Az atommagban nincsenek neutronok.
A magot proton-elektron-proton hamburgerek építik fel amelyek héjszerűen helyezkednek el 2-3 x 4, 3 x 6 és 3 x 8 -as szimmetriával.
A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak
Én ebből nem értek egy hangot sem. De még mindig nem látom az elméletileg megjósolt neutrinót és pici társát az antineutrinót, amely kisérletileg ezerszeresen igazolt, minden ismert magfizikai folyamattal összhangban van. Amíg ez nincs az elméletben az egész csak szellemi onánia.
2. Jelenleg elméleti modelljeink (és eddigi kísérleti tapasztalatunk) szerint a foton bármely résen képes 'átjutni'..
Jelenlegi modelljeitek alapján lehet, de nem hinném, hogy tudsz olyan vékony rést készíteni mint az elektron vastagsága. Miből csinálsz ilyen vastag rést ? Mondjuk atomokból ???
1. Végül is a te elképzelésed, így a hozzá tartozó 'kulimunkát' is el kell végezned, ha elméletté akarod fejleszteni. Az adott oldal alján sem láttam adatot. A továbblépéshez pedig ez alapvető lenne.
2. Jelenleg elméleti modelljeink (és eddigi kísérleti tapasztalatunk) szerint a foton bármely résen képes 'átjutni', így 'vastagságára' nincs alsó vagy felső határunk, ezért ennek felére sem.
Tér nem létezik, tehát nem lehet hajlítgatni. De a tér fogalmat jó, hogy létrehoztuk és használjuk is, a leírásra való, pl arra, hogy meg lehessen mondani mekkora az elektrontórusz átmérője vagy a vastagsága.
A tórusz különben vékony, kb a foton átmérő fele, mivel az elektron (de a proton is) egy kettétépett fotonból alakul ki.
Igen,de ha csökken a rendszer tömege,akkor ezáltal az összetevők tömege(ha a résztevevők mondjuk összetapadva,incs relatív mozgásuk,akkor mindez nyugalmi enegiák összege).Vagyis a szabad állapotbeli részecske tömege nagyobb,mint a kötötté.De ez csak akkor lehetsége,ha a részecskének van szerkezete,valamilyen alkotórésze.Mert tömeget ha valahonnan el tudunk venni,akkor annak van felépítése.
Például be tudnál mutatni esetleg valami számítást arra vonatkozóan, hogy az általad leírt elektron minimum mekkora méretű (figyelembe véve az elektron tapasztalati töltését, spinjét, jellemzőit és c értékét)? A toroid külső átmérőjére gondolok. (Bár ha tér sem 'létezik' akkor az sem világos miben méred?)
Bármily meglepő, de jelenlegi ismereteink szerint tömegdefektus azáltal is felléphet, hogy kötésben a kötési energia (mely a potenciális energiával analóg, és értéke negatív a 'szabad' részekhez/részecskékhez képest), csökkenti a rendszer összeenergiáját, azaz (az Einstein féle ekvivalencia értelmében) a tömegét. Tehát ez nem indokolja a résztvevők 'belső szerkezet' kényszerét, sem nem teszi 'kötelezővé' az esetleges 'belső szerkezet nélküli' részek szabad, kölcsönhatás mentes állapotát. Persze nem is zárja ki.
Igazából az a lényeg,hogy a részecske változáson esik át,amikor kölcsönhatásba kerül más részecskékkel.Én is úgy gondolom,hogy a tömeget egyfajta mehanizmus hozza létre.De a változáshoz szerkezet kell,emiatt,ha tényleg létezik tovább nem osztható részecske,az nem hathatna kölcsön más részecskékkel,mert ehez szerkezet kell.Viszont,ha nincsenek tovább nem osztható részecskék,akkor többféle toruszt is be kell vezetned.
Szívesen,mindenképp foglalkozni kell vele!Mert én szerintem az elmélet minden szempontból logikailag következetes,akkor már a kisérleti eredményeket leírja.Szerintem ha sokat foglalkozunk vele,akkor megláthatjuk azokat a pontokat,amikkel esetleg jósolni is lehet jelenségeket,és az elmélet logikáját alaposabban vizsgáln lehet.
"E fenti két hozzászólásodra írtam, hogy a kettő ellentmond egymásnak. Ha ugyanis szerinted 'nem léteznek', akkor nem hihetsz egy olyan elméletben, mely erre épül. Ha viszont abban hiszel, hogy Astrojan elképzelése a kísérleti eredményekkel koherens elméletté építhető, akkor azt nem hiheted hogy a gravitonok nem léteznek."
Igazad van!Azt a stratégiát követem,hogy pillanatnyilag megfeledkezem a kisérleti eredményekről és feltételezem,hogy Astrojan elmélete biztosan igaz.Szerintem ha egy elmélet csak akkor lehet logikailag következetes,akkor már a kisérleti eredményeket visszaadja.Astrojan elméletében megprobálom megkeresni azt a pontot,ami az eltérést jelenti a kisérleti eredményektől.
Igazából mindenféle elmélet izgat,még az is ami lehet,ami esetleg nem is igaz.Ettől függetlenül fontos,hogy analizáljuk,mert sokat tanulhatunk belőle.
Astrojan (107)-ben említi a gravitont (A,B fajtát)
Metafiszto (112)-ben írja: 'Tudtommal gravitont nem figyeltek meg. '
Te írod (117)-ben Astrojannak: 'Tegyük fel,hogy a világ olyan,hogy léteznek ezek a részcskék.', majd (118)-ban: 'Hiszek abba,hogy az elmélet önmagában zárt,vagyis a kisérleti eredményeket magában foglalja logikailag is.'
Ezután (119)-ben Metafisztonak a gravitonról: 'Semmi ilyent nem figyeltek meg! ... valószínűleg kár is keresni,mert nem létezik.'
E fenti két hozzászólásodra írtam, hogy a kettő ellentmond egymásnak. Ha ugyanis szerinted 'nem léteznek', akkor nem hihetsz egy olyan elméletben, mely erre épül. Ha viszont abban hiszel, hogy Astrojan elképzelése a kísérleti eredményekkel koherens elméletté építhető, akkor azt nem hiheted hogy a gravitonok nem léteznek.
2. Én egyelőre nem 'sepertem le az asztalról' Astrojan elképzelését, sőt épp arra biztatom, hogy alakítsa valamilyen koherens elméletté, mert egyelőre nem az, és pusztán a kategórikus kijelentésektől nem válik azzá.
Az a baj, hogy te a tömeget alapvető tulajdonságnak tekinted. Az elemi részecskéknek NINCS tömegük. A tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor ezek a tömeg nélküli részecskék keringési pályára állnak (a tóruszban) és ennek a tórusznak a tehetetlensége adja a tömeget.
Kisebb tehetetlenség (kisebb frekvenciájú, kisebb energiájú keringés) kisebb tömeget jelent. Ezért nem szükséges elvinni a tömeget egy másik részecskének. Ha pl annihilációval foton távozik megszűnik a tömeg, de nem távozott el. Megszűnt. Energia ment el a fotonnal.
De ha a részecske tovább nem osztható, akkor miért változhatott meg a tömege?
Mondom, azon részecskéknek amik tovább nem oszthatók (elemi részecskék = 4 db) nincs tömege. És ez nem is változik meg. Ha kombinálódnak (tehát már oszthatók) akkor lehet tömegük is, pontosabban értelmezhető számukra a tömeg.
Bár a fogalmainkat valóban mi 'találtuk ki', és ezek 'nem okoznak semmit'..
Nalátod, már meg is egyeztünk, a Minkowski-tér görbülete nem okoz gravitációt.
elöszőr meg kell Astrojan elméletét érteni.. (Köszönöm Aurora), erre szolgálnak a hangsúlyos szavak, nem azért, hogy az igazamat bizonyítsák. Ha nem érted, nincs miről vitázni. Nem muszáj elfogadni amit mondok, de a megértés alapvetően szükséges a vitához.
A tűzokádó spagettiszörny anyagi objektumnak értelmezhető, akár létezhet is. Készítsek neked egyet ?
A proton, antiproton ugyanezen anyagból áll csak a frekvenciája, s így az energiája nagyobb,
az antiproton felépítése: graviton A és töltés mínusz
míg a proton tartalmaz : graviton B és töltés plusz
Az a véleményem,hogy mikor mit tekintünk elemi részecskének csak attól függ,hogy milyen korban élünk,vagyis hogy milyen nagy energiás részecskegyorsítokat készítettek már.Mert szerintem sohasincs olyan rézecske aminek már ne lenne további szerkezete,maximum csak nem közöltünk elég nagy energiát a részecskével,hogy megmutatkozzon annak szerkezete.Erre van bizonyíték:
A szabadon levő részecskék,például más részecskéktől függetlenül mozgó protonok és neutronok nem ugyanolyan állapotban vannak,mint a magban a magerős kötés alatt levő protonok és neutronok.Fellép például a tömegdefektus,kisebb a nukleonok tömege a magban,mint amekkora a szabadállapotban.Ez feltétele annak,hogy az elemi részecskék kölcsönhatásba lépjenek egymással.Ezt csak úgy lehet megérteni,hogyha felismerjük,hogy a nukleonoknak is van szerkezete,mert kvarkokból állnak.Ha lenne olyan részecske aminek nincs további szerkezete vagyis tényleg elemi,az nem tudna kölcsönhatni más részecskékkel.
Vagyis,ha az anyag szerkezetét vissza lehetne vezetni egy tovább nem oszthatatlan struktúrára,az nem kerülhetne kötött állapotba,és nem léphetne kölcsönhatásba más elemi részecskékkel.Csak a szabadállapot lehetne megengedett számára.(A kötött állapotban fel kell lépnie a tömegdefektusnak,aminél az elvitt tömeg egyenlő a foton impulzusával.De ha a részecske tovább nem osztható,akkor miért változhatot meg a tömege?)
1. Az nem szemléltetés és különösen nem igazolása valaminek, hogy kijelented, hogy nincs. Az általad felsorolt fogalmak a tudományos közvélemény szerint is a 'világ' leírására szolgálnak, de ők mint az 'anyag jellemzőit' emlegetik.
2. Na itt a bibi.. : Hát itt eddig rengeteg bibi van.
3. kategorikusan kijelentem ...: a szines, szagos nagybetűktől még tudtommal senkinek nem lett igaza. Bár a fogalmainkat valóban mi 'találtuk ki', és ezek 'nem okoznak semmit', és szerintünk is az 'anyag' egyes megjelenési formái hatnak kölcsön, azért ezek minden újszerű elképzelését összhangba kellene hozni az 'anyag' kölcsönhatásainak egyes jelenségeivel. Ezt a logikailag is koherens leíró értelmezési és összefüggésrendszert már akár elméletnek is nevezhetnénk, melynek állításait a feltevéseiből bizonyítani kellene. (Sikere esetén akár kisbetűvel is, nagy elismeréssel tennénk magunkévá.) Ezzel az aprósággal azomban még adós vagy!
Egyébként a tűzokádó spagettiszörny létezése még akkor is kérdéses.
Indirekt feltevést kell tenni ahoz,hogy bármit is bizonyítsunk vagy cáfoljunk.Mert elöszőr meg kell Astrojan elméletét érteni ahoz,hogy elfogadhassuk,vagy megcáfoljuk.Az nem cáfolás,amit sokan mondanak: "márpedig ez az elmélet nem igaz".
Akkor egy egyszerű példával szemléltetem, hogy miért nem okozhatja a gravitációt a Minkowski-tér görbülete. Azért mert Minkowski-tér nincs.
Nincs tér, sem idő, dimenziók sincsenek, sem három, sem 4, sem akárhány dimenzió. Ezek a fogalmak fizikailag nem léteznek, kitalált dolgok, ezek a fogalmak a világ LEÍRÁSÁRA szolgálnak, nem okoznak semmit.
A logikai ugrás itt van: torzult dimenziókkal kell számolnunk, Rendben, azzal számolsz amivel akarsz,
vagyis dimenziótorzulás okozza.... Na itt a bibi, ez a két dolog nem függ össze.
BBandi 115, kategórikusan kijelentem, hogy tér nem létezik, az Univerzumban csak anyag létezik, semmi más. Ezt nevezheted axiómának is. A mozgó anyag (4 elemi részecske és ezek kombinációja) ami fizikailag létező, csak ezek tudnak okozni bármit is. Az emberek által kitalált fogalmak, elméletek, egyenletek, függvények, geometriák nem okoznak semmit.
A világ történéseit a részecskék vagy az anyag kölcsönhatásai okozzák.
A tömegek körül kialakuló DVAG gradiens okozza a gravitációt, ami térgörbületnek LÁTSZIK.
(A DVAG graviton áram, ami a tömegek felől többé kevésbé árnyékolódik)
Nade ezzel a hozzászólással éppen ellentmondassz az előző hozzászólásodban kifejtett hitednek (ugyanis ha megnézed éppen Astrojannál szerepel a graviton).
Ezzel persze nem (bármelyik) hited kívánom rövidíteni.
Semmi ilyent nem figyeltek meg!Az áltrel olyan hatékonyan leírja a világot(ahol téridőgörbület van,nem graviton részecske),hogy valószínűleg kár is keresni,mert nem létezik.
Mondjuk a tórusz geometriája elég bonyolult,valamilyen toroidális kordinátarendszerben kellenne leírni,mint amit a Tocomacbeli plazmafizikát művelik(annak is toroid alakja van). Szívesen beszálnék ennek a részleteinek a vizsgálatába.Hiszek abba,hogy az elmélet önmagában zárt,vagyis a kisérleti eredményeket magában foglalja logikailag is.(szerintem ha nem ismerték volna az elemi részek fizikáját,szerintem akkor is eljuttottak volna a Schrödinger-egyenletig,mert a hidro alaposabb elméletét sem adja vissza a Newton-szemlélet,és Fourier-t követve a közeg változásait elemi hullámokra való sorfejtéssel kezenék.És kész is,hullámegyenlet,komplexesen írva Schrödinger-egyenlet.)Vagyis,ha a gravitonok nem léteznek,illetve nincs ilyen szerkezet,akkor az elméleti modellben is meglátszodna a hiba.
Akkor ez olyan,mint a fononoknál a rácstávolság,aminél kisebb hullámhosszú fononok nem gerjesztődhetnek.Ehez tartozik átszámítva a Debye-hullámhossz(Debye szólt schrödingernek,hogy de Broglienak milyen hullám elmélete volt.Túl radikális elmélet volt ahoz,hogy elfogadjákDavisson és Germer kisérlete sem volt elegendő.)E fölött a hőmérséklet fölött már nem képződik ugyabb frekvenciájú fotonmódus,és ehelyett az egyes atomok mozgási energiája egyenletesen nő,és aszmptotikusan közeledik a mozgásuk az ekvipartició tételének megfelelő mozgáseloszláshoz.
Gondolom a rácselméletedben is van ilyen általánosított Debye hőmérséklet,ami felett mondjuk nem lehet a részecskét(rács állapot)gerjeszteni,hanem inkább más fajtájú részecske keltődik.
Nekem úgy tűnik, hogy a kvark hipotézis (és így a proton 'kvark szerkezete') nem kizárólag Metafiszto elképzelése (bár gondolom büszkén vállalná, ha így lenne).
Írod: tér nincs, vonzóerők nincsenek ... Lehetnél kicsit kevésbé kategórikus, mert így nagyon kinyilatkoztatás szaga van, a dogmák pedig nem igazán a tudomány ismérvei.
Sokkal inkább definiálj, posztulálj, készíts axiómákat, majd ezekkel modellez és értelmezd a jelenségeket. Hosszabb, nehezebb, de így még akár fizikai elmélethez is juthatsz.
Akkor egy példával szemléltetem hogy miért a Minkowski-tér görbületéről van szó.
Minél nagyobb tömegű testre állsz rá, annál inkább eltér a Te időd egy külső megfigyelő idejéhez viszonyítva (Te a saját órádat gyorsabbnak látod, mint a külső megfigyelő óráját), mert minél jobban közelít az erőhatás miatt két test sebessége a C-hez annál jobban tágul az időfaktoruk egy adott külső megfigyelőhöz képest.
Vagy gondolj a kvantum fizikában mennyire számottevő-e egyáltalán a gravitáció.
Vagy gondolj arra, hogy kísérletek nem mutatták ki.
Mindebből láthatod, hogy torzult dimenziókkal kell számolnunk, vagyis dimenziótorzulás okozza.... (nem írom le sztem hogyan)... azt, hogy a tömegek közelítenek egymás felé.
Persze. Állj rá a mérlegre és látni fogod, hogy szükség van rá.
Térgörbület nem lehet a gravitáció, mert tér nincs. Vonzás meg azért nem lehet, mert vonzóerők nincsenek. Viszont lehet DVAG gradiens, mert a DVAG = anyag, sötét energia, feltételezem, hogy gravitonokból áll. Tudsz jobbat ?
dragun 110, kösz, hogy előadtad a kvark hipotézisedet, de az atommagban nincsenek gluonok, sem kvarkok,
"Máris látszik, hogy amikor vákuumkristályról beszélek, nem egy egyszerű 3 dimenziós rácsra gondolok."
Nagyon tetszik ez a mondat, mert én speciel úgy vélekedek, hogy a kvantum mechanikában már nem figyelhetjük meg a Minkowski-tér három dimenzióját, sőt az idődimenzió is torzult a mi megfigyelésünkhöz képest.
"Ekkor megkapjuk a kapcsolódási vektorok irányaiból a protonban levő kvarkok töltéseinek nagyságát."
Viszont ezt nem értem, a kapcsolódási vektor kifejezés miatt, eltudnád magyarázni?
"A vákuumkristály máris 4 dimenziós és ehhez jön az idő. Mire az összes ismert szimmetriát "belerakom", talán eléri a 8 dimenziót is."
És még valami... pont ezt a több-dimenziós elméletet igyekeztem egyik topicomban cáfolni, ezért erről is érdekelne a véleményed, hogy ezt mivel támasztod alá.
