A vasúti kocsis példával az a baj, hogy ott valaki másnak a tulajdonát pingálják ki, a tulajdonos akarata ellenére. Azaz teljesen mindegy, hogy az "alkotónak" tetszik-e a mű.
OK, tehat kirekesztes, tehat liberalis hivoszavak, tehat kulturkampf, tehat helyben vagyunk, koszi. Lesz majd liberalis orvostudomany is remelhetoleg, es sulyos kirekesztesnek minosul majd a fellepes pl. a raksejtekkel szemben. Remelem, nem erem meg.
Hiszen epp ez az, hogy Nadasy professzor urra bizni a nyelv vedelmet kb. olyan, mint Hegedus kapitanyra az egri varet. de azert majd elolvasgatom, koszi.
Nos, tegyük fel, hogy valaki megbélyegez/elítél/kirekeszt/megszégyenít/megbánt embereket, mert azok suksükölnek és/vagy nákolnak stb. Liberalizmusnak nevezhetjük-e azt a magatartást, ha valaki nem tesz így, sőt, elítéli a fenti kirekesztő viselkedést, mivel tudja (= meg van róla győződve), hogy a fenti kirekesztő viselkedésnek semmilyen alapja nincs?
Mar bocsanat, de nem megkezdesrol volna ugye szo, hanem abbahagyasrol, hiszen mindmostanaig uldozve volt a nevezett valtozat. Holott aligha lehetett tobb 'bizonyitek' egy adott alak 'helyes' vagy 'helytelen' voltara, mint manapsag, nemde? Hovatovabb az is bizonyitasra szorul, hogy teszem azt Bach munkassaga az haute culture resze, mig mondjuk Fekete Pakoe meg nem. Az altalad kepviselt felfogas szerint egyebkent mikor beszelhetunk a nyelvet ert barminemu karosodasrol? Egy (mondjuk frissen felujitott) vasuti kocsit sprayvel osszefujni karositas, avagy a kocsi megjelenesenek a gazdagitasa?
Ahogy hacso olvtárs is mondta, nincs mit, nincs kitől és nincs miért védeni. Ha bővebben érdekel a kérdés (oké tudom, hogy nem;) akkod először Nádasdy professzor műveit olvasgasd: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html
No, de mitől kellene védeni a nyelvet? A -nák toldaléktömbtől, ha E/1. feltételes módot jelent? Vagy azoktól a beszélőktől, akik ezt használják? A "harc" megkezdése előtt illene bizonyítani a védelem jogosságát, tehát azt, hogy a -nák helytelen a -nék-hez képest, vagy hogy valamilyen kárt szenved miatta a magyar nyelv.
Laikuskent mindenesetre az vetodik fol bennem, hogy mindezek azert nem termeszettudomanyos faktumokon, hanem inkabb liberalis dogmakon elhatarozason alapulo dolgok. Van hivatalos szandek a nyelv vedelmere, nincs hivatalos szandek a nyelv vedelmere (=hadd rothadjon).
Hogyne volna sztenderd! De nem attól lesz valami a sztenderd változat eleme, mert nyelvileg, "nyelvtanilag" helyesebb. Még akkor sem, ha a laikusok így tudják.
A nagy kérdés, hogy a stiliszta nyelvész-e, vagy sem. Valaki szerint igen, valaki szerint nem. De ez voltaképp mindegy is (nem látom okát, hogy a nyelvi stílus kutatását kirekesszük a nyelvészet területéről). Ezek stilisztikai kérdések, és egy hivatásos nyelvhasználóval szemben szerintem igenis felvethetők. De lehet, hogy épp szerencsés egy-egy elkapták a rablót fordulat, ugyanis formailag, manifeszt jelzi az adott sajtóorgánum tartalmi elbulvárosodásának a fokát. Az elkap ezen jelentésbeli használata természetesen nem helyes vagy helytelen, viszont valóban familiáris, társalgási nyelvi, ott teljesen a helyén is van, a formálisabb írásbeliség jellemzően (hagyományosan) nem él vele. Egy ilyen szónak a sajtó nyelvébe való beemelése jelez valamit az újságírói attitűdről. Ennek az attitűdnek lehet örülni, lehet nem örülni – ez persze valóban szubjektív. Nyilván egy idő után az adott regiszterben is semlegessé válhat egy ilyen szó használata, de jelenleg azért erről szerintem sincs szó.
Az általad citált kategóriák közül a „választékos”-t azért nem mondanám szubjektívnek, hiszen ahogy a nyelvész az egyes nyelvhasználati produktumok elemzésével vonja el egy adott szónak a szófaját, ugyanúgy nagyobb kontextusok vizsgálatával határozza meg a lexikalizálódott, társadalmi érvényű lexikai-stilisztikai minősítést. A választékos épp egy ilyen.
A fenti hozzászólást nyilván nem így írtam volna meg, ha nem fórumra írok. Szándékosan élek a szóbeliségre jellemző, társalgási fordulatokkal – ezt persze szeretheti vagy utálhatja ízlése, habitusa szerint bárki.
A nyelvész nem nyelvőr, ui. a nyelvőrködés nem tudományos tevékenység. Azért nem lehet az, mert szubjektív, kinek mi a "pongyola", "tiszta", "választékos", "helyes", "szép" stb. stb. magyar beszéd. A nyelvész nem ilyen kategóriákkal dolgozik. Ő megfigyel, adatokat gyűjt, majd ezekből megállapít valamit. Pl. ezeket gyűjti: "mondanék valamit" és "mondanák valamit". Ebből azt állapítja meg, hogy a magyar anyanyelvűek nem egységesen mondják az E/1. felt. mód alanyi ragozású, veláris tövű (mély hangrandű) igéket. Véletlenül se jut arra, hogy egyik helyes, másik helytelen. Hisz milyen alapon tenné ezt?
De persze ettől te, mint magyar anyanyelvű egyén, elvárhatsz a saját fogalmaidnak megfelelő "nyelvi szintet" azoktól, akiknek a nyelv a munkaeszközük. Csak azt ne gondold, hogy az elvárásaidat tudományos érvekkel alá lehet támasztani.
Azon járattam piciny agyam maradékait, hogy mi történik a sajtóban a magyar nyelvvel. Miért az a rengeteg, pongyolán fogalmazott cikkecske, miért írnak/beszélnek úgy a firkászok (tisztelet a kivételnek), mintha a haverokkal társalognának?
Bennem van a hiba, mert feláll a szőr a hátamon, amikor olyat olvasok, hogy "elkapták a rablót"? Lehet, hogy túl gyorsan öregszem?
