Van egy vitám egy másik topikban, ha van pár percetek, kérlek osszátok meg velünk tapasztalataitokat a következővel kapcsolatban:
Harmatpont a falszerkezeten belül.
Mi jut róla eszetekbe?
A harmatpont mindig a falszerkezeten belül van, vagy csak bizonyos esetekben? Ha csak bizonyos esetekben, akkor mivel érhetjük el, hogy kialakuljon?
Ez egy káros vagy semleges jelenség?
A padlástér felé ne tegyél be szerintem párazáró szigetelést. Esetleg a nedves helyiségekben jöhetne szóba párazárás közvetlenül a lambéria fölött a hőszigetelés belső oldalán. Azért ha biztosra akarsz menni, akkor ki kéne számoltatni. Létezik a WINWATT programnak egy letölthető ingyenes változata, amivel lehet méretezni rétegrendeket (szerintem akinek van egy kis affinitása a számítógéphez meg tudja csinálni) Semmiképp ne tegyél szigetelést a hőszigetelés külső oldalára.
"Lakóházról beszélünk, vagy törökfürdöröl, esetleg sátorról???" Egy lakóház konyhájában, vagy fürdőszobájában is simán kialakulhat hasonló légállapot. Gondolom láttál már olyat, hogy az ablaküvegen csorog a víz.
Ez egy tévhít, amit írsz. Amit példaképp adtam szerkezetet, abban pl nem lesz harmatpont és semmi baj nincs a hőszigetelésével. Az, hogy lesz e harmatpont és hol azt csak számítással lehet meghatározni. Vagyis a szerkezetet páratechnikailag méretezni kell a tervezőnek. Ez az egész folyamat sok változó függvénye : belső páratartalom, alkalmazott anyagok ( páradiff. ellenálás, hőszigetelőérték, vastagság,), rétegrend. A szabvány előírja, hogy különböző helyiségek esetén milyen belső hőmérséklettel, páratartalommal és milyen külsőtéri adatokkal kell számolni. Nem mindig lehet egy szerkezetről "pofára" eldönteni, hogy jó lesz-e. Hála az égnek vannak jó számítógépes programok amik kiszámolják, mert a "gyalog" módszer elég bonyolult. A falon belüli páralecsapodás magas belső páratartalom és gyenge hőszigetelés esetén fordul elő. Ez elég gyakori pl a hőhídaknál. A penézsedés ebből adódik.
Ha nem haragszol, de ez már teljesen érthetetlen! Lambéria, vagy nem. Annak nincs jelentösége! Lehet akár gipsz, vagy rabic, vagy mifene.
Höszigetelés, szellöztetett padlástér. Párazáró fólia, csak ha tökéletes, minden áteresznél, villany, csövek stb. Amúgy semmi illen marhaság, esetleg papír, újságok, mifene.
Aszondod, ha jól vettem ki, hogy a höszigetelés 10 centi valami. Az semmi! 25 centi minimum. Azzal kezd! A lambéria esztétikai ügy, érdektelen.
Tehát: (belülröl): #1 akármi (lambéria, ha az kö nektek...) #2 papír #3 höszigetelés(25-30 cm.) #4 légrés #5 valami, ami lehet deszka, müanyag, mifene #6 ha deszka, akkor kástránypapír monngyuk #7 lécezet keresztbe-kasul #8 cserép, vagy ördög.
Közbe itt mindenféle zavar vót. Eltünt a 23-as hsz. példul.
Szóval köszönöm a diagrammot!
Tény, hogy az harmatpont a páratartalomtól, a hömérséklettöl és a nyomástól függö változó. Maradva a levegö-vízgöz elegynél.
Amit mintha említettél volna példának: páralecsapódás a falon BELÜL!
Lakóházról beszélünk, vagy törökfürdöröl, esetleg sátorról???
Ha a höszigetelt fal effektív, akkor a harmatpont asszem 70%-os páratartalom és 23 celsius mellett, csak a falazatban lehet. Ez van, ezt kell megoldani.
Nem? Mert, ha azon kívül van, akkor a hösziggel baj van. Ez szerintem diagramm nélkül belátható.
Akkor ha jól értem, a jelenlegi belső lambériára közvetlen tegyek valamilyen fóliát, és arra mehet az új lambéria? Ennél beljebb nem tudom rakni a fóliát.
Tehát a végső rétegrend így nézne ki:
új belső lambéria - párafékező fólia - régi belső lambéria - régi szigetelés - régi külső lambéria - új szigetelés - új külső lambéria
De nem fog így a két belső lambéria között berohadni a fa, ha a pára ott esetleg kicsapódik?
Nálam az a dilemma, hogy a meglévő födémet/falat a tetőtérben hogyan szigeteljem?
Jelenlegi állapot (belülről kifelé): Lambéria/hajópadló-10cm Nikecell-külső lambéria/hajópadló (tehát szendvicspaneles). Oldalt a falnál ennyi és kültér, felül még van egy padlástér az ácsolattal+a cserép.
Na ezt hogyan szigeteljem le szerintetek? Belülről újra szeretnék lambériázni, és felmerült, hogy egyszerűen ráteszem az újat a régire, legalább vastagabb lesz a fal. Hova menjen -vagy menjen-e valahova egyáltalán- párafékező fólia? Kívülről maradjon a lambéria, és arra menjen a +szigetelés és az új faburkolat, vagy a jelenlegit előbb le kell szedni, a régi/új szigeteléseket összegyógyítani, és csak ezután burkolni az új külső lambériával?
Fontos a kérdés mivel faszerkezet, és egy rossz döntés vizesedést eredényezhet, ami a fának mint tudjuk...
A szerkezet aminek a diagrammját feltettem belülről kifelé :
- vakolat - 51 cm kisméretű tégla - 10 cm AUSTROTHERM - külső vakolat
Ami még fontos : minden anyagnak van a páradiffuzióval szemben ellenállása, ezért a szerkezetben belülről kifelé egyre kevesebb pára lesz. A párazáróknak/fékeknek nagy az ellenállása.
Ime egy szerkezet, amelyben nincs harmatpont. Az alsó görbe a szerkezeten belüli páranyomás változása, a felső a telítési páranyomás görbéje. Mivel a görbék nem metsződnek át nincs páralecsapódás, azaz nincs harmatpont. A metsződési pont lenne a harmatpont.
A szerkezet akkor igazán jó, ha belül a hőfokesés nem éri el a harmatpontot. Ha egy szerkezetben eléri a hőmérséklet a harmatpontot, akkor meg kell vizsgálni (számítással), hogy a kicsapodó páramennyiséget a szerkezet fel tudja-e venni és mennyi idő alatt tudja kiszellőztetni. Ha ez a számítás negatív eredményt hoz, akkor a szerkezetet ki kell szellőztetni, és/vagy a belső oldalon párféket/zárást kell alkalmazni.
Azért lehet a hőszigetelő rétegben, mert előtte-utána a legnagyobb a hőmérséklet-különbség (ezért hőszigetelő). Ebből a szempontból még jobb a légrés, lásd kéregpanelek. (fal+hőszigetelés+légrés+panel).
"a hideg egységben a páratartalom ne legyen magasabb a hömérséklet és a légnyomás viszonylatában, mint a harmatpont?"
A légnyomás nem annyira számít, hacsak nem a Himaláján építesz.
Van egy görbe, ami mutatja, hogy adott hőmérsékleten hány % párát tud felvenni a levegő. Ha lehűl, akkor kicsapódik a pára, ilyenkor keletkezik a köd is.
A lényeg tehát, hogy nem szabad engedni, hogy mindez valahol a falban történjen, tehát vagy fűtesz (több párát tud felvenni a levegő), vagy a párát csökkented (párazáró fólia).
Én sem - főleg nem a padláson a hőszigetelést letakarni.
Ott bizony finom desztilláció idul be.
Pl. egy kocsma fafödémes padlását lehőszigetelték, majd az okos tulaj lefedte még nem fékező, hanem párazáró fóliával az alkoholos pára lecsapódott a fólia belsején az egerek berúgtak, ez még nem lett volna baj, de a szigetelés elázott . Még ez sem, viszont a nem eltávozó nedvesség miatt a fafödém - ha nem is azonnal , de pár év alatt tönkre ment.
Párazáró fóliákat csak ott szabad alkalmazni, ahol a fólia belső oldalán még olyan magas a hőmérséklet, hogy a pára nem csapódik ki a fólia belső felületén. Ezért nem szabad a párazárást a szerkezet "hideg oldalán" csinálni. A szerketekeknek, meg a belső komfortérzet szempontjából is az a jobb, ha pára a szerkezeteken kicsapódás nélkül át tud diffundálni. Tehát párazárókat ha nem feltétlenül szükséges akkor én raknék be. A tetőben a cserép alá biztonsági vízszigetelést raknak, ami alatt min 5-6 cm kiszellőztetett légrés kell, hogy ne történjen az alsó felületen páralecsapódás. Most már vannak olyan biztonsági vízszigetelő fóliak, amelyek a belső párát áteresztik, de én ennek ellenére feltétlenül javaslom a minél nagyobb légrést.
A harmatpont az a hőmérséklet amin a levegőben lévő páratartalom kicsapódik. Minél melegebb a levegő annál több párát tud felvenni. Ahogy hűl úgy egy ponton bekövetkezik a 100% -os páratelítettség és ekkor megtörténik a kicsapódás. Az hogy ez hány fokon történik az a levegő páratartalmától (a levegőben lévő páramennyiségtől) függ. Épületszerkezeti szempontból az az optimális, ha a szerkezet belső felületén, vagy a szerkezetben nincs párakicsapódás (azaz a harmatpont kivűl esik a szerkezeten). Ha a belső felület túlságosan lehűl akkor a felületen nedvesség csapódik ki és, ha ezt a szellőztetés nem párologtatja el penészedni fog a felület. Ha a szerkezeten belül van a harmatpont, és a szerkezet anyaga a nedvességet nem tudja időlegesen "eltárolni" és kiszellőztetni akkor a szerkezet vízesedik, a külső oldalon pedig kifagyhat (vakolatleválás). Tetőtérbeépítésnél, ha a harmatpont "rossz helyen" van akkor nem kivülről, hanem belülről ázhatsz be.
"Általában ezért párazárót tesznek a tetőszerkezetre a cserép alá."
Hát ez érdekes, hogy a cserép alá ilyent tesznek.
Nem inkéább arról vab szó , hogy a cserép alá pótlólagos csapadék bejutás ellen tesznek valami ' jó erős " pl. üvegszáll erősítésű fóliát.
Tesznek párazáró fóliát de nem oda. A tetőtérbeépítéseknél egy rétegrendbelülről kifelé a következő :
belsőtér --- burkolat (pl girszkarton,vagybármi) párazáró fólia - hőszigetelés (jó vastag) --- átszellőztetett lérés (hogy az a nyomorult pára ami a párazáró ellenére csak átjut eltudjon innen távozni) és most a másodlagos csapadék elleni fólia és a cserép. E két útóbbi az eső ellen.
Hogy holvan a harmatpont a falon belül ? Nem tudom, de mindig másutt, az a jó ha minél kintebb.
A harmatpont, ha jól emlékszem még az épületfizikából tanultakra 13 fok. Ha ez az épület falában van nem gond, de ha a belső fal lehül ez alá, akkor kicsapódik a pára, jön a penész.
Ezért kell mindig a házat kívülről hőszigetelni, mert akkor a falban lesz ez a pont.
