Én percig sem vitattam a te önreflexiódat, te ilyennek látod magad, ami egy jó dolog, mert megnyugtat. Rettenetesen szélsőséges példa fog jönni: az a nénike is, aki ügybuzgalmával az "O, sancta simplicitas!" felkiáltásra késztetett egy cseh renitenst, szóval ez a nénike is szentül meg volt arról győződve, hogy ő ott valami nagyon jót tesz, a szeretet és egyéb tohuvabohu jegyében.
Csak ugye ezt ma úgy hívjuk, hogy oldja a kognitív disszonanciát, mert ma sokkal jobban szeretünk nevet adni dógoknak, mint régen, bár ez lehet, hogy nem igaz. :)
Csakhogy én nem állítottam, hogy a szeretet jegyében bárkire kényszerítsük rá az akaratunkat.
A szeretet hosszútűrő, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy ....
Majd ha ezt a kérdést mindenki fölteszi magának, és arra is rájön, hogy saját magával kéne kezdeni a valamitcsinálást, nem másokkal, akkor esetleg megcsillan a fény az alagút végén. :)
Mindenütt baloldali pártokat hatalomra juttatni, tőkéseket, nagyvállalkozókat, korrupt politikusokat megregulázni akár tetszik nekik akár sem. Túlnépesedést drasztikus eszközökkel fékezni. embereket ráébreszteni a rendszer agymosására.
vagy
:))
