ennél a szónál nem kell figyelembe venni a külön jeleket, legalábbis a ragot nem, hanem egybe kell olvasni fonetikusan, és így lesz belőle a szó.
ez megegyezik a FU Proto: *ikte (*ükte) = egy
szóalakkal
a másik jel pedig ami ennek az eleje az es3 = szentély, az meg megegyezik az ősmagyar id, igy szent / szentély jelentésű szóval, ami pl. az egyház és a ünnep szavak előtagjában szerepel.
hát nem látom pontosan de egy-két kiegészítést teszek, akkor talán tisztábban meg tudod ítélni.
A chatti-k egy régi germán nép az 1. század körül, amely Alsó-Szászország déli területein telepedett le.
A hatti-k, akiknek a fővárosa az említett Hattusa, pedig egy ősi nép, mely a mai Anatólia területén élt, kb. Kr.e. 2500 - Kr.e. 1700 közötti időben. A hettiták előtt, akiktől különbözött.
A kelták meg egy nem germán, vaskori nép az Kr.e. évezredben, évszázadokban, amely Európa területein élt, többek között a Kárpát-medencében is.
Fiùk! Ezen a hatti-hettita problémàn még mindig ràgodom. A màsik témàban sem kaptam vàlaszt a kérdésemre, igy marad szàmomra M.A. véleménye ezzel kapcsolatban. Ö Erich Zehren: Das Testament der Sternen c. müvét elemezve jutott az alanti következtétesekre:
<<Hogy létezett egy ôs-keta nép és egy késôbbi uj-keta nép, ezt màr némely tudos is megsejtette... Zehren a ketàkat a màr germàn (de talàn csak germànnak vélt?) KATTI nevû néppel azonosnak vélte (Tacitusnàl: CHATTI). De késôbb elgermànosodott kunok is lehettek, nevük szerint, a gòtok is. Tény annyi, hogy az ôsi KETA birodalom magas hegyekben, HATUSA fôvàrosuk pedig 1240 m magassàgban volt. ...tény még az is, hogy némely dombormûvökön a ketàk nemcsak fejükön hegyes "kùnsüveggel" vannak àbràzolvàk, hanem erôsen kunos arcéllel is.. Fay Elek is emliti hogy babiloni emlékek a ketàkat KANI néven nevezik és hogy a Biblia szerint is HET, a ketàk regebeli ôsapja Kànaàntol, a kanaànitàk (szintén regebeli) ôsapjàtol szàrmazott; amely kani és Kanaàn név viszont a kùn névvel egyezô. Azt is irja Fày, Sayce nyomàn, hogy a ketàk eredetileg hàtso Kis-Azsia zordon hegységei között éltek, ...a fehérkunok valoban hegylako nép voltak.>>
Vajon nyomdahibàrol van-e szo, mivel hol "kelta" hol "keta" nép van irva, amikor tanulmànyozza Zehren néhàny szoelemzését?
<<...Könyve 204. oldalàn [màrmint Zehren] fölhoz nehàny kelta[?] szot is, amelyeket német szavakkal hasonlit össze; példàul: vatar............Wasser (viz edn ezza......essen (enni) petar............Feder (toll) uga...............ich (én) kuis...............wer (ki) kuit................was (mi) Miutàn Zehren bizonyàra sem a magyar nyelvet nem ismerte, sem ugor népek nyelveit, sejtelme sem lehetett arrol, hogy a màr kéttagu keta [?] VATAR szo a még egytagu ugor VIT, VED = viz ös-szavak szàrmazéka, ua.ugy mint ahogy a szintén kéttagu német Wasser és az afrikai oromo nyelv biszan= viz szavak is a még egytagu magyar VIZ szo szàrmazékai, mivel egytagu lévén szintén még ôs-szo...Természetesen arra sem gondolt, hogy a szlàv voda= viz szo is màr kéttagu s hogy eszerint ez az ugor egytagu ved szo szàrmazéka kell legyen... Hogy a keta ED, ezza = evés vagy enni szo azonos a német essen és a latin edo evést jelentô szàval, az kétségtelen, csakhogy ugyanugy azonos a magyar enni, azaz edni, édes, étek, étel, ét, étvàgy szavainkkal valamint mindezeknek még csak egyszerû hangadàsnyi ôsével az é, éh = éhség éhezés szoval is, amelynek viszont pontos pàrhuzama az ivàst és szomjusàgot jelentô inni, azaz idni, ital és népi ihos, ihas = szomjas szavunk. Mivel pedig eszerint mindezen é, éh, ét, étek, étel, édes és ital, ihos szavak csak a magyarban képeznek ily nagy és okszerû, egészen az é és i egyszerû ôshangadàsokra visszamenô összefüggéseket, eszerint vilàgossà vàlik, hogy a szoban levô kelta [?], latin és német szavak is mind a magyar ôsnyelvbôl kellett szàrmazzanak....stb>>
Nem vilàgos nekem, hogy most keltàrol, vagy ketàrol van-e szo? Viszont szàmszerileg többször szerepel a "keta", mint a "kelta" szo.
Hát ezt nevezik telepátiának: az imént éppen - A hun-ban - a cserkesz-kabard vonatkozásokat írtam Szentkatolnai nyomán.( a kündü-re) Ez a kettő együt roppant messzire vezet, mert behúzza a hatti-t is, ami szintén ezen rovat másik témája, és már nem is győzi kapkodni az ember a fejét, meg az agyát, hogy akkor hova is kell nyúlni?????
A félreértések elkerülése végett közöljük, hogy az indoeurópai hettitában a szóban forgó isten szóátvétel az adigével (cserkesz-kabard) és abházzal nyelvrokon hattiből került át, ahol Es-tan ('Nap-isten') formában őrződött meg a vas feltalálóinak nevét megőrző hatti feliratokban. E feliratok első megfejtője Mészáros Gyula (1883-1957) volt századunk harmincas éveiben."
Hát ezt nevezik telepátiának: az imént éppen - A hun-ban - a cserkesz-kabard vonatkozásokat írtam Szentkatolnai nyomán.( a kündü-re) Ez a kettő együt roppant messzire vezet, mert behúzza a hatti-t is, ami szintén ezen rovat másik témája, és már nem is győzi kapkodni az ember a fejét, meg az agyát, hogy akkor hova is kell nyúlni?????
szerintem -kedves dzsaffar- ezt varjútollal írták: úgy hülyeség, ahogy látjuk!!!
...az Iz-Is azt hiszem ismert, nem kell fogalmazni, a Ten viszont a végtelen mennyiséget, megszámlálhatatlan mennyiséget jelenti, ez a Ten-ger szavunkban maradt fenn, ahol a Ten az előbbi, a -ger pedig normál tulajdonoltságképző, ha tetszik ez némely nyelvészeknek, meg tanároknak, ha nem... szerintem. (meg úgy is gondolom: van ám némely olyan jelenség - önmagától - a nyelvünkben, amit fel lehet fedezni)...mint ez a tulajdonoltségképző, ami úgy keletkezett, hogy arra koncentráltam: mit is akarok kifejezni ? Ne vess meg-nevess meg :)))
kisharsány
------------
Szabad a vélemény.
Róna-Tasnál az Isten szóra más javaslat létezik:
"hogy bár mind a [kazár] nagy király, mind a hadvezér-király zsidó vallású volt, a hadvezér király a napkultusznak is áldozott. Ezzel a napkultusszal függhet össze a hettita közvetítésű, hatti eredetű istanu, a napisten nevének átvétele "Róna-Tas, A honfoglaló magyar nép Bp, 1996, 196. old.Sajnos nem adta meg azokat aforrásokat, amely szerint hatti nyelvemléket a hettiták előtti időkből ismeri.De ilyen is van:
Veres Péter a dolgokat 1995. decemberében tartott egyik előadásában a következőképpen helyesbítette:
A félreértések elkerülése végett közöljük, hogy az indoeurópai hettitában a szóban forgó isten szóátvétel az adigével (cserkesz-kabard) és abházzal nyelvrokon hattiből került át, ahol Es-tan ('Nap-isten') formában őrződött meg a vas feltalálóinak nevét megőrző hatti feliratokban. E feliratok első megfejtője Mészáros Gyula (1883-1957) volt századunk harmincas éveiben."Veres, A honfoglaló magyarok életmódjának kérdései, 1997, 120. old.Üdv: Safi
szerintem -kedves dzsaffar- ezt varjútollal írták: úgy hülyeség, ahogy látjuk!!!
...az Iz-Is azt hiszem ismert, nem kell fogalmazni, a Ten viszont a végtelen mennyiséget, megszámlálhatatlan mennyiséget jelenti, ez a Ten-ger szavunkban maradt fenn, ahol a Ten az előbbi, a -ger pedig normál tulajdonoltságképző, ha tetszik ez némely nyelvészeknek, meg tanároknak, ha nem... szerintem. (meg úgy is gondolom: van ám némely olyan jelenség - önmagától - a nyelvünkben, amit fel lehet fedezni)...mint ez a tulajdonoltségképző, ami úgy keletkezett, hogy arra koncentráltam: mit is akarok kifejezni ? Ne vess meg-nevess meg :)))
-------------
Szabad a vélemény.
Ehhez mit szóltok?
Róna- Tasnál fordul elő (Egy őstörténeti kézikönyv 159. old), "hogy bár mind (kazár) nagy király, mind a hadvezér király zsidó vallású volt, a hadvezér-király a napkultusznak is áldozott. Ezzel a napkultusszal függhet össze a hettita közvetítésű, hatti eredetű istanu, a napisten nevének átvétele'
A TESz szerint bizonytalan eredetű, talán származékszó.:az ős főnév eredetibb alakváltozatából keletkezhetett a t- és az n- képzővel....
TESz II. 242
szerintem -kedves dzsaffar- ezt varjútollal írták: úgy hülyeség, ahogy látjuk!!!
...az Iz-Is azt hiszem ismert, nem kell fogalmazni, a Ten viszont a végtelen mennyiséget, megszámlálhatatlan mennyiséget jelenti, ez a Ten-ger szavunkban maradt fenn, ahol a Ten az előbbi, a -ger pedig normál tulajdonoltságképző, ha tetszik ez némely nyelvészeknek, meg tanároknak, ha nem... szerintem. (meg úgy is gondolom: van ám némely olyan jelenség - önmagától - a nyelvünkben, amit fel lehet fedezni)...mint ez a tulajdonoltségképző, ami úgy keletkezett, hogy arra koncentráltam: mit is akarok kifejezni ? Ne vess meg-nevess meg :)))
En is leemelem a kalapom elöttük. Nemcsak a Stop tàblàrol van szo, hanem az egész beszédükböl kiiktattàk az angolt. Pl. amit Fr.o-ban többnyire màr mindenki igy mond: Bon week end, a québec-iek csak Bon fin semaine-t mondanak. Ràadàsul olyan uj szavakat talàlnak ki a fr. nyelv alapjàn, melyet Fr.o-ban nem is ismernek. Vagyis gyarapitjàk, fejlesztik a nyelvet.
"Québec-ben annyira ragaszkodnak a lakosok a francia nyelvhez, hogy semmi angol szot nem akarnak àtvenni. Pl. a Stop-tàblàra nem az van irva, hogy: STOP, hanem ARRÊT. Hallottatok màr ilyet?"
A nem angol nyelvű világ 90 %-ában ugyanígy van, helyi nyelven van a STOP felirat. A nagy kivétel EU és egyes más európai országok, ahol a STOP a közös európai szabvány eredménye.
Uj szavak kialakulàsa. Québec-ben annyira ragaszkodnak a lakosok a francia nyelvhez, hogy semmi angol szot nem akarnak àtvenni. Pl. a Stop-tàblàra nem az van irva, hogy: STOP, hanem ARRÊT. Hallottatok màr ilyet? ( Az anyaorszàgban nem védik ennyire a francia nyelvet, rengeteg angol szot àtvesznek)
Az ig-e. De az elnevezések tartóssága, pont magja a szó jelentése által is vitatható (Már mint az ig-e?!?!?). Ig-e ig-ér-et-e. Ha megszületett és tartósan létezik fennmaradhat. Minden rész keresi helyét az egészben, s akkor válik igazán részévé, ha, már meg is tanált-a. Megmaradhat. Addig meg bolyong....
Ami az L<->R-t illeti (világ-virág) azok egymásbaalakulása (képzés helye miatt) simán magyarázható, akár mai nyelvi jelenségekkel is.
Pl. L->R alulLRól -> u alig megnyúlva besegít, ahhoz, hogy R hosszabb legyen, de hasonul teljesen, ezért a kiejtés amolyan ~alu(ú?)rról lesz. Ugyanez érvényes az elölről szóra is.
R->L
Na ide bekavarnak idegen adatok is, na meg a tárgyi bizonyítékos (igaz sajnos csak latinjeles) írásbeli adatok.
Ma azt tartjuk, hogy az AZ, EZ mutatószó (na és persze a nyelvtanilag szétválasztott mást jelölő (vallójában bizony ua.) nével(l)ő) az eredetibb alak. És ebből lett az írások tanúságtétele szerint az A és E, amolyan egyszerűsödéssel. AZ tények -> A' tények -> A tények. Míg ott ahol magányhangzóval kezdődik, ott meg nem változott. Pedig lehet ám az a, ez e A , E az eredetibb ősi alak. Ha feltennénk legtermékenyebb képzőnk a -Z mozzanatos mindenre kiterjedző hatását. Tehát aki AZ-t mond az Aaa-z(ik), s EZ-t az Eee-z(ik). Ma is megfigyelhetjük az ott van aa!! Itt van ee! adatokat, ahol persze értelmileg hangilag mozdulatilag dominál a mutató jelleg s biz Z nélkül. Persze mi az izéből lehetett volna grammatikailag maga a névelő is!?
Na szóval az E(alternáló változata Ö) és A (alternáló változata az Á (nem a magyar, hanem valahol a palócos szinten az A helyett))
És akkor vizsgáljuk az 'al Capone', 'el Nino' latinyos mai alakokat. ala...(ala,ele) Jajj ezen kiakadnak a FUralista besorolás miatt
al Qaida
also Al-Qaeda, name of a loosely structured jihadist movement founded c.1989 by Osama bin Laden; from Arabic, lit. "the base."
(Remélem a CIA, FBI és a NBH nem ugrik rám e kizárólag nyelvészeti adat miatt, mint légy a szarra... :-))))
Na de mi van, ha al-ról, el-ről -ból, -ből lett az erről és arról szóalak? (vagy az AZről EZről egyszerűsödését követően nyilván :-(( ezek az alternatívák megőrjítenek!! :-))) Tudniillik az al, el, a le, fel mind erre a rejtélyes A, E - ből származtatható önnön önmagjából, A-molyan, E-milyen módon származtathatni leendő mutyatyó szók. Mindenesetre az A+V és E+V(okális) összetételek kerülendők így számomra a logoszból az is logikus, hogy belépnek a beszédsebesség gyorsulásával a hiátus J betoldások elkerülése végett egy képző a Z belépése is érthető. AJJ és EJJ kissé zavaró lenne?? A ELSŐ. Vagy E ASÓ gyorsan kimondva EJ és AJ-á módosulna a beszédmű mozgássajátosságai miatt. (Hozzátenném szigorúan szerintem)
Ha egyre jobban visszatekintunk a mult fele, hogy megnezzuk a NEV-adasokat, legyen akar egy patakpart vagy DU:LO" !!! ( ez is milyen talalo nev ! ) vagy VO:LGY , akkor bizony MAG-a a CSEL-ekvo NYELV koszon vissza......
De való igaz, ha megnézitek a belső szerkezetét, ott tényleg egy összetett gömbfelület körök (végtelen sok bármilyen térbeli irányultságú - ott persze nem az- körvonal a gömb) négyszögesítése történt meg. Középiskolában mi is valahol rabjai voltunk. (Ha jól emlékszem ismertem vagy 5 kirakási módszert, és 45 másodperc volt a rekordom, s biz ezzel nem én voltam a suliban a legjobb, csak az élmezőny tagja. A részvétel a fontos :-)))) Aztán jött az egyetem és anyagszerkezettanban tanultuk a kristályos anyagokat. Akkor eszembe jutott, hogy egy mégmozgásszabadabb Rubik-kockával milyen jól lehetne modellezni, akár még a hő-, vagy elektronvezetést is. (Persze ott már rengeteg a kapcsolódó Rubik-kocka a színeivel egyetemben) Csak mellékesen jegyzem meg, hogy akkor még nem is tartott itt a tudomány (Vagy tán csak a mi szintünk... Csak a MILYEN kérdés volt terítéken, de a HOGYAN, és MIÉRT nyilván fel sem vetődött, bár mára már nyilván igen. Lásd félvezetők és chipek. Hőszigetelő kerámiák az űrrepülőgépen, mely anyagok megalkotására a néhány hogyanra adott válasszal szembesülés nélkül esélytelenek lennénk talán.)
En mindig is elfogadtam azt az osi allaspontot, hogy az emberek neve sok mindent hordoz , tartalmaz es kapcsolodik egyeb mas dologhoz, azon tul meg, hogy a NEV gyakorlatilag maga a MEG-SZEM-eLY-eS-ITES ......
A nev kotelez....
A mai kor TUD-OM-ANYA (??) annyira ANYA-GI, hogy eppen a SZEL-LEM, a LEL-EK veszik el a vizsgalt dolgaibol, ezert viszi felre az emberiseg jovojet...( Nem megoldja a gondokat, hanem krealja...)
Errol par napja szoltam eppen , hogy a KCK = KoCKa ( szinonima = KOCA ???? )
a K mint terulet ( rovasjele a rombusz, vagy sarkara allitott negyzet !!) magaval valo emelese !! ( C rovasjele NYIL ! ) megkapjuk a terbeli KOBaturat.....
LISZT, (lisz-t v. li-szt) fn. tt. liszt-ět, harm. szr. ~je. Kicsinyezve: lisztěcske. Szoros ért. finom, s igen lágy, és a tapintatot alig érdeklő por, mely a gabonák, hűvelyes vetemények stb. magvaiból őrlés által készül, midőn t. i. az öszvetörött testek héjai, burkai a szitás zacskó által elválasztatnak. Anyagra nézve: búza-, rozs-, árpa-, zab-, kukoricza-, bab-, borsó- stb. liszt. Rendeltetésére és minemüségére tekintve: kenyérnek, zsömlének, kalácsnak való liszt. Barna, fehér liszt. A lisztnek legfinomabb kivonata: lángliszt. Elfogy a liszt, ha sok markon megy által. (Km.). A disznó is néha búzalisztet eszik. (Km.). Két kő közől kell a szép lisztnek kimenni. (Km.). Szélesb ért. jelent kőnek vagy fának finom, apróra tört zúzott, vagy rágicsált porát, pl. midőn a szú lisztté őrli a fát. E szó vagy azok sorába látszik tartozni, melyek végén a t csak toldalékos kihangzás, mint: arasz araszt, válasz választ, bibasz bibaszt, esperes esperest, lus lust, (lucs, lucst); és általán az s és sz-szel végződő szók, kivált a rövidebbek, talán nagyobb nyomatosság végett szeretik fölvenni a t hangot; vagy pedig a lisz elvont gyöknek vétetvén a t rendes főnévi képzőként járul hozzá, mint füs-t, kosz-t (= pózna), gesz-t, ros-t szókban. Ezek szerént liszt-ben eredetileg li gyökelem a mozgásnak legkönnyebb nemét jelenti, minthogy a liszt csakugyan a leggyöngédebb leheletre is elrepűl, elszáll. Innen az ellopódzó, elsuhanó emberről tréfásan azt mondják: hogy ellisztelt, azaz liszt módjára elszállt, elillant. Alapfogalomban t. i. a li gyökelemben egyeznek vele a libánczol, libeg, lidércz, lifeg, mint élénk könnyüd mozgást jelentő szók. Magához a lisz gyökhöz, mind hangban mind értelemben legközelebb áll mély hangon: laza. A finn listin am. a latin furfur farinae, a liszt korpája.
A liter akkor még nem volt meg a nyelvben. A kérdés azonban az, hogy mikor megjött, megérkezett, mennyire volt ""idegen"" a hangzása???? Rögtön betoldottunk egy "e" hangot? Mindjárt utánanézek, mert most el kell, hogy menjek. :-(((((
Mivel itt eltér- alter-natívok (természetesek??) lehetünk még ezt is szabad (Czu-Fo szótárból):
LISZT, (lisz-t v. li-szt) fn. tt. liszt-ět, harm. szr. ~je. Kicsinyezve: lisztěcske. Szoros ért. finom, s igen lágy, és a tapintatot alig érdeklő por, mely a gabonák, hűvelyes vetemények stb. magvaiból őrlés által készül, midőn t. i. az öszvetörött testek héjai, burkai a szitás zacskó által elválasztatnak. Anyagra nézve: búza-, rozs-, árpa-, zab-, kukoricza-, bab-, borsó- stb. liszt. Rendeltetésére és minemüségére tekintve: kenyérnek, zsömlének, kalácsnak való liszt. Barna, fehér liszt. A lisztnek legfinomabb kivonata: lángliszt. Elfogy a liszt, ha sok markon megy által. (Km.). A disznó is néha búzalisztet eszik. (Km.). Két kő közől kell a szép lisztnek kimenni. (Km.). Szélesb ért. jelent kőnek vagy fának finom, apróra tört zúzott, vagy rágicsált porát, pl. midőn a szú lisztté őrli a fát. E szó vagy azok sorába látszik tartozni, melyek végén a t csak toldalékos kihangzás, mint: arasz araszt, válasz választ, bibasz bibaszt, esperes esperest, lus lust, (lucs, lucst); és általán az s és sz-szel végződő szók, kivált a rövidebbek, talán nagyobb nyomatosság végett szeretik fölvenni a t hangot; vagy pedig a lisz elvont gyöknek vétetvén a t rendes főnévi képzőként járul hozzá, mint füs-t, kosz-t (= pózna), gesz-t, ros-t szókban. Ezek szerént liszt-ben eredetileg li gyökelem a mozgásnak legkönnyebb nemét jelenti, minthogy a liszt csakugyan a leggyöngédebb leheletre is elrepűl, elszáll. Innen az ellopódzó, elsuhanó emberről tréfásan azt mondják: hogy ellisztelt, azaz liszt módjára elszállt, elillant. Alapfogalomban t. i. a li gyökelemben egyeznek vele a libánczol, libeg, lidércz, lifeg, mint élénk könnyüd mozgást jelentő szók. Magához a lisz gyökhöz, mind hangban mind értelemben legközelebb áll mély hangon: laza. A finn listin am. a latin furfur farinae, a liszt korpája.
De az enyimmel együtt ez már olyan liturgikus, hogy már szinte létorgikus..... :-)))))
