Sajnos nem tudom,hogy mit jelent az,hogy a mátrix magtere!:(
"Mikor használjuk a nablát? Parciális deriváltak kiszámításánál?"
Igen,ha van egy fi függvényünk,akkor abból egy vektort készít(gradiens vektor)
v=nabla fi=(d(fi)/dx,d(fi)/dy,d(fi)/dz)=grad(fi)
"Az elektronok energiaszintjeire létezik egy a saját frekvenciával és egy a mellékkvantumszámokkal kifejezett egyenlet, mindkettő következik az Schrödinger-egyenletből. Hogyan tudnám az de Broglie hipotézis szerinti elektron-hullámállapotokat az ívhosszal megadni ezek segítségével, ha figyelembe akarom venni a Heissenberg-féle határozatlansági relációt is. Persze lehet, hogy ez nem oszt, nem szoroz most, sőt azt is tudom, hogy nem kis munka, ezért csak az instrukciókat várom, majd én szenvedek a matematikájával."
Az elektronhullámokról kiderült,hogy nem olyan elektronpályát átfogó szinusz-állóhullámok,amiknek de Broglie gondolta,hanem az egész atom térfogatát átfogó gömb,vagy súlyzóalakú,vagy még bonyolultabb alakú térbeli hullámok.Ez a kép figyelembe veszi a Heisenberg-féle határozatlansági relációt.
Igen,a dimenziótorzulás elméletben a hagyományos dimenziók változnak meg.Szóval nem akarom azt mondani,hogy más dimenziókra vezessük ezt az elméletet.Csak én éterhívő vagyok,és ennek az oldaláról probáltam megközelíteni az elméletedet.Tudod sokat írtam arról,hogy én a kvantummechanikát a hidrodinamika kis méretekben megjelenő változatának tekintem.Számomra egy összefüggő folyadék van,ami a világegyetem lehűlése után több arcot vett fel:elektromágneses kcsh,gyenge kcsh,erős kcsh.
Amit én írtam annak semmi köze a hagyományos dimenziókhoz.De akkor maradjunk annál az elméletnél amiről előadást tartottunk.;)
Az Euklideszi geometria és a Hilbert-tér abban hasonlítanak egymáshoz,hogy mind a kettő vektor tér,és vektroműveletek hatnak köztük.De fizikailag alapvetően különözőek.Az Euklideszi térnek a legismertebb példája az a tér,amiben élünk:x,y,z koordinátákkal.De a Hilbert-tér dimenziói már nem a szokásos értelemben vett kiterjedéssel azonosítható.Ezek állapotoknak feleltethetőek meg.Ha a részecskékhez anyaghullámokat rendelünk,akkor az általában egy hullámcsomag.De a hullámcsomag síkhullámok(vagy gömbhullámok) szuperpozicíójából tehető össze,ezek a bázisállapotok,amik a Hilbert-tér állapotvektorai.Ezeket például Forier-sorfejtéssel vagy Fourier-integrálással kereshetők meg.Ezeket az összetevő hullámokat(vagyis bázisvektorokat) a rezgésük frekvenciája jellemez.A hidrogénatom Hilbert-térbeli bázisvektorai(vagyis dimenziói) az alapállapota,és a gerjesztési állapotai.A bázisállapotok szuperpoziciói adják a hullámcsomaghoz tartozó állapotvektort.
Ha már ennyire eltér a dimenziótorzulásról alkotott elképzelésünk: "Ennek semmi köze a hagyományos értelemben vett dimeziófogalomhoz.Szerintem a hagyományos értelemben vett dimenzió megváltozását nem tudom elképzelni,csak a fázistérbeli vagy a Hilbert-térbeli dimenziókra gondolhatunk,szerintem."
Tehát szerinted a végtelenségig nézhetjük a hagyományos értelemben vett 3d teret, sosem változik meg? Amúgy ezt a hagyományos fizika sem vallja: 1. hullám-részecske kettősség 2. Elektron állóhullám az atommag körül, pontos részecske helyét nem lehet meghatározni 3. Pontos gömb modellt már nem állíthatunk a kvantum fizikában
Erre épül a dimtorzulás elmélet, és vallja, hogy az torzult dimenziókban lévő részecske valószínűségek korábbi állapotukhoz egy adott irányban megnövekednek. Mivel ez a növekedés a torzult dimenziók miatt relatív, ezért bármely irányban jóval nagyobb növekedést 'észlelhetünk'. Tehát ez azt jelenti, hogy torzult hagyományos dimenziók általi növekedés erősebb kölcsönhatást idéz elő.
Úgy egyet tudok Veled érteni, hogy a hagyományos dimenziókat egyértelműen letérképezzük a Te általad említett dimenziókra. De azokhoz sajnos nem értek.
Szia Aurora11, lenne most is néhány kérdésem, persze nem muszáj rájuk válaszolni.
Miben különbözik a Hilbert-tér az Euklideszi tértől?
Mire szolgál egy mátrix magterének ismerete?
Mikor használjuk a nablát? Parciális deriváltak kiszámításánál?
Az elektronok energiaszintjeire létezik egy a saját frekvenciával és egy a mellékkvantumszámokkal kifejezett egyenlet, mindkettő következik az Schrödinger-egyenletből. Hogyan tudnám az de Broglie hipotézis szerinti elektron-hullámállapotokat az ívhosszal megadni ezek segítségével, ha figyelembe akarom venni a Heissenberg-féle határozatlansági relációt is. Persze lehet, hogy ez nem oszt, nem szoroz most, sőt azt is tudom, hogy nem kis munka, ezért csak az instrukciókat várom, majd én szenvedek a matematikájával.
Igen,csak nagyon pontosan kell definiálnunk,hogy mit jelent az,hogy a dimenzió torzul.Hogy milyen fajta dimenzió torzul.Hogy milyen dimenziók fordulnak elő a fizikai leírásokban.Mert például fázistérbeli dimenziókat is használnank.Ennek semmi köze a hagyományos értelemben vett dimeziófogalomhoz.Szerintem a hagyományos értelemben vett dimenzió megváltozását nem tudom elképzelni,csak a fázistérbeli vagy a Hilbert-térbeli dimenziókra gondolhatunk,szerintem.
Ja, akkor most értem meg, hogy amit én dimenziótorzulásként értelmeztem, azt egy fizikus máshogy értelmezné. Én szabályszerűen arra gondoltam, hogy a torzult dimenziókbeli anyagnövekedés határozatlan irányú, és abba a határozatlan irányba, éppen azért mert határozatlan, sokkal erősebb, mint ha határozott irányba nőne az anyag. Erre a példa, hogy a gravitáció határozott irányú és sokkal gyengébb, mint a kvantummechanikai kötések ereje.
"Főleg az a bajom, hogy nem értem amit most írtál, miszerint több dimenziós ábrázolást kell bevezetni, és példálóztál a húrokkal."
Mert a fizikában a dimenzió fogalom nem ugyanaz,mint amit a hétköznapi életben a testek kiterjedésének jellemzésére vezettek be.A kvantummechanikában különféle ábrázolási rendszerek vannak,tele átszöve a csoportelmélet fogalmaival.Például a nukleonoknak a proton és neutron állapota SU(2) csoportábrázolás csoportelmeinek fogják fel.Példa erre az elektronok négydimenziós spinorábrázolása is.A húrok példája is többdimenziók fogalmával bír,de ennek semmi köze a hagyományos hosszúságdimenzió jelentéshez.
Mindebből sajnos keveset értek... ezzel összevetve tudnál írni egy komplex magyarázatot, amit mint fizika magyarázatot tovább dolgozhatnám, hogy beküldjem az innovációs versenyre? Főleg az a bajom, hogy nem értem amit most írtál, miszerint több dimenziós ábrázolást kell bevezetni, és példálóztál a húrokkal. Ja meg miért van az ,hogy a végtelen dimenziós Hilbert-tér egy-egy diemnziójához tartozó amplitúdók egy 3D-s ábrán lettek elszórva,és ebből jönnek ki az atomábrázolások.Így lehet megérteni,hogy a mező oszcillátorának miért van végtelen sok általános koordinátája és általános impulzusa,és hogy mit értenek a húrok többdimenziós világának.
"Az,hogy a hagyományos dimenziók és a Hilbert-térbeli dimenziók között szerintem mi a kapcsolat,az nagyon dúrva dolog,és a fórumozók számára szerintem álmatlan éjszakákat okoznának,annyira érdekes."
A hullámfüggvény argumentumában levő térkoordináták(x,y,z) valójában a folytonos bázisállapotok színét szimbolizálják.Az atomábrázolás 3D-s térben ábrázolja az egyes bázisállapotokhoz tartozó amplitúdókat.Minden egyes térpont a Hilbert-tér egyik dimenziójához tartozó valószínűségi amplitúdót jellemzi.A végtelen dimenziós Hilbert-tér egy-egy diemnziójához tartozó amplitúdók egy 3D-s ábrán lettek elszórva,és ebből jönnek ki az atomábrázolások.Így lehet megérteni,hogy a mező oszcillátorának miért van végtelen sok általános koordinátája és általános impulzusa,és hogy mit értenek a húrok többdimenziós világának.Míg a hullámfüggény argumentumában levő időkoordináta a tényleges időt fejezi ki.
A kvantummechanikai diemnziófogalom szerintem gyökeresen különbözik a hétköznapi életben használt dimenziófogalomtól.A kvantummechanikai dimenziók a Fourier-hullámkomponensek amplitúdóit helyezik el egy adott ábrázolásban.Egyik ábrázolási mód a 3D-s koordinátarendszer,de van,hogy ez nem elég(húrok).
A fehérjék molekulaszerkezetét csak dúrva közelítéssel lehet kezelni,mert olyan bázisállapotokat is bele kellene vonni a leírásba,ami az egész molekula vagy molekula kristályban levő sok molekulás halmaz kiterjedő bázisállapotok.Ilyenekből nagyon sok van,és a molekulában levő erős összefonódással,és elektrosztaikus taszítás növekedésével,egyre nagyobb mezoszkópikus mérettartományba kiterjedhetnek.Ha ezt nem teszik,akkor szenvedni kell a többrészecskekvantummechanikai útvesztővéjvel.(Ha szinte az összes bázisállapot a molekulaszerkezetre jellemzőek között vannak,akkor a perturbációszámítás még alkalmazható).
Az animáción egy ilyen nagyobb méretekben levő bázisállapot(már mezoszkópikus) az,hogy a hét molekulából álló halmaz cisz-retinált fog össze és a fehérjemolekulák szorosabban redeződnek,vagy a fény energiája hatására kinyújtozkodó transz-retinált foglal magában és a fehérjemolekulák távolabb kerülnek egymástól.(Az eltávolódás során felszabaduló potenciális energia adja olyan aktivációs folyamatok energiáját,ami egyes enzimeket beindítva elektromos áramot kelt,és létrehozza a láts érzetét.)
Az,hogy a hagyományos dimenziók és a Hilbert-térbeli dimenziók között szerintem mi a kapcsolat,az nagyon dúrva dolog,és a fórumozók számára szerintem álmatlan éjszakákat okoznának,annyira érdekes.A Feynman könyve olvasásakor eset le.
A gluonok az erős kölcsönhatást közvetítik,és nyolc fajtájuk van,attól függ,hogy a mely színtöltések között vannak:
A három színtöltés:piros,kék,zöld
1.típus:piros-kék
2.típus:kék-piros
3.típus:piros-zöld
4.típus:zöld-piros
5.típus:kék-zöld
6.típus:zöld-kék
7.típus:piros-piros
8.típus:kék-kék
9.típus:zöld-zöld
A kilencedik típus hiányzik a természetben,mert ha létezne,akkor lennie kellene az erős kölcsnhatás olyan hosszúhatótávolságú összetevője,amit a kisérletben nem tapasztalunk.Így az utolsó tagot önkényesen ki kell zárni.Ezt a nyolcféle gluon a leírásban,egy csoportábrázolás nyolc csoportelemeként kerül be.
A kvarkok közötti kölcsönhatásban attól függő típusú gluon játszik szerepet,hogy a kölcsönható kvarkoknak milyen a színe.
Az király.. pl. a Nobel-díj átadáson előveszek egy kis műszert és benyomva rajta gombot, megnövekszünk, felgyorsul számunkra az idő, stb... jó vicc. Nem, szerintem nem lehet higgs-sugarat előidézni, hiszen ahhoz ki kéne nyernünk az anyagból a Higgset, márpedig ha kinyerjük, akkor az anyag dimenziótorzulása megszűnik, vagyis maga az anyag is értelmét veszti, téridődimenzión kívülre kerül. Higgset pedig nem lehet kinyerni, hiszen pont a higgs-bozonok által előidézett kölcsönhatások ütközései által termelődik a higgs. Ez egy ördögi kör. Ezért nem láthatjuk meg soha sem az isteni részecskét. Szerintem.
Úgy hogy egy Higgs-bozonokból álló részecskesugárzás felerősíti ezt a hatást(dimenziótorzulás),ami anélkül nem lenne,vagy csak nagyon kis mértékű lenne.Csak ehez az kell,hogy a dimenziótorzulás jellemzsére fizikai mennyiséget adjunk,és számértékkel tudjuk jellemezni.
Tudod írtam az alábbiakban egyik hszdre, hogy nem értem.
Meg írtam a Higgsekről, hogy vajon mi lehet a szerepük.
Meg még kérdeztem, hogy tudnál-e ebből valamilyen fizikai levezetést írni, mert én nem.
Meg kérdeztem, hogy hogyan kapcsolható össze az elméletemmel az, hogy egyes bozonoknak van tömegük. Akkor most azoknak a dimenziótorzítása miben különbözik a virtuális pionokétól, gluonokétól és fotonokét, amelyeknek nincs tömegük.
Ez teljesen igaz.Csak magát a részecskét még nem tudták kisérletileg kimutatni.Bár rengeteg jelenség azt mutatja,hogy léteznie kell a Higgs-bozonnak,de a neutrinot sem hitték el teljes biztonsággal addig amíg ki nem mutatták a létezését.
"A Higgs bozonoktól azért tartok,mert a részecskefizikában nem találták meg,nem biztos,hogy egyáltalán létezik.A lambda erőt,a világtér inflációs tágulását rá ruházzák,de ez a kép az LHC-s adatoknak megfelelően sokat változhat."
Pont azt írtam, hogy nem találhatóak meg a Higgs-bozonk, mert valószínűsíthető hogy a dimenziótorzulásoknál, annál a 'szakasznál' amikor egy tetszőleges bozon elnyelődik a fermionban, akkor a kilépő bozon valószínűségét, és a kilépő bozonnal arányosan növekvő fermion valószínűségét ők határozzák meg, vagyis a Higgsek. Tehát nem lehet megfigyelni őket, hiszen nem tudjuk a dimenzióktól elvonatkoztatva megfigyelni őket. Ellenben a tudósok által rájuk állított tulajdonságok kisebb-nagyobb pontatlansággal, de igazak lehetnek.
"De ez fizikailag nem levezetés. Erre mondod Te, hogy be kéne vezetni, új fogalmakat a régebbiekből vonatkoztatva. No de az új fogalmat mindig valaminek a mérésére vezetik be, valaminek az arányára, a kiszámítására. Valamilyen meghatározó adatot kell találni a dimenziótorzulásokra."
Igen,ezt sajnos nem lehet elkerülni.Muszály olyan mennyiségeket használni,amit mérni is lehet,és mások,például fizikus kutatók lemérhetik elméletünk helyességét.Mert a matematikai formalizmus meghozná az eredményt,mert ebből új eddig,esetleg kezelhetetlen jelenségeket is értelmezhetünk,ha az elméletünk jó.
"Pl. milyen időfaktort idéz elő egy részecske valószínűségén. Ehhez viszont legkézenfekvőbb a Higgs-bozon, amit azonban szintén nem figyeltek meg. A higgs valószínűleg minden egyes plankidőben egyre több lesz, de megfigyelése lehetetlen, mert nincs tömege, és valószínűsége a dimenziótorzulásban nyilvánul meg. - mint ahogy korábban írtam. "
A Higgs bozonoktól azért tartok,mert a részecskefizikában nem találták meg,nem biztos,hogy egyáltalán létezik.A lambda erőt,a világtér inflációs tágulását rá ruházzák,de ez a kép az LHC-s adatoknak megfelelően sokat változhat.
"A Higgs-re vannak képletek, így ezt az elméletet lehet vele úgy összehozni, hogy korreláljon. Kérdés, hogy ez a Higgs-elmélet miként határozza meg a fermionok és bozonok valószínűségét a téridőben? És kérdés, miért vannak eltérő bozoni kölcsönhatások. Pl az atommagban erős kölcsönhatás van, az elektron és az atommag között gyenge. Ez azért van, mert az anyagi világ és az anti anyag világ téridőben teljesen határozatlan, de a vákuumfluktuáció törvénye szerint ha határozott egymáshoz az anyag és az antianyag, akkor meg kell semmisülniük (hiszen dimenziótorzulásuk által vonzódnak egymáshoz). Na mármost a részecske valószínűségek ezért nem lehetnek az egész anyagi világban homogén eloszlásúak, amiért minden kötés nagyságrendtől függően más és más."
Szerinted lehetséges az,hogy a dimenziótorzulás mindezeket maradéktalanul visszaadja,és hogy a kutatóknak ezek a színes,gluonos,W-,Z-bozonos elméleteik azért van,mert a dimenziótorzulás nélkül,ezekre a segédfogalamkra szükség van?
Te ismered a Higgsre vonatkozó képleteket?Az a baj,hogy a gyenge kölcsönhatás,és az erős kölcsönhatás elméletét egyáltalán nem ismerem!:(
A 366os hszdet értem, de a 367esből semmit. A probléma valóban az, hogy a megfigyelésen alapuló Newtoni fizikából nem elhet fizikai elemzést támasztani, csak azt mondhatom el, hogy pl.: az elektron az atommag körül határozatlan helyzetben van, mint hullám, és az elektron és a proton vonzzák egymást, ennek ellenére még sem esik bele az atommagba. Ebből pedig elméleti síkon lehet következtetni arra, hogy itt a dimenziók 'másmilyenek' mint amit megtudunk figyelni, és az erőhatásokkal ekvivalens az itt megjelenő dimenziótorzulás. De ez fizikailag nem levezetés. Erre mondod Te, hogy be kéne vezetni, új fogalmakat a régebbiekből vonatkoztatva. No de az új fogalmat mindig valaminek a mérésére vezetik be, valaminek az arányára, a kiszámítására. Valamilyen meghatározó adatot kell találni a dimenziótorzulásokra. Pl. milyen időfaktort idéz elő egy részecske valószínűségén. Ehhez viszont legkézenfekvőbb a Higgs-bozon, amit azonban szintén nem figyeltek meg. A higgs valószínűleg minden egyes plankidőben egyre több lesz, de megfigyelése lehetetlen, mert nincs tömege, és valószínűsége a dimenziótorzulásban nyilvánul meg. - mint ahogy korábban írtam. De ezzel az a baj, hogy ez is csak egy elképzelés, miszerint a dimenziótorzulásban dimenzióktól független Higgsek jelennek meg a kölcsönhatás következtében, és attól függően, hogy a kölcsönhatás milyen bozonokkal történik, annak függvényében határozzák meg a következő időpillanatban a fermion illetve a bozon valószínűségét. A Higgs-re vannak képletek, így ezt az elméletet lehet vele úgy összehozni, hogy korreláljon. Kérdés, hogy ez a Higgs-elmélet miként határozza meg a fermionok és bozonok valószínűségét a téridőben? És kérdés, miért vannak eltérő bozoni kölcsönhatások. Pl az atommagban erős kölcsönhatás van, az elektron és az atommag között gyenge. Ez azért van, mert az anyagi világ és az anti anyag világ téridőben teljesen határozatlan, de a vákuumfluktuáció törvénye szerint ha határozott egymáshoz az anyag és az antianyag, akkor meg kell semmisülniük (hiszen dimenziótorzulásuk által vonzódnak egymáshoz). Na mármost a részecske valószínűségek ezért nem lehetnek az egész anyagi világban homogén eloszlásúak, amiért minden kötés nagyságrendtől függően más és más.
Huhh... ez a válasz így érthető és elfogadható? Személyes megjegyzés: Szerintem ezzel a válasszal minden képpen ki kell egészíteni az elméletünket, hiszen összekovácsolja, a fizikai levezetést az új egység bevezetését és az elméletet.
Olyan ez,hogy az elektronnak a Compton hullámhosszú energiatartományában(amikor a mozgási energiája olyan nagy,hogy az anyaghulláma a Compton hullámhossza nagyságába esik),akkor már olyan bázisállapota is jelentősé válik(negatív energiás),ami kis energián észrevehetetlenül kicsi.Ugyanez lehet szerintem a kölcsönhatás fellépésénél is,amikor a perturbációszámítás sem müködik...Ezért nem lehet a periodusos rendszer atomjainak elektronfelhőjét analitikusan végigszámolni,és a héliumnál is nehézségek lépnek fel.
