Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2009.12.17 0 0 58

Viszont meg lehet egy másik szempontból is közelíteni a kérdést, nevezetesen, ha úgy vesszük, az újlatin nyelvek esetében nyelvcsere történt, vagyis ezek a nyelvek igazából nem annak a latinnak a folytatásai, amely Itáliában kialakult, hanem annak, amit az eredetileg idegen ajkú őslakosság a birodalom különböző területein megtanult. Vagyis, ha sikerülne azt bebizonyítani, hogy az egyes területeken mely időpontban zajlott le teljes mértékben ez a nyelvcsere, akkor beszélhetnénk arról, hogy melyik újlatin nyelv milyen régi.

De ennek is van egy buktatója, ugyanis figyelembe véve azt a tényt, hogy a baszk nyelv máig él, a teljes nyelvcsere soha nem zajlott le Hispánia északi és Gallia déli részén... mégis van spanyol és francia.

Előzmény: vrobee (57)
vrobee Creative Commons License 2009.12.17 0 0 57
továbbra sem hiszem, hogy egyidősek.
Az egy félig viccnek szánt megjegyzés volt (szmájli) arról, hogy attól, hogy valamit egy adott pillanattól kezdve (ráadásul sokszor visszamenőlegesen) elnevezünk, még nem ott és abban a pillanatban keletkezik. Ahogy pl. a mai magyar nem 200 éves, hanem a közép- ómagyar stb. teljes jogú folytatója, úgy teljes jogú folytatása az olasz a latinnak, azzal együtt, hogy a spanyol és a román is az.

a magyar pedig mindenképpen vagy kétezer évvel idősebb az újlatin nyelveknél
Igen, és ha tegyük fel holnap Pusztinán úgy dönt a falugyűlés, hogy ők inkább mégse magyar, hanem csángó nyelvet beszélnek, akkor hirtelen csak 300 éves lesz már a magyar nyelv?
Vagy a moldvai csángók kevesen vannak, nem ők a "fő ág"? De mi van, ha a Dunántúl válik le? Akkor aszerint lesz a kelet- vagy a nyugatmagyar nyelv idősebb, hogy melyik bizonyítja be, hogy az ő nyelvjárásához van közelebb az Ómagyar Mária-siralom? De ha következő nap a másik meg bebizonyítja, hogy a Halotti beszéd az ő "oldalán" van, akkor egy csapásra kiderül, hogy már 1000 éve szétvált a két nyelv?

egy megoldást tudok elképzelni. a közmegegyezést. a nyelvészek régészek, és más tudósok által vitában kiérlelt, a közösség által elfogadott megegyezés lehet egy nyelv létének, vagy nemlétének kulcsa. ha egyszer a flamandok úgy döntöttek, hogy ők nem búrok és nem hollandok

A flamandok döntöttek, de pl. a ladinok és a ladinók, vagy a románok, arománt, románt és a romandot, romanschot beszélők nem döntöttek, csak elszigetelődtek.

A fenti a pillanatnyi politikai helyzetre adott viszonylag egzakt definíció, amelyet azonban politikai okokból visszamenőleg is próbálnak alkalmazni, holott semmit nem mond el két dialektus fejlődésének valódi viszonyairól. A kérdésem továbbra is az, hogy milyen nyelvészeti információértékkel bír ezen definíció alapján egy "a flamand fiatalabb nyelv, mint az angol" tipusú állítás? Nem beszélve arról, hogy ezzel a definícióval a legtöbb nyelv esetén nemhogy állítást nem tudsz tenni, de még a kérdés felvetése is értelmetlen, mert a bazilektusok nem ágaztak el, hanem folytonos kulimászt alkotnak (ld. ábra), az irodalmi dialektusok legtöbbje pedig (ha létezik) új, nem vetíthető vissza semmilyen egzakt elágazási pontig. Persze - egymásnak ellentmondó - politikai próbálkozások mindig lesznek.

A vitában kiérlelés ez esetben azt jelenti, hogy elfogadták: az önálló nyelv fogalma nem tudományos, hanem politikai kategória. A nyelvészetben innentől inkább dialektusok távolságáról lehet beszélni, különböző szempontok szerint.
Ha tényleg csak az zavar, hogy foglalt fogalmakat akartam újra definiálni, akkor a lenti hsz-omban a "nyelvjárások", "nyelvek" meghatározásokat lecserélheted összefüggő ill. szeparált dialektusokra vagy nemtom :) .

Marcu Liviu legföljebb román, sziciliai vagy szárd lehetett.:)))
_Vulgáris_ latinról beszélünk, írásos forrását ne keresd :)
Előzmény: Törölt nick (53)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.17 0 0 56
Nem egészen erre gondoltam: már a Latiumban is voltak kimutatható nyelvjárási különbségek, amikor a latint még csak a saját kis tartományában beszélték. Adamik könyvében említi például a nefrudines vs. rienes ('vesék') szó használatát.
Előzmény: Törölt nick (54)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.17 0 0 55
A spanyol és a portugál között 89%-os, a spanyol és az olasz között pedig 82%-os a szókincsbeli egyezés. Ennek ellenére az élőbeszédben mégis inkább a spanyol és az olasz érti meg egymást jobban, mert viszont fonetikailag a spanyol közelebb áll az olaszhoz, mint a portugálhoz, főleg a magánhangzórendszerében.
Előzmény: Törölt nick (53)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 52

Feltöltöttem egy kis csomagot, amiben benne vannak az újlatin hangminták:

http://www.sendspace.com/file/jts67i

Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 51

Egyébként máig nincsen konszenzus az újlatin nyelvek tudományos felosztásáról, legalábbis én még nem láttam sehol egy konkrét családfát. Az Ethonologue amit hoz, azt pedig nem szabad túl komolyan venni, mert számos ponton hülyeség. (Pl. milyen megfontolásból nem tekinti az aragóniait mégcsak galloibérnek sem, amikor nyelvtörténetileg átmenet a spanyol és a katalán között, amelyek iberoromán nyelvek?).

 

A keleti—nyugati felosztás az intervokális zárhangok kezelésén, ill. a többes szám képzésén alapszik, ennek megfelelően a román és az olasz kivételével mindegyik újlatin nyelv nyugati, bár az olasz is inkább átmeneti a kettő között, mivel a -c- zöngésül. A szárdot teljesen érthetetlen módon egy különálló, déli csoportba sorolják ugyanakkor, amikor a fenti hagyományos felosztás alapján semmiben sem különbözik a nyugati újlatin nyelvektől, és legközelebb az iberorománhoz áll.

 

A legelfogadottabb felosztás most így néz ki valahogy:

 

1. Keleti újlatin nyelvek: román és nyelvjárásai; dalmát

2. Itáliai (átmeneti) újlatin nyelvek: olasz (toszkán) és a délolasz dialektusok

3. Nyugati újlatin nyelvek

galloromán nyelvek: északolasz dialektusok (galloitáliai); rétoromán dialektusok és francia (gallorhaetiai);

iberoromán nyelvek: okcitán és katalán; aragóniai, spanyol (kasztíliai), asztúriai és leóni dialektusok; galiciai és portugál;

szárd: logudorói—nuorói; campidanói.

Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 50

Ez nagyon jó! És mennyire igaz, mert kb. így néz ki a valóság. Ahogy látom, a latint szándékosan nem egy fekete felhővel jelölted, hanem egy sokszínű folttal, ami szintén nagyon találó, ugyanis nyelvjárási különbségek már a kezdetektől fogva léteztek.

Előzmény: vrobee (49)
vrobee Creative Commons License 2009.12.16 0 0 49
Hát igen :)
Mondom, az a baj, hogy fának tekintünk valamit, ami nem az, és aztán jót lehet vitatkozni, hogy miért a másiknak nincs igaza...
nyelvfa
Rajzoltam egy képecskét, hogy az én fejemben hogyan néz ki a latin nyelvfa egy része. Fölfelé telik az idő. A kék lehet a kasztíliai, a zöld az aragóniai, a piros meg egy harmadik, mondjuk a portugál. A maszat, ahogy az emberek beszélnek, a vonal pedig az irodalmi nyelvjárás. (Fekete=latin).
Előzmény: Törölt nick (45)
vrobee Creative Commons License 2009.12.16 0 0 48
sőt: wachter > bakter , burger > polgár
(bár ez hangmegfeleltetés, de a német nyelvjárásokon belüli folyamatok/közti eltérések tükörképe)
Előzmény: Törölt nick (46)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 47

Ez pontosan így van. Egy nyelv nem csak kiejtésből áll, nem csak szókincsből, nem csak nyelvtanból stb. Ha ezeket külön-külön vizsgáljuk, akkor lehet azt mondani, hogy "hangtanilag" a francia távolodott el leginkább a latinból, "szókincs" tekintetében a román stb. De ha tényleg csinálnál egy olyan vizsgálatot, amely egyszerre néz mindent, akkor abból ugyanoda jutnánk vissza, hogy mindegyik teljesen egyforma, egyik sem különb a másiknál. Mert ami az egyik szempontból konzervatívabba, az egy másik szempontból újítóbb és így tovább.

 

A spanyol pl. jelöli a tárgyesetet (személyek esetében mindig, ezen kívül meghatározott esetekben, illetve akkor, amikor nem egyértelmű), ami tudomásom szerint sehol máshol nem fordul elő a többi újlatin nyelvben, így máshol a szórend kötöttebb. A francia megőrizte az igék -t végződését magánhangzóval keződő szó előtt. A szárd megőrizte a CE-, CI- veláris ejtését. Az olasz fonetikailag áll legközelebb a latinhoz, jobban mondva a legkövetkezetesebb, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hangok ejtését őrizte meg, hanem ami sokkal fontosabb a nyelvészetben, hogy a hangok közötti különbséget őrizze meg a nyelv: a spanyolban pl. lehet, hogy a -V-t ugyanúgy ejtik ma is, ahogy latinul ejtették, de mivel ebből adódóan eltűnt a megkülönböztetés a B és V között, mégsem tekinthető egy konzervatív vonásnak; míg az olaszban pl. szintén palatalizálódott a CE-, CI- / TI-, viszont a kettő között megmaradt a különbség (cs, ill. c/dz), ami nyugaton szintén eltűnt (a spanyolban, franciában, portugálban a CE-, CI- / TI- > egyaránt 'sz-'). A román pedig töredékesen megőrizte a névszóragozást.

Előzmény: vrobee (44)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 46

A [kw] > [p] és [gw] > [b] általános fonetikai változás, nyelvrokonságtól teljesen függetlenül is bekövetkezhet, lásd pl. a kelta nyelveket (*kwetwor > velszi pedwar).

 

A latin [w] pedig két irányban folytatódott szintén, a konzervatívabb nyelvekben csak az ajakkerekítést vesztette el, esetleg b- lett belőle (mint a spanyolban, szárdban), az újítóbb nyelvekben pedig magyar [v]. De vannak elszórt példák a [w] > [b]-re a románból is: VETERANUS > bătrân, FERVERE > a fierbe.

Előzmény: Törölt nick (40)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 45

Sőt, itt felvetődik az a kérdés is, hogy egyáltalán mi volt a kasztíliai nyelvjárás. Nem esküszöm meg rá, de úgy emlékszem, voltak nyelvészek, akik szerint csak egy kitalált nyelvjárás, ugyanis nem létezett soha önállóan ilyen, hanem tkp. a leóni és az aragóniai közötti átmenet baszk behatással. Valaki szerint pedig a kasztíliai a leóniból alakult ki. Tehát ha így nézzük, akkor a leóni nemhogy nem spanyol nyelvjárás, hanem a spanyol lenne a leóninak a nyelvjárása :))) Aztán van olyan, aki szerint "spanyol nyelv" = leóni-asztúriai + kasztíliai + aragóniai.

 

Ebből talán jól látszik, hogy mennyire szubjektív és nem tudományos alapú az egész. Egy biztos, hogy amit ma legalább 400 millióan beszélnek anyanyelvként, az a kasztíliai nyelvjáráscsoport.

Előzmény: Törölt nick (43)
vrobee Creative Commons License 2009.12.16 0 0 44
1. Arra céloztam, hogy mivel mindegyik latin, értelemszerűen ugyanakkor alakultak ki. Sőt, tovább megyek: egyidősek a némettel és az orosszal, de talán a magyarral is. A fejlődés a proto-IE óta töretlen volt, nem volt olyan, hogy Marcu Liviu egyik napról a másikra arra ébredt, hogy ma már nem vulgárlatint beszél, hanem olaszt.

2. Ügyesen leírtuk ugyanazt :) . Véleményem szerint a "mikor vált a nyelvjárás önálló nyelvvé" kérdés csak úgy válaszolható meg, ha egyáltalán megmondjuk, hogy mikor önálló egy nyelv. A politikai definíció értelmetlen, és nem sokkal kevésbé esetleges az "XY nyelvemlékkel kezdve létrejött a modern Z nyelv".
A kölcsönös érthetőség már jobb kritérium, csak persze az is szubjektív és egyoldalú. A csak szókincset tekintő vizsgálat szintén rejt buktatókat, és nagyon egyoldalú.
Valami olyan több dolgot figyelembe vevő objektív recept kellene, amit két tetszőleges (tegyük fel, kellően ismert) nyelvállapotra alkalmazva meg tudjuk mondani a kettő egyezőségét, és aztán azt mondjuk, hogy "ha ez az egyezőség mondjuk 90%-nál nagyobb, akkor a két nyelvjárás egy nyelv". Ja, és lehetőleg az eredménynek legyen valami köze az intuíciónkhoz is.
Ilyet biztos lehet csinálni, és az is biztos, hogy ahány módszer, annyi eredmény lesz :) . Ami persze nem feltétlenül baj, ha legalább van egy jól használható kritériumink.
Előzmény: Törölt nick (39)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 43

Nem is lehet tudományosan meghatározni, hogy mi a nyelv és mi a nyelvjárás, ez inkább politikai és társadalmi megítélésen alapszik. Lényegében minden nyelv sztenderd változata is csak egy nyelvjárás, amit mesterségesen, szabályozással stb. kiemeltek a többi közül. Ez a kérdés nagyon olyan, hogy mihez képest. A latinhoz képest az összes újlatin nyelv nyelvjárás, egymáshoz képest pedig kicsit még bonyolultabb a helyzet. Pl. az asztúrleónit és az aragóniait a hagyományos szakirodalom máig csak "spanyol nyelvjárások"-nak tartják, holott ha szigorúan vesszük, akkor nem lehetnek spanyol nyelvjárások, mivel a spanyol az a kasztíliai nyelvjárás általánosítása. Az asztúriai és a leóni, ill. aragóniai nyelvjárások pedig nem a kasztíliaiból fejlődtek ki, hanem ugyanúgy önállóan a latinból, ahogy a többi nyelv. De mivel a kasztíliait emelték mi, mint nemzeti nyelvet, ezért ezek háttérbe lettek szorítva. Az utóbbi években pedig ismét felébredtek a különböző mozgalmak és szervezetek a védelmükre, most már asztúriai nyelvi akadémia van, sőt, már külön Wikipédiájuk is van.

 

S itt vetődik fel egy érdekes kérdés: a spanyol nyelv első írásos emlékeinek ezidáig a 10. sz.-ban talált Glosas Emilianensest tekintették (San Millán-i glosszák). Igenám, csakhogy ezek éppen nem kasztíliai, hanem aragóniai nyelvjárásban íródtak, vagyis felmerül a kérdés, hogy mivel ma az aragóniai külön nyelvnek számít, akkor mi volt a spanyol első nyelvemléke? A kasztíliait védő mozgalmak ekkor rögtön ellentámadtak, ugyanis a vulgáris latinul íródott, de már spanyol szavakat tartalmazó Valpuestai okiratok 804-től léteznek. S amennyiben a tudományos világ is elfogadja ezeket az első kasztíliai spanyol nyelvemlékeknek, úgy egyből megdőlt az az elmélet, hogy az ófrancia Strasbourgi eskü az első újlatin nyelvemlék. Hát, érdekes lenne, mindenesetre. De egyelőre a Valpuestai okiratokat nem tekintik komoly nyelvemlékeknek, mondván, hogy nincsenek benne összefüggő újlatin mondatok csak elvétve egy-egy spanyol szó vagy kifejezés, ami máshol is előfordul.

Előzmény: Törölt nick (38)
vrobee Creative Commons License 2009.12.16 0 0 42
- meglehet. a szicíliaiak azonban külön nyelvnek tekintik, és a nyelvészek szerint a dialektus és a nyelv között néha csak az azt beszélők döntése jelenti a különbséget.
Ez a nyelv politikai definíciója, ami valamennyire legalább egzakt. (Persze, vitás esetek vannak itt is.) Kérdés, lehet-e bármilyen épeszű nyelvészeti következtetést lehet levonni abban a rendszerben, ahol a mandarin és a kantoni egy nyelv, a holland és az alnémet pedig kettő.

Alapból a fastruktúra nem igazán jó modell egy olyan rendszernél, ahol hol erősebben, hol gyengébben, de lényegében mindig volt/van valamilyen érintkezés a különböző ágak között, ahol a különböző változatok a nyelvterület egyik végétől a másikig lassan változó kontinuumot alkot(tt/n)ak, amely elmosódott pacából csak az irodalmi nyelvjárásokat lehet egy -időben meglehetősen töredezett, hiányos- fával lefedni.
Előzmény: Törölt nick (38)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 37
Me imaginé que esos viajes no han sido baratos para ti. :) Dime, cómo aprendiste el espannol? En la escuela o solo por tus viajes? No te preocupes, escribes bastante bien a pesar de que no lo hacías desde hace muchos annos. (Perdona que no puedo poner la tilde desde esta compu, estoy en el trabajo).
Előzmény: Törölt nick (36)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 35

Pontosan. És szintén itt jön be a diakrón—szinkrón kérdés: diakrón szempontból mindegy egyes újlatin nyelv ugyanaz a nyelv, vagyis a latinnak egy modern állapota, mivel történetileg sehol nem volt szakadás. Szinkrón szempontból pedig attól függően, hogy ki mit tekint nyelvnek vagy nyelvjárásnak, mondjuk 8 és 50 közötti lehet e nyelvek száma.

 

Adamik Béla A latin nyelv története c. könyvében abból szempontból kétféle időpontot jelöl meg, mint a latin történetének vége, eszerint ha jól emlékszem, Galliára a 8. századra írja az elszakadást, a többi területre pedig 9—10. sz.-ra. De ez szerintem józan paraszti ésszel is belátható, hogy a legjobban eltávolodott francia kellett, hogy legyen az a nyelv, amelyik valamivel előbb elszakadt. Tehát ebből a szempontból, ha mindenáron erőltetni akarjuk ezt a kérdést, akkor a francia a legrégibb újlatin nyelv.

 

Szerintem sokan kevernek két fogalmat: hogy mennyire régi egy nyelv (már ha egyáltalán ez megállapítható) és hogy mennyire régies. A kettő nem ugyanaz és nem is következik egyik a másikból. Általában a legrégebbi nyelvek távolodtak el leginkább az egykori közös állapottól, már csak ezért sem lehet a szicíliai vagy a korzikai a legrégebb újlatin nyelv. A szárdnál és a románnál pedig egyszerűen a teljesen elkülönült fejlődésről van szó, nem azért régiesek, mert régiek (sőt, a román első írásos emlékei ha jól tudom csak a 16. századból valók).

Előzmény: vrobee (34)
vrobee Creative Commons License 2009.12.16 0 0 34
Nem szeretném a wikipediás beszélgetésünket újrakezdeni, de lenne két gonosz megjegyzésem ezzel a "legrégebbi" dologgal kapcsolatban:
1. az újlatin nyelvek ugye /def. egyidősek :)
2. ha arról van szó, hogy melyik szakadt el legkorábban, ahhoz meg kéne mondanunk, hogy mikor válik a nyelvjárás nyelvvé, mert enélkül még azt sem lehet tudni, hogy kelet, vagy nyugat felé kell keresgélnünk...
Előzmény: Törölt nick (32)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 33

Egyébként a spanyolban a zöngés sziszegőhangok eltűnése itt nem játszik, mivel ez egy viszonylag új fejlemény, a 16—17. században végbement átalakulás eredménye.

 

Lásd itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Középspanyol_hangeltolódás

 

Előzmény: Törölt nick (26)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 32
A tudomány mai állapontja szerint a korzikai a toszkánból alakult ki, tehát nem lehet a legrégebbi újlatin nyelv, a szicíliai sem. Én személy szerint a szicíliait nem is tekinteném külön nyelvnek az olasztól, mert a különbség nem sokkal több annál, hogy a hangsúlytalan e > i és a hangsúlytalan o > u. Igazából azt sem lehet megmondani egy nyelv régebbi-e a másiknál, hacsak nem tudják egyértelműen bizonyítani, hogy mikor fejlődött ki a nyelvjárás. Az első írásos emlék sem túl meggyőző bizonyíték — bár jobb híján ezt szokták felhasználni — mivel amikor írásban egy nyelvjárás megjelenik, akkor az már régen ki van fejlődve. Ilyen elszórt emlékek a spanyolból pl. már a 9. sz. eleje óta vannak (lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Valpuestai_okiratok ), ami azt jelenti, hogy az elkülönült nyelvjárás a 7—8. században létezhetett.
Előzmény: Törölt nick (28)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 31
Hola Irene, bienvenida! Gracias por los enlances, aunque no se trataba del ladino, sino del ladín, que es un dialecto retorrománico que se habla en el norte de Italia, junto con el friulano. Sin embargo el ladino suena muy interesante, es como una transición entre el espanyol medieval y el moderno. Aunque su pronunciación es más bien hispanoamericana que castellana, porque es seseante. (Y por eso yo siempre suponía que la pronunciación seseante existía antes que la no seseante castellana).
Előzmény: ire-ne (25)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.16 0 0 30

Has estado en México? Qué suertudo! Yo también espero poder irme allá alguna vez en esta vida.

Előzmény: Törölt nick (27)
vrobee Creative Commons License 2009.12.16 0 0 29
Csak érdekelnek az újlatin nyelvek, tudok valamennyire spanyolul (meg ebből következően kicsit olvasok más újlatin nyelveket), csak nem annyira, mint ti.
Előzmény: Törölt nick (8)
ire-ne Creative Commons License 2009.12.15 0 0 25
Querido, espero te sirva, no quiero entrometerme, pero siempre me ha interesado la expulsión de los judíos desde que visité por primera vez Toledo o Córdoba, muchas ciudades españolas tienen juderías, inclusive quedan símbolos en casas, la estrella de David por ej. y me ha llamado la atención que se haya conservado el sefardí o ladino, en fín, espero no haber interpretado mal lo que decías en húngaro! el primer tema me ha encantado.
http://www.youtube.com/watch?v=NglVNB0lOIU&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=FYOrtCwECgw&NR=1
http://www.youtube.com/watch?v=m0yENso9jag&feature=related
http://hispanae.blogspot.com/2009/11/refranes-y-expresiones-sefaradies-en.html
http://www.lastfm.es/music/Yasmin+Levy
Előzmény: Törölt nick (21)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.15 0 0 24

Vagy ala... úgy tudom, a velenceiben az -L- > gyenge [j], amit é-vel jelölnek.

Előzmény: Törölt nick (23)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.15 0 0 23
àea straca; = ? (area?)
Előzmény: Törölt nick (22)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.15 0 0 22

Íme a velencei: http://www.sendspace.com/file/zlsx59

 

 

Fiòi, quà se scrive come che se parla; co buté ’l òcio in te sto canton, no sté voltàr la carta, fando fénta de no védar; fùrsi trovaré anca ròbe che no ve interèssa, ma dògni tant sintiré che é gusto fermarse na s-ciànta a tirar ’l fià e riposarse de tut sto da far, de sto remenàrse, de sto corar, che ’l par che vénghe da ciapàr ’l mondo àea straca; cussì podarén scoltar quel che ne conta i nostri vèci: se se sa puìto le ròbe da una volta, se capisse mèjo anca quée de adèss e se se vòl un fià de pì ben fra de noàntri, che ’l é quel che conta pì de tut.
Tant par scuminziàr, i dise che ’l nome de Zéja ’l vien dal latin cilia: «i zìli, i ori, la riva», parché fin quà jèra tut bòsc, e da quà in zo tuta aqua; ma no paeù, canèe, stran, mussati, tòrba, aguàzzi, cofà soto i recòrdi dei nostri vèci; quà, na voltona, jèra tut un spècio de aqua che i ghe ciaméa «Laguna Eracleana» o «Laguna Opitergina».
’L bòsc, che in latìn i ghe ciaméa Silva Cerbonia, ’l jèra pien de bestie, màssima porzèi salvàreghi, che par capirse i ghe diséa porzèi zignàri; e i siori da Udèrzo i vignéa quà a cazza, che adès se ghe dise anca: «'ndar a trar»; e osèi? un frajèl da par tut, parché quà i catéa aqua, tera, alberi, fruti, pomèe, bissi e de tut, che dopo jèra tuta na musica de zavàtui, russignòi, zirpignòe, merli, tordi, scrinzéti, zòrle, gainàzze… – No ghin parlén del pescar, parché fra tinche e bisati, rane, brùssoe, schíe e pesséti, jèra tut un afàr: bastéa métar zo la réde o ’l schiràl o 'ndar a palpéta.

 

 

Engem leginkább a katalánra emlékeztet.

Előzmény: Törölt nick (20)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.15 0 0 21
Nemcsak volt, még mindig van, az a harmadik rétoromán dialektus a romans és a friuli mellett. Olyanom sajnos nincs.
Előzmény: Törölt nick (19)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.15 0 0 20
Egyébként a velencei érdekelne. Még eltérő írásuk is van, hogy a wikin láttam. Viszont nem láttam soha ilyen írással írt mai szöveget újságban, könyvben. Tán nincs is.
Előzmény: Törölt nick (19)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.15 0 0 19
Volt egy ilyen nyelv: ladin. Erről mit tudsz?
Előzmény: Törölt nick (18)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!