő, létrehozó erőt is tulajdonít, azaz "aktívabb", mint a pusztán metaforikus átlényegítő panteizmus.
3) Az, hogy a tudomány saját korábbi állításaival szembenálló állításokat befogadni képes, azaz hogy korábbai állításait korrigálja vagy kiegészíti, valójában pontosan az ezotéria és a bizonyítatlan állítások hívei elleni érv, bár ők használják ezeket önigazolásul, m iképpen a nacionálezoterikus puzdra a szívcsakrájával meg a többivel.
A tudomány ugyanis, igen egyszerűen és blikkfangosan fogalmazva, nem állítás, hanem módszer. Ha a tudomány pusztán állításokból állna és nem lenne módszere arra, hogy az egymástól különböző vagy azokkal ellentétes állításokat összevesse egymással, akkor sohasem változna, vagy úgy ugrana egyik állítástól a másikra, hogy ezekjet nem hozná egymással összefüggésbe a cáfolat vagy korrekció relációjával.
Az ezoterikus eljárásokra definíciószerűen éppen ez a falszifikálhatatlanság a jellemző, ezért az állítások igazságtartalmuktól függetlenül értékelhetetlenek ezekben a rendszerekben. Ami persze nem zárja ki, hogy az ezotériában vagy álomban vagy heroinmámorban vagy bármilyen eljárásban megfogalmazott állítást egyébként az ismeretelméletileg korrekt módszerekkel igazolni lehet - de persze ebben az esetben az ezotérikusokat megszűnik érdekelni...
A tudomány művelőit nem az különbözteti meg az ezoterikusoktól, hogy nem tudnak nagyot álmodni vagy mindenfélét összehordani, mert miért ne tudnának, hanem az, hogy fegyelmezik magukat e tekintetben.
Már ideírtam, hogy az egymillió halottat eredményező kínai földrengés után a Szu és az USA gyanús gyorsasággal kötött egyezményt természeti katasztrófák mesterséges előidézésének tilalmáról ...
A Szent-András törésvonalnál egy nagy durrantás alighanem lebontaná Los Angelest...
